A számviteli törvény újabb módosításáról

Összhang és egyszerűsítés jellemzi

számviteli törvény

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt. a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény tartalmazza.

A számviteli törvény módosítása elsősorban más jogszabályi változásokkal való összhang és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálja, illetve egyszerűsítéseket tartalmaz.

Tőketartalék változásának elszámolása

2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – a tőkeleszállítás kivételével – meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját. A cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. Ennek megfelelően 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, ugyanakkor nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás, amely ázsiós tőkeemelés esetén azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével. A módosítás az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja.

A tőketartalék növekedéseként a tulajdonosok által a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök értékét kell kimutatni a cégbírósági bejegyzés napjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik, amennyiben az eszköz átadása a tőkeemelés bejegyzésének időpontja előtt megtörtént. Abban az esetben, ha annak átadására a tőkeemelés cégbírósági bejegyzését követően kerül sor, úgy a tőketartalék növekedését csak és kizárólag az eszköz átadásakor lehet elszámolni (ez az előírás nem változott). Ugyanezzel az időponttal kell a tőketartalékból történő jegyzett tőkeemelést is elszámolni. Tőkeleszállítás esetén a tőketartalék csökkenését a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell elszámolni (akár tőketartalék javára, illetve tőkekivonással valósul meg a tőkeleszállítás).

Az új szabály 2020. november 27-én lépett hatályba.

Elengedett osztaléktartozás elszámolása

A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál, mint kötelezettséget a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését – a kifizetése előtt – különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Eddig az elengedett osztaléktartozást egyéb bevételként kellett elszámolni. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék – mint eredeti forrás – javára elszámolni (ezzel párhuzamosan a kapott osztalék, mint a társasági adóalap csökkentő tétel is kivezetésre kerül). Így az új előírás szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.

Az új szabály 2020. november 27-én lépett hatályba.

Új nettósított gazdasági események

A törvényi előírások alapján egyes, elsősorban az egyéb tételek, illetve a pénzügyi tételek között figyelembe veendő gazdasági események nettó módon kerülnek elszámolásra. Ezek esetében a beszámolóban az ügyletek nyeresége vagy vesztesége jelenik meg egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként, illetve pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként. A törvénymódosítás egyszerűsítési céllal tovább bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására, és a beszámolóban történő bemutatására a jövőben nettó módon kerül sor. A módosítás alapján az érintett gazdasági eseményeknél a felmerülő költség/ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem csak azok egyenlegét (nyereségét vagy veszteségét) kell kimutatni az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között. Az új nettósított elszámolás az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelésekre és az értékesített immateriális jószágokra, a tárgyi eszközökre vonatkozik.

Az új szabály 2021. január 1-jén lépett hatályba.

Lekötött tartalék képzése

A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a törvénymódosítás előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik. A Tao. tv. általános előírása szerint, ha társasági adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az a jogelődöt terheli, így a lekötött tartalék képzése ezen előírás alapján nem merül fel. De kivételes esetben lehet, hogy a társasági adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli. Ilyen eset például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében – lekötött tartalék képzésével – fedezetet kell biztosítani.

Az új szabály 2020. november 27-én lépett hatályba.

Beszámoló közzététele

A számviteli törvény az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, míg az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig írja elő. Ugyanakkor a tőzsdei kibocsátók esetében az érintettekre vonatkozó tőkepiaci jogszabályok, uniós előírásoknak megfelelve a közzététel tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig terjedő határidőt írnak elő, a internetes felületen. Az eltérő jogértelmezés elkerülése, valamint a közzététel azonos tartalmának biztosítása érdekében a törvénymódosítás e vállalkozók esetében egységesíti a közzétételek határidejére vonatkozó előírásokat. Az új előírás szerint az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.

Az új szabály 2021. január 1-jén lépett hatályba.

Átalakulásnál a részesedés kivezetésének az időpontja

Az átalakulási törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a törvény szabályozza, hogy átalakulásnál (egyesülésnél, szétválásnál) a tulajdonosnál az átalakulás (egyesülés, szétválás) napját követő nappal kell a jogelődben megszűnt részesedést kivezetni és a jogutódban szerzett új részesedést a könyvekben felvenni. Így például, ha az átalakulás időpontja december 31-e, akkor a tulajdonosnál a megszűnt részesedést és a jogutódban szerzett új részesedést a könyvekben a következő üzleti év január 1-jével kell elszámolni.

Az új szabály 2020. november 27-én lépett hatályba.

Egyéb módosítások

A számviteli törvény hatályos előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használnak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében a törvénymódosítás egységesen az átlagos létszám fogalmat vezeti be.

Az új szabály 2021. január 1-jén lépett hatályba.

Alkalmazhatóság

A 2021. január 1-jén hatályba lépő új előírásokat a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2020-as üzleti évre is lehet.

* * *

Amennyiben teljeskörűen szeretnél felkészülni a 2021-es adóévre, akkor válaszd a minden adónemre kiterjedő és a legaktuálisabb jogszabály változásokról szóló konferenciát, mellyel egy csapásra, már januárban letudhatod kreditpont gyűjtési kötelezettséged a 2021-es évre.

Adóegyetem 2021 utolsó időpontja:

ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS III. – 2021. január 12-13. (Jelentkezési határidő 2021. január 11. 10:00)

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!