2023. október 31-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. számú törvényjavaslat. Mindkét javaslattal összefüggésben várhatók változások és újdonságok a társasági adó terén. Cikksorozatunk I. részében a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét mutattuk be, mai írásunkban pedig a társasági adóban, valamint a kisvállalati adóban várható fontosabb változásokat vesszük górcső alá. 

Társasági adó (TAO)

A társasági adó rendszerében várható változások az uniós irányelvnek, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében tett vállalásoknak, valamint a módosuló uniós állami támogatási jogszabályoknak való megfelelést szolgálják.

Alternatív beruházás, felújítás fogalmának bevezetése

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján (Tao tv.) 2017. évtől vehető igénybe adókedvezmény az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LXXVII. törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás minősül, amely révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Az adókedvezmény 6 adóévben érvényesíthető legfeljebb a számított adó 70%-áig. A kedvezmény mértékét a beruházás elszámolt költségének meghatározott összegében szabályozza a Tao tv.

A hatályos szabályok szerint a teljes beruházási költség csak abban az esetben számolható el, amennyiben a beruházás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön meghatározhatóak. A nem kizárólag energiahatékonysági célú, beruházások esetében pedig a beruházási költség és egy hasonló beruházás költségei közötti különbözet minősülhet elszámolható költségnek.

Az általános csoportmentességi rendelettel összhangban kerül bevezetésre alternatív beruházás, felújítás fogalma annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

A kedvezmény szabályainak változtatásai szintén az általános csoportmentességi rendelettel való összhangot hivatottak megteremteni. 

A hatályos szabályok szerint az igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

• Budapesten 30 százalékának,
• Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban 45 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A 70%-os kedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

A törvényjavaslat a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre emeli. 

A javaslat maximalizálja az adózó által igénybevehető adókedvezmény mértékét arra az esetre, ha az adózó az elszámolható költséget alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza meg. Ez esetben ugyanis az adókedvezmény nem haladhatja meg a törvényben fentebb említett elszámolható költségek 50%-kát.

A törvényjavaslat főszabályként a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás elszámolható költségének volumenét a beruházási költség és az alternatív beruházás költség közötti különbözetként határozza meg.

Az adókedvezmény igénybevételét a jelenleg hatályos szabályozás tiltja arra az esetre, ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor is, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba.

A módosítás eredményeképp, amennyiben a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében hajtják végre, az adókedvezmény igénybe vehetővé válik, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.

A javaslat az adókedvezmény igénybevételének tilalmát az alábbi beruházásokkal/felújításokkal „gazdagítja”:

• ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul; 
• ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.

Ugyanakkor a törvényjavaslat kiterjeszti az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét az energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetére, amely során elszámolható költségnek minősül az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem minősül elszámolható költségnek.

A javaslat szerint az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15 százalékát, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az adókedvezmény mértéke.

Fejlesztési adókedvezmény szabályainak pontosítása

Meghatározott beruházás esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

A hatályos szabályok alapján a 80%-os adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

• a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat,
• kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A törvényjavaslat pontosítja a fejlesztési adókedvezmény kapcsán azon esetek szabályait, amelyek kérelem benyújtását igénylik. A módosítás alapján az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

• a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja 
• Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – Baranya vármegye kivételével –, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye kivételével – és Pest tervezési-statisztikai régió településein a 41,25 millió eurónak,
• Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió településein a 24,75 millió eurónak,
• Baranya vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és Heves vármegyében a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
• kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A globális minimum-adószint irányelv átültetésével kapcsolatos módosítások

A gazdaság digitalizációjából és globalizációjából adódó adóalap-erózió és a profitátcsoportosítás kezelése a kormányok kulcsfontosságú prioritása szerte a világon. Ezen adóügyi kihívások kezelését szolgálja a globális minimumadó bevezetése, amely lényegében biztosítja, hogy a nagy multinacionális vállalatok minimális adót fizessenek minden olyan joghatóságban, ahol működnek. A globális minimumadó 15%-ban került meghatározásra.

Az OECD által kidolgozott GloBE modellszabályok (Global Anti-Base Erosion Rules) egy olyan összehangolt adózási rendszer kialakításának kereteit adták meg, amely az adott jogrendszerben keletkező nyereségre kiegészítő adót vet ki, ha a joghatósági alapon meghatározott tényleges adókulcs a minimális kulcs alatt van.

A globális minimumadó EU-s bevezetése kapcsán az EU is kidolgozta a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelvét (Irányelv). E többéves munka eredménye kerül átültetésre a hazai adójogba 2023. év végéig.

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókra vonatkozó szabályokra önálló törvény kerül megalkotásra a hazai adójogban, ami a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű vállalatcsoport tagjának kiegészítő adókötelezettségéről rendelkezik, melynek értelmében kiegészítő adókötelezettség a 750 000 000 euró feletti bevétel feletti vállalatcsoportokra vonatkozik. Ezzel összefüggésben az egyes adótörvények is módosulnak. Többek között a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.), valamint a számvitelről 2000. évi C. törvény (Szt.) szabályai is kiegészülnek. 

Az irányelvi szabályok átültetésével covered tax „lefedett adó” kategóriának kell tekinteni különösen (de nem kizárólagosan) a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 9%-os nominális társasági adókulcs mellett sem kell feltétlenül kiegészítő adót fizetni az érinett cégeknek, mivel az előbb említett adókat az effektív adókulcs számításánál figyelembe lehet venni. 

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének bevezetése

A kiegészítő adó alanya számára a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett, 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé a törvényjavaslat.

Megjegyzés: A társasági adózási K+F adókedvezmény alkalmazása kizárja a helyi iparűzési adóban és a szociális hozzájárulási adóban létező K+F adóalap-kedvezményeket is.

Az adókedvezmény a külön definiált, az állami támogatási szabályok szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységre vehető igénybe. Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető azzal, hogy minden évben a számított adó összegéig a teljes összeget figyelembe kell venni. A felhasználás az elszámolható költség keletkezésének sorrendjét követi. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóévben a maradvány (fel nem használt kedvezmény) az adózónak pénzben kifizetésre kerül. 

Az adókedvezmény mértéke (a kedvezményként és kiutalásként összesen rendelkezésre álló keretösszeg) az elszámolható költség 10 százaléka. Felsőoktatási intézménnyel és egyes más kutatóhellyel közös kutatás esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 20 millió forintot meg nem haladó összegéig az elszámolható költség 30 százaléka.

Nóvuma a kedvezménynek, hogy az adókedvezmény számított adó terhére történő érvényesítése a számított adó 100 százalékáig terjedhet és minden más adókedvezmény előtt alkalmazandó. 

Az adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre alkalmazható, ugyanakkor az elismert K+F költsége szűkebb.

A korábban be nem jelentett részesedés bejelentésének egyszeri lehetősége 

A kiegészítő adó alanyának minősülő adózó 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28. napjáig utólag bejelentheti az adóhatóságnak. Ez a globális minimumadóval kapcsolatosan egy egyszeri bejelentési lehetőség. Ezen egyszeri bejelentés megtétele esetén a részesedéseket a 2023. adóévtől bejelentett részesedésként kell figyelembe venni. 

Az így bejelentett részesedéssel kapcsolatosan az adóalapban a múltban megjelent tételeket 2023-ban kell visszavezetni úgy, mintha már kezdettől fogva bejelentett lett volna a részesedés. Például, ha értékvesztés került elszámolásra, amely a társasági adóalapban levonhatónak minősült, akkor ezt adóalap-növelésként kell figyelembe venni 2023-ban.

Halasztott adókövetelés és adókötelezettség számviteli bevezetése

Amennyiben egy társaság vagyonának értéke számviteli és adózási szempontból eltér egymástól, annak hatása van a cég későbbi adófizetési kötelezettségére is, azonban fontos megjegyezni, hogy ez az eltérés csak átmeneti jellegű lehet, tehát az állandó eltéréseknek nem lehet adóhatása. 

A globális minimumadó bevezetésével keletkező átmeneti adóhatást kezeli az Szt. módosítása is, amely kiegészül a halasztott adókövetelés, adókötelezettség részletszabályaival. 

Az Szt. jelenleg is lehetővé teszi a halasztott adó jellegű tételek kimutatását (pl. értékcsökkenés, vevőkövetelése, céltartalékok, elhatárolt veszteség, stb. vonatkozásában), ezért a duplikáció elkerülése érdekében szabályozásra kerül, hogy amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazzák a halasztott adó kimutatását, halasztott adókövetelésként és halasztott adókötelezettségként csak a konszolidálás miatti társasági adókülönbözetként meg nem jelenített tételeket lehet kimutatni.

Kisvállalati adó (KIVA)

Adóalanyiság megszűnése

A törvényjavaslat kiegészíti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerinti adóalanyiság megszűnésének eseteit a társasági formaváltás esetére. 

A jogértelmezést segítő módosítás értelmében megszűnésre okot adó körülmény, ha a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul át. Ez esetben az adóalanyiság megszűnésének időpontja a formaváltást megelőző nap.

Adóalanyiság újraválasztása

A Katv. hatályos szabályai szerint az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

A törvényjavaslat értelmében viszont az egyesülés, szétválás esetén nem kell 24 hónapot várni a kiva ismételt válaszhatóságára. Amennyiben az egyesülés nem minősül a Tao. tv. szerinti kedvezményezett átalakulásnak és könyv szerinti értéken valósul meg (azaz nincs átértékelés, vagyonátértékelés), akkor az érintett adózók számára egy egyszeri választási lehetőség kerül bevezetésre, melynek értelmében az egyesülést, szétválást követő 15 napon belül (újra) válaszható a kiva, ha a kiva keletkezés feltételeinek (például a 3 milliárd forintos bevételi és mérlegfőösszeg értékhatárnak) az adott szervezet megfelel. 

Cikksorozatunk I. része >> Fókuszban az „őszi adócsomag” – I. rész – Jövedelemadózás és társadalombiztosítás 2024
Cikksorozatunk III. része >>  Fókuszban az “őszi” adócsomag – III. rész – ÁFA szabályok 2024

***

Készüljön fel a PENTA UNIÓ Zrt.-vel a 2024. adóévre az Adóegyetem konferencián! >> Jelentkezem az Adóegyetem 2024 konferenciára!