Az elfogadott nyári adócsomag, amelyet 2026. július 28-án szavazott meg az Országgyűlés,  más adótörvényekkel együtt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) bizalmi vagyonkezelésre irányadó szabályait is módosítja.

Fogalommeghatározás

Az elfogadott törvény az értelmező rendelkezések között pótolta az eddig hiányzó vagyonrendelő fogalmát: vagyonrendelő az a személy, aki a bizalmi vagyonkezelési szerződési jogviszony alapján a vagyonelemet bizalmi vagyonkezelésbe adta.

Erre feltehetően azért volt szükség, mert visszaéltek azzal, hogy vagyonrendelő átadhatta a szerződéses pozícióját más személy részére. Így azonban egyértelmű, hogy csak az a személy tekintendő vagyonrendelőnek, aki átadta a vagyon.

Azonban nem csak az értelmező rendelkezéseket módosítja az adócsomag, hanem magát a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból származó jövedelem adózási szabályait is.

Eszközérték-növekmény

Az új szabályok értelmében továbbra is lehetőség van arra, hogy a vagyonrendelő a vagyonelemeket átadáskor adómentesen piaci értékre felértékelje, amelyhez mint korábban is, nem realizált eszközérték-növekményt kell meghatározni a szerződésben meghatározott piaci és szerzési érték különbözetére. Ez alól kivételt képeznek a kriptoeszközök, mivel a törvény kifejezetten rögzíti, hogy kriptoeszközökhöz nem lehet nem realizált eszközérték-növekményt megállapítani.

A vagyonkezelőnek az egyes vagyontárgyakhoz meghatározott nem realizált eszközérték-növekményről alapnyilvántartást kell vezetnie, és ha a vagyontárgyat értékesíti a vagyonkezelés során, akkor ezen vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték-növekményt átvezeti egy elkülönült nyilvántartásba. A nyilvántartott eszközérték-növekmények összegét csökkenti a már kiadott vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekmények összege, függetlenül attól, hogy azok az alap- vagy elkülönült nyilvántartásban szerepeltek.

Kivételt képez a fenti szabályok alól az az eset, ha a vagyonkezelő csak a vagyonrendelő halálát követően szerzi meg a vagyontárgyat, mivel ekkor nem kell eszközérték-növekményt megállapítani a megszerzett vagyonelemek után.

Szerzési érték

Az elfogadott törvény tételesen felsorolja azt is, hogy milyen szerzési értéket vehet figyelembe a juttatásban részesülő kedvezményezett. 

• Ha kedvezményezett olyan vagyontárgyat kap – tekintet nélkül arra, hogy a vagyonrendeléssel azonos vagy eltérő megjelenési formában kapja azt -, amelyet a vagyonkezelő csak a vagyonrendelő elhunyta után szerzett meg, vagy a kedvezményezett a juttatást csak a vagyonrendelő halálát követően kapja meg, akkor szerzési értékként a vagyonelem megszerzésekor fennálló értéket veheti figyelembe a későbbiek során. 
• Ha a kedvezményezett azonos megjelenési formában kapja meg a juttatást a vagyonrendelő élete során, akkor a kedvezményezett szerzési értéke a vagyonrendelő szerzési értékével egyezik meg. Ez a szabály megfelel az illetékmentes ajándékozáskor figyelembe vehető szerzési értéknek. Ha a vagyonrendelő egy 3 millió forint jegyzett tőkével alapított korlátolt felelősségű társaságot vagyonrendeléskor 150 millió forintra felértékelt, majd a kedvezményezett ugyanazon társaságot kapja meg a vagyonrendelő életében, akkor, ha a kedvezményezett értékesíti a társaságot 150 millió forintért, szerzési értékként csak a 3 millió forintot veheti figyelembe, a fennmaradó 147 millió forint után pedig az árfolyamnyereség szabályai szerint köteles megfizetnie az adót.
• Kivételt képeznek a kriptoeszközök a szerzési érték megállapításkor is, hiszen vagyonkiadáskor a kedvezményezett a vagyonrendeléskor megállapított bekerülési értéket veheti figyelembe szerzési értékként. Ennek oka, hogy a módosítás adóköteles ügyletnek minősíti a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adását, emiatt egyrészt adófizetési kötelezettsége keletkezhet a vagyonrendelőnek a vagyonrendeléskor, másrészt pedig a kedvezményezett sem kerül előnyösebb helyzetbe másokhoz képest, amikor a kriptoeszközt megszerzi. 
• Minden egyéb esetben a kiadott vagyonelemnek a számviteli nyilvántartásban szereplő értékét veheti figyelembe szerzési értékként a kedvezményezett.

A vagyonkezelő a vagyonkiadástól számított 30 napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a szerzési értékről, illetve ingatlan esetében a vagyonrendelő szerzési időpontjáról. Ennek oka, hogy az új szabályok alapján a kedvezményezett a kapott ingatlan értékesítésekor nem a vagyonkiadástól számított időt, hanem a vagyonrendelő szerzésétől számított időt veheti figyelembe, ami az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adóalapját csökkentheti. Tehát ha a vagyonrendelő az ingatlant vásárlás után 2 évvel bizalmi vagyonkezelésbe adja, és azt a kedvezményezett 3 évvel később kapja meg és értékesíti azt, nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a kedvezményezettnek, hiszen az adóalap az értékesítésből származó jövedelem 0%-a tekintettel arra, hogy 5 év eltelt az ingatlan szerzésétől számítva. Ez a jelenlegi szabályokhoz képest kedvezőbb, hiszen eddig kevésbé volt elterjedt az ingatlan bizalmi vagyonkezelésbe adása, mivel a kedvezményezett szerzésekor az adóalapot csökkentő időtartam újból kezdődött.

Vagyonkiadáshoz kapcsolódó változások

A törvény a vagyonkiadást rendező szabályokat is módosítja. Míg a jelenlegi szabályozás értelmében a vagyonkezelőnek átadott vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményeket a vagyonrendeléstől számított 5 év elteltével mind az alapnyilvántartásból, mind pedig az elkülönült nyilvántartásból törölni kellett – ami a felértékelt vagyonelemek 5 év utáni adómentes kiadását tette lehetővé -, addig az elfogadott törvény szövege értelmében osztaléknak minősül a nem azonos megjelenési formában juttatott vagyonelemhez kapcsolódó eszközérték-növekmény, függetlenül a vagyonrendelés óta eltelt időtől. Ezt az újítást az Szja tv. 66. §-ban (Osztalékból származó jövedelem) helyezték el, ami azt jelenti, hogy 15% személyi jövedelemadó mellett 13% szociális hozzájárulási adó is (adófizetési felső határral) terheli vagyonkiadáskor a nyilvántartott eszközérték-növekményt. A vagyonrendelő által figyelembe vehető szerzési érték (kriptoeszköz esetén pedig a bekerülési érték) erejéig továbbra is adómentesen szerezheti meg a vagyont a kedvezményezett. Ajánlott azonban a szabályozás pontosabb megfogalmazása, mert a módosító törvény értelmében, ha a vagyonkezelő veszteséggel (bizalmi vagyonkezelési szerződésben feltüntetett értéknél alacsonyabb áron) adja el a társaság üzletrészét, akkor a kedvezményezett ettől függetlenül a nyilvántartott eszközérték-növekmény erejéig köteles az adót megfizetnie. Ez azt eredményezheti, hogy a kedvezményezett nem a ténylegesen keletkezett jövedelem után fizet adót, hanem a vagyonrendelő által korábban meghatározott piaci érték után.

Kedvezményes vagy ingyenes használatba adás

A módosítást megelőző szabályok értelmében a vagyonkezelő a tulajdonába adott vagyonelemeket ingyenes vagy kedvezményes használatba adhatja magánszemélyeknek (személyi megkötés nélkül) azzal, hogy a használatba adásból eredő kiadások után fizetendő adó a kezelt vagyont terheli. A törvény módosítja e szabályt, mégpedig úgy, hogy a vagyonkezelő továbbra is ingyenes vagy kedvezményes használatba adhatja a vagyontárgyat, azonban ha azt olyan magánszemélynek adja használatba, aki a vagyonrendelő egyenesági rokona, testvére vagy házastársa (vagy maga a vagyonrendelő), adófizetési kötelezettséget nem von maga után. Ez a rendelkezés egy korábbi hiányosságot pótol, hiszen a módosítást megelőző szabályok szerint, ha a vagyonrendelő átadja ingatlanát, amelyben a családjával élnek, és azt a vagyonkezelő ingyenes használatba adja számukra, akkor a kezelt vagyonnak adófizetési kötelezettsége keletkezik a használatból eredő költségek után (például közüzemi díjak). Abban az esetben, ha a vagyonkezelő nem a vagyonrendelőnek, annak egyenesági rokonának, testvérének vagy házastársának adja használatba a vagyonelemet, akkor a kezelt vagyont terhelő költség 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő, amely adó a kezelt vagyont terheli. Ezen szabályok egyaránt érintik a belföldi és külföldi vagyonelemeket is, illetve az adót adóelőlegként kell megfizetni, negyedévenként.

Tartós befektetési szerződés

A vagyonkezelő által megkötött tartós befektetési számlákra (TBSZ) vonatkozó szabályokat is kedvezően módosították, mivel nem kell a lekötés megszakításának tekinteni, ha a vagyonkezelő és a pénzügyi szolgáltató között létrejött tartós befektetési szerződés azért szűnik meg, mert a vagyonkezelő személyében változás történt, feltéve, hogy az új vagyonkezelő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt, és minden eszköz hiánytalanul szerepel az új tartós befektetési szerződés lekötési nyilvántartásában. 

Bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat érintő ellenőrzések

A módosító törvény rendhagyó módon az Szja tv.-ben helyezett el eljárási szabályokat, amelyek értelmében az adóhatóságnak ellenőriznie kell a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat. Első körben a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett jogviszonyokat veszik górcső alá, majd 2028. január 1-től minden bizalmi vagyonkezelési jogviszony sorra kerül. Az ellenőrzés során különösen a vagyonrendelés körülményeit (a tanácsadóval és ellenjegyző ügyvéddel való kapcsolat kezdeményezésének módját, célját, személyes és gazdasági körülményeket, illetve a kezelt vagyonnal  kapcsolatos szövegtervezetek tartalmát), a megkötött szerződések tartalmát (a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére tekintettel), valamint a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamát, a vagyonkezelő kapcsolatát a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel, a vagyonrendelés és az első, tőkeként történt vagyonkiadás közötti időtartamot, illetve a vagyonkiadást kiváltó okot. A megszűnt kezelt vagyon esetében az ellenőrzést az adóhatóság a vagyonrendelővel szemben teszi majd meg.

Ebből látható, hogy a korábban, kizárólag adóelőny elérése céljából létrehozott vagyonkezelési jogviszonyokat kívánja a jogalkotó kiszűrni a valóban családi generációváltás, vagyonvédelmi célra létrehozott jogviszonyok közül.

A vagyonkezelő új adatszolgáltatási kötelezettsége

A vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére a kezelt vagyon nyilvántartott értékéről, valamint vagyonelemenkénti lebontásban az alapnyilvántartásban feltüntetett értékről és eszközérték-növekményről, illetve az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről. Jóllehet első ízben csak 2027. március 31-ig kell ezen adatokat benyújtani, mégis ezen határidők meglehetősen korai időpontban lettek meghatározva, mivel a kezelt vagyon a társasági adó alanya, így a beszámolóját csak a tárgyévet követő év május 31-ig köteles elkészítenie és közzétennie. Ebből következhet, hogy az adóévet követő január 31-én vagy 2027. március 31-én még nem állnak pontos információk a vagyonkezelő rendelkezésére, így nem is tud az adatszolgáltatási kötelezettségének  megfelelő módon eleget tenni, emiatt indokolt lenne az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét a tárgyévet követő május 31. napjára módosítani.

Mikortól kell alkalmazni ezen rendelkezéseket?

A fent bemutatott változások 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba, így az ezen naptól történő vagyonrendelésekre alkalmazandók. A korábban létrejött bizalmi vagyonkezelésekre a vagyonrendeléskor hatályos szabályokat lehet továbbra is alkalmazni azzal, hogy az elfogadott törvény indokolása szerint a kezelt vagyon részét képező vagyonelem ingyenes vagy kedvezményes használatba adására vonatkozó új szabályok már a minden, 2026. augusztus 30-át követő használatba adásra kiterjed. Az indokolás alapján egyértelmű, hogy a korábbi bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok esetében fennmaradnak a vagyonrendelés idején hatályos vagyonkiadási szabályok, azonban ez nem volt teljesen egyértelmű a konkrét jogszabályi szöveg szerint, bár ezt az utolsó pillanatban javították.

Összegzés

A fent bemutatott szabályok megszüntetik a felértékelt vagyonelemek 5 éven túli kiadására vonatkozó adómentes vagyonkiadás lehetőségét, azonban cserébe számos hiányosságot pótolnak, ami kedvezőbbé teszi a bizalmi vagyonkezelés intézményét a hosszútávú, családi vagyon kezelése érdekében. Ilyen kedvező változás a vagyonelemek ingyenes használatba adásának adómentessége, a TBSZ lekötések védelme, illetve a kedvezményezettek szerzési értékének meghatározása. Az új szabályok nem ellehetetleníteni kívánják a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, hanem csak az ahhoz kapcsolódó indokolatlan adómentességet szüntetik meg, mindazonáltal több kulcsfontosságú kérdést kedvezően rendeznek, így továbbra is egy rendkívül hasznos vagyontervezési instrumentum marad a bizalmi vagyonkezelés.

* * *

5percAdó ajánló

A bizalmi vagyonkezelés szabályainak módosítása is jól mutatja, hogy a családi vagyontervezés során egyre nagyobb jelentősége van a naprakész jogi és adózási ismereteknek. Ezt a célt szolgálja a PENTA UNIÓ Zrt. >>Minősített Vagyontervezési Szakértő képzése, amely magas szintű szakmai keretek között nyújt átfogó ismereteket a vagyontervezés, a bizalmi vagyonkezelés és a generációváltás legfontosabb kérdéseiről.