Közérdekű nyugdíjas szövetkezetet 2017. július 1. napjától lehet alapítani. A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet, tehát ilyet semmilyen szervezet nem alapíthat, abban nem lehet tag. A szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személynek kell lennie, aki öregségi nyugdíjban (vagy átmeneti bányászjáradékban) részesül, továbbá a tagoknak személyes közreműködést kell vállalnia, de ez igen […]

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény 2018. január 1-jével a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj.) egy új címmel és új 52/A. §-al egészítette ki. Az új cím: A járulékkülönbözet elszámolása Ezek […]

A Kormány 359/2017. (XI. 30.) számú rendelete szabályozza a nyugellátások és egyes más ellátások 2018. január havi emelését. E rendelet szerint a nyugellátásokat és egyes más nyugdíjszerű ellátásokat a fogyasztói árindex tervezett növekedése mértékével emelik. Jelen cikkünkben igyekszünk kitérni a részletekre. A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény szerint ez a […]

Még 2016 novemberében megállapodás született a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről. Ennek fejében a munkáltatók ígéretet kaptak a bérterhek csökkentésére. 2018. évtől a havi 127.500 forintos minimálbér havi 138.000 forintra, a garantált bérminimum pedig 161.000 forintról 180.500 forintra tovább emelkedik. Erre tekintettel az eredetileg 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó 2017. évben […]

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényünk (Tny.) a kezdetek óta tartalmazza, hogy kivételes méltányosságból a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szerv vezetője nyugdíjat állapíthat meg annak a személynek, aki arra egyébként nem jogosult, illetőleg lehetőség van arra, hogy egy meghatározott összeg alatti nyugellátást méltányosságból megemeljenek. 2012. előtt a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj is a Tny. […]

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 39. § (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a belföldi személy, aki nem áll biztosítással járó jogviszonyban (például munkaviszony, egyéni és társas vállalkozói jogviszony, más nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel járó munkavégzésre irányuló jogviszony) és más jogcímen (például, […]

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.) III. fejezete 2017. július 1. napjától egy új 5. alcímmel egészült ki, melynek neve: közérdekű nyugdíjas szövetkezet. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy tagjai, illetve a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő-piaci reaktivizálást biztosítson annak érdekében, hogy a következő generációk számára a náluk […]

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet már tartalmazza a 2018. január 1-jétől érvényes összegeket is, ebben változás nem következik be. Ezért tájékoztatásul felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2018. évtől a havi 127.500 forintos minimálbér havi 138.000 forintra, a garantált bérminimum pedig 161.000 forintról 180.500 forintra […]

Az öregségi nyugdíj folyósítását önkéntes elhatározással szüneteltetni is lehet, de bizonyos esetekben a saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező… A nyugdíj kötelező szüneteltetése A saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező: a korhatár betöltése előtt nyugdíj melletti, jogszabályban meghatározott összeget meghaladó kereset esetén, illetőleg évtől közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, […]

Bizonyos tanulmányok folytatása az egyéni és társas vállalkozót ún. biztosított mellékfoglalkozású vállalkozóvá teszi, amelynek nagy jelentősége van a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó fizetése terén. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozónál a nyugdíjjáruléknak, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járuléknak, a szociális hozzájárulási adónak, akkor is van […]

Cikksorozatom előző részében az egészségbiztosítás ez évi hatályos szervezeti változásait mutattam be. Nézzük, mi az új helyzet a nyugdíjbiztosítás területén. Az első fokon eljáró nyugdíjbiztosítási szervek a járáshivatalok. A korábban a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe tartozó ellátásokkal, adategyeztetéssel, valamint a nyugdíjra történő megállapodás-kötéssel és egyéb ügyekkel kapcsolatos első fokú ügyintézés járási szintre kerül. Az […]

A társadalombiztosítás szervezete az elmúlt években jelentős átalakításon esett át, ugyenezt idén január 1-jétől is tapasztalhattuk. Cikksorozatom első részében az egészségbiztosítás ez évi hatályos szervezeti változásait mutatom be. Ahhoz, hogy megértsük ezt a teljeskörű átszervezést, először vizsgáljuk meg, hogy mi is történt az elmúlt években. 2011. január 1-jével megszűntek a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárak és […]

Háromrészes cikksorozatunk első részében a nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátások mellett végezhető keresőtevékenység korlátozásának eseteit vizsgáltuk. A második részben elsősorban a megváltozott munkaképességűek egyes pénzbeli ellátásai mellett történő munkavégzés korlátozó szabályait tekintettük át. Cikksorozatunk mai záró részében a „gyermekesek” számára folyósított pénzbeli ellátások melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályok kerülnek fókuszba. Csecsemőgondozási díj (volt terhességi-gyermekágyi segély) Nem jár […]

Cikksorozatom első részében a nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátások mellett végezhető keresőtevékenység korlátozásának eseteit vizsgáltuk. Mai írásomban tovább elemezzük az egyes ellátásokat, valamint a folyósításuk melletti keresőtevékenységet. A rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék helyébe lépő ellátások mellett folytatható keresőtevékenység 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék nem […]

Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltott vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Nem egyszer az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék), igen könnyű összetéveszteni őket! E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az adózás rendjéről szóló […]

Amikor egy magyar nyugdíjas elhagyja hazánkat külföldi letelepedés céljából, vagy éppen ilyenkor válik nyugdíjra jogosulttá Magyarországon, akkor ezt a tényt a nyugdíjasnak – saját érdekében – be kell jelentenie a nyugdíjfolyósító szervhez. A belföldi nyugdíjfolyósítási lehetőségektől ugyanis több ponton eltér a külföldön élő vagy tartózkodó személyek részére történő nyugdíjfolyósítás. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi […]

2016. szeptember 1. napjával hatályba lépett a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között megkötött, a 2015. évi XXIX. törvénnyel kihirdetett szociális biztonsági egyezmény. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 11. és 13. §-a alapján 2004. május 1-jei uniós csatlakozásunk időpontja óta […]

A munkajogi betegszabadság, valamint a táppénz igénybevételének egyik alapvető feltétele a keresőképtelenség orvosi igazolása. Kérdésként merülhet fel, hogy egy munkáltató milyen orvos által kiadott igazolást fogadhat be. Azt, hogy ki igazolhatja a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (102/1995. (VIII.25.) Korm. rend.) határozza meg. A […]

Cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, hogy mikor és milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar honpolgárnak akkor, ha külföldre távozik, illetve hogyan érinti mindez a hazai egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét. Mai írásunkban elsősorban a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe a nemzetközi szabályok tükrében. Elöljáróban, adózási oldalról elmondható, hogy […]

A Parlament a napokban kezdte meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és egyéb törvények módosításáról szóló T/12728. számú törvényjavaslat tárgyalását. Ebben számunkra egy igen kedvező változás is fellelhető, mégpedig az, hogy a jövőben nem kell külön kérelmezni a nyugdíjnövelést, hanem azt minden évben hivatalból fogják megállapítani részünkre. Az 2017. január 1-jén […]

Az Országgyűlés tárgysorozatba vette az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/12741. számú törvényjavaslatot. Mai írásunkban az „őszi adócsomag” társadalombiztosítást érintő kérdéseit gyűjtöttük össze. Ebben szerepel, miszerint a kisadózó vállalkozások tételes adójában 6 millió forintról 12 millió forintra nő az a bevételi értékhatár, ameddig az adózó a tételes adózási módot választhatja. 24 hónapról […]

Igen sok magyar távozik az utóbbi időben ideiglenesen vagy akár véglegesen külföldre. Ilyenkor nem is gondolunk rá, hogy különböző bejelentési kötelezettségünk van az egyes magyarországi hatóságok felé. Az egyik az állami adóhatóság, a másik az egészségbiztosítási vagy a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szerv. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) akkor kell a természetes személynek bejelentést tennie, […]

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek (T.) volt egy 1996. december 31. napjáig hatályos szabálya [44. § (1) bekezdés] miszerint az öregségi nyugdíj összegét a főfoglalkozás keretében elért keresetnek a havi átlaga alapján kell megállapítani. Ez a szabály 1997. január 1-jétől megváltozott, ettől az időponttól minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet összeszámolnak a nyugdíj kiszámításánál. De nem […]

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 2014. január 1-jei módosítása egységesítette a nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, ezek egységesen egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakultak át. Ezáltal a nevelőszülők a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti teljes körű […]

Magyarországon ma már mindenki csak egy járulékfizetés ellenében vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. Egészségügyi szolgáltatás a betegségek megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok, háziorvos, házi gyermekorvos, fogászat, járóbeteg-szakellátás, kórház, rendelőintézet, szülészeti ellátás, orvosi rehabilitáció, mentés. Egyes ellátások járulékfizetés ellenében sem járnak teljesen ingyenesen, a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz, továbbá egyes gyógyászati ellátások árához társadalombiztosítási támogatás és útiköltség-térítés jár. Vannak olyan […]

Azoknak a személyeknek, akik valamely jogcímen nem jogosultak a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásait igénybe venni, lehetőségük van az egészségbiztosítóval ennek biztosítása érdekében megállapodást kötni, amely alapján meghatározott összegű járulék fizetésére válnak kötelezetté. Idén augusztus 1-től azonban szigorodtak a megállapodás megkötésével fizetendő járulékokra és az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra […]

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata tv.) különbséget tesz főállású kisadózó és főállásúnak nem minősülő kisadózó között. Azt már mindenki tudja, hogy a nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak a társadalombiztosítás rendszerében, tehát tartós keresőképtelensége esetén továbbra is fennáll az adófizetési kötelezettsége. Jövőre azonban ez a […]

Gyakori az olyan eset, amikor egy munkáltató adókedvezményt vesz igénybe az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben (Eat.) szabályozott 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból, de a munkáltató személyében később változás következik be, és ekkor megszűnik az adókedvezmény. Ezek az érvényesíthető adókedvezmények egyébként a következők: a) A szakképzettséget nem […]

Cikksorozatom előző részében a külföldi kiküldött magyarországi foglalkoztatása után keletkező szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettség szabályait jártam körbe. Úgy tűnik azonban, hogy jövőre jelentősen változik ez a helyzet mind az egyéni járulékokat, mind pedig az adót illetően. Érdekes módon a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. […]

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 11. §-a felsorolja azokat a jogviszonyokat, amelyek nem járnak biztosítási kötelezettséggel. Amikor a természetes személy nem minősül biztosítottnak, teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy nincs nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékfizetés, de nincs az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények […]

A Parlament által már elfogadott adócsomagban találhattunk rá először arra a szabályra, amely az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben (Eat.) egy új, a 27 százalékos szociális hozzájárulásból igénybe vehető adókedvezményt vezet be. Ez a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény. Az új szabály már a törvény kihirdetését követő […]

A kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz, baleseti táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell előterjeszteni. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben az […]

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény eredendően azért került bele az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) által szabályozott szociális hozzájárulási adóba, hogy civilszféra adókedvezmény ellenében felszívja a közszférából tömegesen elbocsátott állami alkalmazottakat. Az elbocsátott alkalmazottak hatósági bizonyítványért folyamodhattak az állami foglalkoztatási szervhez. Ilyen hatósági bizonyítvány […]

Sok esetben előfordult és elfordul, hogy a foglalkoztató a munkavállaló biztosítottat nem jelenti be a társadalombiztosításhoz. Ez esetben a szándék nyilvánvalóan a közteherfizetés elkerülése. Az is gyakran előforduló eset, hogy a társadalombiztosításba olyan személyt jelentenek be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy a biztosítottat a valós bér helyett magasabb összeggel jelentik be. Ennek célja […]

Egy, a nők 40 évi jogosultsági idejével már nyugdíjas személy 2015. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként végig fizette a 25.000 forintos tételes adót, amely kiváltja többek között a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíja jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti járulékokat (köztük a nyugdíjjárulékot is). Kérdésként merült fel, […]

A biztosított főállású kisadózók esetében a társadalombiztosítási ellátások szempontjából bizony van jelentősége annak, hogy az alacsonyabb összegű (50 000 forint) vagy az emelt összegű tételes adó (75 000 forint) megfizetését vállalják. Az emelt összegű tételes adóhoz ugyanis magasabb összegű ellátás alap is kapcsolódik, ezért a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megállapításánál jelentőséggel bír. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. […]

A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállalója keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervnél. A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltató 15 800 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint. A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos […]

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 96/A. §-a alapján került bevezetésre az ún. társadalombiztosítási egyéni számla. Persze, ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy valódi bankszámlát. A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza a biztosított természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ számát), valamint a biztosított után 2012. december 31-ét követő időszakra […]

Gyakori eset, amikor a külföldi államban is biztosítási időt szerző ügyfél nyugdíjügye intézése során igen drága pénzen lefordíttatja az idegen nyelven kiállított nyugdíjbiztosítási iratait. Pedig a nagy költség sok esetben elkerülhető! A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet hatálya alá eső esetekben (EGT – tagállam és Svájc) ez teljesen felesleges, hiszen a szerződő államok […]

Gyakran visszatérő kérdés az ügyvezetők biztosítási jogviszonyának elbírálásakor, hogy mi a helyzet abban az esetben, amikor a gazdasági társaság ügyvezetését munkaviszonyban ellátó tag a saját társaságában az ügyvezetés körébe nem tartozó feladatokat is ellát személyes közreműködés keretében? Hol kell azt rögzíteni, hogy az ügyvezetés ellátása munkaviszonyban történik?    Először is kezdjük a munkaviszonnyal! Egy közkereseti […]

Hazánkban igen elszaporodtak a szociális szövetkezetek. Elsődleges cél a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése, tagi jogviszonyban történő foglalkoztatása. E szövetkezeti forma népszerűségének oka az is, hogy a munkát végző tagok után a szövetkezetnek nincs 27 százalékos szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége. Nem is csoda, hogy az ország szinte egész területén működnek szociális szövetkezetek. A társadalombiztosítás ellátásaira […]

Nézzünk egy példát! Az egyéni vállalkozót 2016. január 4-én jegyezték be az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti elektronikus egyéni vállalkozói nyilvántartásba. A vállalkozó fodrászszalont nyitott. Tevékenységét fodrász szakmában azonban csak ténylegesen 2016. február 1-jén tudta megkezdeni, mivel az üzlet bérleti jogának megszerzése elhúzódott, illetve az üzlethelyiség átalakítása is […]

2012. április 1. óta nem csupán az uniós tagállamok, hanem Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein tekintetében is az új 883/2004/EK rendeletet és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendeletet (együtt: koordinációs rendelet) kell alkalmazni. A koordinációs rendelet egyik alapelve (elvi szabálya) a biztosítási (szolgálati) idők összeszámításának elve. Ez az életpálya során szerzett biztosítási idők összeszámítását jelenti, a […]

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Ev.tv.) szerint az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak minősül. Az Ev.tv. 18. §-a alapján az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti, melyet a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kell elektronikus […]

Már a Parlament előtt van a közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló T/6410. törvényjavaslat, mely sok területen változást hozhat. Az 5percAdónak adott villáminterjúban dióhéjban összefoglaltam az eddigi legfontosabb, már elfogadott 2016. évi TB változásokat, amelyeket részletesen az Adóegyetemen tárgyalunk! https://youtu.be/KyUv8YC69gg Találkozzunk idén is az Adóegyetem és készüljünk fel együtt a 2016-os adóévre! Amennyiben részletesen érdekelnek a TB változások, […]

Az Országgyűlés által elfogadott, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény 38. §-a két tekintetben módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt (Tbj.). Összefoglaltuk egy példán keresztül. a) Az egészségügyi szolgáltatási járulék az inflációt követő mértékben emelkedik [Tbj. 19. § (4) […]

A 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) tartalmazza. Ennek fizetésére kötelezett a biztosított, azaz nem kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó és ezt fizeti a biztosított társas vállalkozó tagja után a társas vállalkozás. Bizonyos egyéni és társas vállalkozók esetén azonban az Eat. […]

A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve egyéni és társas vállalkozó esetében megfizették. Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatóak, ellenben a nyugdíjjárulék levonásának […]

A 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és a vele szembe igénybe vehető kedvezményeket az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) tartalmazza. A Parlament elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXI. törvényt. […]

Az öregségi nyugdíj folyósítását biztosítással járó jogviszony mellett önkéntes elhatározással szüneteltetni is lehet, de bizonyos esetekben a saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező: korhatár betöltése előtti nyugdíj, korhatár előtti ellátás mellett, jogszabályban meghatározott összeget meghaladó kereset esetén, illetőleg évtől közalkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti […]

Az öregségi nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele hatályos nyugdíjtörvényünk szerint a biztosítással járó jogviszony előzetes megszüntetése. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) – b) és e) – g) pontja […]

A társadalombiztosítási szabályok ösztönözni szeretnék, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésekor se menjünk feltétlenül nyugdíjba, hanem, ha egészségünk engedi, és erre lehetőségünk van, akkor a nyugdíj igénybevétele nélkül inkább továbbra is maradjunk munkában. Erre ma már csak a civil szférában van lehetőség, a közszférában a nyugdíjra jogosító korhatár betöltése utáni továbbfoglalkoztatás rendkívül korlátozott. Ez […]

Gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyéni vállalkozó mikortól biztosított, járulékfizetési kötelezettsége melyik naptól, hogyan áll fenn, családi járulékkedvezményt milyen módon érvényesíthet? Tegyük fel, hogy az egyéni vállalkozót 2015. április 1-jén jegyzik be az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. Tevékenységét a vendéglátásban ténylegesen 2015. május 1-jén kezdi meg, és főfoglalkozásban folytatja. Első vállalkozói kivétje 2015. június hónapban van, […]

Örömmel tudatom, hogy csatlakoztam a megújuló 5percAdó stábjához, tb és nyugdíj témakörben szeretném a jövőben hírlevelekkel felhívni a figyelmet a fontosabb és érdekesebb témakörökre. Első cikkemet az őstermelők biztosítási jogviszonyával kapcsolatban felmerülő anomáliák kapcsán olvashatják. Több konkrét eset utal arra, hogy amikor a mezőgazdasági őstermelő biztosítottként bejelentkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az adóhatóság nem […]