Sokan lelkesen üdvözölték, amikor a magyar adórendszerbe bekerült a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem. Korábban ezek az ügyletek a jogszabály elavultsága és jobb megoldás híján egyéb jövedelemnek minősültek a személyi jövedelemadóról szóló törvény (SZJA tv.) rendelkezései értelmében, amely után 15% volt az SZJA, de SZOCHO is párosult hozzá. Ezt sokan nem vállalták be és inkább […]
A cikksorozat első felében a tényleges tulajdonos meghatározásának a Pmt. szerint előírt módszereit vettük végig, míg jelen részben az újonnan létrejövő tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze. Hogyan jött létre a tényleges tulajdonosok nyilvántartása? Magyarországon a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény rendelkezik […]
A tényleges tulajdonos meghatározásának kérdésköre ismét aktualitást nyer a 2021. évi XLIII. törvény hatására. A számlavezetőknek ezentúl jelenteniük kell ezt az információt, az adózási és számviteli szolgáltatóknak pedig ellenőrizniük kell az általuk azonosított tényleges tulajdonost az újonnan létrehozott központi nyilvántartás adataival. Fentiek miatt kulcsfontosságú, hogy az ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatók egységesen alkalmazzák a tényleges tulajdonos definícióját. […]
A jelentős magánvagyonok tervezése és kezelése során világszerte jellemzően az alábbi megoldásokat alkalmazzák: holdingtársaság bizalmi vagyonkezelés magáncélú alapítvány magántőkealap A fenti jogintézmények közül már mindegyik rendelkezésre áll hazákban, innentől fogva a hazai üzlet élet szereplőin múlik, hogy miképpen aknázzák ki ezeket a lehetőségeket. A kiszámíthatatlanul változó nemzetközi környezetben egyre inkább nő a kifinomult vagyontervezési szolgáltatások […]
Magyarország végérvényesen felkerült a nemzetközi adótervezés térképére, amikor bevezette a 9%-os mértékű társasági adót. A legkisebb társasági adó mértéket alkalmazó Uniós tagállamként méltán válhatunk adóparadicsomi helyszínné, azonban a magyar gasztro hagyományokat figyelembe véve sokkal inkább helytálló az adópaprika kifejezést használni. A magyar paprika a nemzetközi hírnevét nem a kápiának köszönheti, hanem a magas koncentrációjú kapszaicint […]
Az új adóamnesztia a külföldi pénzek hazautalása mellett lehetővé teszi azt is, hogy lecseréljék a magyar cégekben található külföldi tulajdonosokat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy magyar cégnek az üzletrésze egy külföldi tulajdonos kezében van, akkor itt a lehetőség, hogy azt kedvezményesen lecseréljék magyarra, azonban érdemes a részletszabályokra nagyon odafigyelni. Az adóamnesztia ezen verziójának tehát […]
Január közepétől a Stabilitási Megtakarítási Számla helyét átvette egy újabb adóamnesztia. Az adóamnesztia egyfelől a külföldi pénzeket igyekszik haza csábítani, másfelől pedig a külföldi tulajdonban lévő hazai cégek üzletrészeit kívánja „magyarizálni”. Jelen írásunkban a két variáció közül a hazautalást vesszük górcső alá. A külföldön parkoló pénzek kedvezőbb adózású hazahozatala csak azon jövedelmekre vonatkozik, amelyeket az […]
Az Országgyűlés 2016 utolsó ülésnapján fogadta el azt a törvény, amely bevezeti az új adóamnesztiát és egyben módosítja a magyar magánszemélyek tulajdonában álló offshore társaságokra irányadó szabályozást. Érdekes fejlemény, hogy a legújabb adóamnesztia miatt azt várhatnánk, hogy az adóparadicsomokban bejegyzett cégekre vonatkozó szabályozás szigorodik, mégis úgy tűnik, hogy könnyebb lesz “offshoreozni” 2017-től. A társasági adóról […]
A nemzetközi vizeken történő „adókalózkodás” hatalmas károkat tud okozni az állami költségvetéseknek, különösen az ÁFA területén. Sok esetben azonban nem kizárólag az adózói magatartás tehető felelőssé emiatt, hanem a szabályok gyakorlati életképtelensége vagy éppen betarthatatlansága is okolható emiatt. Napjainkban az információs társadalom elterjedésével az elektronikus szolgáltatásokat is próbálták új mederbe terelni, azonban ez csak az […]