2019. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó az új IFRS 16 Lízing standard

Mi változott az IFRS 16 standardban a 2018. december 31-ig hatályban lévő IAS 17 standardhoz képest?

Az IFRS 16 standardot az IASB 2016-ban bocsátotta ki, az EU 2017. októberében fogadta be és azt a gazdálkodóknak 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évre kell kötelezően alkalmazni. Azok a gazdálkodók, amelyek az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standardot már alkalmazták, az IFRS 16 standardot már 2019. január 1-je előtt is alkalmazhatták.

A következőkben összefoglaljuk azokat leglényegesebb jellemzőket, amelyekkel eltér az az új IFRS 16 standard a korábbi  IAS 17 standardtól.

Az IAS 17 standard alkalmazásának legfontosabb kritikája az volt, hogy a pénzügyi kimutatásokban a lízinggel kapcsolatos adatok nem hasonlítható össze, mert eltérő az operatív és pénzügy lízingek számviteli kezelése, továbbá az operatív lízingügyletekről és a lízingszerződésekből eredő kockázatoknak való kitettségről a kiegészítő megjegyzésekben elvárt tájékoztatás korlátozott.

Az IFRS 16 standard a lízingbevevők szempontjából nem tesz különbséget a pénzügyi és az operatív lízing között, hanem egy modellt alkalmaz. Az IFRS 16 abból indult ki, hogy akár operatív, akár pénzügyi lízingnek minősül egy ügylet, a lízing kezdetekor a lízingbevevő meghatározott ideig rendelkezik egy adott eszköz használatának jogával, és kötelezettséget vállal a jövőben felmerülő lízingdíj megfizetésére, tehát már a lízing kezdetén meg kell jeleníteni egy használati jogot tükröző eszközt (HJE) és a lízingdíj fizetési kötelezettséget.

Az IASB úgy ítélte meg, hogy az IAS 17 által előírt követelmények egyértelműek a lízingbeadókra. Ezért az IFRS 16 lényegében megtartotta az IAS 17 által előírt, lízingbeadóra vonatkozó számviteli elszámolásokat, de több közzétételt ír elő a lízingbeadó számára is.

Általános jellemzők

a) hatály

IAS 17 hatálya alá tartozott minden lízing, kivéve a licencszerződések keretében tartott olyan tételekhez fűződő jogok, mint például a mozifilmek, videofelvételek, színdarabok, forgatókönyvek, szabadalmak és szerzői jogok. Az IFRS 16 hatálya alá szintén nem tartoznak az előbbiekben nevesítettek, de a lízingbevevő a standardot az említetteken kívüli immateriális javakra alkalmazhatja, de nem kötelezi rá.

b) lízing azonosítása

Az IFRS 16 részletes útmutatást ad a lízingek azonosítására, amely szerint egy szerződés akkor tartalmaz lízinget, ha abban 3 feltétel teljesül:

1.                 a lízing tárgya egy azonosított eszköz a vevő a használat időszaka alatt rendelkezik jogosultsággal
2. az eszköz használatából eredő lényegében összes gazdasági haszonra 3. meghatározhatja az eszköz hasznosítását.

 

Például ha egy gazdálkodó a bérbeadó telephelyén található tárhelyet és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást bérli, és a szolgáltató bármely szerverét használhatja a szolgáltatás-nyújtáshoz, akkor az ügylet nem lízing, mert nem egy azonosított eszközhöz kapcsolódik.

 

Ha azonban a gazdálkodó egy meghatározott földrajzi területen lévő, adattovábbításra szolgáló kábeleket bérel meghatározott időre, és kizárólagos használatra, akkor az ügylet meghatározott eszközökhöz kapcsolódik, tehát lízing.

Például, ha egy társaság hajót bérel, melynek személyzetét a bérbeadó adja és a bérbevevő társaságnak joga van ahhoz, hogy a hajóút minden részletéről döntsön, ideértve az indulás időpontját és az útvonalat és azt is, hogy ki szállhat fel a hajóra, akkor az ügylet lízing, mert a bérbevevőnek lényegében joga van meghatározni az eszköz használatát és módját.

Azonban ha a szerződés szerint a bérlő megadja, hogy mikor, milyen árut, milyen teljesítési határidőre és hova kell szállítani és a hajó személyzete ennek alapján megtervezi az útvonalat, de az útvonaltervbe a bérlő nem szólhat bele, továbbá a bérbeadónak arra is joga van, hogy ha a hajó nem telik meg, akkor 3. felektől pótlólagosan áruszállítást vállaljon és az ebből származó bevétel is a bérbeadót illeti, akkor az ügylet nem lízing, mert a bérbeadó határozza meg a használat módját (bár a célját nem), és az eszköz használatából származó hasznokat is megszerzi.

c) szerződés összetevőinek elkülönítése

Mind az IAS 17 és IFRS 16 előírja a szerződések lízingjellegű és nem lízingjellegű összetevőinek elkülönítését.  Az IFRS 16 szerint a szerződésben meghatározott ellenértéket a lízingjellegű összetevő önálló ára és a nem lízingjellegű összetevők összesített önálló ára alapján kell hozzárendelnie az egyes lízingjellegű összetevőkhöz. Azonban a standard lehetőséget ad arra is, hogy a mögöttes eszközök kategóriája szerint a lízingjellegű és nem lízingjellegű összetevőket egyetlen lízingjellegű összetevőként számolják el.

Ha egy szerződés a lízingjellegű összetevőn kívül további egy vagy több lízingjellegű vagy nem lízingjellegű összetevőt is tartalmaz, a lízingbeadónak a szerződésben meghatározott ellenértéket az IFRS 15 standard szabályai szerint kell felosztaniuk.

Lízingbevevők számviteli elszámolásának specialitásai

A lízingbevevőnél a lízingügylethez kapcsolódóan egy HJE-t és egy kötelezettséget kell megjeleníteni, melyek kezdeti értékelésének alapja a jövőbeli lízingdíjak jelenértéke. Az ún. „lízingösztönzők” a HJE értékét csökkentő tételek.

Az IFRS 16 szerint a lízingdíjakat a lízing implicit kamatlábával kell diszkontálni, ha ez a kamatláb nem határozható meg könnyen, akkor a lízingbevevő járulékos kamatlábát kell használni. A lízingkötelezettségeket ezt követően amortizált bekerülési értéken kell értékelni.

Az IFRS 16 részletesen rendelkezik a szerződésmódosítás hatásainak elszámolásáról, A lízingbevevő az alábbi esetekben köteles újraértékelésre szerződésmódosítás miatt:

a) a lízing futamidejének megváltozása,

b) a lízingelt eszköz változása,

c) a mögöttes eszköz vételi opciója értékelésének megváltozása,

d) ha a lízingdíjak változása a változó kamatlábak változásából ered,

e) a maradványérték-garanciához kapcsolódóan a várhatóan fizetendő összeg változása,

f) az index vagy kamatláb módosulásának következtében megváltozik jövőbeni lízingdíj.

A lízingbeadók és lízingbevevők pénzügyi lízing esetén a lízingmódosítást különálló lízingként számolják el, ha a módosítás egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával bővíti a lízing hatókörét, és ezzel arányosan a lízing ellenértéke növekszik a hatókör-növekedés önálló árával.

Az IAS 17 a szerződésmódosítás hatásait az adott időszak eredménye terhére rendelte elszámolni. Az IFRS 16 szerint lízingkötelezettség változását át kell vezetni az aktivált HJE értékén is. A lízingbeadók és lízingbevevők pénzügyi lízing esetén a lízingmódosítást különálló lízingként számolják el, ha a módosítás egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával bővíti a lízing hatókörét, és ezzel arányosan a lízing ellenértéke növekszik a hatókör-növekedés önálló árával.

Például ha egy 6 évre bérelt iroda területe a 3. évben a felére csökkent, akkor a bérelt terület terjedelmének csökkenése miatt mind HJE, mind a kötelezettség arányos részét ki kell vezetni. Mivel az időszak alatt a HJE és kötelezettség értéke eltér egymástól, ezért a kivezetés eredményhatással fog járni.

Az IFRS 16 részletesen rendelkezik a változó lízingdíjak elszámolásáról. Ilyen eset lehet például, ha egy üzletközpontban bérelt terület lízingdíja a lízingbevevő bolt árbevételétől függ, vagy ha annak összege valamilyen indexhez vagy kamatlábhoz (például a fogyasztói árindex vagy irányadó kamatláb) kötött. Az IFRS 16 szerint amennyiben a változó elem,

I. a lízingbevevő árbevétele, akkor annak hatását az eredmény terhére kell elszámolni.

II. a fogyasztói árindex, akkor a használati jog eszköz értéke és a lízingkötelezettség értéke is módosul, emiatt az eszköz értékcsökkenési leírása is változni fog a hátralévő időre.

Például egy iroda bérleti díja minden évben a fogyasztói árindex mértékének megfelelően változik, akkor emiatt a hátralévő futamidőre vonatkozó lízingdíj összegének jelenértéke is annak implicit kamatlába is változni fog, Ha ez növekedést jelent, akkor nő a HJE és kötelezettség és a HJE értékcsökkenése is hátralévő futamidővel lesz azonos.

Egyszerűsítések

Az IFRS 16 két esetben könnyítési lehetőséget ad a lízingbevevő számára:

  • a 12 hónapnál rövidebb futamidejű lízingekre, ha nem tartalmaznak vételi opciót. A vonatkozó döntést a mögöttes eszközök kategóriái szerint kell meghozni.
  • az olyan lízingekre, amelyek mögöttes egyedi eszköze kisértékű, azaz 5.000 USD alatti, amelyet egyedileg kell mérni. Fontos, hogy használt eszköz esetén is mindig az újkori érték az irányadó.

Ezen esetekben a lízing összegeit költségként kell elszámolni.

Lízingbeadók számviteli elszámolása

A lízingbeadók oldaláról lényegében semmi nem változott az IAS 17 standardhoz képest, de a lízing kezdeti megjelenítésekor a nettó pénzügyi lízingbefektetés értékelésében figyelembe vett lízingdíjaknak tartalmazniuk kell az indexen vagy rátán alapuló változó lízingdíjakat és az olyan változó díjakat is, amelyek lényegében fix díjak. Továbbá az IFRS 16 további információk közzétételét írja elő a lízingtevékenységről, főként az ügyletből eredő kockázatoknak való kitettségről.

Sajátos ügyletek

I. visszlízing

Ilyen esetben az eszköz átruházását értékesítésként kell elszámolni, ha a teljesítési kötelmet az IFRS 15 standarddal összhangban elégítették ki. Ha a lízingbevevő és lízingbeadó közötti eszköz átruházása nem teljesíti az eszközértékesítés követelményeit, akkor mindkét fél a tranzakció során felmerült eszközöket, kötelezettségeket az IFRS 9 standard alapján számolja el.

II. allízing

Az IAS 17 standarddal ellentétben, az IFRS 16 kifejezett útmutatást ad az allízingek kezelésére. Az IFRS 16 a fő lízinget és az allízinget két külön szerződésként kezeli. Allízing minősítésekor a közbenső lízingbeadónak az allízinget pénzügyi lízingnek vagy operatív lízingnek kell minősítenie, a fő lízingből származó használatijog-eszköz alapján, nem pedig a mögöttes eszköz alapján.

Bemutatás és közzététel

Az IAS 17 standarddal ellentétben, az IFRS 16 a lízingbevevőket részletesebb bemutatási és közzétételi követelményekre kötelezi, amelyek kvalitatív és kvantitav adatok. Újdonság, hogy a lízingbevevő a lízingkötelezettségek lejárati elemzését is köteles közzétenni (a többi pénzügyi kötelezettségtől elkülönítve) az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzététel című standardnak megfelelően.

* * *

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!