A számviteli törvény újabb módosításáról – 2. rész

A gyakorlati élet által indukált, hiánypótló rendelkezések megjelenése a számviteli szabályok között

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában).

Cikksorozatunk négy részben mutatja be a számviteli törvény módosuló szabályait.

Az előző részben az üzleti év megváltoztatásának, a devizában történő könyvvezetés szabályainak könnyített feltétel-rendszere mellett kitérünk az alapelvi módosításon túl a támogatások elszámolásának üzleti igényeket jobban követő megváltozott szabályaira, továbbá az üzleti vagy cégérték tényleges befektetéshez igazodó kimutatására be-, illetve összeolvadás  esetén. Ismertettük a követelés engedményezés pontosított szabályait, illetve a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentéstételi kötelezettséget.

Cikksorozatunk második részében a KATA szerinti adózást választó ügyvédi irodák KATA hatálya alá való belépéséhez és az adónem alóli kilépéshez kapcsolódó számvitel szabályok kiegészítését, a hitelintézetek által felszámított negatív kamat könyvekben történő kimutatásának módját, valamint a mérlegképes könyvelők képzésével kapcsolatban a képzőintézmények által vezetett adatok körét – az Info törvény rendelkezéseivel összhangban – ismertetjük. A közérdeklődésre számot tartó szabályok körét végül egyéb módosítások alcím alatt zárjuk, kitérve e körbe többek között a konszolidált beszámolónál a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás lehetőségére, a jelentős és nem jelentős összegű hibák számítási módjára vonatkozó szabály-pontosításra, vagyoni értékű jog apportálása esetén az ügyletből származó eredmény elszámolására.

a) KATÁ-s ügyvédi irodák

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény alapján az ügyvédi irodák 2018. évtől kezdődően a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává válhatnak, nyilvántartásaikat is annak szabályai szerint vezethetik. A törvénymódosítás – az egyéb szervezetekre beszámoló készítési, könyvvezetési kötelezettségét szabályozó Korm. rendelet jelenleg hatályos előírásaival összhangban – a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává vált ügyvédi irodákat kiveszi a számviteli törvény hatálya alól, és meghatározza a számviteli törvény szerinti előírások alóli kikerülésük, illetve visszatérésük szabályait (ezek a szabályok azonban megegyeznek a gazdasági társaságokra vonatkozó eddigi szabályokkal).

b) Negatív kamat elszámolása

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a hitelintézetek a nem magánszemély ügyfeleiknek negatív kamatot is felszámíthatnak. Tartalmát tekintve a negatív kamat a hitelintézetnek a betét kezeléséért, a pénz őrzéséért fizetett szolgáltatási díj, amelyet indokolt – a más bankköltségekkel azonos módon – az egyéb szolgáltatások költségeként elszámolni.

b) Mérlegképes könyvelők továbbképzésével kapcsolatosan

A könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzésének szervezését és lebonyolítását akkreditációval rendelkező továbbképző szervezet végezheti. A törvénymódosítás megteremti az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartása vezetésének jogalapját, és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét, összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjával.

Az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartása tartalmazza a szervezet:

a) nevét, adószámát,
b) cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,
c)
képviselőjének nevét,
d) székhelyét, levelezési címét,
e) telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,
f) nyilvántartásba vételi sorszámát (akkreditációs sorszámát),
g) nyilvántartásba vételének (akkreditációjának) időpontját,
h) továbbképzési tevékenységével összefüggésben a nyilvántartásba vételt végző szervezet által lefolytatott ellenőrzések eredményét,
i) nyilvántartásból való törlésének (akkreditáció visszavonásának) időpontját és indokát.

A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált továbbképző szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából az akkreditált továbbképző szervezet nyilvántartásból való törlését követően 5 évig megőrzi.

Az akkreditált továbbképző szervezet köteles a megvalósult továbbképzésről nyilvántartást vezetni és a továbbképzéssel összefüggő dokumentumokat 6 évig megőrizni. A törvénymódosítás megteremti a nyilvántartás vezetésének jogalapját, és meghatározza a nyilvántartásban szereplő adatok körét.

A nyilvántartás tartalmazza:

a)    az akkreditált szervezet sorszámát, nevét, címét,
b)    a résztvevők adatait:
ba)  regisztrálási számát,
bb)  családi és utónevét,
bc)  születési családi és utónevét,
bd)  születési helyét, idejét,
be)  anyja születési családi és utónevét,
bf)   lakcímét (irányítószám, helység, utca, házszám),
c)    a továbbképzés azonosító adatait és kreditpont értékét,
d)    a teljesítésről kiállított igazolás sorszámát.

Az akkreditált szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat, a törvény által előírt adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a kormányrendeletben meghatározott módon.

Ebben az alcímben szereplő módosítások a törvény kihirdetését követő nappal léptek hatályba.

d) Egyéb módosítások

A törvénymódosítás az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatása tekintetében a jelenlegi összköltséges eljárású eredménykimutatás mellett a forgalmi költség eljárással összeállításra kerülő eredménykimutatás választását is biztosítja.

A törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy a jelentős- és nem jelentős összegű hibák számítása során az eredményt és a saját tőkét növelő-csökkentő tételek – előjeltől független – abszolút értékeinek együttes összegét kell számításba venni.

A törvénymódosítás kimondja, hogy a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt (apportált) tárgyi eszközökön kívül a vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét – az apportálás eredményétől függően – az egyéb bevételek, vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.

A Ptk. az osztalék jóváhagyásáról (kifizetéséről) szóló döntést többféleképpen fogalmazza meg. A törvénymódosítás ezért egyértelműsíti, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.

A kockázati tőkejegyről a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény rendelkezett, amely már nem létező befektetési forma, ezért a törvénymódosítás a kockázati tőkejegyet törli a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közül.

A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a Diákhitel Központ Zrt. számára az IFRS kötelező bevezetéséről szóló rendelkezést, mivel a Diákhitel Központ Zrt. megszünteti a nyilvános kötvény általi saját forrásszerzést, így az IFRS-ek alkalmazása már nem kötelező számára.

A törvénymódosítás a számviteli törvény felhatalmazó rendelkezései között is rögzíti, hogy a felszámolás számviteli feladatait külön Kormányrendeletben kell szabályozni (jogtechnika pontosítás, mert a felszámolás számviteli feladatait hatályosan is Korm. rendelet szabályozza).

Összefoglalóan kijelenthetjük, hogy cikksorozatunk első két részében a számviteli törvény módosuló szabályai a jogszabályi környezet változásaira és az üzleti élet indokolt igényeire adott válasznak tekinthetők. Kitértünk többek között a könyvvezetés pénznemére, a követelések engedményezésére, a támogatások elszámolására, az üzleti vagy cégértékre, a KATA szerint adózó ügyvédi irodákra, a negatív kamat elszámolására és az adatkezelésre vonatkozó szabályokra, az egyéb, pontosító rendelkezések ismertetése mellett.

A következő részben a cash-flow kimutatás szabályai kerülnek górcső alá.

* * *

Értesülj első kézből a 2019. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2019

10 konferencia teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyagai, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2019 helyszínei és időpontjai 2018-ban:

Budapest I. – november 21 – 22.
Székesfehérvár – november 21 – 22.
Pécs – november 26 – 27.
Nagykanizsa – november 26 – 27.
Debrecen – december 3 – 4.
Miskolc – december 3 – 4.
Győr – december 6 – 7.
Budapest II. – december 10 – 11.
Szolnok – december 10 – 11.
Budapest III. – 2019. január 9 – 10.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!