A vagyonadó bevezetéséről szóló törvénytervezet a vagyoni helyzetet a közteherviselés önálló szempontjaként kívánja megjeleníteni. A javaslat nem csupán a jelentős ingatlan- és pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyeket érintheti: a szabályozás a társasági részesedésekre, egyes ingóságokra, valamint a bizalmi vagyonkezelési és magánalapítványi struktúrákra is kiterjed. A tervezet ezért a vagyontervezés, a társasági struktúrák kialakítása és az adózási szempontból megfelelő vagyonértékelés területén is új kérdéseket vet fel.

Mi a vagyonadó célja?

A tervezet indoklása szerint az új adónem célja, hogy a kiemelkedő vagyonnal rendelkezők gazdasági teherbíró képessége nagyobb súllyal jelenjen meg a közteherviselésben. A javaslat abból indul ki, hogy a jövedelmi és fogyasztási viszonyok mellett a vagyoni helyzet is a teherviselő képesség meghatározó eleme.

A szabályozás egyik fontos sajátossága, hogy nem kizárólag a közvetlenül magánszemélyek tulajdonában álló vagyonelemeket veszi figyelembe. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítvány vagyona a vagyonadó tekintetében is önálló adóalanyisággal bírnak.

Kik lehetnek az adó alanyai?

A tervezet négy fő adóalanyi kategóriát határoz meg: a belföldi és a külföldi illetőségű magánszemélyeket, valamint a belföldi és a külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalanyokat.

A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége főszabály szerint a belföldi és külföldi vagyonukra egyaránt kiterjed. A külföldi illetőségű adóalanyok esetében ezzel szemben a tervezet korlátozott adókötelezettséget állapít meg: a magyarországi ingatlanokra, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra, valamint meghatározott magyar társasági részesedésekre terjed ki.

A vagyonkezelési adóalanyok adóztatása elkülönül a vagyonrendelő, az alapító, a vagyonkezelő és a kedvezményezett saját vagyonának adóztatásától. A tervezet ugyanakkor különös jelentőséget tulajdonít a külföldi vagyonkezelési struktúrák tényleges irányítási helyének. Ha a meghatározó stratégiai, irányítási és gazdasági döntéseket Magyarországon hozzák meg, a külföldi jog alapján létrehozott konstrukció is belföldi illetőségűnek minősülhet. A tervezet ehhez kapcsolódóan vélelmet is felállít: ha bármely vagyonrendelő belföldi illetőségű magánszemély, vagy a belföldi illetőségű kedvezményezettnek  a vagyon kezelésére és kiadására befolyást gyakorol, akkor vélelmezni kell, hogy a vagyonkezelési adóalany tényleges irányítási helye Magyarországon van. A vélelem megdöntéséhez azt kell bebizonyítani, hogy a vagyonkezelési adóalany működésének egészére vonatkozó stratégia, irányítási és gazdasági döntéseket ténylegesen külföldön hozzák meg.

Mekkora az adó és hogyan alakul az adóalap?

A javaslat szerint az adó az 1 milliárd forintot meghaladó adóalapot terhelné. Az adó mértéke az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az ezt meghaladó rész után pedig 1,5 százalék lenne.

Az adóalap meghatározásakor az adóköteles vagyonelemek törvény szerint megállapított számított értékét kell összegezni, majd le kell vonni az előírt feltételeknek megfelelő, ténylegesen fennálló és igazolt tartozásokat, így a vagyonadó csak a nettó vagyon után fizetendő.

A tervezet az adóalap meghatározásakor bizonyos, a mindennapi életvitelhez kapcsolódó ingóságokat figyelmen kívül hagy. Csak a hárommillió forint értéket meghaladó műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a tízmillió forint egyedi értéket meghaladó járművek értékét kell a vagyonadó alapjához számítani.

Az adókötelezettség főszabály szerint évente, a tárgyév utolsó napján fennálló vagyoni állapot alapján keletkezne. Az egymilliárd forintos értékhatár alkalmazása szempontjából ezért a vagyon év végi összetétele és értéke meghatározó.

Hogyan kell értékelni a vagyonelemeket?

A tervezet részletes értékelési szabályokat tartalmaz, amelyek célja az adóalap egységesebb meghatározása.

A belföldi ingatlanoknál főszabály szerint a közelmúltban létrejött ügylet értékéből kell kiindulni. Ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, a törvényben meghatározott feltételekkel indexált érték, a NAV tömeges ingatlanértékelési modellje vagy független szakértő által megállapított forgalmi érték alkalmazható. A külföldi ingatlanok értékelése elsősorban a szerzéskori ügyleti vagy hatósági értékre épül, amelyet a tervezet szerint évi 3 százalékkal vagy az adott ország hivatalos ingatlanárindexével lehet módosítani, az igazolt értéknövelő beruházások figyelembevételével.

A tőzsdén jegyzett társasági részesedéseknél a piaci árfolyam az irányadó. A nem jegyzett, nem rendszeresen kereskedett részesedéseknél ezzel szemben a saját tőke és a jövedelemtermelő képességet kifejező hozamérték alapján kell számított értéket meghatározni. Az 500 millió forintos saját tőkét meghaladó társaságok esetében a számítás során a rejtett tartalékokat is figyelembe kell venni (pl. ingatlanok, részesedések könyv szerinti és piaci értékének a különbözete). Bizonyos esetekben független cégértékelésre is szükség lehet.

A szabályozás emellett külön rendelkezik többek között a pénzeszközök, értékpapírok, követelések, kriptoeszközök, biztosítási szerződések és más vagyoni értékű jogosultságok értékeléséről. A vagyonelemek értékelése így nem pusztán adminisztratív kérdés: közvetlenül meghatározhatja a fizetendő adó összegét.

Mit jelenthet mindez a vagyontervezésben?

A tervezet különösen fontos lehet a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok és a magánalapítványok szempontjából. Ezek a konstrukciók önálló adóalanyként jelenhetnek meg, így a kezelt vagyont az adókötelezettség megállapításakor elkülönülten kell figyelembe venni, illetve ezen vagyonkezelési adóalanyokat is megilleti az 1 milliárd forintos adómentes értékhatár. A szabályozás ugyanakkor korlátozni kívánja az értékhatár többszörös érvényesítését az ugyanazon vagy egymással kapcsolatban álló vagyonrendelőkhöz kötődő több vagyonkezelési konstrukció esetében.

A társasági részesedések értékelése szintén jelentős gyakorlati kérdés lehet, különösen olyan vállalkozásoknál, amelyek jelentős ingatlanállománnyal vagy a könyv szerinti értéket meghaladó piaci értékű eszközökkel rendelkeznek. A vagyonadó tervezett szabályai ezért indokolttá teszik a meglévő tulajdonosi és vagyonkezelési struktúrák, valamint az értékelési dokumentáció előzetes áttekintését.

Fontos azonban, hogy a tervezet rendeltetésellenesnek minősíti a törvény értékelési és adóalap-megállapítási szabályainak megkerülésére irányuló magatartásokat. Az adótervezés során ezért a valós gazdasági körülményeknek és a megfelelő dokumentáltságnak kiemelt szerepe lehet.

Mikor kellene bevallani és megfizetni?

A tervezet szerint az adó megállapítása, bevallása és megfizetése önadózással történne, a tárgyévet követő év augusztus 31-éig. A bevallásban a vagyonelemek azonosításához szükséges adatokat, azok számított értékét, az alkalmazott értékelési módszert, a levont tartozásokat és az igénybe vett adócsökkentő tételeket is fel kellene tüntetni.

A javaslat a kötelezően igénybe vett, illetve az értékeléshez szükséges független szakértői és cégértékelési szolgáltatások igazolt díjának 50 százalékával, legfeljebb kétmillió forinttal csökkentené a fizetendő adót. Meghatározott helyi adók és a gépjárműadó összege szintén csökkentő tétel lehetne.

A tervezet 2026. december 15-i hatálybalépéssel számol, az első adókötelezettséget pedig a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot alapján állapítaná meg, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel.

Összességében a vagyonadó tervezete a jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek és a vagyonkezelési struktúrák adóterhelését egyaránt érinti. A tényleges hatás megítéléséhez nem elegendő a vagyonelemek névleges vagy könyv szerinti értékét vizsgálni: a törvény szerinti értékelés, a tartozások levonhatósága, az illetőség és az elkülönült vagyonok adóalanyisága együttesen határozhatja meg a fizetendő adót.

* * *

5percAdó ajánló

25%-os kedvezménnyel 2026. október 21-ig jelentkezhetsz a PENTA UNIÓ Zrt. >>Adóegyetem 2027 konferenciájára!

A vagyonadó tervezett bevezetése számos kérdést vet fel, amelyekre érdemes időben felkészülni. Az Adóegyetem 2027 konferencián a cikk szerzője, Dr. Magyar Csaba már várhatóan az addigra elfogadott, végleges jogszabályi rendelkezéseket és azok gyakorlati következményeit ismerteti.

Ha szeretnél első kézből tájékozódni a 2027-es adóváltozásokról, találkozz a szakma elismert előadóival az Adóegyetemen! Biztosítsd a helyed most!