A munkaidőkeret – a keretbe tartozó óraszám megállapítása, a munkaadó tájékoztatási kötelezettsége A Munka Törvénykönyve [Mt.] szerint – a rugalmas munkaidő-gazdálkodás meghatározó eszközének alkalmazásával – a munkáltató a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja [93. § (1) bek.]. A munkaidőkeret alkalmazása tehát egyoldalú munkaadói döntés kérdése. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és […]
Külföldi munkáltatók által Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók A kiküldetés kapcsán a Munka Törvénykönyve [a továbbiakban: Mt.] 295. §-a a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv jogharmonizációs követelményeinek való megfelelést szolgálja. Az Mt. 295. § (1)–(2) bekezdése tartalmazza a magyar munkajog szerinti munkafeltételeknek az Indokolás szerinti ún. „kemény magját”, amelyet a külföldi munkáltatónak harmadik […]
Általában rutinból látjuk el – visszatérő jellegük alapján – az újesztendőhöz kapcsolódó feladatokat a munkajog területén. A jogalkotás ugyanakkor egy kérdésben már az óévre előre hozta a 2024. esztendő egyik, nem feltétlenül minden munkavállalót érintő penzumát: a minimálbér- és a garantált bérminimum összegének emelését. A további teendők az időhöz kapcsolódnak, nevezetesen a szabadsághoz és – […]
A Munka Törvénykönyve a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásként szabályozza a tanulmányi szerződést. Ebből következően a szabályozás és írásunk maradéktalanul csak a munkáltató és a munkavállaló által megkötött szerződésre vonatkozik. Cikkünk első részében a törvényszöveg bemutatása mellett annak értelmezéséhez idézzük az ítélkezési gyakorlatot is, míg a második részében kitérünk arra az esetre, amikor a munkáltató kötelezi […]
A Munka Törvénykönyve a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásként szabályozza a tanulmányi szerződést. Ebből következően a szabályozás és írásunk maradéktalanul csak a munkáltató és a munkavállaló által megkötött szerződésre vonatkozik. A törvényszöveg bemutatása mellett annak értelmezéséhez idézzük az ítélkezési gyakorlatot is. A tudásszerzés érdekében – Ki mire kötelezi magát? A Munka Törvénykönyve [Mt.] 229. §-a hatálya […]
Írásunk folytatásában (előző rész) az Olvasó megtudhatja, mi és mely módon jelenthető be a belső visszaélés-bejelentési rendszerben, továbbá, hogy erre ki jogosult. Bemutatjuk a bejelentés kivizsgálásának szabályait, és azt is, mely esetben tagadható meg a vizsgálat. Fontos, hogy a működtető tájékoztatást adjon az általa „üzemeltetett rendszerről”. Szigorú szabályok vonatkoznak a bejelentő és a bejelentéssel érintett […]
A nyár derekán egy új, sok foglalkoztatót a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatalára kötelező törvény lép életbe. Az írás – amint a cím is jelzi – összefoglalja e rendszer létrehozatalával és működtetésével kapcsolatos legfőbb rendelkezéseket. Az első részben az értelmező meghatározások ismertetése után először a magánszektor szabályaival foglalkozunk, nevezetesen, hogy alkalmazotti létszámtól függetlenül vagy arra tekintet […]
A PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2023. január 25-én megrendezésre kerülő konferencia keretein belül részletesen – az Ön kérdéseire is válaszolva – áttekintjük a munkajogi változásokat, megbeszélve az ezzel kapcsolatos munkáltatói teendőket is. Kedvcsinálóként néhány részlet az előadás tartalmából. A joggal való visszaélés – Hogyan változik a bizonyítás terhe? A Munka Törvénykönyve [Mt. 7.] §-ának új […]
2023 – új munkaidőkerettel Nem szükségszerű, de gyakori, hogy az egyenlőtlen munkaidőbeosztást alkalmazó munkáltatóknál a munkaidőkeret január 1-én kezdődik. A munkaidőkeretbe tartozó óraszám kiszámításához a Munka Törvénykönyve [Mt.] részletes útmutatót tartalmaz. E szerint a keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő (teljes munkaidő esetén ez 8 óra), és az általános munkarend alapul vételével […]
Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény (Mvt.) megváltoztatja és kiegészíti a munkaügyi ellenőrzés egyes szabályait is. Az írásunk előző részben bemutatott munkavédelmi jogszabályváltozással azonosan a hatósági kontroll új szabályai július 8-tól hatályosak. Az ellenőrzés hatálya – két változás A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) szélesíti […]
Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt [Mvt]. Az új szabályok már alkalmazandók, július 8-án életbe léptek. Több munkáltató alkalmazottai egy munkavégzési helyen – ha baleset lenne… Az Mvt. munkafolyamatokra vonatkozó szabályait érinti az első változás. A módosítás a törvény 40. […]
A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény módosította a 2012. évi I. törvényt a munka törvénykönyvéről [Mt.]. A rendelkezések többsége június 18-án életbe lépett, de van egy olyan szabály is, ami csak 2017. január 1-től hatályos. Mely esetben vonható vissza a felmondás? Az Mt. 65. § (5) bekezdése szerint a […]
A versenyszféra számos munkáltatójánál minden újév elejének egyik visszatérő munkaügyi feladata a prémium kitűzése. Írásunk összefoglalja, a cégeknek hogyan érdemes – a „ráfizetést” elkerülve – meghatároznia azt a teljesítményt, amelyért jár a Munka Törvénykönyvében [Mt.] egyébként nem szabályozott díjazás. A prémium a munkáltató által mérlegelési jogkörében előre meghatározott és a munkavállalóval közölt feladatok teljesítéséért jár. […]
Munkajogi tanfolyamot tartottam, amely végén jött egy érdekes kérdés, mely szerint Magyarországon munkáltatót alapít egy multi cég. Munkaviszonyt létesít a funkcionális feladatokat ellátókkal (pl. pénzügy, humánpolitika), az alaptevékenységben, az üzemcsarnokban, a futószalag mellett dolgozókat kikölcsönzi. Jogszerű-e mindez? A kérdésre kérdés: hát mire is találták ki a munkaerő-kölcsönzést?! A Munkáltatói kárfelelősség után cikksorozatom következő, utolsó részében […]
Megmaradt bennem egy évekkel ezelőtti rádiótudósítás. A Dunántúlon egy külföldi orvvadász két, a helyi vadásztársasággal munkaviszonyban álló vadász közül az egyiket lelőtte, a másikat megsebesítette. Ha a munkajogi fogalmak szerint kezeljük a tragédiát, azt a vadásztársaság – mint munkáltató – ellenőrzési körén kívüli körülmény okozta. Felelős-e a munkáltató vagy az özvegy? A túlélő vadász a […]
Sok munkavállaló tartozik. Levél érkezik egy banktól, a munkavállaló hónapok óta nem törleszti a hitelt, kérik a munkáltatót, tartozását vonja le a béréből és utalja át a pénzintézetnek. Legyünk óvatosak, mert a törvény a munkabérből való levonás munkaadói kötelezettségét megszorítóan szabályozza. Nem minden „papír” számít… A szabadság biztosításának meghatározó kérdései után a következőkben összefoglalva áttekintjük, […]
Két ismerős találkozik, megkérdi egyik a másikat: mit csinálsz éppen? Kivettem három nap szabadságot – szól a válasz. Ha jog nyelvén válaszolna az ismerős, úgy fogalmazna: kiadtak három napot. Életidegen szöveg hétköznapi nyelvünkhöz képest, pedig a törvény szóhasználatának ez felel meg. Még akkor is, ha a munkavállaló kérte a szabadságot. A hatékony munkaszervezést segítő jogintézmények […]
A munkáltató hatékony működésének kulcskérdése, mennyire tudja működési igényeihez igazítani a munka- és pihenőre vonatkozó szabályokat. Mindennek akár árnyoldala is lehet, hogy a munka túlságosan is „belegyalogol” a munkavállaló magánéletébe. El tudjuk képzelni, mire elég a két munkanap közti – törvényes – 8 órás pihenőidő, ha a lakás és a munkahely közötti utazási idő mondjuk […]
Az azonnali hatályú felmondás után cikksorozatom hetedik része a jogellenes munkaviszony megszüntetéssel foglalkozik. Általános éllel kijelenthető: a szabály betartásának egyik fontos garanciája a jogsértés esetére megállapítható büntetéstől való félelem. Az Olvasóra bízom annak megítélését, a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményei mennyiben tartják a törvényesség útján a munkáltatókat. A Munka Törvénykönyve [Mt.] összességében három lehetséges jogkövetkezményt állapít meg, […]
A munkáltatói felmondás után cikksorozatom hatodik része az azonnali hatályú felmondás gyűjtőkategóriával foglalkozik. A Munka Törvénykönyv [Mt.] szabályai három munkaviszony-megszüntetési jogcímet takarnak, eltérő előfeltételekkel és jogkövetkezményekkel. Azonnali hatályú felmondás – nem is akármilyen indokolással Az azonnali hatályú felmondás Mt. 78. § szerinti jogcíme mind a munkáltatót, mind a munkavállalót megilleti. Minderre akkor van mód, ha […]
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése után cikksorozatom ötödik része a munkáltatói felmondással foglalkozik. A felmondás a munkaviszony megszüntetésének leggyakrabban alkalmazott jogcíme. A munkáltatóra fajsúlyosabb terhet rak a jog. Amíg ugyanis a munkavállaló felmondással határozatlan idejű munkaviszonyát bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti, addig a munkáltató indokolni köteles, tilalom fennállása esetén fel sem mondhat, és tovább rögösítik […]
A munkaszerződés módosítása után cikksorozatom negyedik része a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével foglalkozik. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése kölcsönösen előnyös lehet a munkáltatónak és a munkavállalónak. Ha például sikerül – akár némi juttatás fejében – a munkavállalót meggyőzni, a megállapodást válassza az azonnali hatályú felmondás átvétele helyett, a munkáltató megmenekül egy esetlegesen elhúzódó […]
A munkaszerződés tartalmának ismertetése után cikksorozatom harmadik része a munkaszerződés módosításával foglalkozik. Általános szabályként a munkaszerződés csak a felek megállapodásával módosítható. A munkavállaló aláírása szükséges még a béremelésről szóló kikötéshez is. Munkajogi specialitás, hogy a törvény két esetben felszólítja a munkáltatót a szerződés-módosítási ajánlattételre, egy helyzetben pedig az alkalmazott egyoldalú döntésétől teszi függővé a kontraktus […]
Cikksorozatom második része a munkaszerződéssel foglalkozik. A munkaszerződés szükséges terjedelme számos tényezőtől, így például a betöltött munkakörtől és attól is függ, hogy a munkáltatónál van-e kollektív szerződés. Nyilvánvalóan más, személyre szabott feltételek kerülnek egy “csúcsvezető” és más kondíciók a futószalagnál dolgozó munkás formanyomtatvány jellegű szerződésébe. Magyarázatomat ezúttal is a Kúriai ítéleteivel gazdagítom. A mellőzhetetlen tartalmi […]
Dr. Horváth István “kétlaki” munkajogász vagyok. Egyrészt ügyvéd, másfelől egyetemi oktató. Bízom benne, az Olvasó mindennek előnyét a cikksorozatban is megtapasztalja. A jog magyarázatát megpróbálom élettel megtölteni. Sokszor egy megoldandó munkajogi problémára nem a Munka Törvénykönyve [Mt.] tételes szabályai között találunk megfejtést. Ezért is fontos az Mt. “Általános rendelkezések” része, melynek keretében ismerhetjük meg, melyek […]