Promóció, marketing célú juttatások személyi jövedelem adózása 2023 – I. rész – Horváthné Szabó Beáta

A karácsonyi készülődés ugyan még várat magára, de a gyártók és a kereskedők már most azon dolgoznak, hogy a különböző vásárlást ösztönző akciókkal minél több potenciális vevő figyelmét felkeltsék, elnyerjék a vásárlók bizalmát. 

A hamarosan megrendezésre kerülő előadás során részletesen bemutatjuk az egyes promóciós eseményekkel kapcsolatos adókötelezettséget, gondolok itt például a versenyek, nyereményjátékok juttatásaira, a vásárláshoz kapcsolódó engedményekre, az üzleti partnerek részére adott árumintára, vagy üzleti ajándékra egyaránt. Sőt, nem feledkezünk meg a céges rendezvények, karácsonyi partik után fizetendő adózási szabályok ismertetéséről sem, hiszen az adóteher jelentős hatást gyakorol a rendezvény költségvetésére. 

Ezért is tartom fontosnak, hogy az előadással nem csak az adózással foglalkozó szakemberek, hanem a marketing szakemberek munkáját is segítsük, hiszen minden résztvevőnek fontos eligazodni a jogszabályok útvesztőjében, gondolok itt arra, hogy egy marketing kampánynál mikor, milyen törvény előírásait kell betartani, például a  promóciót befolyásolja-e a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény? 

Az adókötelezettséget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) különböző rendelkezései alapján kell megállapítani. Nem található külön fejezet a törvényben, amelyből egyszerűen megállapítható lenne, hogy a promóciót szervező cégnek vagy a jövedelmet szerző magánszemélynek kell az adót megfizetni. 

A juttatásokkal kapcsolatos szja adókötelezettség alapvetően a játékot szervező céget terheli. 

Azonban előfordulhat, hogy a játékban résztvevő magánszemélynek is kell adót fizetni, mely lássuk be, negatív hatást gyakorolhat a promóció sikerére. Az adókötelezettséget befolyásolja, hogy a játék szervezője és a juttatásban részesülő személy belföldi- vagy külföldi- magánszemély, társaság vagy esetleg üzleti partner.

Marketing célú rendezvény igen sokszínű lehet, a termékbemutatótól a társaság jubileumi rendezvényéig bármilyen esemény ide sorolható. Többnyire a reprezentációra vagy tágabb értelemben az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint adózik. 

A promóció során a vásárlók figyelmét felkelthetik különféle versenyek, nyereményjátékok.  A juttatás formáját tekintve lehet termékben vagy szolgáltatás formájában megjelenő engedmény, árengedményre jogosító kupon, áruminta vagy különböző reklámajándék. Sőt az sem zárható ki, hogy a juttatást (engedményt) pénzben fizetik, vagy bankkártyán írják jóvá. 

A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, úgymint a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az általános forgalmi adót, sőt még a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit is. 

A továbbiakban a leggyakrabban előforduló üzletpolitikai célú marketing célokat segítő juttatások adózásáról lesz szó, az Szja törvény ide vonatkozó rendelkezései alapján. 

Mindenekelőtt fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Szja tv. alapján az adókötelezettséget akkor kell megállapítani, ha a juttatásban magánszemély részesül.

Adómentes üzletpolitikai célú juttatások

A forgalomnövekedést ösztönző juttatások közül legnépszerűbbek a vásárláshoz kapcsolódó üzletpolitikai célú akciók. Az ide vonatkozó adómentességet kimondó szabály az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.14 pontjánál található. Eszerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által 

  • üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott
  • árengedmény,
  • visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
  • üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas;

Ez az adómentes rendelkezés egyaránt vonatkozik a kifizetőre és kifizetőnek nem minősülő külföldi személyre is az ajándék értékére vonatkozó korlátozás nélkül. A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény (Art) értelmező rendelkezései között találjuk meg. [Art 7. § 31. pont]

További részletek az 5percadó.hu oldalon „Adómentes promóciós juttatás – Kopányiné Mészáros Edda” írásából tudhatók meg. 

Fontos törvényi változás, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szj. tv) módosította az ajándéksorsolásra vonatkozó szabályokat, és 2023. január 1-jétől kikerült az ajándéksorsolás kategória a törvény hatálya alól.

2023. január 1. napján a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszüntette a 2023. január 1-jét megelőzően bejelentett és 2022. december 31-ét követő ajándéksorsoláshoz kapcsolódó sorsolási eseményre vonatkozó eljárásokat. [Szjtv. 40/E. § (6) bekezdése]

Ennek következtében az Szja törvény oly módon változott, hogy idéntől már nem tartozik az adóköteles nyeremény fogalmába az ajándéksorsolás címén kapott adóköteles bevétel. Az adóköteles ajándéksorsolásból származó jövedelem jogviszony hiányában egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősülhetne, azonban ha az ajándéksorsolás marketing akció keretében valósul meg, akkor az ajándék piaci értéke után továbbra is a kifizetőnek kell az adót megfizetnie. 

Mi az ami változott? Az Szja tv. 76. §-ából törlésre került az ajándéksorsolás, melynek következtében megszűnt az a lehetőség, hogy a kifizető Szocho fizetés nélkül juttasson a magánszemélynek adóköteles marketing célú juttatást. (Korábban az ajándéksorsolás értékének 1,18-szorosa után a kifizetőnek kellett 15% Szja-t fizetnie, míg a Szocho tv. erre a típusú adóköteles juttatásra nem írt elő adókötelezettséget.)

Ez a módosítás hatással van a vásárláshoz kapcsolódó ajándéksorsolás keretében megszerzett vagyontárgy, szolgáltatás adómentes kezelésére is. Bár megtévesztő, hogy az Szja tv. ide vonatkozó rendelkezésében az Szj tv.-re hivatkozás még megtalálható, ennek ellenére a vásárlással egybekötött adómentes ajándéksorsolásnál megvalósul az a feltétel, hogy „nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye”, melynek következtében a vásárlással egybekötött ajándéksorsoláson adott ajándék – nagyságrendjétől függetlenül – mentesül az Szja alól. Amennyiben a juttatás adómentesnek minősül, akkor a kifizetőnek Szocho kötelezettsége sem keletkezik. 

 

Cikkünk folytatásához kattints most! >> Promóció, marketing célú juttatások személyi jövedelem adózása 2023 – 2. rész

***

Marketing akció előfordulhat termékbemutatón, megtestesülhet azonnali engedményben, árengedményre jogosító kuponokban. A juttatásokkal kapcsolatos szja adókötelezettség alapvetően a játékot szervező céget terheli. Azonban előfordulhat, hogy a játékban résztvevő magánszemélynek is kell adót fizetni. A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, mindehhez nyújt segítséget a PENTA UNIÓ Zrt. 2023. november 15-én megrendezésre kerülő “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferencia, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna és Horváthné Szabó Beáta gyakorlati példákkal szemléltetik az adómentes promóciók, valamint az ajándékozás különböző formáit. Vegyen részt a konferencián Ön is! >> Jelentkezem a “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferenciára!

Adónemek- adózási módok közötti áttérés szabályai – Antalfi Csilla, Tóth Rita

Az egyéni vállalkozás Magyarországon a legnépszerűbb gazdálkodási forma, melyet induló vállalkozónak sok esetben ajánlanak is, azonban az adózási lehetőségek 2022. szeptemberétől igencsak megváltoztak. A régi KATA szabályozás eltörlése az új KATA bevezetése mellett az átalányadózás szabályaiban is igen jelentős változások következtek be. Az új előírások tekintetében a 2023-as év lesz az első teljes év, így érdemes áttekinteni, újra gondolni a korábbi döntésünket. Természetesen nem minden esetben saját elhatározás vezet egy adózási mód váltáshoz, hanem a törvény által meghatározott tényállások, amelyek esetében köteles a vállalkozó váltani. Jellemzően ezek nem a személyi jövedelemadó tekintetében jelennek meg.

Mikor köteles egy KATA adóalany másik adózási módot választani és mit választhat? 

Az adózási mód megválasztásánál érdemes előre gondolkodva felmérni vállalkozásunkat. Milyen tevékenységből származik/származhat vállalkozási bevételünk? Ehhez milyen költségeink merülnek/merülhetnek fel? Van-e a tevékenységünknek beruházási igénye? A beruházáshoz kapcsolódhat e kisvállalkozói kedvezmény? Van e lehetőség fejlesztési tartalék képzésére? 

A vállalkozói szja és az átalányadózás közötti választást az 53-as bevallás benyújtásáig mérlegelhetjük, de évközben áttérést csak a törvényben meghatározott esetekben hajthatunk végre.

Az ÁFA tekintetében már nem ilyen egyszerű a helyzet. Vannak esetek, amelyek maga az adózó döntése alapján választhatóak – a törvényi feltételek teljesülése mellett – és általában év végéig kell bejelenteni, hogy  – többek között – a következő adóévtől az adó alóli mentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást alkalmazza a vállalkozás, az ingatlan értékesítés vagy az ingatlan bérbeadás tekintetében, de választható az alanyi adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózás is vagy éppen a pénzforgalmi elszámolás lehetősége. Átgondolandó, mert ezen lehetőségek között évente nem ugrálhatunk, vannak bizonyos időszaki kötöttségek, míg a korábban alkalmazott adózásra nem  térhetünk vissza.

Az adózási mód választás a társas vállalkozóknak is fontos döntés lehet. Folyamatosan halljuk, hogy milyen jó is a KIVA szerinti adózás, milyen előnyei vannak. De nem szabad csak ezeket az előnyöket szem előtt tartani, hanem meg kell nézni a hátrányokat is. Össze kell hasonlítani a TAO és KIVA adózással a vállalkozás gazdálkodásának számait, feltérképezni a jövőt, és mint ahogy már írtam az egyéni vállalkozás kapcsán is; a vállalkozásunk tevékenységét, azt, hogy ezen tevékenységhez milyen munkaerő igény párosul, milyen nagyságrendet fog képviselni a gazdálkodásunkban a személyi jellegű ráfordítás, van-e elhatárolt veszteség a társaságnál, mekkora a társaság beruházási igénye – melyet természetesen meg is valósít –, ezen beruházásokhoz kapcsolható-e kisvállalkozói kedvezmény, képezhető e fejlesztési tartalék vagy már van képzett fejlesztési tartalék, de a felhasználása nem megvalósítható?

A TAO-ról már év közben is át lehet térni KIVA adózásra. Ehhez kapcsolódóan számos feladattal találjuk magunkat szemben. Évközi mérleg, TAO bevallás, HIPA bevallás és máris azt vesszük észre, hogy 1 év alatt 2 gazdasági évet is sikerült produkálni. Általában a banki hitelezés során ütközünk nehézségbe, mert a bankok nagy része képtelen ezt a helyzetet a hitelbírálata során kezelni.

Az már egy nehezebb helyzet amikor a KIVA alól vissza akar a vállalkozás térni TAO adózás alá. Ez az áttérés lehet önkéntes elhatározás, illetve jogszabályon alapuló kötelezettség. A saját elhatározás egyszerűbb, mert azt maga a vállalkozás dönti el, tehát fel tud rá készülni, és nyilván már mérlegelt, hogy a TAO által nyújtott kedvezmények jobb lehetőséget biztosítanak a számára, mint a KIVA által nyújtott személyi jellegű ráfordítások utáni ( természetesen a tv-ben meghatározott korrekciók figyelembevételével ) kedvező 10%-os adókulccsal történő adózás. A TAO alá való visszatérést december 01-és 20-a között lehet bejelenteni az adóhatósághoz. 

A jogszabályi kötelezettség által előírt feltételek esetén történő áttérés már más eset. Itt is vannak olyan helyzetek, amikor az áttérést már év közben kötelezően meg kell tenni, ilyen például az árbevételi értékhatár túllépése, vagy ha a társaság az átalakulás mellett határozott. Ebben az esetben  az egyesülést, szétválást megelőző nappal szűnik meg a KIVA adóalanyiság. Vannak esetek, amikor a KIVA adóalanyiság  a tárgyév utolsó napjával szűnik meg. Ezen esetek a számviteli szakemberek számára szerencsésebbek, legalábbis a tekintetben, hogy nem kell még év közben újabb beszámolót, újabb záróbevallásokat gyártani. Ilyen jogszabályban megfogalmazott eset lehet, ha az adóalanynak állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

***

A vállalkozások, a könyvelők sok esetben nincsenek tisztában az adózás során választható lehetőségekkel, a lehetőségekben rejlő előnyökkel, vagy éppen az abban rejlő veszélyekkel. Akár 5 évig is hordozhatjuk választásunk terheit, amelyek súlyos forint kiadásokkal is járhatnak. Az “Áttérések az adózási módok és az adónemek, valamint az egyes könyvvezetési és beszámolási rendszerek között” előadás során Antalfi Csilla, Tóth Rita és Munkácsi Márta bemutatja az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások adózása során a törvény adta választási lehetőségeket, ezek előnyeit és hátrányait, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeket, rávilágítanak a törvény adta adóoptimalizálási módszerekre, eljárásokra. >> Jelenkezem a konferenciára! 

A csoportos áfa alanyiság – III. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Cikksorozatunk harmadik, egyben utolsó részében sorra vesszük az ÁFA csoport létrehozása mellett és ellen szóló legfontosabb érveket, ismertetjük a csoportos adóalanyiság megszűnésének feltételeit! 

AZ ÁFA CSOPORT LÉTREHOZÁSA SORÁN MÉRLEGELENDŐ SZEMPONTOK

Előnyök

Az áfa csoport létrehozása kapcsán az alábbi előnyök merülhetnek fel:

Áfa csoport létrehozásával a csoporttagok között teljesített tranzakciók az áfa hatályán kívül kezelendők, így ezen ügyletekkel összefüggésben nem merül fel áfa felszámítási kötelezettség és így áfalevonási kockázat sem, továbbá számlakiállítási kötelezettség. Amennyiben cégcsoporton belül a tevékenység jellegéből adódóan gyakoriak az utólagos számlahelyesbítések, akkor az áfa csoport kedvező lehetőség ezeknek a mellőzésére. Például a transzferárkorrekciókból adódó esetleges számlahelyesbítések is kiküszöbölhetőek a csoportos adóalanyisággal.

Áfa csoport létrehozásának egyik legjelentősebb előnye a finanszírozás (likviditás) javulása. Mindez azt jelenti, hogy a csoporton belüli ügyletekben érintett adóalanytól befogadott számlák miatt korábban áfa-visszaigénylő pozícióban lévő társaságoknak nem kell finanszírozniuk a visszaigényelt áfa összegét a kiutalás időpontjáig.

Amennyiben adóköteles és tárgyi mentes tevékenységet is végeznek cégcsoporton belül, akkor körültekintő áfa csoportösszetétel megválasztása esetén előfordulhat, hogy ténylegesen áfát takaríthat meg a cégcsoport a levonási hányad javításával.

Előnyös lehet továbbá áfa csoport létrehozása abban az esetben, ha jelentős volumenű a hozzáadott-értéket tartalmazó, csoporton belülre tárgyi mentes tevékenységet (is) végző tagnak nyújtott szolgáltatás, hiszen áfa csoport hiányában az adóköteles szolgáltatást nyújtó tagnak az áfát meg kellene fizetnie, amit a részben vagy egészben tárgyi mentes tevékenységet végző számlabefogadó nem vagy csak részben tud levonni.

Áfa csoport esetén csoportszinten kell a levonási hányadot képezni, így az adóköteles tevékenységet végző csoporttagok bevonásával az egyébként zömében tárgyi mentes (pl. finanszírozási) tevékenységet végző csoporttag levonási hányada megnőhet. Ennek eredményeképpen, ha például addig olyan kis mértékű volt a levonható adója, hogy nem volt érdemes arányosítani, olyan mértékűre növekedhet, hogy érdemes arányosítást alkalmazni és összességében csoportszinten nagyobb összegű áfa vonható le, mint ezt megelőzően. Ugyanakkor körültekintően kell megválasztani a csoportstruktúrát annak érdekében, hogy alacsonyabb legyen a teljes egészében adóköteles tevékenységet végző csoporttag bevonásával korábban teljes egészében gyakorolt adólevonási jog esetleges csökkenése okozta veszteség mint a csoport arányszámának növekedésével elért nyereség.

Áfa csoport létrehozása az áfa bevallások teljesítése során is adminisztrációs könnyebbséget hozhat, tekintettel arra, hogy a csoportban részt vevő tagok a csoport megalakulásától kezdve egyetlen egy, csoportszintű áfabevallás benyújtására kötelesek, melyet a csoportvezető tag teljesít az adóhatóság felé.

Hátrányok 

Az áfa csoport létrehozása kapcsán az alábbi hátrányok jelentkezhetnek:

Az áfa csoport létrehozása esetlegesen adóhatósági ellenőrzéseket vonhat maga után.

Kellő körültekintést igényel az áfa csoport közös nyilvántartási rendszerének megfelelő létrehozása.

Vegyes tevékenységet végző csoport struktúra esetén ahogyan az áfa csoport létrehozása a levonási hányad javulását eredményezheti, úgy ugyanúgy járhat azzal a következménnyel, hogy egyes csoporttagok esetén, akik kizárólag adóköteles tevékenységet végeztek, a 100%-os levonási hányad jelentős mértékben csökkenhet. Ez azonban jelentősen csökkenthető illetve kiküszöbölhető megfelelő csoport struktúra kialakításával és a tételesen elkülöníthető áfa összeg esetleges növelésével.

Kiemelendő, hogy az áfa-csoport megalakításról hozandó üzleti döntés megkönnyítésének érdekében célszerű modellezni az áfa csoport létrehozatalával együtt járó előnyöket az eddigi tevékenység és a várható tevékenység alapján, hiszen nem minden esetben előnyös a csoportos adóalanyiság.

AZ ÁFA CSOPORT MEGSZŰNÉSE

A csoportos adóalanyiság megszűnéséhez az adóhatóság engedélye szükséges. Az adóhatóság határozatával visszavonja az áfa csoport megalakulásával kapcsolatos engedélyét, ha a következő esetek valamelyike felmerül:

  • Bármely csoporttag kérelmezi;
  • Ha a csoportképviselő nem vállalja a csoport képviseletet és az új képviselő haladéktalan bejelentése nem történik meg;
  • Bármely tag vonatkozásában nem teljesülnek a következő feltételek: kapcsolt vállalkozás és belföldön letelepedett adóalany;
  • A tagok kötelezettség vállalásának bármelyike a csoportos adóalanyiság időszakában nem teljesül, vagy a kívül maradó tagok kötelezettségvállalása nem teljesül, esetleg olyan új kapcsolt cég jön létre, aki ezt a kötelezettségvállalását nem teljesíti;
  • Az áfa csoportban részt vevő valamennyi tag jogutód nélkül megszűnik. 

 

Cikksorozatunk I. és II. részét a linkekre kattintva érheti el! >> A csoportos áfa alanyiság – I. rész, A csoportos áfa alanyiság – II. rész

***

Egy-egy cégcsoport esetében érdemes lehet elgondolkozni a csoportos adózás lehetőségén a társasági adóban, hiszen így a csoportszinten érvényesülő veszteségelhatárolásra, az adókedvezményekre figyelemmel adómegtakarítás érhető el. A PENTA UNIÓ Zrt. konferenciájának keretében megismerhetők azok az anyagi jogi szabályok, melyek az adókötelezettség tervezésében, ekképp a csoportalakítás megfontolásában szerepet játszhatnak, illetve a már működő csoportok esetén a kötelezettségek helyes teljesítését segítik elő. >> Jelentkezem a “Csoportos társasági adóalanyiság és csoportos ÁFA alanyiság” konferenciára! 

A csoportos áfa alanyiság – II. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

ÁLTALÁNOS KÖVETKEZMÉNYEK

Cikk-sorozatunk első részében már tisztáztuk, az áfa csoportban résztvevő tagok önálló áfa adóalanyisága jogutódlással megszűnik (amely tag korábban működő adóalany volt, annak adójogi szempontból a csoport minősül jogutódjának), és a csoportos adóalanyiság időszakában áfa tekintetében a tagok együttesen minősülnek egy adóalanynak. 

A csoportos adóalany áfa tekintetében így egyetlen adóalanynak minősül, vagyis a csoporttagok tevékenységükről egyetlen áfa bevallást nyújtanak be, melyben a tagok áfa csoporton kívüli ügyletekből származó fizetendő, illetve levonható adója együttesen szerepel. A csoport tagjai a kialakított nyilvántartási rendszer alapján tájékoztatják a csoport képviselőjét az általuk külső, harmadik személyektől eszközölt beszerzésekről, valamint az ahhoz kapcsolódó levonható ÁFA összegéről, valamint az általuk külső, harmadik személyek irányában teljesített ügyleteikről és az ahhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettségükről. A gyakorlatban ugyanakkor bevett az a szokás, hogy a csoport tagjai saját maguk készítik el a bevallásukat, és ezt továbbítják a csoport képviselőjének, ezzel elősegítve a csoport áfabevallásának elkészítését és benyújtását.

Fontos tudni, hogy a csoporttagokat, illetve a kívül maradó adóalanyokat egyetemleges felelősség terheli. 

A csoport tagjainak egymás közötti kapcsolataikban végzett tevékenysége a továbbiakban nem minősül gazdasági tevékenységnek, a tagok belső ügyletei tehát az áfa hatályán kívül esnek, amelyről nem számlát, csak egyéb számviteli bizonylatot kell kiállítani. Ha például az áfa csoporttaggá váló anyavállalat menedzsment díjat érvényesít a szintén áfa csoporttag tagvállalattal szemben, ez a szolgáltatása is az áfa hatályán kívül kezelendő.

A csoportot az adóalanyisággal összefüggő és egyéb hatósági ügyekben a tagok által kijelölt képviselő képviseli.

Az áfa csoport külső, harmadik felek felé végzett ügyletei tekintetében a tagok egy önálló adóalanyként jelennek meg, amely tranzakció számlakiállítási kötelezettséggel jár. 

A csoportnak elkülönített nyilvántartást kell vezetnie a csoporton belüli áfa körön kívüli és a csoporton kívülre irányuló áfa hatálya alá tartozó ügyletekről, azonban van lehetőség ugyanazon számlázó programmal kiállítani a csoporton belüli ügyletekről a számviteli bizonylatot, mint amellyel a csoporton kívüli ügyleteket számlázzák.

Az áfa csoport létrehozása a transzferárak alkalmazására nincs hatással, a csoporttagok a továbbiakban is a szokásos piaci ár elvének figyelembevételével kötelesek az egymás közötti ügyleteik során eljárni, hacsak nem  jelentkeznek be a tao csoportos adóalanyiság alá.

Az áfa csoport speciális jellegére tekintettel az adóhatóság által lefolytatott adóellenőrzések is eltérnek a „normál” adóalanyoknál lefolytatottakétól. Az áfa csoportra irányuló ellenőrzések során az adóhatóság külön, erre szakosodott szakértői csoport bevonásával jár el, akik elsődlegesen a csoport tagjai által kialakított nyilvántartási rendszert, valamint az alapján a csoport által beadott bevallásokat vonják vizsgálat alá. Amennyiben a csoport egyik tagjánál folytatnak le átfogó adóellenőrzést az adóhatóságok, az jellemzően az áfa adónemre nem terjed ki.

AZ ADÓLEVONÁSI JOG GYAKORLÁSÁT ÉRINTŐ KÖVETKEZMÉNYEK

Tekintettel arra, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyletei áfa hatályán kívül esnek, az ügyleteket áfafizetési kötelezettség nem terheli, adóköteles ügylet hiányában pedig ezen ügyletekből áfa levonási jog sem merül fel. Adminisztrációs egyszerűsítést jelent e tekintetben az, hogy a csoporttagok belső kapcsolataikban nem számlát, hanem egyéb számviteli bizonylatot kötelesek kiállítani.

Az a körülmény, hogy levonható adót nem számolhatnak el az egymás közötti kapcsolataik tekintetében a csoporttagok, csupán azt jelenti, hogy az egymás közötti bizonylaton nem szerepelhet áthárított adó, így ugyanezen a bizonylaton értelemszerűen levonható adó sem, de ettől még a külső, harmadik felek által kiállított számlák nem esnek automatikusan levonási tilalom alá, hanem az általános szabályok szerint csak akkor nem vonható le azok adótartalma, ha a csoport, vagy annak tagja harmadik felek felé irányuló tárgyi mentes tevékenységéhez használja az adott beszerzést, szolgáltatást. 

Tekintettel arra, hogy az áfa csoport külső, harmadik felek felé végzett ügyletei tekintetében önálló adóalanyként jelenik meg, e tekintetben szükséges vizsgálni az áfa csoport beszerzéseihez kapcsolódó áfa levonási jog gyakorolhatóságát is. Amennyiben például egy anyavállalat a tagvállalataival áfa csoportot hozna létre, akkor például a vállalatirányításhoz kapcsolódó beszerzésein felmerülő áfa levonhatóságát aszerint kellene vizsgálnia, hogy az anyavállalat irányítási tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései végeredményét tekintve az áfa csoport által megvalósított, harmadik fél irányában kifejtett adóköteles tevékenységéhez kapcsolódnak-e vagy sem. Amennyiben ugyanis az áfa csoport harmadik felek irányába kizárólag adóköteles tevékenységet végez, úgy az ezen tevékenységéhez kapcsolódó beszerzésekre eső áfát teljes egészében levonásba helyezheti a csoport. Amennyiben azonban az áfa csoport adómentes tevékenységet is végez csoporton kívülre (pl. lesznek olyan kívül maradó tagok, melyek vonatkozásában finanszírozási tevékenységet végez), úgy a tételesen el nem különíthető beszerzésekből levonásba helyezhető áfát arányosítás útján kell meghatározni, tekintettel az Áfa törvényben foglalt feltételekre. Ugyanakkor azon beszerzések tekintetében továbbra is teljes egészében gyakorolható az adólevonási jog, amelyek tételesen elkülöníthetően kizárólag valamelyik csoporttag harmadik felek irányába teljesített adóköteles tevékenységéhez kapcsolódnak.

Az áfa csoporttag anyavállalat által nyújtott finanszírozási tevékenység kapcsán fontos azt kiemelni, hogy amennyiben azt az áfa csoporton belüli tagvállalat részére nyújtja, az az előző pontban kifejtettek alapján áfa hatályán kívülinek minősül, így nem befolyásolja a csoport áfa levonási jogát. Amennyiben az anyavállalat (azaz az áfa csoport) ezen finanszírozási tevékenységét áfa csoporton kívülre nem magyar jogi személyek részére nyújtja, a csoport adólevonási joga a finanszírozási tevékenység kapcsán az általános szabályok szerint attól függ, hogy a nem magyar jogi személy a Közösség területén belül letelepedett jogi személynek, vagy pedig harmadik országbeli jogi személynek minősül. Amennyiben a Közösség területén belül letelepedett jogi személyek részére nyújtja az anyavállalat (az áfa csoport) a finanszírozást, akkor ebben az esetben a finanszírozás nyújtásához eszközölt beszerzések kapcsán az áfalevonási jog – a tevékenység jellegére tekintettel – továbbra sem illeti meg az áfa csoportot, és így az áfa csoport a tételesen el nem különíthető beszerzések (tipikusan az általános költségek) áfa tartalmából a levonásba helyezhető áfát arányosítás útján kell hogy meghatároznia. Teljes levonási jogot csak és kizárólag akkor gyakorolhat a csoport e tekintetben, ha a finanszírozott jogi személy harmadik országban letelepedettnek minősül.

Amennyiben az áfa csoport csoporton kívüli tagvállalat felé (belföldre vagy más tagállamba irányulóan) áfa levonásra nem jogosító finanszírozási tevékenységet végez, akkor az áfa csoport tulajdonában álló vegyes használatú tárgyi eszközeire az Áfa törvény 135.§-ának utólagos korrekciós szabályait alkalmazni kell.

TOVÁBBI KÖRÜLTEKINTÉST IGÉNYLŐ KÖVETKEZMÉNYEK

Egyetemleges felelősség

A csoportos adóalanyiság létrehozására irányuló kérelemben mind a leendő csoporttagoknak, mind a kívül maradó adóalanyoknak egyetemleges felelősségvállalásra kiterjedő nyilatkozatot kell tenniük. 

A csoportba belépő tagok egyetemleges felelősséget vállalnak a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak a csoportos adóalanyiság időszakát megelőzően keletkezett, a csoporttag megszűnéséről beadott záró bevallásban tartalmazott kötelezettsége teljesítéséért és a csoportos adóalanyiság időszakban, az Áfa tv. alapján keletkező kötelezettsége teljesítéséért. Hangsúlyozzuk, hogy ez az egyetemleges felelősség nem terjed ki az áfa csoportba lépést megelőzően, attól függetlenül a tagoknál keletkezett adókötelezettségért való felelősségre. A csoporttagnak a csoport adókötelezettségéért való felelőssége azt követően sem szűnik meg, hogy a tag kilép az áfa csoportból.

A csoporton kívül maradó, de a csoporttagokkal kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő adóalany – mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően – egyetemleges felelősséget vállal a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt a csoportos adóalanyiságot megelőzően beadott záró adóbevallásban foglalt kötelezettségek teljesítéséért. 

A gyakorlatban ugyanakkor az adóhatóság csak és kizárólag akkor fordul a csoporttagokhoz, illetve a csoporton kívül maradó adóalanyokhoz, ha az eredeti kötelezett az Áfa tv.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítését elmulasztotta teljesíteni.

Csoportösszetétel megváltozása

A csoportos adóalanyiság időszakában létrejövő adóalany, vagy a csoporton kívül maradó adóalany – ha teljesülnek rá a jogszabályi feltételek – később is dönthet úgy, hogy csatlakozik az áfa csoporthoz. Az áfa csoport tagja pedig dönthet úgy, hogy kilép a csoportból. Az áfa csoporthoz csatlakozni és abból kiválni az adóhatóság engedélyével lehet, a kiválni szándékozó tag erre irányuló írásos kérelmére. 

Figyelemmel kell tehát kísérni az áfa csoport felépítését, működését, illetve annak esetleges változását. Például, ha egy újonnan létrejött (belépő vagy kívül maradó) csoportcég esetleg elmulasztja megtenni a kötelezettségvállalásra irányuló nyilatkozatot, akkor az az áfacsoport azonnali megszűnéséhez vezethet. Emellett figyelemmel kell arra is lenni, ha a cégcsoportban szervezeti átalakulás történne. Például, ha az egyik áfa csoportban lévő tagvállalat üzletrészét olyan módon értékesítik, hogy a csoporttag már többé nem tekintendő kapcsolt félnek, úgy az az áfa csoport azonnali megszűnését eredményezheti. Ilyen esetekben célszerű a tranzakciót úgy megvalósítani, hogy első lépésként a tagvállalatnak ki kell lépnie az áfa csoportból, majd ezt követően már kívül maradó tagként lehetőség van az üzletrészének értékesítésére.

Egyéb lehetséges adókövetkezmények 

Elképzelhető az is, hogy a csoportba belépő vállalat adóköteles tevékenységet végzett, és ennek megfelelően a tárgyi eszközei megvásárlásakor rá áthárított áfát teljes egészében levonta, azonban a csoporton belül az eszközt ezen vállalat avagy más csoporttag (részben vagy egészben) csoporton kívülre irányuló adólevonásra nem jogosító tárgyi adómentes tevékenységhez használja. Ilyen esetben utólagos korrekciót kell végezni, az arányosítás szabályainak megfelelő alkalmazásával. Az erre vonatkozó figyelési időszak 2008 után használatba vett ingatlanok esetében 20 év (korábban használatba vett ingatlanoknál 10 év), ingók esetében 5 év. A figyelési időszak kezdetének a jogfolytonosság elvéből kiindulva (mivel jogutódlásról van szó) azt az időpontot kell tekinteni, amikor a csoporttag (jogelőd) az adott eszközt használatba vette, nem pedig a csoport általi megszerzés időpontját.

***

Egy-egy cégcsoport esetében érdemes lehet elgondolkozni a csoportos adózás lehetőségén a társasági adóban, hiszen így a csoportszinten érvényesülő veszteségelhatárolásra, az adókedvezményekre figyelemmel adómegtakarítás érhető el. A PENTA UNIÓ Zrt. konferenciájának keretében megismerhetők azok az anyagi jogi szabályok, melyek az adókötelezettség tervezésében, ekképp a csoportalakítás megfontolásában szerepet játszhatnak, illetve a már működő csoportok esetén a kötelezettségek helyes teljesítését segítik elő. >> Jelentkezem a “Csoportos társasági adóalanyiság és csoportos ÁFA alanyiság” konferenciára!  

Hétindító – 45. hét – Suller Kriszta

Üdvözletem ezen az őszies reggelen! Javaslom kávé helyett a meleg tea fogyasztását, hogy kellemesen induljon a nap és a hét! Közeleg az év vége, egyre közelednek az ünnepek is, így a sok teendőnk mellett lassan erre is fel kell készülnünk!

Bérszámfejtés 

A jövő hét hétfőre esedékesek (hétvégi határidő miatt) a járulékbevallások és a hozzá kapcsolódó befizetések! 

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT)

Késedelmi pótlék az adófolyószámlákon

És ha már utalniuk kell, nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy november 15-tel írják elő az adóhatóságnál a késedelmi pótlékokat, melyeket szintén át kell utalni, maradt pár napja kiküldeni ezeket az értesítőket!

Nézd meg a pótlékrészletezőt!

Az EBEV rendszeren keresztül célszerű minden cégre lekérni a pótlékrészletezőt is, és legalább két-három pillantást vetni rá, többször előfordul ugyanis, hogy egy-egy önellenőrzés, vagy egyéb korrekciós tétel nem megfelelően pótlékolódik a részükről. Ha ilyet észlelünk, ennek felülvizsgálatát folyószámla egyeztetés keretében tehetjük meg. Én a pótlékrészletezőt is kiküldöm mindazon partnereknek, ahol ez az összeg jelentős – lássák ők is, miből is adódik ez a kötelezettség. Különösen fontos lehet a pótlék értesítés a civil szervezeteknél, közhasznú jogállású non-profit gazdasági társaságoknál, hiszen náluk jellemzően ritkábban foglalkozunk ilyen kérdésekkel, ugyanakkor ha fordulónapon adótartozásuk van, legyen ez ezer forint késedelmi pótlék, vállalkozási tevékenység esetén akár jelentős adóalap növekedéssel is kell számolni!

Érkeznek a bizonylatok az ÁFA -bevalláshoz

A hét másik témája, a havi áfa bevallásokra való felkészülés, melynek határideje 20-a lesz! Figyeljünk arra, hogy negyedévet követő hónap lévén előfordulhat, hogy a korábban negyedéves ügyfelünk havi áfa bevallóvá vált értékhatár átlépés miatt. Akinél ez esélyes lehet, ott célszerű a nyilvántartásainkat a NAV törzsadattal összevetni, ahol ekkorra már az áfa státusz váltást általában a nyilvántartásaikon átvezetik. 

Változóban az adótörvények

Mindezeken túl már készülhetünk a jövő évi törvény változásokra, felkészülhetünk az év végi hajrára, ennek keretében folyamatosan monitorozni kell, ki hogy áll a leadott iratanyaggal, hogy állnak eredményügyileg, kell-e egyeseknél adóoptimalizációs célból még az idén átjelenteni, változás jelenteni. 

Minimálbér emelés – talán még az idén…

A médiát figyelve napirenden van a minimálbér és a garantált bérminimum szokásostól eltérő, már decemberre vonatkozó emelésének kérdése is. Kísérjük e tekintetben kiemelt figyelemmel a híradásokat és a Magyar Közlönyöket!

Kellemes, haladós hetet, működő ügyfélkaput kívánok! 

***

Teljesítsd a 2023. évi kreditpontjaid most! Választ a 3 képzési forma közül a számodra legfelelőbbet! >>

Aktuális konferenciáink! >> 

A csoportos áfa alanyiság – I. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

A csoportos áfa adóalanyiság mind adótervezési szempontból, mind cash-flow, illetve adminisztrációs szempontból nagyon kedvező lehetőség lehet a belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozások számára. Most e cikk-sorozat keretében csak a legfontosabb tudnivalókat szeretnénk felvillantani, amelyek tovább gondolásra érdemesek.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A csoportos adóalanyiság az áfa rendszerében működő, választható lehetőség a belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozások számára. (Ennek szabályait az Áfa törvény 8.§ és 8/A.§-a és a 8/B.§-a határozza meg.)

A csoportos adóalanyiság leglényegesebb jellemzője, hogy a csoporton belül az egyes adóalanyok önálló áfa alanyisága megszűnik, melynek eredményeképpen a csoport tagjai között nem beszélhetünk termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról, hiszen ezek nem minősülnek gazdasági tevékenységnek áfa szempontból a csoport megalakulásától kezdve. Így csoporton belüli értékesítésekhez, szolgáltatásokhoz se fizetendő, se levonható áfa nem társulhat. 

A csoporton kívüli adóalanyokkal – legyenek azok független harmadik felek vagy ugyanazon vállalatcsoportnak a csoporton kívül maradó tagjai – bonyolított ügyletek természetesen adóköteles termékértékesítésként és szolgáltatásnyújtásként értékelhetők áfa-szempontból, azzal az eltéréssel egy „normál” ügylettel összehasonlítva, hogy az egyes ügyletekhez kapcsolódó áfa-kötelezettség és esetleges levonási jog a csoport egészének tudható be, nem a tulajdonképpeni teljesítést végző adóalanynak. A csoport tagjai tehát a külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataikban együttesen, csoportként járnak el.

Tekintettel arra, hogy a csoportos adóalanyiság választására külön-külön van lehetőség áfa és társasági adó szempontból, az is megengedhető, hogy például az adott cégcsoport kizárólag áfa tekintetében választ csoportos adóalanyiságot, de a Tao-ban megmarad a tagok önálló  adóalanyisága. Természetesen ennek fordítottja is elképzelhető: csak a társasági adó tekintetében választanak tao-csoportot, az áfa kapcsán viszont megtartják egyedi adóalanyiságukat. A csoport tagjainak polgárjogi jogalanyisága azonban egyik esetben sem szűnik meg, így civiljogi kapcsolatokban továbbra is különálló jogalanyként járnak el, azaz mind egymás közötti, mind pedig külső, harmadik felekkel továbbra is önállóan szerződnek.

ÁFA CSOPORT ALAKÍTÁSA

Az áfa csoport létrehozásának alapvető feltételei

A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével, a csoport megalakítására irányuló írásos kérelem jóváhagyásával jön létre. 

Csoportos adóalanyiság választására olyan adóalanyoknak van lehetőségük, amelyeknek gazdasági célú letelepedési helye belföldön van és együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ennek megfelelően belföldi fióktelepnek is lehetősége van az áfa csoporthoz csatlakozni, ugyanakkor a cégcsoporthoz tartozó külföldi leányvállalatok ezzel a választási lehetőséggel nem élhetnek. Alapelv, hogy egy jogalany egyszerre csak egyetlen áfa csoportnak lehet a tagja. Ebből következően nem kezdeményezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki valamely más csoport adóalanyiság létrehozására irányuló kérelmét már benyújtotta és annak elbírálása véglegessé vált döntéssel még nem zárult le. Amennyiben az adóalany valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, 30 napos türelmi idő áll rendelkezésére, hogy a másik Áfa csoportbeli tagságát megszüntesse.

Az áfa csoport létrehozásához kapcsolódó főbb adminisztratív szempontok

Az áfa csoport létrehozása kapcsán az alábbi főbb adminisztratív szempontokat kell figyelembe venni:

Az adóhatóság a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoport azonosító számot állapít meg. Az adóhatóság a csoport részére a csoportos adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelem alapján, illetve ezt követően a csoport képviselő kérelme alapján állapít meg közösségi adószámot, és ezzel egyidejűleg törli a csoporttagok közösségi adószámát.

A csoport azonosító számot, illetve a csoport közösségi adószámát az adóhatóság előtti eljárás során az iratokon fel kell tüntetni. A csoport tagja harmadik személyekkel kapcsolatos, általános forgalmi adózással összefüggő iratain (számla) a csoport azonosító számot (és amennyiben szükséges, a csoport közösségi adószámát), illetve a saját adószámát is köteles feltüntetni.

A tagokat a csoport megalakulásának időpontjától kezdve úgy kell tekinteni, mint amelyek jogutódlással szűntek meg. Ennek megfelelően a csoporttagok kötelesek záró-áfabevallást benyújtani az állami adóhatóság csoportalakítására vonatkozó engedélyének véglegessé válását megelőző nappal, mint fordulónappal. Azért kedvező, hogy jogutódlással történő megszűnésnek minősül az áfa csoporttá alakulás, mert nem merül fel semmilyen plusz áfa kötelezettség az áfa csoporttá alakulással, így például a csoporttagok tulajdonában lévő eszközök tekintetében sem kell önmagában amiatt áfa fizetési kötelezettséggel számolni, hogy a csoporttagok egyedi adóalanyisága megszűnik. 

Cikksorozatunk folytatását az alábbi linkre kattintva érheti el! >> A csoportos adóalanyiság – II. rész

***

Egy-egy cégcsoport esetében érdemes lehet elgondolkozni a csoportos adózás lehetőségén a társasági adóban, hiszen így a csoportszinten érvényesülő veszteségelhatárolásra, az adókedvezményekre figyelemmel adómegtakarítás érhető el. A PENTA UNIÓ Zrt. konferenciájának keretében megismerhetők azok az anyagi jogi szabályok, melyek az adókötelezettség tervezésében, ekképp a csoportalakítás megfontolásában szerepet játszhatnak, illetve a már működő csoportok esetén a kötelezettségek helyes teljesítését segítik elő. >> Jelentkezem a “Csoportos társasági adóalanyiság és csoportos ÁFA alanyiság” konferenciára!  

Fókuszban az „őszi adócsomag” – 1. rész – Kiss Tímea

Bevezető

2023. október 31-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. számú törvényjavaslat, amely egyrészt az uniós és a nemzeti jogszabályok évközi módosulása miatt, másrészt adópolitikai, társadalompolitikai és egyéb szakpolitikai célok megvalósulása érdekében kezdeményezi az adójogszabályok módosítását 2024. évtől. A törvényjavaslat nagy meglepetéseket tartogat az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása terén is, mely szabályok – egy év felkészülési idő után – 2025. évtől lépnek hatályba.

Mai írásunkban a szokásos „őszi adócsomag” személyi jövedelemadót, valamint a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő fontosabb várható változásait járjuk körbe és röviden összefoglaljuk a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozókra vonatkozó, egyszerűsítést célzó jövőbeli szabályokat.

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Jövedelemszerzés helye

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatályos rendelkezései szerint az előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében főszabály szerint a jövedelemszerzés helye a tevékenység végzésének helye szerinti állam. 

A jövedelemszerzés helyének meghatározása azért fontos fogalom, mert az dönti el, hogy a megszerzett jövedelem hol adózik. Magyarország csak akkor gyakorolhatja korlátlanul az adóztatási jogát, ha nincs olyan nemzetközi szerződés, amely ebben korlátozná. Mivel 2024. január 1-jével megszűnik az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény, ezért a külföldi előadóművészek szja fizetési kötelezettségét is az Szja tv. rendelkezései szerint kell majd meghatározni. 

A törvényjavaslat a jövőben az tevékenységből származó jövedelmet akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti államban adóztatná, amely nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik. Ez a fogalmi kiegészítés annak érdekében történik, hogy azok az előadóművészek is Magyarországon teljesítsék adókötelezettségüket, akik az itt végzendő tevékenységükre egyszemélyes cégükön keresztül szerződnek. 

Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset

Az elmúlt két évben bevezetett népszerű adóalap csökkentő tételek közül a 25 év alatti fiatalok kedvezményének, valamint a 30 év alatti anyák kedvezményének összegét az Szja tv. jelenleg adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzataként határozza meg.

A keresetstatisztikai adatközlések azonban a KSH honlapján, a közzétett kiadványokban és a havi gyorstájékoztatóban a havi bruttó átlagkeresetet a munkáltatók teljes körére közlik 2023. március 28-át követően, míg korábban – így 2022. július vonatkozásában is – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek tekintetében tették azt közzé. Az Szja tv. alkalmazásában jelenleg is ez az adat az irányadó. Ugyanakkor a Hivatalos Értesítőben csak az utóbb említett körre vonatkozó adatok kerülnek közzétételre a különböző ellátások alapjául szolgáló főbb kereset-statisztikai adatként.

Ebből kifolyólag a törvényjavaslat egyértelműsítené és külön definiálná a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát. A javaslat értelmében a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset tekintendő annak. 

Induló vállalkozás

Új fogalomként kerül bevezetésre az induló vállalkozás fogalma, ami olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás minősül, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre. A fogalom megegyezik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv tv.) 9/A. § (6) bekezdésében foglalt meghatározással.

Az adó mértéke

A jelenleg hatályos szabályok szerint a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

A magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt módosítja a javaslat a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabályt. A módosítás belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében ugyanakkor nem.

Abban nincs változás, hogy a fizetendő adó a megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál.

A bevétel megszerzésének időpontja

A hatályos szabályok szerint a bevétel megszerzésének időpontja igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem).

A gyakorlatban azonban az adókötelezettség meghatározása a hatályos szabályok szerinti bevétel megszerzési időpontban nehézségekbe ütközik, mert sok esetben például a szolgáltatásról kiállított bizonylat még nem áll rendelkezésre.

A javaslat értelmében a bevétel megszerzésének időpontjának az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap minősülne, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Egyéb jövedelem

A javaslat értelmében a jövőben nem kell az egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni az értékpapírból és a kamatból származó jövedelmekre – még kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában sem -, amennyiben az értékpapír kibocsátója, a kamat kifizetője OECD tagállamban székhellyel rendelkező személynek minősül. 

A módosítás szintén a magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény 2024. január 1-jei megszűnésével összefüggésben vált szükségessé.

Emelt összegű családi kedvezmény

2023-tól a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény havonta 66 670 forinttal magasabb összegben jár, így az említett kedvezményezettek után a korábbi kedvezmény összege adóba átszámítva 10 ezer forinttal emelkedett. 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) értelmében tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az,

  • aki tizennyolc évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
  • aki tizennyolc évesnél idősebb, és a tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Ez utóbbi esetben az emelt összegű családi kedvezményre való jogosultságot a rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiadott orvosszakértői véleménnyel kell alátámasztani. Bizonyos esetekben a 18. életévét betöltött, egyébként születésétől fogva tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy a családi pótlék helyett a magasabb összegű fogyatékossági támogatást veszi igénybe, és emiatt nem rendelkezik orvosszakértői véleménnyel, mert az ő esetében az egészségkárosodás mértékét a fogyatékossági támogatásra, illetve a rokkantsági járadékra való jogosultság szempontjából határozzák meg.

A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.

30 év alatti anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozattétel

Mint ahogyan valamennyi kedvezményt, úgy a 30 év alatti anyák kedvezményét is, év végén a bevallásban is érvényesíteni lehet. Ha a 30 év alatti anya év közben kérte a munkáltatótól, kifizetőtől a kedvezmény érvényesítését, akkor azt az adóévről szóló bevallási tervezet tartalmazni fogja.

Ugyanakkor a jövőben a törvényjavaslat kiegészítené az adóbevallást a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozatával is, amelyen fel kell tüntetni:

  • a kedvezményre való jogosultság jogcímét, 
  • a gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.

A külföldön megfizetett adó beszámítása

A magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt módosul a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály. 

A módosítás értelmében – hasonlóan az amerikai gyakorlathoz – nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg sem, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, mely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye belföld.

Abban nincs változás, hogy a számított adót a fenti jövedelem után megfizetett adó 90 százaléka csökkenti, ami nem lehet több, mint e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

A jelenleg hatályos szabályozás szerint ahhoz, hogy egy ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősüljön az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

  • Az ügylet befektetési szolgáltatóval kerüljön megkötésre.
  • A befektetési szolgáltató ezen tevékenysége a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenység tárgyát képezze.
  • Amennyiben külföldi tőkepiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval köttetik az ügylet, akkor az alábbi feltételeknek is teljesülnie kell:
  • Az adott állam EGT-állam legyen, vagy olyan állam, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
  • Az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezze.
  • Ha az adott állam nem EGT-állam, akkor biztosított legyen az említett felügyeleti hatóság és a magyar Felügyelet közötti információcsere.
  • A magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

A törvényjavaslat értelmében a külföldi tőkepiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval köttetett ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülne akkor is, ha az OECD országban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével jön létre.

A kifizetőt terhelő adó

A törvényjavaslat könnyítene a kifizetők adóadminisztrációs terhein a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások esetében. 

A jövőben a kifizetőnek – az eddigi havi gyakoriság helyett – elegendő lenne ezen juttatások utáni közterhe(ke)t negyedévente megállapítani, bevallani és megfizetni.

Csekély értékű ajándék

A jelenlegi szabályozás szerint csekély értékű ajándékot évente egy alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegben.

A törvényjavaslat a kedvezményesen adózó juttatás gyakoriságának egyről három alkalomra történő emelését rögzíti, ezáltal csökkentendő ezen juttatások bérként történő kezelésével járó adminisztrációs terheket. 

Nyereményből származó jövedelmek

A törvényjavaslat a hagyományos számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték

A javaslat kiegészíti a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték bevételnek nem minősülő eseteit. 

A módosítás alapján nem minősül bevételnek az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény), ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve a megszerzett részesedést a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem kerül értékesítésre.

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

A Tbj. szerinti külföldinek minősülő személyek

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) hatályos szabályai szerint nem keletkezik szocho fizetési kötelezettsége a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel.

A törvényjavaslat azonban pontosítja, hogy a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (pl: bónusz, jutalom), vagyis ezen magyarországi munkavégzéssel megszolgált jövedelmek szociális hozzájárulási adókötelesek, tehát esetükben nem alkalmazhatóak az általános mentességi szabályok.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

A hatályos szabályok szerint nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló.

A törvényjavaslat – inverz módon – szűkítené a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthetőségét a külföldi állampolgárok vonatkozásában, melynek értelmében munkaerőpiacra lépőnek kizárólag a Magyarországgal határos, nem EGT állam állampolgárát minősítené. Ebből az következik, hogy ez a kedvezmény a jövőben csak magyar állampolgárok, illetve szerb vagy ukrán állampolgárok után vehető igénybe.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye

A hatályos szabályok szerint a szakirányú oktatás és a duális képzés utáni szocho kedvezmény (arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértéke) a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napokon a képzőhelyen töltött idő arányában vehető igénybe 8, illetve 7 óra napi munkaidőhöz arányosítva.

Az adókedvezmény igénybe vehető:

  • minden munkaórára, amikor a szakmát tanuló ténylegesen a duális képzőhelyen van,
  • a betegszabadság azon napjain, amikor a tanuló a duális képzőhelyen lenne, azaz a beosztás szerinti napokon (annyi munkaórára, amennyit ott töltene),
  • szabadság idején a szakképzési munkaszerződés szerinti napi munkaidőre.

A módosítás értelmében a megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének érvényesítésénél az arányosítás mellőzésével valamennyi képzésben töltött nap figyelembe vehetővé válik.

Társadalombiztosítás (TB)

Járulékalapot képező jövedelem

Változik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) járulékalapot képező jövedelmének definíciója a harmadik ország állampolgárának kiküldetése esetén.

A harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetén ugyanis megszűnik a kiküldetésre alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, amely szerint járulékalapnak az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset minősül. 

A törvényjavaslat értelmében e személyi kör Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelme minősül járulékalapnak, és így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. 

Átalányadózó egyéni vállalkozó „göngyölítéses” járulékalapja

A jelenlegi szabályozás alapján, ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles, akkor a minimálbérre tekintettel fizetendő járulék tekintetében nem érvényesíthet járulékkedvezményt.

A göngyölítéses járulékalap megállapítási módszer miatt viszont gyakran előfordul, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme már adóköteles és mégis a minimálbér után kell megfizetnie a járulékot, így kiegészül a szabályozás azzal, hogy ez esetben az átalányban megállapított jövedelemnek nemcsak az adómentes, hanem az adóköteles része tekintetében is érvényesíthető a járulékkedvezmény. 

Átmeneti szabály értelmében ezt a kedvezményes rendelkezést már a 2023. január havi, illetve az azt követő hónapok tekintetében visszamenőlegesen lehet alkalmazni.

Egyéni vállalkozók adózásának átalakításáról röviden

2025. január 1-től teljesen átalakul az egyéni vállalkozók vállalkozói jövedelem szerinti jelenlegi adózása és egy jóval egyszerűbb költségelszámoláson alapuló rendszer kerül bevezetésre. Megszűnnek a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények (pl.: foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény), a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozások adókedvezménye is. A veszteségelhatárolás jogintézménye viszont továbbra is fennmarad, így az adóévben keletkező negatív adóalapot az egyéni vállalkozó a veszteség keletkezését követő 5 évben, adóévenként a vállalkozói adóalap 50 százalékáig elszámolhatja. Kivezetésre kerül a vállalkozói kivét fogalma és a költségelszámolás egyszerűsítésével megszűnik az egyéni vállalkozó saját szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolhatósága is, viszont a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja így a jövedelem 89 százaléka lenne. Adózásuk tehát egyértelműen igazodna az önálló tevékenységet folytatók adózási szabályaihoz. Ezzel összhangban alakulnak át a mezőgazdasági őstermelőkre az ingatlan-bérbeadási tevékenységet végzőkre vonatkozó költségelszámolási szabályok is. 

A járulékszabályozás frontján jelentős egyszerűsítésre és könnyítésre készülhetnek az egyéni vállalkozók 2025. évtől. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak elegendő lenne csak a minimálbérig járulékot fizetniük azzal, hogy – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan -bevezetésre kerül a választott járulékalap, míg a másodfoglalkozású egyéni vállalkozók számára egy tételes járulékalap kerülne bevezetésre a minimálbér 30%-ka összegében. 

A szociális hozzájárulási adó rendszerében továbbra is fennmarad ugyan a minimum adófizetési kötelezettség a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára, ugyanakkor megszűnik a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is, továbbá megjelenik az egyéni vállalkozóvá válást ösztönző adókedvezmény és mindemellett a szociális hozzájárulási adó éves elszámolású adóvá válik.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) rendelkezik. A munkáltató által fizetendő közteher 2023. január 1-től hatályos mértéke a minimálbér meghatározott százalékában kerül meghatározásra a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként az alábbiak szerint: 

  • mezőgazdasági idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a,
  • turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a, 
  • alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a,
  • filmipari statiszta esetén a minimálbér 3%-a. 

A törvényjavaslat indokoltnak látja rögzíteni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, mivel típusjegyeit tekintve a szociális hozzájárulási adó jellemzőit viseli (foglalkoztatáshoz kapcsolódik, a foglalkoztató fizeti, az összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap között kerül felosztásra).

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény hatályos rendelkezései szerint háztartási alkalmazottat – havonta vagy több hónapra előre – a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a NAV-hoz, és havonta 1 000 forint regisztrációs díjat kell fizetni az alkalmazott után. A háztartási munka után – egy havi 1 000 forintos regisztrációs díjon kívül – nem kell adót és járulékot fizetnie sem a foglalkoztatónak, sem a háztartási alkalmazottnak. A háztartási alkalmazott keresete ebben az esetben úgynevezett adórendszeren kívüli kereset, szja-bevallást sem kell benyújtani róla. A háztartási alkalmazott – ebben a minőségében – nem biztosított, társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.

A törvényjavaslat kivezeti a háztartási munka nyilvántartásba vételének regisztrációs díjfizetési kötelezettségével kapcsolatos szabályokat, ezzel is csökkentve az önálló adónemek számát. Továbbá egyértelműsíti, hogy a háztartási alkalmazott a tb rendszerében nem minősül biztosítottnak. Ebből az következik, hogy ha más jogviszonya alapján sem biztosított, más jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra, akkor továbbra is egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

 

Cikksorozatunk II. része >> Fókuszban az „őszi adócsomag” – II. rész – Társasági adó és kisvállalati adó 2024
Cikksorozatunk III. része >>Fókuszban az “őszi” adócsomag – III. rész – ÁFA szabályok 2024

 

***

Készüljön fel a PENTA UNIÓ Zrt.-vel a 2024. adóévre az Adóegyetem konferencián! >> Jelentkezem az Adóegyetem 2024 konferenciára!  

Hogyan lesznek digitális számláink? – Czöndör Szabolcs

Az elektronikus számlázás már lassan 20 éve lehetséges Magyarországon, azonban ebben a két évtizedben nem terjedt el feltétlenül minden vállalkozásnál. Amennyiben kicsit követjük az európai számlázási szabályok fejlődését, akkor egyértelműen láthatjuk, hogy már nem is a számlák elektronizációjáról, hanem digitalizációjáról beszélünk. Nézzük meg, mit rejt a két fogalom és mennyiben jelent fejtörést vagy lehetőséget a digitális számlák megjelenése!

Az elektronikus számla bármilyen típusú, a számla adatait tartalmazó elektronikus dokumentum, amelyet elektronikusan bocsátottak ki és fogadtak be. Elektronikus számla lehet akár egy beszkennelt számlakép, PDF számla, de EDI üzenet, XML dokumentum is. A két véglet között számos más technikai megoldással is találkozhatunk persze, azonban jól érzékelteti a két szélsőség közötti tág határt. A digitális számla alatt olyan számla dokumentumokat értünk, amelyeket lehetséges közvetlenül, átalakítás nélkül géppel értelmezni és feldolgozni. A digitális számla alatt tehát kizárólag adatstruktúrával rendelkező számlákat értünk.

A különbségtétel alapja az emberi szem számára való értelmezhetőség és a gép által történő értelmezhetőség lehet. Az elektronikus számlánál bár nem alapkövetelmény, de valahol mindenképpen megjelenik az ember. Az ember számára történő megjelenítés egyike az alapvető feltételeknek. A digitális számláknál is megjelenhet az ember általi értelmezhetőség, azonban nem ebben van a hangsúly, hanem a gépi feldolgozhatóságban.

A digitális számlákat az hívta életre, hogy egyre több ország vezet be számlaadat-szolgáltatási, központi elektronikus számlázási rendszereket, egyre több vállalkozás alakít ki olyan folyamatokat, amelyek lehetővé teszik a számlák automatizált feldolgozását. A döntéshozók célja világos, ezt a folyamatot kívánják erősíteni úgy, hogy a jogszabály a digitális bizonylatokat tekinti alapértelmezettnek, a papíralapú bizonylatokat pedig inkább kivételes esetnek. A digitális bizonylatoknál pedig a gépi feldolgozhatóság kritériuma jelenik meg.

A következő évek legjelentősebb digitalizációs áttörését az Európai Bizottság Áfa a digitális korban (VAT in Digital Age, továbbiakban ViDA) javaslatcsomagja jelenti, amelynek elfogadása folyamatban van. Az Európai Bizottság részéről már évek óta lehet látni, hogy az elektronikus számlázás és számlaadat-szolgáltatás területén szeretnék egységesíteni a tagállami megoldásokat. Ennek célja, hogy ne tagállami szinten fregmentált számlázási rendszerek jöjjenek létre, hanem alakuljon ki egységes számla fogalmi rendszer és számlamodell. Az elmúlt években a Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett ezen a területen és 2022. decemberében kiadta a Héa. irányelv szövegszerű módosítási javaslatait. A javaslatcsomagot mindenki véleményezhette, és jelenleg a tagállamok közötti vita keretében formálódik a végleges ViDA csomag. 

A ViDA javaslatcsomag is rávilágít a digitális bizonylatkezelés előnyeire. Amennyiben egy számla kizárólag kép formájában jelenik meg, akkor azt digitálisan körülményes feldolgozni. A digitális bizonylatkezelés központi kérdése, hogy a számlának tartalmaznia kell gép által könnyen és egyértelműen értelmezhető adatokat. Ahogy az európai számlastandardből látjuk még csak az sem feltétlenül fontos, hogy legyen egységes számlaadat-struktúra. A lényeg a gépi értelmezhetőségben van. Amennyiben az adattartalom leírása, a különböző jelölések egységes elvek mentén kerülnek kialakításra, akkor könnyen lehet olyan konvertereket alkalmazni, amely az egyik adatstruktúrát egy másik adatstruktúrának felelteti meg a számlák adatait. Persze nem lenne túl hatékony ez a megoldás, amennyiben az adatstruktúrák száma a végtelenhez közelítene. Egy ideális világban országonként egy, vagy könnyen megszámlálható adatstruktúra létezése lenne optimális.

További fontos követelmény, hogy a számla digitális adattartalma a lehető legszélesebb legyen, amely az adott gazdasági eseményhez kötődik. Nagyon sok vállalkozás kizárólag az áfa törvény szerinti kötelező adattartalommal látja el a számlákat, ugyanakkor az ügyviteli folyamatok szempontjából ez nem mindig elégséges. Például a megrendelés szám, szállítólevél száma, vagy egy szerződésszám a befogadói oldalon – de akár az értékesítői oldalon is – jelentős hatékonyság növelést tud eredményezni és csökkenteni tudja az emberi beavatkozás szükségességét.

A digitális bizonylatfeldolgozáshoz további fontos szempont, hogy a számlák elektronikusan kerüljenek kibocsátásra, befogadásra, minden szereplő ebből a bizonylatból el tudja vinni a számára szükséges adatokat. A leghatékonyabb megoldást az jelentené, hogy például az adóhivatal magát a számlát (vagy annak egy adóhivatali nézetét) kapná meg a számlakibocsátással egyidőben, és így nem lenne szükség a számla adattartalmának és az adatszolgáltatás adattartalmának vizsgálatára. A Bizottság és számos tagállam gondolkodása ebbe az irányba halad.

A számlaadatok digitalizációja jelentős további lehetőségeket nyit meg. Jelenleg folyik egy jelentős technológiai forradalom, amely a gépi tanulással ellátott eszközök szélesebb körű használatát jelenti, valamint számos területen megjelenik a mesterséges intelligencia. Mindezeket az eszközöket akkor lehet jó hatékonysággal használni, amennyiben a gazdasági tranzakcióhoz kapcsolódó adatok gyorsan, jó minőségben és hatékonyan elérhetők. A digitalizált számlák mindezeknek a technikáknak az egyik alapját képezhetik.

A vállalkozások számára a legnagyobb kihívást az jelenti, milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni a folyamatos digitális változásokhoz és milyen előnyöket tudnak szerezni mindezekből. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a digitalizációs átállás során kellően körültekintők legyünk, hiszen hosszútávú stratégia nélkül jelentős és meg nem térülő költségeket jelenthet egy-egy rosszul megválasztott megoldás implementálása.

A vállalkozások számára a számla digitalizáció tehát nem kérdésként jelenik meg, hogy a közeljövő feladataként. Nem az a kérdés, hogy egy vállalkozás szeretné-e a bizonylatainak digitalizációját, hanem az, hogy mikor és hogyan fogja ezt megtenni. Hiba lenne ezt a változó jogszabályi környezetre fogni. Persze a jogszabályi kényszer is vezethet oda, hogy egy vállalkozás bevezet digitális megoldásokat, azonban számos hatékonysági szempontot is érdemes figyelembe venni. Már jelenleg is elérhetők olyan megoldások, amelyekkel egy vállalkozás jelentős digitalizációs ugrást tehet meg és közben tudja a hatékonyságát növelni, a költségeit csökkenteni.

A jelenleg elérhető technológiák Magyarországon az Online Számla rendszer és a pénztárgépi rendszer adatainak lekérdezhetőségén alapulnak. Ezt egészíti ki a lassan megjelenő eÁFA rendszerben rejlő további lekérdezési lehetőségek. A vállalkozások eljuthatnak odáig, hogy mind a bizonylat kiállításánál és mind a bizonylatok befogadásánál a belső ügyviteli folyamataikat akár teljesen tudják automatizálni, vagy különböző kontrollpontokat bevezetni. 

Az automatizációval jelentős emberi kapacitás spórolható meg úgy, hogy az állandóan visszatérő algoritmizálható feladatokat a gép végzi el. Az emberi munka nem az adatbevitelt fogja jelenteni, hanem sokkal inkább kontroll funkciója lesz, valamint a speciális szaktudást fogja jelenteni. Persze mindezek eredményeként kevesebb könyvelőre lehet szükség, de lehetséges olyan kimenet is, hogy a könyvelők más típusú munkát fognak végezni, mint amit eddig megszoktunk tőlük. Könyvelőként tehát mindenképpen szükséges lépést tartanunk a digitalizálódó környezetünkkel, hogy ne az elszenvedői, hanem a haszonélvezői legyünk ennek a folyamatnak. 

Az e-számlázás és az áfabevallás új lehetőségei című előadás többek között a számlák digitalizációjának lehetséges megoldásaira, hatékony ügyviteli folyamatok kialakítására is mutat gyakorlatban használható példákat.

***

Az “E-számlázás és áfabevallás új lehetőségei” című előadás keretében 2023. november 2-án, Czöndör Szabolccsal áttekintjük az elektronikus számlázás jelenét, valamint az áfa a digitális korban (ViDA) jelentette új követelményeket és lehetőségeket. A NAV által jövő évben vezetésre kerülő eÁFA rendszer kapcsán az előadó ismerteti az áfabevallás új megoldásait és a bennük rejlő lehetőségeket. Szeretettel várunk Téged is a konferenciára! >> Jelentkezem 

Hétindító – 44. hét – Suller Kriszta

Kellemes hétfő reggelt kívánok a forró kávé mellől! A hét „határidőszegénynek” ígérkezik, de mint tudjuk, nálunk könyvelőknél a látszat általában csal. Igaz, aki nem könyvel, nem is hiszi el, hogy hány átvirrasztott éjszaka, hány végigdolgozott szabadság, hány végigdolgozott hétvége van az életünkben. 

Bérszámfejtésre fel!

A héten folyamatosan napirenden kell tartani a bérszámfejtési feladatokat, hiszen közelít a ’08-as bevallások benyújtása és az ehhez kapcsolódó járulék utalás is. 

November 13-ra lesznek határidősek az alábbi bevallások (a hétvégére eső határidő miatt):

  • 58-as bevallások az arra kötelezett egyéni vállalkozások körében
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT)

Szabadságok kiadása

Mivel már gőzerővel közelít az év vége, kiemelt figyelmet kell fordítani a szabadságolásokra, így mi azon ügyfeleinknél, ahol jelentős szabadság mennyiség nem került kiadásra a korábbiakban, egy figyelmeztető üzenetet küldünk, hogy ne felejtsék el a szabadságok kiadását, melynek fő szabály szerint az év végéig meg kell történnie!

Felkészülés az év végére…

Hamarosan jön az áfa bevallások időszaka, mindezeken felül pedig közelít az év vége. Lassan minden ügyfelünk érdeklődve kérdezi, hogy is áll, mint is áll az adott év. Érdemes-e adónemet, esetleg adózási módot váltani bármely tekintetben? A hónap fontos témája a folyószámlán előírt késedelmi pótlékok, melynek tényéről szintén tájékoztatnunk kell az ügyfeleinket! Ez egy jó apropó lehet egy-egy komplett adófolyószámla kiküldésére is, hogy lássák hogyan is állnak az adóhatóság nyilvántartása szerint, annak ellenére, hogy a legtöbb vezetőt folyamatosan arra buzdítjuk, hogy maga is kövesse adóügyeit.

Kövesd figyelemmel, várhatóan mi változik!

Mindeközben lassan gőzerővel indul a törvénygyár, már folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk, hogy is állnak az aktuális tervezetek, hogy időben átláthassuk a jövő évre vonatkozó adótörvényeket. 

Gondolj magadra is!

Könyvelők, adótanácsadók figyelmét felhívnám, aki még nem teljesítette az idei továbbképzési kötelezettségeit, lassan ideje arra is gondolni, nehogy kicsússzon a határidőből.

Kellemes munkát, kitartást kívánok az évből még hátralévő időszakra!

***

Teljesítsd a 2023. évi kreditpontjaid most! Választ a 3 képzési forma közül a számodra legfelelőbbet! >>

Aktuális konferenciáink! >> 

„Compliance by design” elv a gyakorlatban – Czöndör Szabolcs

Az áfa területén szinte minden évben felbukkan valami új digitális megoldás. Magyarországon az online pénztárgépek, az EKÁER, számlaadat-szolgáltatás, áfabevallás kiajánlás jelenti az áfa digitalizációjának a főbb mérföldköveit. Amennyiben szétnézünk Európában, akkor találkozhatunk SAF-T-re épülő adatszolgáltatási kötelezettségekkel és egyre több tagállam vezet be kötelező elektronikus számlázást.

Ennek a folyamatnak a hátterében az áll, hogy a technika fejlődésével az adóhivatalok számára elérhetővé vált, hogy a vállalkozásoktól, azok környezetétől minden eddiginél hatékonyabban tudnak akár valós időben vagy ahhoz nagyon közeli módon adatot gyűjteni, valamint a gyűjtött adatokat belátható időn belül kielemezni. Az adóhivatalok oldaláról már egyre több cikkben a gépi tanulást, mesterséges intelligencia alkalmazását olvashatjuk. Ezáltal az adóhivatalok – közte a magyar adóhivatal is – eddig soha nem látott adatvagyonon ül, és nagyon aktívan használja is azt. A használatnak az egyik módja, hogy kockázatelemzési, ellenőrzési célokat szolgálnak az adatok, de az adózók számára meg is osztja ennek az adatvagyonnak egy részét.

A fentiek miatt a vállalkozások oldalán egyre jobban felértékelődnek azok az informatikai megoldások és folyamatok, amelyek az adójogi megfelelősséget tudják biztosítani. Ezt nevezzük „Compliance by design” elvnek. Ez a megközelítés azt jelenti, hogy az adózási szempontokat már a folyamatok kialakításakor figyelembe veszik, és a rendszerbe beépítik az adózási és számviteli szabályoknak való megfelelést. A „Compliance by design” megközelítés célja a hibák minimalizálása, a kockázatok csökkentése és a jogi követelmények teljesítése. Ezt el lehet érni például olyan vállalatirányítási vagy könyvelési rendszerek alkalmazásával, amely nagyfokú automatizáltsága révén csökkenti az egyedi hibák előfordulásának esélyét, vagy az ügyviteli folyamatba épített automatizált ellenőrzési folyamatok kialakítása.

Melyek azok az ismérvek, amelyek azt mutatják, hogy egy vállalkozás által használt informatikai rendszer és belső ügyviteli folyamatok nem felelnek meg a „Compliance by design” elvének? Ennek nagyon sok jele lehet, mint például a következők:

  • A számlaadat-szolgáltatások egy része nem teljesül (error üzenetet kap, vagy el sem jut az adóhivatali rendszerig a számlaadat), vagy hibákat tartalmaz,
  • A vállalkozás adatszolgáltatásai alapján számos tartalmi hiba található,
  • Nincs előzetes vagy utólagos kontroll a számlaadat-szolgáltatás, az áfabevallás és belföldi/közösségi összesítők között,
  • Nem alkalmaz rekonsziliációt a vállalkozás,
  • A számlázási gyakorlata alapján sokszor fordul elő jogszabályi határidőn túli kibocsátás,
  • Az áfabevallás készítésének belső folyamataiban számos manuális tevékenységet kell elvégezni, amelynek nincs vagy alacsony a kontrollja,
  • A számlabefogadás szinte teljes mértékben manuális adatrögzítéssel történik.

A listát sajnos a tapasztalatok alapján nagyon hosszasan lehet sorolni, azonban a vállalkozások jelentős része nem látja ezeket egyenként súlyos problémának. Ennek oka, hogy az esetek jelentős része nem mutatkozik közvetlen adókülönbözetként. Számos alkalommal hallottam azt az érvet, hogy nincs adóbevallásra vagy a bevallott adó összegére kihatása, vagy esetlegesen ha van is, annak összege nagyon csekély. Legtöbbször mégis az hangzik el, hogy az adott vállalkozásnál nem is merül fel ez kockázatként vagy egy-egy ilyen kockázat előfordulási valószínűsége túlságosan csekély, mivel „jó könyvelője” van.

Az eltérések, a meg nem felelés azonban olyan kockázat, amely időzített bombaként ott van a vállalkozás életében és nem tudni, mikor mekkora kárt tud okozni amikor bekövetkezik. Nézzünk erre néhány példát, amikor egy „jó könyvelője” van egy társaságnak és mégis számos kockázatot hordoz a nem megfelelően kialakított ügyviteli folyamat!

A belső kontrollok hiánya elvezethet odáig, hogy többször levonásba kerül az adó vagy nem számla alapján történik meg az adó levonásba helyezése. A vállalkozás „jó könyvelője” ezeket teljesen elképzelhetetlennek tartja. A következő példák mindegyike megtörtént eseten alapul, amelyeknél ugyanúgy „jó könyvelője” volt a társaságnak és mégis bekövetkezett a baj. 

Ugyanazon számla többszöri levonásba helyezése egy olyan kockázat, amely minden olyan vállalkozásnál előfordul, amelynél az áfaanalitika készítése során egyedi, manuális beavatkozásokra van szükség. Amikor a főkönyvből exportálásra kerül az áfaanalitika alapját képező lista, akkor nagyon sokszor manuálisan kerülnek kiszűrésre azon számlák, amelyeket az adott időszakban még nem lehet levonásba helyezni. Ekkor ezeknek a számláknak a számlasorszámait egy külön listában tartja nyilván a könyvelő, ahonnan a következő hónapban vagy hónapokban manuálisan helyezi be a bevallásba. Vajon mekkora esélye van annak, hogy teljesen munkahibaként több hónapban is bekerülnek ebből a listából számlák? A „jó könyvelő” ezt 1% alatti aránynak gondolja, viszont egyetért azzal, hogy fennáll a kockázat.

A számla nélkül az adót levonásba helyezni szintén egy nagyon extrém esetnek tűnik elsőre, hiszen minden könyvelésnél van egy alapbizonylat, amelyet rögzít a könyvelő. Minden könyvelő úgy gondolja, hogy ilyen nem történhet meg, hiszen ez teljes mértékben lehetetlen a saját társaságánál. Gondoljunk bele ugyanakkor abba, hogy a bejövő számlák feldolgozása eléggé monoton tevékenység, amelynél óhatatlanul előfordulhatnak hibák. A legtöbbször adatok elgépelésére gondolunk, amely persze szintén a problémák egy forrását jelentik, azonban a nem megfelelő bizonylaton alapuló adatrögzítés is ilyen lehet. Például ha egy adatrögzítő kap egy nagy halom bizonylatot, amelyben megbújik egy proforma számla, akkor mekkora eséllyel fogja bejövő számlaként rögzíteni? Persze a „jó könyvelő” ezt a kockázatot is 1% alatti aránynak gondolja, viszont egyetért azzal, hogy fennáll a kockázat.

A számla kiállításánál is fennállnak olyan kockázatok, amelyek az adóbevallásra nagyon közvetlen hatással lehetnek. Gondoljunk bele, hogy egy számlakiállításnál az egyik alkalmazott véletlenül nem 2023-as évszámot, hanem 2223-as évszámot rögzít be teljesítési dátumként, és egy teljesen automatizált rendszer ezt a főkönyvig fel is fogja dolgozni. Vajon miből indulunk ki, amikor egy áfabevallást elkezdünk készíteni? A teljesítési dátumot fogjuk alapul venni, így az elgépelt teljesítési dátumú számla még vagy 200 évig nem fog bekerülni ebbe a szűrésbe. Ugyanakkor ez egy adminisztrációs hiba, és az adófizetési kötelezettségünk ettől még 2023-ban van. Vajon mekkora egy ilyen esetnek a valószínűsége? A „jó könyvelő” ezt is 1% alatti aránynak gondolja, viszont egyetért azzal, hogy fennáll a kockázat.

A fentiek mind-mind olyan példák, amikor 1% környéki vagy alatti valószínűséget feltételezünk az adott problémának. Viszont ha kellően sokat tudunk felsorolni, akkor ezek a valószínűségek összeadódnak, és hirtelen azt látjuk, hogy nagyon komoly valószínűsége van annak, hogy bekövetkezik a baj és akár jelentős adóösszeggel fog eltérni a vállalkozás bevallása. Amit viszont fontos látnunk, hogy ezeknek a kockázatoknak nem a „jó könyvelő” nem megfelelő tudása a forrása, hanem az ügyviteli rendszer kialakítása, a kontrollok alkalmazásának a hiánya.

Miután könnyen belátjuk, hogy a nem megfelelően kiépített ügyviteli folyamatok, a „Comliance by design” hiánya jelentős kockázatot jelent, akkor térjünk vissza a cikk elején említett tényre: az adóhivatalnak soha eddig nem állt akkora adatvagyon a rendelkezésére, mint jelenleg. Ebből következik, hogy a fent leírt kockázatok bekövetkezését ha a vállalkozás, a vállalkozás könyvelője nem veszi észre, akkor az adóhivatal fogja észrevenni.

Az e-számlázás és az áfabevallás új lehetőségei című előadás többek között ezeknek a kockázatoknak a feltárására és megfelelő kezelésére is mutat megoldásokat.

***

Az “E-számlázás és áfabevallás új lehetőségei” című előadás keretében Czöndör Szabolccsal áttekintjük a az elektronikus számlázás jelenét, valamint az áfa a digitális korban (ViDA) jelentette új követelményeket és lehetőségeket. A NAV által jövő évben bevezetésre kerülő eÁFA rendszer kapcsán az előadó ismerteti az áfabevallás új megoldásait és a bennük rejlő lehetőségeket. Várjuk Önt is a konferenciára! >> Jelentkezem!

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM