A számviteli törvény 2017. évi változásai – 2. rész

Terítéken az IFRS-esek és az Uniós irányelvek

Cikksorozatunk első részében már foglalkoztunk a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) új előírásaival, melyek 2016. június 16-án léptek hatályba, de azokat fő szabályként először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban többségük a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható. Mai írásunkban az IFRS beszámolóhoz kapcsolódó módosítások, valamint az Uniós irányelvek változásaival összefüggő és az egyéb módosítások kerülnek bemutatásra.

IFRS beszámolóhoz kapcsolódó módosítások

A módosítás a hitelintézetekre, a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozásokra (ide értve azokat is, amelyek értékpapírjait tőzsdén forgalmazzák), a tőzsdei biztosítókra, és a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazására való 2017. üzleti évi kötelező áttérést egy évvel elhalasztja, így kötelezően 2018-től kell majd áttérniük, de a törvénymódosítás továbbra is megengedi az IFRS-ek 2017. üzleti évi önkéntes alkalmazását.

A törvénymódosítás ezen túlmenően pontosítja, hogy a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóikat az IFRS szabályai szerint, saját döntésük alapján a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is összeállíthatják.

A saját tőke megfeleltetési táblához kapcsolódó előírások is pontosításra kerültek. E szerint az IFRS-ek szerinti eredménytartalék tételébe a kumulált adózott eredményen kívül további tételek is beleértendők, amelyek a jövőben osztalékfizetés forrásaként vehetők figyelembe.

Ilyen tétel többek között: az áttérés éve előtti üzleti év mérlegfordulónapján a számviteli törvény szerint kimutatott eredménytartalék és adózott eredmény együttes összegének az IFRS-ekre való áttérés felhalmozott eredményre gyakorolt hatásával korrigált összege, az áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett bármely összeg, az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeg, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik.

Ide értendők továbbá azok a tételek is, amelyeket az IFRS-ek előírásai alapján a felhalmozott eredménnyel szemben kell vagy lehet elszámolni, így különösen az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák című standard alapján a számviteli politikák változása, vagy a hibajavítás miatt a felhalmozott eredményben megjelenített összegek. A törvénymódosítás ennek megfelelően pontosítja az IFRS-ek szerinti eredménytartalék fogalmát.

A saját tőke megfeleltetési táblában az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján az eredménytartalékban elszámolt összeghez kapcsolódó, halasztott adóhatást is figyelembe kell venni.

A törvénymódosítás ezen túlmenően pontosítja az IFRS-ekről a hazai számviteli szabályozásra történő visszatérés időpontját, az alkalmazási feltételek megszűnése, illetve felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén.

Ennek megfelelően a visszatérés időpontja:

  • amennyiben nem jogosult, illetve nem kötelezett a vállalkozás IFRS szerint beszámoló készítésre, akkor a feltételek bekövetkezését követő üzleti év első napja,
  • a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás megindítása esetén a végelszámolás, a felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja.

Az e pontban szereplő szabályokat először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatóak.

Uniós irányelvek változásaival összefüggő módosítások

Nem pénzügyi kimutatás

2014. október 22-én került kihirdetésre a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv. A számviteli irányelv módosítása a bizonyos nagyságrend feletti, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók vonatkozásában állapít meg nem pénzügyi információkat tartalmazó többlet közzétételi követelményeket.

Az új előírás szerint annak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő vállalkozásnak, amelynél

  • az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
    • a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
    • az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
    • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
  • az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

üzleti jelentésében – a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben – a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást kell közzétennie.

A nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;
  • a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;
  • az előbb említett politikák eredményei;
  • a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;
  • azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

Ha a vállalkozás nem rendelkezik az előbb említett politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát.

Mentesül a nem pénzügyi kimutatás készítési kötelezettség alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan ezeket az információkat az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) üzleti jelentés nem pénzügyi kimutatása tartalmazza.

Ezen túlmenően az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél

  • az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
    • a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
    • az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
    • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
  • az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,

összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan szintén nem pénzügy kimutatást kell közzétenni. [A mutatóértékeket az összevont (konszolidált) beszámoló készítési kötelezettség nagyságrendi mentesítéséhez előírt szabályok szerint kell megállapítani.]

E mellett a független könyvvizsgálói jelentésnek is tartalmaznia kell a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a nem pénzügyi kimutatást. Az új közzétételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a 2017. január 1-jén vagy az azt követően induló üzleti évre vonatkozó éves beszámolókra, összevont (konszolidált) éves beszámolókra kell majd először alkalmazni.

Vállalatirányítási nyilatkozat

A számviteli törvény hatályos előírásai alapján azoknak a vállalkozóknak, amelyek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésükben eddig is vállalatirányítási nyilatkozatot közzé kellett tenniük. Az irányelv módosítása miatt a vállalatirányítási nyilatkozat tartalma tovább bővül.

A jövőben a vállalatirányítási nyilatkozatban közzé kell tenni a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tekintetében alkalmazott sokszínűséggel kapcsolatos politika leírását. A sokszínűséggel kapcsolatos politika elsősorban az életkori, a nemi, a tanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatosan alkalmazott politikák bemutatását foglalja magában. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.

Mentesül ezen új közzétételi kötelezettségek alól az a leányvállalatnak minősülő vállalkozás, amelyre vonatkozóan ezeket az információkat az összevont (konszolidált) üzleti jelentés tartalmazza. Az új közzétételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket a 2017. január 1-jén vagy az azt követően induló üzleti évre vonatkozó éves beszámolókra, összevont (konszolidált) éves beszámolókra kell majd először alkalmazni.

Könyvvizsgáló kijelölése

Az Európai Parlament és Tanács az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU irányelv rendelkezéseinek átültetésével összefüggésben a számviteli törvény módosítása előírja, hogy semmis az olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által vizsgált gazdálkodó legfőbb szervét oly módon korlátozza a könyvvizsgáló kijelölésében, hogy az csak meghatározott kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, vagy cégcsoportot jelölhet ki.

Az új előírást a törvény hatálybalépésekor hatályban lévő szerződések és jognyilatkozatok esetében a hatálybalépést követően induló üzleti év első napjától kell alkalmazni.

Egyebek

2015. évi beszámoló 2016. évi szabályok szerinti rendezése

A számviteli törvény 177.§-ának (45) bekezdése eddig is tartalmazta azt a követelményt, hogy a 2015. évi üzleti évről készült beszámoló mérleg és eredménykimutatás adatait a 2016-os séma szerint rendezni kell.

A gyakorlati végrehajtás során azonban nem volt egyértelmű, hogy a számviteli törvény hatályos átmeneti szabályai alapján milyen rendező tételeket kell figyelembe venni az új mérleg- és eredménykimutatás-sémához kapcsolódóan, illetve a rendezésből mit kell, és mit nem kell a 2016. évi nyitást követően a könnyviteli nyilvántartásokban külön is elszámolni. A törvénymódosítás a gyakorlati végrehajtás egyértelművé tétele érdekében tartalmaz erre vonatkozóan kiegészítő szabályozást.

Így előírásra került, hogy a 2015. évi beszámoló rendezése során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni.

* * *

Amennyiben szeretnél felkészülni a számviteli törvény 2017. évi változásaira vagy még mindig akadnak kérdéseid az idei év könyvelésével kapcsolatban, akkor jelentkezz 2016. szeptember 1-ig kedvezményesen Számviteli aktualitások 2016-2017. címmel a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2016. szeptember 8-án tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!