Áfa változások 2020. 5. rész

Láncértékesítés

Múlt héten elkezdtük tárgyalni a 2020-tól hatályos „gyors intézkedések” láncértékesítésre vonatkozó szabályait. Cikkemet ott zártuk, hogy a részletezett szabályok alapján megállapítottuk, hogy áfa szempontjából fuvarozónak minősülhet akár a lánc első tagja, akár az utolsó tagja, de bármelyik közbenső tagja is.

Egyszerűbb a helyzet, ha a lánc első vagy az utolsó szereplője intézi a fuvart, mivel ő csak egyetlen értékesítés résztvevője. Az első szereplő mindig csak annak eladója, az utolsó szereplő mindig csak vevői pozícióban jelenik meg, de mint a fuvarozásos értékesítés meghatározásából látható, akár eladóként, akár vevőként jelenik meg a fuvarozó/fuvaroztató szereplő az adott értékesítésben, az mindenképpen megalapozza az adott értékesítés fuvarozással összefüggő értékesítéssé minősítését. Ezért esetükben egyértelmű, hogy melyik értékesítés minősül fuvarozással összefüggő termékértékesítésnek (az, amelyikben részt vesznek). Eddig a szabályok változatlanok, azaz a módosítás nem érinti azokat az eseteket, amikor az első eladó vagy az utolsó vevő fuvaroz / fuvaroztat.

Ugyanakkor a lánc közbenső szereplői egyszerre beszerzők és termékértékesítők is, tehát potenciálisan két értékesítés is kapcsolódhat a fuvarozáshoz, amennyiben a közbenső szereplő szervezi a fuvart. Azonban az áfa alkalmazásában csak egyetlen fuvarozáshoz kapcsolódó értékesítés lehet, tehát közbenső szereplő fuvarozása esetén is ki kell választani a két értékesítés közül, hogy melyik minősül fuvarozáshoz kapcsolódó értékesítésnek. A 2020-tól hatályos módosítás csak ezeket az eseteket érinti, tehát csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor valamelyik közbenső szereplő fuvaroz / fuvaroztat.

Eldöntendő kérdés tehát, hogy a láncügylet közbenső szereplője eladói vagy vevői minőségben rendelte meg a fuvart. Hangsúlyozzuk, hogy a kérdés csak akkor aktuális, ha az általános forgalmi adó értelmezésében is a lánc közbenső szereplője rendelte meg a fuvart. Így például, ha „B” rendelte meg a fuvart, és az „A” értékesít a „B”-nek, a „B” értékesít a „C”-nek, akkor a „B” az „A” → „B” közötti ügylet tekintetében vevőként, ugyanakkor a „B” → „C” közötti ügylet tekintetében eladóként szerepel. Ha a „B” vevőként rendelte meg a fuvart, akkor az „A” → „B” közötti ügylet párosul fuvarozással. Ha a „B” eladóként rendelte meg a fuvart, akkor a „B” → „C” közötti ügylet a fuvarozással párosuló értékesítés. Azaz a „B” vevőként és eladóként is megrendelheti a fuvart. Ha azonban „A” minősül a fuvar szervezőjének, akkor el sem jutunk odáig, hogy eladóként vagy vevőként rendelte-e meg a fuvart, hiszen ez csak közbenső szereplő fuvarozása esetén lehet kérdés.

2020-ig az Áfa törvény úgy rendelkezik / rendelkezett, hogy amennyiben a közbenső vevő fuvaroz, akkor feltételezni kell, hogy vevőként fuvarozott, illetve vette igénybe a fuvarozási szolgáltatást. Lényegében a  2020-tól hatályos Áfa törvény is ezt mondja ki főszabály szerint azzal, hogy úgy rendelkezik, hogy alapesetben a közbenső vevő részére teljesített értékesítést kell a fuvarozáshoz rendelni, amennyiben a közbenső vevő fuvaroz / szervezi a fuvart.

A változás annak az esetnek a meghatározásában van, hogy milyen esetben kell úgy tekinteni közbenső fuvarozása esetén, hogy nem az az értékesítés kapcsolódik adójogi értelemben a fuvarozáshoz, amelynek ő a vevője, hanem az azt követő értékesítést kell fuvarozással összefüggő értékesítésnek tekinteni, tehát azt az értékesítést, amelyet ő teljesít, amelynek ő az eladója.

A 2020ig hatályos szabály ugyanis csak annyit mond ki, hogy ha a közbenső szereplő bizonyítja, hogy nem ahhoz az értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás, amelynek Ő a vevője, hanem ahhoz, amelynek Ő az eladója, akkor a vevőkénti fuvarozás vélelme megdönthető. De azt nem mondta ki a törvény, hogy milyen módon kell / lehet a vevőkénti fuvarozás vélelmét megdönteni. Azt szoktuk mondani a jelenlegi szabály alapján, hogy ha egy külön nyilatkozat kiad, hogy eladóként szervezi a fuvart, akkor a vevőkénti fuvarozás vélelmét megdönti, aminek az a következménye, hogy eggyel későbbi értékesítéshez kapcsolódik a fuvarozás, ahhoz az értékesítéshez, amelynek ő az eladója. Ilyenkor tehát az első eladó értékesítése semmiképpen nem lehet adómentes, még akkor sem, ha a kiszállítás irányának megfelelő adómentességi feltételeket teljesít. Értelmezések szintjén már a jelenlegi törvényszöveg alapján is felmerült az a gondolat, hogy a vélelem megdöntéséhez elegendő, ha a közbenső vevő beregisztrál Magyarországon, és magyar adószámát használja az ügylet során.

2020-tól azonban már kifejezetten kimondja az Áfa törvény, hogy ha a közbenső vevő közölte az eladójával az indulási tagállambeli adószámát, akkor úgy kell tekinteni, hogy az az értékesítés kapcsolódik a fuvarozáshoz, amelynek Ő az eladója. Ez a feltétel egyébként logikus is, hiszen a fuvarozáshoz kapcsolódó termékértékesítés mindig az indulási helyen teljesített, tehát ha a közbenső vevő az általa teljesített értékesítéshez szeretné kapcsolni a fuvarozást, akkor be kell regisztrálnia az indulási tagállamban és ottani adószámán kell számlázni az értékesítést. Ennek azonban az a következménye, hogy az ő eladója biztos, hogy nem állíthat ki adómentes számlát, mivel nem az ő értékesítése kapcsolódik adójogi értelmében a fuvarozáshoz. Az új szabály szerint tehát a közbenső szereplőnek semmilyen bizonyítékkal nem kell igazolnia sem a vevői sem az eladói minőségben történő fuvarozást, mert a törvény erejénél fogva adott, hogy az a fuvarozással érintett értékesítés, amelynek a vevője, de ez a „vélelem” automatikusan, minden bizonyítás nélkül  „átfordul” (csak már nem a vélelem szót használja a törvény), ha az indulási tagállambeli adószámát közli az eladóval.

Viszont az új szabály veszélyeket is rejt magában. Ha ugyanis a belföldről elfuvarozott  termékre vonatkozó értékesítés közbenső vevője fuvaroz és nem eléggé figyelmes és az eladónak a magyar adószámát adja meg (vagy azt is megadja), akkor az új szabályok szerint egyértelműen kizárt, hogy a magyar első eladó adómentes számlát állítson ki. Azonban a közbenső vevő belföldi adószáma önmagában egyáltalán nem zárja ki az első eladó adómentes számlázását, ha nem ezt az adószámát használja az ügylet során.

De ennek a szabálynak csak akkor van jelentősége, ha a közbenső vevő fuvaroz. Amennyiben az első eladó vagy az utolsó vevő, az arra vonatkozó szabályok nem változtak, hiszen ők csak egyetlen értékesítésben vesznek részt.

Ha belföld az indulási hely, és a legegyszerűbb láncügyletet, a háromszereplős láncügyletet vesszük példaként, akkor az előbb elmondottak belföldi szemszögből a következőképpen néznek ki:

  • Ha „A” szereplő fuvaroz, akkor „A” és „B” közötti értékesítés belföldön teljesített, mivel fuvarozásos értékesítésként „A” adóalany értékesítése az, amelyik a termék indulásának helye szerinti országban teljesített. Ezért „A” szereplőnek belföldi adószámmal kell rendelkeznie. Mivel azonban ez az értékesítés kapcsolódik a fuvarozáshoz, ez az értékesítés lehet adómentes a mentesség egyéb feltételeinek teljesítése esetén. Ezért a mentesség egyéb feltételeinek megléte esetén „A” szereplő adómentes (export vagy közösségi) számlát tud kiállítani magyar adószámáról „B” szereplő rendeltetési hely szerinti adószámára vagy bármely, nem belföldi adószámára. Kivéve a háromszögügyletet, amikor eleve nem kell „B” szereplőnek bejelentkezni „C” tagállamban, mert akkor saját közösségi adószámát használhatja a „B” szereplő az ügylet során. „B” adóalany értékesítése, és valamennyi a láncban esetlegesen ezt követő szereplő értékesítése – mivel követik a fuvarozással érintett értékesítést – a termék rendeltetési helyének országában teljesített(ek) (tehát a magyar áfa területi hatályán kívüli értékesítésről van szó). Ennek megfelelően „A” adóalany teljesíti az utolsó belföldi értékesítést, amelyet mentesként lehet számlázni, egyéb feltételek teljesülésekor.
  • Ha „C” adóalany bízza meg a fuvarozót, vagy ő fuvarozza el a terméket, akkor a fuvarozással érintett termékértékesítés „B” adóalany által „C” adóalany felé teljesített termékértékesítés lesz, így „A” adóalany által teljesített termékértékesítés – mivel megelőzi a fuvarozással érintett termékértékesítést – a termék indulásának országában, azaz belföldön lesz teljesített, és tekintettel arra, hogy nem ez az értékesítés kapcsolódik a fuvarozáshoz, ez mindenképpen adóköteles. „A” adóalanynak „B” felé mindenképpen áfa-kötelesen kell számláznia belföldi adószámról. Továbbá „B” adóalany értékesítése is belföldön lesz teljesített, hiszen a fuvarozással érintett értékesítés is abban az országban teljesített, ahol a termék a fuvarozás megkezdésekor van (ez utóbbi értékesítés lehet az adómentes értékesítés, ha egyéb feltételek fennállnak). Ilyenkor „B” adóalanynak is be kell regisztrálnia belföldön és a magyar adószámáról teljesíti az adómentes termékértékesítést. (Ha lennének még további szereplők, azok értékesítése már a magyar áfa területi hatályán kívüli.)
  • Végül abban az esetben, amikor „B” adóalany ad megbízást a fuvarozásra, vagy ő szállítja el a terméket, akkor alapesetben az egyes termékértékesítések teljesítési helyét úgy kell megállapítani, mintha „A” adóalany fuvarozná a terméket, tehát „A” és „B” közötti értékesítés lehet adómentes. Ilyenkor „B” értékesítése „C” országban teljesül és úgy kell eljárni, mint ahogy az első esetre vonatkozóan leírtuk. Amennyiben azonban „B” adóalany megadja „A”-nak a belföldi adószámát, akkor az egyes értékesítések teljesítési helyét úgy kell megállapítani, mintha „C” adóalany fuvarozna, tehát „B+ szereplő értékesítése belföldön teljesített, vagyis „A” biztos, hogy nem számlázhat mentes értékesítést.

Amennyiben cégünk a közbenső szereplő, és a termék nem kerül be belföldre, akkor áfa hatályán kívüli az értékesítésünk, amelyet a bevallásban csak a részletező adatok között kell szerepeltetni. Ilyenkor vélhetően vagy az indulási vagy az érkezési országban be kell jelentkeznünk adóalanyként attól függően, hogy eladóként vagy vevőként fuvaroztunk. (De ehhez természetesen az ottani szabályokat is meg kell nézni.) Ha az ügylet egyúttal háromszögügylet is (azaz három szereplő van, – néhány tagállamban több szereplő esetében is alkalmazható ez a szabály – és mindhárom az európai unióban nyilvántartásba vett, de eltérő tagállamban és vagy az eladó fuvaroz vagy a közbenső szereplő vevőként), akkor az összesítő nyilatkozatot is ki kell tölteni, amelyen jelölni kell a közvetítői minőséget és a háromszögügylet tényét a számlán is szerepeltetni kell. Akkor sincs magyar áfa vonzata az ügyletünknek, ha valamelyik végpontja vagyunk a láncnak, de szintén nem kerül fizikailag Magyarországra a termék.

Cikksorozatom következő részeiben az elmondottakat példákkal szemléltetem.

* * *

Értesülj első kézből a 2020. évi jogszabályváltozásokból>> Adóegyetem 2020

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!