Cikksorozatunk előző részeiben végelszámolás megindítása előtt mérlegelendő kérdéseket, valamint végelszámolás megindításakor, illetve annak időszaka alatt ellátandó számviteli teendőket jártuk körbe. Mai írásunkban a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó számviteli feladatok kerülnek bemutatásra.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérlegfordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró beszámolót köteles készíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.

Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet pedig az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között – a könyvviteli számlák zárása előtt – elszámolni.

A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.

Ezért a piaci értéken történő értékelés elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni, az egyéb időbeli elhatárolásokat az egyéb ráfordításokkal, illetve az egyéb bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni.

Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló vállalakozás eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az áfa törvény szerint a tulajdonosoknak történő eszköz-kiadáskor áfa fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként.

A végelszámoló díját, továbbá – amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el – a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a vállalkozás megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is) a kötelezettségek közé kell beállítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben. A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig – a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan – felmerülő bevételeket a megfelelő bevételek között a követelésekkel szemben kell figyelembe venni.

A végelszámolást befejezésekor készült beszámoló a saját tőkét még tartalmazza, azt nem lehet a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kimutatni.

Ebben az esetben a végelszámolást lezáró beszámolót a vállalkozás törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérlegfordulónapját követő 60 napon belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni.

A vagyonfelosztási javaslatba a beszámoló mérlegében kimutatott eszközöket a következők szerint – elkülönítve – kell beállítani:

• a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vagyoni eszközök;
• a beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek (ideértve a lekötött tartalékként kimutatott kötelezettségeket is) rendezésére szolgáló eszközök;
• a tulajdonosok részére kiadandó eszközök.

A vagyon kiadása

A vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor a végelszámolás alatt álló vállalkozás legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról. A végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg, ha a vállalkozó törlésére vonatkozó végzést a cégbíróság meghozta.

A végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles a könyvviteli nyilvántartásokat újra megnyitni, a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai szerint bizonylatolni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

Nyitást követően kell – a vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően – a saját tőkét a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kikönyvelni. A végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak.

Egyszerűsített végelszámolás

Egyszerűsített végelszámolás csak betéti társaságnál, közkereseti társaságnál és egyéni cégnél lehet. Az egyszerűsített végelszámolást 150 napon belül be kell fejezni.

Át kell menni normál végelszámolásba, hogyha vitatott hitelezői igény merül fel, ha a hitelező vitatott igény miatt peres eljárást indít, illetve, ha a végelszámoló a 150 napba nem fér bele. Mivel rövid a határidő, ezért ezt a végelszámolási módot akkor célszerű választani, hogyha a vállalkozásnak csak pénzeszköze, vagy könnyen pénzzé tehető likvid egyéb eszköze van, illetve nincsenek kötelezettségei.

Egyszerűsített végelszámolásnak nincsenek speciális számviteli, adózási szabályai, ezért ebben az esetben is a normál végelszámolásnál leírtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a végelszámolás és a kényszertörlési eljárás jogi, adózási és számviteli kérdései, akkor jelentkezz még a mai napon kedvezményesen Megszűnéssel kapcsolatos eljárások címmel a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2016. november 2-án tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.