A versenyszféra számos munkáltatójánál minden újév elejének egyik visszatérő munkaügyi feladata a prémium kitűzése. Írásunk összefoglalja, a cégeknek hogyan érdemes – a „ráfizetést” elkerülve – meghatároznia azt a teljesítményt, amelyért jár a Munka Törvénykönyvében [Mt.] egyébként nem szabályozott díjazás.

A prémium a munkáltató által mérlegelési jogkörében előre meghatározott és a munkavállalóval közölt feladatok teljesítéséért jár. A prémium munkabérnek minősül, viszont az Mt. alapján nem vehető figyelembe a távolléti díj összegének meghatározásakor [Mt. 148-152. §].

A prémiumra való jogosultság – a munkáltatói szabályzat és a munkaszerződés szerepe

A prémiumra való jogosultság megállapítható a munkaszerződésben. Ha a munkáltató emellett dönt, saját érdekét szem előtt tartva – évenkénti eseti döntése függvényében – lehetőségként rögzíti a szerződésben a prémiumfeladat kitűzhetőségét. Amennyiben ugyanis a munkaszerződésben a cég kötelezi magát a prémiumfeladat kitűzésére és mindezt elmulasztja, a munkavállaló alanyi jogosultságot szerez a prémiumra, azon alapon, hogy a munkáltató szerződésesben vállalt kötelezettségét megsértette. Ugyanebbe a csapdába eshet az a cég, amelyik a munkaszerződésben határidőre vállalja a prémiumfeladat kitűzését. Ha viszont e határidőt elmulasztva a kitűzéssel oly mértékben késlekedik, hogy annak teljesítése már nem várható el a munkavállalótól, a cég a prémiumot ugyancsak köteles megfizetni.

A prémiumra való jogosultság alapulhat a munkáltatói egyoldalú kötelezettségvállaláson is. Mindezt a munkáltató megállapíthatja – a személyre szóló prémiumkitűzés mellett – a prémium feladatok teljesítésének feltételeit rögzítő belső szabályzatában (pl. a javadalmazási szabályzat részeként). Az egyoldalú kötelezettségként biztosított prémiumkitűzés a munkavállaló hátrányára abban az esetben módosítható, vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha munkaadó körülményeiben a kitűzés közlését követően olyan lényeges változás következett be, amely a prémium kifizetését lehetetlenné tenné, vagy az a munkaadóra nézve aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16-17. §].

A prémiumkitűzés tartalma – feladatok, értékelési szempontok, a prémiumfizetést kizáró- és az összegét csökkentő körülmények, a részteljesítés

Az egyes prémiumfeladatokat a munkáltató évente külön jognyilatkozatával állapítja meg. Mindennek időpontja általában megegyezik az üzleti terv elfogadásával. Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató

• a prémiumra való jogosultságot kizáró körülményeket (pl. a kitűzésben foglalt üzleti eredmény teljesülésének elmaradása, a munkavállaló teljesítményének nem megfelelő értékelése, az üzleti tervben foglalt éves bértömeg-növekedési mérték túllépése, a cégnek lejárt köztartozása lesz az év végéig, a munkavállaló munkaviszonyának az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondással történő, illetve jogellenes megszüntetése), vagy
• a prémium összegét – az éves prémium összegének százalékos mértékében meghatározott mértékben – csökkentő feltételeket (pl. köz- vagy taggyűlési határozatokban foglalt határidők munkavállaló általi elmulasztása, tőkemegtérülési mutató nem teljesülése) állapítson meg.

A prémiumkitűzés általában tartalmazza a prémium mértékét és a teljesítendő feladatokat – az ezekhez kapcsolt prémiumhányaddal, a prémiumfeltételek értékelésének határidejét, az éves prémium összegének százalékában maximált mértékét (gyakorta az éves alapbér összegének százalékában húzzák meg kifogástalan teljesítés esetére járó legmagasabb prémiumösszeget).

A prémiumkitűzés részben a munkavállaló teljesítésével kapcsolatos értékelési kondíciókat fogalmaz meg. Ezek részben mérhetők (pl. a vezető által irányított szervezeti egység mekkora árbevételt hozott a munkaadónak). E mellett megjelennek – a mérhetőség hiányában – az értékelhető kritériumok (pl. a személyi készségek, a munkavállaló emberi „összeszedettsége”, a szakszerű munkavégzés). A prémiumra való jogosultság részben a munkáltató teljesítményén is múlhat (pl. a munkáltató éves üzleti terve fő számainak teljesülése, vagy az adott évre tervezett veszteség összege nem haladja meg az üzleti tervben foglaltakat). A prémiumfeladatok teljesítésének értékelésére gazdasági társaságoknál többnyire az üzleti évet lezáró beszámoló elfogadása után kerül sor.

A prémiumkitűzés során célszerű rendelkezni arról, hogy a feladat részleges teljesítése figyelembe vehető-e a prémiumra való jogosultság megállapításakor vagy sem. Az ítélkezési gyakorlat szerint részteljesítés esetén csak akkor illeti meg prémium a munkavállalót, ha a munkáltató a kitűző intézkedésében erre nézve egyértelműen rendelkezett [BH2000. 125.].

Az éves prémium összegére – a prémiumkitűzésben foglalt feltételek teljesítése esetén – a munkavállaló akkor jogosult, ha munkaviszony a tárgyév teljes tartamában fennállt. Év közbeni munkaviszony megszűnés esetén időarányos prémium járhat, de a kifizetésre általában ekkor is az érintett évet lezáró elszámolást követően kerül sor.

A prémiumkitűzés visszavonása – „csak úgy” nem lehetséges

A prémium kitűzése a munkáltató mérlegelésétől függ, de ha már közlésre került a munkavállalókkal, milyen teljesítményért mennyi jár, a munkaadó csupán arra hivatkozva, hogy meggondolta magát, nem vonhatja vissza prémiumkitűzését.

A bírói gyakorlat szerint a prémiumot – ami a teljesítménybér egyik jogcíme – ugyan a munkáltató önkéntesen határozhat meg, annak visszavonása azonban nem tartozik a korlátozástól mentes mérlegelési jogkörébe. A visszavonás feltételeinek – kellő konkrétságuk mellett – olyanoknak kell lenniük, amelyek okszerűen összefüggnek a munkavállaló munkaviszonyából származó kötelezettségeivel [BH1997. 371.]. Egy másik ítélet kimondja: a munkáltató a közlést követően nem vonhatja vissza a már kitűzött olyan prémiumfeladatot, amelynek a teljesítését a munkavállaló már megkezdte [BH1996. 342.].

A prémiumelőleg – és, ha visszajár…

A prémiumkitűzésben rendelkezni lehet a prémiumelőleg fizetéséről. Ha már átutalták, a probléma többnyire akkor merül fel, ha a munkavállaló az előlegnél alacsonyabb összegű prémiumra szerez jogosultságot, vagy prémium végül részére egyáltalán nem jár. Ha a prémium kifizetése a munkáltató gazdálkodási eredményétől függően, az éves mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémiumelőleg az általános elévülési időn belül követelhető vissza, amennyiben a prémiumra való jogosultság feltételei nem állnak fenn.

Ekkor a munkavállaló nem hivatkozhat a prémiumelőleg jutalom jellegére, hanem köteles azt visszafizetni a munkáltatónak. Önkéntes visszafizetés hiányában a munkáltató az előleg összegét a munkavállaló esedékes munkabéréből az előlegnyújtás szabályai szerint levonhatja [Mt. 161. § (1) bek.].

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a munkajogi változások és aktualitások, akkor jelentkezz január 22-ig kedvezményesen Milyen új munkajogi szabályokat hozhat a 2016. év? címmel január 29-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!