A számviteli törvény tervezett változásai

Milyen számviteli rendelkezéseket tartalmaz a májusi törvénycsomag?

Már olvasható a Parlament honlapján a T/10537. számú törvényjavaslat (egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról), amely alapvetően az adójogszabályok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításait tartalmazza, de – címe ellenére – a törvényjavaslatnak vannak számviteli vonatkozásai is, melyek legtöbbje – ha azokat az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadja – 2017. január 1-jén lép hatályba. Jelen cikkünkben ezeket foglaljuk össze.

A törvényjavaslat tartalmaz néhány pontosítást a számviteli törvény fogalmaival kapcsolatban. Vegyük őket sorra!

Mi minősül ellenőrzésnek, önellenőrzésnek?

A hatályos számviteli szabályozás az ellenőrzés, önellenőrzés fogalmát úgy határozza meg, hogy az előző év(ek)kel kapcsolatos hibák és hibahatások javítása mellett hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti éve(ke)t, érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is.

A törvényjavaslat az ellenőrzés, önellenőrzés fogalmát úgy pontosítja, hogy a szerződésmódosítás, a számviteli bizonylatok módosítása következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő utólagos módosítások nem minősülnek hibának, hatásuk nem hibahatás, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kell kezelni.

Például egy adásvétel során, amennyiben a felek úgy egyeznek meg, hogy az ár bármely okból – bár hibát nem követett el senki – utólagosan módosul és az ármódosulás jelentős összegű, akkor annak hatását az önellenőrzés szabályai szerint az ármódosulás évében, 3 oszlopos beszámoló készítésével kell bemutatni.

Mikor keletkezik üzleti vagy cégérték?

Az üzleti vagy cégérték fogalma 2016. január 1-jével változott meg úgy, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell üzleti vagy cégértéket kimutatni olyan esetekben, amikor egy társaság egy másik társaságban részesedést úgy vásárol, hogy ennek során minősített többséget biztosító befolyást (75%-ot meghaladó részesedést) szerez.

A törvényjavaslat az üzleti vagy cégérték fogalmát úgy pontosítja, hogy a részesedés vásárláshoz kapcsolódóan üzleti vagy cégérték nem jön létre, hanem csak az üzletág, a telephely és az üzlethálózat vásárlása esetén keletkezhet üzleti vagy cégérték. Ezért a fogalomból kikerült a „megvásárolt társaságért” kitétel.

A törvényjavaslat nemcsak a számviteli törvény fogalmait pontosítja, hanem számviteli elszámolási szabályokat is tartalmaz.

A jegyzett tőke emelésének speciális szabálya korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) esetében

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint, kft.-k törzstőkéjébe pénzbeli hozzájárulás úgy is teljesíthető, hogy a jegyzett tőkét annak bejegyzéséig a tagok nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (eredménytartaléka) terhére „számítják majd be”. Ekkor az adózott nyereség (eredménytartalék) megosztásáról a tulajdonosok úgy határoznak, hogy a vagyoni hozzájárulást pénzben nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét növelik.

Ezen tőkeemelés könyvelésének úgy kell történnie, hogy az eredménytartalék csökkenését a jegyzett, de be még nem fizetett tőkével szemben kell elszámolni.

Támogatások elszámolása

A támogatások folyósítása jellemzően az utófinanszírozással történik. Emiatt előfordul, hogy a támogatás miatti bevételt és a támogatott költséget, a ráfordítást nem azonos üzleti évben számolják el, mert a támogatás még nem rendeződött pénzügyileg.

Az összemérés elve érvényesülése érdekében, ha a támogatással kapcsolatos elszámolás a folyósító felé a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor az elszámolás alapján a járó támogatást az adott üzleti évben el lehet számolni egyéb bevételként és követelésként. Ez a szabályozás nem csak a pályázat keretében elszámolt támogatásokra vonatkozik.

Követelésekhez kapcsolódó eredménytételek elszámolása

A tartósnak minősülő (éven túli) követelésekkel (kölcsönökkel), valamint a vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek között kell elszámolni, míg a nem vásárolt (saját), tartósnak nem minősülő (rövid lejáratú) követelésekkel kapcsolatos gazdasági események hatásait az egyéb ráfordítások között.

A törvényjavaslat pontosítja, hogy ez a megkülönböztetés követelés elengedése, és behajthatatlannak minősülő követelések esetében is ugyanígy érvényesül.

További változtatásokat tartalmaz a javaslat a bemutatási szabályokra vonatkozóan is.

Bérjárulékok bemutatása a kiegészítő mellékletben

A bérjárulékok közül a rehabilitációs hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást nem állománycsoportonként (fizikai és nem fizikai dolgozók), hanem csak jogcímenként kell a kiegészítő mellékletben részletezni tekintettel arra, hogy azok megállapítása nem személyhez kötött.

Nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információk a beszámolóban

Az EU számviteli irányelv (2013/34/EU) rendelkezik a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos vállalkozások általi elkészítésének kötelezettségéről.

Ezt a jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteniük azoknak a közérdeklődésűnek minősülő nagyvállalkozásoknak, amelyeknek az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti év fordulónapján a három mutatóérték közül (mérlegfőösszeg 6.000 mFt, nettó árbevétel 12.000 mFt, létszám 250 fő) bármelyik kettő meghaladja a törvényben meghatározott értékhatárokat.  A leányvállalatnak nem kell készítenie ilyen jelentést, ha anyavállalata összevont (konszolidált) beszámolója tartalmazza rá vonatkozó adatokat is.

Az információknak legalább a következőkre kell kitérniük:

a) Az üzleti modell rövid ismertetése.

b) A vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása és azok eredményei (ha a vállalkozás nem rendelkezik a politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát).

d) A vállalkozás tevékenységével összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos kockázatok ismertetése és annak bemutatása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli.

e) Kulcsfontosságú, nem pénzügyi teljesítménymutatók.

A számviteli törvénnyel kapcsolatos tervezett változások harmadik témája az IFRS-ek alkalmazásához kapcsolódó szabályok pontosítása.

Hitelintézetek és azokkal egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások áttérése az IFRS-ekre

A hitelintézetek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások esetében az IFRS-ek egyedi beszámolási célú kötelező alkalmazása egy évvel, azaz a 2018. évi üzleti évre elhalasztódik azzal, hogy az átállásra már felkészült hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az önkéntes alkalmazás a 2017. évi üzleti évben is megengedett. A kötelező átállás elhalasztását a pénzügyi intézmények eltérő felkészültsége indokolja.

Eredménytartalék fogalma

Az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a kumulált adózott eredményen kívül további tételek is beleértendők, amelyek osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe. A törvényjavaslat ezen tételek felsorolásával pontosítja az IFRS-ek szerinti eredménytartalék fogalmát.

Ilyennek minősülnek például: az áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján az eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összege, az áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik.

Saját tőke megfeleltetési tábla tartalma

A saját tőke megfeleltetési táblában az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján az eredménytartalékban elszámolt összeghez kapcsolódó, halasztott adóhatást is be kell mutatni.

Visszatérés a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére

A törvényjavaslat pontosítja az IFRS-ekről a hazai számviteli szabályozásra történő visszatérés időpontját az alkalmazási feltételek megszűnése, illetve felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén.

Az alkalmazási feltételek megszűnése esetén a visszatérés időpontja az azok bekövetkezését követő üzleti év első napja, végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás esetén pedig az egyes eljárások kezdő időpontja.

Feltételes adómegállapítási kérelem melléklete

Az IFRS-eket alkalmazó adózóknak a feltételes adómegállapítás iránti kérelmükhöz mellékelniük kell a kérelemben vázolt, tervezett ügylet számviteli elszámolására vonatkozóan a Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakértői véleményét. (Ezen rendelkezés nem a számviteli törvényben, hanem az adózás rendjéről szóló törvényben található.) Ezzel a Kamara feladatai kibővülnek, amely a kamarai törvény módosítását is szükségessé tette.

A nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információk kivételével a többi szabályt a törvényjavaslat jóváhagyása esetén már 2016-ban is lehet majd alkalmazni. A nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információkat a 2017. január 1-jén vagy azt követően induló üzleti évben kell első alkalommal bemutatni.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhatsz velem a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján, ahol is – többek között – a 2016. évi számviteli törvényváltozásokat, a 2016. évi nyitás utáni rendezési feladatok fogjuk megbeszélni. A hagyományos, kétnapos továbbképzésen személyesen is megvitathatjuk a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseidet!

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése