A vállalkozások külső intézményes finanszírozásában a bankhitelen kívül a lízing tölti be a legjelentősebb szerepet. Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló…
A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – III. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna
A promóciók egyes fajtái
Cikksorozatunk I. és II. részében kiemeltük mennyire fontosak az adott konstrukció konkrét tényállási elemei, illetve górcső alá vettük a promóció egyik fajtáját, az árengedményt. Most megjelenő és egyben utolsó cikkünkben a promóciók egyes fajtáit ismertetjük.
Mennyiségi árengedmények
Az egyik leggyakoribb promóciós, illetve árengedményi fajta, amikor az árengedmény nyújtásának az a feltétele, hogy a vevő, igénybe vevő egy meghatározott fix, százalékos vagy egyéb módon meghatározott érték, összeg felett vásároljon, vegyen igénybe szolgáltatást. Ez az árengedményi fajta az Áfa tv. 71. § (1) bekezdés (b) pontjában az üzletpolitikai célú árengedménnyel azonos pontban került szabályozásra, ennek ellenére a hivatalos hatósági értelmezés szerint külön árengedményi kategóriáról van szó, tehát a mennyiségre tekintettel adott árengedménynek nem kell megfelelnie az üzletpolitikai célú árengedmény feltételeinek (azaz például nem feltétel, hogy minden érintett számára azonos feltételekkel nyújtsák). Ezért az is megengedett, ha nem minden partnerünknek azonos feltételrendszer alapján és előre meghirdetetten adjuk az engedményt. Az viszont mindig követelmény, hogy az adott mennyiség elérése, mint árengedményi feltétel teljesítése mindig dokumentálva legyen.
Azonban az alábbi két feltételt teljesíteni kell az adóalapcsökkentéshez:,
- érték-megfelelőség: az értékesített termék értékét nem haladhatja meg az arra tekintettel adott árengedmény értéke,
- az árengedmény feltételeinek előzetes rögzítése.
Ez az árengedményi fajta is lehet azonnali vagy utólagos engedmény.
Azonnalinak akkor minősül az árengedmény, ha már annak az értékesítésnek a teljesítésekor, amiből adják az árengedményt, az árengedményi feltételek is teljesültek. Azok az árengedményi konstrukciók is ide tartoznak, amikor ugyan korábbi értékesítésekből teljesültek a feltételek, azonban magát az abból származó árengedményt későbbi értékesítésből érvényesítik. Ilyenkor az adott mennyiség elérését követően nem számlahelyesbítéssel kísérve az előző ügyletek ellenértékét csökkentik le, hanem a következő vásárlás ellenértékét határozzák meg csökkentett összegben, azaz a következő vásárlásnál lehet azt felhasználni (ilyenkor a következő vásárlás ellenértékének csökkentéséről van szó, nem pusztán az ellenérték változatlanul hagyása mellett az előző ügyletekből származó árengedményi követelés következő értékesítésbe történő beszámításáról.) Ezt a promóciós formát általában akkor alkalmazzák a cégek, amikor direkt eszközökkel szeretnék elérni, hogy legközelebb is náluk vásároljon a vevő, hiszen következő vásárlás hiányában az árengedmény összege elveszik, hiába lett egyébként jogosult az előző vásárlásokra tekintettel a vevő az engedményre. Fontos figyelemmel lenni arra is, hogy az azonnali mennyiségi árengedménynél is követelmény, hogy az árengedményi feltételek teljesülését (az adott mennyiség feletti vásárlást) az adóalany dokumentálni tudja a nyilvántartásában, hiszen csak annak megvalósulását követően lesz jogosult árengedmény címén az adóalap-csökkentésre.
Az azonnali engedmény számlázása során általában nincs szükség számlahelyesbítésre, mivel az adott mennyiség feletti vásárlást követő következő értékesítés (így a számla kibocsátása előtt) már ismert, hogy a korábbi vásárlásokkal az árengedményi feltételek teljesültek, így megvalósul a 71. § (1) bekezdésben az azonnali árengedményekre előírt azon feltétel, hogy a teljesítést megelőzően már teljesítve legyenek az árengedményi feltételek, vagyis az árengedményt a teljesítésig adják. Annál az értékesítésnél, amelynél az árengedmény érvényesítésére sor kerül, a számlát már a csökkentett összegről lehet kibocsátani, azonban a 169. § szerint az árengedmény összegét fel kell tüntetni a számlán.
Utólagos mennyiségi árengedményről akkor beszélünk, ha az adott mennyiséget előző vásárlásokból éri el a vevő és az árengedmény érvényesítéséhez nincs szükség következő vásárlásra sem. (Az előre meghatározott árengedményi feltételek teljesítését ez esetben is a nyilvántartásban rögzíteni kell.) Ilyenkor az adóalany dönthet úgy, hogy nem csökkenti utólag sem a korábbi értékesítései áfa-alapját, hanem a számlát és a korábbi fizetendő áfát, valamint az árbevételt változatlanul hagyva csak számviteli bizonylat kiállításával, azaz csak a számvitel során érvényesíti nem számlázott engedményként. Ilyen esetben elegendő csak egy értesítő levél az árengedményi feltételek fennállásáról. Ha az eladó az áfa-alapját is szeretné utólag csökkenteni, akkor főszabály szerint valamennyi korábbi számlát helyesbíteni szükséges, de lehetőség van ún. csoportos helyesbítő számla (számlával egy tekintet alá eső okirat) kiállítására is.
Az üzletpolitikai célú engedmény
Amennyiben a pénzbeni árengedmény nem kötődik az értékesített termék mennyiségéhez, csak abban az esetben csökkenthető az áfa-alap, ha az üzletpolitikai célú árengedmény 71. § (2) bekezdésében szabályozott feltételeinek megfelel.
Az üzletpolitikai célú árengedmény, juttatás feltételei a következőek:
- Minden érintett számára azonos feltételekkel nyújtható, azaz független felek részére – azonos feltételek mellett – ésszerűen elérhetőnek kell lennie (ez a rendelkezésünkre álló adóhatósági állásfoglalások értelmében azt jelenti, hogy a kedvezmény nyújtójának érintettségi csoportokat kell képeznie, de csak a kedvezmény feltételeinek kell azonosnak lenniük, a kedvezmény összegének nem). Ez azt jelenti, hogy nem fontos valamennyi vevő részére azonos összegű kedvezményt adni, sőt az sem előírás, hogy csak egyféle feltételrendszer, akció legyen, a cég előírhat olyan feltételrendszert, amelybe eleve még potenciálisan sem kerülhet be mindenki (például csak hölgyvásárlóknak szóló akció), és egymás mellett élhet többféle feltételrendszer, akció. Csak az a fontos, hogy ne legyen egyediesítve, egy meghatározott vevőre, partnerre szabva. Nemcsak független félnek adható üzletpolitikai célú engedmény, hanem kapcsolt cégnek, dolgozónak stb. is, csak az a lényeg, hogy ugyanolyan feltételekkel történjen feléjük is a juttatás, mint a független felek felé. Például ha független félnek 5% árengedménnyel értékesítünk, azonban a dolgozóknak 10%-kal, akkor a dolgozó felé történő értékesítés során – tekintet nélkül arra, hogy a dolgozó csak a vételár 90%-át fizeti ki – a cégnek a 95%-ot kell adóalapnak tekinteni.
- Érték-megfelelőség: az értékesített termék értékét nem haladhatja meg az arra tekintettel adott árengedmény (természetbeni árengedménynél az ingyen adott termék) értéke. (A törvény szó szerinti szövege hibásan a „nem érheti el” fordulatot tartalmazza.)
- Az árengedmény feltételeit előre rögzíteni kell (üzletszabályzatban, megállapodásban, akció meghirdetésében). Megjegyzendő, hogy az adóhatóság e tárgyú állásfoglalásai – a törvényt megszorítóan értelmezve – azt is előírják, hogy előre írásban kell rögzíteni a feltételeket.
Az üzletpolitikai célú árengedményre is igaz, hogy lehet azonnali és utólagos formája. Az azonnali engedménynél már az értékesítés, szolgáltatásnyújtás időpontjában ismertek az árengedményi feltételek, míg utólagos engedménynél csak a teljesítést követően válnak ismertté, így az adóalany választásától főszabály szerint csak utólagos bizonylatkorrekcióval érvényesíthető.
A természetbeni árengedmény
Gyakorta előfordul, hogy a nálunk már ténylegesen vásárlókat, szolgáltatást igénybe vevőket szeretnénk promótálni oly módon, hogy a vásárlással egyidőben vagy utólag valamilyen terméket, szolgáltatást adunk ajándékba, azaz ingyen. (Például aki szekrényt vásárol, kap ajándékba egy széket, vagy aki 100 000 Ft feletti értékben vásárol, valamilyen terméket kap ajándékba, de tulajdonképpen ide tartoznak az egyet fizet, kettőt kap akciók is.) Amennyiben ez a tranzakció megfelel az áfatörvény és a hatósági állásfoglalások által előírt, az alábbiakban részletezett feltételeknek, akkor ún. természetbeni árengedmény címén az áfa-fizetés alól. Ennek törvényi alapját szintén a 71. § (1) bekezdés b) pontja adja. Alapulhat valamely értékesítési mennyiség elérésén is, de a hivatalos álláspont szerint ilyen esetben is teljesülnie kell az üzletpolitikai célú árengedmény feltételeinek. Ez leegyszerűsítve azt jelenti tehát, hogy ha a 100 000 Ft felett vásárló 10% pénzbeni engedményt kap, akkor az előzőekben részletezett értelmezés szerint elvileg nem kell minden érintett számára azonos feltételek szerint adni engedményt, ha azonban terméke(ke)t vagy szolgáltatás(oka)t kap ajándékba a mennyiség elérését követően, akkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy azonos feltételek mellett részesüljön minden vásárló és nyilvánosan meg kell hirdetni az akciót.
Ennél az árengedményi formánál kiemelt jelentőségű, hogy mindig meg kell lennie a közvetlen kapcsolatnak a konkrét ellenértékes ügylettel (ügyletekkel), nem elég, hogy általában a promóciót az eladás fokozása érdekében nyújtják. Nyilvántartási és bizonylatolási szintig lebontva meg kell jelölni, rögzíteni, hogy konkrétan mely vásárlás(ok) alapozzák meg a juttatást, a számlán is szerepeltetni kell az ingyen átadott termékeket is. Úgy értelmezendő ugyanis a tranzakció, hogy nincs ingyenes átadás, hanem az ellenértékes termék(ek), szolgáltatás(ok) árában az ingyen termék árát is megfizették, így nemcsak az alaptermék, -szolgáltatás került értékesítésre, hanem az ingyenes termék, szolgáltatás is. Ez különösebb nehézség nélkül általában megoldható, ha egyszerre kerül átadásra az ellenértékes ügylettel az ajándék. Van azonban olyan eset, hogy csak utólag vagy esetleg több, különböző időpontban eszközölt vásárlás jogosít együttesen az ajándékra. Ilyenkor a termékkör bővülése miatt a hivatalos álláspont szerint a főszabály alapján módosítani szükséges a számlát. Szintén csak állásfoglalás mondja ki azt a megkötést is, hogy az ajándék terméket, szolgáltatást áfa nélkül csak az ellenértékes ügylettel egy időben vagy később lehet nyújtani, azt megelőzve nem.
I. rész: A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – II. rész – Tényállási elemek számbavétele a promóciók áfa kötelezettségének meghatározása során
II. rész: A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – II. rész – Az árengedmény, mint promóció
***
Teljeskörű felkészülés a 2024. adóévre a kétnapos Adóegyetem konferencián! >> Adóegyetem 2024
Szerezd meg könyvelői kreditpontjaid a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tantermi, élő-online vagy e-learning videó keretében! Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül! >> Könyvelői kreditpontos továbbképzések
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás