Az értékpapír és a részesedés pénzügyi instrumentumnak minősül. A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok olyan forgalomképes okiratok, amelyekkel a benne foglalt jog alapján a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az értékpapír ellenében kapott […]
A számviteli törvény és a 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Magyarországon 2005. év óta azon társaságoknak, melyek hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait az Európai Unió (EU) valamelyik tagállamában található szabályozott piacra (tőzsdére) bevezették, kötelesek összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásaikat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS-ekkel) összhangban elkészíteni. Ezt követően 2017 óta a tőzsdei cégeknek, […]
Közeledik a december 31-i fordulónapra vonatkozó, IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások éves zárása, illetve a pénzügyi kimutatások összeállítása is. Ebben a cikkben összefoglaljuk a 2023-ban kötelezően alkalmazandó és a következő években várhatóan hatályba lépő IFRS standardokat, ami azért lehet hasznos, mert az IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben kötelező közzétenni, hogy melyek a) voltak az IFRS […]
A nyári uborkaszezon a legmegfelelőbb idő arra, hogy elővegyük irattári tervünket és áttekintsük, hogy irataink közül melyeket lehet leselejtezni. A mai világban az iratok egyre inkább nem csak papíralapon léteznek, hanem az információk tárolásának általános módja a digitális iratkezelés lett. Tehát selejtezés előtt nem csak papíralapú dossziéinkat kell áttekintenünk, hanem digitális adathordozóinkat is. Egy irat […]
Cikkünk előző részében a 2022. év zárási feladataihoz kapcsolódva a leltározásra – ezen belül is a készletek évvégi leltározására, a készletérték-különbözetek elszámolási módjára -, a külső gazdasági környezetből adódó bizonytalansági tényező okozta hatások számviteli kezelésére, valamint az infláció számviteli hatásaira tértünk ki. A cikk második részében az árfolyamhatások kimutatása kerül ismertetésre. Árfolyamhatások A devizás tételek […]
A gazdálkodók számára a fordulónapot követő és a beszámolónak a tulajdonosok számára történő előterjesztése közötti időszak az üzleti év zárásával telik. Habár a számviteli zárás lépései évről-évre nem változnak, több ezek közül rutinszerű feladat, azonban végső tartalma és eredményei az aktuális gazdasági és politikai helyzetből következően különbözőek. A 2022-es évet a bizonytalanság jellemezte, amely elsősorban […]
Látra szóló betétek bemutatása a cash-flow kimutatásban és a beszámolóban akkor, ha azokhoz harmadik féllel kötött szerződésből eredő felhasználási korlátozások kapcsolódnak Az IFRS értelmező bizottságához (IFRIC) az a kérdés érkezett, hogy hogyan kell bemutatni a cash-flowban és a beszámolóban a pénzeszközt akkor, ha a gazdálkodó olyan elkülönített betéttel rendelkezik, melyet egy harmadik személlyel kötött szerződése […]
A gazdálkodók több okból adódóan is jelentős bizonytalanság közepette zárják 2022-es üzleti évüket. Cikkünk első részében ezekből emeltünk ki néhányat, mint az energiaárak alakulása, infláció és kamatemelkedés hatása, kormányzati beavatkozások, egyes piacokhoz valóhozzáférés korlátozása és klímaváltozások hatásai. A cikk második részében további mérlegelendő szempontokat ajánlunk megfontolásra. 1.Alkalmazott pénznem és hiperinfláció A globális energiaárak meredek emelkedése […]
A gazdálkodók több okból adódóan is jelentős bizonytalanság közepette zárják 2022-es üzleti évüket. Ilyenek például, a globális ellátási láncok zavaraiból adódó készlethiányok, az energiaárak fluktuációja, infláció, kamatok emelkedése, munkaerőhiány stb. Ezért a számviteli beszámolóban transzparenssé kell tenni, hogyan kezelik ezt a helyzetet, és nem mellesleg ki kell elégíteni a beszámoló felhasználóinak egyre erősödő azon igényeit […]
Napjainkban az értékpapírok különböző fajtái jelentik az egyik legnépszerűbb befektetési lehetőséget, mert számos előnnyel járnak az olyan közismert pénzügyi eszközökkel szemben, mint például a lekötött betét, kriptovaluták, arany vagy az ingatlan. A pénz- és tőkepiacon a klasszikus konzervatív megtakarítási formák mellett értékpapír-befektetések széles skálája érhető el, amelyekből a kockázatkerülő és a kockázatvállaló, rövid vagy hosszú […]
Az IFRS-ek rendszerében ismeretlen a mérlegkészítés időpontjának fogalma. Az eszközök és források értékelése – a magyar számviteli szabályoktól eltérően, – mindig a fordulónapi értékviszonyok alapján történik. Ennek előnye, hogy az azonos fordulónapra vonatkozó beszámolók adatai összehasonlíthatóak. A magyar számviteli előírások szerint a mérleg több tételét is a mérlegkészítés időpontjában ismert értékek, információk alapján kell értékelni. […]
A COVID-19 járvány egyes tényezőinek hatásai a 2021. éves pénzügyi kimutatásokra az IFRS-ek szerint beszámolót készítők esetében A COVID-19 járvány még most is a mindennapi és gazdasági életet egyaránt jelentősen befolyásoló tényező szinte a világ minden országában, bár ma már az országok között jelentős eltérések mutatkoznak a fertőzöttek száma, az oltottak aránya, és a korlátozó […]
Az IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák standard 30. bekezdése előírja, hogy ha a gazdálkodó egység egy már kibocsátott, de még nem hatályos (kötelezően még nem alkalmazandó) új standardot vagy értelmezést még nem alkalmaz, akkor közzé kell tennie ezt a tényt és azokat az ismert vagy észszerűen megbecsülhető információkat, amelyek relevánsak […]
A kriptoeszközök népszerűsége töretlen, de a besorolásukkal és értékelésükkel kapcsolatban több kérdés is felmerül. A kriptoeszközök jellemzői alapján valóban nehéz azt eldönteni, hogy mely eszközcsoportba történő besorolás lenne a legmegfelelőbb. A kriptoeszközt megszerző és használó gazdálkodók azonban kénytelenek dönteni arról, hogy a kapcsolódó tételeket hogyan számolják el, és hogyan értékeljék annak érdekében, hogy azok a […]
A koronavírus-járvány (COVID-19) terjedésének megelőzése érdekében több korlátozó intézkedést vezettek be, amelyek érintik az ingatlanok bérlését is. A járványhelyzetben általánossá vált a távmunka, az üzletek korlátozott ideig tartanak nyitva, és emiatt, valamint az átalakult fogyasztói szokások miatt is, forgalmuk jelentősen csökkent. Ebben gazdaságilag átalakult környezetben a bérlők és bérbeadók is keresték a helyzet mindkét fél […]
Az IFRS 16 standardot az IASB 2016-ban bocsátotta ki, az EU 2017. októberében fogadta be és azt a gazdálkodóknak 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évre kell kötelezően alkalmazni. Azok a gazdálkodók, amelyek az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standardot már alkalmazták, az IFRS 16 standardot már 2019. január 1-je előtt […]
A Pénzügyminisztérium honlapján megjelent a számviteli törvényhez kapcsolódó sajátos számviteli kormányrendeletek módosításáról szóló rendelet tervezte, amelyet 2018. december 3-ig lehetett véleményezni. Jó hír, hogy lényeges változásokat nem tartalmaz a jogszabálytervezet. A legjelentősebb változás a biztosítókat érinti. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Kormányrendeletre vonatkozó módosítási javaslat Egy biztosító […]
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény 216. §- a, a számviteli törvényben a támogatások elszámolási rendjét módosította, amely jelentős előrelépést hozott a költségek ráfordítások ellentételezésre kapott támogatások elszámolásában, de nem oldotta meg a fejlesztésre és egyéb célra kapott támogatások elszámoláshoz kapcsolódó anomáliákat. Ez a törvénymódosítás […]
2018. július 20-án elfogadásra került a T/625. számú törvényjavaslat (az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról). Jelen cikkünkben a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó módosításokat (A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosítására vonatkozóan) foglaljuk össze. Mi is az a szabályozott ingatlanbefektetési társaság? A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok olyan tőzsdén […]
A T/625. számú törvényjavaslat (az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról), alapvetően az adójogszabályok módosításait tartalmazza. Azonban – címe ellenére – a törvényjavaslatnak vannak könyvvizsgálókra vonatkozó módosítási javaslatai is a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítására vonatkozóan. Jelen cikkünkben ezeket […]
A T/625. számú törvényjavaslat, amely az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szól, tartalmaz kifejezetten az IFRS szerint beszámolót készítőkre nemcsak számviteli, de adózási törvénymódosítási javaslatokat. Jelen cikkünkben ezeket a várható változásokat foglaljuk össze. Cikksorozatunk első részében a T/625. számú törvényjavaslat (Javaslat) a vállalkozások számvitelét érintő olyan változásokat foglaltuk össze, […]
Cikksorozatunk második részében folytatjuk a T/625. számú törvényjavaslat (az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról), számviteli vonatkozásait. A javaslatok többsége – ha azokat az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadja – 2019. január 1-jén lépne hatályba. A törvényjavaslat IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan tervezett módosító rendelkezéseit foglaljuk össze. IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre […]
Már olvasható a Parlament honlapján a T/625. számú törvényjavaslat (az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról), amely alapvetően az adójogszabályok módosításait tartalmazza, de – címe ellenére – a törvényjavaslatnak vannak számviteli vonatkozásai is, melyek legtöbbje – ha azokat az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadja – 2019. január 1-jén lépne hatályba. Jelen […]
A Parlament 2017. november 14-én elfogadta az ún. „őszi adócsomag”-ot (T/17998/2017. számú törvényjavaslat), amelynek címe: „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról”. Ez a jogszabályi előterjesztés elsősorban adózással összefüggő módosításokat tartalmaz, de pontosítja a számviteli törvényt és egy nagyon fontos szabály 2018. január 1-jei hatállyal érinti a bankok […]
Az IASB (International Accunting Standards Board) 2017. május 18-án bocsátotta ki az IFRS 17 Biztosítási szerződések című standardot. Ez hatályon kívül fogja helyezni az ugyanilyen című IFRS 4 standardot, melyet 2004 márciusában átmeneti standardként bocsátottak ki. Az új standard kötelező alkalmazással 2021. január 1-jén lép majd hatályba, de korábbi alkalmazás akkor megengedett, ha a gazdálkodó […]
Jelenleg a törvényalkotási bizottság eljárására vár a T/15428. számú törvényjavaslat („tavaszi adócsomag”), amely az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szól és tartalmaz a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (Szit tv.) módosítására vonatkozó rendelkezéseket is (a továbbiakban: Javaslat). Az alábbiakban az e törvényhez kapcsolódó várható változásokat ismertetjük a benyújtott törvényjavaslat alapján. A Szit. tv. […]
Már közzétették a Parlament honlapján a T/15428. számú törvényjavaslatot („tavaszi adócsomag”), amely az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szól és tartalmaz a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) módosítására vonatkozó rendelkezéseket is. Az alábbiakban az e törvényhez kapcsolódó várható változásokat ismertetjük a benyújtott […]
Az 5percAdó korábbi cikkéhez csatlakozva – melyben ismertetésre került az életbiztosítások személyi jövedelemadó vonzata – mai írásunkban a vállalkozások által kötött életbiztosítások számviteli elszámolásainak tudnivalóit foglaljuk össze. Az életbiztosítások típusai Az életbiztosításoknak három fajtája van: elérési vagy kockázati biztosítás, illetve ezek kombinációja. Az elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha biztosított a […]
A Kormány május 2-án nyújtotta be az Országgyűlés elé a T/15428. számú törvényjavaslatot („tavaszi adócsomag”), amely az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szól és tartalmaz a számviteli törvény módosítására vonatkozó rendelkezéseket is. Az alábbiakban az e törvényhez kapcsolódó várható változásokat ismertetjük a benyújtott törvényjavaslat alapján. A számviteli törvény előterjesztett módosításai nem tartalmaznak jelentős […]
Csatlakozva Mátyás Csaba 5percAdó szakértő 3 részes cikksorozatához, melyben a kapcsoltsági viszonyok különböző jogszabályok szerinti értelmezését mutatta be – elsőként a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) szerinti kapcsoltság fogalmát, második részében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) szerinti kapcsoltsági szabályokat, a […]
Azt gondolnánk, hogy az incoterms-eknek csak a logisztika területén van jelentősége. Azonban a számviteli szakembereknek is fontos ismerniük azok tartalmát. Jelen cikkünkben összefoglaljuk, hogy miért! Aki látott már külföldi számlát, vagy szállítólevelet, bizonyára találkozott az incoterms-ekkel (paritásokkal). Mi is az az Incoterms (paritás)? Az incoterms, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce – ICC) […]
Cikksorozatom első részében az IFRS 16 Lízing Standard (a továbbiakban: a Standard) hatályát, a már folyamatban levő szerződések minősítési szabályait, illetve a lízing fogalmának, futamidejének Standard szerinti értelmezését jártuk körbe. Mai írásunkban a lízing számviteli elszámolásának szabályai, a lízingdíj összetevői, valamint az új Standard várható hatásai kerülnek bemutatásra. A lízing számviteli elszámolása A lízing kezdete […]
Az IFRS 16 Lízing Standard (a továbbiakban: a Standard) megalkotásának fő célja az volt, hogy a pénzügyi kimutatások összehasonlíthatóságát növelje abból a szempontból, hogy kiküszöbölje azt a problémát, hogy az operatív illetve pénzügyi lízing számviteli elszámolása és eredményhatása az egyes években a még hatályban lévő IAS 17 standard alapján eltérő. Mindemellett operatív lízing esetén a […]
Cikksorozatom első részében a kártalanítás és kártérítés közötti tartalmi, számviteli és adózási különbségeket jártuk körbe. Mai írásomban a károk megtérítésének további lehetséges eseteinek – kötbér, bánatpénz és sérelemdíj – jogi, számviteli és adózási szempontból történő elhatárolására kerül sor. Kötbér A kötbért írásban kell kikötni, különben az nem lesz érvényes. Amennyiben a kötbért a szerződés nem […]
A Parlament 2016. november 22-én fogadta el az őszi adócsomagot, amely az adózási szabályok módosításai mellett a számviteli törvény 2017. évi módosításait tartalmazza. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (későbbiekben: Mód tv.) 2016. november 25-én került kihirdetésre, amelyben a számviteli tárgyú változások három fő témakört érintenek: A legjelentősebb […]
Mindenkit ért már valamilyen formában kár. Ennek ellentételezéseként több jogcímen is érvényesíthető a károsult által ellentételezés, azonban nem mindegy, hogy milyen jogcímen és milyen összegben, mert a különböző jogcímeken adott/kapott összegek dokumentumai és adóhatásai különbözőek. Kártérítés és kártalanítás A kártérítés és kártalanítás első hallásra egyformának tűnhet, azonban azok jogi tartalma és adózásbeli minősítésük eltérő. A […]
Május 31-e volt a határideje az éves, egyszerűsített éves, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolók (a továbbiakban: számviteli beszámolók) letétbe helyezésének, közzétételének azon vállalkozók esetében, amelyek üzleti évének fordulónapja december 31-e. Ezen kívül az összevont (konszolidált) éves beszámolókat is kötelező letétbe helyezni, legkésőbb a fordulónapot követő hatodik hónap végéig. További letétbe helyezési szabályok vonatkoznak a következő esetekre: […]
Bármennyire is egyszerűnek tűnik a devizás tételek értékeléséhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek megállapítása és elszámolása, mégis több rendelkezés és akár elszámolási lehetőség is kapcsolódik hozzá. Előző cikkünkben ismertettük az árfolyamkülönbözetekhez kapcsolódó tételek megállapítását, most tovább folytatjuk az eszközök értékét befolyásoló tételekkel. Az eszközök bekerülési értéke részeként elszámolandó árfolyamkülönbözetek A számviteli törvény szerint: a beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz […]
A devizás tételek árfolyamkülönbözetének elszámolása különösen érzékeny kérdés a vállalkozások eredménye szempontjából, hiszen az árfolyamok alakulását nem tudják befolyásolni. A számviteli törvény alapján, év végén több eszköz értékelésekor is kötelező a mérlegkészítéskor érvényes értékviszonyok alapján értékelni azokat, azonban a devizás tételek esetében mindenképpen a fordulónapi árfolyamot kell alkalmazni, még akkor is, ha például a mérlegkészítés […]
Az IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó árbevétel elszámolása című standard (a továbbiakban: “IFRS 15” vagy “a Standard”) meghatározza, hogy az IFRS-ek szerint hogyan kell elszámolni az üzleti tevékenység árbevételét, és a kiegészítő megjegyzésekben milyen közzétételeket kell tenni az árbevételekkel kapcsolatban. A Standard meghatároz egy 5 lépésből álló modellt, amely segítséget ad ahhoz, hogy a […]
Már olvasható a Parlament honlapján a T/10537. számú törvényjavaslat (egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról), amely alapvetően az adójogszabályok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításait tartalmazza, de – címe ellenére – a törvényjavaslatnak vannak számviteli vonatkozásai is, melyek legtöbbje – […]