Két mondattal elintézhető-e a munkaszerződés? – VIDEÓ

A munkaszerződés tartalma: mit célszerű szerződésbe foglalni - és mit érdemes kihagyni belőle

Cikksorozatom második része a munkaszerződéssel foglalkozik. A munkaszerződés szükséges terjedelme számos tényezőtől, így például a betöltött munkakörtől és attól is függ, hogy a munkáltatónál van-e kollektív szerződés. Nyilvánvalóan más, személyre szabott feltételek kerülnek egy „csúcsvezető” és más kondíciók a futószalagnál dolgozó munkás formanyomtatvány jellegű szerződésébe. Magyarázatomat ezúttal is a Kúriai ítéleteivel gazdagítom.

A mellőzhetetlen tartalmi elemek – alapbér és munkakör

A Munka Törvénykönyve [Mt.] 45. § (1) bekezdése alapján a munkaszerződés két mellőzhetetlen tartalmi eleme a munkavállaló alapbére és munkaköre. Ha pusztán a törvényi követelményt tekintjük, mindez elégséges a munkaszerződés megkötéséhez és a munkaviszony létrejöttéhez. Láttam jó pár olyan munkaszerződést is, amelyben a munkaköri leírás is a szerződés részeként kerül megfogalmazásra. Néha még úgy is írják: a szerződés elválaszthatatlan részét képezi a leírás. Az Mt. ugyanakkor csak annyit követel meg, legkésőbb a munkába állástól számított 15 napon belül írásban tájékoztassák a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról [Mt. 46. § (1) d) pont]. Amíg ugyanis a munkaszerződés csak a felek közös megegyezésével, addig a munkaköri leírás – a szerződés sérelme nélkül – egyoldalúan módosítható. [BH2001. 196.]

Munkakörök, munkaidők és munkahelyek

Miután az Mt. nem szabályozza, a munkaszerződésben hány munkakör köthető ki, így tiltás hiányában a bírói gyakorlat elismeri az ún. kapcsolt, kettős munkakört. Egy általam képviselt felperes keresetét perében arra alapoztuk, hogy ha a munkaszerződése szerint két munkaköre – iskolaigazgató és kémiatanár – van, előbbiből egy állítólagos jogsértése miatt nem lehet azonnali hatályú felmondással elmozdítani. Alperes abban a téves meggyőződésben cselekedett, hogy az igazgatói, ötéves határozott időre kikötött munkakörből – mintha két munkaviszony állna fenn a felek között – a tanintézmény direktora elmozdítható. Márpedig, ha alkalmazottunk egy munkaszerződéssel két munkakört betöltve az egyikben súlyosan hibázik, nem e munkaköréből, hanem a munkaviszonyából lehetséges csak elbocsátani.

Az Mt. 45. § (2) és (4) bekezdése alapján – a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában – a munkaviszony határozatlan időre és általános teljes napi munkaidőre (8 óra) jön létre. A munkaszerződés eltérő rendelkezése: a részmunkaidő vagy a napi 8 órás munkaidőnél hosszabb (pl. készenléti jellegű munkakörben), legfeljebb 12 órás napi munkaidő kikötése, illetve a munkaviszony határozott időtartamáról szóló megállapodás. A munkáltató szemszögéből nem érdemes a munkaidő-beosztásról a munkaszerződésben rendelkezni, hiszen erről a munkáltató egyoldalúan dönthet és így is egyoldalúan is módosíthatja azt.

A munkavégzés helye nem mellőzhetetlen tartalmi eleme a munkaszerződésnek. A munkaszerződés kikötésének hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi [Mt. 46. § (3)]. Hogy hol dolgozunk szokás szerint, azt különösen munkáltatónk tevékenysége és munkakörünk jellege határozza meg. A bíróság szerint a munkáltató gazdálkodási körébe tartozik annak eldöntése, hogy változó munkahelyre szólóan köt-e munkaszerződést abban az időpontban, amikor csak egy telephellyel rendelkezik, és e szerződés alapján a munkavállaló az új telephelyre vonatkozóan nem tagadhatja meg a munkavégzést [EBH2004. 1052.].

Próbálják egymást…

Próbaidő csak a munkaszerződésben köthető ki – a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapos tartamra [Mt. 45. § (5)]. A próbaidő kikötését a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet joghatályosan pótolni [BH2005. 441.]. Kollektív szerződésben csak a próbaidő tartama növelhető legfeljebb 6 hónapra, de ez nem pótolja a munkaszerződés erről szóló rendelkezését. Próbaidő a határozott időre szóló munkaszerződésben is kiköthető. Törvénysértő ugyanakkor a bírói gyakorlat szerint a próbaidőt követően, a próbaidő céljának megfelelő okból megkötött határozott idejű munkaviszony [BH2007. 388.].

Nem célszerű élni az Mt. azon lehetőségével, mely szerint a 3 hónapnál rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – maximum 3 hónapra meghosszabbíthatják. Ha a munkáltató él e lehetőséggel, ajánlatára a munkavállaló gyanakodni kezd: a képességeivel vagy állása stabilitásával kapcsolatban lehet probléma?! Célszerű – kollektív szerződés hiányában – a 3 hónapos próbaidőt kikötni.

A próbaidő kétségtelen és egyedüli előnye: tartama alatt indokolás nélkül, azonnali hatályú felmondással megszüntethető a munkaviszony [Mt. 79. § (1)]. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltatók néha elszámolják magukat. Egy döntés szerint, ha a munkáltató a próbaidő kikötésével kezdődött munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetéséről szóló nyilatkozatát csak a próbaidő lejártát követően közli a munkavállalóval, e nyilatkozat jogellenes [BH1999. 526.]. Ha postai úton történik a közlés, nem elég a próbaidő alatt postára adni az „elbocsájtó üzenetet”. A közlés ugyanis akkor történik meg, amikor a munkavállaló a postástól átveszi a levelet. Ha erre a próbaidő leteltét követően kerül sor, jogellenes az azonnali hatályú felmondás.

Prémium a munkaszerződésben – drága mulatság lehet

A munkáltató pénztárcája bánja a prémiumra való jogosultság munkaszerződésben foglalt, átgondolatlan kikötését. „Csemegék” az ítélkezési gyakorlatból: ha a munkáltató a munkaszerződésben feltétel nélkül vállalt kötelezettséget prémiumfizetésre, utóbb nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállalót prémiumfeladat kitűzésének hiányában nem illeti meg a prémium [BH1997. 316., BH2003. 90.]. Avagy, a munkaszerződés a prémiumra való jogosultságot annak jövőbeli kitűzéséhez, mint feltételhez is kötheti, ugyanakkor a feltétel alkalmazásának elmulasztása esetén a munkaszerződésben kikötött juttatás megfizetésére kötelezte a munkáltatót a bíróság [EBH1999. 44.]. Egy harmadik döntés szerint: amennyiben a munkáltató a munkaszerződésben meghatározott összegű prémiumhoz kapcsolódó prémiumfeladat meghatározásával olyan mértékben késlekedik, hogy annak teljesítése már nem elvárható, úgy a munkavállalót a szerződésben meghatározott prémium megilleti [EBH2004. 1057.].

A munkáltató optikáján szemlélve – megállapodási lehetőség a rugalmasabb munkaszervezés céljából

Az Mt. általános szabálya szerint a munkaszerződés munkaviszonyra vonatkozó szabálytól (pl. Mt., kollektív szerződés) csak a munkavállaló javára térhet. Találunk az általános szabály alól a munkáltató számára előnyös kivételeket. A törvényben több helyütt is olvashatjuk: bizonyos szabályok a munkaadó és vállalója eltérő megállapodása hiányában érvényesülnek. Ezekre megállapodásokra a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Mt. 43. § (3)].

Néhány megállapodási lehetőség az Mt-ből – munkáltatónak és munkavállalónak!

– Legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (2)]. A munkaszerződésben foglalt felmondási tilalom – például egy igen fontos feladat ellátása miatt – a munkáltatónak is garanciát jelent, a kulcspozíciót betöltő nem „léphet le”.
– A munkaközi szünet tartamának legfeljebb napi 60 percre emelése [103. § (3)].
– A szabadságot kiadásakor a munkavállalónak nem kell naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesülnie a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól [122. (3)].
– A bérpótlék számítási alapja eltér a munkavállaló egy órára járó alapbérétől [Mt. 139. § (2) ]. Például a 30 %-os műszakpótlékot az alapbérnél alacsonyabb vagy magasabb összeg figyelembe vételével számítják.
– Rendkívüli munkáért bérpótlék helyett szabadidő jár a munkavállalónak [Mt. 143. § (2)].
– A munkavállaló részére járó munkabért nem kell utólag, legalább havonta egy alkalommal elszámolni [Mt. 155. § (1) bekezdés.]. Hangsúlyozom, mindez a bérelszámolásra és nem a bér fizetésére vonatkozik!


https://www.youtube.com/watch?v=wgE6KkLzWD8&feature=youtu.be

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése