Cikkünk első részében bemutattuk az ajándéksorsolás adózási szabályait, a folytatásban pedig ismertetjük azokat a nyereményjátékokat, amelyek nem kötődnek előzetes vásárláshoz, de céljuk vitathatatlanul a társaság üzleti forgalmának növelése. 

Üzleti célú ajándékok

Ezek a juttatások az Szja tv. rendszerében egyes meghatározott juttatásoknak minősülnek. 

Attól függően, hogy az „utca” embere, vagy az üzleti partner részesül a juttatásban, a juttatás adózására 

• az Szja tv. 70. § (6) bekezdés d) pontját kell alkalmazni, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik az Szjtv. hatálya alá, vagy
• az Szja tv. 70. § (4) bekezdés az irányadó, mely rendelkezés szerint kell az adót megfizetni, ha az ajándék üzleti, azaz a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

Ezek a promóciók közvetlenül nem kötődnek vásárláshoz, ugyanakkor valamely termék, vagy szolgáltatás, vagy maga a társaság áll a marketing akció középpontjában. A népszerűsítés, az üzleti forgalom növelése az üzletpolitikai cél, mely megvalósul, tehát a juttatás után a kifizetőnek 1,18-as adóalap után adót kell fizetni. 

Ezalól kivételt jelent – azaz az egyes meghatározott juttatás mint kategória nem értelmezhető -, ha a juttató az Art. értelmében nem minősül kifizetőnek. Ilyen regionális marketing akcióval találkozhatunk, amikor egy külföldi társaság népszerűsíti a termékét, azaz a nyertes magánszemély egy külföldi társaságtól részesül ajándékban. Ezesetben a jövedelem egyéb jövedelemként adózik. A magánszemélynek a cégtől kapott igazolás alapján az ajándék értéke után 15% szja és 13% szocho fizetési kötelezettsége keletkezik.

Az adóelőleget a juttatás negyedévét követő hó 12-ig kell megfizetni a bevétel 89%-a után. Ez abból a rendelkezésből ered, ha a Szocho-t a magánszemélynek kell megfizetnie és az költségként nem számolható el, akkor az adó alapja a bevétel 89%-a. [Szja tv. 29. §.]

Ezeket a jövedelmeket kifizető adatszolgáltatása hiányában a bevallási tervezet nem tartalmazza, ezért azt a magánszemélynek ki kell egészítenie. 

Nem kell azonban adót fizetni, ha a magánszemély üzleti kapcsolatok keretében részesül ajándékban, mivel ilyen esetben a külföldről érkezett üzleti ajándék értékét nem kell a jövedelem megállapításakor bevételként figyelembe venni [Szja tv. 7. §(1) bekezdés p) pontja].

Adóköteles verseny, vetélkedő díjazása

A vetélkedőn, versenyen a nyertesnek adott nyeremény adózására több rendelkezést találhatunk az Szja-ban. A vetélkedő díjazása még akkor is, ha üzletpolitika célból szerveződik, nem tekinthető adómentes juttatásnak. Legfeljebb a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea értéke mentesülhet az adó alól [Szja. 1. sz. melléklet 8.17. pont].

Amennyiben a nyeremény megszerzése nagymértékben a magánszemély szellemi vagy fizikai tudásától, teljesítményétől, ügyességétől függ és nem a véletlen szerencsén múlik, akkor a nyeremény vetélkedő, verseny díjának minősül. 

Az Szja törvény nem határozza meg a verseny, vetélkedő fogalmát, ezért a szavak köznapi értelméből indulunk ki. Eszerint versenynek, vetélkedőnek az az esemény tekinthető, amelyen egy adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük, vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek. Ide tartoznak a kvízjátékok, sport- vagy ügyességi események, énekversenyek, rajz pályázatok, stb.

Nem minősíthető versenynek, vetélkedőnek az esemény, ha a feladatok a résztvevők számára túl egyszerűek, egyértelműek, bárki számára könnyen megoldhatóak azaz nem igényelnek tudást, képességet.

Ennek megfelelően vetélkedőről, versenyről akkor beszélünk, ha az

• nyilvános,
• bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett,
• képesség, tudás vagy gyorsaság, ügyesség érvényesül (eldöntheti zsűri, szavazás, like-ok száma, de célszerű a versenykiírásban objektív szempontokat meghatározni),
• nem tartalmaz szerencse elemet (a tippelés beépítése kockáztatja a kedvező adózást).

A vetélkedő, verseny szervezőjét a nem pénzben adott juttatás piaci értéke után csak 15%-os szja fizetési kötelezettség terheli, a juttatás értékének 1,18-szorosa után. A szocho alapját részletező paragrafusban nem található az Szja tv. 76. §-ára vonatkozó utalás, ezért 13% szocho a vetélkedő, verseny díjazásakor nem merül fel.

Egyes meghatározott juttatás vagy összevonás alá eső jövedelem

Nem alkalmazható a vetélkedőkre, versenyekre vonatkozó kedvező adózás a munkáltató által szervezett játékos vetélkedő, verseny díjára. Amikor a munkáltató csapatépítő jelleggel szervez vetélkedőt, vagy a dolgozók egészsége védelmében hirdeti meg a „fogyjunk együtt”; „ki mozog többet szabadidejében”; „ki szabadul meg a dohányzás rabságából” versenyeket, akkor az esemény nem felel meg azon jogszabályi előírásnak, miszerint a játék nyilvános. Ilyen esetben a nyertes – bármennyire is furán hangzik, de – munkaviszonyra tekintettel részesül a juttatásban. Az ajándék értékét számfejteni kell és ha a munkáltató nagylelkű, akkor fel is bruttósítja.

A munkaviszonyból származó jövedelem elkerülhető, ha a verseny nyilvános, mert például a társaság a településen bejelentett állandó lakosok körében hirdet meg egy tudáson alapuló vetélkedőt, mely adózhat kedvezően, azaz a kifizetőt csak szja kötelezettség terheli 1,18-as piaci érték után.

Továbbá akkor is mentesülhetünk a bérszámfejtés terhe alól, ha a munkáltató egy szórakoztató programot szervez a dolgozók részére, mely esemény keretében kerül sor a versenyre, vagy a nyertesek jutalmazása ilyen szabadidő eltöltésére irányuló és/vagy vendéglátással egybekötött rendezvényen valósul meg. Ezesetben arra kell figyelni, hogy az ajándék értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25%-át, azaz 2023-ban az 58 ezer forintot személyenként és alkalmanként. 

Szintén egyes meghatározott juttatásként adózik, ha a nyertes csapat együtt részesül az ajándékban és az egy főre jutó érték összege nem állapítható meg. 

Az egyes meghatározott juttatásként történő kezelés előnye az egyszerűbb adminisztráció, viszont hátránya, hogy a munkáltatónak az 1,18-as adóalap után nem csak 15% szja-t, hanem 13% szocho-t is kell fizetni. 

Végül a dokumentáció fontosságára szeretném a figyelmet felhívni. Az adókötelezettség alátámasztása érdekében fontos megőrizni minden dokumentumot, a marketing akció meghirdetésétől az ajándék átadásáig, hiszen csak ezen szerződések, reklámanyagok, átadás-átvételi jegyzőkönyvek birtokában lehet eldönteni, hogy kinek, mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezett.

Amennyiben az adómentes promóciók, valamint az ajándékozás különböző adóköteles formáit szeretné gyakorlatias megközelítésben áttekinteni az előadókkal és felkészülni arra, hogy egy esetleges adóellenőrzés során ne érjék meglepetések, hallgassa meg előadásunkat, várjuk Önt!

***

Marketing akció előfordulhat termékbemutatón, megtestesülhet azonnali engedményben, árengedményre jogosító kuponokban. A juttatásokkal kapcsolatos szja adókötelezettség alapvetően a játékot szervező céget terheli. Azonban előfordulhat, hogy a játékban résztvevő magánszemélynek is kell adót fizetni. A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, mindehhez nyújt segítséget a PENTA UNIÓ Zrt. 2023. november 15-én megrendezésre kerülő “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferencia, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna és Horváthné Szabó Beáta gyakorlati példákkal szemléltetik az adómentes promóciók, valamint az ajándékozás különböző formáit. Vegyen részt a konferencián Ön is! >>  Jelentkezem a “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferenciára!