ZÁRÁS IFRS-K SZERINT – I. rész

Az IFRS-ek szerint készülő pénzügyi kimutatások zárásakor mérlegelendő szempontok. I. rész

energiaárak

A gazdálkodók több okból adódóan is jelentős bizonytalanság közepette zárják 2022-es üzleti évüket. Ilyenek például, a globális ellátási láncok zavaraiból adódó készlethiányok, az energiaárak fluktuációja, infláció, kamatok emelkedése, munkaerőhiány stb. Ezért a számviteli beszámolóban transzparenssé kell tenni, hogyan kezelik ezt a helyzetet, és nem mellesleg ki kell elégíteni a beszámoló felhasználóinak egyre erősödő azon igényeit is, hogy megfelelő tartalmú információkat nyújtsanak a fenntarthatóság, klímaváltozás hatásainak kezelésével kapcsolatban is.

Cikkünkben felsorolunk néhány olyan témát, amely az aktuális gazdasági környezetben számviteli szempontból megfontolásra érdemes a 2022. éves beszámolóban, ha azt az IFRS-ek szerint állítják össze. Természetesen a szempontok, alkalmazva a számviteli törvény előírásait, a magyar szabályok szerint készülő beszámoló esetén is figyelembevehetők. 

      1. Energiaárak növekedése

Az energiaárak emelkedése és az energiahiány, illetve annak akár már a lehetősége is az energiatermelők számára extraprofitot eredményez, míg felhasználó iparágak eredményessége csökken, hiszen a magasabb költségek miatti eladási árak korlátozzák a vevők vásárlóerejét.

Az ebből eredő hatásokat az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard alapján végzett értékvesztési teszt szempontjából kell megfontolni.  Ehhez nagyon fontos, hogy a vizsgálat alapjául szolgáló előrejelzések is aktualizáltak legyenek, és megfelelően tükrözzék a fordulónapi eseményeket és a jövőbeni várakozásokat. Például az energiaigényes ágazatokban működő gazdálkodók esetében az energiaárak előrejelzése kulcsfontosságú feltételezéssé válik. 

Ezzel kapcsolatban azt is be kell mutatni, hogy merülhetnek-e fel kétségek arról, hogy a gazdálkodó képes-e a vállalkozás folytatására.

A közvetett hatás a gáz vagy áram vásárlásra vagy -eladásra irányuló határidős szerződések értékének változása is, és ehhez kapcsolódóan szintén fontos a piaci kockázatok közzététele az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: közzétételek standard alapján.

2. Infláció és kamatok növekedésének hatásai

Az energiaárak emelkedése az infláció és a kamatok növekedését eredményezte. Ez utóbbi tükrözi egyrészt a hitelezők megnövekedett hitelkockázatát, másrészt a központi bankoknak az infláció fékezése érdekében tett beavatkozásait. Az infláció és a piaci kamatok alakulása a beszámolás számos olyan aspektusát érintik, amelyek a jövőbeni cash flow-któl függenek, azaz jelenérték számításokon alapulnak.

A piaci kamatok emelkedése azonban nem automatikusan jelenti azt, hogy egy eszközt le kell értékelni. Például, ha a rövid távú kamatingadozások nem befolyásolják a megtérülési rátát, vagy ha a gazdálkodó arra számít, hogy az eladási árakban a magasabb kamatköltségek is megtérülnek, vagy ha a kamat növekedése túl kicsi ahhoz, hogy aggályos legyen az eszköz megtérülő értékének a könyv szerinti értékéhez viszonyított értékéhez. Azonban kamatemelkedések esetén mindenképpen vizsgálni kell azt, hogy szükséges-e a nem pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása.

Az infláció hat a hosszútávú céltartalékok, például a jövőbeni leszerelési költségek miatti kötelezettségek értékelésére is. Ennek tükröződnie kell nem csak a jövőbeni cash flow-kban hanem a jelenérték számításhoz alkalmazott diszkontrátában is.  Ebből adódóan az infláció hatását is magában foglaló nominális cash flow-kat nominális kamatlábbal, azokat a cash flow-kat, amelyek nem tartalmazzák az infláció hatását reálkamattal kell diszkontálni.

A termékek keresletének csökkenése várható a megnövekedett termelési költségek vagy csökkenő vásárlóerő miatt. Emiatt a készletek nettó realizálható értékre történő leértékelése és a veszteségessé váló szerződésekre céltartalék képzése is szükséges lehet.

Infláció az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard alapján meghatározott juttatási kötelmek értékelésénél is fontos elem. Amennyiben az infláció a becslési bizonytalanság egyik fő forrása, akkor közzé kell tenni az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard 125–133. bekezdéseiben előírt, a becslési bizonytalanságra vonatkozó információkat, melynek egyik kiemelt eleme az érzékenységi elemzés.

Mind a kamatok, mind az infláció befolyásolhatja a lízingkötelezettségek és a használatijog-eszközök értékelését az IFRS 16 Lízingek standard szerint. Ezek is okai lehetnek a hitelezési veszteségeknek, mivel a lízingbe vevők kötelezettségeik visszafizetésére való képessége csökken, ami miatt nőni fog az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard alapján elszámolandó értékvesztés összege, ha várható a nemteljesítés valószínűségének növekedése a lízingbe vevők költségeinek növekedése miatt. A lízingbeadók vagy a vezetés által használt modellek változásait is közzé kell tenni, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói megérthessék a hitelkockázat növekedésének hatását a jövőbeni cash flow-k összegére, ütemezésére és bizonytalanságára.

A diszkontrátákhoz és cash flow-khoz használt feltételezéseknek konzisztensnek kell lenniük egy adott számításon belül, és beszámolóban más eszközökkel kapcsolatos, akár különböző célokra vonatkozó számításokban is.

3. Kormányzati beavatkozások hatásai

A jelenlegi gazdasági környezet (különösen az energiaárak alakulása miatt) kormányzati beavatkozásokat indukált, mint például ársapkák, adókedvezmények, adójóváírások stb.

Fontos, hogy ezeket az intézkedéseket helyesen azonosítsák abból a szempontból, hogy azok valóban olyan támogatások, amelyek az IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele standard vagy más standard hatálya alá tartoznak-e? Így például egy kormány korlátozza a közüzemi szolgáltató által felszámítható díjakat, az csak alacsonyabb költséget eredményez és nem minősül támogatásnak.

Egy állami támogatás hatással lehet a gazdálkodó cash flow előrejelzéseire és az ilyen előrejelzéseket használók értékeléseire is (lásd: értékvesztési vizsgálatok és a vállalkozás folytatásának értékelése). A gazdálkodónak az állami támogatás hatására vonatkozó értékeléseit a cash-flow előrejelzéseket, beleértve a program várható időtartamának becslését körültekintően kell elvégezni, és amennyiben az eredmény szempontjából jelentős, megfelelően közzétenni.

Számos országban a kormányok úgynevezett extraprofitadókat vezettek be (vagy jelentettek be ilyen terveket), amelyek meghatározott iparágakban működő olyan gazdálkodókat érintenek, amelyek az emelkedő árak miatt magasabb nyereségre tettek szert. Az érintetteknek értékelniük kell az adó tartalmát annak meghatározásához, hogy azt az IAS 12 standard alapján nyereségadóként vagy ún. büntetésként kell-e elszámolni az IFRIC 21 Közterhek értelmezés alapján. Ez a megkülönböztetés azért is fontos, mert meghatározza, hogy a kapcsolódó összeget a jövedelemadó-sorban vagy más eredménykimutatás sorban kell-e bemutatni, illetve annak teljes összegét mely időpontban kell elszámolni. 

Amennyiben az adót bejelentették, de még nem hatályos, mérlegelni kell, hogy közzé kell-e tenni az adó hatásait a jövőbeni működésre?

4. Egyes piacokhoz való hozzáférés korlátozása és a velük kapcsolatos gazdasági műveletek beszüntetése

Ukrajnai háborút kezdetét követően számos gazdálkodó jelentette be az orosz piacról való kilépési szándékát, vagy mérlegelnie kellett az Oroszországban vagy Ukrajnában végzett tevékenységnek folytatását.  Ennek hatásaként:

  1. Meg kell vizsgálni, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy az IAS 36 hatálya alá tartozó valamely háborúval érintett területen lévő eszközt le kell-e értékelni. 
  2. Mérlegelni kell, hogy a tevékenység megszüntetésére vonatkozó tervek alapján az eszközöket értékesítésre tartottként kell-e besorolni és a tevékenység megszüntetését is ekként kell-e bemutatni? Óvatosan kell azonban eljárni, mivel ez az átsorolás és megkülönböztetett bemutatás csak akkor megalapozott, ha az IFRS 5 standard feltételei teljesülnek. Egyedi megítélésre lehet szükség annak értékeléséhez, hogy a jelen bizonytalan politikai helyzetben az értékesítés nagyon valószínűnek tekinthető-e?

Egy gazdálkodó akkor minősíthet egy befektetett eszközt (vagy elidegenítési csoportot) értékesítésre tartottnak, ha annak könyv szerinti értéke értékesítés, nem pedig a folyamatos használat során térül meg. Ezért annak jelenlegi állapotában készen kell állnia az azonnali értékesítésre, olyan feltételek alapján, amelyek az ilyen eszközök (vagy elidegenítési csoportok) értékesítése esetében szokásosak és megszokottak, és az értékesítésnek nagyon valószínűnek kell lennie. Ahhoz, hogy az értékesítés nagyon valószínű legyen:

      • a vezetésnek elkötelezettnek kell lennie az eszköz (vagy elidegenítési csoport) értékesítési terve mellett, és aktívan keresnie kell a vevőt, és 
      • az eszközt (elidegenítési csoportot) olyan áron kell meghirdetni, amely észszerű annak valós értékéhez viszonyítva és
      • legyen valószínű, hogy az értékesítés az átminősítéstől számítva várhatóan egy éven belül megtörténik, és
      • ne legyen valószínű, hogy jelentősen megváltoztassák vagy visszavonják a terveiket.

5. Klímaváltozás hatásai

A különböző szabályozó szervezetek már egy ideje forszírozzák, de a beszámoló felhasználóinak is egyre inkább elvárása az, hogy a beszámolókban fordítsanak különös figyelmet az éghajlattal kapcsolatos kérdésekre és azok hatásainak bemutatására, amikor a gazdálkodó üzleti tevékenységének és teljesítményének elemzését végzik.

Ezért a beszámolóban megfelelő hangsúlyt kell kapniuk az éghajlattal kapcsolatos kérdéseknek és annak, hogy azok hogyan tükröződnek alkalmazott becslésekben, és hogy a dekarbonizációs kötelezettségvállalások teljesítéséhez milyen intézkedéseket tettek.

A pénzügyi beszámolás céljára használt előrejelzéseknek tükrözniük kell a gazdálkodónak a beszámolás időpontban érvényes stratégiai terveit és tervezett intézkedéseit, és a legjobb becsléseken kell alapulniuk.

Ha az éghajlat alakulásával kapcsolatos kérdések lényegesek, akkor azokat feltételezhetően figyelembe veszik a pénzügyi kimutatások elkészítésekor. Az azonban nem feltételezhető, hogy a beszámoló olvasói az éghajlattal kapcsolatos kérdések adott gazdálkodóra vonatkozó hatásait további magyarázat nélkül megértsék. Ezért például indokolt lehet annak bemutatása, hogy a gazdálkodó előrejelzései összhangban vannak-e a Párizsi Megállapodás céljaival.

A Párizsi Megállapodás a globális felmelegedés korlátozására vonatkozó cselekvési tervet tartalmaz, melynek elemei a következők [1]:

    • hosszú távú célkitűzés – a kormányok abban állapodtak meg, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen
    • hozzájárulások – a párizsi konferencia előtt és alatt a részt vevő országok a kibocsátásuk csökkentését célzó átfogó nemzeti éghajlat-politikai cselekvési tervet (ún. nemzetileg meghatározott hozzájárulást (NDC)) terjesztettek elő
    • ambíció – a kormányok vállalták, hogy ötévenként közzéteszik cselekvési terveiket, és minden egyes tervben egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki
    • átláthatóság – az átláthatóság és a felügyelet jegyében az országok vállalták, hogy tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, hogy miként halad a kitűzött célok elérése
    • szolidaritás – az EU tagállamai és más fejlett országok továbbra is hozzájárulnak majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához a fejlődő országokban, mind a kibocsátások csökkentése, mind pedig az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében.

A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, amikor a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 55%-áért felelős 55 ország megerősítette a megállapodást. Az EU összes tagállama egyébként megerősítette ezt a megállapodást.

Több lehetséges kimenetel is létezik a különböző területek éghajlatváltozásainak függvényében. Fontos azonban, hogy az alkalmazott feltételezések egyértelműek legyenek és az eddigieknél részletesebben végezzék el és mutassák be az érzékenységi elemzéseket.

[1] https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/paris-agreement/

Amennyiben egy gazdálkodó arra a következtetésre jut, hogy az éghajlattal kapcsolatos kérdések nem gyakorolnak lényeges hatást működésére és/vagy eszközei és kötelezettségei értékelésére, akkor is elvárható, hogy tegye közzé az elvégzett értékeléseket, az azok alapján tett következtetéseit és a következtetés levonásához használt időhorizontot. 

Írásunkat folytatjuk.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM