Az OSS rendszer – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Nagyon kedvező lehetőség az adminisztráció egyszerűsítésére az OSS rendszer. Azonban pontosan ismernünk kell annak részletszabályait ahhoz, hogy élni is tudjunk vele. Tisztázni kell, hogy milyen ügyletek során alkalmazható, hogyan kell kiállítani a számlát, mi az adóbevallás módja és azt is, hogy hogyan alakul az áfa visszaigénylése ennek a rendszernek a keretein belül.

A 2021. július 1-jétől működő One Stop Shop/Import One Stop Shop egyablakos rendszer azoknak az adóalanyoknak kínál egyszerű ügyintézési lehetőséget a Közösség más tagállamában esedékes hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére, akik, amelyek – nem áfaalany fogyasztóknak, jellemzően magánszemélyeknek az Európai Közösség – letelepedésüktől eltérő – más tagállamaiban nyújtanak szolgáltatásokat, illetve – nem adóalany vevőknek, vagy a közösségi termékbeszerzés tekintetében adófizetésre nem kötelezett adóalany vevőknek értékesítenek Közösségen belüli távértékesítés vagy import-távértékesítés keretében terméket. 

Az OSS és az IOSS-rendszer

Az OSS/IOSS-rendszer alapvetően a Közösség más tagállamában fizetendő hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére szolgál, így például a harmadik országba irányuló termékértékesítések, szolgáltatások, vagy adóalany részére teljesített, adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén nem alkalmazható. 

Az OSS a Közösségen belüli távértékesítések, illetve a szolgáltatásnyújtó letelepedettségétől eltérő tagállamában letelepedett nem áfaalany igénybe vevők részére nyújtott szolgáltatások, míg az IOSS az import-távértékesítések utáni hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére szolgál. Az OSS-en belül az uniós OSS szolgál a Közösségen belüli távértékesítések és a Közösség területén letelepedett adóalany által másik tagállambeli nem adóalany igénybe vevő részére nyújtott szolgáltatások, míg a nem uniós OSS a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok által EU-tagállambeli nem adóalany igénybe vevők részére nyújtott szolgáltatások utáni héa/áfa bevallására és megfizetésére. Az egyablakos rendszer alkalmazása választható, azonban, ha az adóalany élt a lehetőséggel és az egyablakos rendszer alkalmazását választotta (bármelyik rendszert ezen belül), úgy annak alkalmazása kötelező minden olyan ügyletre vonatkozóan, amelyre az adott egyablakos rendszer alkalmazható.

Az egyablakos rendszerbe való bejelentkezés

Az egyablakos rendszer alkalmazása választható, nem kötelező. Ebből következően nincs előírt határidő a bejelentkezésre. Az Áfa tv. előírása alapján azonban az egyablakos rendszer alkalmazását meg kell, hogy előzze a regisztráció (nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelem).

Az egyablakos rendszerben alapvetően a bejelentést követően teljesített ügyleteket lehet bevallani, ugyanis az egyablakos rendszer a bejelentést követő adó-megállapítási időszak első napjától alkalmazható főszabály szerint. Ugyanakkor a közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 2011/282/EU tanácsi végrehajtási rendelet (Vhr.) lehetővé teszi bizonyos esetekben, hogy a bejelentést megelőzően teljesített ügyletekre is alkalmazni lehessen az egyablakos rendszert (visszamenőleges regisztráció). Abban az esetben, ha olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik, amelyre az egyablakos rendszert (az uniós OSS-t, illetve nem uniós OSS-t) alkalmazni lehetne, és a kérelem benyújtása megtörténik az első értékesítést követő hónap 10. napjáig, úgy az egyablakos rendszert már az első értékesítés időpontjától lehet alkalmazni. Az importséma (IOSS) esetén ez a lehetőség nem áll fenn. Az importsémában az alkalmazás kezdő időpontja az, amikor az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő számára az IOSS alkalmazásához szükséges import-azonosítószámot megállapították.

A Közösségen belüli távértékesítés

Közösségen belüli távértékesítés alatt azokat az ügyleteket értjük, amikor a terméket (ami nem új közlekedési eszköz és nem fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék) az egyik tagállamból egy másik tagállambeli rendeltetési helyre értékesítik nem adóalany vevőnek (vagy közösségi termékbeszerzés tekintetében adófizetésre nem kötelezett adóalany vevőnek) úgy, hogy a terméket az értékesítő, vagy megbízásából más fuvarozza el. 

Főszabály szerint a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helye az a tagállam, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Azaz a teljesítés helye a rendeltetés helye, és a rendeltetési hely szerinti tagállamot illeti meg az adóbevétel. Kivételként a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helye a termék feladásának helye – ennek a tagállamnak a szabályai szerint kell az adókötelezettségeket teljesíteni –, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: 

  • az értékesítő adóalany csak egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal, és 
  • a Közösségen belüli távértékesítés keretében más tagállami végső fogyasztók felé értékesített termékek, valamint más tagállami nem adóalany igénybe vevők részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatások) adó nélküli összesített ellenértéke sem tárgyévben, sem az azt megelőző évben éves szinten nem haladja meg a 10.000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ez az értékhatár belföldi adóalanyok esetében 3,1 millió forint.

A szolgáltatásnyújtás az OSS rendszerben

Kevésbé közismert, hogy nemcsak távértékesítésre, hanem szolgáltatásnyújtásokra is alkalmazható az egyablakos rendszer. Sőt, 2021. július 1-jétől az nem csak a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, hanem minden, a Közösségnek az adóalany letelepedésétől eltérő tagállamában nem adóalanynak nyújtott szolgáltatásra kiterjed. Ha a belföldön székhellyel vagy a Közösségen kívül székhellyel, de belföldön állandó telephellyel rendelkező adóalany ezt a lehetőséget választja, akkor regisztrálhat Magyarországon (ahol letelepedett) az uniós különös szabályozás alkalmazására, és a regisztrációt követően az OSS rendszeren keresztül bevallhatja és befizetheti a más tagállamban teljesített szolgáltatásokra vonatkozó fizetendő adót. 

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogyha a belföldön letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatás a Közösség olyan tagállamában teljesül, ahol az adóalanynak állandó telephelye van, vagy az adott szolgáltatás teljesítésével állandó telephelye keletkezik, ezen ügyletekre az uniós egyablakos rendszer nem alkalmazható, azokra vonatkozóan továbbra is az adott tagállamban – az egyablakos rendszeren „kívül” – kell teljesíteni az adókötelezettségeket. A belföldön gazdasági céllal letelepedett, azaz Magyarországon székhellyel vagy állandó telephellyel rendelkező „normál” belföldi adóalany belföldi adóalanynak vagy belföldi nem adóalanynak nyújtott, belföldön teljesülő szolgáltatása utáni adókötelezettségének azonban nem uniós különös szabály szerint, hanem az Áfa tv. általános szabályai szerint tesz eleget. Tehát ezeket az ügyleteket nem az egyablakos rendszeren keresztül benyújtandó bevallásban, hanem a ’65 számú áfabevallásban kell szerepeltetni.

Számlázási szabályok az OSS rendszerben

Az OSS rendszert alkalmazó adóalanyok annak a tagállamnak a számlázási szabályait kötelesek alkalmazni, amelyben az egyablakos rendszerbe bejelentkeztek. Ennek megfelelően, ha a belföldön letelepedett adóalany Közösségen belüli távértékesítéseit és/vagy a más tagállami nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásait terhelő adófizetési kötelezettségét az egyablakos rendszerben Magyarországon nyilvántartásba vettként teljesíti, akkor ezen ügyletek bizonylatolásakor az Áfa tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a számlán a termék rendeltetési helyének tagállama által az adott termékre megállapított adómértéket, illetve a vevő tagállama szerint az adott szolgáltatásra megállapított adómértéket kell feltüntetnie.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd alkalmazni az OSS rendszert, vagy csak jobban átlátnád annak részletszabályait, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Az OSS (egyablakos rendszer) A-tól Z-ig című online konferenciáján 2025. 05. 14-én, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna segítségével részletesen átnézzük az egyablakos rendszer lehetőségeit és előnyeit.

Új szja-mentesség – szabályok az anyák részére

Az Országgyűlés 2025. április 29-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely jelentős mértékben bővíti a személyi jövedelemadó-mentességre jogosult anyák körét. Bár a kihirdetés még várat magára, a rendelkezések alapján már most körvonalazhatók azok a főbb pontok, amelyekre a könyvelőknek, adótanácsadóknak és bérszámfejtőknek is érdemes felkészülniük. Az új szabályok bevezetése több ütemben történik, és nemcsak az szja-mentesség, hanem társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatás bizonyos formái is érintettek lesznek.

Bővül a kedvezményezettek köre – életkor és gyermekszám alapján

A három- vagy többgyermekes anyák esetében a szja-mentesség 2025. október 1-jétől életkortól függetlenül lesz érvényesíthető. Ez a változás az eddigi, négygyermekes nőkre vonatkozó kedvezmény kiterjesztését jelenti, hasonló jogosultsági feltételekkel.

Kétgyermekes anyák esetében a mentesség szakaszosan kerül bevezetésre. 2026. január 1-jétől a 40 év alatti, legalább két gyermeket nevelő nők élhetnek a lehetőséggel. A következő években a kedvezmény fokozatosan kiterjed a 40–50, majd az 50–60 év közötti, végül a 60 év feletti kétgyermekes anyákra is.

Emellett 2026-tól új jogosulti körként jelennek meg a 30 év alatti egygyermekes anyák, akik szintén teljes szja-mentességre lesznek jogosultak. A szabályozás célja egyértelműen a fiatal anyák anyagi támogatása és a gyermekvállalás ösztönzése.

Társadalombiztosítási ellátások és foglalkoztatási szabályok is módosulnak

Nemcsak az adózás területén hoz érdemi változásokat az új törvény. 2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) adómentessé válik. További újdonság, hogy a gyermek három hónapos korát követően a csed 70%-a munka mellett is igénybe vehető, amivel a kisgyermekes szülők fokozatos visszatérését kívánják támogatni a munkaerőpiacra.

Szakmai konferencia és podcast– segítség a felkészüléshez

A változások jelentősége és összetettsége miatt a Penta Unió Zrt. SZJA, TB és egyszerűsített foglalkoztatás – évközi változások 2025-ben, gyermekekhez kapcsolódó ellátási szabályok változása címmel 2025. június 3-án szakmai konferenciát szervez, amely nemcsak a gyermekekhez kapcsolódó adókedvezmények és társadalombiztosítási ellátások módosításait ismerteti, hanem kitér az egyszerűsített foglalkoztatás szabályrendszerének változásaira is. Az esemény során elismert szakértők segítségével tekintjük át az új előírásokat és azok gyakorlati alkalmazását. A konferenciát megelőzően egy rövid podcast-adásban szakértőinkkel közösen körüljárjuk a legfontosabb kérdéseket és várható problémákat, elősegítve ezzel a felkészülést.

A konferencia előadói:

  • Dr. Asztalos Zsuzsanna  – osztályvezető, NAV – az szja-mentesség szabályainak elméleti és gyakorlati kérdéseit mutatja be;
  • Dr. Bogdán Zsuzsanna – társadalombiztosítási szakértő – a társadalombiztosítási ellátások – különösen a csed és a gyed – új szabályozására fókuszál;
  • Széll Zoltánné  – társadalombiztosítási szakértő – pedig az egyszerűsített foglalkoztatás területén bekövetkező változásokra hívja fel a figyelmet.

A rendezvény célja nemcsak az új szabályok bemutatása, hanem a résztvevők kérdéseinek megválaszolása is, különös tekintettel az átmeneti időszakok gyakorlati nehézségeire.

Az elfogadott módosítások nemcsak jelentős adóügyi könnyítést nyújtanak a gyermekes anyák számára, hanem új adminisztratív és értelmezési feladatokat is jelentenek a szakmai szereplőknek. A változásokkal való érdemi felkészüléshez érdemes részt venni a konferencián, ahol gyakorlatorientált, részletes elemzések segítik az eligazodást az új szabályozási környezetben.

Ha szeretnél felkészült lenni a témában, ne halogasd, jelentkezz most! >>SZJA, TB és egyszerűsített foglalkoztatás – évközi változások 2025-ben, gyermekekhez kapcsolódó ellátási szabályok változása

Hétindító – 19. hét – 1%-os elszámolás és adószámos magánszemélyek – Suller Kriszta

Habos kávés jó reggelt kívánok! Remélem, hamarosan minden zárás készen lesz, és aztán élvezhetjük majd a nyár örömeit! A járulékbevallás mellett az áfa és az szja bevallás határideje is közelít, emellett pedig az 1%-os elszámolások és az adószámos magánszemélyek is érdemelnek egy darabot a figyelmünkből.

Járulékbevallási határidő jövő hét hétfőn

Jövő hét hétfőjére esedékesek a járulékbevallások, 12-i határidővel, az alábbiak szerint:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Áfa és szja bevallás határideje közelít

A soron következő határidőnk 20-a:

  • havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó A60 -as adatszolgáltatások (nem megfeledkezve a különleges adózói kör esetlegesen benyújtandó bevallásairól,
  • 01-es bevallások (azoknál, ahol ez esedékes).

A fentieken túl nem feledkezhetünk meg a személyi jövedelemadóval kapcsolatos dolgokról:

  • 24SZJA (azaz 2453-as) bevallások az önadózóknak,
  • az egyéni vállalkozók esetében is május 20-a az szja benyújtási határidő, és részükre is készül tervezet, amit viszont mindig ki kell egészíteni.

1%-os elszámolás

A civilek sajátja – azoknál a szervezeteknél akik kaptak 1%-ot – a KOZ nyomtatványok benyújtása, melyet idén a 2023-as évben kiutalt összegek kapcsán kell benyújtani! Ezen elszámolás benyújtási határideje – a hétvégére tekintettel ténylegesen – szintén június 02-a.

Az egy százalékos forrás kapcsán szeretném felhívni a figyelmet a számvitelben való lekövetésre. Némi zavarra szokott okot adni, hogy a KOZ nyomtatványban a folyósítás évét és az azt követő évet tárgyidőszaknak kell tekinteni. Ennek ellenére a számvitelben az olyan esetekben, amelyekben a költési időszakot megtöri az évforduló, meg kell képezni az elhatárolást! Azon esetekben, ahol bármi okból a 2023-ban folyósított forrást nem sikerült elkölteni, még egy évig tartalékolható a fennmaradt összeg.

Az elszámolás véleményem szerint nem könyvelői kompetencia, sok esetben a szervezet hathatós közreműködése nélkül az elszámolás helyesen nem történhet meg. Ezt támasztják alá az utóbbi időben ezen a területen szerzett ellenőrzési tapasztalatok is.

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Heti tipp – adószámos magánszemélyek

Engedjétek meg, hogy az SZJA bevallások kapcsán felhívjam a figyelmeteket az adószámos magánszemélyekre. Még mindig nagyon sok kifizető nem von tőlük adóelőleget, és – szolgáltatás esetén – nem von le járulékokat és nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót sem, annak ellenére, hogy ez kötelezettsége.

Adószámos magánszemélyeknél tehát nagyon-nagyon résen kell lenni a bevallástervezet elfogadása és átnézése során, az sok esetben részlegesen nem lesz helytálló!

Adószámos magánszemély ügyfeleinket érdemes tájékoztatni a kifizetők irányába tett költségnyilatkozat szabályairól, nagyon fontos, hogy esetükben max. 50% költséghányadról szóló nyilatkozat fogadható be, az e fölötti mértéket tartalmazó nyilatkozatok semmisek. Kifizetői oldalról fontos tudni, hogy a 10%-os költséghányad nyilatkozat hiányában is figyelembe vehető!

Tartsatok ki ebben a határidőktől hemzsegő időszakban, mindjárt itt a vége! Mindenkinek sok erőt, nyugalmat és haladós napokat kívánok!

***

5percAdó ajánló

Készülj fel az előttünk álló évzárási kihívásokra a >>PentaVideóTár segítségével, ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg kifejezetten az évzáráshoz kötődően. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

Hétindító – 18. hét – Bérszámfejtés és helyi iparűzési adó – Suller Kriszta

Kellemes kávézást kívánok így hétfő reggelre mindenkinek!  A kávétokat kortyolgatva nézzük is át, mi is vár ránk ezen a tavaszi héten. Közeledünk májushoz, így nemcsak a bérszámfejtés feladatai válnak aktuálissá, hanem az éves zárlat árnyéka is egyre inkább a nyomunkban van. Mindemellett a civil szervezetek és a sávos helyi iparűzési adó alanyok is figyelmet érdemelnek.

Felkészülés a bérszámfejtésre

A héten beköszönt a május, így lassan aktuálissá válik a bérszámfejtés és az ehhez kapcsolódó feladatok. Benyújtandók lesznek az alábbi bevallások:

  • xx58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • xx08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Fókuszban az éves zárlat – figyeljünk helyi iparűzési adó bevallására

A héten belépünk május csodaszép hónapjába, így egyre fogy az időnk a beszámolók és a hozzá kapcsolódó adóbevallások elkészítésére.

Az éves zárlat során gondolni kell az alábbi bevallásokra, adatszolgáltatásokra:

  • egyszerűsített éves és/vagy éves beszámoló,
  • nem megfeledkezve a kiegészítő mellékletről és az elfogadó jegyzőkönyvi kivonatról,
  • társaságiadó-bevallás, KIVA alanyok esetén KIVA bevallás,
  • helyi iparűzési adó bevallása,
  • különböző éves statisztikai adatszolgáltatások.

Helyi iparűzési adó tekintetében azokban az esetekben, ahol az ügyfél sávos adózást választott 2024. évre, és nincs változás – se abban a tekintetben, hogy áttérne 2025-re a normál iparűzési adó levezetés szabályaira, se abban a tekintetben, hogy értékhatár átlépés miatt átlépett egy másik sávba – ott nem kell bevallást benyújtani.

Tekintettel arra, hogy a márciusi helyi adóelőlegek kiközlésekor sok esetben a sávos fizetendő tételek nem voltak előírva a folyószámlákon 05.31-i dátummal, érdemes újra lekérni a zárás során az érintett helyi adó folyószámlákat, egyeztetni, hogy az előírás megtörtént-e.

A helyi adón túl érdemes minden évben a társaságiadóalap-módosító tényezőket ismételten átfutni, nehogy kimaradjon egy-két jogcím, illetve jelentős kedvezményektől, adóalap csökkentő lehetőségtől elessen az adott cég.

Civil szervezetek és a társasági adó

Civil szervezetek esetében a társaságiadó-bevallást helyettesítő nyilatkozat akkor és csak akkor tehető, ha egy fillér vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási bevétel nem keletkezett az adóévben. Természetesen a nulla értékadatú társaságiadó-bevallás benyújtása is elképzelhető, és helyes megoldás.

Felhívom a figyelmet, hogy ha egy civil szervezetnek ingatlan van a tulajdonában, ingatlannal kapcsolatos bevétele, tevékenysége volt – akár egyéb vállalkozási tevékenység híján is –, akkor sem tehet TAONY nyilatkozatot. Ekkor már mindenképpen lesz társasági adóalap levezetési kötelezettsége! Kiemelten érdemes figyelni arra, hogy az ingatlan tulajdonban tartása mindentől függetlenül kizárja a TAONY nyilatkozat beadását, hiszen pl. a hozzá kapcsolódó ÉCS tételek – hogy a többit ne említsem – növelő-csökkentő tételt képeznek.

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Heti tipp – Sávos helyi iparűzési adó

Sávos helyi iparűzési adót választó ügyfeleinknél az áfa alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár emelkedés okán előfordulhat, hogy a következő év 05.31-ig sávhatár túllépés miatt a korábbi 50 ezer forintos adóterhelés helyett 120 ezer forintos sávba fog átkerülni ügyfelünk. Ugyan mi erre már korábban felhívtuk a figyelmüket, most ismét megtesszük, nehogy jövőre váratlanul érje őket a rendkívüli kiadás, ami a 2025. évet érintően felszámított különbözetből és a 2026. évre 05. 31-i határidővel megfizetendő emelt összegű – 120 ezer forintos – tételből fog összeállni. Természetesen opciós megoldás lehet az is – amennyiben a fizetőképesség indokolja – hogy ezen különbözeteket előre, akár részletekben utalják át az érintettek a helyi adó folyószámlákra!

Tartsatok ki ebben a mindennap új jogszabályt hozó időszakban, az elektronikus ügyintézés szellemének áldása legyen velünk!

***

5percAdó ajánló

Készülj fel az előttünk álló évzárási kihívásokra a >>PentaVideóTár segítségével, ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg kifejezetten az évzáráshoz kötődően. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

 

Hétindító – 17. hét – Negyedéves zárás, bérszámfejtés és fejlesztési tartalék – Suller Kriszta

Remélem mindenki szusszant is egy kicsit a húsvéti ünnepek alatt! A mai naptól viszont nagyon intenzíven kell a munkával foglalkoznunk! Lássuk hát, mi is vár ránk a közeljövőben! Mai napon határidős a negyedéves zárás, de a héten már foglalkozhatunk a bérszámfejtéssel és a beszámolók is egyre közelednek. Mindemellett a fejlesztési tartalék is figyelmet érdemel.

Zárjuk az első negyedévet 

Az ünnepi határidő miatt a mai napra, 22-re határidős: 

  • a havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések,
  • az áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai,
  • a havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor),
  • a KIVA előleg bevallás és megfizetés,
  • a cégautóadó bevallás és megfizetés,
  • a környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése,
  • a 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, kulturális járulék stb.),
  • az OSS bevallás ott, ahol ez szükséges (igaz, a határidő hónap vége).

Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőleg megfizetéséről sem!

Felkészülés a bérszámfejtésre

A héten további extra határidőktől nem kell tartanunk, de javaslom, kezdjünk bele a héten a bérszámfejtési feladatokba, nehogy körmünkre égjen a májusi hajrá.

A bérszámfejtéssel kapcsolatosan a nullás adattartalmú bevallásokat már elkészíthetjük, és a hónap utolsó napján akár be is küldhetjük.

Ráérős időnkben az szja bevallásokat már előkészíthetjük, különös tekintettel a vállalkozókra.

Lassan finisben a beszámolók

A beszámolók kapcsán felhívom a figyelmet a vezető szerv – taggyűlés, tagok gyűlése (egyszemélyes társaság esetén alapító), stb. – elfogadó határozatának szükségességére. Csak olyan beszámoló tehető közzé, melyet az arra jogosult testület elfogadott. Különösen fontos ez a jogi aktus azokban az esetekben, amikor a közzététel felől nem a vezető tisztségviselő, hanem külső megbízott – könyvelő, adótanácsadó, stb. – gondoskodik. A beszámoló közzétevőjének felelőssége egyrészt az, hogy az elfogadott beszámoló kerül közzétételre, másrészt az, hogy a beszámolót és az azt alátámasztó leltárakat, főkönyvi kivonatot a letétbe helyezéstől számított 8 évig őrzi! A számviteli leltárak kapcsán az a meglátásom, hogy a gyakorlatban ez sokszor nem készül el, pedig egy igen fontos aspektusa a beszámolókészítésnek. A számviteli leltárak körébe tartozik pl. a követelések, kötelezettségek leltára és hasonlók, amelyek egyértelműen a könyvelés feladatkörébe tartoznak!

Heti tipp – a fejlesztési tartalék

A fejlesztési tartalék kapcsán kiemelten figyeljünk, hogy lekötött tartalékként is megjelenjen a beszámolóban. Ha ez nem történik meg, akkor nem lehet a társasági adó szempontjából csökkentő tételként figyelembe venni. További fontos pont, hogy társasági adó bevallás a fejlesztési tartalékból eredő adóelőny kihasználása céljából nem önellenőrizhető, így fontos, hogy az eredetileg benyújtott TAO bevallásban szerepeljen ezen tétel. A fejlesztési tartalék egyfajta „előrehozott értékcsökkenési leírás”, erre alaposan fel kell hívni a tulajdonosok, ügyvezetők figyelmét. A fejlesztési tartalék képzése a könyvelés részéről egy ajánlás lehet az ügyfél felé, a döntést a részletek ismeretében neki kell meghoznia! A fejlesztési tartalékok tekintetében éppen ezért, azon ügyfeleknél, ahol ez megképzésre kerül, egy nyilatkozatot íratok alá velük, és a fejlesztési tartalék felhasználási időszakában minden évben tájékoztatom őket a későbbiekben a fordulónapon fennálló tartalék összegéről, és annak felhasználási határidejéről!

Mindenkinek zökkenőmentes beszámolási napokat, haladást, működő ügyfélkaput kívánok!

***

5percAdó ajánló

Ha szeretnél felkészült lenni a számlázás kérdéskörével kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Áfa és számlázás 2025 című online konferenciáján 2025. 04. 29-én, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna segítségével részletesen, egyedi esetekre lebontva készülhetsz fel a főbb áfa változásokból és az aktuális áfa és számlázási kérdésekből, ráadásul a részvétellel kreditpontjaidat is gyarapíthatod.

A számla módosítása – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

A számlázás témája az, amellyel minden adóalanynak és könyvelőnek tisztában kell lennie. Azon belül a számla módosítása különösen örökzöld téma, mindig újabb kérdéseket szül a gyakorlat. Kis túlzással állítható, hogy minden eset más és más. Néhány sarokpontot azonban ki lehet tűzni, amit minden esetben figyelembe kell venni. 

Számlával egy tekintet alá eső okirat

A számlával egy tekintet alá esik minden olyan okirat, amely kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. A számlával egy tekintet alá eső okirat megnevezés tehát mindazon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek a már kiállított számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják. Így számlával egy tekintet alá eső okirat az is, ami az eredeti számlában feltüntetett adóalapot, adóösszeget nem érintő javítást, kiegészítést tartalmaz. Ilyen például az olyan okirat is, amely a számlán feltüntetett helytelen besorolási számot módosítja vagy a számlán feltüntetett hibás teljesítési időpontot korrigálja. Ha az ügyletről kibocsátott eredeti számla valamely adatát utóbb számlával egy tekintet alá eső okirattal megváltoztatják, akkor a számla és az annak adatát megváltoztató okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibát, hiányosságot tartalmazó számlát a számla jogosultjának általában nem kell visszajuttatnia a számla kibocsátójához. Elégséges a hiba, hiányosság számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrigálását kérnie.

Kézzel kitöltött számla

Nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla esetében nem kifogásolható – a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén – a rontott adat áthúzása az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett, és a helyes adat alá-, fölé- vagy mellé írása, a hiányzó adat pótlása és a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése minden számlapéldányon. Lehetséges a kézi kiállítású számla gépi számlával történő módosítása, valamint ennek fordítottja is. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a gépi számlát kézzel átírva javítsa az adóalany. 

Korrigálás

Nem korrigálható kizárólag számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számlakibocsátás. Ilyen esetben a tévesen kibocsátott számlát – számlával egy tekintet alá eső okirattal – érvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevőjének, illetve a szolgáltatás tényleges igénybevevőjének kell számlát kibocsátani. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot eljuttatni, átadni a számla téves címzettje részére akkor, ha a hibát a kibocsátást – a számla rendelkezésre bocsátását – megelőzően észleli az adóalany, vagy a kibocsátott számlát a téves címzett visszaküldi. Utóbbi esetekben a téves címzettnek kiállított hibás számlát a számlaadásra kötelezettnek elégséges a számlázóprogramban, illetve, ha számlatömböt alkalmaz, akkor abban érvénytelenítenie. 

A számla adattartalma

A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:

  • az okirat kibocsátásának kelte;
  • az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
  • hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
  • a módosítással érintett számlaadat megnevezése, a módosítás természete, illetve számszerű hatása, ha van ilyen.

Mivel az Áfa tv. a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg, a bizonylaton az adóalanyok ezen felül bármely általuk fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek. A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Ezért a számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében is biztosítani kell például az adattartalom sértetlenségét, az eredet hitelességét és az olvashatóságot, továbbá a számlával egy tekintet alá eső okiratnak is számlázóprogrammal vagy nyomtatvány alkalmazásával előállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatnak kell lennie. 

Csoportos módosító bizonylat

Nincs akadálya annak, hogy az adóalany egy számlával egy tekintet alá eső okirattal több számláját is módosítsa. A csoportos módosító bizonylaton azonban valamennyi módosítandó számla vonatkozásában világosan és átláthatóan szerepeltetni kell a módosítandó számlára való hivatkozást, valamint, hogy az adott számla mely adatát érinti a módosítás, továbbá a módosítás természetét és számszerű hatását, ha van ilyen. Ha a korrekció a számlában feltüntetett adóalapra és/vagy adó összegére is vonatkozik, akkor csoportos módosító bizonylattal az adóalany csak az olyan ügyletekről kibocsátott számláit módosíthatja, amelyek tekintetében az adó- és/vagy adóalap-korrekció eredményét ugyanazon elszámolási időszakban kell elszámolnia. 

A számla érvénytelenítése, sztornírozása

Még elfogadott az az adózói gyakorlat is (két lépcsős módosítás), mely szerint az adóalanyok a számla hibáját nem egy számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálják, hanem érvénytelenítik, sztornírozzák a korábban kibocsátott hibás számlát és egy új, hibátlan számlát bocsátanak ki. Ekkor a hibás számla sorszámára való hivatkozást az érvénytelenítő bizonylatnak és az új számlának is tartalmaznia kell. E módszer alkalmazása a számlamódosítás Áfa tv. – 77-78. §-ai, illetve 153/B-153/C-ai, 170. §-a továbbá 10. számú melléklete – szerinti megítélését nem befolyásolja, az érvénytelenítő, sztornírozó számla és az új számla együttesen módosítja az eredeti számla adatát, együttesen kell figyelembe venni módosító számlaként. 

Adóalap és adóösszeg

A számla módosításának eredményeként az adóalap, adóösszeg nem válhat negatívvá. Áfa-alapot ugyanis főszabály szerint az a pénzben kifejezett ellenérték képez, amit a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtót a termék, szolgáltatás ellenében megilleti (a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, vagy harmadik féltől). Például abban az esetben, ha az ellenértékbe beszámító előleg összege meghaladja a teljesített ügylet bruttó ellenértékét, végszámlában akkor is csak a teljesített ügylet adóalapja, adója erejéig számítható be az előleg, az ezen felüli előleg összeggel az előleg számlát szükséges módosítani.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél felkészült lenni a számlázás kérdéskörével kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Áfa és számlázás 2025 című online konferenciáján 2025. 04. 29-én, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna segítségével részletesen, egyedi esetekre lebontva készülhetsz fel a főbb áfa változásokból és az aktuális áfa és számlázási kérdésekből, ráadásul a részvétellel kreditpontjaidat is gyarapíthatod.

Hétindító – 16. hét – Járulékbevallás, negyedéves zárás és egy kis civil: TAONY – Suller Kriszta

Kellemes hétfő reggelt kívánok mindenkinek! A héten napirenden a járulékbevallás, itt a negyedéves zárás és – ha érdekeltek vagyunk – akkor a civil szervezeteknél kardinális kérdés a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat, a TAONY. Kitartást kívánok!

Járulékbevallás 

A hétvégi határidő miatt a mai napra határidősek az alábbi bevallások: 

  • XX58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • XX08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Mivel negyedév van, kiemelt figyelmet kell fordítanunk mind az átalányadózás, mind pedig a VSZJA alá tartozó egyéni vállalkozó ügyfeleink esedékes bevallásaira, és a kapcsolódó SZJA előlegekre is!

Negyedéves zárási hajrá

A hét a negyedéves zárás jegyében telik! A jövő hét keddjére (az ünnepek miatti határidő csúszás okán) esedékessé válnak 2025. első negyedéves bevallásai is, az alábbiak szerint:

  • havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések,
  • áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai, stb.,
  • havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor),
  • KIVA előleg bevallás és megfizetés,
  • cégautóadó bevallás és megfizetés,
  • környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése,
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, stb.),
  • valamint nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőlegek megfizetéséről sem.

Heti tipp

A beszámoló készítés is egyre intenzívebben van jelen az életünkben, hiszen vészesen közeledik a határidő. És, ha már a beszámolóknál tartunk, beszámolók készítése kapcsán rendre probléma, hogy bizonyos tulajdonosi döntéseket egyszerűen a könyvelő hoz meg az ügyféllel való előzetes egyeztetés nélkül. Szerintem ez a gyakorlat nem helyes. Az ilyen döntéseket az arra jogosult szervnek kell meghoznia, mi könyvelőként, adótanácsadóként maximum javaslatot tehetünk. Mindenképpen javasolt, hogy ilyen esetekben – pl. fejlesztési tartalék, stb. – ezek valahol dokumentált formában is megjelenjenek, pl. a könyvelői teljességi nyilatkozatban, vagy más dokumentumban. Mi erre a célra a „Főbb adatok mérlegkészítéskor” elnevezésű, saját készítésű nyomtatványt használjuk, mely ezen adatokon túl rögzíti pl. a fordulónapon a pénztáregyenleget, az esetleges tagi kölcsön egyenlegét, a jelentősebb adótartozás tényét, stb. Ezt az ügyfél aláírásával ellenjegyzi, és ezen nyilatkozik, hogy ezt és ezt az adókedvezményt kéri.

+1 Civil tipp – TAONY

A civil szervezeteknél kardinális kérdés a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat, a TAONY. Ha valaki bármely civil szervezet nevében ilyet ad be, akkor javaslom, hogy amennyiben a könyvelési iratanyagból nem egyértelmű, nyilatkoztassa a vezetőt arról, hogy a civil szervezetnek nincs vállalkozási és/vagy ingatlannal kapcsolatos tevékenysége. Nagyon fontos azonban tudni, hogyha egy civil szervezetnél van vállalkozási tevékenység és/vagy ingatlannal kapcsolatos tevékenység, akkor már adóalap levezetési kötelezettség is keletkezik. Tehát mindenképpen kötelező a társasági adóbevallás benyújtása, nincs helye a TAONY benyújtásának.

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Mindenkinek zökkenőmentes beszámolási napokat, haladást, működő ügyfélkaput kívánok!

***

5percAdó ajánló

Teljesítsd 2025. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

 

Egyéb jogcímen kapott jövedelem az szja-bevallásban – Antalfi Csilla

Hamarosan elérhetővé válnak az adóhatóság által elkészített szja-bevallási tervezetek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez a bevallás csak egy tervezet. Vagyis, ha rendelkezünk, ha érkezik hozzánk más olyan jövedelem, amely az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel, akkor ezzel a bevallástervezetet ki kell egészíteni.

Milyen jövedelem lehet ez?

Ilyen jövedelem lehet például a külföldről származó osztalék és tőkejövedelem. A belföldi kifizetőtől származó jövedelmeinkről a munkáltató rendelkezésre bocsátja az úgynevezett M30-as jövedelemigazolást, de külföldről származó egyéb jövedelmeinkről ilyen igazolással nem minden esetben rendelkezünk. Ezen jövedelmekről a szükséges dokumentációkat össze kell gyűjteni.

Amennyiben rendelkezünk ezekkel az igazolásokkal abban az esetben is még nehézséget tud okozni, hogy az egyes jövedelmeket minősítsük. Mely jövedelem minősül osztaléknak, árfolyamnyereségnek vagy ellenőrzött tőkepiaciügyletből származó jövedelemnek.

A helytelen besorolás akár többlet adóterhet is jelenthet, hiszen van olyan jövedelem, amely szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget is eredményezhet, mert nem vonatkozik rá az úgynevezett szocho felső korlát.

Az adóhatóság jellemzően a bevallás elkészítésének határidejéig még nem rendelkezik kontrolladatokkal ezekről a jövedelmekről. A külföldi adóhatóságoktól beérkező adatszolgáltatások feldolgozását követően amennyiben eltérés mutatkozik az adózó által bevallott jövedelem és a kontrolladatok között, akkor az adóhatóság úgynevezett támogató eljárást kedvezményez. Az adóhatóság ezen eljárása ugyan „ügyfélbarát”, de véleményem szerint jobb elkerülni, és a bevallást a megfelelő adatokkal határidőben benyújtani.

Ingatlan értékesítés

Az ingatlan érékesítés során az alapvető szabályokkal általában tisztában vagyunk, tudjuk az 5 éves szabályt, mi a költség, mi a bevétel, mikor jelentkezik adófizetési kötelezettség.

De biztos, hogy mindent végiggondoltunk?

A magas ingatlanpiaci árak miatt egyre népszerűbb, hogy magánszemély vásárol egy felújításra váró ingatlant természetesen nyomott áron. A felújítás után már a jelenlegi piaci árviszonyok mellett értékesíti az ingatlant. Valószínűleg meg sem fordul a fejünkben, hogy ez nem egy sima ingatlanértékesítés. Az szja-bevallás ingatlanértékesítés során bevalljuk a bevételt, szerepeltetjük a számlával igazolható költségeket és a különbözet alapján megfizetjük a 15% szja-t.

Mikor van, hogy a NAV másként gondolja?

Tisztában kell lenni azzal, hogy ezen tevékenységet az adóhatóság mikor tekinti sorozat jellegű értékesítésnek, és mikor következik be az, hogy már gazdasági tevékenységnek minősül.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd tudni, hogy mi is vezethet ahhoz, hogy magánszemélyként áfaalanyok legyük, mi alapján lesz a tevékenységből származó jövedelem egyéb jövedelem, valamint terhel-e bennünket szocho fizetési kötelezettség, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>SZJA-bevallás – minden, amit tudni kell és érdemes című online konferenciáján 2025. 04. 23-án, ahol Antalfi Csilla segítségével gyakorlatias megközelítéssel járjuk körbe ezeket a témákat.

Hétindító – 15. hét – Számviteli leltárak és járulékbevallás – Suller Kriszta

Üdvözletem minden kollégának! A habos kávé vagy tea fogyasztását mindenkinek javaslom! A héten fontos teendőnk a járulékbevallás, haladnunk kell az első negyedév zárásával, az átalányadóval, a cégautóadóval és a teljesítményadóval kapcsolatos feladatokkal is, és a számviteli leltárak is figyelmet érdemelnek.

Járulékbevallás

A 12-i, hétvégi határidő miatt jövő hét hétfőre határidősek az alábbi bevallások:

  • XX58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • XX08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Szja bevallási hajrá

Az ügyfelek alkalmazottai által kért szja bevallásokat is elkészítem, előkészítem, hogy később ne kelljen ezzel foglalkozni! Természetesen csak azon esetekben, ahol ezt korábbi felhívásomra tekintettel kérték. A NAV E-SZJA rendszere sokat segít nekünk ezen a téren, ugyanakkor éppannyi gondot is tud okozni. Tapasztalatom szerint – nagyon helyesen egyébként – sok magánszemély, igen felelősségteljesen, legalább a tervezetét átnézeti, vagy inkább kéri az SZJA bevallás elkészítését!

Átalányadó – negyedévente

A 12-i határidő okán nem feledkezhetünk meg a VSZJA hatálya alatt lévő egyéni vállalkozók szja előlegének kiszámításáról sem! Átalányadózást választó ügyfeleinknél ez az első negyedéves járulék bevallás határideje is, figyeljünk, hogy ez ne maradjon el.

Az év első negyedév zárása

A béreken túl a hét a negyedéves zárás jegyében telik, esedékessé válnak ugyanis a 2025. év I. negyedévének bevallásai is, jelesül 22-re határidősek az alábbiak:

  • havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések,
  • áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai,
  • havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor),
  • KIVA előleg bevallás és megfizetés,
  • cégautóadó bevallás és megfizetés,
  • környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése,
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, stb.),
  • nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőlegek megfizetéséről sem.

Cégautóadó, teljesítményadó

Az autókkal kapcsolatosan a teljesítményadó befizetési határideje 04.15-e. A tavalyi évhez hasonlóan évente egy összegben kell a teljesítményadót megfizetni. Azon magánszemélyek, akiknek ez gondot jelent, tárgyév június 30-ig kérhetik a maximum 5 havi pótlékmentes részletfizetést.

A cégautóadóból levonható a határidőben megfizetett teljesítményadó összege, ez viszont ebben a negyedévben egy plusz ellenőrzési feladatot ró ránk. Kiemelten figyelemmel kell kísérnünk, hogy a teljesítményadó tételek határidőben megfizetésre kerültek-e. Amennyiben nem, meglátásom szerint annak mértékével nem lehet csökkenteni a cégautóadó mértékét! A különös nehézség ebben az, hogy a befizetési határidő igen közel esik a negyedéves cégautó adó bevallási határidőhöz – így a pontosan határidőre fizető ügyfeleink esetében érdemes ezen bevallás benyújtásával várni még pár napot.

Heti tipp – Mérlegkészítés időpontja és számviteli leltárak

Az a tapasztalatom, hogy a beszámoló készítése során nem fektetünk kellő hangsúlyt a mérlegkészítés időpontjára, melyet mindenkinek a számviteli politikájában kell meghatároznia. Ez jelentősen befolyásolhatja a beszámolóban kimutatott adatokat. Akinél bármiért korábban van/volt zárás a szokásosnál, az figyeljen ezen időpont számviteli politikán történő átvezetésére is!

A másik nagyon fontos dolog a számviteli leltárak kérdése, amik sok esetben sajnos nem készülnek el. Ilyen pl. a követelések, kötelezettségek leltára, a pénzeszközök leltára stb. Fontos erre is kiemelten figyelmet fordítani, különös tekintettel a követelés – kötelezettség leltárakra. E tekintetben fontos kiemelnem, hogy jellemző beszámolási típushiba az, hogy a követelések, kötelezettségek nem megfelelően sorolódnak be. A legjobb példa erre a vevők és szállítók esete, ahol partnerenként kell a minősítést elvégezni, nem elég egyben figyelembe venni a főkönyvön szereplő adatot! Fontos, hogy a számviteli törvény egyedi értékelésének elvét folyamatosan tartsuk szem előtt!

Mindenkinek eredményes negyedévet kívánok!

***

5percAdó ajánló

Sajnos idén is vészes tempóval közelít május 31-e! Sokkal könnyebben veheted ezt az akadályt is, ha időben felkészülsz. Vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. április 14-én, ezáltal naprakész lehetsz a beszámoló tartalmi és formai követelményei és az évzáráshoz kötődő egyéb feladatok kapcsán!

A társasági adó és a kisvállalati adó bevallása 2024. – Dr. Németh Nóra

Május közeledtével mind a társasági adó, mind pedig a kisvállalati adó alanyainak aktuálissá válik az éves elszámoló bevallás összeállítása. A társasági adó vonatkozásában történt néhány olyan változás 2024-ben, amely érinti a bevallás kialakítását. A kisvállalati adó szabályai mindössze kis mértékben módosultak 2024-ben, ezért a bevallási struktúra változatlannak tekinthető.

A társasági adó bevallása

A bevallás benyújtásának határideje a naptári éves adózók esetén az adóévet követő május 31. (jelen esetben 2025. május 31.), az eltérő üzleti éves adózók esetén az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja. A társasági adóbevallás benyújtásának határideje egybeesik a beszámoló benyújtásának határidejével. A társasági adó alanyainak jelentős többsége a 2429 jelű bevallást nyújtja be. Amennyiben valamely adózó legkésőbb 2024. december 31-ével – jogutóddal, vagy jogutód nélkül – megszűnt, vagy kikerült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] hatálya alól (így például áttért a kiva hatálya alá), akkor nem a 2429 jelű, hanem a 2471 jelű nyomtatványt nyújtja be. (A benyújtási határidő egyes esetekben – például megszűnő adózóknál – már lehet, hogy 2025. május 31-ét megelőzően letelt.)

Egyes szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a bevallási kötelezettségüket egyszerűbb módon, a nyilatkozati sémát követő TAONY jelű nyomtatványon teljesítsék a 2429 jelű nyomtatvány kitöltése helyett. E körbe tartoznak például – az ingatlannal nem rendelkező, illetve ingatlant nem hasznosító – civil szervezetek. Náluk a nyilatkozattétel feltétele, hogy az adózó ne számoljon el a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételt, költséget, ráfordítást.

A társasági adón kívül két további adónem tekintetében is a 2429 jelű bevalláson történik az elszámolás; ezek pedig az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

2429 jelű nyomtatvány főlapjának és nyilatkozati lapjának kitöltése

A 2429 jelű nyomtatvány mintegy 61 oldalból áll, az előző évhez képest egy új lappal bővült. Ennek hátterében az adókedvezményi rendszer bővülése áll. Természetesen nem kell az adózóknak valamennyi lapot kitölteniük. Elegendő a bevalláskitöltő program vezérlését követve, a jól ismert séma alapján az érintett adózóra vonatkozó nyomtatványlapokon végig haladni. Alapvető jelentőségű a főlap és a nyilatkozati lapok megfelelő kitöltése, hiszen itt – az adózó azonosítását szolgáló adatok mellett – olyan jellegű kódkockák szerepelnek, amelyekhez kapcsolódva az egyes lapok aktívvá válnak, illetve a hibakódok is megfelelően működnek. A főlapon kell feltüntetni a bevallási időszakot, amely általános esetben 2024.01.01-2024.12.31-ig tart.

A nyilatkozati lapokon kell jelölni – többek között – a GFO-kódot, az ágazati besorolást, a szervezeti kódkockát, a vállalkozási méretet, az IFRS-ek alá történő áttérést, bizonyos adókedvezmények igénybevételét, amelyekhez további adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik. A jövedelem-(nyereség-)minimummal összefüggő szabályokhoz tartozó nyilatkozatokat is itt kell megtenni (kivéve csoportos társaságiadó-alanyok esetén). Valamint például a kedvezményezett átalakulás jogkövetkezményeinek vállalására vonatkozó, a Tao. tv. által megkívánt nyilatkozatot is. Itt szerepel továbbá a transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség fennállására vonatkozó kódkocka.

Korrekciós tételek és kedvezmények változása a társasági adó bevallásban

A korrekciós tételekre vonatkozó lapok kialakítása nem változott, az ismert módon a 03-as lapokon a csökkentő tételeket, a 04-es lapokon a növelő tételeket kell feltüntetni.

Az adókedvezmények rendszerét érintő változás, hogy 2024-től érvényesíthető a kutatás-fejlesztési adókedvezmény. A Tao. tv. 22/G. § (1) bekezdése értelmében az adózó alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezmény érvényesítését a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) és w) pont] alkalmazása helyett választja öt egymást követő adóév elszámolható költségeinek összességére.

Az adókedvezmény az elszámolható költségek felmerülésének évében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az adókedvezmény mértéke főszabály szerint az elszámolható költségek maximum 10 százaléka, azzal, hogy bizonyos kiemelt szervezetekkel (például: felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia stb.) közösen folytatott közös kutatás-fejlesztési tevékenység esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 100 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint lehet. Az adózó a kutatás-fejlesztési adókedvezményt a számított adó 100%-áig érvényesítheti. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezen adókedvezményt kell első helyen figyelembe venni az adókedvezmények igénybevétele során. A kutatás-fejlesztési adókedvezmény „egyedi” abból a szempontból, hogy ha az 1+3 éves időszak végén marad adókedvezményként még nem érvényesített összeg, akkor az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult [Tao. tv. 22/G. § (5) bekezdés]. Az adókedvezményhez így az állami adó- és vámhatóság általi kiutalás révén jut hozzá az adózó.

A kutatás-fejlesztési adókedvezménynek a 2024-es adóévben érvényesített összegét a 05-01-es lap 11. sorában kell feltüntetni. Ezen adókedvezményhez kapcsolódó részletező lap a 05-05-ös lap, amelyen az adóévi elszámolható költséget, az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegét, a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegét kell feltüntetni.

A társasági adó bevallásában történt változások a 2024-es évben

2024. január 1-jén léptett hatályba a Tao. tv. 22/H. §-a, amely a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye szabályait tartalmazza. Az érintett adókedvezményre vonatkozó sor jelenleg nem szerepel az adókedvezmények részletezéséről szóló 05-01-es lapon, ugyanis – ahogy arra a kitöltési útmutató is utal – az érintett adókedvezmény részletszabályairól szóló miniszteri rendelet még nem jelent meg.

A 2024-es évben több tekintetben módosult az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendszer, egyrészt 2024. július 1-jétől új de minimis rendelet lépett hatályba, másrészt 2024. június 30-ával megszűnt a de minimis kedvezmények Válságközlemény alapú érvényesítésének lehetősége. Ezen változásokat lekövetik az állami támogatásokról szóló adatszolgáltatások (02-es lapok).

A kisvállalati adó bevallása

A társasági adó alanyai mellett a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózók is 2025. május 31-éig készítik el a számviteli beszámolójukat és vallják be a 2024-es adójukat. 2024-ben nem volt olyan jellegű jogszabály-módosítás sem, amely az adózók széles körét érintette volna, ezáltal a kisvállalati adó levezetése nem módosult. A bevallási nyomtatvány kialakítását tekintve változás kizárólag az adózó által feltüntetendő tájékoztató jellegű adatok körében állt be.

A 8 oldalas nyomtatvány-garnitúrából legegyszerűbb esetben mindössze 2 lapot kell benyújtani, ha az adózó a 2024-es elszámolását teljesíti. Ez a két lap pedig a főlap és a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap.

A bevallás főlapjának B) blokkjában az adózó azonosító adatait kell feltüntetni. A C) blokkban bizonyos nyilatkozatokat kell megtenni. „Legegyszerűbb” esetben a bevallási időszakot és a bevallási gyakoriságot kell megadni. A bevallási időszak általános esetben a 2024.01.01-2024.12.31. tartó időintervallum, a bevallás gyakorisága kódkockában az „E” (elszámoló bevallás) kódot kell megadni. A bevallás jellege kódkockát alapbevallás esetén üresen kell hagyni, adózói javítás, illetve önellenőrzés esetén kell a megfelelő kódot kiválasztani. A bevallás típusa, illetve az adózó megszűnése kódkockákat kizárólag a kiva-alanyiság megszűnése esetén kell kitölteni. Ilyenkor a megfelelő kódkockát kiválasztva jelölni kell a megszűnés okát.

A kisvállalati adóalap levezetése

A 2024-es kisvállalati adóalap levezetése és a fizetendő adó meghatározása a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lapon történik. A kiva-alap levezetése során először a személyi jellegű kifizetések összegét kell kiszámítani. Ehhez összesíteni kell a kiva-alany által ráfordításként elszámolt járulékalapot képező jövedelmet, a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások értékét. Az így meghatározott összeget kell az adózónak az 1. sorba beírnia. Amennyiben a kiva-alanynál kedvezményezett foglalkoztatottak is dolgoznak, úgy a rájuk tekintettel meghatározott kedvezmény teljes adóévi összege a 2. sorba írandó. A személyi jellegű kifizetések összegét az 1. és a 2. sor különbsége adja, amely érték – főszabály szerint – a 2024-es minimum adóalap is.

A tőke- és osztalékműveletek

A 4-12. sorok képezik le az adóalap másik összetevőjét, a tőke- és osztalékműveletek eredményét. Ezzel összefüggésben az adózónak meg kell vizsgálnia, hogy az adóévben felmerültek-e nála bizonyos gazdasági események. Sor került-e például tőkebevonásra vagy tőkeleszállításra, jóváhagyott-e az adózó osztalékot, kapott-e osztalékot, fizetett-e bírságot, pótlékot, elengedett-e kapcsolt vállalkozás irányába követelést. Vizsgálni kell továbbá a pénztár értékének tárgyévi változását (a mentesített értékhez viszonyítva), illetve azt is, hogy fennáll-e transzferár-korrekciós kötelezettség a kapcsolt felekkel kötött, a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéken megvalósul ügyletek következtében. Az érintett gazdasági események hatását pozitív vagy negatív előjellel kell figyelembe venni a törvényi előírásoknak megfelelően. Az előző tételek egyenlege a 13. sorban kerül összesítésre, a 14. sorban pedig a tőke- és osztalékműveletek eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összegét tünteti fel a kitöltő program.

A veszteségleírás

A 15-19. sorok a veszteségleírással kapcsolatos rendelkezések leképezésére szolgálnak. Az általános szabályok szerint a veszteséggel kizárólag a tőke- és osztalékműveletek pozitív egyenlege csökkenthető, a speciális szabályok alapján – új beruházás létesítése esetén – a teljes adóalap terhére leírható a veszteség. Az adózónak a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 15. sorában meg kell adnia az elhatárolt, még fel nem használt veszteség összegét, a 16. sorba az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegét állítja be az adózó, azzal, hogy 17. sorban külön fel kell tüntetni a 2024. évet megelőzően megvalósított, „továbbhozott” új beruházások összegét. Amennyiben az adózó a kért adatokat megadja, úgy a nyomtatványkitöltő program automatikusan kiszámolja a veszteségleírás összegével csökkentett kisvállalati adóalapot. A számítás során a 18., illetve a 19. sorban meghatározott összegeket hasonlítja össze a program, a két összeg közül a magasabb érték lesz a kisvállalati adó alapja.

A 20. sorban a – veszteségleírást követően meghatározott – kisvállalati adóalap szerepel, a 10%-os adómérték alkalmazásával pedig megkapjuk a fizetendő kisvállalati adót (21. sor). A megállapított kisvállalati adó és a már megfizetett adóelőleg különbsége adja a fizetendő/visszaigényelhető kisvállalati adó összegét (23. sor).

24KIVA-ELSZÁMOLÁS jelű lap

A 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap B) blokkja a továbbvihető veszteségállományra, illetve a továbbvihető új beruházási összegre vonatkozó tájékoztató jellegű adatokat tartalmazza. A C) blokkban – szintén tájékoztató adatként – az adózó adóévi összes bevételét, adózás előtti eredményét, a kedvezményezett foglalkoztatottak számát csoportonkénti bontásban, az átlagos statisztikai állományi létszámot, továbbá a tárgyi eszközök és immateriális jószágok adóévi együttes összegét, valamint a pénztár tárgyévi nyitó és záróértékét kell feltüntetni. Ahogy említettük, a bevallás kialakítását érintő változás az előző évhez viszonyítva kizárólag itt van. Újdonságot jelent ugyanis az, hogy a kedvezményezett foglalkoztatottak esetén összesítve meg kell adni a kedvezmény csoportot is. A pénztár értékére vonatkozó adatokat is most kell először a bevallásban feltüntetni.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni a társasági adó és a kisvállalati adó mellett az évzáráshoz kötődő egyéb feladatok tekintetében is, és érdekelnek a beszámoló tartalmi és formai követelményeire vonatkozó gyakorlati tippek, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. 04. 14-én, ahol Dr. Sallai Csilla, Dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila segítségével gyakorlati példákon keresztül ismerheted meg a bevallás rejtelmeit.

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM