Számviteli kisokos 2016

A Számviteli törvény 2016. évi változásai

Botka Erika vagyok, okleveles könyvvizsgáló, az MSZSZE főtitkára. Cikkemben, illetve 2015. szeptember 3-i előadásom során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) leglényegesebb, kiemelt tartalmi változásait veszem górcső alá. Ezek ismerete elengedhetetlen a szakma és a vállalkozások döntő többsége számára a 2016. év nyitása, illetve a könyvelői programok átállása kapcsán. Az átfogó módosítás amellett, hogy jelentős adminisztrációs terheket is levesz a gazdálkodók válláról, hatással lesz adózásukra is.

A 2015. évi CI. törvény által módosított Számviteli törvény új előírásait a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni. A 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatóak.

Mérlegsémában bekövetkezett változások

A mérleg változatlanul elkészíthető a Számviteli törvény szerinti „A” és „B” változatban. A 2013/34/EU irányelv átültetése miatt az egyes mérlegcsoportokon belül a Számviteli törvényben a következő kategóriák kerültek bevezetésre: kapcsolt vállalkozás, jelentős tulajdoni részesedéssel bíró vállalkozás és egyéb részesedéssel bíró vállalkozás.

A befektetett pénzügyi eszközökön belül a részesedéseknél, a tartósan adott kölcsönöknél, a forgóeszközökön belül a követeléseknél és az értékpapíroknál ennek a három kategóriának megfelelően jelennek meg a mérlegben a mérlegtételek.

Üzleti vagy cégérték

A törvénymódosítás változást hozott az üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos számviteli szabályokon is.

Az új szabályok szerint a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni olyan – akár pozitív vagy negatív – esetekben, amikor egy társaság egy másik társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak (részesedés) megvásárlása során minősített többséget biztosító befolyást szerez.

Ezzel összefüggésben változott a részesedés bekerülési értéke is, mely a jövőben a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenértéket foglalja magában.

Átmeneti szabályként került előírásra, hogy a könyvekben eddig kimutatott, részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével a hozzá kapcsolódó részesedés 2016. évi nyitó értékét kell módosítani.

Ezen túlmenően változik az üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása is, mert annak összegét kötelezően legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt kell értékcsökkenési leírásként elszámolni, amennyiben annak hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. Változás továbbá, hogy az üzleti vagy cégértékre elszámolt terven felüli értékcsökkenést nem lehet visszaírni.

Eredménykimutatás tartalmi változásai

Az eredménykimutatás – a vállalkozás döntésétől függően – változatlanul elkészíthető forgalmi költség eljárással, illetve összköltség eljárással, azzal, hogy a korábbi „B” változatok megszűnnek, nem alkalmazhatóak.

Az eredménykimutatás sémákat áttekintve az eredménykimutatás szerkezeti felépítésében az egyik legnagyobb változás, hogy az irányelvi előírásokhoz való megfelelés miatt a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások megszűnnek. Eddig a rendkívüli bevételbe és rendkívüli ráfordításba elszámolásra kerülő gazdasági események átsorolásra kerültek az üzemi eredménybe (egyéb bevételbe, egyéb ráfordításra) vagy a pénzügyi műveletek eredményébe (pénzügyi műveletek bevételeibe, pénzügyi műveletek ráfordításaiba). Az egyéb bevételekbe, egyéb ráfordításokba jellemzően azok a gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolások kerültek, amelyek nem kapcsolódnak részesedéshez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz, vagy átalakulásokhoz (azaz a rendszeres üzletmenethez kapcsolódódnak).

Az átsorolásokon túlmenően bizonyos esetekben a gazdasági események elszámolásában is van tartalmi változás.

Osztalék jóváhagyás elszámolásának új szabályai

Az eredménykimutatásban a másik lényeges változás, hogy az eredménykimutatás csak a tárgyévi adózott eredmény megállapítását tartalmazza, a tárgyévhez kapcsolódóan a tulajdonosoknak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék nem kerül zárlat keretében visszamenőlegesen a tárgyévre vonatkozóan elszámolásra, lekönyvelésre. Így a törvénymódosítás alapján a mérleg szerinti eredmény kategóriáját mindenhol az adózott eredmény kategóriája váltja fel. A tulajdonosoknak jóváhagyott osztalékot a jóváhagyás napján kell az új szabályok szerint lekönyvelni az eredménytartalékból a kötelezettségekkel szemben.

Az osztalék- és osztalékelőleg fizetési korlátok szabályai alapvetően nem változtak, csak átfogalmazásra kerültek mivel a tárgyévi adózott eredmény a nyitást követően kerül az eredménytartalékba átvezetésre.

Kiegészítő melléklet új adattartalma

A törvénymódosítás új adatok, információk közlését írja elő az éves beszámoló kiegészítő mellékletéhez kapcsolódóan. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete is változott.

2016. évi beszámolóhoz kapcsolódó rendezés

A törvénymódosítás az új mérleg- és eredménykimutatás sémák miatt nem írja elő nyitó rendező mérleg készítését. A törvénymódosítás azonban követelményként tartalmazza, hogy a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év – azaz 2015. év – adataként a 2015-ös üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait a törvénymódosítással megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni (így a 2015-ös üzleti év mérleg- és eredménykimutatás adatait az új sémáknak megfelelően át kell majd rendezni).

Egyszerűsített éves beszámoló       

Az értékhatárok jelentősen megemelésre kerültek. Az új előírás szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 1.200 millió forintot (korábban 500 millió forintot),
b) az éves nettó árbevétel az 2.400 millió forintot (korábban 1.000 millió forintot),
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Összevont (konszolidált) beszámoló

Módosulnak az anyavállalatra vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alóli mentességre előírt határértékek (a nagyságrendi mutatószámok szintén megemelésre kerültek).

A törvénymódosítás új előírása szerint az anyavállalatnak akkor nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg 6.000 millió forintot (korábban 5.400 millió forintot),
b) az éves nettó árbevétel 12.000 millió forintot (korábban 8.000 millió forintot),
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

 

Tudj meg többet a Számviteli törvény 2016. évi változásairól!

Gyere el a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében A számviteli törvény 2016. évi változásai az uniós jogharmonizáció tükrében címmel 2015. október 9-én megrendezésre kerülő előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseid.

 

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!