A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény újabb módosításáról szóló cikksorozatunkban eddig a projekt elszámolások új szabályaihoz kapcsolódó fogalmi tisztázásokat tettük meg. Jelen írásunkban pedig nézzük az árbevételek elszámolásának elemzését, majd részletesen kitérünk a jövőbeni veszteségekre képezhető céltartalékok képzésére, végezetül cikksorozatunkat az egyéni vállalkozó általi egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság alapítás szabályainak elemzésével zárjuk.

Árbevétel elszámolása

A módosítás szerint a szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat. Ha a feltételek és körülmények változatlanok, akkor egy többéves projekt esetén az egyes üzleti években azonos lesz az árbevétel-arányos nyereség (nyereséghányad), amely a szerződés elszámolási egysége egészének nyereségét tükrözi. A feltételek és körülmények (például szerződésmódosítás, az összes szerződéses költség összegére, a teljes szerződéses árbevétel összegére vonatkozó becslés) változásának hatása a változás üzleti évében kerül elszámolásra.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen árbevételként elszámolt összeg meg kell, hogy egyezzen a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének a teljesítési fok arányában meghatározott összegével.

A szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg.

A módosítás pontosítja, hogy egy szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig (amely nem feltétlenül esik egybe a számlázással) mutatható ki készletként. Az elszámolási szabályból következően – és mivel a fordulónapon a teljesítési foknak megfelelő árbevétel elszámolásra kerül – a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak az évközi időszakokban szerepelhet a mérlegben, a mérleg fordulónapján a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan ilyen tételek nem mutathatók ki (mert az új szabály kimondja, hogy szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki csak készletként).

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban az építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezés hatályát veszti.

Céltartalék képzése

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék. A céltartalék képzés lehetősége a módosítás szerint kiterjesztésre kerül a szerződés elszámolási egységére is.

A módosítás alapján, ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. A várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni (mivel a mérlegfordulónapi teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteség a szerződés elszámolási egységére már elszámolásra kerül az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként).

Egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég és korlátolt felelősségű társaság

Az egyéni vállalkozóról szóló törvény módosítása lehetővé fogja tenni, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása érdekében egyéni céget vagy korlátolt felelősségű társaságot alapítson. Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság a számviteli törvény hatálya alá tartozik, így a javaslat tartalmazza az alapított egyéni cégnek, korlátolt felelősségű társaságnak nyitó mérleget kell készítenie, azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

A nyitómérleg összeállítási szabályai egyébként megegyeznek a bevételi nyilvántartásból (eva, kata adóalanyiságból) a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő vállalkozások nyitómérleg összeállítási szabályaival.

Az egyéni vállalkozóhoz kapcsolódó új előírások a törvény kihirdetését követő 31-dik napon fognak hatályba lépni.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is találkozhatsz többek között Botka Erikával a hagyományos kétnapos mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének számviteli napján. A hagyományos, kétnapos továbbképzésen személyesen is felteheted a számviteli témával kapcsolatban felmerülő kérdéseidet!