„Az utolsó emberig” – Fókuszban a tényleges tulajdonos

 Ki az a tényleges tulajdonos?

tényleges tulajdonos

A tényleges tulajdonos meghatározásának kérdésköre ismét aktualitást nyer a 2021. évi XLIII. törvény hatására. A számlavezetőknek ezentúl jelenteniük kell ezt az információt, az adózási és számviteli szolgáltatóknak pedig ellenőrizniük kell az általuk azonosított tényleges tulajdonost az újonnan létrehozott központi nyilvántartás adataival.

 Fentiek miatt kulcsfontosságú, hogy az ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatók egységesen alkalmazzák a tényleges tulajdonos definícióját. Az egységes alkalmazás érdekében a cikksorozat első felében a tényleges tulajdonos meghatározásának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (továbbiakban: Pmt.) szerint előírt módszereit veszi végig, míg a második részben az újonnan létrejövő tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.

 Ki az a tényleges tulajdonos?

A tényleges tulajdonos megállapítása során felmerülő élethelyzetek számos hibalehetőséget rejtenek, ezért a Pmt. a tényleges tulajdonos megfelelő és egységes meghatározása érdekében négy fő esetkörben ad iránymutatást a szolgáltatóknak.

  1. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
  2. Bizalmi vagyonkezelés
  3. Alapítvány
  4. Természetes személy

A továbbiakban a fenti esetkörök szerinti bontásban tárgyaljuk a tényleges tulajdonos meghatározását.

ad a) Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Szervezetek esetében az a természetes személy minősül tényleges tulajdonosnak, aki közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik. A közvetett befolyás meghatározása során a Polgári Törvénykönyvre (továbbiakban: Ptk.) utal a jogszabály, amely szerint közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír.

A Pmt. külön kiemeli, hogy nem kizárólag a tulajdonolás és a szavazati joga alapján minősülhet egy természetes személy tényleges tulajdonosnak, hanem abban az esetben is, ha egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett.

Elképzelhető olyan eset is, amikor több tulajdonos van és egyiküknek a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga sem éri el a 25 százalékos mértéket. Éppen ezért a Pmt. szerint – a fentieken túl – tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy is, aki a szervezetben meghatározó befolyással rendelkezik. Egy természetes személy akkor rendelkezik a szervezetben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására. A meghatározó befolyás fennáll akkor is, amikor a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Abban az esetben, ha a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jog, továbbá az egyéb módon gyakorolt tényleges irányítás, ellenőrzés, valamint a meghatározó befolyás alapján nem található meg tényleges tulajdonos természetes személy, akkor a szervezet vezető tisztségviselője minősül annak.

ad b) Bizalmi vagyonkezelés

A Pmt. értelmében tényleges tulajdonosnak tekintendő a vagyonrendelő természetes személy. A jogszabály nem kezeli azt az esetet, ha több vagyonrendelő van, tehát egyszerre több vagyonrendelő esetén az összes vagyonrendelő tényleges tulajdonosnak számít, tekintet nélkül a vagyonrendelésük mértékére.

A vagyonrendelőn kívül tényleges tulajdonosnak minősül a vagyonkezelő és a kedvezményezett(ek) is. Rájuk is vonatkozik, hogy amennyiben nem természetes személyek, akkor az a természetes személy minősül tényleges tulajdonosnak, aki közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést, illetve meghatározó befolyást gyakorol.

A jogszabály nem tesz különbséget a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, a kedvezményezett(ek) és az irányítást gyakorló személy között, fentiek között nincs sorrendiség, tehát az ügyfél-azonosítás során a vagyonrendelőt, a vagyonkezelőt, a kedvezményezettet és az irányítást gyakorló személyt is egyaránt tényleges tulajdonosnak kell tekinteni.

ad c) Alapítvány

Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, aki a vagyon legalább 25 százalékának a kedvezményezettje, feltéve, hogy a leendő kedvezményezetteket meghatározták.

Ha nem jelöltek ki kedvezményezettet (vagy nincs várományos a vagyon legalább 25 százalékára), akkor az a személy tekintendő tényleges tulajdonosnak, akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik. Ez a személy nem szükségszerűen az alapító, de kétségkívül ő áll legközelebb ehhez a meghatározáshoz.

Fentieken túl tényleges tulajdonosnak minősül az is, aki tagja a kuratóriumnak, vagy meghatározó befolyást gyakorol a vagyon legalább 25 százaléka felett.

ad d) Természetes személy

Nem csak szervezeteknél, hanem természetes személyek esetén is előfordulhat, hogy valójában nem az eljáró fél, hanem egy harmadik személy minősül tényleges tulajdonosnak. Ilyenkor a tényleges tulajdonos helyett adnak megbízást. Ebben a konstrukcióban az a természetes személy minősül tényleges tulajdonosnak, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett. Ez a természetes személy lehet a szolgáltató ügyfelének az ügyfele is. Jól látható, hogy nem csak az tartozik ide, amikor a tényleges tulajdonos közvetlenül megbízást ad az eljáró személynek, hanem az is, amikor képes arra, hogy külön megállapodás alapján ténylegesen irányítsa, ellenőrizze a „háttérből” az eljáró személyt. Nem tartozik viszont ide az az eset, amikor valaki másnak a nevében járnak el (például meghatalmazással). Ilyenkor az ügyél-átvilágítás során ezt a személyt meghatalmazóként kell azonosítani.

* * *

A 2021. szeptember 28-án megrendezésre kerülő konferenciám egy a számviteli és adózási szakemberek részére kialakított gyakorlatorientált előadás, amelynek keretében a pénzmosás elleni küzdelem és a tényleges tulajdonos meghatározása állnak középpontban. Előadásom célja, hogy a számviteli és adózási szakemberek a képzés során megismerjék és elsajátítsák a pénzmosásról szóló törvényt és a kapcsolódó jogszabályok legújabb rendelkezéseit, továbbá a mindennapi munkájuk során készség szintjén tudják alkalmazni ezeket a szabályokat. Jelentkezz még kedvezményesen>>Számviteli és adózási szakemberek ügyfél-átvilágítási feladatai – TANTERMI és ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése