A nyári adócsomag jelentős mértékben megváltoztatja a Személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a bizalmi vagyonkezelésre irányadó szabályait. Ebben a cikkben a változást előidéző joghézagot mutatom be, de közben célszerű röviden áttekinteni a szabályozás lényegi elemeit is.

Figyelem, az adómorál és a rendeltetésszerű joggyakorlás megzavarására alkalmas sorok következnek!

A bizalmi vagyonkezelésről általában

A bizalmi vagyonkezelési szerződés a Polgári Törvénykönyvben található önálló szerződéses forma. A jogviszony szereplői a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban arra az esetkörre fókuszálok, amikor a vagyonrendelő és kedvezményezett egyaránt magánszemélynek minősül.)

A bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével a vagyonrendelő átruházza a vagyonának a tulajdonjogát a bizalmi vagyonkezelőre. Nincs megkötés a vagyonelem értékére, illetve arra sem, hogy milyen jellegű lehet (pl.: céges üzletrész, részvény, ingatlan, követelés, készpénz, gépjármű stb.). Az átadást követően létrejön az ún. kezelt vagyon, amely önmagában nem jogképes, így a bizalmi vagyonkezelő jár el a nevében.

A bizalmi vagyonkezelő

Bármely cselekvőképes természetes személy, vagy akár egy jogi személy is kijelölhető bizalmi vagyonkezelőnek. Amennyiben egynél több szerződést köt valaki bizalmi vagyonkezelőként, akkor üzletszerűnek minősül a tevékenysége, amelyet csak MNB engedéllyel végezhet. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelőnek viszont nincs szüksége engedélyre, de az általa kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést be kell nyújtani az MNB részére regisztráció céljából. 

A vagyonátadás adózása

A vagyonrendelés jellemzően ellenérték nélkül történik. Ez az ingyenes átadás az Illetéktörvény szerint ajándékozásnak minősülne, amely illetékfizetési kötelezettséget von maga után. A bizalmi vagyonkezelés elterjedése érdekében még 2014-ben módosították az Illetéktörvényt*, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján történő ingyenes vagyonátadás mentesüljön az illetékfizetési kötelezettség alól.

A vagyonkezelés adózása

A bizalmi vagyonkezelőnek be kell jelenteni az adóhatóságnak a vagyonkezelési szerződés megkötését követően a jogviszony létrejöttét. Az adóhatóság adószámot ad ki a kezelt vagyon részére és eszerint tartja nyilván (mint a bizalmi vagyonkezelőtől elkülönült adóalanyt). Ezzel egyidejűleg a kezelt vagyon a társasági adó (és a helyi iparűzési adó) alanyává válik, amelynek következtében úgy kell rá alkalmazni a társasági adó szabályait, mintha egy gazdasági társaság lenne.

A Számviteli törvény** alapján a bizalmi vagyonkezelőnek olyan értéken kell nyilvántartásba vennie az átadott induló vagyont (tőke), amilyen értéket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelöltek. Arra vonatkozóan nincs előírás (a jogszabály általános alapelvein túl), hogy a szerződésben azt milyen értéken kell feltüntetni, ez pedig kis túlzással tetszőleges értékmeghatározásra adhat lehetőséget. 

Példa:

Az „A” Kft. üzletrészének névértéke 3 millió forint, azonban a becsült piaci értéke 100 millió forint. X magánszemély az „A” Kft. üzletrészét átadja egy bizalmi vagyonkezelőnek. Úgy döntenek a felek, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben 100 millió forintban határozzák meg az üzletrész, azaz a kezelt vagyon értékét.

A fent említett rugalmas jogszabályi környezet miatt 97 millió forinttal magasabb értéken tudja nyilvántartásba venni a bizalmi vagyonkezelő az átadott üzletrész értékét. A felértékelés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség egyik félnél sem.

Ha később eladja a bizalmi vagyonkezelő az üzletrészt, akkor nem a 3 millió forintos, hanem a 100 millió forintos értéket kell figyelembe venni szerzési értékként. Ha 105 millió forintért értékesíti a bizalmi vagyonkezelő az üzletrészt, akkor csak az 5 millió forint után keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ez jelentősen kedvezőbb, mintha az üzletrészt az eredeti 3 millió forintos névértéken vették vonna a kezelt vagyonban nyilvántartásba.

Ennek a mozzanatnak a következő pontban, a vagyonkiadás során lesz jelentősége, hiszen az értékesítés során keletkező nyereségre alkalmazhatóak lennének más , végső soron ugyancsak adómentességet eredményező módszerek is (pl.: adóalap-csökkentő tétel a bejelentett részesedés***, adómentes bizalmi vagyonkezelés esetén a pénzügyi eszközök hozama****).

A vagyonkiadás adózása

A kedvezményezett a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek fennállása estén igényt tarthat az induló vagyonra (tőke) és/vagy az időközben esetleg keletkezett növekményre (hozam). A vagyonkiadás során eltérő szabályokat kell alkalmazni annak megfelelően, hogy a tőkét vagy a hozamot adják ki a kedvezményezettnek.

Ha a tőke kiadása történik a kedvezményezett részére, akkor a Személyi jövedelemadóról szóló törvény ezt az ügyletet adómentesnek minősíti*****. Így a tőke ingyenes kiadása miatt illetékfizetési kötelezettség merülhet fel.

Az Illetéktörvény. a tőke kiadása során „áttetszőnek” tekinti a bizalmi vagyonkezelőt, vagyis kezelt vagyon megszerzését úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna******. Az Illetéktörvény jelenlegi illetékmentességi szabályai erre az ügyletre változatlanul vonatkoznak, tehát a tőke kiadása során nem kell illetéket fizetni, ha az a vagyonrendelő, házastársa, testvére és egyenes ági rokona részére történik. Minden más esetben a tőke kiadás során ajándékozási illetéket kell fizetni.

A hozam kiadása során, amennyiben a kedvezményezett természetes személy, a kezelt vagyon kiadott hozamát osztaléknak kell tekinteni és az általános szabályok szerint kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget (mintha a kedvezményezett egy gazdasági társaságnak lenne a tagja és a társaság osztalékot fizetne részére).

Példa folytatása:

Az „A” Kft. üzletrészét 105 millió forintért értékesítette a bizalmi vagyonkezelő. A bizalmi vagyonkezelő 105 millió forintot kiad a kedvezményezett részére, aki a vagyonrendelő házastársa.

Így tehát a kezelt vagyonból 100 millió forint tőke és 5 millió forint hozam kiadása történik a kedvezményezett részére. A 100 millió forint tőke kiadása után nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a kedvezményezettnek, hiszen a vagyonrendelő házastársának minősül. Az 5 millió forint kiadása után osztalék jogcímen személyi jövedelemadót kell fizetnie a kedvezményezettnek.

A vagyonkiadás adózása sokkal hátrányosabban alakult volna, ha a vagyonrendeléskor csak 3 millió forintos értéken veszik nyilvántartásba a kezelt vagyont. Ebben az adózási szempontból kedvezőtlenebb esetben a 3 millió forint értékű tőke kiadása után nincs illetékfizetési kötelezettség, míg a 102 millió forint hozam, mint osztalék után SZJA-t kell fizetnie a kedvezményezettnek.

A jogszabályváltozás után

A fent bemutatott a joghézagot kihasználva feltehetően egyre többen használták a bizalmi vagyonkezelést cégeladások során adóoptimalizálásra. A jogalkotó ezt a jövőben első körben úgy kívánja kiiktatni, hogy vagyonrendeléskor az átadásra kerülő vagyon felértékelésének összege után adófizetési kötelezettséget állapít meg a vagyonrendelőnél oly módon, mintha nem ingyenesen történne az átadás, hanem ellenérték fejében.

Az adócsomag erre vonatkozó része még az idén, vagyis a jogszabály kihirdetése utáni 60. napon lép hatályba és azt ezt követően kötött szerződésekre lesz alkalmazandó.

Példa a jogszabályváltozás után:

Az „A” Kft. üzletrészének névértéke 3 millió forint, azonban a becsült piaci értéke 100 millió forint. Az „A” Kft. üzletrészét átadja X magánszemély egy bizalmi vagyonkezelőnek. Úgy döntenek a felek, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben 100 millió forintban határozzák meg az üzletrész, azaz a kezelt vagyon értékét. A fent említett jogszabályi változás miatt a 97 millió forint különbözet után adófizetési kötelezettsége keletkezik a vagyonrendelőnek, jóllehet ingyenesen történik az ügylet.

__________________________________________________________________________________

Az adótörvény módosításokra  fókuszál a PENTA UNIÓ Zrt. soron következő, “2023. évi (nyári) adóváltozások” című előadása 2023. július 26-án. A konferencián ismertetésre kerülnek az Szja tv., a Tao tv., a Kata tv., az Art., az Áfa tv., az Efo tv., a Szocho tv., a Tbj., az extraprofitadók, a különadók, a Htp. Gjt., a pénzügyi tranzakciós illetékek és a Jöt főbb módosításai. Készülj fel Velünk a nyári adóváltozásokra! >> Jelentkezem a konferenciára! 

__________________________________________________________________________________

* Illetéktörvény 17/D. §-a
** Számviteli törvény 40/A. § (1) bekezdése és 50. § (9) bekezdése
*** Tao tv. 7. § (1) bekezdésének dz pontja
**** Tao tv. 20. § (1) bekezdés b) pontja
***** Szja. tv. 1. sz melléklet 7.26. pontja és 66. § (5) bekezdése
****** Itv. 17/D. (2) – (3) bekezdése