Kapcsolt viszony okozta specialitások az adózás és a számvitel területén – Tóth Rita, Antalfi Csilla

A társaságoknak kapcsolt minősítés fennállása esetén körültekintően kell eljárniuk, mivel a jelenlegi adózási rendszerünkben több esetben is eltérő szabályozás vonatkozik rájuk.

Mielőtt az adózási specialitásokat sorolnánk fel, figyelemmel kell lenni arra is, hogy több jogszabályunk is megfogalmazza, mi minősül kapcsolt vállalkozásnak, melyek esetében találhatunk eltérő szempontokat, illetve eltérő fogalmi meghatározást. 

A kapcsolt vállalkozások esetében a speciális szabályozások egy része a szokásos piaci áralkalmazás, másik része pedig a speciális adóalap meghatározása köré csoportosul.

A piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. 

E jogszabályhely kiterjesztő hatállyal valamennyi adónemre alkalmazni rendeli a szokásos piaci ár elvét. Bár jellemzően erről mindenkinek a Tao. alapján készítendő transzferár dokumentáció jut eszébe és a hozzá kapcsolódó adóalap módosító tételek, a szokásos piaci ár alkalmazása a fentiek alapján a kapcsolt vállalkozás esetén minden adónemre kiterjed.

A Tao tv. 18. § rendelkezik a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti adóalap korrekciók alkalmazási kötelezettségeiről. Szintén e paragrafusban került meghatározásra az adóalap korrekciós kötelezettségen, illetőleg lehetőségen túl a transzferár nyilvántartási kötelezettség szabályrendszere. A kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségét az Art.23.§ (4) bekezdés szerint kell teljesíteni. 

Az iparűzési adó tekintetében Tao tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozást tekintjük kapcsolt vállalkozásnak.

A Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalany adóalapja az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozások összes nettó árbevétele és az összes nettó árbevételt csökkentő ráfordítása (pozitív előjelű különbözet) alapján állapítható meg, figyelembe véve az úgynevezett 50%-os szabályt.

A 50%-os szabály azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó összevonást csak azon adóalanyok esetében kell alkalmazni, amelyek esetében az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege az adott adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja.

Az ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatásokat megemlítve viszont felmerül az alvállalkozói teljesítések meghatározása, mivel annak értékét az 50%-os szabály tekintetében nem kell figyelembe venni.

A kapcsolt vállalkozások esetében az első, ami eszünkbe jut a csoportos áfa alany fogalma, mely esetben a csoport tagjainak önálló áfa alanyisága (kizárólag áfa alanyisága) megszűnik miután az adóhatóság csoportos adószámot állapít meg, így együtt minősülnek áfa alanynak. 

Az együttes áfa alanyiságnak vannak előnyei és természetesen hátrányai, illetve kockázatai is. Feltétlen előnyként említhető, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyletei után általános forgalmi adó nem kerül megállapításra, viszont komoly kockázatot tud jelenteni, hogy a felmerült adófizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) esetében is merülnek fel a vállalkozások kapcsolt minősítése miatt a szokásostól eltérő szabályok, mint pl. mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a megszerzése.

Fontos megjegyezni, hogy az ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [továbbiakban: Ratv.] rendelkezései értelmében a kapcsolt viszony értelmezése a Tao tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozást kell érteni.

A Ratv. esetében is, a szokásos piaci árat szem előtt tartva, az összevont adóalap számítást kell alkalmazni.

Mivel innovációs járulékfizetési kötelezettség kizárólag azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek Kkv tv. szerinti kis- vagy mikrovállalkozásnak, a társasági adóra vonatkozó speciális szabályoknál említett módon itt is meg kell vizsgálni a társaság KKV besorolását, viszont kizárólag abból a szempontból, hogy a vállalkozás innovációs adófizetési kötelezettség alá esik vagy sem.

Az innovációs járulék számítása során külön ki kell emelni, hogy a 2015. évtől hatályos módosítás alapján már nem kell a „partner” vállalkozás adatait összeadni és ez alapján összevont adóalapra számítani az adófizetést, melynek eredményeként több kisvállalkozás mentességet kap.

A járulék alapja a helyi adókról szóló, 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével. A kapcsolt vállalkozás fogalmi definíciója a Tao tv. szerint értelmezendő.

A kapcsolt vállalkozások adózása szempontjából sokan megfeledkeznek arról, hogy a nagy adónemeinken kívül – mint az ÁFA, TAO – a kedvezményes adózási lehetőséget biztosító úgynevezett kisadók tekintetében is speciális szabályok vonatkoznak a kapcsolt vállalkozásokra.

A KIVA, mint kedvezményes adózás esetében a kapcsolt vállalkozásokat összevont állományi létszám, illetve bevételi határok alapján kell megítélni még akkor is, ha működésük során nem kerülnek egymással szerződéses kapcsolatba.

Abban az esetben, ha egymással szerződéses viszonyba kerülnek, természetesen a transzferár, mint szokásos piaci ár vizsgálata azonnal előtérbe kerül és a KIVA adózást választó kapcsolt vállalkozásokra is vonatkozik a behajthatatlannak minősülő követelés elengedése esetén az adóalap növelési kötelezettség.

Közeleg a 2023. évi vége. Fel kell készülni minden vállalkozásnak, de különösen a kapcsolt vállalkozásokkal bíró társaságoknak, az egyes adónemek szabályrendszerének pontos követésére. A kapcsolt vállalkozások létrejöttét jellemzően gazdasági racionalitás indokolja, azonban a speciális jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyása komoly adókockázatot jelenthet.

***

A “Kapcsolt viszony okozta specialitások az adózás és a számvitel területén” című előadás keretében 2023. november 28-án áttekintjük, hogy egyes adójogszabályok milyen feltételekhez kötik a kapcsolt vállalkozási jogviszony megvalósulását, továbbá kitérünk arra, hogy a kapcsolt vállalkozási jogviszony fennállása esetén milyen speciális előírásokat kell figyelembe venni. Az év végéhez közeledve érdemes a kapcsolt vállalkozásokra irányadó szabályokkal tisztában lenni az éves adókötelezettség cégcsoport szintű meghatározása során, illetve megfontolás tárgyává tenni a kapcsolt vállalkozási kör átalakítását az év vége előtt. Készülj fel a PENTA UNIÓ Zrt-vel! >> Jelentkezem a konferenciára!  

 

Hétindító – 47. hét – Suller Kriszta

Könyvelőként egy igen sok feladattal tarkított bő egy hónap előtt állunk annak ellenére, hogy az előttünk álló hét viszonylagos nyugalmat ígér, leszámítva a hét elején esedékes áfa bevallásokat! Nézzük tehát, mi az, amivel lassan már haladnunk kell! 

Határidős feladatok

A mai, 20-i időpont miatt határidősek az áfával kapcsolatos bevallások az alábbiak szerint:

  • xx65-ös áfa bevallások
  • xxA60 -as összesítő nyilatkozatok 

Természetesen nem elfeledkezve a speciális adózói kör – pl. az alanyi adómentes áfa alanyok – esetleges rendkívüli bevallásának benyújtásáról! Ilyen eset fordulhat elő mindazon esetekben, amelyekben nem járhat el ügyfelünk alanyi mentes minőségében (pl. EU beszerzések stb.).

Javasolt feladatok

A héten – a munkánkat meggyorsítandó – már bekérhetőek a jelenléti adatok, így talán kicsit korábban elkészülhetünk a szokásos bérszámfejtési munkálatokkal, és a bevallások elő- és elkészítésével. Tekintettel a közeledő év végére, célszerű a szabadságok szabályos kiadására felhívni ügyfeleink figyelmét.

Minimálbér – garantált bérminimum emelés

Bár jelen Hétindító elkészítéséig a beharangozott minimálbér – garantált bérminimum rendelet még nem került kihirdetésre, várhatóan még idén decembertől a minimálbér 266.800 Ft-ra, a garantált bérminimum pedig 326.000 Ft-ra növekszik majd. Természetesen biztosra mindez csak akkor vehető, ha azt a Magyar Közlönyben kihirdetik!

Decemberi „étlap”

Amire biztosan gondolnunk kell decemberben:

  • áfa státusz-beli váltások (pl. az alanyi mentesség alá bejelentkezni, vagy mentesség helyett áfa státusz választás vagy fordítva, ha a feltételek fennállnak),
  • áfa “módszerek” közti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései stb.),
  • jó időszak ez egy törzsadat kontrollhoz, kinek milyen tevékenysége van, mit is végez ténylegesen, kell-e törölni, felvenni új tevékenységet,
  • különböző nyereség adózási módok közti váltás gazdaságossági számításai (pl. érdemes-e váltani más adónemre), esetleg onnét visszajönni,
  • december 20-ig termékdíj előleg megfizetése azoknak, akik erre kötelezettek,
  • adófolyószámla kontroll (különösen civil szervezeteknél).

Számolj!

Természetesen a fentieken túl – ügyfélkörünket ismerve – még egyéb kötelezettségek is felmerülhetnek, melyet célszerű idejekorán számba venni. Az viszont tény, hogy nem tartozik véleményem szerint a közvetlen kötelezettségeink közé a gazdaságossági számítások egy részének elvégzése, viszont a számaikat mi látjuk, a főkönyveiket mi tudjuk igazán értelmezni és az a tapasztalatom, hogy egy-egy esetben, amikor úgy látjuk, érdemes számolni. Ezt az ügyfél tőlünk kifejezetten jó néven veszi és talán érezve a törődést kicsit nagyobb megbecsülést kapunk. Mindennek ellenére a nagyobb időigénnyel rendelkező gazdaságossági és adóoptimalizációs számítások bonyolultak is lehetnek, akár egy kisebb fajta évzárást is igényelhetnek, ilyen esetekben az ügyfélnek díj megjelölése mellett felajánlhatjuk a több adózási módszer melletti adóterhelés kiszámítását!

Megnyílt a 2024. évi Civil Szervezetek Könyvelők Klubja! 

Örömmel tudatom az érintettekkel, hogy már lehet jelentkezni a 2024. évi Civil Klubba, ráadásul ajándék Könyvelői AGENDA 2024 várja azokat, akik 2023. november 30-ig jelentkeznek! >> Civil Klub

Haladós napokat, jó egészséget, zökkenőmentesen működő ügyfélkapus rendszert kívánok!

 

Teljesítsd a 2023. évi kreditpontjaid most! Választ a 3 képzési forma közül a számodra legfelelőbbet! >>

Aktuális konferenciáink! >> 

Fókuszban az „őszi adócsomag” – 3. rész – Kiss Tímea

Bevezető

A korábbiakban bemutatásra kerültek a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítást, valamint a társasági adót és a kisvállalati adót érintő változások. Cikksorozatunk soron következő, és egyben utolsó  részében az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. számú törvényjavaslat általános forgalmi adózásban (áfa) várható fontosabb jövőbeli rendelkezéseit járjuk körbe, melyek egy része jogharmonizációs célú, másrészt egyértelműsítést szolgáló rendelkezés. A törvényjavaslat tartalmaz új adómentességeket és bővíti a kedvezményes áfakulccsal adózó termékek körét is. Mindemellett felélesztésre kerül az eÁfa, és a további adó megfelelést biztosító eNyugta projekt szabályai is törvényi szintre kerülnek az „őszi adócsomagban”.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Az alanyi adómentesség szabályainak átalakítása

A törvényjavaslat legnagyobb újdonsága az alanyi adómentesség szabályainak átalakítására vonatkozó új rendelkezések sora, melyek jogharmonizációs céllal kerülnek átültetésre a nemzeti szabályozásba.

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (héa-irányelv) jelenleg is számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja, hogy enyhítsék a kisvállalkozásokra (kkv) irányuló áfa terheket. E rendelkezések zöme az irányelv XII. címének 1. fejezetében („A kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás”) található. Ezzel a lehetőséggel a tagállamok széles körben élnek, így hazánk is alkalmazza az alanyi adómentes adóalanyokra vonatkozó különös szabályokat. 

Noha a közös hozzáadottértékadó-rendszer fenti rendelkezései lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy mentességet nyújtsanak az adómegállapítás tekintetében azoknak a kkv-knak, amelyek éves árbevétele nem ér el egy bizonyos értékhatárt, ennek ellenére ezen kkv-k hozzáadottérték adóval kapcsolatos kötelezettségei továbbra is megterhelőek. Különösen, hogy a határokon átnyúló kereskedelemben részt vevő kkv-k kizárólag a letelepedési helyük szerinti tagállamban részesülhetnek mentességben. Ebből az is következik, hogy a más tagállamban letelepedett, de ugyanazon piacot kiszolgáló vállalkozások versenypozíciója torzul. Nemzeti szinten pedig maga után vonja azt a jelenséget, hogy a kkv-k inkább visszafogják a fejlődésüket annak érdekében, hogy ne essenek el a számukra biztosított mentesség előnyeitől. 

A felgyorsult és megváltozott piaci körülményeknek köszönhetően a közös hozzáadottértékadó-rendszer kisvállalkozásokra vonatkozó jelenlegi szabályai felett eljárt az idő, nem utolsó sorban – jelenlegi formájukban – ellentétesek a héa-rendszer célország elve szerinti adóztatási elvével, ami elkerülhetetlenné tette a megújulást.

Az uniós áfareform eredményeként 2020. február 18-án került elfogadásra a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv módosításáról szóló 2020/285/EU tanácsi irányelv, amely alapjaiban módosítja a kisvállalkozásokra (kkv) vonatkozó különös szabályokat. 

A törvényjavaslat jogharmonizációs céllal módosítja az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXXVII törvény (Áfa tv.) alanyi adómentességre vonatkozó szabályait – összhangban a 2020/285/EU tanácsi irányelvvel -, pontosítva az Áfa tv. szerinti alanyi adómentesség választására jogosultak körét, valamint a mentességre jogosító bevételi értékhatár számításának szabályait. 

A módosítás értelmében a belföldön letelepedett adóalany jogosult a Közösség más tagállamaiban is alanyi adómentességet választani, amennyiben az adott naptári évben, illetve az azt megelőző naptári évben is megfelel a kapcsolódó feltételeknek, tehát sem a tagállami árbevétele, sem az uniós árbevétele nem haladja meg a megszabott értékhatárt. Ezzel összhangban ugyanezen szabályok érvényesek a külföldi letelepedettségű adóalanyokra is, amennyiben hazánkban választanak alanyi adómentességet. 

Megjegyezzük, hogy az Áfa tv. 188. (2) bekezdése szerinti az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár – mint tagállami árbevétel – továbbra is 12 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg marad.

A törvényjavaslat értelmében az irányelvben foglaltakat 2025. január 1-től kell alkalmazni.

Árrés adózás

A törvényjavaslat a viszonteladókra vonatkozó különös szabályokat is módosítja 2025. évtől szintén jogharmonizációs okokból. 

A módosítás értelmében a belföldön letelepedett viszonteladó akkor is használhat árrés adózást, ha a műalkotást nem viszonteladó adóalanytól szerzi be közvetlenül, kivéve, ha az adott termék viszonteladó részére történő közvetlen értékesítéskor, vagy a viszonteladó általi közvetlen import esetében a termékre kedvezményes áfa kulcsot alkalmazták.

Távolról is elérhető szolgáltatások teljesítési helye

A törvényjavaslat módosítja a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások teljesítési hely szabályait, amennyiben a részvétel nem fizikai jelenléttel történik.

A hatályos rendelkezések szerint ezen szolgáltatások teljesítési hely meghatározására vonatkozó különös szabályok alkalmazása attól függ, hogy a szolgáltatást adóalany vagy adóalanynak nem minősülő személy, szervezet veszi-e igénybe. Ha adóalanynak nyújtanak ilyen szolgáltatást, a teljesítés helye a főszabály szerint alakul, azaz az igénybevevő gazdasági célú letelepedettsége lesz az irányadó. Ez alól kivételt képeznek azok a szolgáltatások, melyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) belépést biztosítják, ideértve az ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is. Ezek teljesítési helye akkor is, ha adóalany a megrendelő, az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.

A törvényjavaslat – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – pontosítja adóalany igénybevevő esetén a teljesítési hely szabályt arra az esetre, ha az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról, online hozzáféréssel (virtuálisan és nem fizikai jelenléttel) történik. Ez esetben teljesítési helyre a főszabály szerinti teljesítési helyet rendeli alkalmazni 2025. január 1-től.

Ebből az is következik, hogy nem adóalany igénybevevő esetén az online rendezvények teljesítési helye az, ahol a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 

Adómérték, adómentesség

A törvényjavaslat egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5%-os kedvezményes áfa mérték alkalmazását írja elő 2024. január 1-től. Ezen műalkotások körét az Áfa tv. 8. számú mellékletének I. része tartalmazza. 

A besorolási rend alapján egyes, Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények jelenleg is a 18%-os adómérték alá tartoznak, míg mások – 2106 és 1806 vtsz. alá tartozóak – a 27 %-os kulcs alá. A törvényjavaslat 2024. január 1-jétől ez utóbbi termékeket is, így például a túró rudit, a 18%-os áfa kulcs alá sorolja.

A törvényjavaslat pontosítja a tevékenység közérdekű jellegére mentes adó alóli mentesség esetkörét a fogorvosi, fogtechnikusi tevékenység vonatkozásában teljes összhangban a Héa-irányelvvel. A módosítás értelmében jövőre adómentes körbe tartoznak azon szolgáltatások, amelyeket a fogtechnikusok hivatásuk gyakorlása keretében teljesítenek, valamint a fogorvosok és fogtechnikusok műfogsorral kapcsolatos szolgáltatásai.

A törvényjavaslat a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenységre is kiterjeszti az adómentességet 2024. január 1-től, ha az a speciálisan erre a célra felszerelt közlekedési eszközökben történik.

eÁFA, eNYUGTA, számlázás

2024-ben elindul az elektronikus áfarendszer, az eÁFA, ami az áfabevallások elektronikus összeállítását és benyújtását támogatja.

A törvényjavaslat az eÁfa rendszer keretében előállított adónyilvántartásból összeállított áfa bevallás-tervezettel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A módosítás értelmében az adóalanyok az Art. szerinti áfa bevallási kötelezettségüknek nem csak az 

  • erre a célra rendszeresített bevallás nyomtatvány benyújtásával tehetnek eleget, hanem úgy is, hogy
  • az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen a rendelkezésükre bocsátott adatokat kiegészítik, módosítják, majd az ekként összeállított bevallástervezetet jóváhagyják, vagy pedig 
  • az adóhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbított adatokból összeállított adónyilvántartást bevallásként jóváhagyják. 

Ez utóbbi két esetben az adóalany mentesül a belföldi összesítő jelentés benyújtása alól. 

A törvényjavaslat szerint 2025. január 1-jétől változik a nyugta kötelező adattartalma és bevezetésre kerül a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalma is. 

A törvényjavaslat szerint 2025. évtől az alanyi adómentes adóalanyok is elbocsáthatnak egyszerűsített adattartalmú számlát. 

Fordított áfa: nyilatkozattételi kötelezettség építési-szerelési munka esetén

2023. január 1-jei hatállyal módosultak az ún. belföldi „fordított adózás” alkalmazására vonatkozóan az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjában előírt szabályok, ezáltal megváltozott a szolgáltatás-igénybevevői minőségben eljáró adóalanyok részére adófizetési kötelezettséget keletkeztető építési-szerelési, egyéb szerelési szolgáltatások köre, vagyis minden hatósági engedély-köteles és hatósági bejelentésköteles (például örökségvédelmi engedély vagy bejelentés, rendeltetésmódosítási engedély, településképi bejelentési eljárás mellett végezhető) építési-szerelési, egyéb szerelési munka a „fordított adózás” alá tartozik, ha az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására, bontással történő megszüntetésére vagy rendeltetésének megváltoztatására irányul. A hatályos szabályozás ezzel kapcsolatban arról rendelkezik, hogy az engedélyhez, bejelentéshez kötöttség tényéről a szolgáltatás adóalany igénybe vevője a teljesítést megelőzően írásban nyilatkozzon a szolgáltatás nyújtója részére.

Tekintettel arra, hogy a fenti módosítás alapján bővült azon engedélyek, bejelentések köre, amelyek fordított adózást eredményeznek az említett építőipari ügyletek esetében, és lehetséges, hogy a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés szükségességéről elsődlegesen a szolgáltatásnyújtó (alvállalkozó) bír információval, ezért a jogalkalmazás segítése érdekében a törvényjavaslat kimondja, hogy jövőre ez esetben a nyilatkozattétel a szolgáltatás nyújtót terheli a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé.

***

Készüljön fel a PENTA UNIÓ Zrt.-vel a 2024. adóévre az Adóegyetem konferencián! >> Jelentkezem az Adóegyetem 2024 konferenciára!

A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – I. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Tapasztalataink szerint bizonytalanság uralkodik a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfa kezelés. Nagyon sokféle konstrukció, eljárás létezik (pl. kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatott termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), amelyek jelentős adókockázatot rejthetnek magukban. Cikksorozatunk I. részében ezeket vesszük sorra. 

Tapasztalataink szerint a cégek értékesítéssel foglalkozó részlege érthető módon egyre újabb és változatosabb vevőcsalogató konstrukciókat talál ki, amelyeket a pénzügy nem mindig tud adózási szempontból megnyugtatóan kezelni. Nagy segítséget nyújtana az összehangolt munka már az akció megtervezésének szakaszában, amelynek viszont előfeltétele, hogy a sarokpontok, rendezőelvek, illetve az egyes struktúrák adózási sajátosságai ismeretesek legyenek. 

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy minden konstrukció más és más. Az egyedi körülmények vizsgálata nagyon fontos. Mindenképpen célszerű a jelenlegi árengedményi struktúrákat, marketingakciókat áttekinteni a problémák azonosítása érdekében, illetve az adott konstrukciókat átalakítani, ha van adózási probléma. Lehet, hogy nem is szükséges a konstrukciót átalakítani, csak megfelelően dokumentálni. Sok esetben a szerződéses háttér, dokumentáció kismértékű módosításával elérhető kedvező adózási eredmény azzal, hogy megszűnik a kockázat, illetve az is lehet, hogy adót tudunk megtakarítani; olyan ügyletre nem kell áfát fizetnünk, amelyre eddig fizettünk.

Ebben a cikkben – az e tárgyú konferenciához kapcsolódva – mintegy gondolatébresztőként a teljesség igénye nélkül egy-két problémát szeretnék felvillantani. Most az elején egy példával szeretném megvilágítani, hogy mennyire fontosak az adott konstrukció konkrét tényállási elemei: ami egyik konstrukciónál működőképes, az a másik esetben nem az, helyette más megoldást kell találni.

  1. A promóciós konstrukcióknál felmerülő kérdések

Tipikus gyakorlat, hogy azokban az esetekben, amikor valamely árengedményi konstrukcióban, marketingakcióban több szereplő vesz részt, a kedvezmények összegét, amelyet a lánc egyik tagja nyújt a lánc utolsó szereplőjének, a lánc tagjai általában adóköteles szolgáltatásnyújtás ellenértékeként számlázzák visszafelé a láncon keresztül, és annak összege így térül meg számukra. (Természetesen másféle konstrukciók is vannak, ez minden ügy esetében egyedi.)

Vannak egyszerűbb konstrukciók, amikor nem egy külön “elszámolóházon” keresztül térítik meg a kuponok/pontok/utalványok ellenértékét, hanem közvetlenül kerül sor a kiegyenlítésre, “leszámítolásra”. Olyan konstrukciók is gyakoriak, amikor az értékesítési/szolgáltatásnyújtási lánc első szereplője – például a gyártó – közvetlenül ad árengedményt (pénzben vagy termékben/szolgáltatásban) a lánc utolsó szereplőjének.

A lánc azon szereplői, akik ilyen „marketingszolgáltatásról” szóló számlát befogadnak, és annak áfa-tartalmát levonásba helyezik, bizonyos esetekben nagyon jelentős áfa-kockázatot futnak, mivel olyan áfát vonnak le, amely mögött nincs tényleges szolgáltatás (illetve a kiszámlázott összeg töredéke minősül a ténylegesen nyújtott szolgáltatás ellenértékének). Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata (LMUK ügy, Baxi ügy) szerint sem minősülhet szolgáltatás áfás ellenértékének a kuponok, pontok harmadik fél általi megtérítéséből adódó összeg, hacsak nem olyan egycélú utalványról van szó, ahol az utalvány beváltója és kibocsátója eltérő adóalany.

Ez különösen akut probléma 1) a különböző kedvezmények elszámolásában, szervezésében részt vevő társaságok (pl. a pontgyűjtő-akciókat üzemeltető, kuponokat beváltó társaságok, utalványt kibocsátók, beváltók) esetén, illetve 2) azon „gyártók” esetében, amelyek ténylegesen kedvezményt biztosítanak a végső vevők részére (elsődlegesen ilyenek a gyártó/importőr társaságok).

A problémákat fokozza, hogy kevesekben tisztázott, hogy a kereskedőnél befogadott kupon értéke mikor képez adóalapot (akár utalványként akár harmadik fél által fizetett ellenértékként), tehát mikor kell az átvételkor áfát fizetni utána, és melyek azok az esetek, amikor valóban adóalapcsökkentő árengedményként funkcionálhat. (Ha például 100 áru terméket értékesít a kereskedő a vevőnek, amiből 40-et kuponnal fizet, ténylegesen pénzzel csak 60-at, akkor bizonyos esetekben a kereskedőnek 100-ra kell áfát fizetni, más esetekben csak 60-ra). További kérdés, hogy ha az értékesítés után 60-ra, akkor ki kell-e számlázni a 40-et a gyártó (vagy az akcióban résztvevő másik adóalany) felé, illetve hogyan lehet azt kiküszöbölni, hogy ne képezzen adóalapot, illetve ne kelljen kiszámlázni. A gyártó (vagy az akcióban részt vevő másik adóalany) részéről pedig úgy merül fel a kérdés, hogy levonhatja-e kockázatmentesen a kereskedő visszaszámlázása alapján az adót, vagy neki kell számlát helyesbíteni. Továbbá más esetben kérdés, hogy befogadható-e áfa tartalmú számla az árengedmény jogosultjától.

Erre többféle megoldás lehet a konkrét körülményektől függően:

  1. Bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy a kedvezményt ténylegesen nyújtó gyártó, importőr stb. (a lánc első tagja) számlahelyesbítés nélkül is csökkentheti az adó alapját a kedvezmény összegével. Erre azonban csak akkor van mód, ha nem a vevő, hanem a láncban későbbi szereplő kapja közvetlenül az árengedményt. Ez az ún. három-, illetve négyszereplős pénzvisszatérítési ügylet (Áfa törvény 77.§ (4) és (4a) bekezdés). Viszont ilyen esetben is ki kell állítani az Áfa törvény által meghatározott tartalommal számviteli bizonylatot. A kétszereplős árengedményi konstrukciókban – vagy az olyan többszereplős konstrukcióban, ahol az értékesítési láncon végig vezetik az árengedményt – az utólagos adóalapcsökkentésnek formai feltétele a szabályos helyesbítő számla kiállítása. A számlahelyesbítésre lehetőség van csoportosan, azonban valamennyi korábbi számlaszámot fel kell tüntetni a korrekciós számlán. 2.Amikor az adóalany az árengedményt közvetlenül a vevőjének adja és ő is a vevőjének, akkor az adóalapcsökkentéshez a láncon végigvezetett számlahelyesbítés lehet a megoldás.
  2. Bizonyos esetekben elkerülhető mind a számlahelyesbítés, mind az, hogy áfa-alapot képezzen a kuponok/pontok értéke, ha valódi tartalmában szerződéssel és dokumentációval alátámasztottan olyan árengedményről van szó, amely a következő értékesítés adóalapját csökkenti és így azonnali árengedményről van szó.
  3. Lehetséges olyan konstrukciót is kialakítani, amikor a visszaszámlázás jogszerű, amikor nem a kuponok leszámítolása történik, hanem valódi tartalma szerint szolgáltatásnyújtás, például marketingszolgáltatás. Ez azonban nem minősül árengedménynek, tehát a másik oldalon adóalapcsökkentésre nincs mód. Ilyenkor különös figyelemmel kell lenni arra, hogy végez-e ténylegesen szolgáltatást például marketingszolgáltatást a számlakiállító, illetve megvan-e a szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolat a fizetett, e címen kiszámlázandó díj és a tényleges szolgáltatás között.
  4. Lehet továbbá olyan konstrukciót kialakítani, amelynek során nemcsak elnevezésében, hanem adózási szempontból releváns tartalmában sem pénzt helyettesít a kupon, és nem is minősül utalványnak, így nem kell arra áfát fizetni egyik szereplőnél sem; egyfajta árengedményre jogosító igazolásként funkcionál.

Mint látható, látszólagosan azonos gazdasági eseményeknek teljesen eltérő lehet az áfa-beli minősítése a tényállási elemek eltérése okán. 

 

II. rész: A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – II. rész – Az árengedmény, mint promóció
III. rész: A marketingakciók, promóciók áfa-kezelése – III. rész – A promóció egyes fajtái 

***

Marketing akció előfordulhat termékbemutatón, megtestesülhet azonnali engedményben, árengedményre jogosító kuponokban. A juttatásokkal kapcsolatos szja adókötelezettség alapvetően a játékot szervező céget terheli. Azonban előfordulhat, hogy a játékban résztvevő magánszemélynek is kell adót fizetni. A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, mindehhez nyújt segítséget a PENTA UNIÓ Zrt. 2023. november 15-én megrendezésre kerülő “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferencia, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna és Horváthné Szabó Beáta gyakorlati példákkal szemléltetik az adómentes promóciók, valamint az ajándékozás különböző formáit. Vegyen részt a konferencián Ön is! >>  Jelentkezem a “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferenciára!

Promóció, marketing célú juttatások személyi jövedelem adózása 2023 – 2. rész – Horváthné Szabó Beáta

Cikkünk első részében bemutattuk az ajándéksorsolás adózási szabályait, a folytatásban pedig ismertetjük azokat a nyereményjátékokat, amelyek nem kötődnek előzetes vásárláshoz, de céljuk vitathatatlanul a társaság üzleti forgalmának növelése. 

Üzleti célú ajándékok

Ezek a juttatások az Szja tv. rendszerében egyes meghatározott juttatásoknak minősülnek. 

Attól függően, hogy az „utca” embere, vagy az üzleti partner részesül a juttatásban, a juttatás adózására 

  • az Szja tv. 70. § (6) bekezdés d) pontját kell alkalmazni, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik az Szjtv. hatálya alá, vagy
  • az Szja tv. 70. § (4) bekezdés az irányadó, mely rendelkezés szerint kell az adót megfizetni, ha az ajándék üzleti, azaz a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

Ezek a promóciók közvetlenül nem kötődnek vásárláshoz, ugyanakkor valamely termék, vagy szolgáltatás, vagy maga a társaság áll a marketing akció középpontjában. A népszerűsítés, az üzleti forgalom növelése az üzletpolitikai cél, mely megvalósul, tehát a juttatás után a kifizetőnek 1,18-as adóalap után adót kell fizetni. 

Ezalól kivételt jelent – azaz az egyes meghatározott juttatás mint kategória nem értelmezhető -, ha a juttató az Art. értelmében nem minősül kifizetőnek. Ilyen regionális marketing akcióval találkozhatunk, amikor egy külföldi társaság népszerűsíti a termékét, azaz a nyertes magánszemély egy külföldi társaságtól részesül ajándékban. Ezesetben a jövedelem egyéb jövedelemként adózik. A magánszemélynek a cégtől kapott igazolás alapján az ajándék értéke után 15% szja és 13% szocho fizetési kötelezettsége keletkezik.

Az adóelőleget a juttatás negyedévét követő hó 12-ig kell megfizetni a bevétel 89%-a után. Ez abból a rendelkezésből ered, ha a Szocho-t a magánszemélynek kell megfizetnie és az költségként nem számolható el, akkor az adó alapja a bevétel 89%-a. [Szja tv. 29. §.]

Ezeket a jövedelmeket kifizető adatszolgáltatása hiányában a bevallási tervezet nem tartalmazza, ezért azt a magánszemélynek ki kell egészítenie. 

Nem kell azonban adót fizetni, ha a magánszemély üzleti kapcsolatok keretében részesül ajándékban, mivel ilyen esetben a külföldről érkezett üzleti ajándék értékét nem kell a jövedelem megállapításakor bevételként figyelembe venni [Szja tv. 7. §(1) bekezdés p) pontja].

Adóköteles verseny, vetélkedő díjazása

A vetélkedőn, versenyen a nyertesnek adott nyeremény adózására több rendelkezést találhatunk az Szja-ban. A vetélkedő díjazása még akkor is, ha üzletpolitika célból szerveződik, nem tekinthető adómentes juttatásnak. Legfeljebb a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea értéke mentesülhet az adó alól [Szja. 1. sz. melléklet 8.17. pont].

Amennyiben a nyeremény megszerzése nagymértékben a magánszemély szellemi vagy fizikai tudásától, teljesítményétől, ügyességétől függ és nem a véletlen szerencsén múlik, akkor a nyeremény vetélkedő, verseny díjának minősül. 

Az Szja törvény nem határozza meg a verseny, vetélkedő fogalmát, ezért a szavak köznapi értelméből indulunk ki. Eszerint versenynek, vetélkedőnek az az esemény tekinthető, amelyen egy adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük, vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek. Ide tartoznak a kvízjátékok, sport- vagy ügyességi események, énekversenyek, rajz pályázatok, stb.

Nem minősíthető versenynek, vetélkedőnek az esemény, ha a feladatok a résztvevők számára túl egyszerűek, egyértelműek, bárki számára könnyen megoldhatóak azaz nem igényelnek tudást, képességet.

Ennek megfelelően vetélkedőről, versenyről akkor beszélünk, ha az

  • nyilvános,
  • bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett,
  • képesség, tudás vagy gyorsaság, ügyesség érvényesül (eldöntheti zsűri, szavazás, like-ok száma, de célszerű a versenykiírásban objektív szempontokat meghatározni),
  • nem tartalmaz szerencse elemet (a tippelés beépítése kockáztatja a kedvező adózást).

A vetélkedő, verseny szervezőjét a nem pénzben adott juttatás piaci értéke után csak 15%-os szja fizetési kötelezettség terheli, a juttatás értékének 1,18-szorosa után. A szocho alapját részletező paragrafusban nem található az Szja tv. 76. §-ára vonatkozó utalás, ezért 13% szocho a vetélkedő, verseny díjazásakor nem merül fel.

Egyes meghatározott juttatás vagy összevonás alá eső jövedelem

Nem alkalmazható a vetélkedőkre, versenyekre vonatkozó kedvező adózás a munkáltató által szervezett játékos vetélkedő, verseny díjára. Amikor a munkáltató csapatépítő jelleggel szervez vetélkedőt, vagy a dolgozók egészsége védelmében hirdeti meg a „fogyjunk együtt”; „ki mozog többet szabadidejében”; „ki szabadul meg a dohányzás rabságából” versenyeket, akkor az esemény nem felel meg azon jogszabályi előírásnak, miszerint a játék nyilvános. Ilyen esetben a nyertes – bármennyire is furán hangzik, de – munkaviszonyra tekintettel részesül a juttatásban. Az ajándék értékét számfejteni kell és ha a munkáltató nagylelkű, akkor fel is bruttósítja.

A munkaviszonyból származó jövedelem elkerülhető, ha a verseny nyilvános, mert például a társaság a településen bejelentett állandó lakosok körében hirdet meg egy tudáson alapuló vetélkedőt, mely adózhat kedvezően, azaz a kifizetőt csak szja kötelezettség terheli 1,18-as piaci érték után.

Továbbá akkor is mentesülhetünk a bérszámfejtés terhe alól, ha a munkáltató egy szórakoztató programot szervez a dolgozók részére, mely esemény keretében kerül sor a versenyre, vagy a nyertesek jutalmazása ilyen szabadidő eltöltésére irányuló és/vagy vendéglátással egybekötött rendezvényen valósul meg. Ezesetben arra kell figyelni, hogy az ajándék értéke nem haladhatja meg a minimálbér 25%-át, azaz 2023-ban az 58 ezer forintot személyenként és alkalmanként. 

Szintén egyes meghatározott juttatásként adózik, ha a nyertes csapat együtt részesül az ajándékban és az egy főre jutó érték összege nem állapítható meg. 

Az egyes meghatározott juttatásként történő kezelés előnye az egyszerűbb adminisztráció, viszont hátránya, hogy a munkáltatónak az 1,18-as adóalap után nem csak 15% szja-t, hanem 13% szocho-t is kell fizetni. 

Végül a dokumentáció fontosságára szeretném a figyelmet felhívni. Az adókötelezettség alátámasztása érdekében fontos megőrizni minden dokumentumot, a marketing akció meghirdetésétől az ajándék átadásáig, hiszen csak ezen szerződések, reklámanyagok, átadás-átvételi jegyzőkönyvek birtokában lehet eldönteni, hogy kinek, mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezett.

Amennyiben az adómentes promóciók, valamint az ajándékozás különböző adóköteles formáit szeretné gyakorlatias megközelítésben áttekinteni az előadókkal és felkészülni arra, hogy egy esetleges adóellenőrzés során ne érjék meglepetések, hallgassa meg előadásunkat, várjuk Önt!

***

Marketing akció előfordulhat termékbemutatón, megtestesülhet azonnali engedményben, árengedményre jogosító kuponokban. A juttatásokkal kapcsolatos szja adókötelezettség alapvetően a játékot szervező céget terheli. Azonban előfordulhat, hogy a játékban résztvevő magánszemélynek is kell adót fizetni. A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, mindehhez nyújt segítséget a PENTA UNIÓ Zrt. 2023. november 15-én megrendezésre kerülő “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferencia, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna és Horváthné Szabó Beáta gyakorlati példákkal szemléltetik az adómentes promóciók, valamint az ajándékozás különböző formáit. Vegyen részt a konferencián Ön is! >>  Jelentkezem a “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferenciára!

Hétindító – 46. hét – Suller Kriszta

Szép hetet kívánok! Mielőtt nekiesünk az ügyfélkapunak és elkezdjük beküldeni az esedékes bevallásokat, ki ne maradjon a kávé! Elfogyasztása közben tekintsük át, milyen szépségek várnak ránk a héten!

A hétvégi határidőre tekintettel mára határidős:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Késedelmi pótlék az adófolyószámlán

És ha már utalnunk kell nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy november 15-vel írják elő az adóhatóságnál a késedelmi pótlékokat, melyeket szintén át kell utalni, így aki még nem tette, még kiküldheti ezeket az értesítőket!

Közelít az ÁFA-hajrá!

Határidősek lesznek jövő hét hétfőre, 20-ra az áfával kapcsolatos bevallások, jelesül:

  • xx65-ös áfa bevallások
  • xxA60 -as összesítő nyilatkozatok 

Természetesen nem elfeledkezve a speciális adózói kör – pl. az alanyi adómentes áfa alanyok – esetleges rendkívüli bevallásának benyújtásáról! Ilyen eset fordulhat elő mindazon Áfa törvény által nevesített tényállások megvalósulásakor, amelyekben nem járhat el ügyfelünk alanyi mentes minőségében (pl. EU beszerzések stb).

Negyedéves zárlat után kiemelten ellenőrizd az ÁFA bevallási gyakoriságot!

Figyeljünk arra, hogy negyedéves zárást követő hónap lévén (természetesen ezt a bevallási időszakra értem) előfordulhat, hogy a korábban negyedéves ügyfelünk esetleg havi áfa bevallóvá vált értékhatár átlépés miatt. Akinél ez esélyes lehet, ott célszerű a nyilvántartásaikat a NAV törzsadattal összevetni, ahol ekkorra már az áfa státusz váltást általában a nyilvántartásaikon átvezetik. Sőt, tapasztalatom szerint több alanyi mentes ügyfélnél is előfordulhat, hogy átlépi az áfa küszöbértéket ekkortájt, így célszerű az ő házuk táján is körbe nézni, hiszen nem egyszerű utólag korrigálni, ha később derül fény az eltérésekre! 

Kopogtat az év végi hajrá…

Mindezeken túl már felkészülhetünk az év végi hajrára, ennek keretében folyamatosan monitorozni kell, ki-hogy is áll a leadott iratanyaggal, hogy állnak eredmény ügyileg, kell-e egyeseknél adóoptimalizációs célból esetleg még az idén átjelenteni, változás jelenteni. 

Civil klub – jövőre is!

Immár hat éves a Civil Klub, melynek köreibe továbbra is szeretettel várok minden civil szervezetekkel foglalkozó könyvelő kollégát, civil szervezetek vezetőit, ahol igyekszünk minden kérdésre a választ együtt megtalálni! 

Haladós napokat, zökkenőmentes, működő ügyfélkapus rendszert kívánok!

***

Teljesítsd a 2023. évi kreditpontjaid most! Választ a 3 képzési forma közül a számodra legfelelőbbet! >>

Aktuális konferenciáink! >> 

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, KETTŐS KÖNYVVITEL! – Lukács László István

529 évvel ezelőtt, 1494. november 10-én jelent meg Luca Pacioli „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” című értekezése. Ez az első olyan nyomtatásban megjelent mű, amely tartalmazta a kettős könyvvitel módszertanának leírását. Ennek tiszteletére november 10-e a számvitel és a könyvelők világnapja. Nézzük a kettős könyvvitel kialakulásának főbb mérföldköveit.

(A festményen Luca Pacioli ferences rendi szerzetes, a kettős könyvvitel „atyja” látható Leonardo da Vincivel, Jacopo de’ Barbari (1495) festménye)

A középkori arab világ számvitele, mint a kettős könyvvitel előzménye

Az arab térségben már a középkorban nagyon fejlett volt a kereskedelmi tevékenység. A Korán is tartalmazott útmutatást a pénzügyi és üzleti szerződések „jogilag” és etikailag helyes megkötésének szabályaira. A Korán megköveteli a tartozások, gazdasági ügyletek írásba foglalását. Ennek következtében Omar bin Al-Katab kalifa a VII. század közepén előírta a Korán alapján a számvitel könyvek vezetését. További szabályok születtek a VII.-VIII. század folyamán, amelyek elősegítették az elszámolhatóságot. Ezek hatására kialakult az arab területen egy akkori mércével fejlettnek tekinthető könyvviteli rendszer.

A középkori arab számviteli rendszerek jövedelem kimutatás orientáltak voltak. Fontos volt az állami bevételek és kiadások ellenőrzése. A könyvvezetés jellemzője volt a napi tranzakciók vezetése rövid leírással és dátummal, a könyvelés éves szintű ellenőrzései és a felelősségre vonható személy feltüntetése a nyilvántartásokban. A könyvvezetés során elkülönült két almódszer, a perzsa és az arab. Az arab módszer szerint egy naplót vezettek, melynek két oldala volt: a pénz- és vagyonbeáramlás vezetése a jobboldalon, a kiáramlásé pedig a baloldalon történt. A perzsa módszer az arabbal ellentétben nem egy, hanem két könyvet vezetett, külön a vagyonbeáramlásnak és külön a vagyonkiáramlásnak. Mindkét elszámolási változatban már megjelennek a kettős könyvvitel kezdetleges nyomai.

A reneszánsz és a kettős könyvvitel kialakulása

A reneszánsz kori művészet fejlődése elválaszthatatlanul fonódott össze a pénzügyi szféra működésével. A modern banki tevékenység kialakulása erre a korra tehető, amikor az elődeiknél fejlettebb működésre váltottak az olyan bankházak, mint a Medici. Ezek a bankok nem csak kölcsönöket nyújtottak a királyoknak, hanem többféle ügyletet bonyolítottak le és számos központtal rendelkeztek. A lebonyolított ügyletekről a bankok szinte mindenre kiterjedő mérlegszámlákat vezettek.

A XIII. századi Itáliában arab matematikusok segítségével fejlesztették ki a kettős könyvvitel módszertanát. Minden ügyfélszámlának volt egy tartozik (dare) és egy követel (avere) oldala a főkönyv egy-egy lapjának (fóliájának) egymással szemben álló felén. A bevételeket és kiadásokat szembeállították egy másik ügyfél vagy a bank saját számlájával. Ez történhetett készpénzben vagy hitelben fóliaszámonkénti kereszthivatkozásokkal, ahol a fólió egyaránt jelentette a lap mindkét oldalát.  Minden tartozás vagy követelés átvitelre került egy új számlára ugyanabban, vagy egy másik könyvben. Ezzel biztosították a folytonosságot. A kettős könyvvitel nagy előnye abban állt, hogy az ügyfél és a bank számára is lehetővé tette, hogy kizárólag a két oldal összevetésével áttekinthessék a számla állását. A kettős könyvvitel elszámolási eljárásaiból adódik, hogy nem csak a vagyon összetételét lehet kimutatni, hanem annak eredetét is. 

A kettős könyvvitel tudományát sokáig titokban tartották. A rendszer belső törvényszerűségeinek ismerete a kereskedő családokban apáról fiúra szállt. A hiánytalan kettős könyvvitelre a legkorábbi bizonyítható példa 1340-ből, Genovából származik. Ebből az időből maradtak fenn főkönyvek, melyek az államvezetés bevételeit és kiadásait tartalmazzák. Ezekben a könyvekben már megfigyelhető a tagoltság is. Elkülönülten szerepelnek benne az adó kintlévőségek, kölcsönök és bírságok, amelyek már a kettős könyvvitel meglétére szolgáló bizonyítékok. Szintén 1340-ben, Lübeckben genovai, firenzei és velencei minta alapján bevezették a kettős kontírozást egy mérlegszerű, táblázatos áttekintéssel együtt.

Ebben az időszakban még a perszonális számlaelmélet jutott érvényre, amely lényege, hogy minden főkönyvi számlának egy személy felelt meg, és a számla egyenlege határozta meg, hogy követelés, vagy kötelezettség áll-e fent a partnerrel szemben.

Az első kettős könyvvitelt leíró művek

Benedetto Cotrugli 1458-ban készített „Della Mercatora et del Mercatore Prefetto” című tanulmánya volt az első mű, mely leírta a kettős könyvvitel módszereit, de nyomtatásban csak 1753-ban jelent meg. Cotrugli szerint az a kereskedő, aki nem vezeti a könyveit a kereskedelmi tevékenységéről, nem méltó arra, hogy kereskedőnek nevezzék.

A középkor végén, az újkor hajnalán 1494. november 10-e az a mérföldkő, amikor első alkalommal jelent meg nyomtatásban Luca Pacioli velencei ferences rendi szerzetes és matematikus által alkotott, a kettős könyvvitelt maradéktalanul leíró műve a „Summa de Arithmetica Geometria Proportioni e Proportionalita” című értekezés. Ennek a könyvnek az utolsó fejezete „Kettős könyvelés és az írásos dokumentumok” foglalkozik a kettős könyvvitellel. Ebből következően Paciolit tekintik a kettős könyvvitel „atyjának”.
Habár Pacioli nagyszerű tudós volt, nem ő volt a kettős könyvvitel megalkotója, csupán a velencei kereskedők által alkalmazott módszereket foglalta össze. Pacioli értekezése már 1494-ben nagyszerű műnek számított és Gutenberg negyven évvel korábban felfedezett nyomdagépének köszönhetően nyomtatásba is kerülhetett. Pacioli szerint egy sikeres kereskedőnek három dologra volt szüksége, elegendő pénzre vagy hitelre, egy jó könyvelőre és egy számviteli rendszerre, amely ránézésre tájékoztat a pénzügyi helyzetről.

A számvitel új mérföldkövének tekintjük, amikor az augsburgi Fugger-család 1511-ben elkészítette az első mérleget. Matthäus Shwarz, egy XVI. századi Velencében tanult augsburgi könyvelő volt, aki egy híres könyvelő mestertől, Antonio Mariafiortól tanulta meg a szakmát. Amikor 1516-ban visszatért Augsburgba, ott Jakob Fugger alkalmazásába került. A Fugger-család akkori fejének Shwarz lett az üzleti bizalmasa. Az ottani tapasztalatai alapján írt egy kéziratot, melyben szembeállította a Fugger-család mérlegét a saját könyvviteli eljárásaival. Shwarz a főkönyvet két részre osztotta a tartozások könyvére („személyek főkönyve”) és Capusra („tárgyak számlakönyve”). Ezek mellett külön könyvet vezetett a költségekről, kiadásokról, adókról stb. („költség könyvecske”), és egy másik könyvet („titkos könyv”), amely a nagy fontosságú események vezetésére, belső kalkulációk elvégzésére, és a nyereség- veszteség számlák vezetésére szolgált. 

A számvitel területén a XVI. század folyamán további fejlesztések láttak napvilágot több európai országban. Itt már megjelentek a jóváírás tételek, a tartozás tételek, és a bevételek tervezése is. 1540-ben Velencében kiadásra került Domenico Manzoni könyve, amelyben 300 féle gazdasági esemény – kategóriánként lebontva – lett lejegyezve. 

A kettős könyvvitel további fejlődése

A későbbi évszázadokban a kettős könyvvitel fejlődésének központja fokozatosan átkerült Itáliából a német nyelvterületre. A XIX. században már elkülönül a pénzügyi számviteltől a vezetői számvitel. Kialakultak különféle szemléletek: a könyvvezetésre vonatkozó számlaelméletek, és a beszámolásra vonatkozóan mérlegelméletek, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással. A kezdeti perszonális elméleteket a statikus elméletek váltották, ahol a vagyon megállapítás került a középpontba. A XX. század elején kialakultak a dinamikus elméletek, ahol már az eredmény megállapításra is nagy hangsúly helyeződött. Megjelent az üzemgazdasági szemlélet, melynek jelentős képviselője Eugen Schmalenbach volt.

Összegzés

A kettős könyvvitel bölcsőjének egyértelműen a reneszánsz kori Itália tekinthető. A módszertan rendszerbe foglalásának jelentős alakja Pacioli volt, ezért méltán tekinthetjük őt a „kettős könyvvitel atyjának”. 

Ezért minden évben, november 10-én, a számvitel és könyvelők világnapján, a Summa megjelenésének évfordulóján emlékezzünk meg Pacioli mesterről és munkásságáról. 

 

A cikk Lukács László István „Számviteli szabályozás és módszertan: A számvitel fejlődése és története” című 2014-ben írt szakdolgozata alapján készült.

***

Teljeskörű felkészülés a 2024. évi adóévre az Adóegyetem 2024 konferencián! >> Adóegyetem 2024

Szerezze meg könyvelői kreditpontjait a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tantermi, élő online vagy e-learning videó keretében! Válasszon helyszínek, előadók és időpontok közül! >> Könyvelői kreditpontos továbbképzés 

Fókuszban az „őszi adócsomag” – 2. rész – Kiss Tímea

2023. október 31-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. számú törvényjavaslat. Mindkét javaslattal összefüggésben várhatók változások és újdonságok a társasági adó terén. Cikksorozatunk I. részében a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét mutattuk be, mai írásunkban pedig a társasági adóban, valamint a kisvállalati adóban várható fontosabb változásokat vesszük górcső alá. 

Társasági adó (TAO)

A társasági adó rendszerében várható változások az uniós irányelvnek, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében tett vállalásoknak, valamint a módosuló uniós állami támogatási jogszabályoknak való megfelelést szolgálják.

Alternatív beruházás, felújítás fogalmának bevezetése

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján (Tao tv.) 2017. évtől vehető igénybe adókedvezmény az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LXXVII. törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás minősül, amely révén a végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Az adókedvezmény 6 adóévben érvényesíthető legfeljebb a számított adó 70%-áig. A kedvezmény mértékét a beruházás elszámolt költségének meghatározott összegében szabályozza a Tao tv.

A hatályos szabályok szerint a teljes beruházási költség csak abban az esetben számolható el, amennyiben a beruházás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön meghatározhatóak. A nem kizárólag energiahatékonysági célú, beruházások esetében pedig a beruházási költség és egy hasonló beruházás költségei közötti különbözet minősülhet elszámolható költségnek.

Az általános csoportmentességi rendelettel összhangban kerül bevezetésre alternatív beruházás, felújítás fogalma annak érdekében, hogy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének elszámolható költsége meghatározható legyen.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

A kedvezmény szabályainak változtatásai szintén az általános csoportmentességi rendelettel való összhangot hivatottak megteremteni. 

A hatályos szabályok szerint az igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

  • Budapesten 30 százalékának,
  • Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban 45 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A 70%-os kedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

A törvényjavaslat a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre emeli. 

A javaslat maximalizálja az adózó által igénybevehető adókedvezmény mértékét arra az esetre, ha az adózó az elszámolható költséget alternatív beruházás, felújítás alkalmazása nélkül, a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházás, felújítás elszámolható költsége alapján határozza meg. Ez esetben ugyanis az adókedvezmény nem haladhatja meg a törvényben fentebb említett elszámolható költségek 50%-kát.

A törvényjavaslat főszabályként a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás elszámolható költségének volumenét a beruházási költség és az alternatív beruházás költség közötti különbözetként határozza meg.

Az adókedvezmény igénybevételét a jelenleg hatályos szabályozás tiltja arra az esetre, ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor is, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba.

A módosítás eredményeképp, amennyiben a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében hajtják végre, az adókedvezmény igénybe vehetővé válik, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.

A javaslat az adókedvezmény igénybevételének tilalmát az alábbi beruházásokkal/felújításokkal „gazdagítja”:

  • ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul; 
  • ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.

Ugyanakkor a törvényjavaslat kiterjeszti az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét az energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetére, amely során elszámolható költségnek minősül az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke, azzal, hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség nem minősül elszámolható költségnek.

A javaslat szerint az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége 15 százalékát, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az adókedvezmény mértéke.

Fejlesztési adókedvezmény szabályainak pontosítása

Meghatározott beruházás esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

A hatályos szabályok alapján a 80%-os adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

  • a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat,
  • kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A törvényjavaslat pontosítja a fejlesztési adókedvezmény kapcsán azon esetek szabályait, amelyek kérelem benyújtását igénylik. A módosítás alapján az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata, ha

  • a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja 
  • Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – Baranya vármegye kivételével –, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye kivételével – és Pest tervezési-statisztikai régió településein a 41,25 millió eurónak,
  • Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió településein a 24,75 millió eurónak,
  • Baranya vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és Heves vármegyében a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
  • kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A globális minimum-adószint irányelv átültetésével kapcsolatos módosítások

A gazdaság digitalizációjából és globalizációjából adódó adóalap-erózió és a profitátcsoportosítás kezelése a kormányok kulcsfontosságú prioritása szerte a világon. Ezen adóügyi kihívások kezelését szolgálja a globális minimumadó bevezetése, amely lényegében biztosítja, hogy a nagy multinacionális vállalatok minimális adót fizessenek minden olyan joghatóságban, ahol működnek. A globális minimumadó 15%-ban került meghatározásra.

Az OECD által kidolgozott GloBE modellszabályok (Global Anti-Base Erosion Rules) egy olyan összehangolt adózási rendszer kialakításának kereteit adták meg, amely az adott jogrendszerben keletkező nyereségre kiegészítő adót vet ki, ha a joghatósági alapon meghatározott tényleges adókulcs a minimális kulcs alatt van.

A globális minimumadó EU-s bevezetése kapcsán az EU is kidolgozta a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelvét (Irányelv). E többéves munka eredménye kerül átültetésre a hazai adójogba 2023. év végéig.

A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókra vonatkozó szabályokra önálló törvény kerül megalkotásra a hazai adójogban, ami a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű vállalatcsoport tagjának kiegészítő adókötelezettségéről rendelkezik, melynek értelmében kiegészítő adókötelezettség a 750 000 000 euró feletti bevétel feletti vállalatcsoportokra vonatkozik. Ezzel összefüggésben az egyes adótörvények is módosulnak. Többek között a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.), valamint a számvitelről 2000. évi C. törvény (Szt.) szabályai is kiegészülnek. 

Az irányelvi szabályok átültetésével covered tax „lefedett adó” kategóriának kell tekinteni különösen (de nem kizárólagosan) a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 9%-os nominális társasági adókulcs mellett sem kell feltétlenül kiegészítő adót fizetni az érinett cégeknek, mivel az előbb említett adókat az effektív adókulcs számításánál figyelembe lehet venni. 

Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének bevezetése

A kiegészítő adó alanya számára a K+F adóalap-csökkentő tétel helyett, 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé a törvényjavaslat.

Megjegyzés: A társasági adózási K+F adókedvezmény alkalmazása kizárja a helyi iparűzési adóban és a szociális hozzájárulási adóban létező K+F adóalap-kedvezményeket is.

Az adókedvezmény a külön definiált, az állami támogatási szabályok szerinti alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységre vehető igénybe. Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető azzal, hogy minden évben a számított adó összegéig a teljes összeget figyelembe kell venni. A felhasználás az elszámolható költség keletkezésének sorrendjét követi. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóévben a maradvány (fel nem használt kedvezmény) az adózónak pénzben kifizetésre kerül. 

Az adókedvezmény mértéke (a kedvezményként és kiutalásként összesen rendelkezésre álló keretösszeg) az elszámolható költség 10 százaléka. Felsőoktatási intézménnyel és egyes más kutatóhellyel közös kutatás esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 20 millió forintot meg nem haladó összegéig az elszámolható költség 30 százaléka.

Nóvuma a kedvezménynek, hogy az adókedvezmény számított adó terhére történő érvényesítése a számított adó 100 százalékáig terjedhet és minden más adókedvezmény előtt alkalmazandó. 

Az adókedvezmény az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre alkalmazható, ugyanakkor az elismert K+F költsége szűkebb.

A korábban be nem jelentett részesedés bejelentésének egyszeri lehetősége 

A kiegészítő adó alanyának minősülő adózó 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28. napjáig utólag bejelentheti az adóhatóságnak. Ez a globális minimumadóval kapcsolatosan egy egyszeri bejelentési lehetőség. Ezen egyszeri bejelentés megtétele esetén a részesedéseket a 2023. adóévtől bejelentett részesedésként kell figyelembe venni. 

Az így bejelentett részesedéssel kapcsolatosan az adóalapban a múltban megjelent tételeket 2023-ban kell visszavezetni úgy, mintha már kezdettől fogva bejelentett lett volna a részesedés. Például, ha értékvesztés került elszámolásra, amely a társasági adóalapban levonhatónak minősült, akkor ezt adóalap-növelésként kell figyelembe venni 2023-ban.

Halasztott adókövetelés és adókötelezettség számviteli bevezetése

Amennyiben egy társaság vagyonának értéke számviteli és adózási szempontból eltér egymástól, annak hatása van a cég későbbi adófizetési kötelezettségére is, azonban fontos megjegyezni, hogy ez az eltérés csak átmeneti jellegű lehet, tehát az állandó eltéréseknek nem lehet adóhatása. 

A globális minimumadó bevezetésével keletkező átmeneti adóhatást kezeli az Szt. módosítása is, amely kiegészül a halasztott adókövetelés, adókötelezettség részletszabályaival. 

Az Szt. jelenleg is lehetővé teszi a halasztott adó jellegű tételek kimutatását (pl. értékcsökkenés, vevőkövetelése, céltartalékok, elhatárolt veszteség, stb. vonatkozásában), ezért a duplikáció elkerülése érdekében szabályozásra kerül, hogy amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazzák a halasztott adó kimutatását, halasztott adókövetelésként és halasztott adókötelezettségként csak a konszolidálás miatti társasági adókülönbözetként meg nem jelenített tételeket lehet kimutatni.

Kisvállalati adó (KIVA)

Adóalanyiság megszűnése

A törvényjavaslat kiegészíti a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerinti adóalanyiság megszűnésének eseteit a társasági formaváltás esetére. 

A jogértelmezést segítő módosítás értelmében megszűnésre okot adó körülmény, ha a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul át. Ez esetben az adóalanyiság megszűnésének időpontja a formaváltást megelőző nap.

Adóalanyiság újraválasztása

A Katv. hatályos szabályai szerint az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

A törvényjavaslat értelmében viszont az egyesülés, szétválás esetén nem kell 24 hónapot várni a kiva ismételt válaszhatóságára. Amennyiben az egyesülés nem minősül a Tao. tv. szerinti kedvezményezett átalakulásnak és könyv szerinti értéken valósul meg (azaz nincs átértékelés, vagyonátértékelés), akkor az érintett adózók számára egy egyszeri választási lehetőség kerül bevezetésre, melynek értelmében az egyesülést, szétválást követő 15 napon belül (újra) válaszható a kiva, ha a kiva keletkezés feltételeinek (például a 3 milliárd forintos bevételi és mérlegfőösszeg értékhatárnak) az adott szervezet megfelel. 

 

Cikksorozatunk I. része >> Fókuszban az „őszi adócsomag” – I. rész – Jövedelemadózás és társadalombiztosítás 2024
Cikksorozatunk III. része >>  Fókuszban az “őszi” adócsomag – III. rész – ÁFA szabályok 2024

***

Készüljön fel a PENTA UNIÓ Zrt.-vel a 2024. adóévre az Adóegyetem konferencián! >> Jelentkezem az Adóegyetem 2024 konferenciára!

Promóció, marketing célú juttatások személyi jövedelem adózása 2023 – I. rész – Horváthné Szabó Beáta

A karácsonyi készülődés ugyan még várat magára, de a gyártók és a kereskedők már most azon dolgoznak, hogy a különböző vásárlást ösztönző akciókkal minél több potenciális vevő figyelmét felkeltsék, elnyerjék a vásárlók bizalmát. 

A hamarosan megrendezésre kerülő előadás során részletesen bemutatjuk az egyes promóciós eseményekkel kapcsolatos adókötelezettséget, gondolok itt például a versenyek, nyereményjátékok juttatásaira, a vásárláshoz kapcsolódó engedményekre, az üzleti partnerek részére adott árumintára, vagy üzleti ajándékra egyaránt. Sőt, nem feledkezünk meg a céges rendezvények, karácsonyi partik után fizetendő adózási szabályok ismertetéséről sem, hiszen az adóteher jelentős hatást gyakorol a rendezvény költségvetésére. 

Ezért is tartom fontosnak, hogy az előadással nem csak az adózással foglalkozó szakemberek, hanem a marketing szakemberek munkáját is segítsük, hiszen minden résztvevőnek fontos eligazodni a jogszabályok útvesztőjében, gondolok itt arra, hogy egy marketing kampánynál mikor, milyen törvény előírásait kell betartani, például a  promóciót befolyásolja-e a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény? 

Az adókötelezettséget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) különböző rendelkezései alapján kell megállapítani. Nem található külön fejezet a törvényben, amelyből egyszerűen megállapítható lenne, hogy a promóciót szervező cégnek vagy a jövedelmet szerző magánszemélynek kell az adót megfizetni. 

A juttatásokkal kapcsolatos szja adókötelezettség alapvetően a játékot szervező céget terheli. 

Azonban előfordulhat, hogy a játékban résztvevő magánszemélynek is kell adót fizetni, mely lássuk be, negatív hatást gyakorolhat a promóció sikerére. Az adókötelezettséget befolyásolja, hogy a játék szervezője és a juttatásban részesülő személy belföldi- vagy külföldi- magánszemély, társaság vagy esetleg üzleti partner.

Marketing célú rendezvény igen sokszínű lehet, a termékbemutatótól a társaság jubileumi rendezvényéig bármilyen esemény ide sorolható. Többnyire a reprezentációra vagy tágabb értelemben az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint adózik. 

A promóció során a vásárlók figyelmét felkelthetik különféle versenyek, nyereményjátékok.  A juttatás formáját tekintve lehet termékben vagy szolgáltatás formájában megjelenő engedmény, árengedményre jogosító kupon, áruminta vagy különböző reklámajándék. Sőt az sem zárható ki, hogy a juttatást (engedményt) pénzben fizetik, vagy bankkártyán írják jóvá. 

A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, úgymint a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az általános forgalmi adót, sőt még a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit is. 

A továbbiakban a leggyakrabban előforduló üzletpolitikai célú marketing célokat segítő juttatások adózásáról lesz szó, az Szja törvény ide vonatkozó rendelkezései alapján. 

Mindenekelőtt fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Szja tv. alapján az adókötelezettséget akkor kell megállapítani, ha a juttatásban magánszemély részesül.

Adómentes üzletpolitikai célú juttatások

A forgalomnövekedést ösztönző juttatások közül legnépszerűbbek a vásárláshoz kapcsolódó üzletpolitikai célú akciók. Az ide vonatkozó adómentességet kimondó szabály az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.14 pontjánál található. Eszerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által 

  • üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott
  • árengedmény,
  • visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
  • üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas;

Ez az adómentes rendelkezés egyaránt vonatkozik a kifizetőre és kifizetőnek nem minősülő külföldi személyre is az ajándék értékére vonatkozó korlátozás nélkül. A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény (Art) értelmező rendelkezései között találjuk meg. [Art 7. § 31. pont]

További részletek az 5percadó.hu oldalon „Adómentes promóciós juttatás – Kopányiné Mészáros Edda” írásából tudhatók meg. 

Fontos törvényi változás, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szj. tv) módosította az ajándéksorsolásra vonatkozó szabályokat, és 2023. január 1-jétől kikerült az ajándéksorsolás kategória a törvény hatálya alól.

2023. január 1. napján a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszüntette a 2023. január 1-jét megelőzően bejelentett és 2022. december 31-ét követő ajándéksorsoláshoz kapcsolódó sorsolási eseményre vonatkozó eljárásokat. [Szjtv. 40/E. § (6) bekezdése]

Ennek következtében az Szja törvény oly módon változott, hogy idéntől már nem tartozik az adóköteles nyeremény fogalmába az ajándéksorsolás címén kapott adóköteles bevétel. Az adóköteles ajándéksorsolásból származó jövedelem jogviszony hiányában egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősülhetne, azonban ha az ajándéksorsolás marketing akció keretében valósul meg, akkor az ajándék piaci értéke után továbbra is a kifizetőnek kell az adót megfizetnie. 

Mi az ami változott? Az Szja tv. 76. §-ából törlésre került az ajándéksorsolás, melynek következtében megszűnt az a lehetőség, hogy a kifizető Szocho fizetés nélkül juttasson a magánszemélynek adóköteles marketing célú juttatást. (Korábban az ajándéksorsolás értékének 1,18-szorosa után a kifizetőnek kellett 15% Szja-t fizetnie, míg a Szocho tv. erre a típusú adóköteles juttatásra nem írt elő adókötelezettséget.)

Ez a módosítás hatással van a vásárláshoz kapcsolódó ajándéksorsolás keretében megszerzett vagyontárgy, szolgáltatás adómentes kezelésére is. Bár megtévesztő, hogy az Szja tv. ide vonatkozó rendelkezésében az Szj tv.-re hivatkozás még megtalálható, ennek ellenére a vásárlással egybekötött adómentes ajándéksorsolásnál megvalósul az a feltétel, hogy „nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye”, melynek következtében a vásárlással egybekötött ajándéksorsoláson adott ajándék – nagyságrendjétől függetlenül – mentesül az Szja alól. Amennyiben a juttatás adómentesnek minősül, akkor a kifizetőnek Szocho kötelezettsége sem keletkezik. 

 

Cikkünk folytatásához kattints most! >> Promóció, marketing célú juttatások személyi jövedelem adózása 2023 – 2. rész

***

Marketing akció előfordulhat termékbemutatón, megtestesülhet azonnali engedményben, árengedményre jogosító kuponokban. A juttatásokkal kapcsolatos szja adókötelezettség alapvetően a játékot szervező céget terheli. Azonban előfordulhat, hogy a játékban résztvevő magánszemélynek is kell adót fizetni. A marketing kampány tervezésekor számos törvény előírását szükséges ismerni, mindehhez nyújt segítséget a PENTA UNIÓ Zrt. 2023. november 15-én megrendezésre kerülő “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferencia, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna és Horváthné Szabó Beáta gyakorlati példákkal szemléltetik az adómentes promóciók, valamint az ajándékozás különböző formáit. Vegyen részt a konferencián Ön is! >> Jelentkezem a “Promóció, marketing célú juttatások adózása 2023” konferenciára!

Adónemek- adózási módok közötti áttérés szabályai – Antalfi Csilla, Tóth Rita

Az egyéni vállalkozás Magyarországon a legnépszerűbb gazdálkodási forma, melyet induló vállalkozónak sok esetben ajánlanak is, azonban az adózási lehetőségek 2022. szeptemberétől igencsak megváltoztak. A régi KATA szabályozás eltörlése az új KATA bevezetése mellett az átalányadózás szabályaiban is igen jelentős változások következtek be. Az új előírások tekintetében a 2023-as év lesz az első teljes év, így érdemes áttekinteni, újra gondolni a korábbi döntésünket. Természetesen nem minden esetben saját elhatározás vezet egy adózási mód váltáshoz, hanem a törvény által meghatározott tényállások, amelyek esetében köteles a vállalkozó váltani. Jellemzően ezek nem a személyi jövedelemadó tekintetében jelennek meg.

Mikor köteles egy KATA adóalany másik adózási módot választani és mit választhat? 

Az adózási mód megválasztásánál érdemes előre gondolkodva felmérni vállalkozásunkat. Milyen tevékenységből származik/származhat vállalkozási bevételünk? Ehhez milyen költségeink merülnek/merülhetnek fel? Van-e a tevékenységünknek beruházási igénye? A beruházáshoz kapcsolódhat e kisvállalkozói kedvezmény? Van e lehetőség fejlesztési tartalék képzésére? 

A vállalkozói szja és az átalányadózás közötti választást az 53-as bevallás benyújtásáig mérlegelhetjük, de évközben áttérést csak a törvényben meghatározott esetekben hajthatunk végre.

Az ÁFA tekintetében már nem ilyen egyszerű a helyzet. Vannak esetek, amelyek maga az adózó döntése alapján választhatóak – a törvényi feltételek teljesülése mellett – és általában év végéig kell bejelenteni, hogy  – többek között – a következő adóévtől az adó alóli mentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást alkalmazza a vállalkozás, az ingatlan értékesítés vagy az ingatlan bérbeadás tekintetében, de választható az alanyi adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózás is vagy éppen a pénzforgalmi elszámolás lehetősége. Átgondolandó, mert ezen lehetőségek között évente nem ugrálhatunk, vannak bizonyos időszaki kötöttségek, míg a korábban alkalmazott adózásra nem  térhetünk vissza.

Az adózási mód választás a társas vállalkozóknak is fontos döntés lehet. Folyamatosan halljuk, hogy milyen jó is a KIVA szerinti adózás, milyen előnyei vannak. De nem szabad csak ezeket az előnyöket szem előtt tartani, hanem meg kell nézni a hátrányokat is. Össze kell hasonlítani a TAO és KIVA adózással a vállalkozás gazdálkodásának számait, feltérképezni a jövőt, és mint ahogy már írtam az egyéni vállalkozás kapcsán is; a vállalkozásunk tevékenységét, azt, hogy ezen tevékenységhez milyen munkaerő igény párosul, milyen nagyságrendet fog képviselni a gazdálkodásunkban a személyi jellegű ráfordítás, van-e elhatárolt veszteség a társaságnál, mekkora a társaság beruházási igénye – melyet természetesen meg is valósít –, ezen beruházásokhoz kapcsolható-e kisvállalkozói kedvezmény, képezhető e fejlesztési tartalék vagy már van képzett fejlesztési tartalék, de a felhasználása nem megvalósítható?

A TAO-ról már év közben is át lehet térni KIVA adózásra. Ehhez kapcsolódóan számos feladattal találjuk magunkat szemben. Évközi mérleg, TAO bevallás, HIPA bevallás és máris azt vesszük észre, hogy 1 év alatt 2 gazdasági évet is sikerült produkálni. Általában a banki hitelezés során ütközünk nehézségbe, mert a bankok nagy része képtelen ezt a helyzetet a hitelbírálata során kezelni.

Az már egy nehezebb helyzet amikor a KIVA alól vissza akar a vállalkozás térni TAO adózás alá. Ez az áttérés lehet önkéntes elhatározás, illetve jogszabályon alapuló kötelezettség. A saját elhatározás egyszerűbb, mert azt maga a vállalkozás dönti el, tehát fel tud rá készülni, és nyilván már mérlegelt, hogy a TAO által nyújtott kedvezmények jobb lehetőséget biztosítanak a számára, mint a KIVA által nyújtott személyi jellegű ráfordítások utáni ( természetesen a tv-ben meghatározott korrekciók figyelembevételével ) kedvező 10%-os adókulccsal történő adózás. A TAO alá való visszatérést december 01-és 20-a között lehet bejelenteni az adóhatósághoz. 

A jogszabályi kötelezettség által előírt feltételek esetén történő áttérés már más eset. Itt is vannak olyan helyzetek, amikor az áttérést már év közben kötelezően meg kell tenni, ilyen például az árbevételi értékhatár túllépése, vagy ha a társaság az átalakulás mellett határozott. Ebben az esetben  az egyesülést, szétválást megelőző nappal szűnik meg a KIVA adóalanyiság. Vannak esetek, amikor a KIVA adóalanyiság  a tárgyév utolsó napjával szűnik meg. Ezen esetek a számviteli szakemberek számára szerencsésebbek, legalábbis a tekintetben, hogy nem kell még év közben újabb beszámolót, újabb záróbevallásokat gyártani. Ilyen jogszabályban megfogalmazott eset lehet, ha az adóalanynak állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.

***

A vállalkozások, a könyvelők sok esetben nincsenek tisztában az adózás során választható lehetőségekkel, a lehetőségekben rejlő előnyökkel, vagy éppen az abban rejlő veszélyekkel. Akár 5 évig is hordozhatjuk választásunk terheit, amelyek súlyos forint kiadásokkal is járhatnak. Az “Áttérések az adózási módok és az adónemek, valamint az egyes könyvvezetési és beszámolási rendszerek között” előadás során Antalfi Csilla, Tóth Rita és Munkácsi Márta bemutatja az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások adózása során a törvény adta választási lehetőségeket, ezek előnyeit és hátrányait, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségeket, rávilágítanak a törvény adta adóoptimalizálási módszerekre, eljárásokra. >> Jelenkezem a konferenciára! 

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM