A végelszámolás számviteli és egyéb feladatai – 2. rész

Teendők a végelszámolás megindításakor és annak időszaka alatt

Cikksorozatunk első részében a végelszámolás megindítása előtt mérlegelendő kérdéseket jártuk körbe. Mai írásunkban a végelszámolás megindításakor, illetve annak időszaka alatt ellátandó számviteli teendőkről lesz szó.

Számviteli feladatok a végelszámolás megindításakor

A végelszámolás számviteli feladatait a 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza.

A végelszámolásra kerülő vállalkozás vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – a normál üzletmenet üzleti évéről tevékenységét lezáró beszámolót készít a számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek az adott gazdálkodóra vonatkozó előírásai szerint.

A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni, azt – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon a végelszámoló részére át kell adni.

A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni. A tevékenységet lezáró beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.

Számviteli feladatok a végelszámolás időszaka alatt

A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján végelszámolási nyitó mérleget (nyitó leltárt) készít. A végelszámolás alatt álló vállalkozás könyvviteli nyilvántartásait a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatai alapján nyitja meg, az eszközök és azok forrásai változását érintő gazdasági eseményeket a számviteli törvény, illetve a kormányrendelet könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásai szerint számolja el.

A végelszámoló a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja. Ennek során dönthet a végelszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő követelések, illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosításáról.

A végelszámoló ezekről az eltérésekről (korrekciókról) tételes (eszközönkénti-forrásonkénti részletezésben) jegyzéket készít, és az általa megállapított eltérésekkel módosítja a végelszámolási nyitó mérleg adatait.

A végelszámoló által készített korrigált végelszámolási nyitó mérleg:

  • első oszlopa a végelszámolási nyitó mérleg adatait,
  • második oszlopa a végelszámoló által megállapított eltéréseket,
  • harmadik oszlopa pedig az első és második oszlop összevont adatát tartalmazza.

A korrigált végelszámolási nyitó mérlegben az eltérések együttes adózás előtti eredményt érintő összegéből

  • az adózott eredmény sorba kell beállítani a számított (kalkulált) társasági adóval csökkentett részt, míg
  • a számított (kalkulált) társasági adó összegét a kötelezettségek között kell kimutatni.

Az eltérésekkel a megnyitott könyvviteli nyilvántartások adatait kell módosítani, a módosításokat az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék összegét érintő tételek kivételével a megfelelő eredményszámlával szemben kell elszámolni. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg készítésekor a könyvviteli nyilvántartásokat nem szabad lezárni, illetve társasági adóbevallást sem kell készíteni.

A végelszámolónak a korrigált végelszámolási nyitó mérleget a végelszámolási nyitó mérleg elkészítését követően legfeljebb 75 napon belül kell elkészítenie és azt a vállalkozás legfőbb szerve elé terjesztenie. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg a végelszámoló döntésének megfelelő értéken tartalmazza a végelszámolásra átvett vállalkozás eszközeit és kötelezettségeit, a végelszámolás kezdő időpontjában meglévő vagyonát.

A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló 12 hónaponként beszámolót köteles készíteni, ha a végelszámolás 12 hónap alatt nem fejeződik be (ez azt jelenti, hogy a végelszámolás indításával új üzleti évek kezdődnek).

A végelszámoló a végelszámolás első üzleti évéről olyan beszámolót köteles készíteni, amelynek

  • mérlege külön-külön oszlopban tartalmazza a végelszámolási nyitó mérleg adatait, illetve korrekció esetén a korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait, valamint az üzleti év záró adatait;
  • eredménykimutatása az előző üzleti év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza a végelszámoló által megállapított korrekciók eredményre gyakorolt hatását, a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait).

A végelszámolás időszaka alatt készített beszámolóban is a jelentős összegű hibákkal összefüggő, az előző üzleti év(ek)vel kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A végelszámolás időszaka alatt készített beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.

A végelszámolás időszaka alatt készített (a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott) beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt – a végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni.

A vitatott hitelezői igények fedezetére, továbbá a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási, kártérítési kötelezettségek rendezésére az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalékot kell képezni. Amennyiben a végelszámolás időszaka alatt a vitatott hitelezői igények rendezésre – kielégítésre, vagy a hitelezők részéről elengedésre – kerülnek, akkor az ilyen címen képzett lekötött tartalékot fel kell oldani. Ha a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére az ügy összes körülményei figyelembevételével képzett lekötött tartalékot, illetve az ennek megfelelő eszközt (pénzeszközt) harmadik személynek át kell adni, az átadást a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni.

Amennyiben a végelszámoló a cég vagyonához tőke-hozzájárulás teljesítésére köteles, a végelszámoló által teljesített tőke-hozzájárulást a saját tőkébe (az eredménytartalékba) kell elszámolni.

Ha a végelszámolás alatt álló vállalkozás legfőbb szerve a végelszámolás megszüntetéséről és a gazdálkodó működésének továbbfolytatásáról dönt, akkor a végelszámolás megszüntetésének időpontjáról is döntenie kell. A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontjával – mint mérlegfordulónappal – köteles a végelszámolási időszakról beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.

Ha a végelszámoló kezdeményezésére a vállalkozás felszámolását rendelik el, a végelszámoló a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – köteles a végelszámolási időszakról beszámolót elkészíteni, a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az így elkészült beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

Amennyiben a vállalkozás a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el, a végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját (kényszertörlési eljárás megindításáról szóló bírósági végzés közzétételének napja) megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – köteles a végelszámolási időszakról beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az így elkészült beszámolót szintén nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

Az előbbiekben említett – a végelszámolást lezáró – beszámolót a végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontját – mint mérlegfordulónapot – követő ötödik hónap utolsó napjáig, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napot – mint mérlegfordulónapot – követő 30 napon belül köteles letétbe helyezni és közzétenni.

Cikksorozatunk utolsó részében pedig a végelszámolás befejezésekor ellátandó számviteli teendőket, valamint a vagyon kiadásával kapcsolatos szabályokat járjuk majd körbe.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a végelszámolás és a kényszertörlési eljárás jogi, adózási és számviteli kérdései, akkor jelentkezz 2016. október 2-ig kedvezményesen Megszűnéssel kapcsolatos eljárások címmel a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2016. november 2-án tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!