Hétindító – 15. hét – Járulékbevallás és negyedéves zárás – Suller Kriszta

Üdvözletem minden kollégának! A habos kávé vagy tea fogyasztását mindenkinek javaslom! A héten esedékes a járulékbevallás, az átalányadózó vállalkozók negyedéves járulékbevallása és az egyéni vállalkozók szja-előlege, de a béreken túl a negyedéves zárás is fontos teendőnk a hét folyamán.

Járulékbevallás

Péntekre, 12-ére határidősek az alábbi bevallások:

  • XX58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • XX08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Szja bevallási hajrá

Az ügyfelek alkalmazottai által kért szja bevallásokat is elkészítem vagy előkészítem, hogy később ne kelljen ezzel foglalkoznom, persze csak azoknak, akik ezt korábbi felhívásomra tekintettel kérték. Hiszen bár a NAV E-SZJA rendszere sokat segít nekünk ezen a téren, de éppannyi gondot is tud okozni. Tapasztalatom szerint – nagyon helyesen – sok magánszemély igen felelősségteljesen, legalább a tervezetét átnézeti, vagy inkább kéri az SZJA bevallás elkészítését!

Átalányadó – negyedévente

A 12-i határidő miatt nem feledkezhetünk meg a VSZJA hatálya alatt lévő egyéni vállalkozók szja előlegének kiszámításáról sem! Átalányadózást választó ügyfeleinknél ez az első negyedéves járulék bevallás határideje is, figyeljünk, hogy ez ne maradjon el.

Az első negyedéves zárás az évben

A béreken túl a hét a negyedéves zárás jegyében telik, esedékessé válnak 2024. év I. negyedévének bevallásai is, jelesül 22-ére határidősek:

  • a havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések,
  • az áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges (pl. alanyi mentes áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai),
  • a havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt lépőkre elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor),
  • a KIVA előleg bevallás és befizetés,
  • a cégautóadó bevallás és befizetés,
  • a környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és befizetése,
  • a 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, kulturális járulék stb.),
  • illetve nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőleg befizetéséről sem.

Cégautóadó, teljesítményadó

Az autókkal kapcsolatosan a teljesítményadó befizetési határideje 04.15-e, a korábbi évek 03.16-i határidejével szemben. A korábbiaktól eltérően évente egy összegben kell a teljesítményadót befizetni. Azon magánszemélyek, akiknek ez gondot jelent, tárgyév június 30-ig kérhetik a maximum 5 havi pótlékmentes részletfizetést.

A cégautóadóból levonható a határidőben befizetett teljesítményadó összege, ez viszont ebben a negyedévben egy plusz ellenőrzési feladatot ró ránk. Kiemelten figyelemmel kell kísérnünk, hogy a teljesítményadó tételek határidőben befizetésre kerültek-e. Amennyiben nem, úgy annak mértékével nem lehet csökkenteni a cégautóadó mértékét! Az idei évben ez még nehezebb, hiszen a határidő a cégek esetében 04.15-e, mely igen közel esik a 22-i cégautóadó bevallási- és befizetési határidőhöz!

Fókuszban a zárlati munkálatok

Teendőink halmazának közepette nem feledkezhetünk meg – és folyamatosan fejben kell tartanunk – a zárlattal kapcsolatos kérdéseket. Azokban az esetekben, ahol még mindig vannak nyitott kérdések, egyeztetnünk kell mielőbb, különben veszélybe kerül a zárlat idejében történő elvégzése. Éppen ezért én az ilyen problémákkal rendelkező ügyfeleknek most ismételten felhívom a figyelmét az esetleges hiányosságokra.

Nem fektetünk kellő hangsúlyt a mérlegkészítés időpontjára, melyet mindenkinek a számviteli politikájában kell meghatároznia, és ami jelentősen befolyásolhatja a beszámolóban kimutatott adatokat. Akinél bármiért korábban van, vagy volt zárás a szokásosnál, az figyeljen ennek az időpontnak a számviteli politikán történő átvezetésére is.

Mindenkinek eredményes negyedévet kívánok!

***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

***

5percAdó konferenciaajánló:

A megszűnés szabályai – Antalfi Csilla

Amikor egy társaság megszűnéséről beszélünk, elsőre mindenkinek a felszámolási eljárás jut eszébe, pedig azért ennél jóval többről van itt szó.

Először is fontos megkülönböztetni, hogy a megszűnés jogutódlással – vagyis valami gazdasági formaváltás, vagy átalakulás (beolvadás, szétválás, egyesülés) miatt – következik be, vagy jogutód nélküli megszűnéssel.

Az sem mindegy, hogy mi döntöttünk a megszűnés mellett, azaz saját elhatározásból történik, vagy a cégbíróság határozatban döntött a megszüntetésről.

Mindegyik eset más és más eljárási rendet követel meg tőlünk mind számvitelileg, mind pedig adózásilag.

Végelszámolás

A KATA törvény átreformálásával számos betéti társaság tagjai határozták el a társaság jogutód nélküli megszüntetését, amelynek legegyszerűbb formája az egyszerűsített végelszámolás volt.

Jól hangzik, hogy egyszerűsített végelszámolás, de azért ez a nevével ellentétben mégsem olyan egyszerű.

A végelszámoláskor a cég tulajdonosa, vagy tulajdonosai úgy határoznak, hogy az eddigi gazdasági tevékenységet nem kívánják folytatni, akár azért mert nem jövedelmező, akár azért, mert nincs elég tőke a továbbműködéshez. Ehhez a saját elhatározásból történő megszűnéshez – amennyiben a társaságnak nincsenek kötelezettségei – választható a végelszámolási eljárás. Az egyszerűsített végelszámolást azok választhatják, akik nem kötelezettek könyvvizsgálatra és egyidejűleg vállalják, hogy a végelszámolást annak bejelentését követő 150 napon belül befejezik.

De mit jelent az egyszerűsített végelszámolás?

Nem kell végelszámolót választani, mivel a cég tisztségviselői maguk látják el ezt a feladatot.

Nem kell ügyvédi közreműködés, amely egyszerűsíti és költséghatékonyabbá teszi a végelszámolás folyamatát.

Azért azt nem gondolom, hogy könyvelő sem kell hozzá, hiszen számos dokumentumot és bevallást, beadványt kell elkészíteni, amely azért a könyvelő közreműködése nélkül nem lehetséges, vagy legalábbis nem szerencsés.

Kényszertörlési eljárás

Még mindig elég sok a cégbíróság által elrendelt kényszertörlési eljárás. De a kényszertörlési eljárásnak vannak előzményei. A kényszertörlési eljárást a társaság adószám törlése előzi meg (ekkor még van időnk cselekedni).

Az adószám törlésének okai lehetnek:

  • Az adószám törlésének az oka leggyakrabban az éves beszámoló közzétételi kötelezettség elmulasztása.
  • További indok az adószám törlésre az A60-as összesítő nyilatkozat, az adó illetve járulékbevallás több mint 180 napon túli benyújtásának hiánya.
  • A NAV egyre többet ellenőrzi székhelyünket, megnézi, hogy székhelyünkön fellelhetőek vagyunk-e és ki van-e akasztva a cégtáblánk. Ha ebben a NAV hibát talál, akkor törli az adószámunkat.
  • Egyre kisebb a valószínűsége, de az adószám törlésre kerülhet az elektronikus kapcsolattartás hiánya miatt is, amennyiben a leveleket nem vesszük át.
  • Adószám törlési ok lehet az is, ha az adóhatóság tudomására jut, hogy a képviselő nem valós személy.

Milyen következményei vannak a kényszertörlési eljárásnak?

  • A tagok számára a társaságban lévő vagyon kiadásra kerül, ez viszont a tag számára egyéb jövedelem, ami adófizetési kötelezettséget teremt.
  • Amennyiben a társaságnak van vagyona és követelést is bejelentenek, úgy felszámolási eljárássá alakul át a kényszertörlés, ahol egy kijelölt felszámoló fogja megszüntetni a társaságunkat felszámolási eljárás keretében.
  • Amennyiben a társaság törölt adószámmal szűnik meg, abban az esetben a vezető tisztségviselőt és a legtöbb esetben a tagokat is eltiltják a további ügyvezetéstől és 50%-ot elérő cégtulajdonlástól. Ez akkor is komoly érvágás, ha nem szeretnénk másik társaságot alapítani, mivel esetleges későbbi elhelyezkedésünk akadálya lehet, ha egy társaságnál aláírási joggal kell rendelkeznünk.

Vannak lehetőségek visszafordítani a társaság kényszertörlési eljárását, de ehhez fontos, hogy azonnal cselekedjünk.

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás a társaság fizetésképtelensége esetén következik be. De ennek is vannak előzményei, hiszen a társaságnak tisztában kell azzal lennie, hogy tartozása van, amelyet nem teljesített, nem vitatott.

Kinek a kérelmére indulhat meg a felszámolási eljárás?

  • A hitelező,
  • a végelszámoló
  • és maga az adós is kérelmezheti.

Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni.

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Vagyis, ha megszűnik a gazdasági társaság, akkor ennek a jogi eljárásnak köszönhetően a társaság tartozásai részben vagy egészben kifizetésre kerüljenek.

A felszámolási eljárás megindítása során a könyvelőre és a társaság vezető tisztségviselőjére számos számviteli és adózási feladat hárul.

Átalakulás

Vannak azonban a megszűnésnek pozitív esetei is, amikor a társaság jogutóddal történő megszűnés mellett dönt, azaz az átalakulást választja, amely lehet egy gazdasági formaváltás, beolvadás, szétválás, egyesülés.

A folyamat az elhatározástól a tényleges átalakulásig számos lehetőséget és feladatot is jelent a társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek és nem utolsó sorban a könyvelőnek is.

Melyek az átalakulás legfontosabb mérföldkövei?

Először is maga a tulajdonosok döntése az átalakulásról. Meghatározni az átalakulás formáját, mi a célunk az átalakulással, hogyan szeretnénk tovább működni, hogyan tervezzük az átalakulás után a tulajdonosi összetételt.

El kell készíteni a vagyonmérleg tervezetet és az átalakulási tervet. Itt megfontolandó, hogy ha már készítjük az előző év zárását, célszerű lehet az átalakulást úgy elhatározni, hogy ez a beszámoló alapja lehessen a vagyonmérleg tervezetnek. A május 31-ig elkészített beszámolót még ebben az évben 06.30-ig fel tudjuk használni az átalakuláshoz. Így a könyvelőnket sem dolgoztatjuk duplán.

Az átalakulási kérelmet a cégbíróságon kell előterjeszteni az átalakulási terv elfogadásától számított 60 napon belül.

A cégbíróság többek között a benyújtott átalakulási terv és vagyonmérleg-tervezetek alapján dönt a kérelmezett átalakulás bejegyzéséről. Lehetőség van meghatározott időpontra kérni az átalakulás bejegyzését, mellyel érdemes élni, mivel szerencsésebb egy hó végi bejegyzési időpontra elkészíteni a számviteli zárást, mint egy hóközi időpontra. A cégbírósági bejegyzésnek feltétele, hogy az adóhatóság tájékoztassa a cégbíróságot, hogy nincs folyamatban adóhatósági eljárás.

Az átalakulások folyamata a cégbírósági bejegyzést követően az átalakulás napjára összeállítandó auditált végleges vagyonmérlegek és végleges vagyonleltárak elkészítésével zárul, melyet 90 napon belül letétbe kell helyezni. Ez lesz az alapja az átalakulás bejegyzésének időpontjában induló cégek számviteli nyitásának is.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 23-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Egyéni- és társas vállalkozások megszűnési eljárásainak adózási- és számviteli feladatai >> című konferenciáján segítséget kaphatsz a különböző,  jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnési eljárások közötti eligazodáshoz és a megszűnéssel kapcsolatos számviteli szabályokkal kapcsolatos ismereteid felfrissítéséhez.

***

További információkat kaphatsz a jogutódlással és a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó számviteli feladatokról a Gazdasági társaságok megszüntetésének lehetőségei, számviteli szabályai című cikkünket olvasva.

eÁfa – kihívás vagy lehetőség – II. rész – Czöndör Szabolcs

Az eÁfa rendszer az áfabevallással kapcsolatos elképzeléseinket alapvetően változtatja meg. A cikksorozat első részében elsősorban az áfabevallás kiajánlás alapú megoldását, a webalapú eÁfa rendszert ismerhettük meg. A második rész az eÁfa második pillérét, a gép-gép kapcsolatot járja körül. Az eÁfa által kínált megoldások közül talán ezt lehet a legváltozatosabbnak tekinteni, mivel annyi megjelenési formája lesz, amennyi implementáció fog hozzá fűződni.

Az eÁfa rendszerben a webfelületi működés az áfabevallás kiajánlástól indul el, amelyet a felhasználó szerkeszthet, módosíthat, kiegészíthet. Ez a működési elv akkor lehet előnyös egy vállalkozó vagy könyvelő számára, amennyiben az adóhivatali kiajánlás közel tökéletes és kevés manuális változtatásra van szükség.

A gép-gép kapcsolat (vagy M2M, machine to machine rendszer) a webalapú működéshez képest teljesen más logika mentén működik. Nem az adóhivatal által készített tervezetből indulunk ki, hanem a könyvelő által készített áfaanalitikából. A folyamat középpontjában a könyvelő és annak programja áll, amelyet különböző szolgáltatásokkal tud kiegészíteni az eÁfa rendszere. Akár már a bizonylat feldolgozásnál lehetséges adókód javaslatokat kérni az adóhivataltól, de a bevallás beadását megelőzően ellenőrzi az áfaanalitika megfelelőségét is.

Az eÁfa M2M ugyanúgy feldolgozási hibamentességet kínál, hiszen olyan bevallás ezen a rendszeren keresztül sem adható be, amelyet az adóhivatal ne tudna befogadni és bevallásként feldolgozni. Azonban nem várja el azt, hogy az áfaanalitika validációja mindenképp hibátlan legyen, tehát beadható úgy is bevallás, hogy az adóhivatali algoritmus bizonyos elemek tekintetében mást gondol megfelelőnek.

A könyvelő program és az adóhivatali rendszerrel való kapcsolat kialakítása azonban jelentős feladat elé állítja a vállalkozásokat, és elsősorban a fejlesztőket. Az adóhivatali rendszer nem a könyvelőtől várja el az alkalmazkodást, hanem az informatikai megoldásoktól. Végiggondolva azonban a rendszer működését, könnyen rájöhetünk arra, hogy az adóbevallási folyamatot is érdemes átgondolni, amelynek már lényegi hatása lehet a könyvelő napi munkavégzésére is.

Standardizált áfaanalitika

Az eÁfa M2M fókuszában az áfaanalitika áll. A könyvelő által létrehozott áfaanalitikát szükséges feltölteni az adóhivatalhoz, amelyet algoritmusok elemeznek, és végső soron az áfabevallás alapját is képezi az eÁfa rendszerben. Éppen ezért nincs szükség az űrlap alapú bevallásnál megszokott M-lapra, mivel tételes áfabevallás fog az adóhivatal rendelkezésére állni. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az eddig jogszabályban nem kellően részletezett áfaanalitikát emeljük egy bevallási folyamat központjába.

Az áfaanalitika legfontosabb szerepe jelenleg, hogy egy-egy áfabevallás sor mögötti bizonylatokat, a bizonylatokhoz tartozó egyéb adatokat nyilvántartásba vegye és ki tudja mutatni. Egy ellenőrzés esetén így akár még évek múlva is rekonstruálható, hogy az adott áfabevallás sorba a vállalkozás könyvelője miért az adott összeget írta, milyen bizonylatokon alapult a végösszeg. Önellenőrzés esetén pedig egy megnyugtató képet ad arról, mely bizonylatokkal módosult esetleg az áfabevallás, és az adott időszakban összességében mely bizonylatok és milyen adatokkal szerepelnek az adóelszámolásban.

Mivel részletes jogszabályi követelmény nem található az áfaanalitikával kapcsolatban, ezért sajnálatos módon nem alakult ki egységes áfaanalitika adatstruktúra és alapkövetelmény-rendszer. Az adattartalom tekintetében nagyon jelentős eltéréseket láthatunk a vállalkozások között. Áfaanalitikaként találhatunk nagymértékben részletezett nyilvántartásokat, de csak néhány oszlopra kiterjedő kimutatást is. A legnagyobb problémát azok az áfaanalitikák jelentik, amelyek nagyon nehezen értelmezhetők, számos adatsor összekapcsolásával jöhetünk rá akár egy-egy áfabevallás sor mögöttes adattartalmára, akár egy-egy oszlop tényleges jelentésére.

Ahhoz, hogy az áfaanalitika egy digitális folyamatban az áfabevallás alapjává tudjon válni, mindenképp szükséges a standardizálása. A standardizálás rövid távon a vállalkozásoktól, könyvelőktől és fejlesztőktől nagyobb erőfeszítéseket követel, azonban már középtávon látszódhatnak az előnyei.

A standardizálás alatt nem csupán az adatstruktúra meghatározását kell érteni, hanem lényegi adattartalmakban történő megszorításokat is. Enélkül ugyanis az adóhivatali oldalon digitálisan nem értelmezhető, nem dolgozható fel az áfaanalitika. Ilyen megszorítás például, hogy a vállalkozás informatikai rendszere által használt adókódokat meg kell feleltetni az adóhivatali adókódokkal. Nem szükséges az adóhivatali adókódok használata, elegendő az egyértelmű kapcsolatot felépíteni a vállalkozás adókódjai és az adóhivatali adókódok között.

Az adókódok összerendelését megelőzően érdemes elvégezni a használt adókódok felülvizsgálatát is. Előfordulhat, hogy a könyvelő programban vagy vállalatirányítási rendszerben megtalálhatóak hosszú évek óta nem használt adókódok, de ugyanígy lehetnek olyan esetek is, amikor több típusú ügylethez egyetlen adókód tartozik. A felülvizsgálat eredményeként előálló adókód lista alapján érdemes vállalati adókód – standard adókód megfeleltetési táblázatot létrehozni, amely alapvető feltétele a hatékony áfaanalitika készítési folyamatnak eÁfa M2M esetén.

Az adókódokon kívül természetesen fontos feladat az adóhivatali követelményeknek megfelelő adatstruktúra alkalmazása is. Ez néhány esetben akár azt is jelentheti, hogy az addig számos táblázatban tárolt adatokat kell az adóhivatali adatstruktúrába beilleszteni. Ennek a feladatnak számos kihívása lehet, mint például a levonási korlátok megfelelő kezelése.

Áfaanalitika validálása

Az eÁfa rendszernek ügyfél oldalról a legvonzóbb funkciója az áfaanalitika előzetes validációja. Amennyiben az áfaanalitikánkat az előzőekben ismertetetteknek megfelelően össze tudjuk állítani és van egy olyan eszközünk, amelynek segítségével az adóhivatali szerverre fel tudjuk tölteni, akkor az adóhivatali algoritmusok elemzés alá vetik azt. Lényegében egy automatikus ellenőrzés történik, amelynek eredményét az adóhivatal visszamutatja. Az eredmény alapján tudjuk eldönteni, hogy ezzel az adattartalommal beadjuk-e az áfabevallást, vagy még változtatunk rajta.

A validáció eredményét két lépésben tudjuk megkapni: azonnali eredmények és utólagos eredmények. Az azonnali eredmények alapján egyértelmű, hogy az adott áfaanalitika alapján az adóbevallás feldolgozható-e adóhivatali oldalon, vagy nem. Az utólagos eredményekre lehet, hogy akár néhány napot is várnunk szükséges, ennél a visszajelzésnél azonban mélyebb szintű összevetéseket hajt végre az adóhivatal.

Az utólag megkapott validációk miatt került bevezetésre a 15 napos pótlékmentes önellenőrzés és a 15 napos ellenőrzési moratórium. Az utóbbinak azonban feltételei vannak, nem minden adózónak lesz elérhető az ellenőrzési moratórium. Az adott adózónak megbízható adózónak szükséges lennie, valamint nem merülhet fel bevételeltitkolásnak vagy fiktív számlázásnak a valószínűsége. Ezekben az esetekben ugyanis nem illeti meg az adózót az ellenőrzési moratórium.

Az adóhivatal a validáció eredményeit gép-gép kapcsolaton keresztül küldi vissza a vállalkozásnak. Bár az adóhivatali válaszüzenetek emberi szem számára értelmezhető módon is megjelennek, azonban mindenképp szükséges az adózói oldalon egy olyan eszköz, amely képes ezeket átláthatóvá és rendszerszinten is érthetővé tenni. Talán ez utóbbi jelent nagyobb kihívást, mint az adatok feltöltése.

Érdemes-e átállni az eÁfa M2M-re?

Talán ez a kérdés hangzik el a vállalkozások és könyvelők részéről a legtöbbször. Az átállás nem feltétlenül lesz költségmentes és nem is feltétlenül nagyon gyors és látványos folyamat. Végeredményként nem kapunk olyan bizonyosságot, hogy egy adóhivatali ellenőrzés nem fog találni hibákat. Akkor melyek lehetnek azok az okok, amelyek miatt többen átállnak az eÁfa rendszerre?

Az okok között mindenképp a validációt kell keresnünk. Bár tökéletes kockázatmentességet nem tud adni, de ha az adóhivatal nagyon sok és nagyon mély elemzést végez, akkor számos probléma egyszerűen és gyorsan orvosolhatóvá válik. Minden informatikai fejlesztés magában rejti azt a lehetőséget, hogy talán hatékonyabb és rugalmasabb lesz az új rendszer. Persze ez csak akkor igaz, ha az eÁfa átállást kellő körültekintéssel végezzük el. Ebben számos ötletet és támpontot kereshetünk. A hatékonyság növelése, a folyamatok egyszerűsítése tehát még egy fontos indok lehet.

Mindezen okokon felül a legfontosabb üzenet talán az, hogy egyszer úgyis kötelező lesz. Amennyiben a végletekig kivárunk, akkor inkább kapkodás lesz az átállás, nehezen fogunk megfelelő szakembereket találni, akik a munkánkat támogatni tudják. Érdemes tehát előre gondolkozni és megfelelő stratégiát kialakítani az eÁfa átállásra. A rendszer még csak most indult el, és várhatóan az idei év még inkább a rendszer stabilitásának növeléséről, a funkciók bővüléséről fog szólni. Ugyanakkor ez egy tökéletes időpont a felkészülésre és az áttérés megtervezésére.

Az átállásnak azonban lehet egy eÁfa-hoz csak közvetetten köthető oka is, mégpedig az áfaanalitika készítési és áfabevallási folyamat hatékonyabbá tétele. Az eÁfa alapvetően adóhivatali rendszer alkalmazási kötelezettséget és validációkat jelent. Amennyiben egy kicsit messzebbről nézzük, lehetőséget adhat a sokszor túlságosan bonyolult és időigényes bevallási folyamatok átalakítására, automatizációjára, hatékonyabbá tételére. Számos könyvelő küzd 20-át megelőzően azzal, hogy áfaanalitika tételsorokat szétszedjenek, táblázatokban szűrjenek és importáljanak adatokat. Az eÁfa átállás ugyanakkor lehetőséget is jelenthet arra, hogy a nagymértékben manuális és utólag nehezen ellenőrizhető folyamatok leegyszerűsödjenek.

A mérleg másik serpenyőjében pedig a költségek és emberi erőforrások állnak. Nem létezik költségmentes informatikai átállás. Fontos felmérni, hogy a gép-gép kapcsolat milyen nagyságrendű beruházást igényel és ennek mi lehet az időtávja. Minél komplexebb egy vállalkozás belső működése, annál több időt és energiát érdemes a tervezésre fordítani. Érdemes lehet az átállási projekt részévé tenni a belső folyamatok átvilágítását és átalakítását is, így az informatikai költségek nem csupán az eÁfa-ra történő átállást, hanem a belső folyamatok hatékonyságának növelését is tudják szolgálni.

***

5percAdó konferenciaajánló

A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. április 16-i, eÁfa – kihívás vagy lehetőség? című konferenciáján dr. Czöndör Szabolcs és dr. Varró György gyakorlati példákon keresztül mutatja be az eÁfa rendszer kapcsán az áfabevallás új megoldásait és a bennük rejlő lehetőségeket, valamint a rendszerre való átállásban is praktikus tanácsokkal látják el a konferencián résztvevőket.

***

A cikksorozat első részét, melynek kiemelt témája az eÁfa webfelület, ide kattintva olvashatod!

Hétindító – 14. hét – Bérszámfejtés és negyedéves bevallások – Suller Kriszta

Kellemes vadvirágos jó reggelt! Imitt-amott már virágzik egy két fa, így lassan érezhető a tavasz, aki teheti, a teraszon fogyassza el kávéját, magába szívva a tavasz illatát! És lehetőség szerint egy kicsit ne is gondoljon másra! Utána azonban vár minket a munka, a bérszámfejtési és járulékbevallási feladatok mellett várnak minket a negyedéves bevallások is!

Járulékbevallás

A jövő hét végére határidős a járulékbevallások benyújtása és az ebből eredő befizetési kötelezettségek teljesítése.

  • xx58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • xx08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól sem, pl. 08INT).

Szja bevallási hajrá

Az ügyfelek alkalmazottai által kért szja bevallásokat is elkészítem vagy előkészítem, hogy később ne kelljen ezzel foglalkozni. Természetesen csak azon esetekben, ahol ezt korábbi felhívásomra tekintettel kérték, mivel bár a NAV rendszere sokat segít nekünk ezen a téren, ugyanakkor éppannyi gondot is tud okozni. Véleményem szerint mindenki, aki felelős adózó, áttekinti vagy átnézeti a NAV által generált SZJA tervezetet.

Átalányadó – negyedévente

A 12-i határidő okán nem feledkezhetünk meg a VSZJA hatálya alatt lévő egyéni vállalkozók szja előlegének kiszámításáról sem! Átalányadózást választó ügyfeleinknél szintén negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell beadni a járulékbevallásokat, így figyeljünk, hogy ez ne maradjon el!

Negyedéves bevallások

Mindeközben közeledik a negyedév zárása is, melynek keretében határidősek lesznek az áfával kapcsolatos bevallások, jelesül:

  • XX65-ös áfa bevallások,
  • XXA60-as összesítő nyilatkozatok,
  • XX01-es bevallások (az arra kötelezetteknek),
  • XXKTBEV környezetvédelmi termékdíj bevallások.

A speciális adózói kör – pl. az alanyi adómentes áfa alanyok – esetleges rendkívüli bevallásának benyújtásáról sem feledkezhetünk meg. Ez mindazon esetekben fordulhat elő, amelyekben nem járhat el ügyfelünk alanyi mentes minőségében (pl. EU beszerzések stb.).

Társasági adó előlege

Negyedév lévén az első negyedéves társaságiadó-előlegek kiközlésére is hangsúlyt kell fektetnünk.

Cégautóadó

Nem feledkezhetünk meg a cégautóadó bevallások és befizetések határidejéről sem! A cégautóadóból levonható a határidőben megfizetett teljesítményadó összege, ez viszont ebben a negyedévben egy plusz ellenőrzési feladatot ró ránk, jelesül azt, hogy április 15-ig megfizetésre kerültek-e az adóhatóság felé az esedékes tételek.

Ehhez idén – mivel a befizetési határidő módosult – soron kívüli megfizetés igazolást kell bekérnünk ügyfeleinktől, illetőleg időben történő befizetés esetén valószínűleg az adófolyószámlán követhető lesz e tétel befizetése. Amennyiben nem határidőben történik meg a befizetés, meglátásom szerint annak mértékével nem lehet csökkenteni a cégautóadó mértékét!

Mindenkinek kellemes tavaszi napokat, egyre több kávét, fennakadás nélkül működő ügyfél- és cégkaput kívánok!

***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet! >>

***

5percAdó konferenciaajánló:

HIPA bevallás 2023 – dr. Kovács Attila

1. Az adóévi adó, az előlegfizetési időszak adóelőlege, bevallás és annak módja

Az adózó fő szabályként az Art. alapján, illetőleg tételes adóalap szerinti adózásra [Htv. 39/A. §] áttérőként, vagy bevallásra kötelezettként a megelőző adóévi iparűzési adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig köteles a bevallást benyújtani. Így a naptári évvel azonos üzleti éves adózónak a 2023. adóévről 2024. május 31-ig kell teljesítenie a HIPA bevallás benyújtását.

Az adózó az előző adóévi iparűzési adó bevallásával – kivéve a soron kívüli, a különös szabályok alá eső [Art. 52-53. §], valamint a Htv. szerinti záró bevallások eseteit – egyidejűleg

  1. a bevallás-benyújtás törvényi határidejét követő második hónap 1. napjától kezdődő (keresztféléves, 12 hónapos) adóelőleg-fizetési időszakra vonatkozóan első és második előlegrészletként,
  2. a Htv. 39/A. §-a szerint adózó az áttérés évében kezdődő adóévre (ez azonos az adóelőleg-fizetési időszakkal)

adóelőleget köteles megállapítani és bevallani. Az a) pont esetén két adóelőleget, míg a b) pont esetén egy adóelőleget kell a 23HIPAK_M-EL nyomtatvány A) blokkjában rögzíteni.

Az adózó a megelőző adóévi iparűzési adóról és a folyó évben kezdődő előlegfizetési időszak adóelőlegéről a bevallást – általános szabályként – a NAV által biztosított elektronikus felületen a 23HIPAK nyomtatvány kitöltésével köteles benyújtani. A 2018-2022. adóévre korábban benyújtott iparűzési adóbevallás(ok) kijavítása, önellenőrzéssel való helyesbítése szintén a NAV rendszerében lehetséges.

Az általános szabálytól eltérve, az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany (mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság tagja) az adóbevallást papír alapon is benyújthatja, mégpedig a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A különleges gazdasági övezetbe tartozó területen székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó pedig a NAV-hoz. Ekkor a 23HIPAK nyomtatvány közvetlenül az illetékes adóhatóságtól szerezhető be, vagy az önkormányzat/NAV honlapjáról tölthető le.

2. Egyéni vállalkozóhoz kapcsolódó néhány sajátosság

2.1 Kit kell egyéni vállalkozónak tekinteni?

A Htv. alkalmazásában egyéni vállalkozó – és az iparűzési adó alanya -,

  1. az Szja tv.-ben meghatározott egyéni vállalkozó (Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély),
  2. a Kata tv. hatálya alá tartozó vállalkozó, akinek jogállására és bevételére az e törvényben foglaltak az irányadók, így esetében – szemben az Szja tv. hatálya alá tartozó átalányadózóval – nem kell a bevételi értékküszöbnek (bevétele lehet éves keretösszeg alatti, de feletti is) teljesülnie a Htv. szerinti vállalkozói státuszhoz.

2.2. Mi minősül bevételnek, illetve nettó árbevételnek?

 2.2.1. Az Szja tv. hatálya alá tartozók esetén

Az Szja tv. 2. melléklet I. pontjában meghatározott bevétel tekintendő Htv. szerinti bevételnek is. Így például az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértéke; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, félkész termék értékesítésekor kapott ellenértéke; a kapott kamat, a felvett támogatás (ha az bevételként számolandó el) összege.

