Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény módosította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt [Mvt]. Az új szabályok már alkalmazandók, július 8-án életbe léptek.

Több munkáltató alkalmazottai egy munkavégzési helyen – ha baleset lenne…

Az Mvt. munkafolyamatokra vonatkozó szabályait érinti az első változás. A módosítás a törvény 40. § (2) bekezdésében az összehangolás megvalósításáért felelős személlyel kapcsolatos.

Miután az új Polgári Törvénykönyv – elődjétől eltérően – nem rendezi a fővállalkozás szabályait, ezért az Mvt.-ben szereplő hivatkozás elhagyása és új normaszöveg kialakítása vált szükségessé. Az Mvt.-ben a fővállalkozó helyébe a felek által szerződésben meghatározott munkáltató lépett.

Ilyen kikötés hiányában a felelősség a törvény erejénél fogva

• azé a személyé vagy szervezeté, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja;
• ennek hiányában azé, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli;
• ha ilyen nincs, akkor azé, akinek a területén a munkavégzés folyik [Mvt. 40. § (2) bekezdés].

Az ítélkezési gyakorlat alapján felhívjuk a figyelmet: a több munkáltató által működtetett munkavégzési helyen az összehangolt munkavégzést előíró szabály nem mentesíti az egyes munkáltatókat az általuk használt munkaeszközök szabályszerűsége biztosításának kötelezettsége alól (EBH2004. 1151.).

A munkabalesetek kivizsgálása

Az Mvt. a munkáltató kötelességévé teszi azon munkabaleset kivizsgálását, amely esetében a munkavállaló több mint 3 munkanapon át nem munkaképes [Mvt. 64. § (1)–(2) bek.]. Új kötelezettsége az Mvt. módosítás alapján a munkáltatónak, hogy a kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztassa. Ez az orvos dönt a kivizsgálásban történő közreműködéséről. Súlyos munkabaleset esetén ugyanakkor a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell vennie a kivizsgálásban [Mvt. 64. § (4) bek.]. (A súlyos munkabaleset fogalmát lásd az Mvt. 87. § 3. pontját!)

Munkavédelmi képviselőválasztás – munkáltatói kötelezettséggel

Az Mvt. szerint a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket (munkavédelmi képviselő) választani.

A korábbi rendelkezés szerint választást kellett tartani minden olyan munkáltatónál, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 50 fő volt. A törvénymódosítás alapján választást már akkor is kell tartani, ha a munkavállalói létszám legalább 20 fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása változatlanul a munkáltató kötelezettsége [Mvt. 70/A. § (1) bek. a) pont].

Amennyiben 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi-képviselő-választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, az új rendelkezés szerint a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a választást lebonyolítani és a feltételeket biztosítani [Mvt. 70/A. § (1) bek. b) pont]. Ha pedig mégsem kerül sor munkavédelmi képviselő választására (mert minderre a munkavállalók nem kötelezhetők), a munkáltatónak a munkavállalókkal tanácskoznia kell a munkavédelem körébe tartozó kérdésekről (lásd erről részletesen az Mvt. 70. §-át!).

Az Mvt. módosítása tovább szélesíti azok körét, aki nem választható munkavédelmi képviselővé. Így az üzemi tanácsba nem választható személyi körön túl az sem választható képviselővé, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. Egy pontosító szabály szerint a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó egyes rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (lásd a Munka Törvénykönyve 273. § (1), (2) és (6) bekezdését!).

Kit fenyeget a közigazgatási bírság kiszabása?

A hivatalos indokolás szerint a munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem volt szankcionálható a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben.

Annak érdekében, hogy a munkáltató felelősségén túl, a munkavállaló kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja, a törvénymódosítás bevezeti a közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségét. Az Mvt. új rendelkezése szerint a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt (munkavállalót), aki

• a szervezett munkavégzés során a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri;
• a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza;
• a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza; illetve
• a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz [Mvt. 82/D. § (1) bekezdés].

A fentiek szerinti jogsértésért kiszabott közigazgatási bírság összege 500 ezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható [Mvt. 82/D. § (2) bekezdés].

A munkavédelmi hatósági jogkörrel kapcsolatos további változások

Egyrészt a törvénymódosítás szélesíti azon adatok körét, amelyekhez a hatóság eljárása során hozzáférhet. Így a hatósági eljárás lefolytatásához – különösen a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásához, nyilvántartásához

• a szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott – személyazonosító és egészségügyi adatait;
• betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet; továbbá
• a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel [Mvt. 83/C. § (1) bekezdés].

A másik változás alapján a munkavédelmi tárgyú bejelentések elektronikussá tétele érdekében szükséges volt az Mvt. 82/B. §-ának hatályon kívül helyezése, miszerint – általános szabályként – a munkavédelmi hatósági eljárásban az ügyfél nem volt jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a munkajogi változások és aktualitások, akkor jelentkezz szeptember 17-ig kedvezményesen Munkaügyeink – ami változott a nyáron, és ami még mindig magyarázatot igényel címmel október 17-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!