A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – II. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Az árengedmény, mint promóció

árengedmény

Cikksorozatunk első részében mintegy gondolatébresztőként, a teljesség igénye nélkül egy-két problémát ismertettünk, kiemelve, mennyire fontosak az adott konstrukció konkrét tényállási elemei: ami egyik konstrukciónál működőképes, az a másik esetben nem az. Cikksorozatunk második részében a promóció egyik fajtáját, az árengedményt vesszük górcső alá. 

A promóciók fajtái

Végezzük el a promóciók áfa-szempontból lényeges jellemzői alapján történő csoportosítását, amelyek mentén később a promóciókat tárgyalni fogjuk, hiszen a tipizálás segít abban, hogy az egyre újabb, a jövőben bevezetendő akció áfa-kezelését is meg tudjuk majd állapítani. Nem kell majd mást csinálni, mint eldönteni, hogy melyik típusba tartozik és az adott típusnál írottakat kell figyelembe venni az adott akció áfabeli minősítésénél.

Fontos az áfában, hogy a promóció nincs külön nevesítve, így kezelését az áfa általános szabályai alapján kell az áfabeli lényeges tartalom, jellemzők alapján megítélni.

Promóciót pénzben (pl. árengedmény, díjvisszatérítés formájában) is és természetben (ingyen átadott termékben, szolgáltatásban) is szokás nyújtani. A természetben adott promóciókat tovább lehet úgy bontani, hogy együtt jár-e valamilyen ellenértékes ügylettel (pl. egyet fizet, kettőt kap akciók, vásárolt termékhez, szolgáltatáshoz ajándék termék stb.), vagy önállóan csak magát az ingyen terméket, szolgáltatást adják át a promóció keretében. Az áfa szempontjából fontos az az elhatárolás is, hogy ingyen vagy csökkentett áron adják-e át promóció keretében a terméket, azaz kérnek-e a promótált termékért valamennyi térítést (ez utóbbi esetben a promóció árengedmény formájában testesül meg). Nagyon lényeges annak az elkülönítése is, hogy a csökkentett árú vagy ingyenes terméket/szolgáltatást (esetleg az utólagos ellenérték-visszatérítést) annak adja-e át az adóalany, aki közvetlenül az ő vevője, vagy egy olyan szereplőnek, aki nem közvetlenül tőle, hanem egy másik szereplőtől vásárol. Az is fontos szempont lehet, hogy az ingyenes vagy csökkentett árú termék, árengedmény megtestesül-e valamilyen kupon, pont, bón, utalvány stb. formájában, amellyel a vevő fizet, és amelynek az összegét egy másik adóalanytól kapja meg az eladó vagy sem.

Az árengedmény, mint promóció

A promóciós céllal adott árengedményeket, díjcsökkentéseknél először is azt kell tisztázni, hogy az adott konstrukció során előfordul-e, hogy az árengedmény eléri a 100%-ot, vagyis van-e olyan eset, amikor a termékért, szolgáltatásért egyáltalán nem kell fizetni. Amennyiben lehet ilyen eset, akkor azt nem az itt írottak szerint árengedményként, hanem az ingyen átadott termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatosan a későbbiekben írottak alapján kell megítélni, kivéve az ún. természetbeni árengedmény esetét.

Az árengedményt az Áfa tv. 71. § (2) bekezdése szabályozza. A promóciók szempontjából két releváns árengedményi fajta szerepel a törvényben. Olyan árengedmények külön nevesítve szerepelnek, amelyeket az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás mennyiségére tekintettel adnak (pl. aki 100 000 Ft feletti összegben vásárol, kap 10% engedményt). Ha az árengedményt nem a vásárlás, igénybevétel mennyiségére tekintettel adták, annak meg kell felelnie az üzletpolitikai célú árengedmény fogalmának, amely – mint később látni fogjuk – igen szigorú.

Ezen a kétfajta árengedményi formán kívül még a skontó szerepel a törvényben mint az adóalany választása szerint lehetséges árengedményi forma, ez azonban a promóciók témaköre szempontjából nem bír jelentőséggel. Annál inkább fontos, hogy a magyar áfa-szabályozás szerint más jogcímen adott árengedmény nem csökkenti az áfa alapját, tehát a magyar szabályozás szerint lehet olyan eset, amikor ténylegesen csökkentett áron adja az adóalany a terméket, szolgáltatást, az áfát mégis a teljes ellenértékre kell számítani. Ez a szabályozás egyébként – amellett, hogy teljesen abszurd – az áfa alapelveivel, a Héa irányelvvel és számos európai bírósági ítélettel is ellentétes (pl. az Argos-ügy, LM UK-ügy, Baxi-ügy). Az Európai Bíróság ugyanis elvi éllel kimondja ítéleteiben, hogy a költségvetés nem szedhet be több adót annál, mint amit az adóalany az ellenértékre vonatkozóan az értékesítésért megkap, tehát az adó alapja a ténylegesen kapott ellenérték, azaz az az összeg, amelyben az adóalany az adott termékértékesítés, szolgáltatás teljesítésért ténylegesen részesül. 

Az árengedmény lehet a 71. § (1) bekezdésében szabályozott azonnali, azaz a teljesítésig adott engedmény és a 71. § (3) bekezdésében szabályozott utólagos engedmény, amelyet a teljesítést követően adnak. Teljesítés alatt az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot [Áfa tv. 55–59. §] kell érteni, ami főszabály szerint a gazdasági esemény időpontját jelenti. Ez azt jelenti tehát, hogy amikor már a teljesítéskor megvalósultak az előre meghatározott árengedményi feltételek (adott mennyiség elérése, adott egyéb feltételek, például bizonyos termék megvásárlásának teljesítése), akkor – azonnali árengedményről lévén szó – már az értékesítésről kiállított számlában érvényesíthető az engedmény, nincs szükség számlahelyesbítésre.

Utólagos engedménynél azonban az értékesítésről, szolgáltatásról teljes ellenértéket tartalmazó számla kerül kiállításra – mivel csak az értékesítés(ek), szolgáltatás(ok) után válik ismertté, hogy teljesültek az árengedmény feltételei –, így az árengedmény címén adóalap-csökkentésre főszabály szerint csak számlakorrekció útján nyílik lehetőség. Az Áfa tv. 78. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis előírja, hogy utólagos adóalap-csökkentésre csak akkor van mód, ha az adóalany a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlát is korrigálja (illetve bizonyos esetekben érvényteleníti). A törvény utaló szabálya miatt utólagos árengedmény címén történő adóalap-csökkentésre az azonnali árengedménnyel azonos esetekben van lehetőség.

Ez alól a törvény a három- illetve négyszereplős pénzvisszatérítési ügyleten kívül egy kivételt nevesít: azt az esetet, amikor számla kiállítására az eredeti értékesítés során azért nem került sor, mert az áfatörvény szabályai szerint nem is volt követelmény a számla kiállítása. (Ennek tipikus esete, amikor magánszemély vevő nem kér számlát, így nyugtával lehetett bizonylatolni az értékesítést.) Ezért a jogszabály szövegét alapul véve az a helyzet áll elő, hogy nem lehet annak a magánszemélynek utólag áfa-alapot (és árbevételt) csökkentő árengedményt adni, aki az eredeti értékesítés során nem kért számlát, mivel alapesetben a számla utólagos korrekciója elengedhetetlen feltétele az utólagos árengedmény címén történő adóalap-csökkentésnek. (Megjegyzendő, hogy a közhiedelemmel ellentétben az az online kasszarendszerben előállított bizonylat, amelyen a vásárolt termékek ellenértékkel, illetve bruttó árral együtt részletesen fel vannak sorolva, nem minősül számlának, csak egy bővített adattartalmú nyugtának, mert a vevő neve, címe nem kerül rajta feltüntetésre, amely pedig szükséges tartalmi eleme a számlának és az ún. egyszerűsített számlának is.) 

Lényeges szabály, hogy utólagos árengedménynél egyetlen esetben sem kötelező az áfa-alapot is csökkenteni és a számlát helyesbíteni, tekintve, hogy az utólagos árengedményről rendelkező 77. § (3) bekezdés („az adó alapja csökkenthető”) az adóalap-csökkentést az adóalany választásától teszi függővé. Ha azonban az adóalap-csökkentés mellett dönt az adóalany, – a három- és többszereplős pénzvisszatérítési ügylet kivételével – a bizonylatkorrekció nem mellőzhető.

Szerencsére bármelyik, a törvényben nevesített utólagos árengedményi fajtáról van is szó, az adóalap-csökkentés során nem kell – de nem is lehet – önellenőrzést végezni.

Amennyiben az árengedmény eredményeképpen semmit nem kell fizetni, akkor az áfa alkalmazásában ingyenes átadásról beszélünk, amelyre alapesetben – hacsak nincs szó természetbeni árengedményről – áfát kell fizetni.

Az ingyenes átadás áfa terhe alól főszabály szerint három módon lehet mentesülni, s mindhárom szóba jön a promóciók témakörénél: nem kell áfával számolni, ha árumintának vagy kis értékű ajándéknak minősül a termék, és akkor sem jár áfa-kötelezettséggel az ügylet, ha megfelel az ún. természetbeni árengedmény fogalmának. A természetbeni árengedmény megnevezést hiába is keresnénk, nem szerepel a törvényben, ezt a joggyakorlat alakította ki az olyan ingyenes átadásokra, amelyek közvetlenül kapcsolódnak egy vagy több ellenértékes értékesítéshez (az ellenértékes vásárlás feltétele az ingyenes termékátadásnak, szolgáltatásnak), és ez a kapcsolat bizonylati szinten is kitűnik. A természetbeni árengedményt is lehet mennyiségre tekintettel adni, de lehet más feltételrendszer alapján is, azonban a hatósági jogértelmezés szerint a természetbeni árengedménynek mindig meg kell felelnie az üzletpolitikai célnak is, tehát függetlenül attól, hogy azt valamely mennyiség eléréséhez kötődően nyújtják, mindig minden érintett számára azonos feltételek mellett, és nyilvánosan meghirdetve kell adni.

I. rész: A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – II. rész – Tényállási elemek számbavétele a promóciók áfa kötelezettségének meghatározása során
III. rész: A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – III. rész – A promóciók egyes fajtái

***

Teljeskörű felkészülés a 2024. adóévre a kétnapos Adóegyetem konferencián! >> Adóegyetem 2024

Szerezd meg könyvelői kreditpontjaid a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tantermi, élő-online vagy e-learning videó keretében! Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül! >> Könyvelői kreditpontos továbbképzések

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!