A számviteli törvény 2017. évi változásai – 1. rész

A gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések kezelése

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény tartalmazza.

Az új előírások 2016. június 16-án léptek hatályba, de azokat fő szabályként először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban többségük a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

Kapott támogatások elszámolása

A vállalkozások uniós és hazai forrású pályázatok révén támogatásokat kaphatnak. Ezeknél a pályázatoknál jellemző az utófinanszírozás, így a vállalkozásoknak először a pályázat keretében vállalt kötelezettségeiket kell teljesíteniük, amelynek során költségek, ráfordítások merülnek fel. Az elszámolás a vállalt kötelezettségek teljesítését követően történik, majd ezt követően kerül sor a támogatás pénzügyi rendezésére, ami több hónapot is igénybe vehet.

Így rendszeresen előfordul, hogy a költség, ráfordítás az adott üzleti évben felmerül, de a hozzá kapcsolódó támogatási bevétel nem jelenik meg az adott üzleti évben, így a vállalkozás veszteséges lesz. Az összemérés elvének teljesülése érdekében a törvénymódosítás új előírása szerint – ami nemcsak a pályázat keretében elszámolt támogatásokra vonatkozik, hanem más vállalkozástól, magánszemélytől kapott támogatásokra is –, ha a támogatással az elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, akkor az elszámolás alapján járó támogatást az adott üzleti évre el lehet számolni egyéb bevételként.

Új Ptk-val összefüggő módosítás (jegyzett tőke feltöltése adózott eredményből)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:162. §-a (1) bekezdésének előírása szerint, ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

A Ptk. hivatkozott előírásából következően a kft. törzstőkéje pénzbeli hozzájárulásként – mind a kft. alapításakor, mind pedig a törzstőke felemelése esetén – úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a bejegyzésig a tagok ténylegesen nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (adózott eredménye) terhére töltik fel. A Ptk. 3:185. §-a (1) bekezdésének előírása szerint ugyanakkor a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A Ptk. 3:185. §-a (2) bekezdésének előírása szerint taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

A hivatkozott Ptk. előírásokból az is következik, hogy a kft. adózott nyereségét (az eredménytartalékot) meg kell osztani a tagok között, azonban a nem teljesített vagyoni hozzájárulásra osztalék nem fizethető (nem hagyható jóvá). Az adózott nyereség (az eredménytartalék) megosztása a tagok döntési hatáskörébe tartozik, így a megosztás taggyűlési határozattal történhet, mely határozatban rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. Ezen Ptk. szabályokra épülően a számviteli törvény módosítása szabályozza, hogy a jegyzett tőkének az ilyen irányú feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de be még nem fizetett tőke számlával szemben kell elszámolni.

Értékpapírok egységes kezelése

A számviteli törvény a tartósnak minősülő és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat az eredménykimutatásban eltérően kezeli. Az egységes szabályozás miatt a törvénymódosítás kimondja, hogy a hiányzó, a megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét is a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. Ha azonban az értékpapírt a befektetett pénzügyi eszközök között mutatják ki, akkor ugyanezen gazdasági eseményeket a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni.

Követelések, vásárolt követelések egységes kezelése

A számviteli törvény előírásai szerint a tartósnak minősülő (éven túli) követelésekkel (kölcsönökkel), valamint a vásárolt követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket a pénzügyi műveletek között kell elszámolni, míg a vállalkozó által keletkeztetett, nem tartós, vásárolt követelésnek nem minősülő követelésekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket (pl. vevőkövetelés) az egyéb ráfordítások között.

Ezt a megkülönböztetést a követelés elengedése, térítés nélküli átadása, valamint a behajthatatlanság esetében is indokolt fenntartani, így a törvénymódosítás szabályozza, hogy vásárolt követelés térítés nélkül átadását, elengedését, behajthatatlan követelésként történő leírását a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

A törvénymódosítás azt is pontosítja, hogyha a kölcsönkövetelést tartós eszközként tartják nyilván, akkor az elengedett, behajthatatlannak minősített, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell elszámolni.

Üzleti vagy cégérték

A számviteli törvény 2016-tól hatályos előírása szerint részesedés vásárláshoz kapcsolódóan üzleti vagy cégértéket már nem lehet felvenni a könyvekbe. Ezért a hatályos előírásokat pontosítani kellett, hogy egyértelműen csak üzletág, telephely és üzlethálózat vásárlása esetén van lehetőség üzleti vagy cégérték kimutatására.

Ellenőrzés megállapítása

A törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy szerződésmódosítás, a számviteli bizonylatok módosítása következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő utólagos módosítások nem minősülnek ugyan hibának, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kell kezelni.

Kiegészítő melléklet adattartalmának módosítása

A számviteli törvény 2016-tól új információként előírta a bérjárulékok állománycsoportonkénti bemutatását a kiegészítő mellékletben. A bérjárulékok közül azonban csak a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség az, amely személyhez kötött, a rehabilitációs hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás megállapítása nem személyhez kötött, ezért ezeket a tételeket nem lehet állománycsoportonként bemutatni. Emiatt a törvénymódosítás pontosítja a korábbi előírást azzal, hogy csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit kell állománycsoportonként bemutatni, míg a bérjárulékokat csak jogcímenként – adónemenként – kell a kiegészítő mellékletben részletezni.

Beszámoló közzététele

Az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel összefüggésben változtak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény közzétételre vonatkozó előírásai. Tekintettel arra, hogy a beszámoló közzétételére vonatkozóan a számviteli törvény is tartalmaz előírásokat, a két törvényi szabályozás összhangjának a megteremtése érdekében került előírásra, hogy a beszámolót a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni.

A cikksorozat következő részében az IFRS beszámolóhoz kapcsolódó módosítások valamint az Uniós irányelvek változásaival összefüggő módosítások kerülnek bemutatásra.

* * *

Amennyiben szeretnél felkészülni a számviteli törvény 2017. évi változásaira, vagy még mindig akadnak kérdéseid az idei év könyvelésével kapcsolatban, akkor jelentkezz 2016. augusztus 8-ig kedvezményesen Számviteli aktualitások 2016-2017. címmel a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2016. szeptember 8-án tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!