Hétindító – 24. hét – A héten célkeresztben a járulékbevallás – Suller Kriszta

Napsütéses szép hetet kívánok mindenkinek! Remélem, már mindenki a lábát lógatja, aki pedig nem, közel van ahhoz, amikor pihenni fog egy kicsit. Persze tudom, megint határidő, épp a havi járulékbevallás fellegei gyülekeznek fejünk felett…

Civil szervezetek 1156-os statisztikai adatszolgáltatása

Június 10-re, keddre határidős a civil szervezetek tavalyi évére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások benyújtása, figyeljünk, hogy a civilek esetében ez se maradjon el!

A járulékbevallás határideje

12-re, azaz a csütörtöki napra határidősek:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Felkészülés az áfa bevallásra

A jövő hét péntekre határidősek a havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó befizetési kötelezettségek, már a héten intenzíven ezen is dolgozhatunk! Nem feledkezhetünk meg a kapcsolódó A60-as adatszolgáltatásokról, és a különleges adózói kör esetleges bevallási és befizetési kötelezettségeiről.

TEÁOR-mizéria

Lassan finisben a TEÁOR számok átjelentése is, a határidő június 30-a. Átjelenteni csak azokban az esetekben kell, ahol az adóhatóság átfordítása nem felel meg a vállalkozás, társaság vagy egyéb szervezet tevékenységi köreinek. Pontosan ezért minden ügyfelünk adóhatóságnál nyilvántartott TEÁOR kódjait át kell fésülnünk, és ott ahol szükséges, módosítást eszközölnünk!

Heti tipp – Figyelj oda mi szerepel az ügyfeleid kiállított számláin!

Egyre többször szembesülök azzal, hogy nem figyeljük, hogy a kiállított számlákon mi az áfa kód. Így – főként alanyi mentes partnereinknél – gyakran előfordul, hogy alanyi mentesként állítjuk ki a tevékenység közérdekű, vagy speciális jellegére mentes számlákat is! Tekintettel arra, hogy az adóhatóság rendszerébe felkerülnek a számlák, így követhetővé vált általuk is, hogy az alanyi mentes keret nagyságrendileg mikor merül ki! Amennyiben a megfelelő mentességet jelző áfa kód nem kerül a számlán beállításra, úgy előfordulhat, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján jelzi, hogy álljon át a számlák kiállítója a normál áfás számlázásra. Amennyiben így járnánk, akkor a számlák helyesbítését soron kívül el kell végezni, és erről az adóhatóságot e-papír formájában értesíteni!

Mindenkinek kellemes nyarat, jó pihenést kívánok!

***

5percAdó ajánló:

A sikeres zárások után, a járulékbevallás előtt ideje 2025. évi kreditpontjaidról is gondoskodni! Válaszd a 3 képzési forma júniusi alkalmai közül a számodra legmegfelelőbbet!

▶️ >>E-LEARNING videók

E-LEARNING továbbképzések folyamatosan elérhetőek, bármikor, rugalmasan haladhatsz segítségükkel és a szabadidődhöz igazítva teljesítheted kötelezettséged.

💻>>ÉLŐ-ONLINE közvetítések és 🏫>>TANTERMI képzések Budapesten

  • 2025. június 11–12. – 16 kreditpont államháztartási szakterületen
  • 2025. június 17–18. -16 kreditpont vállalkozási szakterületen

Nőnek az elérhető kedvezmények a Tao területén – Dr. Németh Nóra

Az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló T/11920. számú törvényjavaslat több tekintetben érinti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao . tv.] rendelkezéseit. A módosítások egy részének hatására már a 2025-ös adóévben emelkedik bizonyos adóalap-kedvezmények korlátja. Csökken az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózókat terhelő adminisztratív kötelezettségek köre. Az előzőek mellett jogszabályi koherenciát elősegítő változásokat is tartalmaz a Tao törvényjavaslat.

A korrekciós tételeket érintő változások a Tao törvényben

Hosszabb ideje nem volt már olyan jellegű változás, amely megemelte volna bizonyos adóalap-csökkentő tételek maximális korlátját. A mostani törvényjavaslat két kedvezmény tekintetében is ilyen jellegű változást eszközöl. A „háromszoros” kutatás-fejlesztési kedvezmény felső határa megháromszorozódik, azaz 50 millió forintról 150 millió forintra nő. Ha az adózó meghatározott szervezetekkel (így például felsőoktatási intézménnyel) írásbeli szerződés alapján közösen folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet, akkor a kutatás-fejlesztési közvetlen költségek háromszorosával csökkenthető az adózás előtti eredmény [Tao. tv. 7. § (17) bekezdés]. Az adózó ilyen jogcímen legfeljebb 50 millió forinttal csökkenthette az adózás előtti eredményét, a változás révén 150 millió forintra emelkedik a kedvezmény maximuma.

Szintén emelkedik az elérhető adóalap-kedvezmény a mikrovállalkozások létszámbővítési kedvezményénél [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés y) pont] is. A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát bővítő mikrovállalkozások által érvényesíthető kedvezmény maximális összege eddig a létszámváltozás és az adóévre vonatkozó minimálbér szorzata volt. Ez az összeg most 50%-kal megemelkedik, hiszen a létszámváltozás és az adóévre vonatkozó minimálbér szorzatának 150%-a lesz a csökkentő tétel. További változást jelent, hogy bővül a kedvezmény érvényesítésére jogosult adózói kör. Az új szabályok alapján már bármely mikrovállalkozás igénybe veheti azt. Azok is, amelyeknél a foglalkoztatottak létszáma legfeljebb 10 fő. A korábbi szabályok alapján a mikrovállalkozások közül is csak a „legkisebbek”, azaz a legfeljebb 5 főt foglalkoztató adózók voltak jogosultak e kedvezményt érvényesíteni.

Mindkét fenti adóalap-csökkentő tétel korlátjának megemelésére vonatkozó új szabály már alkalmazható lesz a 2025-ös adóévben.

Kerékpárokkal összefüggő költségek

Szintén az adóalap megállapítását, egészen pontosan a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeket érinti azon változás, amely az adózó által magánszemélyeknek ingyenesen biztosított kerékpárokkal összefüggő költségekre vonatkozik. Az adózó bizonyos körbe tartozó magánszemélyeknek, így például a munkavállalóknak ingyenesen biztosított kerékpárok révén felmerült költségeit, ráfordításait már most is a „törvény erejénél” fogva a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősítheti, ha a juttatás körülményei megfeleltek a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 9. pontjában foglaltaknak. Az itt leírtak azt is meghatározzák, hogy az adózó emberi erővel hajtott, vagy meghatározott teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárt biztosíthat. A változás az elektromos motorral segített kerékpárokat érinti, a 2025. adóévtől az elfogadott motorteljesítmény 300 W-ról 750 W-ra nő.

Műemléki ingatlanok Tao szempontból

A Tao. tv. kedvezményrendszere kiemelten támogatja a műemléki ingatlanokat érintő beruházásokat, azok felújítását, karbantartását, az ilyen ingatlannal rendelkező cég vagyoni betétjének megszerzését. Módosul a törvényszöveg valamennyi műemlékkedvezmény kapcsán. Kikerül a Tao. tv.-ből a nyilvántartott műemléki értékre és a helyi egyedi védelem alá eső ingatlanokra vonatkozó utalás. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy az ilyen ingatlanok után a jövőben ne járna kedvezmény. A változás hátterében a Tao. tv.-nek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény fogalmi rendelkezéseivel való összhang megteremtése áll. Az említett két körbe tartozó ingatlanok beletartoznak a műemlék ingatlan fogalmába. Így azok továbbra is kedvezményre jogosíthatnak, tartalmi változás e körben tehát nincs.

Megszűnő adatszolgáltatási kötelezettség

Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére áttérő/áttért adózóknak többféle adatszolgáltatást kell teljesíteniük az áttérést megelőző adóévben, illetve az áttérés adóévében. E kötelezettségeket a Tao. tv. 18/D. §-a nevesíti. A törvényjavaslat rendelkezései alapján hatályon kívül helyezésre kerül a Tao. tv. 18/D. § (4) bekezdése szerinti negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség. Az említett előírás alapján az adózók az áttérés adóévében és az áttérést követő adóévben negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-ik napjáig teljesítendő adatszolgáltatásra voltak kötelesek a várható éves adózás előtti eredményükről, adóalapjukról és fizetendő adójukról.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél felkészült lenni a társasági adózást érintő változások terén, így például a kedvezményezett eszközátadáshoz kapcsolódó korrekció, vagy a bizalmi vagyonkezelést érintő szabályok körében, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Friss szabályok és gyakorlati tudnivalók – ÁFA, TAO, KIVA és egyéb kulcsterületek áttekintése című ÉLŐ-online konferenciáján 2025. 06. 16-án, ahol Dr. Németh Nóra, Vira Sándor, Dr. Kovács Attila és Dr. Kovács Ferenc – gyakorlati példákon keresztül – részletesen körüljárják a témát!

Kötelező elektronikus számlázás és archiválás szabályai 2025. július 1-től – Czöndör Szabolcs

2025. július 1-től a villamosenergia- és gázszolgáltatók nem lakossági ügyfeleiknek kizárólag elektronikus számlát adhatnak át. A bevezetés fél éves halasztása segítette a felkészülést, de most minden érintett vállalkozásnak kezelnie kell az e-számlák befogadását. Bár a kötelező elektronikus számlázás a ViDA csomagnak is az egyik fontos része, azonban fontos hangsúlyozni, hogy az idei évben hatályba lépő jogszabályváltozás nem kapcsolódik a ViDA csomaghoz.

Az elektronikus számlák befogadásának szabályai

Jelenleg a papír- és elektronikus számlák jogilag egyenértékűek, ettől eltérni csak jogszabályi rendelkezés esetén lehetséges. Az elektronikus számláknak három alapkövetelményt kell teljesíteni: olvashatóság, eredet hitelessége és adattartalom sértetlensége – a számla teljes életciklusán át. A felek megegyezhetnek a technikai részletekről is, ami hozzájárulhat a hitelesség biztosításához. Ha a számla nem a megállapodott módon érkezik (pl. más csatornán, elektronikus aláírás nélkül), gyanakodni kell annak eredetét illetően. A megegyezés hiányában – például ráutaló magatartás esetén – nehezebb az eredet ellenőrzése, ezért lehet praktikus fontos részletekre kiterjedő megállapodás kötése.

A megfelelő megőrzés biztosítása az áfa törvény és az archiválási rendelet alapján történik, a technikai megoldásoknak illeszkedniük kell a számla típusához. Fontos kiemelni, hogy az archiválási szabályokon az elektronikus számlázási kötelezettség nem változtat.

Kötelező elektronikus számlázás részletei

A 273/2007. és a 19/2009. kormányrendeletek módosítása szerint a villamosenergia- és földgáz-kereskedők, illetve -elosztók számára kötelező lesz az elektronikus számlázás nem lakossági ügyfelek felé 2025. július 1-től. Lakossági ügyfelek továbbra is csak hozzájárulással kaphatnak e-számlát. A kötelezettség nem érinti a számlaképet és a számla adattartalmát sem, így a gyakorlatban legtöbbször PDF formátumú, jobb esetben elektronikus aláírással ellátott számlák jelennek meg szolgáltatói oldalon. 

Az új szabály minden 2025. július 1. után kibocsátott számlára vonatkozik, függetlenül a teljesítés időpontjától, fizetési határidőtől. A számla mellett a módosító számlát, elszámolószámlát is ide kell érteni.

Mivel az elektronikus számlázási kötelezettséget jogszabály írja elő, ezért nem szükséges a szolgáltatónak és a vállalkozónak az elektronikus számlázásról megállapodnia. Tehát ha eddig nem volt a vállalkozással elektronikus számlázásra kiterjedő megállapodás, akkor is elektronikus számlát kell a szolgáltatónak kibocsátania. Ugyanakkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy megállapodás hiányában a számlabefogadó az eredet hitelességét nehezebben fogja tudni ellenőrizni.

Mire nem terjed ki a kötelező elektronikus számlázás?

A kötelezettség csak a nem lakossági ügyfelekre és kizárólag az energiaszolgáltatókra vonatkozik. Például, ha egy egyéni vállalkozó lakossági szerződés alapján használ energiát, akkor nem vonatkozik rá az előírás. Szintén nem tartozik ide, ha egy vállalkozás továbbszámlázza a rezsi költséget – ebben az esetben nem energiaszolgáltatóként jár el. Csak a jogszabályban meghatározott kereskedők és elosztók kötelesek az e-számlázásra, és csak az energiára vonatkozó számlák esetén.

Elektronikus számlák megőrzése

Magyarországon az elektronikus számlákat kizárólag elektronikus formában lehet megőrizni. Az elektronikus számla kinyomtatása csak feldolgozási célból lehetséges, de kétségkívül egyszerűbb elektronikusan feldolgozni ezeket a számlákat. 

A megőrzésnél az adattartalom sértetlenségét, olvashatóságát és elérhetőségét kell biztosítani. Ezt meg lehet oldani elektronikus aláírással, hash-kóddal vagy megfelelő IT-rendszerrel. A megoldásokat a vállalkozás méretéhez és működéséhez szükséges igazítani. Lehetséges archiválási szolgáltató használata, saját szerver kialakítása vagy felhőalapú megoldás választása is. Kerülni érdemes a hosszú távú adatmegőrzés tekintetében megbízhatatlan tárolási módokat (pl. postafiók, helyi számítógép, nem megfelelő mentések).

Az archiválási megoldás kiválasztásánál fontos szempont lehet az időtényező is. Kétségkívül, ha gyorsan kell lépnie egy vállalkozásnak, akkor egy külső szolgáltató, akár egy felhőszolgáltató lehet az ideális választás. A saját archiválási rendszer kialakítása esetén érdemes számításba venni az őrzendő elektronikus dokumentumok (ez bővebb lehet, mint az elektronikus számla!) mennyiségét, az időbeli és térbeli elérhetőség szerepét és a saját rendszer kialakításának és fenntartásának költségeit. Egyik megoldás sem jobb vagy rosszabb, mint a másik, azonban másfajta előnyöket és hátrányokat jelentenek.

Az elektronikus számlázási kötelezettség kétségkívül a számlabefogadó vállalkozásoknak fog nagyobb fejtörést jelenteni, mivel, ha eddig nem vezettek be megfelelő elektronikus számlabefogadási folyamatokat, július 1-jét követően már kénytelenek lesznek. A kisvállalkozásoknál jellemző aluldigitalizáltság jelenti az egyik legnagyobb problémát, ugyanakkor a nagyobb vállalatoknál sem feltétlenül megfelelők a számlabefogadási folyamatok. 

Elektronikus számlabefogadási folyamat kialakítása

Fontos, hogy ne csak egy-egy részterületre koncentráljunk, hanem a teljes folyamatot lássuk magunk előtt. A legtöbb könyvelő, vállalkozás a kötelező elektronikus számlázásnál csak a megőrzésre fókuszál, ugyanakkor a számlabefogadási folyamatot nem gondolják át. Azok a vállalkozások számára lesz könnyebb az elektronikus számlázásra való átállás, amelyek a teljes számlabefogadási folyamatukat – függetlenül azok megjelenési formájától – gondolják végig, és alkotják meg a számukra legjobb megoldást. Nem létezik ugyanis egyetlen jó számlabefogadási folyamat, azt mindig érdemes az adott vállalat, vállalkozás igényeinek, specialitásainak figyelembevételével kialakítani. Ennek persze egy része az archiválás, ugyanakkor a teljes képet érdemes áttekinteni.

Számlabefogadási folyamatot érintő kérdés, hogy a szolgáltató milyen módon vagy módokon bocsátja ki az elektronikus számlát, és ahhoz az érdekeltek (pl. könyvelő) hogyan fog hozzáférni. Például egy e-mailes kibocsátással könnyen létrehozható olyan szabály, hogy a vállalkozás postafiókja automatikusan továbbítsa a számlát a könyvelőnek. De akár a szolgáltató rendszerében be is lehet állítani a könyvelőt, mint ahová megküldésre kerül a számla a vállalkozó e-mail címe mellett. A folyamat megfelelő kézbentartása miatt érdemes lehet a vállalkozónak a könyvelővel egyeztetnie és megfelelő számlatovábbítási és számlafeldolgozási folyamatot kialakítani.

***

5percAdó ajánló:

Szakmai előrelépésre vágysz pénzügy és számvitel területén? Lépj szintet, szerezd meg a tudást, és Tiéd a versenyelőny a Penta Adótanácsadó képzésével!

A lehetőség előtted áll – csak rajtad múlik, hogy élj vele! >>Részletek és jelentkezés

Hétindító – 23. hét – Járulékbevallás és civil szervezetek – Suller Kriszta

Jeges kávés jó reggelt kívánok mindenkinek! Aki már túl van az évzárási hajrán, az szusszanjon egy kicsit, aki még a mai nap ezen dolgozik, annak kitartást! A hét második felében pedig – a beszámolókon túl – elővehetjük a járulékbevallásokat, illetve a civil szervezetek is figyelmet érdemelnek!

Amit ma még beadhatsz, a hétvégére eső határidő miatt:

  • 29 bevallás adatszolgáltatás, a társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról
  • 71 bevallás ott, ahol ez szükséges (jelen esetben ez a más adónem hatálya alá áttérők esetében releváns)
  • KIVA bevallás a kisvállalati adóról (KIVA esetén figyeljünk arra, hogy tudomásom szerint a helyi iparűzési adóban a KIVA alap választása május 31-ig – a hétvége miatt június 2-ig – jogvesztő hatályú!)
  • HIPA helyi iparűzési adóbevallások benyújtása, különös figyelmet fordítva a sávos adózási lehetőség választására
  • Civil szervezetek esetén választható a TAONY nyilatkozat, de csak akkor, ha sem ingatlanhasznosításból, sem vállalkozási tevékenységből nincsen sem bevétele sem ráfordítása a civil szervezetnek, a mai nap e tekintetben jogvesztő hatályú!
  • 23KOZ azon civil szervezeteknek, akik 2023-ban már kaptak 1%-os kiutalást, idén először kötelezően ONYA felületen kell benyújtani
  • ELMDIJ bevallás, idén először ONYA felületen kerül benyújtásra

A beszámolók benyújtására a 05. 31-i határidő vonatkozott, sajnos itt nincs halasztás, mert ezen dokumentum tekintetében a benyújtási határidő a beszámolás fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja!

Járulékbevallások

Aki már a „lábát lógatja”, az felkészülhet a jövő hét csütörtökre határidős járulékbevallási feladatokra:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem elfelejtve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT) Ezen kívül nem feledkezhetünk meg a bevallásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségeinkről sem!

Civil szervezetek rendkívüli járulékbevallása

Felhívom a figyelmet a civil szervezetek esetleges rendkívüli 08-as bevallási kötelezettségére, melyet akkor kell benyújtani, ha az előző év tekintetében reprezentációs keret túllépés történt. A bevallást a keret felettes része alapján kell benyújtani, és eddig a napig kell megfizetni az ebből eredő járulékokat és adókat. Fontos itt is felhívnom a figyelmet, hogy reprezentációnak kizárólag az az ügylet minősíthető, ami megfelel a reprezentáció fogalmának! Fontos, hogy ezt alaposan körbejárják a szerveztek, ami nem minősül reprezentációs kiadásnak, az osztja a normál természetbeni juttatások sorsát, és havi járulékbevallás benyújtási kötelezettség alá tartozik!

Civil szervezetek éves statisztikája

Az idén 06. 10-re határidős a civil szervezetek 1156-os statisztikai bevallása, melyet tehát a héten még kényelmesen be lehet nyújtani.

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Beszámolókon túl… 

Amint letudtuk a beszámolókat, érdemes elővenni az ügyfelek első 5 havi iratanyagát, alapos áttekintés és ellenőrzés céljából. Fontos az is, hogy a zárlati feladatok elvégzése után a nyitás adatait egyeztessük, nehogy később ez elmaradjon. Különösen fontos ez azokban az esetekben, ahol – bármely okból – idejekorán nyitottunk. Sajnos egyre-másra látom az irodánkba érkező anyagokból, hogy a vevők, szállítók analitikája köszönő viszonyban sincsen a főkönyvi számokon szereplő összegekkel, azok több esetben látványos mértékben eltérnek. Nagyon fontos, hogy bár a pénzügyes terület nem elsősorban könyvelői kompetencia, ezen analitikák és a főkönyv közötti anomáliák tisztázásra kerüljenek. Ez természetesen sok esetben nem megy az ügyfél segítsége nélkül. Ahol zárási időszakban nem, vagy nem mindig jut idő ezen tételek kiemelt egyeztetésére, most, akár év közben is sort keríthetünk rá!

Mindenkinek kellemes nyarat, jó pihenést, medenceparti verőfényes szép napokat kívánok!

***

5percAdó ajánló:

A sikeres zárások után ideje 2025. évi kreditpontjaidról is gondoskodni! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Legyél naprakész a PENTA UNIÓ konferenciáinak segítségével!

Diákok foglalkoztatása nyáron – a diákmunka foglalkoztatói szemmel – Széll Zoltánné

Ahogy közeledik a nyári időszak, egyre több vállalkozás és munkáltató számol azzal a lehetőséggel, hogy diákokat alkalmazzon átmeneti munkaerőként. A diákmunka évről évre népszerűbb, hiszen a fiatalok számára ez nemcsak kereseti lehetőséget, de az első munkahelyi tapasztalatot is jelenti – a foglalkoztatók számára pedig rugalmas, szezonális segítséget nyújt.

A diákmunka jogi és társadalombiztosítási háttere

A diákfoglalkoztatás azonban sajátos jogi és társadalombiztosítási hátteret kíván. A foglalkoztatási forma megválasztása nemcsak a diák jövőbeni jogosultságaira, hanem a munkáltató közteherfizetési kötelezettségeire is hatással van.

Az alábbi összefoglaló célja, hogy rávilágítson a legfontosabb tudnivalókra.

Fontos kiindulópont: A diákok önmagukban nem minősülnek biztosítottnak, de meghatározott feltételek mellett jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.

Nem mindegy, hogyan foglalkoztatjuk a diákot!

A nyári diákmunka kapcsán többféle foglalkoztatási forma közül választhat a munkáltató, amelyek eltérő társadalombiztosítási és adózási következményekkel járnak:

Munkaviszony

Munkaviszony keretében foglalkoztatva a diák biztosítottá válik, így társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra – például táppénzre – és nyugdíjjogosultságra is szert tesz.

A diáknak társadalombiztosítási járulékot, a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. A munkáltató részéről érdemes megvizsgálni, hogy a diákmunkás foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó csökkentésére milyen lehetőségei vannak.

A biztosítási kötelezettség a diákra teljes vagy részmunkaidő esetén is fennáll, így a munkáltatónak be kell jelenteni a jogviszonyt a NAV felé a 25T1041-es nyomtatványon, legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt. A jogviszony megszűnését 8 napon belül kell bejelenteni. Határozott idejű munkaszerződés esetén a bejelentést előre kell elvégezni, megadva a kezdő és záró dátumot.

Megbízási jogviszony

A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás a munka jellegétől függően alkalmazható. 

Biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha a havi díjazás eléri a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra vetítve annak harmincad részét. Ha a jövedelem ezt nem éri el, a diák nem válik biztosítottá, és nem keletkezik TB-járulékfizetési kötelezettség. A kifizető akkor is köteles szociális hozzájárulási adót fizetni, ha a jövedelem nem éri el a biztosítotti küszöböt, és kedvezmény sem vehető igénybe.

Ha biztosítási jogviszony keletkezik, a bejelentést a munkaviszonyhoz hasonlóan kell teljesíteni.

Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)

Ez a forma alkalmi vagy idénymunkára (pl. vendéglátás, mezőgazdaság, turizmus) alkalmazható.

Érvényes jogviszony csak akkor jön létre, ha a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a foglalkoztatást. A munkáltató napidíjas közterhet fizet – ennek mértéke 2025-ben több alkalommal változott, és attól is függ, hogy a foglalkoztatás alkalmi vagy idénymunka-e.

A diák nem lesz biztosított, de jogosultságot szerezhet: baleseti egészségügyi ellátásra, álláskeresési ellátásra, és nyugdíjjogosultságra.

Időtartami korlátok (általános szabály): Alkalmi munka: maximum 5 egymást követő nap, havonta legfeljebb 15 nap évente legfeljebb 90 nap ugyanazon munkáltatónál.

Idénymunka: maximum 120 nap egy éven belül ugyanazon munkáltatónál.

Ha a munkáltató és a diák idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 120 napot. 

2025. július 1-jétől új szabály lép életbe

Egy munkavállaló – így a diák is – egy naptári évben legfeljebb 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatásban, összesítve, tehát minden munkáltatóval együtt.

A munkáltató szempontjából ez azt jelenti, hogy 2025. július 1-től azt is figyelembe kell venni, hogy a diák egy évben maximum 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Mindezt úgy, hogy a 2025. évre vonatkozó számításra külön szabályok vonatkoznak.

Iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás

Ez az egyik legnépszerűbb foglalkoztatási forma, mert:

  • rugalmasan alkalmazkodik a tanulmányi időbeosztáshoz,
  • járulék- és szochomentességet biztosít,
  • valamint egyszerűsített adminisztrációval jár. 

A diákok iskolaszövetkezet tagjaként harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében végzik a munkát, így teljesítik a szövetkezet tagságával, a tagsági megállapodásban foglalt személyes közreműködésüket.

A nappali tagozatos diák nem válik biztosítottá, az iskolaszövetkezet pedig:

  • nem fizet utána járulékot vagy szociális hozzájárulási adót,
  • intézi a munkaszervezést,
  • a bejelentést és a kifizetést,
  • elvégzi az adólevonást (ha szükséges) és kiállítja a megfelelő igazolásokat.

25 év alattiak esetében – ha az egyéb feltételek fennállnak – a fiatalok személyi jövedelemadó-mentességet is igénybe vehetnek.

Fontos kérdés!

Foglalkoztatható-e iskolaszövetkezeten keresztül az, aki már befejezte tanulmányait, de újabb képzésbe még nem iratkozott be? Ez mindig a tanulói/hallgatói jogviszony és a diákigazolvány érvényességének időpontjához kötött.

Záró gondolatok a diákmunka tekintetében

A foglalkoztatási forma megválasztása nemcsak költségbeli, hanem társadalombiztosítási és jogi szempontból is stratégiai döntés.

Ha egy vállalkozás diákokat foglalkoztat – akár közvetlenül, akár iskolaszövetkezeten keresztül –, érdemes tisztában lenni a kapcsolódó közteher- és biztosítási kötelezettségekkel.

A jogi tudatosság nemcsak megtakarítást, hanem biztonságot is jelent – mind a diák, mind a foglalkoztató számára.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél felkészült lenni a diákmunka jogviszonytípusaival, azok tb és adózási követelményeivel, valamint a biztosítási jogviszony hiányának kockázataival kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Diákot nyárra? Ne hibázz! – Járulékok, jogviszonyok, gyakorlati tippek című ÉLŐ-online konferenciáján 2025. 06. 17-én, ahol Széll Zoltánné és Dr. Horváth István előadásában – gyakorlati példákon keresztül – részletesen átnézzük a lehetőségeket!

Hétindító – 22. hét – Beszámolók és iparűzési adó – Suller Kriszta

Habos kávés, napsütéses jó reggelt kívánok nektek, bár a beszámolók és egyéb bevallandók „frontja” kicsit intenzív ezekben a napokban. A május végi határidők között nem szabad megfeledkeznünk az iparűzési adó határidős kérdéseiről sem.

Határidős feladatok május végére

A hétvégi határidő miatt a jövő hét hétfőjére, június 02-re határidősek az alábbi bevallások, beszámolók:

  • 29 bevallás adatszolgáltatás a társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról,
  • 71 bevallás ott, ahol ez szükséges (jelen esetben ez a más adónem hatálya alá áttérők esetében releváns),
  • KIVA bevallás a kisvállalati adóról (KIVA esetén figyeljünk arra, hogy tudomásom szerint a helyi iparűzési adóban a KIVA alap választása május 31-ig jogvesztő hatályú!),
  • HIPA helyi iparűzési adóbevallások benyújtása, különös figyelmet fordítva a sávos adózási lehetőség választására,
  • civil szervezetek esetén jogvesztő hatályú határidővel választható a TAONY nyilatkozat, de csak akkor, ha sem ingatlanhasznosításból, sem vállalkozási tevékenységből nincsen se bevétele, se ráfordítása a civil szervezetnek,
  • 23KOZ azon civil szervezeteknek, akik 2023-ban már kaptak 1%-os kiutalást,
  • és természetesen a beszámolók letétbe helyezése, cégeknél OBR felületen, civileknél OBH irányába.

Civil szervezetek statisztikai adatszolgáltatása

Június 12-ig nem feledkezhetünk meg a civil szervezetek esetleges 08-as járulék bevallási kötelezettségeiről azokban az esetekben, amelyekben az előző év (2024) tekintetében reprezentációs keret túllépés történt. Ezekben az esetekben ugyanis rendkívüli bevallási kötelezettség keletkezik ezen szervezeteknél.

Iparűzési adó sávosan vagy normál módon

Az iparűzési adó tekintetében a sávos adózási mód választására lehetőség van. Ennek kapcsán kiemelten figyeljünk a következőkre:

  • Ha már a korábbi években JOGSZERŰEN választottad a sávos adózási módot az ügyfeleddel egyetértésben, és nincs sávváltás, valamint továbbra is a sávos adózást választjátok, akkor nincs teendőd bevallás benyújtása kapcsán. Az adót befizetni 05. 31-ig (06.02-ig) kell!
  • Ha már a korábbi években JOGSZERŰEN választottad a sávos adózási módot az ügyfeleddel egyetértésben, de sávváltás van – akár le, akár fel, esetleg kicsúsztál a sávos választási lehetőség felső határából – akkor mindenképpen kell bevallást benyújtanod, és az adót 05. 31-ig (06.02-ig) rendezned!
  • Amennyiben sávos adózásról normál adózásra váltanál, vagy normál adózásról sávosra váltanál, akkor mindenképpen bevallást kell benyújtani 05. 31-ig (06.02-ig)!
  • Amennyiben 2024-es év folyamán alakult a vállalkozás, akkor a 2024-es év tekintetében is a bevallásban jelölheted a sávos adózási mód választást! Kiemelten felhívom a figyelmet, hogy ez csak újként létrejött adózókra igaz, és ebben az esetben számolni kell azzal, hogy a tavalyi évre pótlólag és az idei évre egyszerre – 06.02-i határidővel fogják az adót előírni!

Heti tipp – Iparűzési adó egyéni vállalkozók esetében

Egyéni vállalkozók esetében is – függetlenül az SZJA bevallási határidőtől – 05.31. (06.02.) a helyi iparűzési adó bevallás benyújtásának határideje. A fentiekben leírtak rájuk is vonatkoznak, ám ezen túl kiemelt figyelemmel kell lennünk a szünetelőkre is!

  1. Amennyiben a szünetelés elérte a tavalyi évben egybefüggően a 180 napot, akkor a 181-dik naptól az iparűzési adót megfizetni nem kell, viszont a bevallás benyújtása kötelező! Igaz ez az egész évben szünetelőkre is!
  2. Amennyiben a sávos iparűzési adó hatálya alól kilép a vállalkozás (igaz ez cégekre is), akkor a következő évre 2025.06.02-vel és 2026.03.16-tal be kell vallani a korábbi sávra vonatkozó adóterhet 2025-re teljes, 2026-ra fele mértékben. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. Azokban az esetekben, ahol vélhetően ez az előleg nem válik majd iparűzési adóvá, érdemes már most, a határidőig, az önkormányzati portálon adóelőleg mérséklést kérni akár teljesen, akár részlegesen. A nyomtatvány lehetővé teszi, hogy mind a 2025., mind a 2026. évi előlegre egyszerre adjuk be a kérelmet!

A fentiek tekintetében a határidő jogvesztő, tehát mindenképpen be kell nyújtani a helyi adó bevallásokat 05. 31-ig (06.02-ig)! Fontos az is, hogy a bevallás benyújtása előtt az önkormányzati portálon ellenőrizd a folyószámlát, mert a sávos adózási módok előírása sok önkormányzat esetében az eredeti bevalláshoz képest módosított formában került előírásra, javításra. Ilyen esetben fontos tisztázni a folyószámla tételeit.

Erre a hétre mindenkinek sok erőt és kitartást kívánok!

***

5percAdó ajánló

A mindennapokhoz és az évzárási teendők még hátralévő kihívásaihoz is nagy segítséget jelent a >>PentaVideóTár, ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg, kifejezetten az évzáráshoz kötődően és számos más témában is. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

A diákok iskolaszövetkezet által történő – nem csak – nyári foglalkoztatásának munkajogi szabályai – Dr. Horváth István

A nyári szünidő tökéletes alkalom a diákoknak a pénzkeresetre. Másik oldalról nézve pedig a munkáltatóknak kiváló lehetőség az igénybe vehető munkaerő kínálat szezonális bővülése. A diákok foglalkoztatásának egyik legnépszerűbb módja az iskolaszövetkezeteken keresztül történő alkalmazás. Tekintsük hát át a Szövetkezeti törvényben szabályozott, a munkaerő kölcsönzésre hasonlító foglalkoztatási és szolgáltatási konstrukció szabályozását, iskolaszövetkezet tagjának munkavégzését a külső szolgáltatás fogadójánál.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény [Szöv. tv.] rendelkezik többek között az egyes sajátos szövetkezetekről, melyekre a Szöv. tv.-ben foglalt eltérésekkel kell a Polgári Törvénykönyv [Ptk.] szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni [6. §].

Az iskolaszövetkezet:

  • a középfokú iskolával, a kollégiummal, illetve az alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók,
  • a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek, és
  • a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók

számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint szakirányú oktatási, illetve gyakorlati képzésük elősegítésére.

Az iskolaszövetkezet

  • a nevében köteles viselni az „iskolaszövetkezet” megnevezést, továbbá
  • tevékenységének összhangban kell állnia a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve felsőoktatási intézmény pedagógiai és képzési célkitűzéseivel, az nem veszélyeztetheti a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézmény működését, a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat [Szöv. tv. 7. § (1)-(3) bek.].

E szövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagja lehet, melyek 90%-a olyan természetes személy, aki nevelési-oktatási intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel tanulói vagy felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. Továbbá az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja [Szöv. tv. 8. § (3)-(5) bek.].

A külső szolgáltatás nyújtása – munkajogi szabályokkal

Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni. Ennek tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak [Szöv. tv. 10/A. §]. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony: az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a Munka Törvénykönyvének [Mt.] Szöv. tv.-ben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására. E tekintetben ez a konstrukció abszolút egyezik az Mt. munkaerő-kölcsönzésre irányadó szabályaival, miszerint a kölcsönvevőt illeti meg a foglalkoztatással kapcsolatos utasítási jog.

Szabadság és díjazás alkalmazása

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha

  • a feladatteljesítés tartama a napi 6 órát meghaladja, napi 20,
  • ha a napi 9 órát meghaladja, további napi 25 perc munkaközi szünetet,
  • két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden 13 feladatteljesítéssel töltött nap után 1 nap szabadság jár. A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg [Szöv. tv. 10/B. § (1) – (6) bek.]. Ezek a minimumok a 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet szerint 2025. január 1.-től a minimálbér esetében havi bruttó 290 800 forint, a garantált bérminimumra jogosító feladat ellátásakor 348 800 forint. Miután e díjazások alapbér jogcímén munkaviszonyban a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén járnak, véleményem szerint az említett két minimálbér teljes összegben is csak akkor jár, ha a feladatteljesítés napi időtartama az általános teljes napi munkaidőt eléri.

Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel [Szöv. tv. 13/A. §].

Különös szabályok 18 és 16 éves életkor alatt

Ha az iskolaszövetkezet tagja a 18. életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is –, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor [Szöv. tv. 11. § (1) bek.].

A hivatkozott rendelkezések a következők: Az Mt. 4. §-a alapján tekintetükben a nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására a törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkezet 16.  életévét be nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet a vele jogviszonyban álló nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, illetve a szakképző intézmény szakmai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, vagy amely kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez [Szöv. tv. 11. §].

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél felkészült lenni a diákmunkát érintő jogi kérdésekkel és járulékokkal kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Diákot nyárra? Ne hibázz! – Járulékok, jogviszonyok, gyakorlati tippek című ÉLŐ-online konferenciáján 2025. 06. 17-én, ahol Széll Zoltánné és Dr. Horváth István előadásában – gyakorlati példákon keresztül – részletesen átnézzük a lehetőségeket!

Hétindító – 21. hét – SZJA benyújtás, zárlati feladatok, nonprofit beszámoló – Suller Kriszta

Mindenki igyon egy dupla kávét, a zárási hajrában, szerintem nincs könyvelő, akire ne férne rá! A héten határidősek az áfa bevallások, az szja benyújtás, de fontos odafigyelni a zárlati feladatokra, valamint a nonprofit gazdasági társaságok beszámolójára is!

ÁFA bevallási határidő 

A héten keddre határidősek a havi áfa bevallások, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatások:

  • havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó A60-as adatszolgáltatások (nem megfeledkezve a különleges adózói kör esetlegesen benyújtandó bevallásairól);
  • 01-es bevallások (azoknál ahol ez esedékes).

SZJA benyújtási határidő

Szintén kedden határidős a 2024. évi szja bevallások benyújtása. Több éve minden magánszemély részére készül bevallási tervezet az adóhatóság által, mely az e-Szja felületen érhető el. Ez a tervezet bevallássá válik minden olyan magánszemély részére, akinek nincsen egyéni vállalkozása, és május 20-án éjfélig önmaga a tervezetet nem fogadja el. Nem KATA alany egyéni vállalkozók, őstermelők és adószámos magánszemélyek esetében a bevallás minden esetben kiegészítést igényel, hiszen a vállalkozásra vonatkozó adatokat mindenképpen rögzíteni szükséges a bevallásban.

Zárlati feladatok összefoglalása cégeknek, civil szervezeteknek

Úgy gondolom, nem árt összefoglalni mire is kell egy-egy zárlat során figyelni:

  • xx29-es bevallás adatszolgáltatás, a társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról.
  • TAONY (társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat) civil szervezetek esetében.
  • xx71-es bevallás ott, ahol ez szükséges (jelen esetben ez a más adónem hatálya alá áttérők esetében releváns).
  • xxKIVA Bevallás a kisvállalati adóról (KIVA esetén figyeljünk arra, hogy a helyi iparűzési adóban a KIVA alaphoz kötött helyi iparűzési adóalap választása május 31-ig /idén 06.02./ jogvesztő hatályú!).
  • Számviteli beszámoló letétbe helyezése a választott formában.
  • XXHIPAK Helyi iparűzési adó bevallás benyújtása azoknak, akik nem választották, vagy nem választhatták az ún. sávos adózást, illetve azoknak, akiknél a sáv le-, illetve felfele módosult. Nagyon fontos, hogy azokban az esetekben, ahol az adóalanyiság év közben alakulás jogcímén keletkezett, be kell adni a bevallást mindenképpen a határidőig, ha a sávos adózást szeretnék választani a tavalyi és/vagy a 2025-ös évre.
  • 23KOZ Elszámolás civil szervezetek esetében, melyben a 2023-as évben kiutalt SZJA 1%-os forrás felhasználásáról és/vagy tartalékolásáról kell elszámolni. Az elszámolás benyújtási határideje a beszámoló benyújtási határidejével esik egybe!

Nonprofit gazdasági társaságok beszámolója

A nonprofit gazdasági társaság elsősorban cég, így főszabály szerint a normál számviteli szabályok mentén választott beszámoló formában kell a beszámolót elkészíteni és közzétenni. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságok esetében kötelező a közhasznúsági melléklet letétbe helyezése, mely alapján a közhasznúsági mutatók éppúgy ellenőrizhetővé válnak, mint egy civil szervezet esetében. A közzététel során ezt külön dokumentumként tudjuk csatolni. Azon nonprofit gazdasági társaságok esetében, akik tervezik, hogy közhasznú státuszba vételüket kérik, szintén kötelező a közhasznúsági melléklet letétbe helyezése. Így tehát akinél felmerül erre az igény, azoknál a szervezeteknél fontos, hogy ez letétbe helyezésre kerüljön!

Heti tipp

A helyi iparűzési adók kapcsán pl. a tartósan szünetelő egyéni vállalkozók, esetleg kiüresedő, végelszámolás előtt álló cégek esetében célszerű lehet a sávos adózás helyett a normál adózásra áttérni. Olyan esetekben, ahol a sávos adózásból ki szeretne lépni az adózó, 24HIPAK nyomtatványt kell benyújtani. Fontos azonban itt megemlíteni, hogy ezekben az esetekben 05.31-ig (idén 06.02.), az előző évi tételes adó kerül előlegként előírásra, míg 2026.03.16-ig annak a fele kerül adóelőlegként előírásra. Annak érdekében, hogy ne kelljen feleslegesen invesztálni a törvény erejénél fogva így megképzett adóelőlegekbe, amennyiben a körülmények indokolják, érdemes már most adóelőleg mérséklési kérelmet előterjeszteni az érintett önkormányzatokhoz! Fontos azt is tudni, hogy az adóelőleg mérséklési kérelem egyszerre, mindkét előlegre is előterjeszthető!

Az ügyfélkapu szellemének áldását kérve az OBR rendszer fennakadás mentes működésére, mindenkinek gyors és hatékony munkavégzést kívánok!

***

5percAdó ajánló

A mindennapokhoz és az évzárási teendők még hátralévő kihívásaihoz is nagy segítséget jelent a >>PentaVideóTár ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg, kifejezetten az évzáráshoz kötődően és számos más témában is. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

Adótörvény-változások 2025–2026: fókuszban a különadók, kedvezmények és adminisztratív szabályok

Adótörvény-változások 2025-2026 – A Parlament elé került klasszikus „salátatörvény” (T/11920) számos adózási és járulékszabályt módosít, köztük több olyat is, amely már 2025-ben, illetve 2026-tól érdemben befolyásolja a könyvelői, adótanácsadói feladatokat. A szabályozás immár törvényi szintre emel számos, eddig kormányrendeletben szereplő átmeneti szabályt.

Kiemelt adótörvény-változások szakmai fókuszban

Különadók tartósítva

A kiskereskedelmi különadó, az energiaellátók jövedelemadója, a banki különadó és a biztosítási pótadó 2026-ban is fennmaradnak. Törvénybe foglalásuk stabilitást, valamint kiszámítható kötelezettséget jelent a nagyvállalati szektorban – az adóalapok, sávok és kulcsok változása miatt a tervezés kiemelt feladat.

SZJA – új kedvezmények, és új korlátok a SZOCHO vonatkozásában

  • Az anyák kedvezményeinek (2, 3, 4+ gyermek) 2025. május 12-én már kihirdetett új törvényi szabályokra vonatkozó SZJA törvénybeli hivatkozások mellett a jelenlegi javaslat új korlátokat is bevezet: a nyugdíjas nők SZOCHO-mentessége éves átlagkereset négyszereséig alkalmazható, e felett SZOCHO-kötelezettség keletkezik.
  • Újdonság az is, hogy önfoglalkoztatóknál (pl. egyéni vállalkozók, őstermelők) is korlátozódik a SZOCHO-mentesség.
  • A családi pótlék adómentes bevételnek minősül az SZJA törvény rendszerében.
  • Bevezetésre kerül a tervezet szerint az SZJA törvényben egy 12%-os különbözeti bírság, arra az esetre, ha a kedvezmények jogalap nélkül kerülnek érvényesítésre.

ÁFA – alanyi adómentesség változása

  • Az alanyi mentesség 18 millió forintos értékhatára törvényi szintre kerül.
  • Bővülnek a megszűnési esetek (pl. haláleset utáni tevékenység folytatása).
  • Utazásszervezésnél egyszerűsödik a számlázás.

Társasági adó és mikrovállalkozói kedvezmény

  • A mikrovállalkozói foglalkoztatói kedvezmény mértéke 150%-ra nő, és a felső létszámkorlát 5 főről 10 főre bővül.
  • Kedvező változás az IFRS-t alkalmazóknak: megszűnik az első két évre előírt negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség.

Adóeljárás, NAV, adótitok

  • A NAV különböző eljárási egységei közötti adótitok-megosztás törvényileg engedélyezetté válik.
  • A nyugtaadási kötelezettség bevezetése 2026. szeptember 1-jére halasztódik.
  • Önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy mentesítik a háziorvosokat és védőnőket a HIPA alól.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az adótörvény-változások túlnyomó része jogszabályszinten stabilizálja az utóbbi években ideiglenesnek tűnő intézkedéseket. Ez egyrészt kiszámíthatóságot ad, másrészt növeli az adminisztratív és felelősségi terheket, különösen a kedvezmények ellenőrzése és a különadók számítása terén.

Könyvelőknek, bérszámfejtőknek, adótanácsadóknak elkerülhetetlen a pontos áttekintés, valamint az év közbeni ügyfélkommunikáció és bérprogram-beállítások frissítése.

***

5percAdó ajánló

A változások jelentősége és összetettsége miatt a PENTA UNIÓ Zrt. 2025. június 3-án ÉLŐ-ONLINE szakmai konferenciát szervez.

A konferencia előadói:

  • Dr. Asztalos Zsuzsanna (osztályvezető, NAV) az szja-mentesség szabályainak elméleti és gyakorlati kérdéseit mutatja be,
  • Dr. Bogdán Zsuzsanna (társadalombiztosítási szakértő) a társadalombiztosítási ellátások – különösen a csed és a gyed – új szabályozására fókuszál,
  • Széll Zoltánné (társadalombiztosítási szakértő) pedig az egyszerűsített foglalkoztatás területén bekövetkező változásokra hívja fel a figyelmet.

A rendezvény célja nemcsak az új szabályok bemutatása, hanem a résztvevők kérdéseinek megválaszolása is, különös tekintettel az átmeneti időszakok gyakorlati nehézségeire.

Ha szeretnél felkészült lenni a témában, ne halogasd, jelentkezz most! >>SZJA, TB és egyszerűsített foglalkoztatás – évközi változások 2025-ben, gyermekekhez kapcsolódó ellátási szabályok változása

Hétindító – 20. hét – Bevallási határidők és egy kis ONYA – Suller Kriszta

Dupla kávét friss péksütivel mindenkinek, mert megérdemeljük! Előttünk áll még a zárások – sajnos azt kell mondjam – nagy része, így ezúton is kitartást kívánok! A héten a járulékbevallási határidőé, valamint áfa és szja bevallásoké a főszerep, de érdemes figyelni az ONYA felületre is, hisz egyre több nyomtatványt találhatunk meg ott.

Járulékbevallási határidő hétfőn

A mai napra esedékesek a járulékbevallások 12-i határidővel, az alábbiak szerint:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében;
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Áfa bevallás

A jövő héten keddre határidősek a havi áfa bevallások, az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatások:

  • havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó A60-as adatszolgáltatások (nem megfeledkezve a különleges adózói kör esetlegesen benyújtandó bevallásairól);
  • 01-es bevallások (azoknál, akiknél ez esedékes).

Szja bevallási határidő

Szintén jövő hét kedden határidős az szja bevallások benyújtása azzal, hogy azon magánszemélyek esetében, – ide nem értve az egyéni vállalkozókat – akik nem tesznek semmit, a tervezet egyszerűen bevallássá válik. Innentől kezdve már csak önellenőrzéssel helyesbíthető!

Az egyéni vállalkozók esetében is május 20-a az szja bevallások benyújtási határideje, ám jó tudni, hogy esetükben a bevallástervezet nem válik automatikusan bevallássá, azokat ki kell egészíteni, vagy a hagyományos, 2453-as bevallást elkészíteni és beküldeni az adóhatósághoz! Ugyancsak nem válik automatikusan bevallássá a tervezet a mezőgazdasági őstermelők és az adószámos magánszemélyek esetében sem.

Beszámolókészítési hajrá

Beszámolási határidő: 2025.05.31., de ténylegesen a hétvége miatt 2025.06.02.

Beszámolás területén kivételesen most a civil szervezetekkel kezdeném:

  • Beszámoló letétbe helyezése (lehet Számviteli törvény szerinti Éves beszámoló, Kormányrendelet szerinti egyszerűsített beszámoló, és egyszerűsített éves beszámoló).
  • Letétbe helyezés fő szabály szerint lehet papír alapú és lehet elektronikus (kötelezően elektronikus egyes szervezeti formáknál és közhasznú státusz fennállása esetén).
  • Közhasznúsági melléklet.
  • Kiegészítő melléklet (normál, számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet, melynek részévé vált a civil törvény szerinti kiegészítő melléklet is az ún. „támogatások bemutatása”).
  • TAO bevallás (vagy helyette TAONY nyilatkozat).
  • Iparűzési adóbevallás ott, ahol ez szükséges.
  • 23KOZ

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Normál cégek:

  • Letétbe helyezés kötelezően elektronikus OBR rendszeren keresztül.
  • Közhasznú jogállással rendelkező non-profit gazdasági társaság közhasznúsági mellékletet is készít, és letétbe is helyezi. (A közhasznú jogállással nem rendelkezőknél ilyen kötelezettség nincs!)
  • TAO vagy KIVA bevallás.
  • NEBIH Élelmiszerlánc Felügyeleti díj bevallása.
  • Iparűzési adóbevallás.
  • Előfordulhatnak egyes statisztikák.

Heti tipp – 23KOZ elszámolása – ONYA

Sajnos egyre több nyomtatvány kerül az ÁNYK helyet az ONYA felületére. Ez igaz pl.: a 23KOZ elszámolásra, melyet az idén először csak ONYA felületen lehet benyújtani. A 23KOZ kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az idén még nem érkeztek a NAV-tól értesítések az érintett, KOZ nyomtatványban szereplő tételekről. Aki bizonytalan, vagy csak ellenőrizni szeretné, az adófolyószámlákon követhető a kiutalás ténye és értéke. Legyünk viszont figyelemmel az ún. tartalékolt összegekre, melyeket csak a korábbi évek KOZ nyomtatványainak követésével tudunk helyesen göngyölíteni.

A NÉBIH élelmiszerlánc felügyeleti díj bevallási formanyomtatványa is ONYA felületen érhető el idéntől.

Mindenkinek kitartást, folyamatosan működő ügyfélkaput! Azoknak, akiknek még vannak feladataik kitartást, akik pedig már készen vannak, jó pihenést kívánok!

***

5percAdó ajánló

Készülj fel az előttünk álló évzárási kihívásokra a >>PentaVideóTár segítségével, ahol számos friss, 2025-ös szakmai előadás videóját találod meg kifejezetten az évzáráshoz kötődően. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal. A havidíj a próbaidőszak után is mindössze 1990 Ft.

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM