Az áfa adatszolgáltatással kapcsolatos változások 2018. július 1-jétől – 2. rész

A továbbítandó adatok köre

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy 2018. július 1-jétől hogyan változik az áfa adatszolgáltatási rendszer az adóhatóság felé mind a számlázó programmal, mind az online számlázó rendszerekkel kiállított számlákkal kapcsolatban. Érintettük továbbá, hogy a nyomdai úton előállított számlákról is kell adatot szolgáltatni a NAV felé egy webs felületen amennyiben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot. Jelen írásunkban kifejtjük, hogy pontosan milyen adatokat szükséges a NAV felé elektronikus úton továbbítani.

Lesz lehetőség valamennyi számla adatának továbbítására?

Ha az adóalany csak azokról a számláiról szolgáltat adatot, amelyekben 100 000 forint vagy annál nagyobb összegű adót hárít át, a számlázó programnak minden egyes számlánál észlelnie kell, hogy fennállnak-e az adatszolgáltatási kötelezettség feltételei.

Az adóalany ugyanakkor dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és – függetlenül attól, hogy a számla tartalmaz-e áthárított adót, illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz – valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat. A NAV az önkéntesen szolgáltatott számlaadatokat is befogadja. Ezt azt jelenti, hogy a belföldi adószámú adóalany felé kiállított fordított adózású vagy adómentes számlákra vonatkozó adatszolgáltatást is befogadja a rendszer, de ha külföldi adószámmal rendelkező adóalany felé állítják ki a számlát (például adómentes közösségi termékértékesítést vagy nemzetközi fordított adózású, áfa területi hatályán kívüli szolgáltatást számláznak), azt nem képes a rendszer fogadni.

Látható, hogy a másik tagállamba vagy harmadik országba teljesített adómentes termékértékesítésről számlázó programmal kiállított számla adatairól nem kötelező online adatszolgáltatást teljesíteni. Az összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget, azaz az A60-as nyomtatványt az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség nem érinti, az továbbra is változatlan formában megmarad. E szabályokból következik, hogy ha másik tagállambeli cég magyar adószámára állít ki olyan számlát az adózó, amelyben magyar általános forgalmi adó szerepel és az áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, akkor a számla adatait jelenteni kell, tekintve, hogy belföldi adóalanyok közötti ügylet valósul meg.

Lényeges, hogy áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. §-a alapján belföldi fordított adózás alá eső ügyletekre. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése ennek megfelelően nem érinti – az áfa-bevallás 07-08. lapjain – a fordított adózás alá eső egyes gabonák, olajos magvak, acélipari termékek ügyletekről teljesítendő adózói nyilatkozatot, azt továbbra is az eddigi tartalommal és formában kell teljesíteni.

A továbbítandó adatok köre

A számlázó programnak a számla legalább Áfa tv. 169.§-a szerinti kötelező adattartalmát kell továbbítania a NAV-hoz, és ez az adóalany jogszabályi kötelezettsége lesz, de lehetőség van az ezen felüli adatok továbbítására is.

Az Áfa törvény 169.§-a szerinti kötelező adattartalom a következő:

a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
dc)adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó az 100 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
j) az alkalmazott adó mértéke;
k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
o) új közlekedési eszköz §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
p) a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
q) a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

Az adóalany tehát határozhat úgy, hogy az adatszolgáltatásban a kötelezőnél bővebb adatkört szerepeltet, mint amit a jogszabály megkövetel. Ennek oka lehet például az, hogy az adatszolgáltatásban képzett és a NAV-nak beküldött állományt a saját döntése alapján egyéb célra is használja, például elektronikus számlaként.

A számlaadatokat tartalmazó XML állományt leíró sémaállomány (XSD) lehetőséget biztosít az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalmon felüli (például az adózó saját döntése vagy például a jövedéki adóról szóló törvény előírása alapján feltüntetett) adatok szerepeltetésére is.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciámon találkozhatsz velem személyesen:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!