Mennyibe kerülhet a cégnek egy pocsék felmondás? – VIDEÓ

A jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményei

Az azonnali hatályú felmondás után cikksorozatom hetedik része a jogellenes munkaviszony megszüntetéssel foglalkozik.

Általános éllel kijelenthető: a szabály betartásának egyik fontos garanciája a jogsértés esetére megállapítható büntetéstől való félelem. Az Olvasóra bízom annak megítélését, a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményei mennyiben tartják a törvényesség útján a munkáltatókat.

A Munka Törvénykönyve [Mt.] összességében három lehetséges jogkövetkezményt állapít meg, melyből kettőt az Mt. 82. §-ban találunk.

Az első lehetséges jogkövetkezmény

A törvény általános szabálya ugyan úgy rendelkezik: a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.], mégse gondoljunk teljes kártérítésre! A legnagyobb kártétel, az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés ugyanis nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét (ez az első lehetséges jogkövetkezmény). Ne gondoljunk azonban feltétlen egyéves jövedelemre, ugyanis a távolléti díj számítási szabályai szerint (lásd részletesen az Mt. 148-152. §-át) például az alapbér mellet fizetett prémium vagy mozgó bér nem számít be az elmaradt jövedelem összegébe.

A 12 havi távolléti díj összegének meghatározásához az Mt. 169. § (1) bekezdése alkalmazandó. A törvényhely szerint a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Az említett jogcímek közül fizetett díjazásokat össze kell adni és ezek együttes összege a 12 havi távolléti díjét nem haladhatja meg.

Miután e szabály alapján – szemben a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezésekkel – nem egyes, hanem valamennyi díjazási jogcímen kifizetett összeget figyelembe kell venni, az Mt. 82. § (2) bekezdésében foglalt 12 havi távolléti díj összegének eléréséhez a munkaügyi perben nem feltétlenül szükséges 12 olyan hónap, amely alatt a munkavállaló nem rendelkezik a kárát csökkentő jövedelemmel vagy ellátással (pl. álláskeresési járadék). Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha az elsőfokú bíróság ítéletének a munkaviszony jogellenes megszüntetését megállapító rendelkezése jogerőre emelkedett, az ezt követő időre előterjesztett, egyébként a 12 havi távolléti díjat el nem érő összegű elmaradt jövedelemre irányuló igényt a másodfokú bíróságnak el kell utasítania. [BH2001. 302.]

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége

Az elmaradt jövedelem címén kifizetett kártérítéssel kapcsolatos a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége. Az Mt.167. § (2) bekezdése, mely szerint nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget (pl. nem keresett állást, a munkaügyi központ által közvetített megfelelő állást elutasította). Az elmaradt jövedelemmel kapcsolatos munkáltatói kárfelelősséggel kapcsolatos továbbá, hogy a munkavállaló elhelyezkedik, azonban munkabére nem éri el a jogerős ítélet szerint jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában „megkeresett”, a jogerős ítélet meghozataláig a 12 havi távolléti díjának összegét. Ekkor a munkavállaló által a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyban megkeresett és a megszüntetést követően létesített foglalkoztatási jogviszonyban megszerzett munkabér különbözete jelenti az elmaradt jövedelmet.

A második lehetséges jogkövetkezmény

Az Mt. 82. § (4) bekezdése alapján a legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összegű elmaradt jövedelem helyett a munkavállaló a perben követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. Felperesi optikán keresztül szemlélve ezt a lehetőséget különösen akkor érdemes választani, ha magas összegű távolléti díj mellett viszonylag hosszabb a felmondási idő tartama és a pert indító munkavállaló viszonylag gyorsan, egy jól fizető állásra talált. A felmondási időre járó távolléti díj átalány kártérítés, így nincs a munkavállalónak kárenyhítési kötelezettsége.

Ha még végkielégítés is jár…

Mindkét lehetséges esetben a munkavállaló jogosult a végkielégítés összegére, ha munkaviszonya

a) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy

b) munkaviszonya megszűnésekor azért nem részesült végkielégítésben, mert

ba) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősült, vagy

bb) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A harmadik lehetőség: a munkaviszonya helyreállítása

Csak az Mt-ben nevesített öt munkáltatói jogsértés esetén kérheti a munkavállaló pernyertessége esetén munkaviszonyának helyreállítását.

Az Mt. 83. §-a szerint – a munkáltatót terhelő juttatások és kártérítés megfizetésén túlmenően – a munkáltató kizárólag abban az esetben köteles a munkavállalót újrafoglalkoztatni, ha

a. a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött,

b. a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát felmondással a felmondási tilalom (lásd erről részletesen az Mt 65. § (3) bekezdését) alatt szüntette meg,

c. a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő (az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője) volt,

d. a munkajogi védelemre megjelölt választott szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát a munkáltató felmondással, a felettes szakszervezeti szerv egyetértése nélkül szüntette meg vagy

e. a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

A fenti esetekre a törvény kimondja: a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság (pl. felmondási idő, végkielégítés) tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.

Pervesztés esetén a munkáltatónak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Szemben „Az első lehetséges jogkövetkezmény” cím alatt írtakkal, a munkavállaló részére a perben megítélt összeg meghaladhatja a 12 havi távolléti díj szerinti mértéket. Ekkor ugyanis a munkáltatónak meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. Azaz, szemben az általános szabály szerinti 12 havi távolléti díjjal, a munkaviszony megszűnésétől a jogerős ítélet kihirdetéséig szükséges a munkáltatónak megtérítenie az elmaradt jövedelmet.

Az Mt. 83. § (4) bekezdése szerint az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni,

  • amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá
  • a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Így ezekben az esetekben a bíróság továbbra is vizsgálja: a munkavállaló eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének.


https://youtu.be/2puf24fTgeQ

Tudj meg többet a jogszerű és hatékony munkáltatói jogalkalmazásról!

Gyere el a PENTA UNIÓ Zrt. és a BaBér szervezésében Dr. Tánczos Rita (bíró, Kúria) és Dr. Horváth István (ügyvéd, egyetemi docens) Ami a Munka Törvénykönyve szövege mögött van… címmel megrendezésre kerülő előadására 2015. október 6-án.

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése