Miért változtatják meg a bizalmi vagyonkezelés szabályait még az idén?

Módosulnak az SZJA szabályai a bizalmi vagyonkezelés vonatkozásában

bizalmi

A nyári adócsomag jelentős mértékben megváltoztatja a Személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a bizalmi vagyonkezelésre irányadó szabályait. Ebben a cikkben a változást előidéző joghézagot mutatom be, de közben célszerű röviden áttekinteni a szabályozás lényegi elemeit is.

Figyelem, az adómorál és a rendeltetésszerű joggyakorlás megzavarására alkalmas sorok következnek!

A bizalmi vagyonkezelésről általában

A bizalmi vagyonkezelési szerződés a Polgári Törvénykönyvben található önálló szerződéses forma. A jogviszony szereplői a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban arra az esetkörre fókuszálok, amikor a vagyonrendelő és kedvezményezett egyaránt magánszemélynek minősül.)

A bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével a vagyonrendelő átruházza a vagyonának a tulajdonjogát a bizalmi vagyonkezelőre. Nincs megkötés a vagyonelem értékére, illetve arra sem, hogy milyen jellegű lehet (pl.: céges üzletrész, részvény, ingatlan, követelés, készpénz, gépjármű stb.). Az átadást követően létrejön az ún. kezelt vagyon, amely önmagában nem jogképes, így a bizalmi vagyonkezelő jár el a nevében.

A bizalmi vagyonkezelő

Bármely cselekvőképes természetes személy, vagy akár egy jogi személy is kijelölhető bizalmi vagyonkezelőnek. Amennyiben egynél több szerződést köt valaki bizalmi vagyonkezelőként, akkor üzletszerűnek minősül a tevékenysége, amelyet csak MNB engedéllyel végezhet. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelőnek viszont nincs szüksége engedélyre, de az általa kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést be kell nyújtani az MNB részére regisztráció céljából. 

A vagyonátadás adózása

A vagyonrendelés jellemzően ellenérték nélkül történik. Ez az ingyenes átadás az Illetéktörvény szerint ajándékozásnak minősülne, amely illetékfizetési kötelezettséget von maga után. A bizalmi vagyonkezelés elterjedése érdekében még 2014-ben módosították az Illetéktörvényt*, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján történő ingyenes vagyonátadás mentesüljön az illetékfizetési kötelezettség alól.

A vagyonkezelés adózása

A bizalmi vagyonkezelőnek be kell jelenteni az adóhatóságnak a vagyonkezelési szerződés megkötését követően a jogviszony létrejöttét. Az adóhatóság adószámot ad ki a kezelt vagyon részére és eszerint tartja nyilván (mint a bizalmi vagyonkezelőtől elkülönült adóalanyt). Ezzel egyidejűleg a kezelt vagyon a társasági adó (és a helyi iparűzési adó) alanyává válik, amelynek következtében úgy kell rá alkalmazni a társasági adó szabályait, mintha egy gazdasági társaság lenne.

A Számviteli törvény** alapján a bizalmi vagyonkezelőnek olyan értéken kell nyilvántartásba vennie az átadott induló vagyont (tőke), amilyen értéket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelöltek. Arra vonatkozóan nincs előírás (a jogszabály általános alapelvein túl), hogy a szerződésben azt milyen értéken kell feltüntetni, ez pedig kis túlzással tetszőleges értékmeghatározásra adhat lehetőséget. 

Példa:

Az „A” Kft. üzletrészének névértéke 3 millió forint, azonban a becsült piaci értéke 100 millió forint. X magánszemély az „A” Kft. üzletrészét átadja egy bizalmi vagyonkezelőnek. Úgy döntenek a felek, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben 100 millió forintban határozzák meg az üzletrész, azaz a kezelt vagyon értékét.

A fent említett rugalmas jogszabályi környezet miatt 97 millió forinttal magasabb értéken tudja nyilvántartásba venni a bizalmi vagyonkezelő az átadott üzletrész értékét. A felértékelés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség egyik félnél sem.

Ha később eladja a bizalmi vagyonkezelő az üzletrészt, akkor nem a 3 millió forintos, hanem a 100 millió forintos értéket kell figyelembe venni szerzési értékként. Ha 105 millió forintért értékesíti a bizalmi vagyonkezelő az üzletrészt, akkor csak az 5 millió forint után keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ez jelentősen kedvezőbb, mintha az üzletrészt az eredeti 3 millió forintos névértéken vették vonna a kezelt vagyonban nyilvántartásba.

Ennek a mozzanatnak a következő pontban, a vagyonkiadás során lesz jelentősége, hiszen az értékesítés során keletkező nyereségre alkalmazhatóak lennének más , végső soron ugyancsak adómentességet eredményező módszerek is (pl.: adóalap-csökkentő tétel a bejelentett részesedés***, adómentes bizalmi vagyonkezelés esetén a pénzügyi eszközök hozama****).

A vagyonkiadás adózása

A kedvezményezett a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feltételek fennállása estén igényt tarthat az induló vagyonra (tőke) és/vagy az időközben esetleg keletkezett növekményre (hozam). A vagyonkiadás során eltérő szabályokat kell alkalmazni annak megfelelően, hogy a tőkét vagy a hozamot adják ki a kedvezményezettnek.

Ha a tőke kiadása történik a kedvezményezett részére, akkor a Személyi jövedelemadóról szóló törvény ezt az ügyletet adómentesnek minősíti*****. Így a tőke ingyenes kiadása miatt illetékfizetési kötelezettség merülhet fel.

Az Illetéktörvény. a tőke kiadása során „áttetszőnek” tekinti a bizalmi vagyonkezelőt, vagyis kezelt vagyon megszerzését úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna******. Az Illetéktörvény jelenlegi illetékmentességi szabályai erre az ügyletre változatlanul vonatkoznak, tehát a tőke kiadása során nem kell illetéket fizetni, ha az a vagyonrendelő, házastársa, testvére és egyenes ági rokona részére történik. Minden más esetben a tőke kiadás során ajándékozási illetéket kell fizetni.

A hozam kiadása során, amennyiben a kedvezményezett természetes személy, a kezelt vagyon kiadott hozamát osztaléknak kell tekinteni és az általános szabályok szerint kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget (mintha a kedvezményezett egy gazdasági társaságnak lenne a tagja és a társaság osztalékot fizetne részére).

Példa folytatása:

Az „A” Kft. üzletrészét 105 millió forintért értékesítette a bizalmi vagyonkezelő. A bizalmi vagyonkezelő 105 millió forintot kiad a kedvezményezett részére, aki a vagyonrendelő házastársa.

Így tehát a kezelt vagyonból 100 millió forint tőke és 5 millió forint hozam kiadása történik a kedvezményezett részére. A 100 millió forint tőke kiadása után nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a kedvezményezettnek, hiszen a vagyonrendelő házastársának minősül. Az 5 millió forint kiadása után osztalék jogcímen személyi jövedelemadót kell fizetnie a kedvezményezettnek.

A vagyonkiadás adózása sokkal hátrányosabban alakult volna, ha a vagyonrendeléskor csak 3 millió forintos értéken veszik nyilvántartásba a kezelt vagyont. Ebben az adózási szempontból kedvezőtlenebb esetben a 3 millió forint értékű tőke kiadása után nincs illetékfizetési kötelezettség, míg a 102 millió forint hozam, mint osztalék után SZJA-t kell fizetnie a kedvezményezettnek.

A jogszabályváltozás után

A fent bemutatott a joghézagot kihasználva feltehetően egyre többen használták a bizalmi vagyonkezelést cégeladások során adóoptimalizálásra. A jogalkotó ezt a jövőben első körben úgy kívánja kiiktatni, hogy vagyonrendeléskor az átadásra kerülő vagyon felértékelésének összege után adófizetési kötelezettséget állapít meg a vagyonrendelőnél oly módon, mintha nem ingyenesen történne az átadás, hanem ellenérték fejében.

Az adócsomag erre vonatkozó része még az idén, vagyis a jogszabály kihirdetése utáni 60. napon lép hatályba és azt ezt követően kötött szerződésekre lesz alkalmazandó.

Példa a jogszabályváltozás után:

Az „A” Kft. üzletrészének névértéke 3 millió forint, azonban a becsült piaci értéke 100 millió forint. Az „A” Kft. üzletrészét átadja X magánszemély egy bizalmi vagyonkezelőnek. Úgy döntenek a felek, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben 100 millió forintban határozzák meg az üzletrész, azaz a kezelt vagyon értékét. A fent említett jogszabályi változás miatt a 97 millió forint különbözet után adófizetési kötelezettsége keletkezik a vagyonrendelőnek, jóllehet ingyenesen történik az ügylet.

__________________________________________________________________________________

Az adótörvény módosításokra  fókuszál a PENTA UNIÓ Zrt. soron következő, “2023. évi (nyári) adóváltozások” című előadása 2023. július 26-án. A konferencián ismertetésre kerülnek az Szja tv., a Tao tv., a Kata tv., az Art., az Áfa tv., az Efo tv., a Szocho tv., a Tbj., az extraprofitadók, a különadók, a Htp. Gjt., a pénzügyi tranzakciós illetékek és a Jöt főbb módosításai. Készülj fel Velünk a nyári adóváltozásokra! >> Jelentkezem a konferenciára! 

__________________________________________________________________________________

* Illetéktörvény 17/D. §-a
**
Számviteli törvény 40/A. § (1) bekezdése és 50. § (9) bekezdése
*** Tao tv. 7. § (1) bekezdésének dz pontja
****
Tao tv. 20. § (1) bekezdés b) pontja
***** Szja. tv. 1. sz melléklet 7.26. pontja és 66. § (5) bekezdése
****** Itv. 17/D. (2) – (3) bekezdése

 

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése