A cikk keretében a 2023-as üzleti évzárás egyes kiemelt zárlati feladatait foglaljuk össze, különös tekintettel arra, hogy sok vállalkozásnál a 2023-as üzleti év gazdálkodásában jelentős változások következtek be, ami a zárási feladatokat is érintheti. A gazdálkodási körülményekről A 2023-as üzleti évben sok vállalkozásnál az árbevétel jelentősen – akár 30-40%-kal – csökkent, illetve a 2024-es üzleti […]
A 2021-es üzleti év zárási feladataihoz kapcsolódóan több gyakorlati kérdés felmerül, részben a számviteli törvény 2021-es változásai, részben az adó- és egyéb jogszabályok változásai miatt. Iparűzési „adókedvezmény” elszámolása A 2021. iparűzési adófizetési kötelezettség megállapításakor sok kis- és középvállalkozás érvényesíteni szeretné az adókedvezményt, mellyel kapcsolatosan rendszeresen felmerülnek kérdések, mert a figyelembe vett kedvezmény átmeneti támogatásnak minősül. […]
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt. a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény tartalmazza. A számviteli törvény módosítása elsősorban más jogszabályi változásokkal való összhang és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálja, illetve egyszerűsítéseket tartalmaz. Tőketartalék változásának elszámolása 2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, […]
Cikksorozatunk záró részében megnézzük, milyen számviteli feladatokat kell számolnunk kényszertörlés esetén. A kényszertörlési eljárást a cégnyilvánosságról, a bírósági cégnyilvántartásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályozza, míg a kényszertörléshez kapcsolódó számviteli feladatokat a számviteli törvény, a végelszámolás számviteli feladatiról szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) és a felszámolás […]
Folytatjuk cikksorozatunkat az egyszerűsített végelszámolás alkalmazhatóságának elemzésével. Az új előírások 2018. július 1-től jelentősen kibővítették az egyszerűsített végelszámolás alkalmazhatóságának lehetőségét, mert a cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha a) a számviteli törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és b) végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi. Ezen előírásból következően a bt-n […]
Előző cikkünkben végignéztük, milyen kérdéseket kell átgondolni a végelszámolás megindítása előtt. Ha eldöntöttük a végelszámolást, akkor a következő számviteli feladatokra kell számítanunk. A végelszámolás számviteli feladatait a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza. Számviteli feladatok a végelszámolás megindításakor A végelszámolásra kerülő vállalkozás vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal […]
Elkövetkező cikkeimben a végelszámolás, kényszertörlés számviteli feladatait tekintjük át részletesen. Jelen írásomban megvizsgáljuk, milyen kérdéseket kell átgondolni a végelszámolás megindítása előtt. A végelszámolás megindítása a cég legfőbb szervének (közgyűlés, taggyűlés, stb.) elhatározása alapján történhet. Amennyiben a tulajdonosok végelszámolással kívánják a céget megszűntetni, a végelszámolás megindítása előtt célszerű a tulajdonosoknak mérlegelni, hogy a cég a kötelezettségeit […]
Cikksorozatunk záró részében megnézzük, milyen számviteli feladatok várnak a kettős könyvvitelt vezető EVA-s vállalkozókra. A betéti társaság, közkereseti társaság és az egyéni cég az EVA tv. előírása alapján – választása szerint – kettős könyvvitelt is vezethetett, a korlátolt felelősségű társaságnak pedig kötelező kettős könyvvitelt vezetnie. Így ezek a vállalkozások evás adóalanyként is a számviteli törvény […]
Cikksorozatunk harmadik részében megnézzük, mire figyeljünk a nyitómérleg összeállításának forrás oldalánál. Kötelezettségek Bevételi nyilvántartás vezetése esetén is a kötelezettségekről analítikus nyilvántartást kellett vezetni. A kötelezettségek ebből az analítikus nyilvántartásból kerülnek be a nyitó mérlegbe. A kötelezettségek értékét a beérkezett, ki nem fizetett számlák, szerződések alapján kell szerepeltetni. Céltartalék A visszatérés napjára vonatkozóan fennálló – a […]
Ahogy cikksorozatunk első részében megnéztük az EVÁ-s adóalany vállalkozások az adóalanyiságuk megszűnésével a KIVA vagy társasági adó választása esetén visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá, kettős könyvvitel vezetése mellett beszámolót kell készíteniük. A számviteli törvény szerint nyitómérleget kell készíteni, melyet alapján fognak a kettős könyvvitelben megnyitni. Nyitómérleg összeállításának konkrét előírásai A nyitó mérleg összeállításánál figyelembe […]
Az EVA adónem 2020. január 1-től való megszűnésével kapcsolatosan a számviteli feladatokat egyrészt befolyásolja, hogy EVA-sként bevételi nyilvántartást vagy kettős könyvvitelt vezetett a vállalkozás, másrészt befolyásolja az is, hogy milyen adónemet választ az EVA adóalanyként megszűnő vállalkozás. 1. EVA-sként bevételi nyilvántartást vezető vállalkozók számviteli feladatai A számviteli törvény szempontjából az EVA adóalanyiság megszűnésekor csak a […]
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény újabb módosításáról szóló cikksorozatunkban eddig a projekt elszámolások új szabályaihoz kapcsolódó fogalmi tisztázásokat tettük meg. Jelen írásunkban pedig nézzük az árbevételek elszámolásának elemzését, majd részletesen kitérünk a jövőbeni veszteségekre képezhető céltartalékok képzésére, végezetül cikksorozatunkat az egyéni vállalkozó általi egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság alapítás szabályainak elemzésével zárjuk. […]
Cikksorozatunk második részében megnézzük, hogy a T/6351-es számú javaslat a projekt elszámolásokhoz kapcsolóan milyen új fogalmakat vezet be. A módosítás meghatározza a szerződés azon elszámolási egységének a fogalmát, amelyre a teljesítés szintjét a vállalkozó méri, és amelyre a számviteli elszámolásait alapozza. Ezen túlmenően a módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát, melyet […]
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/6351-es számú törvényjavaslat tartalmazza. A módosítások rövid lényege A számviteli törvény módosításának elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése […]
Cikksorozatunk négy részben mutatja be a számviteli törvény módosuló szabályait. Az első két részben a „közérdeklődésre” számot tartó módosításokat ismertettük, míg a harmadik részben a cash-flow kimutatás új szerkezetét, az egyes főbb sorok tartalmát, valamint a kimutatást érintő egyéb korrekciós tétteleket részleteztük. Cikksorozatunk utolsó részében az IFRS beszámolót készítőkre vonatkozó egyes pontosító rendelkezéseket mutatjuk be. […]
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában). Cikksorozatunk első két részében a „közérdeklődésre” számot tartó módosításokat ismertettük, így többek között kitértünk a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti […]
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában). Cikksorozatunk négy részben mutatja be a számviteli törvény módosuló szabályait. Az előző részben az üzleti év megváltoztatásának, a devizában történő könyvvezetés szabályainak könnyített feltétel-rendszere mellett […]
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában). A számviteli törvény módosítása a jogszabályi környezet változásainak a számviteli törvény előírásain történő átvezetését, valamint a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az […]
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) végelszámolási eljárás lefolytatására vonatkozó előírásai lényegesen meg fognak változni. A változások legnagyobb része az egyszerűsített végelszámolás lefolytatását érintik, mely előírások 2018. július 1-től lépnek hatályba, ezen időpont után az adóhatósághoz bejelentett egyszerűsített végelszámolásokra kell/lehet először az új szabályokat alkalmazni. Egyszerűsített végelszámolást […]
A 2016-os üzleti évről készült beszámolókat a vállalkozásoknak 2017-ben a cégszolgálatnál új rendszerben kellett közzétenni. A cégszolgálat új OBR-es rendszere – az elektronikus mérlegséma által – alkalmas arra, hogy a saját tőkevesztéseket figyelje. Mivel az OBR össze van kötve a cégbíróságokkal, így jelzéseket tud küldeni a cégbíróságok felé a tőkevesztett cégekről, mely jelzések alapján a […]
Cikksorozatunk előző részeiben végelszámolás megindítása előtt mérlegelendő kérdéseket, valamint végelszámolás megindításakor, illetve annak időszaka alatt ellátandó számviteli teendőket jártuk körbe. Mai írásunkban a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó számviteli feladatok kerülnek bemutatásra. Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a […]
Cikksorozatunk első részében a végelszámolás megindítása előtt mérlegelendő kérdéseket jártuk körbe. Mai írásunkban a végelszámolás megindításakor, illetve annak időszaka alatt ellátandó számviteli teendőkről lesz szó. Számviteli feladatok a végelszámolás megindításakor A végelszámolás számviteli feladatait a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza. A végelszámolásra kerülő vállalkozás vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal […]
A végelszámolás megindítása a cég legfőbb szervének (közgyűlés, taggyűlés, stb.) elhatározása alapján történhet. Amennyiben a tulajdonosok végelszámolással kívánják a céget megszüntetni, a végelszámolás megindítása előtt célszerű a tulajdonosoknak mérlegelni, hogy a cég a kötelezettségeit tudja-e egyáltalán teljesíteni. A kötelezettségeknél nemcsak a végelszámolás megindításakor a könyvekben szerepelő kötelezettségeket kell figyelembe venni, hanem fel kell előzetesen azt […]
Cikksorozatunk első részében már foglalkoztunk a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) új előírásaival, melyek 2016. június 16-án léptek hatályba, de azokat fő szabályként először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban többségük a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható. Mai írásunkban az IFRS […]
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény tartalmazza. Az új előírások 2016. június 16-án léptek hatályba, de azokat fő szabályként először a 2017. évben induló üzleti […]
A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény (a továbbiakban: törvény) újraszabályozta a késedelmes fizetéshez kapcsolódó negyveneurós behajtási költségátalányt. A törvény 2016. március 24-én lépett hatályba. Mai írásomban a behajtási költségátalánnyal kapcsolatos számviteli teendőkre szeretném felhívni a figyelmet, immár az új, és az érintettek számára is kedvezőbb szabályozás tükrében. A törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló […]
Elindult az újév, mellyel kezdetét vette a szakmában a beszámolási időszak. A beszámoló elkészítéséhez természetesen az előző üzleti év számviteli zárását is el kell készíteni. Mai cikkemben a 2015-ös üzleti év zárásának legfontosabb feladatait gyűjtöttem össze, hiszen egy helyes számviteli zárás az új üzleti év nyitásának alapja is egyben. Most pedig vegyük sorra a 2015-ös […]
Előző cikkemben a Számviteli törvény legújabb – őszi – módosításának IFRS vonzatait vettük górcső alá. Az alábbiakban áttekintjük a tavaly nyári – a 2015. évi CI. törvény foglalt – módosításokhoz kapcsolódó átmeneti szabályokat és egyéb rendelkezéseket. Üzleti vagy cégérték A 2015. évi CI. törvény jellemzően az üzleti vagy cégérték megváltozott új szabályaihoz kapcsolódóan nem tartalmazott […]
A Számviteli törvény legújabb – tavaly őszi – módosítását a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. tv. tartalmazza, mely 2015. november 26-án került kihirdetésre. A törvénymódosítás főszabályként 2016. január 1-jével lépett hatályba, az ettől való eltérésekre az alábbiakban külön […]
Az Adóegyetemre készülve villáminterjúnkban dióhéjban összefoglaltam a legfontosabb számvitelt érintő 2016-os változásokat. https://youtu.be/f31ODUBX1P4 Találkozzunk idén is az Adóegyetem és készüljünk fel együtt a 2016-os adóévre! Amennyiben részletesen érdekelnek a számviteli változások, felteheted kérdéseid személyesen az Adóegyetemen! >> Adóegyetem 2016 * * * Értesülj első kézből a 2016. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az […]
Botka Erika vagyok, okleveles könyvvizsgáló, az MSZSZE főtitkára. Cikkemben, illetve 2015. szeptember 3-i előadásom során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) leglényegesebb, kiemelt tartalmi változásait veszem górcső alá. Ezek ismerete elengedhetetlen a szakma és a vállalkozások döntő többsége számára a 2016. év nyitása, illetve a könyvelői programok átállása kapcsán. Az átfogó módosítás […]