Egy, a nők 40 évi jogosultsági idejével már nyugdíjas személy 2015. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként végig fizette a 25.000 forintos tételes adót, amely kiváltja többek között a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíja jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti járulékokat (köztük a nyugdíjjárulékot is).

Kérdésként merült fel, hogy benyújthatja-e 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre irányuló kérelmét a nyugdíjbiztosítási szervhez?

Benyújtani benyújthatja, csak nem érdemes, mert ezt a kérelmét el fogják utasítani. Miért?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (Tny.) valóban van egy olyan rendelkezése, miszerint a saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott személyek (munkavállalók), a nyugdíjas, vagyis a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni és társas vállalkozók a 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetése ellenében nyugdíjnövelésben részesíthetők. Ezt azt jelenti, hogy nyugellátásukat kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) különbséget tesz:

• főállású kisadózó és
• főállásúnak nem minősülő kisadózó között.

Főállású kisadózó a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

1. legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
2. a Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
3. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
4. a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
5. olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
6. rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
7. a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

A fenti 2-es pont alkalmazásával a saját jogú teljes nyugdíjban részesülő személy (ilyen a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjba ment személy is) főállásúnak nem minősülő kisadózó lehet, ezért a törvény szerint 25.000 forintos tételes adót köteles havonta fizetni. [Kata 2. § 8. pont, 8. § (2) bekezdés]

A tételes adó megfizetése – ide értve a 25.000 forint összegűt is – a következő közterheket váltja ki:

• vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
• társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó,
• szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás,
• járulékok. [Kata 9. § (1) bekezdés]

A törvény szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem). A Kata adóalany nem tartozik a Tbj. hatálya alá, a biztosítás hiányában pedig nem lehet jogot szerezni a speciális 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre sem. [Kata 10. § (2) bekezdés]

Álláspontunk szerint azonban – a törvényi állítással szemben – az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennáll, annak ellenére, hogy nem kell külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, hiszen a tételes adó mindenféle járulékot kivált.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a tavaszi konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