A Htv. 39/A. §-a szerinti adózást választók bevételének az Szja tv. szerinti bevétel tekintendő.

 A Htv. alkalmazásában nettó árbevétel [52. § 22. pont g) alpont] a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, ha azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet az Szt. alapján egyéb bevételként kellene elszámolni. Ebből következően nem számít Htv. szerinti nettó árbevételnek az Szt. szerint az egyéb bevételek között elszámolandó kötbér, a költségek (ráfordítások) ellentételezésére (visszafizetési kötelezettség nélkül) az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott támogatás, juttatás összege, illetve az immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel.

Az általános iparűzési adóalap-megállapítási szabály [Htv. 39. § (1) bek.] alkalmazása során a Htv. szerinti nettó árbevétel a kiindulópont.

 2.2.2. A Kata tv. hatálya alá tartozók esetén

A kata-alany Htv. szerinti nettó árbevétele a Kata tv. szerinti bevétellel [2. § 4. pont] azonos. Így tipikusan a vállalkozási tevékenység végzésével összefüggésben bármely jogcímen és formában mástól megszerzett vagyoni érték – ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást is -, azzal, hogy nem bevétel például a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás; a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték.

Ha a kata-alany az adóévre tételes iparűzési adóalap szerinti adózást nem választ, vagy nem választhat (éves bevétele a 25 millió forint értékküszöböt meghaladja), akkor a Kata tv. szerinti bevétele minősül Htv. szerinti nettó árbevételnek az általános iparűzési adóalap-megállapítási mód alkalmazásához.

 2.3. A tevékenység szüneteltetése (szünetelése)

Az Evectv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó tevékenységét 1-36 hónap közötti időtartamra, míg más jogalany a rá irányadó ágazati szabályokban foglaltak szerint szüneteltetheti.

Egyéni vállalkozó esetében az adóév a naptári évvel azonos időszak. Az Art. 15. § (1) bekezdése az egyéni vállalkozót a tevékenység szüneteltetése időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól mentesíti, ez azt is jelenti, hogy a szünetelés időtartamára eső iparűzési adóalap után nem kell az adót megfizetni.

Az Art. 52. § (1) bekezdés – 2023. július 15. napjától hatályos – e) pontja (hatályon kívül helyezés nyomán) már nem tartalmazza a „szünetel” szövegfordulatot, ennek következtében az egyéni vállalkozói tevékenység naptári éven belüli szüneteléséhez nem kapcsolódik soron kívüli iparűzési adóbevallási kötelezettség.

A Htv. 35. § – 2024. január 1-jétől hatályos – (2) bekezdés második fordulata alapján az egyéni vállalkozót a tevékenysége szünetelésének időszakára is Htv. szerinti vállalkozónak és iparűzési adóalanynak kell tekinteni, ha a szünetelés időtartama a naptári éven belül egybefüggően nem éri el a 181 naptári napot. Másként fogalmazva, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időszaka a naptári évben egybefüggően meghaladja a 180 naptári napot, akkor ő a szünetelés 181. napjától nem minősül iparűzési adóalanynak. Ez azt is jelenti, hogy ha az egyéni vállalkozó a naptári évben egybefüggően – egyszeri vagy többszöri alkalommal, utóbbi esetén a szünetelési időszakok számától és összesített időtartamától függetlenül – 181 naptári napot el nem érően szünetelteti tevékenységét, akkor a Htv. szerinti vállalkozói minősége és ezáltal iparűzési adóalanyisága, továbbá adóéve változatlanul fennáll.

Két gyakorlati példa a fentiek gyakorlati alkalmazásához: Az egyéni vállalkozó tevékenységét

a) a 2024. naptári év minden páratlan hónapjában szünetelteti

Ekkor a tevékenység szünetelésének időszakai a 2024. naptári év egészére (mint adóévre) fennálló iparűzési adóalanyiságára joghatást nem gyakorolnak. A 2024. évi iparűzési adóbevallás – a szünetelés páratlan hónapjaira eső adóalap után adót nem kell fizetni – 2025.05.31-ig nyújtandó be.

b) 2024. 03.01.–2024.08.31. közötti időszakban (184 naptári napon át) szünetelteti

Ezen esetben a naptári éven belüli szünetelés 180. napjáig (2023.08.27-ig) az iparűzési adóalanyiság és adóév fennáll. Így a naptári éven belüli „első” adóévről (2024.01.01.-2024.08.27.) – az iparűzési adóalanyiság 2024.08.28. nappal való megszűnése „quasi” az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéseként (az adóalanyiság és adóév megszakadásaként) értelmezendő – az Art. alapján soron kívüli (záró) iparűzési adóbevallás benyújtása indokolt.

A szünetelés megszüntetését követő naptól (2024.09.01-től), azaz a tevékenység ismételt folytatásával újra indul az egyéni vállalkozó iparűzési adóalanyisága és naptári éven belüli „második” (2024.12.31-ig tartó) adóéve.

3. A jogelőd nélkül kezdő vállalkozás mely adóévre választhat tételes adóalap szerinti adózást?

A tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévről szóló iparűzési adóbevallásban az első adóévre is nyilatkozhat a tételes adóalap szerinti adózás választásáról [Htv. 39/A. § (4) bek. a) pont].

Fenti jogszabályhely értelmében a jogelőd nélkül létrejött vállalkozás az első adóévről szóló bevallásában az első adóévre (utólagosan) és/vagy a folyó adóévtől kezdődő adóévre az adóév május 31-ig nyilatkozhat a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választásáról. Ezen adóalany dönthet úgy, hogy az első és a folyó adóévére egyaránt, illetőleg kizárólag az első adóévére vagy a folyó adóévtől kezdődő adóévére tételes iparűzési adóalap szerint adózik.

Példa

Az egyéni vállalkozás 2023. október 20. napján jött létre, a megelőző (2023.10.20.-2023.12.31.) adóévre és a 2024.01.01-től kezdődő adóévre egyaránt a Htv. 39/A. §-a szerint kíván adózni. Ehhez a 23HIPAK nyomtatványon

  • az A-NY-01 lap A) blokk 9. pont melletti sor kitöltésével (négyzetben „1-es értéket jelölve”) a 2024. adóévre (adóévtől),
  • az A-NY-01 lap C) blokk 22. pont melletti sor és az A-EGY lap E) blokk kitöltésével az első (2023.) adóévre

tételes adóalap szerinti adózás választásáról nyilatkozik.

4. Tételes adóalap szerinti adózást választó kérheti-e az adóelőleg mérséklését?

Az Art. 69. §-a szerint az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (pl. év) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. E jogszabályhely nem tiltja és nem zárja ki, hogy a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást választó kisvállalkozó az (tárgy adóévvel azonos) előlegfizetési időszakára az előző adóévi bevallásában bevallott, évközi új telephely létesítése, székhelyáthelyezésként új székhelye szerint illetékes adóhatósághoz bejelentkezési/változás-bejelentési nyomtatványon „bevallott” adóelőlegének mérséklését kérje.

Hangsúlyozandó, hogy a végrehajtható okiratban „bevallott” – önadózásos adónem esetén a fizetendő adóelőleget tartalmazó bevallás [Avt. 29. § (1) bek. 2. pont], míg új telephely/székhely esetén a bejelentkezési/változás-bejelentési nyomtatvány [Htv. 39/A. § (4) bek. záró szövegrész] – iparűzési adóelőleg mérséklésére nyújtható be kérelem. A 23HIPAK_M-KÖT nyomtatvány M-EL lap A) blokk első sorában, illetőleg a bejelentkezési/változás-bejelentési nyomtatvány II/1. pontnál az „előlegfizetési időszak” egy konkrét adóévre (12 hónappal azonos, vagy annál rövidebb időszakra) vonatkozik és egyben korlátozódik.

Példa

A kisvállalkozó a 22HIPAK nyomtatványon a 2023. évben kezdődő adóévtől tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választott, a bevallás a 2023. adóévi adóelőlegét rögzítette. Az adózó a 2024. adóévre is tételes adóalap szerint kíván adózni, azonban a 2023. adóévi bevétele alacsonyabb bevételi sávba (pl. 0-12 M Ft) esik, mint a 2022. adóévi bevételéhez tartozó bevételi sáv (pl. 12-18 M Ft), a rendeleti adómérték mindkét évben 2%.

Ahhoz, hogy a kisvállalkozó a 2024. adóévi adóelőlegét a 2023. adóévi adó összegével azonos összegben fizethesse meg, a 2023. adóévi adóról és a 2024. adóévi előlegfizetési időszak adóelőlegről bevallást kell benyújtania. A 2024. adóévre esedékes iparűzési adóelőleg mérséklésére irányuló kérelem benyújtásának feltétele ugyanis, hogy a tárgy előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőleg végrehajtható okiratban bevallásra kerüljön.

5. Mezőgazdasági őstermelő milyen esetben adóalany?

Az Szja tv.-ben meghatározott mezőgazdasági őstermelő a Htv. alkalmazásában akkor minősül vállalkozónak, ha őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja. Az Szja tv. alkalmazásában az éves minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.

A kötelező legkisebb munkabér havi összege 2023. január 1-jén 232.000 Ft (ennek tizenkétszerese 2.784.000 Ft) volt, míg 2024. január 1-jén 266 800 Ft (ennek tizenkétszerese 3 201 600 Ft). Ebből következően az éves minimálbér 50%-át meghaladó összeg (a Htv. szerinti vállalkozói jogállást és iparűzési adóalanyiságot keletkeztető értékhatár) a 2023. naptári évben 1.392.001 Ft volt, míg a 2024. naptári évben 1 600 801 Ft.

6. A háziorvos, védőnő iparűzési adóalapjába tartozó bevétel

A gazdálkodó szervezetként, vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján – háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végző adóalany Htv. szerinti nettó árbevételébe tartozik az e tevékenység kifejtéséért a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származó bevétel.

***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Gazdasági társaságok megszüntetésének lehetőségei, számviteli szabályai – Munkácsi Márta

Előzmények

A 2023-as évben is folytatódott a cégek számának csökkenése: nemcsak a vállalkozás alapítása iránti kedv mérséklődött, de rekordot döntött a törölt cégek száma is (közel 38 ezer). A megszűnési eljárások fele sikeres végelszámolás eredménye, míg a másik felén osztoznak – közel egyenlő arányban – a felszámolások és a kényszertörlések.

A néhány évvel ezelőtt bevezetett egyszerűsített végelszámolási eljárás lebonyolításának feladata a könyvelőt terheli, mivel jogi képviselőre az eljárás során nincsen szükség. A jogszabály alapján végelszámolóvá váló korábbi vezető tisztségviselők számára általában ismeretlenek a cégeljárási szabályok, így a gyakorló számviteli szakemberek számára kiemelten fontos, hogy ismereteket szerezzenek a cégek megszüntetési eljárásainak terén.

Cégek megszűnésének lehetőségei

Attól függően, hogy a cég által végzett tevékenységeket kívánják-e folytatni a tulajdonosok egy másik társaság keretein belül, vagy a cég megszűnésével valamennyi végzett tevékenység lezárásra kerül, választási lehetőségeket kínálnak a törvények.

Jogutódlással történő megszűnések

A jogutódlással történő megszűnések közül a legtöbb kedvezményezett (adósemleges) formában valósul meg, ezzel némi többlet adminisztrációs kötelezettséget róva a könyvviteli szolgáltatókra.

A 2013. évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról (Átv.) és a Számviteli törvény rendelkezéseinek „összeolvasása” gyakorló szakemberek számára sem mindig egyszerű, ezért fontos, hogy időről-időre, példákon keresztül sajátítsuk el a szükséges ismereteket.

A legnagyobb nehézséget a szoros határidők betartása jelenti. Gyakran kerülünk abba a helyzetbe, hogy „kifutunk az időből”, azaz megvalósul ugyan az elérni kívánt cél, a cégbíróság által bejegyzésre kerül az átalakulás/egyesülés/szétválás (a továbbiakban átalakulás), de nem azzal a dátummal, amelyet terveztünk. Eklatáns példája ennek az az eset, amikor a jogi hatálybalépés dátumaként január 2-át sikerült bejegyeztetni…

Mivel az átalakulások két lépcsőben mennek végbe, ezek időbeli lefutása minimum 4-5 hónapot vesz igénybe, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. Ha több cég is rész vesz az átalakulási folyamatban, igazi kihívást jelent a szakemberek számára a vagyonmérleg/vagyonleltár tervezetek és a végleges vagyonmérlegek/vagyonleltárak összeállítása.

Jogutód nélküli megszűnések

A jogutód nélküli megszűnések közül a végelszámolás az, amellyel a leggyakrabban találkozunk: azok közül is az egyszerűsített végelszámolás a legalkalmasabb eljárás arra, hogy esetleg már néhány hét alatt megszüntethessük a céget (amennyiben ennek az eljárásnak a feltételei adottak). Nem szabad megfeledkezni a felelősségi kérdések megnyugtató lezárásáról sem, valamint a jogutód nélküli megszűnéshez szorosan kapcsolódó adófizetési kötelezettségek számbavételéről. Ez az eljárás arra is lehetőséget biztosít, hogy ha nem várt nehézségekkel találjuk magunkat szemben, áttérhessünk a normál végelszámolásra, vagy meggondolva magunkat, visszatérjünk a cég folyamatos működtetéséhez.

A felszámolás és a kényszertörlés már nem feltétlenül a tulajdonosok választására induló eljárások, ezekben az esetekben a könyvviteli szolgáltatóknak a felszámolási, kényszertörlési időszak kezdetét megelőző dátumra el kell készíteniük a tevékenységet záró beszámolójukat. Ezt követően vagy a felszámoló feladatává válnak a további cégjogi, számviteli teendők, vagy – kényszertörlés esetén – olyan helyzetben találja magát a vezető tisztségviselő, amelyre kevéssé van felkészülve.

A fentebb ismertetett „tiszta” esetek mellett beszélnünk kell azokról a jogutód nélküli megszűnést eredményező jogi eljárásokról is, amelyekre – az Áht. és a vonatkozó kormányrendeletek figyelembe vételével – alkalmazni kell a jogutódlással történő átalakulások szabályait is.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 23-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Egyéni- és társas vállalkozások megszűnési eljárásainak adózási- és számviteli feladatai >> című konferenciáján segítséget kaphatsz a különböző,  jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnési eljárások közötti eligazodáshoz és a megszűnéssel kapcsolatos számviteli szabályokkal kapcsolatos ismereteid felfrissítéséhez.

***

További információkat kaphatsz a végelszámolásról, a kényszertörlésről, a felszámolásról és az átalakulásról A megszűnés szabályai című cikkünket olvasva.

A kiküldetés munkajogi aspektusai – Dr. Horváth István

Külföldi munkáltatók által Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók

A kiküldetés kapcsán a Munka Törvénykönyve [a továbbiakban: Mt.] 295. §-a a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv jogharmonizációs követelményeinek való megfelelést szolgálja. Az Mt. 295. § (1)–(2) bekezdése tartalmazza a magyar munkajog szerinti munkafeltételeknek az Indokolás szerinti ún. „kemény magját”, amelyet a külföldi munkáltatónak harmadik személlyel kötött szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján a magyarországi foglalkoztatás során – függetlenül a felek közötti jogviszonyban alkalmazandó külföldi jogtól – be kell tartania. E rendelkezéseket kell alkalmazni továbbá, ha a foglalkoztatásra a külföldi munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval.

Az Mt. célja alapvetően a hazai munkaerőpiac védelme azzal, hogy a hazai foglalkoztatási feltételeknél rosszabb kondíciók alkalmazását kizárja.

A kemény mag

Az Mt. 295. § (1) bekezdése szerint, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki – azaz a munkavállaló a munkát rendszerint nem Magyarországon végzi – , a munkaviszonyra

  1. a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
  2. a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
  3. a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összege,
  4. a munkaerő-kölcsönzésnek az Mt. 214–222. §-ban meghatározott feltételei,
  5. a munkavédelmi feltételek,
  6. a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá
  7. az egyenlő bánásmód követelménye,
  8. a munkavállalónak a munkáltató által biztosított szállás feltételei, valamint
  9. Magyarország területén ideiglenesen foglalkoztatott munkavállaló kiküldetésekor felmerülő vagy Magyarország területén történő tartózkodás során, a szokásos munkavégzés helyétől eltérő munkahelyre küldés esetén az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások vagy költségtérítés mértéke

tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú, illetve az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.

A felsorolt feltételeket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a foglalkoztatásra a külföldi munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval [Mt. 295. § (1) bek.].

További munkavállalói garanciák és munkaadói kötelezettségek a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó kiküldetéssel összefüggésben

Az Mt. 297. §-a a 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról rendelkező 2014/67/EU irányelv 9. és 12. cikkének átültetése érdekében megteremtette a külföldi munkáltató (pl. ha egy romániai székhelyű kft. vállalkozóként tevékenykedik, és ennek keretében foglalkoztat román alkalmazottakat, Magyarországon működő megrendelő részére) és a szolgáltatás jogosultjának (pl. a magyar megrendelő) felelősségét a visszaélések megelőzése céljából.

A 96/71/EK irányelvvel összhangban az Mt. meghatározza a kiküldetésre (posting) vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. A közösségi szabályozás elsődleges célja, hogy bizonyos minimális munkafeltételek tekintetében átmenetileg se lehessen a kiküldetés helye szerinti ország munkajogánál hátrányosabb feltételekkel alkalmazni a külföldről érkező munkavállalót azokban az esetekben, amikor az egyik tagállamban letelepedett munkáltató a munkavállalóját ideiglenesen egy másik tagállamban foglalkoztatja. Egy másik optikán keresztül szemlélve: egy vállalkozás önmagában abból nem szerezhet előnyt, hogy olyan tagállamban működő alvállalkozóval szerződik, ahol például jóval alacsonyabb a bérszínvonal.

Az Mt. a fenti cél érdekében megállapítja: amennyiben a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki, a munkaviszonyra – egy szűk kivétellel – a felsorolt munkafeltételek tekintetében alkalmazni kell a magyar munkajog szabályait. A magyar munkajog szabályai alatt nem csupán az Mt.-t és az egyéb munkajogi jogszabályokat, hanem a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglaltakat is érteni kell.

Amennyiben az adott ágazatban létezik olyan kollektív szerződés, amely a szektor szakmáiban bértarifát állapít meg, úgy a külföldről érkező munkavállalók tekintetében is ez lesz az irányadó. Nem kell ugyanakkor figyelembe venni a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összegénél a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekbe történő befizetést, valamint a munkavállalónak nyújtott olyan díjazást, amely nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.

További garancia, hogy a külföldi munkáltatónak ki kell jelölnie

  1. egy kapcsolattartót a kijelölt hatóságként eljáró foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal való kapcsolattartásért, továbbá
  2. egy személyt, aki felelős a kiküldött munkavállalók
    1. munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
    2. munkaidő-nyilvántartása, valamint
    3. a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata küldéséért és átvételéért.

A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a munkaügyi hatóságot. Ha az Mt. szerint kijelölt személy nem tartózkodik állandó jelleggel Magyarországon, csak olyan személy jelölhető ki megbízottként, aki észszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre áll [Mt. 297. §].

A jogosult és a külföldi munkáltató további kötelezettségei

A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a jogosult (pl. a magyar fővállalkozó) köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót (pl. a román alvállalkozót) az Mt. 295. §-ában foglaltak alapján irányadó munkafeltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló Mt. 295. §-ban meghatározott követeléseiért. Ha a jogosult tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.

Az Mt. 297. § (3) bekezdése állapítja meg, hogy a jogosult az Mt. 295. §-ában foglalt garanciák ellenőrizhetősége érdekében milyen iratok és nyilvántartások hozzáférhetőségéről és ellenőrizhetőségéről köteles gondoskodni.

Így a jogosult köteles – a fentiekben ismertetett Mt. 295. § (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések betartása érdekében – gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók

  1. munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
  2. munkaidő-nyilvántartása, valamint
  3. a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata

a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.

Ha a magyar munkáltató küldi külföldre alkalmazottait

Az Mt. 47. §-a a külföldön történő, de csak a 15 napot meghaladó időtartamú munkavégzés esetén ír elő a munkáltató terhére tájékoztatási kötelezettséget. Mindezt legalább a kiutazást megelőző hét nappal korábban, írásba foglaltan kell a munkavállalóval közölni. A szakirodalom szerint célszerű, ha a munkáltatónál az azonos munkakörökhöz vagy tevékenységi körökhöz kapcsolódóan a tájékoztatáshoz egy ún. blankettát alkalmaznak, figyelemmel arra is, hogy a munkáltató a tájékoztatást írásban köteles a munkavállalónak átadni. E tájékoztatási kötelezettség attól függetlenül terheli a munkáltatót, hogy a külföldi munkavégzésre a munkaszerződésben foglaltak vagy a munkáltató egyoldalú intézkedése, így a korábbi fogalmak szerinti kiküldetés vagy kirendelés alapján kerül-e sor.

Az Mt.-ben meghatározott tájékoztatási tárgykörök között különösen fontos a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról szóló információ. Ilyen például. a külföldi munka ellenértéke, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségek megtérítése, a munkavállaló elhelyezése, szállásköltségeinek megtérítése. A díjazás és egyéb juttatás pénzneméről szóló tájékoztatásban közölni kell, hogy a munkavállaló egyes juttatásainak kifizetése milyen pénznemben történik. Emellett rendelkezni kell a kifizetés körülményeiről is (pl. milyen határidőre, mely bankszámlára történik az átutalás).

Az Mt. 47. §-a szerinti tájékoztatási tárgykörök 2023. január 1.-től bővültek. A 96/71/EK irányelv alapján más tagállamokba vagy harmadik országba (külföldre) kiküldött munkavállalókat a sajátos helyzetükre tekintettel további tájékoztatásban szükséges részesíteni. Ezek a munkavállalók a határon átnyúló szolgáltatás keretében dolgoznak külföldön, amely szolgáltatás jellegzetessége, hogy

  • a szolgáltatást nyújtó munkaadó tagállama nem azonos a szolgáltatás igénybe vevő személyével, és
  • a szolgáltatás nyújtója csak átmenetileg tevékenykedik a fogadó országban, tartósan nem telepszik ott le.

Ez a munkáltatói kötelezettség ugyancsak abban az esetben érvényesül, ha a külföldi munkavégzés időtartama várhatóan meghaladja a tizenöt napot. Lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy a kiutazást megelőzően tájékoztatást kapjanak a fogadó tagállamban irányadó díjazásról, egyéb költségek megtérítésének szabályairól [Mt. 47. § (1) bek. c) pont], továbbá annak az egységes nemzeti honlapnak az elérhetőségéről, amelyet minden tagállam működtet [Mt. 47. § (1) bek. e) pont]. E honlapon tud a kiküldött munkavállaló tájékozódni a tagállamban érvényes munkafeltételekre vonatkozó lényeges információkról. E tájékoztatás megadása a munkabér esetében azért is fontos, mert a szolgáltatások nyújtása keretében külföldre kiküldött munkavállaló a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összegére jogosult, ha bére ennél alacsonyabb összegű.

A külföldi munkavégzés idején járó díjazásról, juttatásról és a munkabér-fizetés pénzneméről szóló tájékoztatás a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megjelölésével is biztosítható [Mt. 47. § (2) bek.]. A külföldön történő munkavégzés esetén a munkáltatói tájékoztatási kötelezettséget érintő bármely munkafeltétel változásáról a változás hatálybalépésének időpontjában írásban informálni kell a munkavállalót [47. § (3)]. A külföldi munkavégzés helyének megváltozása esetén ez nem is lehetne másképp, hiszen a munkavállalók legkésőbb az induláskor „el kell árulni” az úti célt.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. május 06-án, a PENTA UNIÓ Zrt. A kiküldetés munkajogi szabályai, a kiküldetések szja és társadalombiztosítási kérdései >> című konferenciáján megismerkedhetsz a magyar munkáltatók külföldi tevékenységére és a külföldi munkáltatók magyarországi tevékenységére vonatkozó szabályokkal egyaránt, emellett fontos információkat tudhatsz meg a kiküldetések társadalombiztosítási szempontjairól is.

Hétindító – 13. hét – Beszámoló és magáncélú beszerzések – Suller Kriszta

Most, hogy végre berobbant a tavasz, kicsit a kedvünk is jobb talán. Ám ennek ellenére, hiába csalogat hívogatóan a napocska, nekünk haladnunk kell, mert rengeteg a teendőnk! A havi határidők mellett előkészítjük a beszámolókat és érdemes szót ejtenünk a magáncélú beszerzések kezeléséről is.

Fontos feladatok – bérszámfejtés, áfa, szja bevallások

Én a héten igyekszem a bérszámfejtéssel – már amennyire lehetséges – haladni, és a bérszámfejtési feladatokkal együtt az ügyfelek alkalmazottai által kért szja bevallásokat is elkészítem, előkészítem, így is segítve a kiutalások meggyorsítását. Természetesen csak azon esetekben, ahol ezt korábbi felhívásomra válaszul kérvényezték.

A NAV rendszere sokat segít nekünk ezen a téren, ugyanakkor éppannyi gondot is okoz véleményem szerint, mert nagyon sok kedvezmény – akár pl. a megosztott családi kedvezmény is – “beragad”, és ez általában az érintetteknél egyáltalán nem, vagy csak későn, ősz tájékán tudatosul. Ezért figyelmeztetem erre azokat, akikről tudom, hogy korábbiakban érintettek voltak.

És ha már április, akkor negyedév! Erre is felkészülve igyekszem a negyedévvel érintettek iratanyagát minél előbb teljes körűen begyűjteni. Nem megfeledkezve az áfát havi gyakorisággal bevalló ügyfelekről sem.

Napirenden a beszámoló

Mi itt az irodánkban – a beszámoló készítés oltárán áldozva – még egyszer áttekintjük minden ügyfél anyagát, kijegyzetelve a még mindig hiányzó okiratokat. Persze a renitens ügyfeleket is megpróbáljuk becserkészni, hogy ne megint az utolsó utáni pillanatban kelljen a beszámolóikkal vesződni. Ezen felül ellenőrzöm a listámat, hogy biztosan mindenki szerepeljen rajta beszámoló készítés szempontjából is. Nem tudom, ti hogyan tartjátok nyilván ügyfeleiteket, de én már évek óta egy számolótáblában, még pedig úgy, hogy szűrhető állomány jöjjön létre, melyből a különböző ellenőrző listákat két mozdulattal lehet gyártani.

Beszámoló előkészítő munkáink folyamán már zajlanak az egyeztetések, én ebben az időszakban mindenkinek lementek még egy folyószámlát, hogy gyorsan rendelkezésre álljon abban az esetben is, ha esetleg az adóhatóság rendszereiben fennakadások lennének. Nálunk nem múlik el zárás úgy, hogy ne ellenőriznénk a friss cégkivonatokat, és ezek az iratanyagokban is mentésre kerülnek. Ezt mindenkinek javaslom, érdekes dolgok tudnak ugyanis kiderülni.

Kimutatás a főbb beszámoló adatokról

Bár nem vagyunk könyvvizsgálók, én évek óta ragaszkodom a könyvelői teljességi záradékhoz, és ügyfeleim minden évben kapnak egy külön kimutatást, melyben a főbb beszámoló adataikat szerepeltetem, jelölve, melyik ponton van gond. Ez a bizonylat jól jöhet a későbbi problémák elkerülése végett is. Ez egy egyszerű táblázat, nem kell bonyolultra gondolni. Tartalmazza a generális kérdéseket, pl. készlet, tagi kölcsön, tagnak nyújtott kölcsön, pénztáregyenleg, alultőkésítés stb. Tapasztalatom szerint az ügyfelek is szeretik, mivel sokkal jobban “értik”, mint a csupasz főkönyvi kivonatot, jobban szembesülnek a problémákkal. A másik oldalon pedig jól jöhet, amikor az ügyfél és a könyvelő között “kínos” kérdések merülnek fel. Akinek jelentős adótartozása van, azt erről a későbbi problémák elkerülése végett egy külön csatolt folyószámla dokumentált átadásával is tájékoztatom, felhívva a figyelmét az esetlegesen szükségessé váló könyvvizsgálati kötelezettségre!

Magáncélú beszerzések

Többször szembesülök vele, hogy az ügyfeleknél vannak olyan termék- és szolgáltatás beszerzések, melyekről nincs meg a számla. Ezek sokszor egyértelműen magánvásárlások. A kollégák egy része ezt a gazdasági eseményt egyből 86-os főkönyvi számra könyveli, majd TAO alapot növel vele. Ezzel kapcsolatosan két aggályom is van, az egyik, hogy az ügyfél nem tud róla, mert a szó elszáll. A másik pedig, hogy szerintem ez egy egyszerű TAO alap növeléssel nincsen kipipálva, pláne akkor, ha ez jelentős volumen. Véleményem szerint több esetben megáll a természetbeni juttatás kérdése, hiszen, ha ingyen kapta – függetlenül a könyvelés mivoltától – , mérlegelni kell a természetbeni juttatások és azok adóvonzatainak kérdéskörét! Én ezt mindig egy technikai 36-os számlára teszem, ezt a kartont év végén lehúzom és aláíratom az ügyféllel. A mértéket és volument figyelembe véve együtt döntünk mind a számviteli, mind az adójogi kezeléséről! Az már csak hab a tortán, hogy KIVA alanyok esetében ezek a tételek egyáltalán nem is kerülnek kezelésre, pedig meglátásom szerint a KIVA alapot is befolyásol(hat)ja.

Mindenkinek szép, kellemes napsütéses napokat kívánok!

***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet! >>

***

5percAdó konferenciaajánló:

A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások – I. rész – Horváthné Szabó Beáta

A magánszemélyek által használt közlekedési eszközök lehetnek közösségi közlekedésben használt járművek, valamely cég tulajdonában lévő, vagy cég által bérelt, vagy lízingelt járművek, de sok esetben a saját, vagy a család üzemeltetésében lévő gépjárművek is. Az utóbbi években népszerűek a közösségi autómegosztó társaságok által nyújtott szolgáltatások, vagy a különböző kerékpár juttatások is. A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások tekintetében fontos különbséget tenni a különböző típusok között.

Az említett járművekkel kapcsolatos adózási szabályok egy része az üzleti tevékenység költségelszámolásához kapcsolódik, míg előfordulhat, hogy a jármű használata magáncélokat is szolgál, sőt, az is lehetséges, hogy kizárólag magáncélt szolgál. A magánszükségletet kielégítő kiadások tipikusan nem számolhatóak el költségként az SZJA kötelezettség során, azonban mégis előfordul, hogy az üzleti érdek megkívánja a költség cég által történő finanszírozását, mely reprezentációs vagy szórakoztatást szolgáló eseményekkel kapcsolatban egyes meghatározott juttatásként adózik.

Annak érdekében, hogy az adókötelezettség megállapítása jogszerűen történjen, fontos megismerkedni a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban Szja törvény) költségelszámolásra vonatkozó, valamint a gépjárműadóról szóló törvény (a továbbiakban Gjt.) cégautóra vonatkozó rendelkezéseivel.

A­ magán és céges tulajdonú autók adózásával kapcsolatos rendelkezések sora igen szerteágazó. A járművek használata során az adókötelezettséget attól függően kell meghatározni, hogy

  • a kifizetés, illetve juttatás a magánszemély üzleti költségeivel kapcsolatos elszámolást érintik, azaz a jármű használata alapvetően a tevékenységvégzés hatókörében történik, vagy
  • a dolgozó rendelkezésére bocsátott jármű részben, vagy egészben magáncélokat szolgál, ilyen tipikusan a cégautó, vagy ha az autó a magánszemély tulajdonában van, de a járművet adóköteles eseményre történő utazáshoz használják.

A magánszemély tulajdonában (üzemeltetésében) álló gépjárművek elszámolása

Az Szja törvény rendszerében, a költségelszámolásra vonatkozó egyes rendelkezéseket kell alkalmazni, attól függően, hogy a kiadás munkába járással, kiküldetéssel, vagy üzleti utazással összefüggésben merült fel.

Mielőtt a költségelszámolást részleteiben vizsgáljuk, nézzünk utána, miért finanszírozza a munkáltató ezeket a kiadásokat.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (2) bekezdése tartalmazza azt az előírást, amely szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazon költségét, amely a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerül, illetve köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.

Ilyen kiadás tipikusan a munkáltató által kötelezően fizetendő munkába járás és hazautazás költségtérítése, valamint a kiküldetés során felmerülő többlet kiadások elszámolása.

Munkába járás

A munkavállaló napi munkába járásának és heti egyszeri hazautazásának költségeit a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Munkába járás rendelet) valamint az Szja törvény alapján köteles megtéríteni. A rendelet a kötelező minimum előírásokat tartalmazza, melytől el lehet térni, de a maximális mérték tekintetében az Szja törvény korlátokat állapít meg.

Napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda és visszautazás. Ide értendő minden olyan alkalom, amikor a munkavállaló munkavégzés céljából munkahelyére utazik, kivéve például a távmunkában dolgozó személyt, akinél a munkahelyre utazás nem értelmezhető, viszont ha berendelik a munkavállalót a társaság székhelyére, telephelyére, akkor az már nem munkába járásnak, hanem üzleti utazásnak minősül.

Hazautazásnak minősül a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

Lakóhely és tartózkodási hely

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Ez a hely nem feltétlenül a lakcímkártyán szereplő bejelentett lakóhely. Ezért is van jelentősége annak a rendelkezésnek, mely szerint a munkavállaló az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

A térítés összege

A Munkába járás rendelet alapvetően a közösségi közlekedéssel történő utazásra vonatkozóan írja elő a költségek legalább 86%-ának megtérítését, azonban azt is meghatározza, hogy mely esetekben köteles a munkáltató a rendelet 3. §-a szerinti térítés helyett az Szja törvény 25. § (2) bekezdésében szabályozott módon térítést fizetni.

A hazautazásra vonatkozó térítés összege a Hivatalos Értesítő 2024. évi 5. számában jelent meg. Az NGM közlemény szerint a hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56240 forint. Ez az összeg 2023-ban 47 820  forint volt, mely 17,6%-os emelkedést jelent. Ennél magasabb összegű térítés sem eredményez adófizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a munkaadó a hazautazásról szóló jegy, és/vagy az arról szóló számla ellenében megtéríti a munkavállaló ténylegesen felmerült költségét. 

A napi munkába járás összegére nincs megállapított felső határ.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a Munkába járás rendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

  • a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
  • hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély.

A kilométerenkénti 30 forintos támogatás helyett a korábbi gyakorlatot fenntartva továbbra is fizetheti a munkáltató a Kormányrendeletben meghatározott 30 forint 60%-át, azaz kilométerenként 18 forintot.

Csoportos személyszállítás

A munkáltató nem köteles térítést fizetni, ha csoportos munkásszállításról gondoskodik, mely mentes az Szja tv értelmében az adó alól.  [ Szja tv. 1. számú mellékletének 8.11 pontja]

Csoportos személyszállításnak minősül – az Szja tv. alkalmazásában – amikor a munkáltató a munkavégzés érdekében a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. Egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak tekinthető, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. [Szja tv. 3. § 63. pont]

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 25-én, a PENTA UNIÓ Zrt. Gépjárművekhez kapcsolódó ügyletek áfa szabályai, a gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások, cégautóadó >> című konferenciáján megismerkedhetsz a beszerzéshez, üzemeltetéshez, értékesítéshez kötődő áfa kérdésekkel, az utazási költségekhez kapcsolódó elszámolásokkal és a cégautóadó témakörével is.

Zárjuk az évet – Dr. Németh Nóra

Május közeledtével mind a társasági adó, mind pedig a kisvállalati adó alanyainak aktuálissá válik az éves elszámoló bevallás összeállítása. A társasági adó vonatkozásában több olyan változás történt, amely érinti a bevallás kialakítását. A kisvállalati adó szabályai mindössze kis mértékben módosultak 2023-ban, ezért a bevallási struktúra változatlannak tekinthető.

1. Társasági adóbevallás

A bevallás benyújtásának határideje a naptári éves adózók esetében az adóévet követő május 31. (jelen esetben 2024. május 31.), az eltérő üzleti éves adózók esetében az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja. A társasági adóbevallás benyújtásának határideje egybeesik a beszámoló benyújtásának határidejével. A társasági adóalanyok jelentős többsége a 2329 jelű bevallást nyújtja be.

Amennyiben valamely adózó legkésőbb 2023. december 31-ével – jogutóddal vagy jogutód nélkül – megszűnt, vagy kikerült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] hatálya alól (így például áttért a kiva hatálya alá), akkor nem a 2329 jelű, hanem a 2371 jelű nyomtatványt nyújtja be. (A benyújtási határidő egyes esetekben – például megszűnő adózóknál – már lehet, hogy 2024. május 31-ét megelőzően letelt.)

A társasági adóalanyok körébe tartozó bizonyos szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a bevallási kötelezettségüket egyszerűbb módon, a nyilatkozati sémát követő TAONY jelű nyomtatványon teljesítsék a 2329 jelű nyomtatvány kitöltése helyett. E körbe tartoznak például – az ingatlannal nem rendelkező, illetve ingatlant nem hasznosító – civil szervezetek is, amelyeknél a nyilatkozattétel feltétele, hogy az adózó ne számoljon el a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételt, költséget, ráfordítást.

A társasági adón kívül két további adónem tekintetében is a 2329 jelű bevalláson történik az elszámolás; ezek az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

A 2329 jelű nyomtatvány

A 2329 jelű nyomtatvány mintegy 60 oldalból áll, az előző évhez képest nem bővült új lappal a bevallás. Természetesen nem kell az adózóknak valamennyi lapot kitölteniük, elegendő a bevalláskitöltő program vezérlését követve, a jól ismert séma alapján az érintett adózóra vonatkozó nyomtatványlapokon végig haladni. Alapvető jelentőségű a főlap és a nyilatkozati lapok megfelelő kitöltése, hiszen itt – az adózó azonosítását szolgáló adatok mellett – olyan jellegű kódkockák szerepelnek, amelyekhez kapcsolódva az egyes lapok aktívvá válnak, illetve a hibakódok is megfelelően működnek.

A főlapon kell feltüntetni a bevallási időszakot, amely általános esetben 2023.01.01-2023.12.31-ig tart. A nyilatkozati lapokon kell jelölni – többek között – a GFO-kódot, az ágazati besorolást, a szervezeti kódkockát, a vállalkozási méretet, az IFRS-ek alá történő áttérést, bizonyos adókedvezmények igénybevételét, amelyekhez további adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik. A jövedelemminimummal / nyereségminimummal összefüggő szabályokhoz tartozó nyilatkozatokat is itt kell megtenni (kivéve csoportos társaságiadó-alanyok esetén), valamint például a kedvezményezett átalakulás jogkövetkezményeinek vállalására vonatkozó, a Tao. tv. által megkívánt nyilatkozatot is. Itt szerepel továbbá a transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség fennállására vonatkozó kódkocka is.

Utólag bejelentett részesedés

A 2329 jelű bevallás egyik újdonságaként emelhető ki a 01-02-es lap új, 30. sora, amely az utólag bejelentett részesedéshez kapcsolódó fizetendő társasági adó elnevezést kapta. Ennek hátterében a Tao. tv. 29/A. § (119)-(120) bekezdései állnak. Az adózók a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedéseiket a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (vagyis általános esetben 2024. május 31-ig) bejelenthetik az állami adó- és vámhatóságnak, feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a Tao. tv. 4. § 5. pontjában foglalt feltételeknek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A bejelentés lehetősége azon adózók számára biztosított, amelyeknek 2023. december 30-án olyan részesedés van a könyveikben, amelynél fennállt volna a bejelentés lehetősége, de azt az adózó valamely okból elmulasztotta, vagy azzal nem kívánt élni.  Ha az adózó az utólagos bejelentés mellett dönt és azt 2024. május 31-ig teljesíti, akkor meghatározott összegű adófizetési kötelezettség terheli. A Tao. tv. 29/A. § (120) bekezdése szerint ugyanis a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke között 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözet 20 százaléka, mint adóalap után egy egyszeri, 9 százalékos adómértékkel számított befizetési kötelezettség keletkezik. Ezen különös adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető, vagyis mindenképpen meg kell fizetni a különbözet 20 százalékának 9 százalékát. Az egyszeri befizetéshez – azonos határidővel – bevallási kötelezettség is kapcsolódik, amelyet a 2329 jelű nyomtatvány jelzett sorának kitöltésével kell teljesíteni.

Adókedvezmények

Az adókedvezmények rendszere jelentős mértékben változott a 2023-as adóévben. 2023. július 15-i hatállyal új jogcímmel bővült a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházások köre, méghozzá a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházással. Az ilyen beruházás alapján átmeneti fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe, amelyre 2025. december 31-éig lehet jogot szerezni. Az átmeneti fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése érdekében a 05-02-es lap kiegészítésre került az érintett jogcímmel, továbbá az állami támogatásokról szóló 02-02-es lapon is szerepel az átmeneti fejlesztési adókedvezmény.

Energiahatékonysági adókedvezmény

2023. december 1-jei hatállyal több tekintetben módosult az energiahatékonysági adókedvezmény szabályrendszere is. A legfontosabb változás, hogy az adókedvezmény szabályai differenciálttá váltak attól függően, hogy az adott beruházás, felújítás épületre irányul-e vagy sem. Másképp kell meghatározni az elszámolható költségeket az épületre irányuló és a nem épületre irányuló beruházások, felújítások esetén. Emellett növekedtek a maximális kedvezményi értékek, módosult a „tilalmi lista”, vagyis azon esetkörök, amikor az adókedvezmény érvényesítése kizárt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a változások 2023. december 1-jei hatálybalépéséhez nem kapcsolódnak átmeneti rendelkezések, azaz a 2023-as adóév jelentős részében a „régi szabályok” irányadók, míg a december hónapban megvalósult beruházások, felújítások esetén már az újak.

Válságközlemény

A 2022-es adóévhez hasonlóan 2023-ban is elérhető az egyes adó- és adóalap kedvezmények Válságközlemény alapján történő érvényesítése. A Válságközlemény alapú érvényesítés valamennyi, a Tao. tv. szerinti de minimis kedvezmény esetén fennáll. Az ilyen jogcímen történő kedvezményérvényesítésnek az az előnye, hogy az adózónak (és egy és ugyanazon vállalkozásainak) nem „fogy” a 3 pénzügyi évre vonatkozó 200 ezer eurós keretösszege. A Válságközlemény alapú kedvezményérvényesítés feltétele, hogy az adózó nyilatkozzon arról, hogy működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. E nyilatkozatot a 02-03-as bevallási lap B) blokk 53. sorában lehet megtenni, a Válságközlemény szerint érvényesíteni kívánt kedvezmények összegéről pedig a 02-es lap e) oszlopban kell adatot szolgáltatni. A Válságközlemény alapján történő igénybevétel esetén a keretösszeg 2,25 millió euro, a támogatás pedig 2024. június 30-ig nyújtható (vagyis addig be kell nyújtani az érvényesítésről szóló bevallást).

2. A kisvállalati adó bevallása

A társasági adóalanyok mellett a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózók is 2024. május 31-éig készítik el a számviteli beszámolójukat és vallják be a 2023-as adóévi adókötelezettségüket. Hosszabb idő óta ez az első olyan adóév, amelyben nem érvényesülnek speciális adókönnyítések; a 2020-2021-es adóévekben fennálló, a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó, az adózók szélesebb körét érintő kedvezmények, majd pedig a 2022-es adóévben a hatósági áras üzemanyag értékesítése kapcsán a kisbenzinkutaknak járó könnyítések már csak múlt időben említhetők. 2023-ban nem történt olyan jellegű jogszabály-módosítás sem, amely az adózók széles körét érintette volna és ezáltal a kisvállalati adó levezetését jelentősen befolyásolta volna.

A 8 oldalas nyomtatvány-garnitúrából legegyszerűbb esetben mindössze 2 lapot kell benyújtani, ha az adózó a 2023-as elszámolását teljesíti. Ez a két lap pedig a főlap és a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap.

A bevallás legfontosabb lapjai

A bevallás főlapjának B) blokkjában az adózó azonosító adatait kell feltüntetni. A C) blokkban bizonyos nyilatkozatokat kell megtenni. „Legegyszerűbb” esetben a bevallási időszakot és a bevallási gyakoriságot kell megadni. A bevallási időszak általános esetben a 2023.01.01-2023.12.31. közötti időintervallum, a bevallás gyakorisága kódkockában az „E” (elszámoló bevallás) kódot kell megadni. A bevallás jellege kódkockát alapbevallás esetén üresen kell hagyni, adózói javítás, illetve önellenőrzés esetén kell a megfelelő kódot kiválasztani. A bevallás típusa, illetve az adózó megszűnése kódkockákat kizárólag a kiva-alanyiság megszűnése esetén kell kitölteni. Ilyenkor a megfelelő kódkockát kiválasztva jelölni kell a megszűnés okát.

A kiva-alap összetevői

A 2023-as kisvállalati adóalap levezetése és a fizetendő adó meghatározása a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lapon történik. A kiva-alap levezetése során először a személyi jellegű kifizetések összegét kell kiszámítani. Ehhez összesíteni kell a kiva-alany által ráfordításként elszámolt járulékalapot képező jövedelmet, a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások értékét [Katv. 20. § (2) bekezdés], az így meghatározott összeget kell az adózónak az 1. sorba beírnia. Amennyiben a kiva-alanynál kedvezményezett foglalkoztatottak is dolgoznak, úgy a rájuk tekintettel meghatározott kedvezmény teljes adóévi összege a 2. sorba írandó. A személyi jellegű kifizetések összegét az 1. és a 2. sor különbsége adja, amely érték – főszabály szerint – a 2023-as minimum adóalap is.

A 4-12. sorok képezik le az adóalap másik összetevőjét, a tőke- és osztalékműveletek eredményét [Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés, 24. §]. Ezzel összefüggésben az adózónak meg kell vizsgálnia, hogy az adóévben felmerültek-e nála bizonyos gazdasági események. Sor került-e tőkebevonásra/tőkeleszállításra, jóváhagyott-e az adózó osztalékot, kapott-e osztalékot, fizetett-e bírságot, pótlékot, elengedett-e kapcsolt vállalkozás irányába követelést, felmerült-e olyan költség, ráfordítás, amelyet a Tao. tv. 3. számú melléklet A) része nevesít. Vizsgálni kell továbbá a pénztár értékének tárgyévi változását (a mentesített értékhez viszonyítva), illetve azt is, hogy fennáll-e transzferár-korrekciós kötelezettség a kapcsolt felekkel kötött, a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéken megvalósult ügyletek következtében. Az érintett gazdasági események hatását pozitív vagy negatív előjellel kell figyelembe venni a törvényi előírásoknak megfelelően. Az előző tételek egyenlege a 13. sorban kerül összesítésre, a 14. sorban pedig a tőke- és osztalékműveletek eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összegét tünteti fel a kitöltő program.

Veszteségleírás

A 15-19. sorok a veszteségleírással kapcsolatos rendelkezések leképezésére szolgálnak. A 2023-as adóév során sem változtak a Katv-ben a veszteségleírásra vonatkozó szabályok, vagyis továbbra is biztosított a kétféle típusú veszteségleírás. Az általános szabályok szerint a veszteséggel kizárólag a tőke- és osztalékműveletek pozitív egyenlege csökkenthető, a speciális szabályok alapján – új beruházás létesítése esetén – a teljes adóalap terhére leírható a veszteség.

E tekintetben az adózó egyszerű helyzetben van, ha ugyanis a sorokat megfelelően kitölti, a program automatikusan meghatározza – valamennyi korlátra figyelemmel – a leírható veszteséget. Az adózónak a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 15. sorában meg kell adnia az elhatárolt, még fel nem használt veszteség összegét, a 16. sorba az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegét állítja be az adózó, azzal, hogy a 17. sorban külön fel kell tüntetni a 2023. évet megelőzően megvalósított, „továbbhozott” új beruházások összegét.

Amennyiben az adózó a kért adatokat megadja, úgy a nyomtatványkitöltő program automatikusan kiszámolja a veszteségleírás összegével csökkentett kisvállalati adóalapot. A számítás során a 18., illetve a 19. sorban meghatározott összegeket hasonlítja össze a program, a két összeg közül a magasabb érték lesz a kisvállalati adó alapja. 

A 20. sorban a – veszteségleírást követően meghatározott – kisvállalati adóalap szerepel, a 10%-os adómérték alkalmazásával pedig megkapjuk a fizetendő kisvállalati adót (21. sor). A megállapított kisvállalati adó és a már megfizetett adóelőleg különbsége adja a fizetendő/visszaigényelhető kisvállalati adó összegét (23. sor).

A nyomtatványon bevallható további adónemek

A 23KIVA jelű nyomtatványon a kisvállalati adó mellett további három adónem bevallására van lehetőség, ezek a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. Ha az adózónak az említett adónemek valamelyikében kötelezettsége merül fel, akkor ezt a főlapon jelölnie kell, s az érintett nyomtatványlap elérhetővé válik a kitöltő programban. A társasági adókötelezettség bevallása az erre vonatkozó 23KIVA-TAO jelű lap kitöltésével két esetben merülhet fel. Egyrészt akkor, ha az adózó a kiva-alanyiságát megelőzően társasági adóalanyként bizonyos kedvezményt vett igénybe és a kedvezmény megtartásának feltételeit az adózó kiva-alanyként nem tartja be, emiatt pedig be kell vallania a visszafizetendő társasági adóját, késedelmi pótlékkal növelten. A 23KIVA-TAO lapot kell kitölteni akkor is, ha az adózó a kiva-alanyiság megszűnésekor a pozitív összegű áttérési különbözet leadózását választja.

Az innovációs járulékfizetésre kötelezett kiva-alanyok a 23KIVA-INNO lapon vallják be a 2023-as adóévi kötelezettségüket és a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó járulékelőleget. Ezzel összefüggésben érdemes kiemelni, hogy a járulékfizetésre kötelezett kiva-alanynak meg kell adnia azt is, hogy milyen módon állapítja meg az innovációs járulék alapját. 2023. augusztus 14-e óta ugyanis lehetősége van a kiva-alanyoknak arra is, hogy – a helyi iparűzési adó alapjához hasonlóan – az innovációs járulék alapját is az „egyszerűsített módszer” alapján, azaz a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összegeként határozzák meg.

Az energiaellátók jövedelemadójának hatálya alá tartozó kiva-alanyok – ideértve a feldolgozóipari gyártót is – a 23KIVA-ENERG lapon vezetik le a 2023-as adóévi jövedelemadó-kötelezettségüket. Amennyiben ezen adózók érvényesítik az elektromos töltőállomás létesítésének adóalap-kedvezményét, akkor a 2024. június 30-áig benyújtott bevallásaikban dönthetnek akként, hogy a kedvezményt az ún. Válságközlemény alapján veszik igénybe. A feldolgozóipari gyártók kivételével az említett lapon történik a következő időszaki adóelőleg bevallása is.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 08-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Az évzárás és beszámoló készítés számviteli feladatai, a társasági adó-, a KIVA és az iparűzési adó bevallás fontosabb kérdései >> című konferenciáján az aktuális szabályozási környezet megismerésével, gyakorlati példákon keresztül készülhetsz fel az elkövetkezendő túlterhelt időszakra.

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM