Hétindító – 22. hét – Beszámolók és iparűzési adó – Suller Kriszta

Habos kávés, napsütéses jó reggelt kívánok nektek, bár a beszámolók és egyéb bevallandók „frontja” kicsit intenzív ezekben a napokban. A május végi határidők között nem szabad megfeledkeznünk az iparűzési adó határidős kérdéseiről sem.

Határidős feladatok május végére

A hétvégi határidő miatt a jövő hét hétfőjére, június 02-re határidősek az alábbi bevallások, beszámolók:

  • 29 bevallás adatszolgáltatás a társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról,
  • 71 bevallás ott, ahol ez szükséges (jelen esetben ez a más adónem hatálya alá áttérők esetében releváns),
  • KIVA bevallás a kisvállalati adóról (KIVA esetén figyeljünk arra, hogy tudomásom szerint a helyi iparűzési adóban a KIVA alap választása május 31-ig jogvesztő hatályú!),
  • HIPA helyi iparűzési adóbevallások benyújtása, különös figyelmet fordítva a sávos adózási lehetőség választására,
  • civil szervezetek esetén jogvesztő hatályú határidővel választható a TAONY nyilatkozat, de csak akkor, ha sem ingatlanhasznosításból, sem vállalkozási tevékenységből nincsen se bevétele, se ráfordítása a civil szervezetnek,
  • 23KOZ azon civil szervezeteknek, akik 2023-ban már kaptak 1%-os kiutalást,
  • és természetesen a beszámolók letétbe helyezése, cégeknél OBR felületen, civileknél OBH irányába.

Civil szervezetek statisztikai adatszolgáltatása

Június 12-ig nem feledkezhetünk meg a civil szervezetek esetleges 08-as járulék bevallási kötelezettségeiről azokban az esetekben, amelyekben az előző év (2024) tekintetében reprezentációs keret túllépés történt. Ezekben az esetekben ugyanis rendkívüli bevallási kötelezettség keletkezik ezen szervezeteknél.

Iparűzési adó sávosan vagy normál módon

Az iparűzési adó tekintetében a sávos adózási mód választására lehetőség van. Ennek kapcsán kiemelten figyeljünk a következőkre:

  • Ha már a korábbi években JOGSZERŰEN választottad a sávos adózási módot az ügyfeleddel egyetértésben, és nincs sávváltás, valamint továbbra is a sávos adózást választjátok, akkor nincs teendőd bevallás benyújtása kapcsán. Az adót befizetni 05. 31-ig (06.02-ig) kell!
  • Ha már a korábbi években JOGSZERŰEN választottad a sávos adózási módot az ügyfeleddel egyetértésben, de sávváltás van – akár le, akár fel, esetleg kicsúsztál a sávos választási lehetőség felső határából – akkor mindenképpen kell bevallást benyújtanod, és az adót 05. 31-ig (06.02-ig) rendezned!
  • Amennyiben sávos adózásról normál adózásra váltanál, vagy normál adózásról sávosra váltanál, akkor mindenképpen bevallást kell benyújtani 05. 31-ig (06.02-ig)!
  • Amennyiben 2024-es év folyamán alakult a vállalkozás, akkor a 2024-es év tekintetében is a bevallásban jelölheted a sávos adózási mód választást! Kiemelten felhívom a figyelmet, hogy ez csak újként létrejött adózókra igaz, és ebben az esetben számolni kell azzal, hogy a tavalyi évre pótlólag és az idei évre egyszerre – 06.02-i határidővel fogják az adót előírni!

Heti tipp – Iparűzési adó egyéni vállalkozók esetében

Egyéni vállalkozók esetében is – függetlenül az SZJA bevallási határidőtől – 05.31. (06.02.) a helyi iparűzési adó bevallás benyújtásának határideje. A fentiekben leírtak rájuk is vonatkoznak, ám ezen túl kiemelt figyelemmel kell lennünk a szünetelőkre is!

  1. Amennyiben a szünetelés elérte a tavalyi évben egybefüggően a 180 napot, akkor a 181-dik naptól az iparűzési adót megfizetni nem kell, viszont a bevallás benyújtása kötelező! Igaz ez az egész évben szünetelőkre is!
  2. Amennyiben a sávos iparűzési adó hatálya alól kilép a vállalkozás (igaz ez cégekre is), akkor a következő évre 2025.06.02-vel és 2026.03.16-tal be kell vallani a korábbi sávra vonatkozó adóterhet 2025-re teljes, 2026-ra fele mértékben. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Azokban az esetekben, ahol vélhetően ez az előleg nem válik majd iparűzési adóvá, érdemes már most, a határidőig, az önkormányzati portálon adóelőleg mérséklést kérni akár teljesen, akár részlegesen. A nyomtatvány lehetővé teszi, hogy mind a 2025., mind a 2026. évi előlegre egyszerre adjuk be a kérelmet!

A fentiek tekintetében a határidő jogvesztő, tehát mindenképpen be kell nyújtani a helyi adó bevallásokat 05. 31-ig (06.02-ig)! Fontos az is, hogy a bevallás benyújtása előtt az önkormányzati portálon ellenőrizd a folyószámlát, mert a sávos adózási módok előírása sok önkormányzat esetében az eredeti bevalláshoz képest módosított formában került előírásra, javításra. Ilyen esetben fontos tisztázni a folyószámla tételeit.

Erre a hétre mindenkinek sok erőt és kitartást kívánok!

***

5percAdó ajánló

A mindennapokhoz és az évzárási teendők még hátralévő kihívásaihoz is nagy segítséget jelent a >>PentaVideóTár, ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg, kifejezetten az évzáráshoz kötődően és számos más témában is. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

A diákok iskolaszövetkezet által történő – nem csak – nyári foglalkoztatásának munkajogi szabályai – Dr. Horváth István

A nyári szünidő tökéletes alkalom a diákoknak a pénzkeresetre. Másik oldalról nézve pedig a munkáltatóknak kiváló lehetőség az igénybe vehető munkaerő kínálat szezonális bővülése. A diákok foglalkoztatásának egyik legnépszerűbb módja az iskolaszövetkezeteken keresztül történő alkalmazás. Tekintsük hát át a Szövetkezeti törvényben szabályozott, a munkaerő kölcsönzésre hasonlító foglalkoztatási és szolgáltatási konstrukció szabályozását, iskolaszövetkezet tagjának munkavégzését a külső szolgáltatás fogadójánál.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény [Szöv. tv.] rendelkezik többek között az egyes sajátos szövetkezetekről, melyekre a Szöv. tv.-ben foglalt eltérésekkel kell a Polgári Törvénykönyv [Ptk.] szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni [6. §].

Az iskolaszövetkezet:

  • a középfokú iskolával, a kollégiummal, illetve az alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók,
  • a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek, és
  • a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók

számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint szakirányú oktatási, illetve gyakorlati képzésük elősegítésére.

Az iskolaszövetkezet

  • a nevében köteles viselni az „iskolaszövetkezet” megnevezést, továbbá
  • tevékenységének összhangban kell állnia a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve felsőoktatási intézmény pedagógiai és képzési célkitűzéseivel, az nem veszélyeztetheti a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézmény működését, a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat [Szöv. tv. 7. § (1)-(3) bek.].

E szövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagja lehet, melyek 90%-a olyan természetes személy, aki nevelési-oktatási intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel tanulói vagy felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. Továbbá az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja [Szöv. tv. 8. § (3)-(5) bek.].

A külső szolgáltatás nyújtása – munkajogi szabályokkal

Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni. Ennek tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak [Szöv. tv. 10/A. §]. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony: az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a Munka Törvénykönyvének [Mt.] Szöv. tv.-ben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására. E tekintetben ez a konstrukció abszolút egyezik az Mt. munkaerő-kölcsönzésre irányadó szabályaival, miszerint a kölcsönvevőt illeti meg a foglalkoztatással kapcsolatos utasítási jog.

Szabadság és díjazás alkalmazása

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha

  • a feladatteljesítés tartama a napi 6 órát meghaladja, napi 20,
  • ha a napi 9 órát meghaladja, további napi 25 perc munkaközi szünetet,
  • két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden 13 feladatteljesítéssel töltött nap után 1 nap szabadság jár. A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg [Szöv. tv. 10/B. § (1) – (6) bek.]. Ezek a minimumok a 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet szerint 2025. január 1.-től a minimálbér esetében havi bruttó 290 800 forint, a garantált bérminimumra jogosító feladat ellátásakor 348 800 forint. Miután e díjazások alapbér jogcímén munkaviszonyban a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén járnak, véleményem szerint az említett két minimálbér teljes összegben is csak akkor jár, ha a feladatteljesítés napi időtartama az általános teljes napi munkaidőt eléri.

Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel [Szöv. tv. 13/A. §].

Különös szabályok 18 és 16 éves életkor alatt

Ha az iskolaszövetkezet tagja a 18. életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is –, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor [Szöv. tv. 11. § (1) bek.].

A hivatkozott rendelkezések a következők: Az Mt. 4. §-a alapján tekintetükben a nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására a törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkezet 16.  életévét be nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet a vele jogviszonyban álló nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, illetve a szakképző intézmény szakmai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, vagy amely kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez [Szöv. tv. 11. §].

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél felkészült lenni a diákmunkát érintő jogi kérdésekkel és járulékokkal kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Diákot nyárra? Ne hibázz! – Járulékok, jogviszonyok, gyakorlati tippek című ÉLŐ-online konferenciáján 2025. 06. 17-én, ahol Széll Zoltánné és Dr. Horváth István előadásában – gyakorlati példákon keresztül – részletesen átnézzük a lehetőségeket!

Hétindító – 21. hét – SZJA benyújtás, zárlati feladatok, nonprofit beszámoló – Suller Kriszta

Mindenki igyon egy dupla kávét, a zárási hajrában, szerintem nincs könyvelő, akire ne férne rá! A héten határidősek az áfa bevallások, az szja benyújtás, de fontos odafigyelni a zárlati feladatokra, valamint a nonprofit gazdasági társaságok beszámolójára is!

ÁFA bevallási határidő 

A héten keddre határidősek a havi áfa bevallások, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatások:

  • havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó A60-as adatszolgáltatások (nem megfeledkezve a különleges adózói kör esetlegesen benyújtandó bevallásairól);
  • 01-es bevallások (azoknál ahol ez esedékes).

SZJA benyújtási határidő

Szintén kedden határidős a 2024. évi szja bevallások benyújtása. Több éve minden magánszemély részére készül bevallási tervezet az adóhatóság által, mely az e-Szja felületen érhető el. Ez a tervezet bevallássá válik minden olyan magánszemély részére, akinek nincsen egyéni vállalkozása, és május 20-án éjfélig önmaga a tervezetet nem fogadja el. Nem KATA alany egyéni vállalkozók, őstermelők és adószámos magánszemélyek esetében a bevallás minden esetben kiegészítést igényel, hiszen a vállalkozásra vonatkozó adatokat mindenképpen rögzíteni szükséges a bevallásban.

Zárlati feladatok összefoglalása cégeknek, civil szervezeteknek

Úgy gondolom, nem árt összefoglalni mire is kell egy-egy zárlat során figyelni:

  • xx29-es bevallás adatszolgáltatás, a társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról.
  • TAONY (társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat) civil szervezetek esetében.
  • xx71-es bevallás ott, ahol ez szükséges (jelen esetben ez a más adónem hatálya alá áttérők esetében releváns).
  • xxKIVA Bevallás a kisvállalati adóról (KIVA esetén figyeljünk arra, hogy a helyi iparűzési adóban a KIVA alaphoz kötött helyi iparűzési adóalap választása május 31-ig /idén 06.02./ jogvesztő hatályú!).
  • Számviteli beszámoló letétbe helyezése a választott formában.
  • XXHIPAK Helyi iparűzési adó bevallás benyújtása azoknak, akik nem választották, vagy nem választhatták az ún. sávos adózást, illetve azoknak, akiknél a sáv le-, illetve felfele módosult. Nagyon fontos, hogy azokban az esetekben, ahol az adóalanyiság év közben alakulás jogcímén keletkezett, be kell adni a bevallást mindenképpen a határidőig, ha a sávos adózást szeretnék választani a tavalyi és/vagy a 2025-ös évre.
  • 23KOZ Elszámolás civil szervezetek esetében, melyben a 2023-as évben kiutalt SZJA 1%-os forrás felhasználásáról és/vagy tartalékolásáról kell elszámolni. Az elszámolás benyújtási határideje a beszámoló benyújtási határidejével esik egybe!

Nonprofit gazdasági társaságok beszámolója

A nonprofit gazdasági társaság elsősorban cég, így főszabály szerint a normál számviteli szabályok mentén választott beszámoló formában kell a beszámolót elkészíteni és közzétenni. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságok esetében kötelező a közhasznúsági melléklet letétbe helyezése, mely alapján a közhasznúsági mutatók éppúgy ellenőrizhetővé válnak, mint egy civil szervezet esetében. A közzététel során ezt külön dokumentumként tudjuk csatolni. Azon nonprofit gazdasági társaságok esetében, akik tervezik, hogy közhasznú státuszba vételüket kérik, szintén kötelező a közhasznúsági melléklet letétbe helyezése. Így tehát akinél felmerül erre az igény, azoknál a szervezeteknél fontos, hogy ez letétbe helyezésre kerüljön!

Heti tipp

A helyi iparűzési adók kapcsán pl. a tartósan szünetelő egyéni vállalkozók, esetleg kiüresedő, végelszámolás előtt álló cégek esetében célszerű lehet a sávos adózás helyett a normál adózásra áttérni. Olyan esetekben, ahol a sávos adózásból ki szeretne lépni az adózó, 24HIPAK nyomtatványt kell benyújtani. Fontos azonban itt megemlíteni, hogy ezekben az esetekben 05.31-ig (idén 06.02.), az előző évi tételes adó kerül előlegként előírásra, míg 2026.03.16-ig annak a fele kerül adóelőlegként előírásra. Annak érdekében, hogy ne kelljen feleslegesen invesztálni a törvény erejénél fogva így megképzett adóelőlegekbe, amennyiben a körülmények indokolják, érdemes már most adóelőleg mérséklési kérelmet előterjeszteni az érintett önkormányzatokhoz! Fontos azt is tudni, hogy az adóelőleg mérséklési kérelem egyszerre, mindkét előlegre is előterjeszthető!

Az ügyfélkapu szellemének áldását kérve az OBR rendszer fennakadás mentes működésére, mindenkinek gyors és hatékony munkavégzést kívánok!

***

5percAdó ajánló

A mindennapokhoz és az évzárási teendők még hátralévő kihívásaihoz is nagy segítséget jelent a >>PentaVideóTár ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg, kifejezetten az évzáráshoz kötődően és számos más témában is. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

Adótörvény-változások 2025–2026: fókuszban a különadók, kedvezmények és adminisztratív szabályok

Adótörvény-változások 2025-2026 – A Parlament elé került klasszikus „salátatörvény” (T/11920) számos adózási és járulékszabályt módosít, köztük több olyat is, amely már 2025-ben, illetve 2026-tól érdemben befolyásolja a könyvelői, adótanácsadói feladatokat. A szabályozás immár törvényi szintre emel számos, eddig kormányrendeletben szereplő átmeneti szabályt.

Kiemelt adótörvény-változások szakmai fókuszban

Különadók tartósítva

A kiskereskedelmi különadó, az energiaellátók jövedelemadója, a banki különadó és a biztosítási pótadó 2026-ban is fennmaradnak. Törvénybe foglalásuk stabilitást, valamint kiszámítható kötelezettséget jelent a nagyvállalati szektorban – az adóalapok, sávok és kulcsok változása miatt a tervezés kiemelt feladat.

SZJA – új kedvezmények, és új korlátok a SZOCHO vonatkozásában

  • Az anyák kedvezményeinek (2, 3, 4+ gyermek) 2025. május 12-én már kihirdetett új törvényi szabályokra vonatkozó SZJA törvénybeli hivatkozások mellett a jelenlegi javaslat új korlátokat is bevezet: a nyugdíjas nők SZOCHO-mentessége éves átlagkereset négyszereséig alkalmazható, e felett SZOCHO-kötelezettség keletkezik.
  • Újdonság az is, hogy önfoglalkoztatóknál (pl. egyéni vállalkozók, őstermelők) is korlátozódik a SZOCHO-mentesség.
  • A családi pótlék adómentes bevételnek minősül az SZJA törvény rendszerében.
  • Bevezetésre kerül a tervezet szerint az SZJA törvényben egy 12%-os különbözeti bírság, arra az esetre, ha a kedvezmények jogalap nélkül kerülnek érvényesítésre.

ÁFA – alanyi adómentesség változása

  • Az alanyi mentesség 18 millió forintos értékhatára törvényi szintre kerül.
  • Bővülnek a megszűnési esetek (pl. haláleset utáni tevékenység folytatása).
  • Utazásszervezésnél egyszerűsödik a számlázás.

Társasági adó és mikrovállalkozói kedvezmény

  • A mikrovállalkozói foglalkoztatói kedvezmény mértéke 150%-ra nő, és a felső létszámkorlát 5 főről 10 főre bővül.
  • Kedvező változás az IFRS-t alkalmazóknak: megszűnik az első két évre előírt negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség.

Adóeljárás, NAV, adótitok

  • A NAV különböző eljárási egységei közötti adótitok-megosztás törvényileg engedélyezetté válik.
  • A nyugtaadási kötelezettség bevezetése 2026. szeptember 1-jére halasztódik.
  • Önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy mentesítik a háziorvosokat és védőnőket a HIPA alól.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az adótörvény-változások túlnyomó része jogszabályszinten stabilizálja az utóbbi években ideiglenesnek tűnő intézkedéseket. Ez egyrészt kiszámíthatóságot ad, másrészt növeli az adminisztratív és felelősségi terheket, különösen a kedvezmények ellenőrzése és a különadók számítása terén.

Könyvelőknek, bérszámfejtőknek, adótanácsadóknak elkerülhetetlen a pontos áttekintés, valamint az év közbeni ügyfélkommunikáció és bérprogram-beállítások frissítése.

***

5percAdó ajánló

A változások jelentősége és összetettsége miatt a PENTA UNIÓ Zrt. 2025. június 3-án ÉLŐ-ONLINE szakmai konferenciát szervez.

A konferencia előadói:

  • Dr. Asztalos Zsuzsanna (osztályvezető, NAV) az szja-mentesség szabályainak elméleti és gyakorlati kérdéseit mutatja be,
  • Dr. Bogdán Zsuzsanna (társadalombiztosítási szakértő) a társadalombiztosítási ellátások – különösen a csed és a gyed – új szabályozására fókuszál,
  • Széll Zoltánné (társadalombiztosítási szakértő) pedig az egyszerűsített foglalkoztatás területén bekövetkező változásokra hívja fel a figyelmet.

A rendezvény célja nemcsak az új szabályok bemutatása, hanem a résztvevők kérdéseinek megválaszolása is, különös tekintettel az átmeneti időszakok gyakorlati nehézségeire.

Ha szeretnél felkészült lenni a témában, ne halogasd, jelentkezz most! >>SZJA, TB és egyszerűsített foglalkoztatás – évközi változások 2025-ben, gyermekekhez kapcsolódó ellátási szabályok változása

Hétindító – 20. hét – Bevallási határidők és egy kis ONYA – Suller Kriszta

Dupla kávét friss péksütivel mindenkinek, mert megérdemeljük! Előttünk áll még a zárások – sajnos azt kell mondjam – nagy része, így ezúton is kitartást kívánok! A héten a járulékbevallási határidőé, valamint áfa és szja bevallásoké a főszerep, de érdemes figyelni az ONYA felületre is, hisz egyre több nyomtatványt találhatunk meg ott.

Járulékbevallási határidő hétfőn

A mai napra esedékesek a járulékbevallások 12-i határidővel, az alábbiak szerint:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében;
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Áfa bevallás

A jövő héten keddre határidősek a havi áfa bevallások, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatások:

  • havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó A60-as adatszolgáltatások (nem megfeledkezve a különleges adózói kör esetlegesen benyújtandó bevallásairól);
  • 01-es bevallások (azoknál, akiknél ez esedékes).

Szja bevallási határidő

Szintén jövő hét kedden határidős az szja bevallások benyújtása azzal, hogy azon magánszemélyek esetében, – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – akik nem tesznek semmit, a tervezet egyszerűen bevallássá válik. Innentől kezdve már csak önellenőrzéssel helyesbíthető!

Az egyéni vállalkozók esetében is május 20-a az szja bevallások benyújtási határideje, ám jó tudni, hogy esetükben a bevallástervezet nem válik automatikusan bevallássá, azokat ki kell egészíteni, vagy a hagyományos, 2453-as bevallást elkészíteni és beküldeni az adóhatósághoz! Ugyancsak nem válik automatikusan bevallássá a tervezet a mezőgazdasági őstermelők és az adószámos magánszemélyek esetében sem.

Beszámolókészítési hajrá

Beszámolási határidő: 2025.05.31., de ténylegesen a hétvége miatt 2025.06.02.

Beszámolás területén kivételesen most a civil szervezetekkel kezdeném:

  • Beszámoló letétbe helyezése (lehet Számviteli törvény szerinti Éves beszámoló, Kormányrendelet szerinti egyszerűsített beszámoló, és egyszerűsített éves beszámoló).
  • Letétbe helyezés fő szabály szerint lehet papír alapú és lehet elektronikus (kötelezően elektronikus egyes szervezeti formáknál és közhasznú státusz fennállása esetén).
  • Közhasznúsági melléklet.
  • Kiegészítő melléklet (normál, számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet, melynek részévé vált a civil törvény szerinti kiegészítő melléklet is az ún. „támogatások bemutatása”).
  • TAO bevallás (vagy helyette TAONY nyilatkozat).
  • Iparűzési adóbevallás ott, ahol ez szükséges.
  • 23KOZ

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Normál cégek:

  • Letétbe helyezés kötelezően elektronikus OBR rendszeren keresztül.
  • Közhasznú jogállással rendelkező non-profit gazdasági társaság közhasznúsági mellékletet is készít, és letétbe is helyezi. (A közhasznú jogállással nem rendelkezőknél ilyen kötelezettség nincs!)
  • TAO vagy KIVA bevallás.
  • NEBIH Élelmiszerlánc Felügyeleti díj bevallása.
  • Iparűzési adóbevallás.
  • Előfordulhatnak egyes statisztikák.

Heti tipp – 23KOZ elszámolása – ONYA

Sajnos egyre több nyomtatvány kerül az ÁNYK helyet az ONYA felületére. Ez igaz pl.: a 23KOZ elszámolásra, melyet az idén először csak ONYA felületen lehet benyújtani. A 23KOZ kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az idén még nem érkeztek a NAV-tól értesítések az érintett, KOZ nyomtatványban szereplő tételekről. Aki bizonytalan, vagy csak ellenőrizni szeretné, az adófolyószámlákon követhető a kiutalás ténye és értéke. Legyünk viszont figyelemmel az ún. tartalékolt összegekre, melyeket csak a korábbi évek KOZ nyomtatványainak követésével tudunk helyesen göngyölíteni.

A NÉBIH élelmiszerlánc felügyeleti díj bevallási formanyomtatványa is ONYA felületen érhető el idéntől.

Mindenkinek kitartást, folyamatosan működő ügyfélkaput! Azoknak, akiknek még vannak feladataik kitartást, akik pedig már készen vannak, jó pihenést kívánok!

***

5percAdó ajánló

Készülj fel az előttünk álló évzárási kihívásokra a >>PentaVideóTár segítségével, ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg kifejezetten az évzáráshoz kötődően. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

Az OSS rendszer – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Nagyon kedvező lehetőség az adminisztráció egyszerűsítésére az OSS rendszer. Azonban pontosan ismernünk kell annak részletszabályait ahhoz, hogy élni is tudjunk vele. Tisztázni kell, hogy milyen ügyletek során alkalmazható, hogyan kell kiállítani a számlát, mi az adóbevallás módja és azt is, hogy hogyan alakul az áfa visszaigénylése ennek a rendszernek a keretein belül.

A 2021. július 1-jétől működő One Stop Shop/Import One Stop Shop egyablakos rendszer azoknak az adóalanyoknak kínál egyszerű ügyintézési lehetőséget a Közösség más tagállamában esedékes hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére, akik, amelyek – nem áfaalany fogyasztóknak, jellemzően magánszemélyeknek az Európai Közösség – letelepedésüktől eltérő – más tagállamaiban nyújtanak szolgáltatásokat, illetve – nem adóalany vevőknek, vagy a közösségi termékbeszerzés tekintetében adófizetésre nem kötelezett adóalany vevőknek értékesítenek Közösségen belüli távértékesítés vagy import-távértékesítés keretében terméket. 

Az OSS és az IOSS-rendszer

Az OSS/IOSS-rendszer alapvetően a Közösség más tagállamában fizetendő hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére szolgál, így például a harmadik országba irányuló termékértékesítések, szolgáltatások, vagy adóalany részére teljesített, adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén nem alkalmazható. 

Az OSS a Közösségen belüli távértékesítések, illetve a szolgáltatásnyújtó letelepedettségétől eltérő tagállamában letelepedett nem áfaalany igénybe vevők részére nyújtott szolgáltatások, míg az IOSS az import-távértékesítések utáni hozzáadottérték-adó bevallására és megfizetésére szolgál. Az OSS-en belül az uniós OSS szolgál a Közösségen belüli távértékesítések és a Közösség területén letelepedett adóalany által másik tagállambeli nem adóalany igénybe vevő részére nyújtott szolgáltatások, míg a nem uniós OSS a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok által EU-tagállambeli nem adóalany igénybe vevők részére nyújtott szolgáltatások utáni héa/áfa bevallására és megfizetésére. Az egyablakos rendszer alkalmazása választható, azonban, ha az adóalany élt a lehetőséggel és az egyablakos rendszer alkalmazását választotta (bármelyik rendszert ezen belül), úgy annak alkalmazása kötelező minden olyan ügyletre vonatkozóan, amelyre az adott egyablakos rendszer alkalmazható.

Az egyablakos rendszerbe való bejelentkezés

Az egyablakos rendszer alkalmazása választható, nem kötelező. Ebből következően nincs előírt határidő a bejelentkezésre. Az Áfa tv. előírása alapján azonban az egyablakos rendszer alkalmazását meg kell, hogy előzze a regisztráció (nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelem).

Az egyablakos rendszerben alapvetően a bejelentést követően teljesített ügyleteket lehet bevallani, ugyanis az egyablakos rendszer a bejelentést követő adó-megállapítási időszak első napjától alkalmazható főszabály szerint. Ugyanakkor a közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 2011/282/EU tanácsi végrehajtási rendelet (Vhr.) lehetővé teszi bizonyos esetekben, hogy a bejelentést megelőzően teljesített ügyletekre is alkalmazni lehessen az egyablakos rendszert (visszamenőleges regisztráció). Abban az esetben, ha olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik, amelyre az egyablakos rendszert (az uniós OSS-t, illetve nem uniós OSS-t) alkalmazni lehetne, és a kérelem benyújtása megtörténik az első értékesítést követő hónap 10. napjáig, úgy az egyablakos rendszert már az első értékesítés időpontjától lehet alkalmazni. Az importséma (IOSS) esetén ez a lehetőség nem áll fenn. Az importsémában az alkalmazás kezdő időpontja az, amikor az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő számára az IOSS alkalmazásához szükséges import-azonosítószámot megállapították.

A Közösségen belüli távértékesítés

Közösségen belüli távértékesítés alatt azokat az ügyleteket értjük, amikor a terméket (ami nem új közlekedési eszköz és nem fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék) az egyik tagállamból egy másik tagállambeli rendeltetési helyre értékesítik nem adóalany vevőnek (vagy közösségi termékbeszerzés tekintetében adófizetésre nem kötelezett adóalany vevőnek) úgy, hogy a terméket az értékesítő, vagy megbízásából más fuvarozza el. 

Főszabály szerint a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helye az a tagállam, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Azaz a teljesítés helye a rendeltetés helye, és a rendeltetési hely szerinti tagállamot illeti meg az adóbevétel. Kivételként a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helye a termék feladásának helye – ennek a tagállamnak a szabályai szerint kell az adókötelezettségeket teljesíteni –, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: 

  • az értékesítő adóalany csak egy tagállamban telepedett le gazdasági céllal, és 
  • a Közösségen belüli távértékesítés keretében más tagállami végső fogyasztók felé értékesített termékek, valamint más tagállami nem adóalany igénybe vevők részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások (telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve elektronikus úton nyújtott szolgáltatások) adó nélküli összesített ellenértéke sem tárgyévben, sem az azt megelőző évben éves szinten nem haladja meg a 10.000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ez az értékhatár belföldi adóalanyok esetében 3,1 millió forint.

A szolgáltatásnyújtás az OSS rendszerben

Kevésbé közismert, hogy nemcsak távértékesítésre, hanem szolgáltatásnyújtásokra is alkalmazható az egyablakos rendszer. Sőt, 2021. július 1-jétől az nem csak a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, hanem minden, a Közösségnek az adóalany letelepedésétől eltérő tagállamában nem adóalanynak nyújtott szolgáltatásra kiterjed. Ha a belföldön székhellyel vagy a Közösségen kívül székhellyel, de belföldön állandó telephellyel rendelkező adóalany ezt a lehetőséget választja, akkor regisztrálhat Magyarországon (ahol letelepedett) az uniós különös szabályozás alkalmazására, és a regisztrációt követően az OSS rendszeren keresztül bevallhatja és befizetheti a más tagállamban teljesített szolgáltatásokra vonatkozó fizetendő adót. 

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogyha a belföldön letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatás a Közösség olyan tagállamában teljesül, ahol az adóalanynak állandó telephelye van, vagy az adott szolgáltatás teljesítésével állandó telephelye keletkezik, ezen ügyletekre az uniós egyablakos rendszer nem alkalmazható, azokra vonatkozóan továbbra is az adott tagállamban – az egyablakos rendszeren „kívül” – kell teljesíteni az adókötelezettségeket. A belföldön gazdasági céllal letelepedett, azaz Magyarországon székhellyel vagy állandó telephellyel rendelkező „normál” belföldi adóalany belföldi adóalanynak vagy belföldi nem adóalanynak nyújtott, belföldön teljesülő szolgáltatása utáni adókötelezettségének azonban nem uniós különös szabály szerint, hanem az Áfa tv. általános szabályai szerint tesz eleget. Tehát ezeket az ügyleteket nem az egyablakos rendszeren keresztül benyújtandó bevallásban, hanem a ’65 számú áfabevallásban kell szerepeltetni.

Számlázási szabályok az OSS rendszerben

Az OSS rendszert alkalmazó adóalanyok annak a tagállamnak a számlázási szabályait kötelesek alkalmazni, amelyben az egyablakos rendszerbe bejelentkeztek. Ennek megfelelően, ha a belföldön letelepedett adóalany Közösségen belüli távértékesítéseit és/vagy a más tagállami nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásait terhelő adófizetési kötelezettségét az egyablakos rendszerben Magyarországon nyilvántartásba vettként teljesíti, akkor ezen ügyletek bizonylatolásakor az Áfa tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy a számlán a termék rendeltetési helyének tagállama által az adott termékre megállapított adómértéket, illetve a vevő tagállama szerint az adott szolgáltatásra megállapított adómértéket kell feltüntetnie.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd alkalmazni az OSS rendszert, vagy csak jobban átlátnád annak részletszabályait, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Az OSS (egyablakos rendszer) A-tól Z-ig című online konferenciáján 2025. 05. 14-én, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna segítségével részletesen átnézzük az egyablakos rendszer lehetőségeit és előnyeit.

Új szja-mentesség – szabályok az anyák részére

Az Országgyűlés 2025. április 29-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely jelentős mértékben bővíti a személyi jövedelemadó-mentességre jogosult anyák körét. Bár a kihirdetés még várat magára, a rendelkezések alapján már most körvonalazhatók azok a főbb pontok, amelyekre a könyvelőknek, adótanácsadóknak és bérszámfejtőknek is érdemes felkészülniük. Az új szabályok bevezetése több ütemben történik, és nemcsak az szja-mentesség, hanem társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatás bizonyos formái is érintettek lesznek.

Bővül a kedvezményezettek köre – életkor és gyermekszám alapján

A három- vagy többgyermekes anyák esetében a szja-mentesség 2025. október 1-jétől életkortól függetlenül lesz érvényesíthető. Ez a változás az eddigi, négygyermekes nőkre vonatkozó kedvezmény kiterjesztését jelenti, hasonló jogosultsági feltételekkel.

Kétgyermekes anyák esetében a mentesség szakaszosan kerül bevezetésre. 2026. január 1-jétől a 40 év alatti, legalább két gyermeket nevelő nők élhetnek a lehetőséggel. A következő években a kedvezmény fokozatosan kiterjed a 40–50, majd az 50–60 év közötti, végül a 60 év feletti kétgyermekes anyákra is.

Emellett 2026-tól új jogosulti körként jelennek meg a 30 év alatti egygyermekes anyák, akik szintén teljes szja-mentességre lesznek jogosultak. A szabályozás célja egyértelműen a fiatal anyák anyagi támogatása és a gyermekvállalás ösztönzése.

Társadalombiztosítási ellátások és foglalkoztatási szabályok is módosulnak

Nemcsak az adózás területén hoz érdemi változásokat az új törvény. 2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) adómentessé válik. További újdonság, hogy a gyermek három hónapos korát követően a csed 70%-a munka mellett is igénybe vehető, amivel a kisgyermekes szülők fokozatos visszatérését kívánják támogatni a munkaerőpiacra.

Szakmai konferencia és podcast– segítség a felkészüléshez

A változások jelentősége és összetettsége miatt a PENTA UNIÓ Zrt. SZJA, TB és egyszerűsített foglalkoztatás – évközi változások 2025-ben, gyermekekhez kapcsolódó ellátási szabályok változása címmel 2025. június 3-án szakmai konferenciát szervez, amely nemcsak a gyermekekhez kapcsolódó adókedvezmények és társadalombiztosítási ellátások módosításait ismerteti, hanem kitér az egyszerűsített foglalkoztatás szabályrendszerének változásaira is. Az esemény során elismert szakértők segítségével tekintjük át az új előírásokat és azok gyakorlati alkalmazását. A konferenciát megelőzően egy rövid podcast-adásban szakértőinkkel közösen körüljárjuk a legfontosabb kérdéseket és várható problémákat, elősegítve ezzel a felkészülést.

A konferencia előadói:

  • Dr. Asztalos Zsuzsanna  – osztályvezető, NAV – az szja-mentesség szabályainak elméleti és gyakorlati kérdéseit mutatja be;
  • Dr. Bogdán Zsuzsanna – társadalombiztosítási szakértő – a társadalombiztosítási ellátások – különösen a csed és a gyed – új szabályozására fókuszál;
  • Széll Zoltánné  – társadalombiztosítási szakértő – pedig az egyszerűsített foglalkoztatás területén bekövetkező változásokra hívja fel a figyelmet.

A rendezvény célja nemcsak az új szabályok bemutatása, hanem a résztvevők kérdéseinek megválaszolása is, különös tekintettel az átmeneti időszakok gyakorlati nehézségeire.

Az elfogadott módosítások nemcsak jelentős adóügyi könnyítést nyújtanak a gyermekes anyák számára, hanem új adminisztratív és értelmezési feladatokat is jelentenek a szakmai szereplőknek. A változásokkal való érdemi felkészüléshez érdemes részt venni a konferencián, ahol gyakorlatorientált, részletes elemzések segítik az eligazodást az új szabályozási környezetben.

Ha szeretnél felkészült lenni a témában, ne halogasd, jelentkezz most! >>SZJA, TB és egyszerűsített foglalkoztatás – évközi változások 2025-ben, gyermekekhez kapcsolódó ellátási szabályok változása

Hétindító – 19. hét – 1%-os elszámolás és adószámos magánszemélyek – Suller Kriszta

Habos kávés jó reggelt kívánok! Remélem, hamarosan minden zárás készen lesz, és aztán élvezhetjük majd a nyár örömeit! A járulékbevallás mellett az áfa és az szja bevallás határideje is közelít, emellett pedig az 1%-os elszámolások és az adószámos magánszemélyek is érdemelnek egy darabot a figyelmünkből.

Járulékbevallási határidő jövő hét hétfőn

Jövő hét hétfőjére esedékesek a járulékbevallások, 12-i határidővel, az alábbiak szerint:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Áfa és szja bevallás határideje közelít

A soron következő határidőnk 20-a:

  • havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó A60 -as adatszolgáltatások (nem megfeledkezve a különleges adózói kör esetlegesen benyújtandó bevallásairól,
  • 01-es bevallások (azoknál, ahol ez esedékes).

A fentieken túl nem feledkezhetünk meg a személyi jövedelemadóval kapcsolatos dolgokról:

  • 24SZJA (azaz 2453-as) bevallások az önadózóknak,
  • az egyéni vállalkozók esetében is május 20-a az szja benyújtási határidő, és részükre is készül tervezet, amit viszont mindig ki kell egészíteni.

1%-os elszámolás

A civilek sajátja – azoknál a szervezeteknél akik kaptak 1%-ot – a KOZ nyomtatványok benyújtása, melyet idén a 2023-as évben kiutalt összegek kapcsán kell benyújtani! Ezen elszámolás benyújtási határideje – a hétvégére tekintettel ténylegesen – szintén június 02-a.

Az egy százalékos forrás kapcsán szeretném felhívni a figyelmet a számvitelben való lekövetésre. Némi zavarra szokott okot adni, hogy a KOZ nyomtatványban a folyósítás évét és az azt követő évet tárgyidőszaknak kell tekinteni. Ennek ellenére a számvitelben az olyan esetekben, amelyekben a költési időszakot megtöri az évforduló, meg kell képezni az elhatárolást! Azon esetekben, ahol bármi okból a 2023-ban folyósított forrást nem sikerült elkölteni, még egy évig tartalékolható a fennmaradt összeg.

Az elszámolás véleményem szerint nem könyvelői kompetencia, sok esetben a szervezet hathatós közreműködése nélkül az elszámolás helyesen nem történhet meg. Ezt támasztják alá az utóbbi időben ezen a területen szerzett ellenőrzési tapasztalatok is.

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Heti tipp – adószámos magánszemélyek

Engedjétek meg, hogy az SZJA bevallások kapcsán felhívjam a figyelmeteket az adószámos magánszemélyekre. Még mindig nagyon sok kifizető nem von tőlük adóelőleget, és – szolgáltatás esetén – nem von le járulékokat és nem fizet utánuk szociális hozzájárulási adót sem, annak ellenére, hogy ez kötelezettsége.

Adószámos magánszemélyeknél tehát nagyon-nagyon résen kell lenni a bevallástervezet elfogadása és átnézése során, az sok esetben részlegesen nem lesz helytálló!

Adószámos magánszemély ügyfeleinket érdemes tájékoztatni a kifizetők irányába tett költségnyilatkozat szabályairól, nagyon fontos, hogy esetükben max. 50% költséghányadról szóló nyilatkozat fogadható be, az e fölötti mértéket tartalmazó nyilatkozatok semmisek. Kifizetői oldalról fontos tudni, hogy a 10%-os költséghányad nyilatkozat hiányában is figyelembe vehető!

Tartsatok ki ebben a határidőktől hemzsegő időszakban, mindjárt itt a vége! Mindenkinek sok erőt, nyugalmat és haladós napokat kívánok!

***

5percAdó ajánló

Készülj fel az előttünk álló évzárási kihívásokra a >>PentaVideóTár segítségével, ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg kifejezetten az évzáráshoz kötődően. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

Hétindító – 18. hét – Bérszámfejtés és helyi iparűzési adó – Suller Kriszta

Kellemes kávézást kívánok így hétfő reggelre mindenkinek!  A kávétokat kortyolgatva nézzük is át, mi is vár ránk ezen a tavaszi héten. Közeledünk májushoz, így nemcsak a bérszámfejtés feladatai válnak aktuálissá, hanem az éves zárlat árnyéka is egyre inkább a nyomunkban van. Mindemellett a civil szervezetek és a sávos helyi iparűzési adó alanyok is figyelmet érdemelnek.

Felkészülés a bérszámfejtésre

A héten beköszönt a május, így lassan aktuálissá válik a bérszámfejtés és az ehhez kapcsolódó feladatok. Benyújtandók lesznek az alábbi bevallások:

  • xx58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • xx08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Fókuszban az éves zárlat – figyeljünk helyi iparűzési adó bevallására

A héten belépünk május csodaszép hónapjába, így egyre fogy az időnk a beszámolók és a hozzá kapcsolódó adóbevallások elkészítésére.

Az éves zárlat során gondolni kell az alábbi bevallásokra, adatszolgáltatásokra:

  • egyszerűsített éves és/vagy éves beszámoló,
  • nem megfeledkezve a kiegészítő mellékletről és az elfogadó jegyzőkönyvi kivonatról,
  • társaságiadó-bevallás, KIVA alanyok esetén KIVA bevallás,
  • helyi iparűzési adó bevallása,
  • különböző éves statisztikai adatszolgáltatások.

Helyi iparűzési adó tekintetében azokban az esetekben, ahol az ügyfél sávos adózást választott 2024. évre, és nincs változás – se abban a tekintetben, hogy áttérne 2025-re a normál iparűzési adó levezetés szabályaira, se abban a tekintetben, hogy értékhatár átlépés miatt átlépett egy másik sávba – ott nem kell bevallást benyújtani.

Tekintettel arra, hogy a márciusi helyi adóelőlegek kiközlésekor sok esetben a sávos fizetendő tételek nem voltak előírva a folyószámlákon 05.31-i dátummal, érdemes újra lekérni a zárás során az érintett helyi adó folyószámlákat, egyeztetni, hogy az előírás megtörtént-e.

A helyi adón túl érdemes minden évben a társaságiadóalap-módosító tényezőket ismételten átfutni, nehogy kimaradjon egy-két jogcím, illetve jelentős kedvezményektől, adóalap csökkentő lehetőségtől elessen az adott cég.

Civil szervezetek és a társasági adó

Civil szervezetek esetében a társaságiadó-bevallást helyettesítő nyilatkozat akkor és csak akkor tehető, ha egy fillér vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási bevétel nem keletkezett az adóévben. Természetesen a nulla értékadatú társaságiadó-bevallás benyújtása is elképzelhető, és helyes megoldás.

Felhívom a figyelmet, hogy ha egy civil szervezetnek ingatlan van a tulajdonában, ingatlannal kapcsolatos bevétele, tevékenysége volt – akár egyéb vállalkozási tevékenység híján is –, akkor sem tehet TAONY nyilatkozatot. Ekkor már mindenképpen lesz társasági adóalap levezetési kötelezettsége! Kiemelten érdemes figyelni arra, hogy az ingatlan tulajdonban tartása mindentől függetlenül kizárja a TAONY nyilatkozat beadását, hiszen pl. a hozzá kapcsolódó ÉCS tételek – hogy a többit ne említsem – növelő-csökkentő tételt képeznek.

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Heti tipp – Sávos helyi iparűzési adó

Sávos helyi iparűzési adót választó ügyfeleinknél az áfa alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár emelkedés okán előfordulhat, hogy a következő év 05.31-ig sávhatár túllépés miatt a korábbi 50 ezer forintos adóterhelés helyett 120 ezer forintos sávba fog átkerülni ügyfelünk. Ugyan mi erre már korábban felhívtuk a figyelmüket, most ismét megtesszük, nehogy jövőre váratlanul érje őket a rendkívüli kiadás, ami a 2025. évet érintően felszámított különbözetből és a 2026. évre 05. 31-i határidővel megfizetendő emelt összegű – 120 ezer forintos – tételből fog összeállni. Természetesen opciós megoldás lehet az is – amennyiben a fizetőképesség indokolja – hogy ezen különbözeteket előre, akár részletekben utalják át az érintettek a helyi adó folyószámlákra!

Tartsatok ki ebben a mindennap új jogszabályt hozó időszakban, az elektronikus ügyintézés szellemének áldása legyen velünk!

***

5percAdó ajánló

Készülj fel az előttünk álló évzárási kihívásokra a >>PentaVideóTár segítségével, ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg kifejezetten az évzáráshoz kötődően. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

 

Hétindító – 17. hét – Negyedéves zárás, bérszámfejtés és fejlesztési tartalék – Suller Kriszta

Remélem mindenki szusszant is egy kicsit a húsvéti ünnepek alatt! A mai naptól viszont nagyon intenzíven kell a munkával foglalkoznunk! Lássuk hát, mi is vár ránk a közeljövőben! Mai napon határidős a negyedéves zárás, de a héten már foglalkozhatunk a bérszámfejtéssel és a beszámolók is egyre közelednek. Mindemellett a fejlesztési tartalék is figyelmet érdemel.

Zárjuk az első negyedévet 

Az ünnepi határidő miatt a mai napra, 22-re határidős: 

  • a havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések,
  • az áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai,
  • a havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor),
  • a KIVA előleg bevallás és megfizetés,
  • a cégautóadó bevallás és megfizetés,
  • a környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése,
  • a 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, kulturális járulék stb.),
  • az OSS bevallás ott, ahol ez szükséges (igaz, a határidő hónap vége).

Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőleg megfizetéséről sem!

Felkészülés a bérszámfejtésre

A héten további extra határidőktől nem kell tartanunk, de javaslom, kezdjünk bele a héten a bérszámfejtési feladatokba, nehogy körmünkre égjen a májusi hajrá.

A bérszámfejtéssel kapcsolatosan a nullás adattartalmú bevallásokat már elkészíthetjük, és a hónap utolsó napján akár be is küldhetjük.

Ráérős időnkben az szja bevallásokat már előkészíthetjük, különös tekintettel a vállalkozókra.

Lassan finisben a beszámolók

A beszámolók kapcsán felhívom a figyelmet a vezető szerv – taggyűlés, tagok gyűlése (egyszemélyes társaság esetén alapító), stb. – elfogadó határozatának szükségességére. Csak olyan beszámoló tehető közzé, melyet az arra jogosult testület elfogadott. Különösen fontos ez a jogi aktus azokban az esetekben, amikor a közzététel felől nem a vezető tisztségviselő, hanem külső megbízott – könyvelő, adótanácsadó, stb. – gondoskodik. A beszámoló közzétevőjének felelőssége egyrészt az, hogy az elfogadott beszámoló kerül közzétételre, másrészt az, hogy a beszámolót és az azt alátámasztó leltárakat, főkönyvi kivonatot a letétbe helyezéstől számított 8 évig őrzi! A számviteli leltárak kapcsán az a meglátásom, hogy a gyakorlatban ez sokszor nem készül el, pedig egy igen fontos aspektusa a beszámolókészítésnek. A számviteli leltárak körébe tartozik pl. a követelések, kötelezettségek leltára és hasonlók, amelyek egyértelműen a könyvelés feladatkörébe tartoznak!

Heti tipp – a fejlesztési tartalék

A fejlesztési tartalék kapcsán kiemelten figyeljünk, hogy lekötött tartalékként is megjelenjen a beszámolóban. Ha ez nem történik meg, akkor nem lehet a társasági adó szempontjából csökkentő tételként figyelembe venni. További fontos pont, hogy társasági adó bevallás a fejlesztési tartalékból eredő adóelőny kihasználása céljából nem önellenőrizhető, így fontos, hogy az eredetileg benyújtott TAO bevallásban szerepeljen ezen tétel. A fejlesztési tartalék egyfajta „előrehozott értékcsökkenési leírás”, erre alaposan fel kell hívni a tulajdonosok, ügyvezetők figyelmét. A fejlesztési tartalék képzése a könyvelés részéről egy ajánlás lehet az ügyfél felé, a döntést a részletek ismeretében neki kell meghoznia! A fejlesztési tartalékok tekintetében éppen ezért, azon ügyfeleknél, ahol ez megképzésre kerül, egy nyilatkozatot íratok alá velük, és a fejlesztési tartalék felhasználási időszakában minden évben tájékoztatom őket a későbbiekben a fordulónapon fennálló tartalék összegéről, és annak felhasználási határidejéről!

Mindenkinek zökkenőmentes beszámolási napokat, haladást, működő ügyfélkaput kívánok!

***

5percAdó ajánló

Ha szeretnél felkészült lenni a számlázás kérdéskörével kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Áfa és számlázás 2025 című online konferenciáján 2025. 04. 29-én, ahol Dr. Csátaljay Zsuzsanna segítségével részletesen, egyedi esetekre lebontva készülhetsz fel a főbb áfa változásokból és az aktuális áfa és számlázási kérdésekből, ráadásul a részvétellel kreditpontjaidat is gyarapíthatod.

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM