A 2016-os üzleti évről készült beszámolókat a vállalkozásoknak 2017-ben a cégszolgálatnál új rendszerben kellett közzétenni. A cégszolgálat új OBR-es rendszere – az elektronikus mérlegséma által – alkalmas arra, hogy a saját tőkevesztéseket figyelje. Mivel az OBR össze van kötve a cégbíróságokkal, így jelzéseket tud küldeni a cégbíróságok felé a tőkevesztett cégekről, mely jelzések alapján a cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárást indítanak a cégek ellen. Amennyiben a cég a törvényességi felügyeleti eljáráshoz kapcsolódóan nem fogja a tőkehelyzetét rendezni, akkor a cégbíróság kényszertörlési eljárásba vonja, mely eljárás nem leállítható, így a cég törlésre fog kerülni.

Saját tőke követelmények

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) a saját tőke/jegyzett tőke arány tekintetében a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényhez (a továbbiakban: Gt.) hasonló szabályokat fogalmaz meg, bár némi eltérés tapasztalható:

A saját tőke követelmények továbbra is korlátolt felelősségű gazdasági társaságokra (azaz kft-re, rt-re) vonatkoznak, így például betéti társaságra nem.

A Gt-hez hasonlóan külön szabályok vannak a hirtelen tőkevesztésre, illetve külön szabályok vannak a „lassú tőkevesztésre”.

Hirtelen tőkevesztésre vonatkozó szabályok

A Gt-hez viszonyítva az új Ptk. ide vonatkozó szabályai lényegében nem változtak. Az új Ptk. is az ilyen tőkevesztés tekintetében eltérő szabályt tartalmaz a kft-re és az rt-re vonatkozóan.

Kft-nél:

Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról. Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani.

Rt-nél:

Az igazgatóság köteles nyolc napon belül – a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett – a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

A részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az előbb megjelölt okok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az  a) pont szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani.

 „Lassú tőkevesztésre” vonatkozó közös szabályok (kft, rt)

Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét (például kft esetében a 3 millió Ft-ot), és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. A Gt-hez viszonyítva az új Ptk. hivatkozott szabálya abban tér el, hogy a tőkevesztésnél a tört üzleti évek beszámolói is számítanak, mert a Gt-vel ellentétben az új Ptk. nem teljes üzleti év beszámolóit veszi alapul a tőkevesztés számításánál.

Saját tőkerendezés lehetőségei

A saját tőke rendezésére a tulajdonosoknak többféle lehetőségük van. A választásnál célszerű mérlegelni, hogy a társaságnak, illetve a társaság tulajdonosainak melyik a legmegfelelőbb megoldás:

a) Pótbefizetés

Az új Ptk. előírása szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A Gt. korábbi előírása alapján pótbefizetést csak pénzben lehetett teljesíteni. Ezzel szemben az új Ptk. előírása szerint pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Így pótbefizetésként a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely az új Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz. Az új Ptk. hivatkozott előírásából az is következik, hogy a tag csak akkor kötelezhető pótbefizetésre, hogyha a társasági szerződés erre lehetőséget ad. Bár az új Ptk. pótbefizetésre vonatkozó szabályai csak a kft-nél kerültek nevesítésre, azonban az új Ptk. más társasági formánál sem tiltja ezt a lehetőséget, ezért az például részvénytársaságnál is alkalmazható.

Amennyiben a pótbefizetés intézménye nem szerepel a gazdasági társaság társasági szerződésében, akkor először a társasági szerződést kell e tekintetben módosítani, majd a módosítást követően lehet pótbefizetési határozatot hozni.

b) Jegyzett tőke leszállítása a jegyzett tőkén felüli saját tőke javára

A jegyzett tőke leszállítása tulajdonosi döntés alapján történhet a tőketartalék vagy az eredménytartalék javára. A jegyzett tőke leszállítását a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet a könyvekben elszámolni.

Amennyiben a tőkeleszállítás a tőketartalék javára történik, de a veszteséges gazdálkodás miatt a társaság eredménytartaléka negatív, akkor tulajdonosi döntés alapján a negatív eredménytartalék a tőketartalékból ellentételezhető.

Ha a társaság saját tőkéje negatív, akkor önmagában ez az intézkedés nem elegendő, mert a saját tőke továbbra is negatív marad, ezért a tőkehelyzet rendezésére más intézkedést is kell hozni.

c) Jegyzett tőke emelése ázsióval

A saját tőke/jegyzett tőke arány helyreállítása miatt csak ázsiós tőkeemeléssel lehet az új Ptk. tőkekövetelményét teljesíteni. A tőkeemelés történhet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésével. Az ázsió mértékét a Gt-hez hasonlóan az új Ptk sem szabályozza, így a mérték meghatározása tulajdonosi hatáskörbe tartozik. A saját tőke/jegyzett tőke arány helyreállítása érdekében minél nagyobb összeget kell a tőketartalékba helyezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak jegyzett tőkeemeléssel egyidejűleg helyezhet vagyont, így, ha a tulajdonos nem emeli meg a jegyzett tőkét, akkor a tőketartalékba sem adhat vagyont. A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg lehet elszámolni.

d) Tulajdonossal szembeni kötelezettség elengedése

Amennyiben a társaságnál van tulajdonossal szembeni tartozása (például tagi kölcsön/hitel, szállítói kötelezettség, stb.), akkor a tulajdonos a társasággal szembeni követelését is elengedheti, mely elengedett kötelezettséget a társaságnál egyéb bevételként kell elszámolni. Ez az egyéb bevétel az adózott eredményen keresztül a saját tőke összegét helyreállíthatja. Ebben az esetben azonban indokolt a társasági adófizetési kötelezettséget és magánszemély tulajdonos esetében az ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget is mérlegelni.

e) Pénzeszköz végleges átadása

A tulajdonos pénzeszköz végleges átadásával is rendezheti a társaság tőkehelyzetét. A véglegesen kapott pénzeszközt a társaságnál egyéb bevételként kell elszámolni. Ez az egyéb bevétel az adózott eredményen keresztül a saját tőke összegét szintén helyreállíthatja. Ebben az esetben is indokolt a társasági adófizetési kötelezettséget és magánszemély tulajdonos esetében az ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget is mérlegelni.

f) Értékhelyesbítés alkalmazása

A saját tőke helyzete – ha a társaság rendelkezik olyan befektetett eszközökkel, amelyeknél a piaci érték jelentősen meghaladja azok könyv szerinti értékét – az értékhelyesbítés, mint értékelési eljárás alkalmazásával is rendezhető. Az értékelési eljárás alkalmazása a számviteli politika ilyen irányú módosításával történhet. Az értékelési tartalék a saját tőke része és az új Ptk. tőkevédelmi szabályai a saját tőkénél engedik figyelembe venni az értékelési tartalékot. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogyha a gazdasági társaságnál nem kötelező a könyvvizsgálat, akkor a számviteli törvény előírása alapján ezt az értékelési eljárást könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.

g) Átalakulás más társasági formává

Ha a társaság az a)-f) pontokban említett valamelyik lehetőséggel nem tud/nem kíván élni, akkor a hivatkozott új Ptk. szabály alapján olyan társasági formává kell átalakulnia, amelynek a jegyzett tőke követelményét még tudja teljesíteni. Így például rt-nek kft-vé, vagy ha a kft jegyzett tőke minimumát sem tudja teljesíteni, akkor bt-vé kell átalakulnia.

Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a számviteli törvény (Szt.) 140.§-a (1) bekezdésének az előírása alapján a jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg tervezetében a saját tőke elemei csak pozitívak lehetnek (a jogelődnek azonban lehet valamelyik tőkeeleme negatív). Így ha van negatív tőkeelem, ami jellemzően a veszteséges gazdálkodás miatt az eredménytartalék, akkor azt a jogutód gazdaság társaság vagyonmérlegében rendezni kell (például jegyzett tőke leszállításával, vagy a tőketartalékból történő átvezetéssel). Ha egyik lehetőség sem áll fenn, akkor az átalakuláshoz kapcsolódóan a tulajdonosoknak ázsióval vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni, akkor is, ha betéti társasággá szeretnének átalakulni, aminek az új Ptk. szerint sincs jegyzett tőke követelménye. Az előbb leírtak vonatkoznak az egyesülésre is.

h) Megszűnés

A gazdasági társaság tulajdonosai bármikor dönthetnek a társaság megszüntetéséről is. A társaság megszüntetése történhet végelszámolással vagy felszámolással, attól függően, hogy a társaság a tartozásait várhatóan ki tudja-e  elégíteni.

* * *

A törvényességi felügyeleti eljárások már 2017-ben elkezdődtek, így a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2018. február 1-jén megrendezésre kerülő Számviteli változások 2018., felkészülés a 2017-es üzleti év zárására című konferenciámon, – melyre 2018. január 25-ig még kedvezményesen jelentkezhetsz – többek között erre a témakörre is külön részletesen ki fogok térni.