EVA

EVA adónem megszűnéséhez kapcsolódó számviteli feladatok – 2. rész

Nyitómérleg összeállításának konkrét előírásai – eszköz oldal

Ahogy cikksorozatunk első részében megnéztük az EVÁ-s adóalany vállalkozások az adóalanyiságuk megszűnésével a KIVA vagy társasági adó választása esetén visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá, kettős könyvvitel vezetése mellett beszámolót kell készíteniük. A számviteli törvény szerint nyitómérleget kell készíteni, melyet alapján fognak a kettős könyvvitelben megnyitni.

Nyitómérleg összeállításának konkrét előírásai

A nyitó mérleg összeállításánál figyelembe veendő legfontosabb szempontok az alábbiak.

Követelések

Bevételi nyilvántartás vezetése esetén is a követelésekről analítikus nyilvántartást kellett vezetni. A követelések ebből az analítikus nyilvántartásból kerülnek be a nyitó mérlegbe, arra azonban figyelemmel kell lenni, hogy piaci értéken kell őket beállítani (így az analítikában szereplő összegtől alacsonyabb értéken is bekerülhetnek a mérlegbe, ha annak befolyása bizonytalan és a számviteli törvény szerint értékvesztéssel le kellene értékelni). Mivel a „jogelőd nélkül alapított vállalkozás” szabályai szerint kell a nyitómérleget összeállítani, ezért nyitó adatban a követelésekkel kapcsolatosan értékvesztés nem kerülhet kimutatásra.

Készletek

A készleteket mennyiségi felvétellel történő leltározás alapján, piaci értéken kell felvenni a nyitómérlegbe. A „jogelőd nélkül alapított vállalkozás” szabályai szerint összeállított nyitómérlegbe csak vásárolt készlet (anyag, áru, közvetített szolgáltatás) lehet, saját termelésű készletet nem lehet kimutatni. Amennyiben a vállalkozónak visszatérés időpontjára van saját termelésű készlete, akkor azt is vásárolt készletként kell beállítani. Befejezetlen és félkész terméket az anyagokba kell besorolni, mert kettős könyvvitel vezetése alatt ezek tovább felhasználásra kerülnek, ezért anyagköltségként kerülnek elszámolásra, míg a készterméket az áruk között kell kimutatni, majd azok későbbi értékesítése esetén eladott áruk beszerzési értékeként kerülnek elszámolásra. Mivel a „jogelőd nélkül alapított vállalkozás” szabályai szerint kell a nyitómérleget összeállítani, ezért nyitó adatban a vásárolt készletekkel kapcsolatosan értékvesztés nem kerülhet kimutatásra.

Pénzeszközök

Pénzeszközként a bankszámla és a pénztár mérlegfordulónapi nyitó egyenlegét kell szerepeltetni.

Tárgyi eszközök, immateriális javak

A nyitómérlegbe a számviteli törvényi előírás alapján az eszközöket piaci értéken kell felvenni. Így a számviteli elszámolásokban a nyitómérlegben kimutatott tárgyi eszköz, immateriális jószág piaci értéke (bruttó értéke) alapján indul az üzembe helyezés napjától a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása. A piaci érték nulla érték is lehet, akkor ezek a tárgyi eszközök, immateriális javak csak a leltárban fognak szerepelni, így ezekről az eszközökről a visszatérő vállalkozásnál csak mennyiségi nyilvántartást fognak vezetni. Számvitelben a terv szerinti értékcsökkenést az általános szabályok szerint el kell számolni, függetlenül attól, hogy az adózási szabályok eltérő előírást tartalmazhatnak. Mivel a tárgyi eszközökre külön adózási szabályok vonatkoznak, ezért a nyitómérlegbe kerülő eszközök közül kiemelten kell foglalkozni a tárgyi eszközök, immateriális javak kérdésével.

Az EVA tv. 19. §-a (4)-(5) bekezdésének előírása szerint az eva adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg. A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:

a) az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a társasági adótörvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét;
c) az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre a társasági adó törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).

A társasági adó hatálya alá visszakerülő vállalkozásnak a nyitó mérlegben lehetnek olyan tárgyi eszközei és immateriális javai, amelyeket még a korábbi társasági adóalanyos időszakban szerzett be [ezen eszközök beszerzésének a bizonylatai (pl. számla) rendelkezésre állhatnak, mert a számviteli törvény hatálya alatt voltak, így a bizonylat megőrzési kötelezettség is vonatkozott rájuk]. Lehetnek a nyitómérlegben azonban olyan tárgyi eszközök is, amelyeket a vállalkozás az eva adóalanyiság alatt szerzett be. Ezen beszerzéseknek a bizonylatai vagy megvannak, vagy nincsenek (az EVA tv. előírása szerint 2009-ig nem volt kötelező a beszerzésekről a bizonylatot megőrizni). A társasági adótörvény azonban különbséget tesz a tárgyi eszközök, immateriális javak között a tekintetben, hogy a nyitó mérlegben szereplő tárgyi eszközök beszerzéséről megvan-e, vagy sem a bizonylat.

Ezen előírásból következően, ha a nyitó mérlegben szereplő tárgyi eszközről, immateriális jószágról a vállalkozás nem rendelkezik bizonylattal (számlával, adásvételi szerződéssel, stb.), akkor a társasági adóalapnál – mint adóalap csökkentő tétel – az eszköz után nem érvényesíthet értékcsökkenési leírást. A számviteli törvény előírása szerint ezen tárgyi eszköz, immateriális jószág után a vállalkozás elszámolja költségként a terv szerinti értékcsökkenési leírást, melyet adóalap növelő tételként kell figyelembe vennie. Amennyiben a tárgyi eszközről, immateriális jószágról van bizonylat, akkor a társasági adóalapnál az eszköz bruttó értékét a bizonylaton szereplő értékkel kell meghatározni. A nyitó mérlegbe a tárgyi eszközt, immateriális jószágot viszont piaci értékkel kell beállítani. Ez a piaci érték lesz számvitelben az eszköz bruttó értéke. Általában a tárgyi eszköz beszerzéséről szóló számla szerinti értéke eltér a visszatérés időpontjában lévő piaci értéktől (jellemzően használt eszközök kerülnek a nyitómérlegbe), ezért kettős könyvvitelbe történő visszatéréskor a tárgyi eszközök, immateriális javak nyilvántartása bonyolultabb lesz. A tárgyi eszköz analítikában két eltérő bruttó értéket kell kezelni és a számvitelben elszámolt és az adótörvény szerint érvényesített értékcsökkenés is összegében el fog térni.

Mivel a társasági adó szempontjából az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az eva adóalanyként lezárt adóévre a társasági adótörvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását elszámoltnak kell tekinteni, ezért a nyitómérlegbe a tárgyi eszköznek, immateriális jószágnak a tárgyi eszköz analítikában a társasági adótörvény szerint van nyitó elszámolt értékcsökkenési leírása.

A nyitó mérlegben lehetnek olyan tárgyi eszközök, immateriális javak is, amelyek a korábbi társasági adóalanyos időszakban kerültek beszerzésre. Mivel ezek az eszközök a nyitó mérlegben piaci értékkel kerülnek be, ezért ezen eszközöknél – a korábbi beszerzési árhoz viszonyítva – felértékelés történhet (például ingatlanok esetében). Az eva. tv. 19. §-a (5) bekezdése b) pontjának előírása alapján az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét társasági adó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni (azaz a felértékelést nem lehet a társasági adóalapnál érvényesíteni). A számvitelben viszont a nyitó mérlegben kimutatott tárgyi eszköz piaci értéke (bruttó értéke) alapján indul az üzembe helyezés napjától a terv szerinti értékcsökkenés, így nyitó adatban számviteli szempontból ebben az esetben is terv szerinti értékcsökkenés nem lehet.

A vállalkozás EVA adóalanyiságra való áttérésekor a tárgyi eszközökre az EVA tv. külön átmeneti szabályt tartalmaz. E szerint a társasági adóalanyos üzleti évet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét az osztalék utáni adót kiváltó adót fizet. Amennyiben volt ilyen tárgyi eszköz, amivel osztalékadóalapot csökkentettek, akkor azokra külön figyelmet kell fordítani. Az EVA tv. szerint, ha a vállalkozás olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint – a személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adó megállapítja, megfizeti és bevallja. Az EVA tv. ezen előírásából következően, ha volt olyan tárgyi eszköz, immateriális jószág mellyel az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették és az evás időszak alatt nem volt a vállalkozásnak bevétele ebből az eszközből, akkor ezen tárgyi eszköznek – piaci értéken – szerepelnie kellene a nyitó mérlegben, mert különben az előbb említett adófizetési kötelezettség fog keletkezni (mert az EVA tv. feltételezi, hogy a magánszemély az adóalanyiság alatt ingyenesen megkapta a tárgyi eszközt). Természetesen lehet olyan eset is, hogy evás időszak alatt a vállalkozás használta az eszközt és az elhasználódott, akkor viszont ezt a gazdasági eseményt dokumentálni kell (pl. az eszköz megsemmisítéséről selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni).

Cikksorozatunkat hamarosan folytatjuk a nyitómérleg összeállításának forrás oldalával.

* * *

2019. október 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében megrendezésre kerülő Megszűnéssel kapcsolatos eljárások – kiemelten a végelszámolás és a kényszertörlés jogi, számviteli és adózási kérdései című konferencián személyesen is találkozhatsz a cikk írójával,  Botka Erikával, aki Munkácsi Márta és dr. Tar Adrienn szakértőkkel együtt tartja gyakorlatorientált előadását.

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!