Általában rutinból látjuk el – visszatérő jellegük alapján – az újesztendőhöz kapcsolódó feladatokat a munkajog területén. A jogalkotás ugyanakkor egy kérdésben már az óévre előre hozta a 2024. esztendő egyik, nem feltétlenül minden munkavállalót érintő penzumát: a minimálbér- és a garantált bérminimum összegének emelését. A további teendők az időhöz kapcsolódnak, nevezetesen a szabadsághoz és – ugyancsak nem feltétlenül – a munkaidőkerethez. Egy újdonságra itt is felhívjuk a figyelmet: módosult a Munka Törvénykönyve az egyik pótszabadság kiadásával kapcsolatban.

Minimálbér és garantált bérminimum-emelés – már az óévtől esedékes feladat a munkajog területén

Óévi feladat volt szükséges esetben az alapbér emelése, az újesztendőé – megnövelt összegű alapbér esetén – első alkalommal az új bér számfejtése és kifizetése. 2023. december 1-jén lépett ugyanis hatályba az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Bár a jogszabály címe a munkabért említi, fontos, hogy munkaviszony esetében ezen az alapbért kell érteni.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér esetén 266 800 forint, hetibér esetén 61 340 forint, napibér esetén 12 270 forint, órabér esetén 1534 forint. Ettől eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér esetén 326 000 forint, hetibér esetén 74 950 forint, napibér esetén 14 990 forint, órabér esetén 1874 forint [508/2023. Korm. rendelet 2. § (2)-(3) bekezdés].

Ez alapján a kedvezmények nélkül számolt nettó

• minimálbér 177 400 forint,
• garantált bérminimum 216 800 forint összegű.*

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a minimálbér összege 266 800 forint, a garantált bérminimum összege 326 000 forint.

A 508/2023. Korm. rendelet szerinti rendelkezéseket első alkalommal az új minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatban a 2023. december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

Alapbér emelés**

A Munka Törvénykönyve (Mt.) munkaszerződés egyik mellőzhetetlen tartalmi eleme az alapbér. Ha 2023. december 1-jén ennek összege teljes munkaidőben történő foglalkoztatása esetén nem érte el a 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér vagy – legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben – a garantált bérminimum mértékét, december 1-i hatállyal szükségessé vált az alapbéremelés.

Ennek egyik módja lehet az Mt. szerint a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása [58. §]. Ehhez ugyanakkor nem kell feltétlenül munkaszerződés-módosítás. A minimálbért vagy garantált bérminimumot keresőket a munkaadónak írásban elegendő tájékoztatnia alapbérük emelkedéséről. Miután e két bérminimum összegét jogszabály állapítja meg, teljes munkaidő esetén a munkáltató a munkavállaló beleegyezése ellenére is köteles alapbérként legalább minimálbért, vagy garantált bérminimumot fizetni. Így a munkáltató jogszerűen egyszerűsíti az adminisztrációt, ha munkaszerződés-módosítás helyett tájékoztatót ad át alkalmazottjának 2023. december 1.-től alapbérének a 508/2023. Korm. rendelet szerinti minimálbér vagy a garantált bérminimum összegére történő emeléséről. Természetesen az említetteknél magasabb összegű alapbér megállapításához viszont már kötelező a munkaszerződés-módosítás.

Szabadság – ha maradt az óesztendőről

Az Mt. szerint a szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékesség évében kell kiadni, még akkor is, ha a munkavállaló nem kíván szabadságra menni [Mt. 123. § (1) bek.]. Mindez a bérfizetéshez hasonlatos munkaadói kötelezettség. 2024-re 2023-ról megmaradt szabadság jogszerűen csak az Mt.-ben foglalt esetekben adható ki. Összefoglalva ezek a következők.

• A munkaviszony 2023. október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató annak teljes tartamát 2024. március 31-ig adhatja ki. A szabály alkalmazása az újévben kiadandó szabadság mértékét növeli meg [Mt. 123. § (2) bek.]. 
• A szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett 2023-ban kiadni. Amennyiben a munkavállaló például a szülési szabadság, majd gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság leteltét követően 2023. decemberében állt munkába, az ezt követő hatvan napon belül szükséges megkezdeni a korábbi évekről felhalmozódott szabadságának kiadását [Mt. 123. § (3) bek.]. 
• 2023-ban kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, amennyiben igénybevétele az esedékesség évében – azaz az óévben – megkezdődött és a szabadság 2024-ben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. 
• Kollektív szerződés rendelkezése szerint kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok (pl. évvégi, nagyszámú munkavállalót érintő influenzajárvány) esetén a szabadság egynegyede legkésőbb 2024. március 31-ig adható ki [Mt. 123. § (5) bek.]. 
• A munkáltató a munkavállalóval megkötött eseti megállapodás alapján a 2023-ra járó életkor szerinti pótszabadságot 2024. végéig adhatja ki [Mt. 123. § (6) bek.].

A 2024-es esztendő szabadsága 

Az újév egyik kötelező feladata a munkavállalók szabadságának megállapítása. A szabadság mértékét nem érinti, ha a munkavállalót a munkáltató részmunkaidőben alkalmazza [MK 19. számú állásfoglalás]. Így például a napi négyórás részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadságának mértékét nem lehet megfelezni, az időarányosság csak a munkaidő mértékén alapuló jogosultság (pl. a szabadság idejére járó távolléti díj) esetén alkalmazandó. A munkavállalót a szabadság a további munkaviszonya után is megilleti [MK 18. számú állásfoglalás]. A 2024.01.01-jén határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállaló esetében egységesen 20 munkanap alapszabadsággal kalkulálhatunk. Természetesen a számítás helytállóságát befolyásolja, ha például 2024. folyamán a munkaviszony megszűnik, hiszen ekkor a szabadság arányos része jár. Mindez irányadó a következőkben ismertetendő tervezhető pótszabadságokra is. A munkaadónak „ébernek” kell lennie, mivel a munkaviszony megszűnéséig az időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadságra kifizetett távolléti díj nem követelhető vissza.

A tervezhető pótszabadságok 

A pótszabadságok egy részével biztosan számolhat a munkáltató. Ilyen az életkor szerinti pótszabadság, aminek tartama 25-45 éves korig fokozatosan emelkedik, 1-től 10 munkanapig [Mt. 117. (1) bek.]. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az Mt. által magasabb tartamú pótszabadságra jogosító életkort betölti [Mt. 117. § (2) bek.]. Akár már az év elején is érdemes kalkulálni azzal a lehetőséggel, hogy a munkáltató a munkavállalóval megkötött megállapodás alapján e pótszabadságot az esedékesség évét követő év, esetünkben 2025 végéig adja ki [Mt. 123. § (6) bek).]. Ezt a megállapodást ugyanakkor nem lehet határozatlan időre megkötni, az alku mindig csak az érintett esztendő életkor szerinti pótszabadságának a következő évben történő kiadását biztosíthatja. Megjegyezzük, az Mt. nem ír elő alaki kötöttséget e megállapodásra, viszont a garancia érdekében mégis javasoljuk az írásba foglalást.

A fiatal munkavállaló pótszabadsága sem érheti váratlanul a munkáltatót, évenként öt munkanap, utoljára abban az évben illeti meg a munkavállalót, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti [Mt. 119. § (1) bek.]. A fiatal munkavállalónak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre – arányosan – azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. [MK 120. számú állásfoglalás]. Szintén tervezhető a különböző fogyatékkal élő kollégáink részére járó pótszabadság, így a megváltozott munkaképességű, a fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy a vakok személyi járadékára jogosult munkavállalóknak évenként járó öt munkanap pótszabadság [Mt. 120. §]. 

A munkahelytől függ, így ugyancsak tervezhető a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak járó évi öt munkanap pótszabadság [Mt. 119. § (2) bek.]. A törvényszöveg szerinti „föld alatt” fordulat fogalmába értelmezésem szerint beletartozik valamennyi talajszint alatt elhelyezkedő munkahely, ahol nincs természetes fény és szellőzés (pl. egy áruház alagsori raktára, földalatti vasút).

Egy részben tervezhető pótszabadság, az apasági- és a szülői szabadság

Nem feltétlenül kalkulálhat a munkáltató a gyermek után járó pótszabadsággal, hiszen például az évkezdést követően is megfoganhat az a magzat, aki 2024 végéig látja meg a napvilágot. A munkaadó ennek folytán csak év közben értesül arról, hogy „jön a gyerek”. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. E pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (1)-(3) bek.]. 

Az apasági szabadsággal a munkaadó 2024. elején csak akkor számolhat, ha már megszületett a gyermek, de az apa azt nem vette igénybe. Az Mt. szerint az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal [118. § (4) bek.]. 

Szintén nem feltétlenül tervezhető az apaságival együtt 2023.01.01-jén bevezetett szülői szabadság, ami a munkavállalót gyermeke hároméves koráig illeti meg. Tartama 44 munkanap, igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon [Mt. 118/A. §]. Annyiban kalkulálhat vele a munkáltató, hogy minimum egy éve fenn kell, hogy álljon a munkavállaló munkaviszonya, miután viszont e szabadság a gyermek hároméves koráig jár, előre viszont nem tudni, hogy abból melyik évben hány munkanapot kíván a szülő igénybe venni.

A gyermek után járó pótszabadság kiadásának új szabálya

2024. január 1-jén lép hatályba a 2023. évi CXIII. törvény a gyermek után járó pótszabadság biztosításának feltételeivel összefüggésben az Mt. módosításáról. A változás: a munkáltató a szülői szabadság mellett a gyermek után járó pótszabadságot [Mt. 118. § (1)-(2) bek.] is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Ha a kérelemre kötelezően kiadandó szabadságot nézzük, változatlanul a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ekkor is a munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkaadónak [Mt. 122. § (2) bek.]. És az apasági szabadságot is a gyermek születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni [Mt. 118. § (4) bek.]. Nincs ugyanakkor arra törvényi rendelkezés, mit tegyen a munkaadó, ha a munkavállaló nem él jogával, nem kéri a szabadság kiadását. Ez a mulasztás nem jogalapja a szabadság egy része következő évre történő „átcsúszásának”. Indokolt ezért az esztendő végéhez közeledve felszólítani a munkavállalót, ne feledkezzen meg e jogosultságáról.

Újév – kezdődhet az új munkaidőkeret 

Gyakori, hogy a munkáltató döntése alapján a munkaidőkeret január 1-jén kezdődik. Célszerű már decemberben kiszámolni a keretbe tartozó óraszámot. Az Mt. szerint a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt 

• a munkaidőkeret tartama, 
• a napi munkaidő (teljes munkaidő esetén ez 8 óra), és 
• az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani.

A munkáltató egyoldalú döntésével különös törvényi előfeltétel nélkül legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét tartamú munkaidőkeret alkalmazásáról dönthet. A keret tartamának ugyancsak munkaadói elhatározás alapján legfeljebb hat hónapra vagy huszonhat hétre történő „nyújtásához” már az alábbi minősítő jegyek egyikének fenn kell állnia: 

a) megszakítás nélküli, több műszakos, vagy idényjellegű tevékenység, illetve
b) készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben*** foglalkoztatott munkavállaló.

A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap is lehet [Mt. 94. § (1)-(3) bek.].

*Lásd: https://bank360.hu/minimalber-emeles-2024-jaradek-tappenz

**A bérek számításával, tervezésével kapcsolatban segítséget kaphatsz oldalunkon a BaBér bérkalkulátorától.

***a) a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító,
d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben,
e) a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló

***

5percAdó ajánló:
Ha még nem készültél fel az évváltáshoz kötődő aktuális jogszabály változásokból, vagy csak szeretnéd minél hamarabb elkezdeni gyűjteni 2024-es krediteidet, kényelmesen, bárhonnan, bármikor, az Adóegyetem 2024 E-learning videóival mindezt megteheted.