Milyen teendőink vannak, ha elhagyjuk Magyarországot – 1. rész

Amit kötelező bejelenteni...

Igen sok magyar távozik az utóbbi időben ideiglenesen vagy akár véglegesen külföldre. Ilyenkor nem is gondolunk rá, hogy különböző bejelentési kötelezettségünk van az egyes magyarországi hatóságok felé. Az egyik az állami adóhatóság, a másik az egészségbiztosítási vagy a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szerv.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) akkor kell a természetes személynek bejelentést tennie, ha korábban Magyarországon saját maga után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, és annak hatálya alá a T1011 számú „Adat és változás-bejelentő” lap benyújtásával jelentkezett be.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2016. évben: havi 7.050, napi 235 forint (jövőre a fogyasztói árindex növekedésével arányban havi 7.110, napi 237 forintra emelkedik).

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy, aki nem minősül teljes körű biztosítottnak és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 16. § (1) és (3) bekezdése alapján, illetve a Tbj. 13. §-a szerinti koordinációs rendelet, illetve kétoldalú nemzetközi egyezmény szerint sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartama alatt, akkor kell a napi összeggel számolni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az állami adóhatósághoz kell fizetni. A magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül köteles bejelenti állami adóhatóságnak.

A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja. Amennyiben tehát a magánszemély külföldre távozik, és ott egy adott országban egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot, figyelemmel

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekre, vagy
  • a Magyarország által kötött nemzetközi egyezményekre,

akkor idehaza mentesülhet a tárgyalt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

Ilyen esetben az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését a természetes személynek 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz, amire 2016. évben a 16T1011 jelű „Adat és változás-bejelentő” lap szolgál (ez letölthető a NAV hivatalos honlapjáról vagy beszerezhető az adóhatóság ügyfélszolgálatain).

Megjegyezzük, ha valaki csak úgy tartózkodik külföldön, hogy ott egészségügyi szolgáltatásra nem szerez jogosultságot, akkor idehaza változatlanul fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Már, ha persze továbbra is belföldinek minősül. Társadalombiztosítási szabályaink szerint egy magyar állampolgár akkor minősül belföldinek, ha Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A nyomtatványhoz minden esetben mellékelni kell a másik országban fennálló egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról szóló igazolást (például egy EGT – tagállamban fennálló biztosítás igazolását szolgáló okiratot, az ún. A1-es igazolást).

Cikksorozatunk következő részében a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát járjuk körbe a nemzetközi szabályok tükrében.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

 

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!