A vállalkozók sokszor nincsenek tisztában a számla és a számviteli bizonylat fogalmával. Mikor melyiket kell és lehet kiállítani, vagy egyáltalán…
Végelszámolás, kényszertörlés számviteli feladatairól – 3. rész
Az egyszerűsített végelszámolás
Folytatjuk cikksorozatunkat az egyszerűsített végelszámolás alkalmazhatóságának elemzésével.
Az új előírások 2018. július 1-től jelentősen kibővítették az egyszerűsített végelszámolás alkalmazhatóságának lehetőségét, mert a cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha
a) a számviteli törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és
b) végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi.
Ezen előírásból következően a bt-n kk-n kívül kft, rt is választhat egyszerűsített végelszámolást, ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) előírása alapján könyvvizsgálatra nem kötelezett.
Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cégvezető tisztségviselői látják el. Az egyszerűsített végelszámolás megindítását az állami adóhatóságnak kell bejelentetni, így ebben az esetben nem kell ügyvédnek eljárni a végelszámolás során, ez a végelszámolással megszűnni akaró cég költségeit is jelentősen csökkenti. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.
A cégbíróság az adóhatóság értesítését követően automatikus intézkedéssel a Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról, amely tartalmazza többek között az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját, és azt a tényt, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott.
Az egyszerűsített végelszámolásra egyebekben a normál végelszámolás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Ha a legfőbb szerv, vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton értesíti. A cégbíróság az egyszerűsített végelszámolás megszűnésének időpontját, és a cégnévből a végelszámolásra utaló toldat törlését – az adóhatóság értesítése alapján – automatikus végzéssel jegyzi be a cégjegyzékbe.
Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég – az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt – az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. A végelszámolás befejezésekor a legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban többek között rendelkezni kell a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles a cégkapun keresztül megküldeni a cégbíróság részére a tulajdonosok által elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá az előbb említett határozatot. A vagyonfelosztási javaslat és a határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el. Az adóhatósági értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből.
Az egyszerűsített végelszámolásról a normál végelszámolásra történő áttérés szabályai az elmúlt időszakban alapvetően nem változtak, mert az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég akkor köteles a normál végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni, ha
a) a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, ideértve azt is, ha a hitelező a vitatott igénye miatt a cég ellen peres eljárást indít,
b) végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy
c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő – azaz a 150 nap – eltelt.
A cég az előbb felsorolt valamelyik körülmény bekövetkeztét követő 60 napon belül köteles végelszámolót választani és a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelmet benyújtani azzal, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett adatok bejegyzését újra nem kell kérni. Amennyiben a cég ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a cégbíróság automatikus végzéssel az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját követő 211 napon a végelszámolás befejezését a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégnévből a végelszámolásra utaló toldatot törli. Az egyszerűsített végelszámolás befejezésének napja ebben az esetben az egyszerűsített végelszámolás befejezését megállapító végzés bejegyzésének napja (ezzel a mérlegfordulónappal készül el a végelszámolás befejezéséről szóló beszámoló).
Egyszerűsített végelszámolásnak nincsenek speciális számviteli, adózási szabályai, ezért ebben az esetben is esetén is a normál végelszámolásnál leírtakat kell értelemszerűen alkalmazni.
Cikksorozatunk záró részében a kényszertörléshez kapcsolódó számviteli feladatokat elemezzük majd.
* * *
Értesülj első kézből a 2020. évi jogszabályváltozásokból>> Adóegyetem 2020
Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén:
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás