A 2021-es üzleti év zárási feladataihoz kapcsolódóan több gyakorlati kérdés felmerül, részben a számviteli törvény 2021-es változásai, részben az adó- és egyéb jogszabályok változásai miatt.

Iparűzési „adókedvezmény” elszámolása

A 2021. iparűzési adófizetési kötelezettség megállapításakor sok kis- és középvállalkozás érvényesíteni szeretné az adókedvezményt, mellyel kapcsolatosan rendszeresen felmerülnek kérdések, mert a figyelembe vett kedvezmény átmeneti támogatásnak minősül.  Kérdésként az merül fel, hogy az átmeneti támogatást le kell-e könyvelni, ha igen melyik időszakra és a támogatás tartalmat az egyéb bevételek között ki kell-e mutatni, vagy a nettó fizetendő összeget kell egyéb ráfordításként elszámolni? Az iparűzési adókedvezmény számviteli elszámolási szempontból hasonlóan viselkedik a társasági adókedvezményekhez. A 2021-es üzleti évre vonatkozóan az egyéb ráfordításokban már a támogatás tartalommal csökkentett összeget – azaz a ténylegesen fizetendő összeget, amit a bevallás 24. sora tartalmaz – kell lekönyvelni a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdés e) pontjának az előírása alapján. Ebből következően kapott támogatásként az egyéb bevételek között nem kerülhet elszámolásra semmi sem.

Létszámadat számítása

A számviteli törvény 2021-es üzleti év előtt hatályos előírásai a különböző (beszámoló készítésre, könyvvizsgálatra vonatkozó) határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. A 2021-es üzleti évtől kezdődően a számviteli törvény módosítása egységesítette a számviteli törvényben szereplő létszámfogalmakat, minden esetben az „átlagos létszám” fogalmat használva. Fel kell azonban a figyelmet hívni arra, hogy a módosítás következtében az egyes határértékek számításánál alkalmazandó létszámfogalmak tartalmukban nem változtak, azok értékét továbbra is a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, hatályos útmutatója szerint indokolt meghatározni (a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján). A számviteli törvény által hivatkozott létszámfogalom alatt az alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszámába tartozókat indokolt érteni. Számításánál a statisztikai létszámba tartozás feltételeinek a teljesülését kell vizsgálni, az ezt követő átlagszámítás során pedig szintén az útmutatóban meghatározott módszer alapján kell eljárni.

Új nettó módon elszámolandó gazdasági események

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a 2021-es üzleti évtől kezdődően több gazdasági esemény eredményét nettó módon kell elszámolni. Az új nettósított elszámolás az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelésekre és az értékesített immateriális jószágokra, a tárgyi eszközökre vonatkozik. A gyakorlatban többször felmerült kérdésként, hogy a nettósítást hogyan kell értelmezni ügyletenként vagy éves szinten (pl. mezőgazdaságban rendszeres a tenyészállat, mint tárgyi eszköz értékesítése)? A nettósított elszámolás ügyletekre vonatkozik, azaz külön-külön az egyedi értékesítések nyereségét vagy veszteségét kell kimutatni, így nem éves szinten kell a nettó eredményt elszámolni.

Felfüggesztett kamatfizetések számviteli kezelése

A vállalkozások likviditási helyzetének javítása érdekében a hitel- és kamatfizetések felfüggesztésre kerültek. A fizetés felfüggesztéséhez kapcsolódóan a gyakorlatban sokszor felmerül kérdésként, hogy a felfüggesztett kamatokat el kell-e vagy sem a 2021-es üzleti évre számolni?

A kamatráfordítások elszámolásánál figyelembe kell venni a számviteli törvény 15. §-ának (7) bekezdésének előírását, mely szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek (ráfordításoknak) ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).

A számviteli törvény 85. §-a (2)  bekezdésének előírása szerint Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni – függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni – a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével.

A számviteli törvény előbb hivatkozott előírása így a fizetendő kamatok elszámolásában nem tesz különbséget abban, hogy a kölcsön a hosszú vagy a rövidlejáratú kötelezettségek között van.

A számviteli törvény 44. §-a (1) bekezdés b) pontjának az előírása alapján a passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel. Így a fizetendő kamatot addig kell a passzív időbeli elhatárolások között szerepeltetni, míg az a hitel- és kölcsönszerződés szerint nem esedékes. Ha kamatfizetés a szerződés szerint esedékessé vált, akkor azt – a számviteli törvény 43. §-a (1) bekezdésének az előírása alapján – az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.

Így az összemérés elve alapján a 2021-es üzleti évet terhelő kamatot – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – el kell számolni kamatráfordításként, az a 2021-es üzleti évet terheli, függetlenül annak pénzügyi teljesítésétől.  A fizetési haladéktól függetlenül amennyiben a kamat a korábban megkötött hitel- vagy kölcsönszerződés alapján 2021-ben esedékessé vált mérlegfordulónapig, akkor azt a kamatráfordításokkal szemben egyéb rövid lejáratú kötelezettségként ki kell mutatni 2021-es üzleti évben. Amennyiben a szerződés szerint nem vált esedékessé mérlegfordulónapig a 2021-et terhelő kamat, akkor azt kamatráfordításként a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni.

* * *

Válogass a Penta honlapján már elérhető tavaszi konferenciáinkból! Nem bízunk semmit sem a véletlenre: ÉLŐ ONLINE előadásainkon akár otthonról is részt vehetsz és felteheted kérdéseid is! >> Érdekel a tavaszi konferencianaptár

A 2022. évi TANTERMI és ÉLŐ ONLINE közvetítéses 16+ Könyvelői Kreditpontos VÁLLALKOZÁSI és ÁHT továbbképzések időpontjai felkerültek a Penta honlapjára >> Jelentkezem a kreditpontos továbbképzésre