Jelen cikksorozat keretében a számlahelyesbítések alapszabályait és ezzel összefüggésben az elektronikus adatszolgáltatás során felmerülő egyes gyakorlati kérdéseket, problémákat tisztázzuk.

Számlahelyesbítés az áfa rendszerében

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) rendszerében amennyiben egy számlát kibocsátottunk, azt csak egy másik számlával tudjuk módosítani. Az összes módosító számlának az összefoglaló neve az áfa rendszerében az Áfa tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirat. Ezt az elnevezést sokan félreértik, és azt gondolják, hogy a már kibocsátott számlának vannak olyan adatai, amelyek módosítása esetén nem szükséges az 23/2014. (VI.30.) NGM rendeletben (Számlarendelet) előírt előállítási módot (számlázóprogramos számlázás vagy a NAV által előre besorszámozott, forgalmazó által értékesített nyomdai számla) megtartani, hanem elég az adót nem érintő adatokat csak egy wordben kiállított bizonylattal vagy értesítő levéllel korrigálni. Ez teljesen téves nézet.

Abból kell kiindulnunk, hogy az Áfa tv. szerint minden olyan bizonylatot, amely egy adott számlára vonatkozik, annak adatát módosítja, számlának kell tekinteni, tehát az előállítási móddal kapcsolatosan az előző bekezdésben írottakat kell alkalmazni minden számlát módosító bizonylatra. [Áfa tv. 168. § (2)]. Az összes módosító bizonylatot számlával egy tekintet alá eső okirat összefoglaló névvel említi az Áfa tv. Ebből következően akár érvénytelenítő/sztornó számlával korrigálunk, akár helyesbítő vagy jóváíró számlát alkalmazunk, akár számlával egy tekintet alá eső okirattal javítunk, a javító bizonylatot vagy számlázó programmal vagy nyomdai számla formátumban kell kiállítanunk. Ez nemcsak arra az esetre igaz, ha a számlán valamely adót vagy adóalapot érintő adatot korrigálunk, hanem akkor is, ha olyan adat szorul módosításra, amely nem érinti közvetlenül az adóval kapcsolatos tételeket, például a címadatokat vagy a teljesítési időpontot módosítjuk, esetleg a fizetési határidőt vagy fizetési módot korrigáljuk, esetleg más jogszabály által előírt adat módosítására kerül sor, vagy olyan adatot módosítunk, amelyek feltüntetését nem írja elő egyetlen jogszabály sem.

Ezért már nincs jelentősége, hogy helyesbítő számlát, sztornószámlát vagy érvénytelenítő számlát alkalmazunk, vagy éppen számlával egy tekintet alá eső okiratot állítunk ki, mindegyik szabályos, az a lényeg, hogy az Áfa tv. 170. § szerinti tartalmi feltételeknek megfeleljen. Azonban minden esetben be kell tartani azt a szabályt, hogy számlázóprogrammal vagy nyomdai számlai formátumot kell alkalmazni.

Az Áfa tv. szóhasználata szerinti számlával egy tekintet alá eső okirat – mely mind a helyesbítő, mind a sztornószámlát felöleli – tartalmi kellékei a következők:

• az okirat kiállításának dátuma;
• az okirat sorszáma, mely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
• hivatkozás arra a számlára (annak sorszámára), melynek adattartalmát az okirat módosítja (azaz az eredeti számlára történő hivatkozás);
• a számla módosítandó (helytelen) elemének megnevezése, valamint a módosítás természete és annak számszerű hatása (pl. mínuszjel, ha negatív irányú a módosítás, és a módosítás pontos számszerű hatása, azaz a helytelen és a helyes összeg közötti különbözet).

E szerint tehát a korrekciós számlát mindig be kell sorszámozni, sőt, ezt is számlának kell tekinteni, így az adóigazgatási azonosításról rendelkező Számlarendelet szabályait is be kell tartani mindenfajta korrekciós számlánál, számlával egy tekintet alá eső okiratnál is.

A korrekciós bizonylat csak akkor szabályos, ha feltüntetjük rajta annak a számlának a sorszámát, amelyet módosítunk. Amennyiben több számlát korrigálunk egyszerre, akkor valamennyi korábbi számla sorszámát szerepeltetnünk kell. Egy számlát lehet többször is helyesbíteni, csak akkor szerepeltetnünk kell a korábbi helyesbítő bizonylatok sorszámát is.

A korrekciós bizonylaton elvileg (a törvény szerint) nem kötelező szerepeltetni teljesítési időpontot, de azért mégis javasolható annak feltüntetése, mert egyrészt általában az adóhatóság is elvárja, másrészt ez alapján tudjuk pontosan, hogy amikor önellenőrizni kell a korrekció eredményeképpen, azt melyik bevallásra kell megtennünk. A korrekciós számlákon, sztornó számlákon ugyanis mindig az eredeti teljesítési időpontot kell feltüntetni, amellett, hogy a kibocsátás dátuma természetesen mindig az aktuális tárgynapi dátum. Ugyan a korrekciós számlán szereplő teljesítési időpontnak és az eredeti teljesítési időpontnak elvileg azonosnak kell lennie, azonban az ettől való eltérés nem szankcionálható, hiszen nem is kötelező ennek az adatnak a szerepeltetése (egyébként éppen az egyezőség miatt, amennyiben ez az adat nem szorul módosításra). Abban az esetben azonban, ha az eredeti számlán a teljesítési időpont hibás, és annak hibás volta miatt kell a számlán módosítani, a korrekciós számlán szereplő teljesítési időpont nem egyezhet meg az eredeti számla teljesítésének időpontjával; a korrekciós számlán a helyes, az eredetitől eltérő teljesítési időpontot kell feltüntetni.

Ugyanez igaz a fizetési határidőre is: ha a fizetési határidő az eredeti számlán feltüntetettől eltérő, javasolt a helyes fizetési határidőt szerepeltetni. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a fizetési határidő feltüntetése a számlán nem kötelező (kivéve az időszaki elszámolású ügyleteket, de ott sem fizetési határidőként, hanem teljesítési időpontként), így annak javítása sem az.

Az érdemi adatok közül minimálisan szerepeltetnünk kell azt az adatot, amelyet a módosítás érint, a módosítás természetét és ha számszaki eltérést eredményez a korrekció, a különbözet összegét. Tehát tulajdonképpen azt kell szerepeltetnünk, mire irányul a módosítás, és milyen összegű. Ez csak a minimális adattartalom, ezenkívül bármennyi adatot feltüntethetünk. Már arról sem rendelkezik a jogszabály, hogy pontosan hány sorban és milyen módon kell a kért adatokat szerepeltetni, csak a tartalom a döntő.

Ugyanezek a bizonylatok használatosak akkor, ha számszaki eltérést eredményez a korrekció és akkor is, ha nincs adó- vagy adóalap-eltérés, csupán a nevet, címet, adószámot, a termék, szolgáltatás megnevezését, teljesítési időpontját stb. szeretnénk korrigálni. Ilyenkor választhatjuk azt a megoldást, hogy sztornó számlát állítunk ki, majd a helyes adatokkal egy új számlát (a teljesítési időpont az eredeti dátum mindkét számlán, kivéve, ha éppen a teljesítési dátumot javítjuk), vagy alkalmazhatjuk a számlával egy tekintet alá eső bizonylatot, ami azt jelenti, hogy nem sztornózzuk az eredeti számlát, csak a módosítandó és a módosított adatok szerepeltetésével kiállítjuk a számlával egy tekintet alá eső okiratot.

Azokban az esetekben, amikor a korábbi, ellenérték fejében teljesített termékértékesítésekhez/szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódóan kerül sor ingyenes termékátadásra, szolgáltatásnyújtásra (ez az ún. természetbeni árengedmény), a korrekciós számlán az ellenérték, az adóalap nem változik, csupán az értékesített termék megnevezése, a nyújtott szolgáltatás megnevezése fog változni, hiszen az ingyenesen átadott terméket, nyújtott szolgáltatást új elemként kell feltüntetni a számlán.

A fenti adatok csupán a korrekciós számlák minimális követelményeit határozzák meg, emellett egyéb adatok is szerepeltethetők az ilyen típusú bizonylatokon.

Megjegyezzük, hogy a teljesítési időpont ugyan nem kötelező elem a módosító számlán, de az adatszolgáltatásnál kötelező, ha a számla fejlécében valamilyen adat módosul (ilyenkor az egész fejlécet meg kell ismételni).

Azonban továbbra is van lehetőség más rendszerben korrigálni, mint amelyben az alapbizonylatokat kiállították (pl alapbizonylat: számlázó programos számla, módosító bizonylat: nyomdai számlatömb – de az adóigazgatási azonosításra alkalmasságot biztosítani kell).

Kézi/nyomdai számla tekintetében az elektronikus adatszolgáltatás okozta gyakorlati változás, hogy míg korábban nemcsak új (módosító) számlával való korrekció volt elfogadott, hanem a korábbi számlán történő javítással is javíthatóak voltak az adatok. 2018. július 1-jétől értékhatár feletti számláknál ez a lehetőség megszűnt, csak módosító számlával (számlával egy tekintet alá eső okirattal) lehet korrigálni.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciámon találkozhatsz velem személyesen:

• 2018.10.03. – Áfa és számlázás A-tól Z-ig 2018
• 2018.11.07. – Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése