A keresőtevékenység korlátozása – 1. rész

Munkavégzés nyugdíj mellett...

Igen sok társadalombiztosítási és szociális ellátás esetén tiltott vagy korlátozva van a keresőtevékenység. Nem egyszer az elnevezésük is igen hasonló (rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági ellátás, rokkantsági járadék, baleseti járadék), igen könnyű összetéveszteni őket!

E tekintetben mind a munkáltatóknak, mind az ellátásban részesülőknek kellő ismeretekkel kell rendelkezniük. Bizonyos esetekben a foglalkoztatók az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus adó- és járulékbevallásban jelezniük kell, hogy a munkavállaló milyen ellátásfajta mellett végzi keresőtevékenységét. Az ellátásban részesülő „tudatlansága” oda vezethet, hogy elveszíti egyébként jogos járandóságát.

Cikksorozatunkban a leggyakrabban előforduló ellátások mellett folytatható keresőtevékenységet elemezzük.

Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén

Jelenleg már csak kétféle saját jogú öregségi nyugdíjat különbözetünk meg. Az egyik, a felemelt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kiérdemelt öregségi nyugdíj. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után a nyugdíj mellett a civil szférában kereseti korlátozás nincs, az elért jövedelem nagysága a nyugdíj folyósítását nem befolyásolja.

Bizonyos esetekben azonban maga a nyugdíjas foglalkoztatása korlátozott. Például a közszférában (nyugdíj és kereset egyidejűleg nem jár).

A másik öregségi nyugdíjnak minősülő ellátás az a nők részére megállapított nyugdíj, amelyet az a bizonyos 40 évi jogosultsági idő megléte (fő szabályként ebből 32 évnek legalább keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie, a többi gyermekneveléssel szerzett idő is lehet) alapoz meg. Ez az öregségi nyugdíj a korhatár betöltése előtt vehető igénybe, de a korhatár eléréséig a keresőtevékenység korlátozva van!

Ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll (egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat), és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.

A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.

A foglalkoztatók (társas vállalkozások, egyéni vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelem összegéről elektronikus úton bevallást tesznek az adóhatósághoz [Art. 31. § (2) bekezdés]. E bevallásban szerepel többek között a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, valamint a magánszemély nyugdíjas státusza is.

Az adóhatóság a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolc hónapra számított összegét (éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére – a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig – adatszolgáltatást teljesít. Hangsúlyozzuk, hogy az éves keretösszegbe nem általában az adóköteles, hanem az a jövedelem (kereset) számít be, ami után nyugdíjjárulékot kell fizetni (Tny. 83/B. §).

Baleseti járadék

A baleseti járadék a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 57–60.§-a alapján járó nyugdíjszerű ellátás. A baleseti járadék folyósítása mellett keresőtevékenység korlátozás nélkül folytatható, ez az ellátás ugyanis a csökkent teljesítmény miatt kiesett kereset pótlására szolgál, összegszerűségét illetően szükségesnek is látszik a keresőtevékenység folytatása.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti (korábban balettművészeti) életjáradék folyósítása mellett folytatható keresőtevékenység

A fenti címben felsorolt ellátások melletti munkavégzésre a nyugdíjkorhatár betöltéséig a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B.§-át (lásd „Munkavégzés öregségi nyugdíjban részesülő személy esetén” cím alatt) megfelelően alkalmazni kell! Amennyiben a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek az ellátás folyósítását szüneteltetnie kell [2011. évi CLXVII. tv. 11.§].

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2017

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM