A 4T-rendszer, azaz a Tényleges Tulajdonos Totális Transzparenciája

Számviteli és adózási szakemberek ügyfél-átvilágítási feladatai

tényleges tulajdonos

A cikksorozat első felében a tényleges tulajdonos meghatározásának a Pmt. szerint előírt módszereit vettük végig, míg jelen részben az újonnan létrejövő tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.

Hogyan jött létre a tényleges tulajdonosok nyilvántartása?

Magyarországon a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény rendelkezik a tényleges tulajdonosok nyilvántartásáról, amely szerint az ide kapcsolódó adatgyűjtést és szolgáltatásokat a NAV látja el. Ez az adatbázis tulajdonképpen része annak a kormányzati tervnek, amely szerint hamarosan megteremtik a minden szervezetet magában foglaló Jogi Személyek Egységes Nyilvántartását (beleértve azok tényleges tulajdonosát). Ennek ellenére a tényleges tulajdonosok nyilvántartásában szereplő tényleges tulajdonosi adatok deklaráltan nem minősülnek közhitelesnek.

A törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén nyilvántartásba vett jogi személyekre, a gazdasági társaságoktól kezdve az alapítványokig.

Kire vonatkozik az adatszolgáltatás?

A hazai szabályozás értelmében nem kell az összes szolgáltatónak adatot küldenie az adatbázisba, hanem kizárólag a számlavezetőknek. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba történő bekerülés során a NAV a tényleges tulajdonosi adatok begyűjtésén kívül új, nemzeti nyilvántartási számot állapít meg az érintett szervezet részére, továbbá feltünteti a tényleges tulajdonosi adat TT indexét. A TT index az adatbázisban a tényleges tulajdonosi információkhoz rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1-10 közötti értékű mutatószám. A tényleges tulajdonosok nyilvántartásában szerepel a tényleges tulajdonos családi és utóneve, születési családi és utóneve, az állampolgársága, születési helye és ideje, a lakcíme (ennek hiányában tartózkodási helye), valamint érdekeltségének a jellege és mértéke. A tényleges tulajdonos érdekeltségének a jellegét és a mértékét a Pmt. szerinti tényleges tulajdonos definíciója alapján kell feltüntetni.

Figyeljünk a határidőkre!

Az érintettek 2021. szeptember 1-jétől megtekinthetik az adatbázisban a számlavezetők által beküldött adataikat, ily módon lesz lehetőségük arra, hogy ellenőrizzék azok helytállóságát, illetve eltérés esetén kezdeményezzék a számlavezetőnél az adatok helyesbítését. A szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási és adatellenőrzési kötelezettségek teljesítése érdekében ingyenesen férhetnek majd hozzá a tényleges tulajdonosok nyilvántartásához 2022. február 1-től. Ez nem jelenti azt, hogy a szolgáltatónak már nem áll fenn a továbbiakban az ügyfél-átvilágítási kötelezettsége, hanem a gyakorlatban össze kell majd vetnie az általa végzett ellenőrzés eredményét a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának adataival. Amennyiben a szolgáltató az adatokban eltérést tapasztal, akkor ezt 5 munkanapon belül jelezni kell a NAV részére.

Ha a szolgáltató vagy más hatóságok eltérést tapasztalnak és megteszik a szükséges bejelentést, akkor az érintett TT indexének az értéke csökken. Ha ez az érték nyolc pont alá csökken, akkor az ott szereplő tényleges tulajdonosi adatok „bizonytalan” minősítést kapnak. Ha az érték hat pont alá csökken, akkor erről külön tájékoztatást küldenek a NAV részéről, amelynek eredménytelen letelte után „megbízhatatlan” minősítést adnak, és ezt közzéteszik. A tájékoztatójában nem szerepel majd, hogy melyik szolgáltatótól vagy hatóságtól érkezett a jelzést. A számlavezetőnél van lehetősége az érintettnek, hogy korrigálja a hibás adatokat.

Az adatok összehasonlításán és a jelzésen túl a szolgáltatónak további kötelezettsége, hogy a szolgáltató megtagadja a „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését. További szankciót nem tartalmaz a jogszabály, de jó eséllyel számos szolgáltató (és partner) nem fog üzleti kapcsolatot létesíteni olyan szervezettel, amely a NAV közzététele alapján „megbízhatatlan” minősítésű.

Mikortól lesz nyilvános?

2022. július 1-től a lakosság bármely tagja számára elérhetővé válik a tényleges tulajdonosok nyilvántartása díj fizetése ellenében. Harmadik személyek a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, a tartózkodási helye szerinti ország nevéhez és az állampolgárságához, továbbá a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét mutató információkhoz férhetnek majd hozzá. További szabály ugyanitt, hogy bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében a tényleges tulajdonosi információkhoz való hozzáférésnek az is a feltétele, hogy a lekérdező igazolja jogos érdekét.

* * *

A 2021. szeptember 28-án megrendezésre kerülő konferenciám egy a számviteli és adózási szakemberek részére kialakított gyakorlatorientált előadás, amelynek keretében a pénzmosás elleni küzdelem és a tényleges tulajdonos meghatározása állnak középpontban. Előadásom célja, hogy a számviteli és adózási szakemberek a képzés során megismerjék és elsajátítsák a pénzmosásról szóló törvényt és a kapcsolódó jogszabályok legújabb rendelkezéseit, továbbá a mindennapi munkájuk során készség szintjén tudják alkalmazni ezeket a szabályokat. Jelentkezz ma még kedvezményesen>> Számviteli és adózási szakemberek ügyfél-átvilágítási feladatai – TANTERMI és ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!