A Munka Törvénykönyve a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásként szabályozza a tanulmányi szerződést. Ebből következően a szabályozás és írásunk maradéktalanul csak a munkáltató és a munkavállaló által megkötött szerződésre vonatkozik. Cikkünk első részében a törvényszöveg bemutatása mellett annak értelmezéséhez idézzük az ítélkezési gyakorlatot is, míg a második részében kitérünk arra az esetre, amikor a munkáltató kötelezi a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére, továbbá a tanulmányi szerződés megszegésének eseteire és azok jogkövetkezményeire.

Mely esetben kizárt a szerződéskötés? – Tanulmányút Japánba

Az Mt. 229. § (2) bekezdése alapján nem köthető tanulmányi szerződés

a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására,
b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

Ez utóbbi esetben a munkáltató téríti meg képzéssel kapcsolatos valamennyi költséget, a tandíjat, vizsgadíjat, könyveket, utazási, illetve szállásköltséget, a tanulmányokon való részvétel és a vizsgák előtti felkészülési időre járó munkaidő kedvezmény időtartamára a munkaszerződés szerinti egyébként járó díjazást. Ha a tanulmányi szerződés megkötése a tiltás ellenére létrejött, akkor e szerződés érvénytelennek minősül. Az ítélkezési gyakorlat szerint nem köthető tanulmányi szerződés, ha – amint az Mt.-ben olvashatjuk – a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, ezért, ha a szabályszerűen korábban megkötött tanulmányi szerződés hatálya alatt munkakör módosításra tekintettel a munkáltató ehhez a munkakörhöz ír elő felsőfokú iskolai végzettséget, a korábbi tanulmányi szerződés megszűnik [EBH2013. M.13]. 

Négy precedens arról, valóban kötelezte-e a munkáltató a tanulmányok elvégzésére. Az első eset: ha a felek akarata kölcsönösen munkaviszony létesítésére irányult, aminek tanulmányi szerződés megkötése volt a feltétele, nem állapítható meg az, hogy a munkáltató kötelezte a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére [BH2023. 43.]. A második bírósági döntés: önmagában az a körülmény, hogy a tanfolyam elvégzése a munkáltató érdekeit is nagyban szolgálta – különösen amiatt, hogy a munkavállaló a tevékenységét professzionálisabban, gyorsabban tudta ezután elvégezni – nem értékelhető úgy, hogy a felek kölcsönös akarata nem a tanulmányi szerződés megkötésére, és az abban foglaltak teljesítésére irányult volna [Mfv.I.10.756/2008/2.]. A harmadik ítélet: ha a tanulmányi szerződésben foglaltak (alumínium-hegesztési tanfolyam elvégzése) nem a munkavállaló alkalmazásának, hanem a külföldi munkavégzésük feltétele volt, ezen körülmény nem minősül szerződéskötést kizáró oknak. Amennyiben jogszabály a munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel kapcsolatban nem tartalmaz előírást, a munkáltató meghatározhatja, hogy az adott feladat ellátásához milyen végzettséget tart szükségesnek, és ezt alkalmazási feltételül szabhatja. Ha ezzel a munkavállaló nem rendelkezik, de vállalja annak megszerzését az alkalmazása érdekében, ez a munkavállaló döntése, és nem a munkáltató kötelezésén alapuló tanulást, képzésben való részvételt jelenti [Mfv.II.10.426/2013/4.].

Végezetül a negyedik, példaként idézett perben a munkavállaló több állásinterjún vett részt, majd a munkáltatótól logisztikai vezető munkakörre kapott állásajánlatot. A munkaadó előírta, hogy a betöltendő munkakörre figyelemmel Japánban tanulmányi úton kell részt vennie. A felperes 3 hónap próbaidő kikötésével augusztus 24-én munkaviszonyt létesített az alperessel, szeptember 3-án pedig a felek tanulmányi szerződést kötöttek. A munkavállaló október 31-én a tanulmányokat befejezte, majd a munkaviszonyt próbaidő alatt, indoklás nélkül, azonnali hatályú felmondással megszüntette. A munkáltató a keresetében a tanulmányi költségek megfizetését igényelte, míg a munkavállaló arra tekintettel kérte annak elutasítását, hogy a tanulmányi úton a munkáltató kötelezése alapján vett részt, így tanulmányi szerződés erre nem volt köthető. A bíróság – első fokon jogerőre emelkedett ítéletével – nem találta bizonyítottnak, hogy a munkavállalót a tanulmányi útra kötelezték volna. A munkaviszony létesítése előtti tárgyalások alapján a jogviszony létesítését követően tanulmányi útra köthető tanulmányi szerződés, ezzel nem sérül az Mt. 229. § (2) bekezdése b) pontja.

A munkáltatói szerződésszegés – Milyen jogkövetkezménnyel jár?

A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el [Mt.  229. § (5) bek.]. A munkáltató lényeges szerződésszegése minden további jognyilatkozat megtétele (pl. felmondás) hiányában is mentesíti a munkavállalót a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítése alól. Szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat. Ez a munkavállalónak a tanulmányi szerződésben kikötött szankció alóli mentesülését eredményezi [BH2009. 191.]. Amennyiben pedig a tanulmányok ideje alatt a munkáltató a tanulmányi szabadság mértékénél jóval kevesebb szabad-időt biztosít, a tanulmányi szerződésben foglalt lényeges kötelezettségét szegi meg [EBH2010. 2168.].

Ha a szerződés kikötése szerint a munkavállalót a tanulmányai alapján szerzett képesítésének megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni, és ennek a munkáltató az elvárható időn belül nem tesz eleget, a munkavállaló jogszerűen szüntetheti meg ennél az oknál fogva a munkaviszonyát, és a munkáltató nem követelheti tőle a tanulmányaira fordított költségei visszatérítését. [BH1994. 346.] Ugyanakkor erre irányuló rendelkezés hiányában, önmagában a munkaviszonynak a meghatározott ideig a munkavállaló által való fenntartására irányuló kötelezettség mellett nem keletkezik a munkáltató oldalán a perbeli esetben a felsőfokú tanulmányok szerinti magasabb iskolai végzettséget igénylő és magasabb összegű díjazással járó munkakörben való foglalkoztatási kötelezettség [BH2013. 103.].

És ha a munkavállaló nem tanul a szerződés szerint – Amit nem követelhet a munkáltató 

A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi [Mt. 229. § (6) bek.]. Az Mt. a munkavállalói szerződésszegést kiterjesztően állapítja meg, mivel ennek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. Ezen túlmenően megállapítható a munkavállaló magatartásával kapcsolatos összefüggés abban az esetben is, ha a munkáltatói felmondás valamely képesség hiányán, illetve beszűkülésén alapul, és e körülmény a munkavállaló magatartására vezethető vissza. Az Mt. szerinti, a munkáltató számára biztosított elállási jogra figyelemmel a tanulmányi szerződés a munkavállaló lényeges szerződésszegése okán automatikusan nem szűnik meg. Az elállási jog gyakorlása esetén – mivel az visszamenőleges hatállyal szünteti meg a tanulmányi szerződést – elszámolásnak van helye, amely a munkáltató által nyújtott támogatás visszakövetelésének jogát jelenti. A tanulmányi szerződés az abban kikötött határozott idő előtt megszüntethető elállással, a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával, valamint a felek közös megegyezésével is. Ezekben az esetekben a nyújtott támogatás visszakövetelhető [BH2021. 315.].  

A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti munkaviszonyban a munkáltatónál. Ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a munkáltató jogszerűen kötelezheti a felvett támogatás visszafizetésére [BH2008. 226.]. Ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben vállalt idő eltelte előtt munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezi, a munkáltatónak ehhez való hozzájárulása nem jelenti a támogatás visszatérítéséről való lemondást [EBH2000. 250.]. Ugyanakkor, amennyiben a munkáltató a tanulmányi szerződésben támogatásként meghatározott térítést nemcsak a szerződési cél megvalósulásának idejére folyósítja, az ebben a részében nem minősül tanulmányi támogatásnak, és a tanulmányi szerződés megszegésére tekintettel nem követelhető vissza [BH2001. 195.]. Egy másik ítéletet fellapozva, a tanulmányi szerződésben meghatározottakon kívül egyéb támogatást is nyújtott a munkáltató a tanulmányok idejére. A támogatásnak a szerződésben foglaltakat meghaladó része sem minősül a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatásnak, így ez a munkavállaló szerződésszegése esetén ugyancsak nem követelhető vissza [BH1991. 295.]. Ha a munkáltató tanulmányi szerződés nélkül nyújt a munkavállaló számára díjazást a tanulmányok idejére, úgy ez a jogalap nélkül kifizetett munkabérre irányadó szabályok szerint követelhető vissza [BH1990. 238.]. 

A tanulmányi szerződés azonnali hatályú megszüntetése 

Az Mt. 229. § (7) bekezdése a törvénynél fogva biztosítja a szerződés azonnali hatállyal történő felmondását, ha valamelyik fél körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely 

• a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné (pl. megszűnt a munkáltató azon telephelye, ahol a munkavállalót foglalkoztatták, így munkaviszonyát is felmondták) vagy 
• az aránytalan sérelemmel járna (pl. a munkavállaló veszélyeztetett terhes lesz, ezért a szerződés módosításának hiányában nem képes tanulmányait folytatni).

Az idézett törvényhelyhez kapcsolódó ítélet szerint a törvény megteremti a tanulmányi szerződés felmondásának jogát, ugyanakkor a támogatás visszakövetelésének lehetőségét is. Annak eldöntése pedig, hogy a munkáltató él-e a jogszabályban biztosított, az általa nyújtott támogatás időarányos része visszakövetelésének lehetőségével, olyan diszkrecionális jogkör, amelynek felülvizsgálatára és a döntés megváltoztatására a törvény nem ad lehetőséget a bíróság számára [BH2021. 174.].  

Az Mt. 22. § (3) bekezdése alapján – miután a tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, megszüntetni csak írásban lehet – a felmondása is kizárólag írásban érvényes. A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ugyanakkor a munkáltató felmondása esetén a támogatás nem követelhető vissza.

Az 1/2019. (V.20.) KMK vélemény szerint az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének vizsgálata során a félnél jelentkező hátrány értékelendő, és nem kell azt összevetni a másik szerződő félnél jelentkező hátrányok nagyságával és jellegével. Ilyen esetben nem elállásról van szó, vagyis nem visszamenőleges hatállyal, hanem a jövőre nézve szűnik meg a tanulmányi szerződés. A munkáltató oldalán felmerülő ok lehet, hogy a tanulmányok befejezését követően a munkavállalót nem képes foglalkoztatni. A munkavállaló oldalán az azonnali hatályú felmondásra elsősorban személyes (vagy családi) körülményeinek lényeges megváltozása szolgálhat indokul. Amennyiben azonnali hatályú felmondással a munkavállaló szünteti meg a tanulmányi szerződést, a munkáltató a nyújtott támogatást – arányos mértékben – visszakövetelheti. Amennyiben a munkáltató szünteti meg a szerződést azonnali hatályú felmondással, a korábban nyújtott támogatás nem jár vissza.

A kötbér kiköthetősége – mindkét fél szerződésszegésének esetére

Az Mt. 229. § (8) bekezdése szerint a tanulmányi szerződés megszegése esetére kötbér [Polgári Törvénykönyv 6:186–189. §-a] is kiköthető. A kötbér a szerződés megerősítésére szolgáló, önként vállalt többletszankció: a szerződő fél a megjelölt szerződésszegés esetére meghatározott pénzösszeg megfizetését vállalja. A kötbér bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat és fizetése csak a szerződésszegés bekövetkeztével válik esedékessé. A kötbér is az átalánykártérítés funkcióját tölti be: a jogosult attól függetlenül érvényesítheti igényét, hogy a szerződésszegésből keletkezett-e kára. 

***

A 2023. október 25-én megrendezésre kerülő Vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának munkajogi és társadalombiztosítási szabályai konferencia időzítése kiváló, hiszen 7 nappal később, 2023. november 1-jén lép hatályba a 2023. évi L. törvény a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról. Készüljön fel a PENTA UNIÓ Zrt.-vel az új szabályozásra! >> Jelentkezem a konferenciára!