Az EVA adónem 2020. január 1-től való megszűnésével kapcsolatosan a számviteli feladatokat egyrészt befolyásolja, hogy EVA-sként bevételi nyilvántartást vagy kettős könyvvitelt vezetett a vállalkozás, másrészt befolyásolja az is, hogy milyen adónemet választ az EVA adóalanyként megszűnő vállalkozás.

1. EVA-sként bevételi nyilvántartást vezető vállalkozók számviteli feladatai

A számviteli törvény szempontjából az EVA adóalanyiság megszűnésekor csak a betéti társaságot, közkereseti társaságot és az egyéni céget (a továbbiakban együtt: vállalkozás) kell vizsgálni, az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, így az egyéni vállalkozó az EVA adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó feladatai nem függnek össze a számviteli törvény előírásaival.

a) KIVA-t vagy társasági adót választó vállalkozások esetén

A bevételi nyilvántartást vezető EVÁ-s adóalany vállalkozás nincs a számviteli törvény hatálya alatt. Az adóalanyiságuk megszűnésével és a KIVA vagy társasági adó választása esetén a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá visszakerülnek, kettős könyvvitel vezetése mellett beszámolót kell készíteniük. Mivel visszakerülnek a számviteli törvény hatálya alá, a számviteli törvény 2/A.§-a (4) bekezdése szerinti nyitómérleget kell készíteni, melyet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni (csak végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés miatti visszatérésnél nem kell a nyitómérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni). Ez a nyitómérleg alapján fognak a kettős könyvvitelben megnyitni.

Ezen túlmenően arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a számviteli törvény 14. §-a (5) és (11) bekezdéseinek az előírásai alapján a számviteli törvény által előírt számviteli politikát, ennek keretében az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, valamint a pénzkezelési szabályzatot a számviteli törvény hatálya alá való visszakerülést követő 90 napon belül szintén el kell készíteni.

A nyitómérlegben a helyes számviteli nyitó adatok összeállításánál nemcsak a számviteli törvény, hanem az adójogszabályok ide vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.

Nyitómérleg általános összeállítási szabályai

A nyitómérleg összeállításánál az alábbiakra kell tekintettel lenni.

A számviteli törvény 2/A. §-ának (3) bekezdésének előírása szerint az EVA tv. hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásokra a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A „jogelőd nélkül alapított vállalkozás” kifejezést azonban sajátosan kell értelmezni, ez jellemzően az eszközök értékelésére vonatkozó szabály. A számviteli törvény 2/A. §-ának (4) bekezdésének előírása szerint a számviteli törvény hatálya alá visszakerült vállalkozásnak – tételes leltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. Ezt a nyitó mérleget azonban nem kell letétbe helyezni, közzétenni, így elkészítési határidőt sem tartalmaz a számviteli törvény. Ugyanakkor az új üzleti évre vonatkozó számviteli kötelezettségek teljesítéséhez a nyitómérleget indokolt minél előbb összeállítani.

Az első üzleti évben a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy a számviteli törvény hatálya alá – az eva törvény hatálya alól – visszatérve először készít beszámolót. Az első üzleti év beszámolója mérlegében előző év oszlopaként a nyitó mérleg adatait kell szerepeltetni, így lesznek majd a nyitó mérleg adatai nyilvánosak. Az eredménykimutatásnak az előző év oszlopa üresen marad, mert a visszatérés időpontjára nem készül eredménykimutatás.

b) KATA-t választó vállalkozások esetén

A vállalkozásnak KATA-s adóalanyként bevételi nyilvántartást kell vezetni. EVA-s bevételi nyilvántartásból KATA bevételi nyilvántartásba történő áttéréskor nincs külön számviteli törvény által előírt feladat, mert áttérés előtt, illetve utána sincs a vállalkozás a számviteli törvény hatálya alatt.

Cikksorozatunkat folytatjuk a nyitómérleg összeállításának konkrét előírásaival.

* * *

2019. október 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében megrendezésre kerülő Megszűnéssel kapcsolatos eljárások – kiemelten a végelszámolás és a kényszertörlés jogi, számviteli és adózási kérdései című konferencián személyesen is találkozhatsz a cikk írójával,  Botka Erikával, aki Munkácsi Márta és dr. Tar Adrienn szakértőkkel együtt tartja gyakorlatorientált előadását.

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos, kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem