Újév – visszatérő munkaügyi teendőkkel

2023. évben új munkajogi szabályok és módosuló minimálbérek mellett kezdjük a munkát

törvény

2023 – új munkaidőkerettel

Nem szükségszerű, de gyakori, hogy az egyenlőtlen munkaidőbeosztást alkalmazó munkáltatóknál a munkaidőkeret január 1-én kezdődik. A munkaidőkeretbe tartozó óraszám kiszámításához a Munka Törvénykönyve [Mt.] részletes útmutatót tartalmaz. E szerint a keretben teljesítendő munkaidőt 

    • a munkaidőkeret tartama, 
    • a napi munkaidő (teljes munkaidő esetén ez 8 óra), és 
    • az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani.

A munkáltató egyoldalú döntésével különös törvényi előfeltétel nélkül legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét tartamú munkaidőkeret alkalmazásáról dönthet. Egy példaszámítás a 2023.I.1-től kezdődő 16 hetes munkaidőkeretre! Ekkor 16×40=640 óra lesz a 8 órás teljes munkaidőben dolgozónak a keretben beosztható munkaideje. Egy – például napi négyórás – részmunkaidőben dolgozó munkavállaló esetén – az időarányosság alapján – mindez 320 óra. Tovább folytatva a számítást, az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A 2023-as naptár szerint 

    • a szerdára eső március 15.-e napjára, valamint 
    • az április 7 (Nagypéntek) és húsvét hétfő (április 10.) napjaira

eső, a munkavégzésre beosztható munkaidő mértékét figyelmen kívül kell hagyni a munkaidőkeretbe tartozó munkaóraszám megállapításakor. Így a 2023. január 1-től kezdődő 16 hetes munkaidőkeretbe tartozó munkaórák száma – három, az általános munkarend szerinti munkanap „kiesése” miatt – teljes munkaidőben 80 helyett 77 munkanap figyelembevételével 616 óra. E rendelkezés alkalmazandó azokra a munkaadókra is, melyek munkaszüneti napon foglalkoztathatják alkalmazottjaikat. 

Az Mt. újévtől hatályba lépő módosítása alapján a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontja mellett a teljesítendő munkaidő tartamát is írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [93. § (4) bek.]. Nem kell ugyanakkor minden kollégának papíron a „kezébe nyomni” ezt a tájékoztatást. Az Mt. alapján ugyanis ebben az esetben írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [22. § (2) bek]. A „helyben szokásos és általában ismert mód” sokféle lehet a munkafeltételektől függően. Például egy üzemben futószalag mellett dolgozóknál megfelelő a bejárai ajtónál elhelyezett hirdetőtáblán történő közzététel, a munkájukhoz számítógépet használóknál egy köremail. 

Szabadság – kiadás és megállapítás

A szabadság 2023-ban történő kiadásakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy maradt-e az óévből ki nem adott szabadság. Így, ha a munkaviszony 2022. október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató annak teljes tartamát 2023. március 31-ig adhatja ki. A szabály alkalmazása az újévben kiadandó szabadság mértékét növeli meg [Mt. 123. § (2) bek.]. Hasonló a helyzet, ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett 2022-ben kiadni. Például a szülési szabadság, majd gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság igénybevételét követően a munkavállaló idén decemberében állt munkába, az ezt követő hatvan napon belül szükséges megkezdeni a 2022-ről és a korábbi évekről felhalmozódott szabadságának kiadását [Mt. 123. § (3) bek.]. Az újév szabadságkiadással is kezdődhet, ha például a munkaadó él az Mt. 123. § (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel, miszerint 2022-ben kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, amennyiben igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Ha pedig a munkáltatójuknál hatályos kollektív szerződés úgy rendelkezik: kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság egynegyede legkésőbb 2023 március 31-ig adható ki [Mt. 123. § (5) bek.]. 

És ha még így is túl sok, kiadatlan szabadság maradna, az esztendő végéig megköthető erre a naptári évre a megállapodás, miszerint a munkáltató az életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6) bek.].

Az újévtől életbe lépő Mt.-módosítás bevezeti az apasági- és a szülő szabadságot. A 10 munkanapos apasági szabadsághoz kapcsolódó átmeneti szabály, hogy a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után január 1. és február 28. között jogosult az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apasági szabadságot igénybe venni, ha a 2022. január 1. előtt

    • az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy
    • az Mt. 118. § (4) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, akkor a 10 munkanap tartamú apasági szabadság és az öt munkanapos apai pótszabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.

A szülői szabadsággal kapcsolatos átmeneti, és az újévet érintő rendelkezés: a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

Az újév további szabadsággal kapcsolatos feladata a munkavállalók szabadságának megállapítása. A szabadság mértékét nem érinti, ha a munkavállalót a munkáltató részmunkaidőben alkalmazza [MK 19. számú állásfoglalás]. Így például a napi négyórás részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szabadságának mértékét nem lehet megfelezni, az időarányosság csak a munkaidő mértékén alapuló jogosultság (pl. a szabadság idejére járó távolléti díj) esetén alkalmazandó. A munkavállalót a szabadság a további munkaviszonya után is megilleti [MK 18. számú állásfoglalás]. Ha egy határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállaló szabadságának mértékét kívánjuk 2023-ra megállapítani, az egységesen járó 20 munkanap alapszabadság mellett figyelemmel kell lenni – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – az Mt. 177. – 120. §-ában szabályozott pótszabadságokra is. 

Minimálbér- és a garantált bérminimum emelkedés

A sajtóból, de lapzártánkig nem a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabályból tudjuk: a havi bruttó minimálbér összege 2023.-tól 232 000 forint, a garantált bérminimumé 296 400 forint. Ez 16, illetve 14 százalékos emelkedést a 2022-ben hatályos 200.000 és 260.000 forinthoz képest. A két új összeg havi bérként a teljes munkaidőben foglalkoztatottak alapbérének legkisebb összege. A minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 154 280 forint.  A 296 400 forint garantált bérminimum nettója 197 106 forint lesz 2023-ban – ugyancsak adókedvezmények nélkül (pl. a családi adókedvezmény vagy 25 év alattiak szja-mentessége).

 A várhatóan hamarosan kihirdetésre kerülő kormányrendelet tételesen megállapítja majd a hetibér, a napibér és az órabér alkalmazása esetén az új minimálbér, valamint a garantált-bérminimum összegét. 

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jár alapbérként legalább a garantált bérminimum összege. Az erre való jogosultság a munkavállaló munkakörének betöltéséhez szükséges képesítési követelményhez és nem a munkavállaló legmagasabb iskolai végzettségéhez kapcsolódik. Az egyes munkakörök betöltéséhez kollektív szerződés is meghatározhat képesítési feltételt (pl. a bérbesorolási rendszert szabályozó kollektív megállapodás az egyes munkakörökhöz kötődő minimális szakképzettséget, iskolai végzettséget rögzítve határozza meg a bérszinteket). A garantált bérminimumra való jogosultságot az is megalapozza, ha – jogszabályi követelmény hiányában – a munkáltató határoz úgy, hogy legalább középfokú végzettséget ír elő a munkakör betöltésének feltételeként. Mindez megtehető a munkáltatói szabályzatban is. 

Az ítélkezési gyakorlatot fellapozva, a garantált bérminimumra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a szükséges középfokú iskolai végzettséggel, illetve középfokú szakképesítéssel ténylegesen rendelkezik a munkavállaló. Ez az értelmezés áll összhangban az Mt. azon alapelvével, mely szerint az egyenlő, illetve az egyenlő értékűként elismert munka díjazásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, és a munka egyenlő értéke meghatározásának egyik kritériuma a szükséges szakképzettség. A garantált bérminimum alkalmazása szempontjából szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató általánosan szakképesítési követelményt alkalmaz [Kúria 2425/2011. számú munkaügyi elvi határozat].

A munkaidő mértékének hatása a bérminimumokra

Valamennyi év új minimálbérét és garantált bérminimumát szabályozó kormányrendelet megállapítja: az órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál 

    • hosszabb teljes napi munkaidőben, arányosan csökkentett,
    • rövidebb teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatás esetén arányosan növelt 

mértékben kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén a minimálbér és garantált bérminimum havi összegét, és az ennek alapján kiszámított heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani. Az órabér-tételnél erre nincs szükség, hiszen nem az órabér összege csökken arányosan, hanem az általános teljes munkaidő mérténél kevesebb munkában töltött óra redukálja a bér összegét.

A fentebb említett hosszabb munkaidő kikötésére az Mt. két esetben ad lehetőséget. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha 

    • a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy 
    • a munkáltató (természetes személy vagy egyéni vállalkozó), illetve a tulajdonos hozzátartozója [Mt. 92. § (2) bek.].

Tulajdonosnak az Mt. szerint a gazdasági társaság azt a tagját kell tekinteni, aki a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik [Mt. 92. § (3) bek.]. (A hozzátartozói körbe tartozókat azt Mt. 294. § (1) bekezdésének b) pontja sorolja fel.)

Készenléti jellegű a munkakör, ha

    • a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
    • a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár [Mt. 91. §]. 

Teljesítménybérben

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér), illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes összegének is el kell érnie a minimálbért vagy – ha a munkakör ellátásához legalább középfokú iskolai végzettség, illetve középfokú szakképzettség szükséges – a garantált bérminimumot. Az ítélkezési gyakorlat szerint a minimálbérnek megfelelő összegű munkabérre akkor jogosult a teljes munkaidővel foglalkoztatott munkavállaló, ha a teljesítménykövetelményt teljesíti, vagy ha annak teljesítése nem csak rajta múlik, és ezért a teljesítmény alapján járó munkabért ilyen összegű garantált bérrel egészíti ki a munkáltató. A munkáltatónak azonban nincs olyan kötelezettsége, hogy a munkavállaló a garantált bérrel minden esetben elérje a minimálbért, vagyis a garantált bér összegének nem kell havonta változnia [BH1999. 474]. 

A munkaszerződés-módosítás igénye – két különböző munkavállalói körben

Az egyik alkalmazotti kör: akiknek érinti az alapbérét a minimálbér vagy a garantált bérminimum új összege.  Ha a munkavállaló alapbére a 2023-tól hatályos minimálbér – vagy az erre való jogosultság esetén – a garantált bérminimum összegét teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén nem éri el, természetesen megemelendő az alapbér összege.  Ha a munkáltató ajánlata azonos a 2023-ban hatályos minimálbér vagy garantált bérminimum összegével, ehhez nem szükséges közös megegyezéssel a munkaszerződés módosítása. Elegendő a munkáltatói tájékoztatás havibér esetén az alapbér 232 000 forintra vagy 296 400 forintra történő emeléséről. Mert e két bérminimum összegét jogszabály állapítja meg, azaz szerződésmódosításhoz szükséges munkavállalói hozzájárulás hiányában is köteles a munkaadó alapbérként legalább ezen két összeg valamelyikét fizetni. És ha nem jönne létre a megállapodás az alapbér-emelésről, a munkáltatónak akkor is minimálbért vagy a garantált bérminimumot kellene fizetnie. De ha a munkáltató 2023 -re a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegét meghaladó alapbér-emelést tervez, ehhez már munkaszerződésmódosítás szükséges. 

A másik munkavállalói kör a „magasban” van. Az Mt. szerint a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [208. § (2) bekezdés]. A Kúria ítélete megállapítja: az Mt. idézett 208. § (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint, ha a munkavállaló alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, a feleknek a munkaszerződésben egyértelműen meg kell abban állapodniuk, hogy a munkavállalóra – az általa ellátott munkakör munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozott bizalmi jellege miatt – a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írják elő [BH 2020. 153.]. 

Az új évbe lépve e törvényi feltételek közül „az alapbér érje el a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét kérdése” aktuális. Álláspontunk szerint amennyiben a munkaszerződése alapján vezetőnek minősülő munkavállaló alapbére 2022-ben elérte az 1.400 ezer forintot (a 2022-es minimálbér összegének hétszeresét), ahhoz, hogy a munkaszerződés továbbra is a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhassa elő, 2023. január 1.-től az alapbér legalább 1.624.000 forint kell, hogy legyen. Így elérve az új minimálbér összegének hétszeresét. Az Mt. érintett rendelkezése ugyanis nem értelmezhető úgy, hogy a munkaszerződésben a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kikötésekor kell csak a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét elérő alapbért megállapítani. Ha pedig nem kerül módosításra a munkaszerződésben az alapbér úgy, hogy annak összege eléri a 2023.-ban életbe lépett minimál hétszeresét, ettől kezdve 

    • egyrészt nem alkalmazhatók a vezető állásúakra vonatkozó különös törvényi szabályok (pl. a munkáltatónak nem kell indokolnia határozatlan idejű munkaviszony esetén a felmondását),
    • másrészt semmissé válik a munkaszerződés valamennyi olyan rendelkezése, amelynek kikötésére csak a vezető állású munkavállaló esetében van lehetőség. 
Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése