Merre tovább e-kereskedelem, avagy mit kell tudni a július 1-jén életbe lépő szabályváltozásokról? – Rozgonyi Sándor

Ha egy adótanácsadó vagy könyvelő meghallja azt a szót, hogy „vám”, hajlamos reflexből átirányítani az ügyfelet egy vámügynökséghez. „Mi áfával foglalkozunk, a vám a vámspeditőrörök asztala” gondolnák teljesen jogosan. Csakhogy a határokon átnyúló e-kereskedelem (e-commerce) robbanásszerű fejlődése az elmúlt években olyan mértékben mosta össze az adójog és a vámjog határait, hogy ma már egyetlen hazai vállalkozás pénzügyi tanácsadója, könyvelője sem engedheti meg magának a téma mellőzését.

Ebben cikkben röviden körbejárjuk a téma legfontosabb sarokpontjait.

A statisztikák szerint 2025-ben Magyarországra elképesztő mennyiségű, több mint 204 millió e-kereskedelmi áru (kis csomag) érkezett, miközben Európa egészét tekintve ez a szám megközelítette 4,5 – 5 milliárd darabot. Ez a gigantikus, szinte felfoghatatlan csomag tömeg nemcsak a logisztikai láncokat, hanem a vám- és adóhatóságokat is teljesen új kihívások elé állította. A helyzet tarthatatlanná vált, így az Európai Unió radikális lépésre szánta el magát. Teljesen átírta és átírja a kis értékű import küldemények vámkezelési és adózási szabályait.

De miért volt erre szükség, milyen lépcsőfokokon jutottunk el a mai szabályokhoz, és melyek az e-kereskedelem alapfogalmai (IOSS, OSS, SA, H7), amelyeket egy adótanácsadónak, könyvelőnek is kötelező készség szinten ismernie? Nézzük meg a részleteket!

Miért borította fel az EU a korábbi status quót?

Az e-kereskedelem vámszabályainak gyökeres megváltoztatása mögött alapvetően 3 nyomós ok húzódik meg:

  • az EU költségvetési bevételeinek védelme,
  • a hazai és uniós kereskedők versenyhátrányának felszámolása, valamint
  • az e-kereskedelmi termékekkel elkövetett visszaélések megfékezése.

A jogalkotók sokáig úgy gondolták, hogy a pár eurós küldemények (pl. egy filléres telefontok vagy bizsu) tételes vám- és áfa kalkulációja és ezek beszedése olyan aránytalanul nagy adminisztratív terhet róna mind a vámhatóságok, mind a postai, logisztikai vállalkozásokra, ami egyszerűen nem éri meg a ráfordított energiát. Emiatt évtizedekig éltek a különböző vám- és áfa mentességi érték szabályok.

A másik kritikus pont a csalások folyamatos növekedése volt. A 150 euró mentességi határ tág teret engedett a szisztematikus visszaéléseknek. A külföldi eladók rutinszerűen alulértékelték a csomagokat (pl.: a valójában 300 eurós elektronikai cikkeket 40 eurós értéken jelentették be vámkezelésre). Sok esetben a nagyobb megrendeléseket mesterségesen több kisebb küldeményre osztották szét, hogy mindegyik beleférjen a vámmentességi értékhatár alá. Mivel az EU-s vámhatóságok képtelenek manuálisan ellenőrizni napi több millió csomag valós értékét, így az EU lépni kényszerült.

A vám- és áfamentes keretek változásai

A szabályozás természetesen nem egyetlen nap alatt változott meg. Egy tudatosan felépített, több lépcsőből álló folyamatról van szó, amely a digitalizáció előrehaladásával vált lehetővé.

Nézzük meg a vám- és adómentes értékhatárok változásainak idővonalát!

2021. július 1. előtt – „A régi szép idők”

Ebben az időszakban még teljes nyugalom uralkodott a kisértékű importáruk piacán. Két kulcsfontosságú küszöbérték létezett:

  • 22 EUR érték alatt: A küldemények teljesen mentesek voltak mind a behozatali vám, mind az áfa alól.
  • 22 EUR és 150 EUR érték között: Az áru vámmentes volt, de az import áfát már meg kellett fizetni a vámkezelés során.
  • 150 EUR felett: Áfát és vámot is fizetni kellett az importált áru Kereskedelmi Vámtarifában meghatározott vámtétele alapján.

2021. július 1. – „Az áfamentesség halála”

Ez volt az igazi sokkterápia a piac számára. Az EU ekkor eltörölte a 22 EUR alatti küldemények importáfa-mentességét. Ettől az időponttól kezdve a 3. országból érkező minden egyes küldeményre kötelezővé vált a vámárunyilatkozat benyújtása, és minden importált termék után áfát kellett fizetni, ugyanakkor a 150 eurós vámmentességi küszöb továbbra is életben maradt.

2023-2025. – „Az Uniós Vámreform előkészítése”

Az Európai Unió 2023-ban elhatározta a teljes Uniós Vámkódex (vámjogszabályok) modernizációját, amelynek egyik alapja az EU Customs Data Hub.

Az EU Customs Data Hub egy központosított, modern adatbázis, amely a jövőben felváltja a tagállamok különálló nemzeti vámügyi informatikai rendszereit, egységesítve az adatok kezelését az Európai Unióban. A rendszer mesterséges intelligencia segítségével elemzi a benyújtott adatokat, így a hatóságok hatékonyabban szűrhetik ki a kockázatokat, miközben a megbízható gazdálkodók számára jelentősen leegyszerűsödik és felgyorsul a vámkezelési folyamat.

Bár ezt a gigantikus informatikai átállást eredetileg későbbi időpontra tervezték, de bizonyos EU-s tagállamok a tarthatatlan e-kereskedelmi importnyomás miatt elérték, hogy a szabályokat a tervezettnél korábban hozzák meg. Az Uniós Vámreform első lépcsője az e-kereskedelem szabályainak megváltozása és bevezetése lett.

2026. február 11.: „A vámmentesség elvi eltörlése”

Ezen a napon lépett hatályba a mérföldkőnek számító 2026/382/EU tanácsi rendelet, amely hivatalosan és véglegesen eltörölte a 150 euró alatti elhanyagolható értékű küldemények vámmentességét. Ezzel megszűnt a korábbi kiskapu, innentől kezdve elvileg minden nem uniós áru után vámot kell fizetni, értékhatártól függetlenül.

2026. július 1. – „A 3 eurós átalányvám és az átmeneti időszak kezdete”

Mivel az EU Customs Data Hub még nem épült ki teljesen, így az EU-s jogalkotók bevezettek egy átmeneti időszakot a 2026. július 1. és 2028. július 1. közötti időszakra. Annak érdekében, hogy elkerüljék a logisztikai katasztrófát és a bonyolult vámteher számításokat, a 150 euró alatti e-kereskedelmi csomagokra egy egyszerűsített, küldeményként és tételenként fix 3 EUR összegű átalány vámot vezettek be. Ezt az átalányt kell alkalmazni a legnépszerűbb e-kereskedelmi csatornákon beérkező árukra is.

Az e-kereskedelem alapfogalmai

Ahhoz, hogy ügyfeleinknek tanácsot tudjunk adni, tisztáznunk kell azt a négy legfontosabb betűszót és pontos fogalmukat, amelyek meghatározzák, hogyan jut el egy áru külföldről a magyar vevőhöz és mikor, hogyan folyik be az adó, illetve a vám összege a nemzeti vámhatóságokhoz.

OSS (One Stop Shop – Egyablakos Rendszer)

Az OSS az Európai Unión belüli e-kereskedelem motorja, amely a nem közvetlenül 3. országból importált áruforgalomhoz kapcsolódik, hanem EU-n belüli (tagállamok közötti) távértékesítésre szolgál. Lényege, hogyha egy magyar webshop német, francia vagy olasz magánszemélyeknek értékesít terméket, és a forgalma meghaladja a tízezer eurós értékhatárt, akkor a vevő országának áfáját kell felszámítania. Hogy ne kelljen minden egyes EU-s tagállamban külön adószámot igényelnie és adóbevallást benyújtania, a NAV-on keresztül az OSS rendszerben egyetlen összesített negyedéves bevallással és utalással rendezheti az összes külföldi tagállam felé fennálló áfafizetési kötelezettségét.

IOSS (Import One Stop Shop – Import Egyablakos Rendszer)

Az IOSS a közvetlenül 3. országokból (pl. Kínából) történő kis értékű importra szabott speciális rendszer, amely a 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldeményekre vonatkozik.

Hogyan működik? Amikor a magyar magánszemély megrendeli a terméket az IOSS-be regisztrált külföldi webshopból vagy platformról (pl. Temu), a platform már a vásárlás pillanatában felszámítja a 27%-os magyar áfát

A vámkezelés folyamata: Amikor a csomag megérkezik pl. a Budapesti repülőtérre (vámhatár), a vámeljárás során a rendszer látja a küldő IOSS azonosítóját, így az áruk után az áfa nem kerül kiszabásra, hiszen ezt a vevő a vásárlás során már megfizette. A platformszolgáltató (pl. Temu, Aliexpress stb.) pedig havonta, az egyablakos rendszeren keresztül utalja át az összegyűjtött áfát az érintett tagállamoknak.

Vámfizetési kötelezettség július 1 után: Bár az IOSS csomag továbbra is mentes az import áfa alól, a beérkezéskor a fix 3 eurós átalány vámot itt is meg kell fizetni tételsoronként, melyet az áru birtokosa vagy közvetett vámjogi képviselője (un. nyilatkozattevő) vall be és fizet meg a NAV-nak. A NAV által kiadott tájékoztató szerint a 3 eurós vám összegét nyilatkozattevőnként és naponta összevontan fogja a NAV megállapítani. A vámhatározatot a Tárhelyen fogja közölni az ügyfelekkel.

SA (Special Arrangements – Különös szabályozás)

Mi történik akkor, ha a külföldi webáruház nincs regisztrálva az IOSS rendszerbe, azaz a vásárlótól nem szedik be az áru után fizetendő Áfa összegét? Ilyen esetben alkalmazzák az un. SA eljárást.

Az SA lényege egy olyan könnyítés, amelyet kifejezetten a csomagokat szállító postai szolgáltatók, futárszolgálatok alkalmazhatnak. A vámkezelés során a posta vagy a futárcég bejelenti a vámhatóság felé, hogy az SA szabályait kívánja alkalmazni. A vámhatóság az import áfát és az új szabályok szerinti fix 3 EUR átalányvámot nem azonnal, csomagonként szedi be, hanem halasztott fizetést engedélyez. A posta a csomag kézbesítésekor szedi be az áfát és a vámot a magyar címzettől. Ezután meghatározott időszakonként összevontan, együttesen vallja be és fizeti meg ezeket az összegeket a NAV részére.

H7 árunyilatkozat (Csökkentett adattartalmú vámárunyilatkozat)

A normál kereskedelmi import során egy rendkívül összetett adattartalmú vámárunyilatkozatot (úgynevezett H1 vámárunyilatkozat) kell benyújtani a vámhatóságnak. Az e-kereskedelem milliós csomagszáma miatt az ilyen típusú vámárunyilatkozat megbénítaná az EU-s Vámhatóságok vámárunyilatkozat feldolgozási rendszerét.

  • Ennek elkerülése érdekében az EU-s vámjogszabályban létrehoztak egy csökkentett adattartalmú elektronikus üzenetet, amelyet H7-es vámárunyilatkozatnak hívunk. Ez a speciális vámárunyilatkozat kimondottan a 150 euró alatti, korlátozás alá nem eső küldemények szabad forgalomba helyezésére (import vámkezelése) szolgál.
  • A H7-es vámárunyilatkozaton nem szükséges a teljes, 10 jegyű vámtarifaszámot megadni, elegendő csupán a vámtarifaszám első 6 karakterét feltüntetni. Ez óriási könnyebbség a vámkezelési eljárás során. Hiszen nem kell teljesen pontosan meghatározni az áru jellegét, elegendő csak „árucsoport” szinten azonosítani.
  • Fontos változás, hogy 2026 július 1-től minden egyes beküldött H7-es vámárunyilatkozat tételsora után automatikusan fizetendővé válik a 3 eurós átalány. Ez alól nincs kivétel, függetlenül attól, hogy IOSS vagy SA eljárásban érkezett-e az áru.
  • További szigorítás kerül bevezetésre 2026. november 1-től, amikortól a H7-es vámárunyilatkozaton kötelező lesz megadni a termék egyedi cikk-, vagy gyári számát is (Product Identifiers – PIDs, mint pl. SKU, GTIN, EAN kódok), ami elengedhetetlen a pontos azonosításhoz és a visszaélések kiszűréséhez.

Hogyan működik a 3 eurós átalányvám a gyakorlatban?

Ki fizeti meg a vámot?

A vámtartozás jogilag a vámárunyilatkozat elfogadásával keletkezik. A gyakorlatban az adós az IOSS / SA rendszer használója, vagy az őt képviselő vámügynök (közvetett vámjogi képviseleti eljárásban) lesz a nyilatkozattevő. Azaz a NAV felé ők lesznek a vámfizetésre kötelezettek.

Mit jelent a tételsoronkénti számítás?

Ha egy csomagban több különböző termék van, akkor a 3 euró nem csomagonként, hanem a H7-es vámárunyilatkozat tételsorainak száma szerint kerül megfizetésre. Ha pl. a csomagban 3 különböző vámtarifaszám alá tartozó termék található, akkor 3 x 3 euró, azaz 9 euró vámot kell fizetni. De ha a csomagban 3 db azonos vámtarifaszám (első 6 jegy) alá tartozó termék van, akkor a fizetendő vám összege csak 1 x 3 euró.

Milyen árfolyammal kell a vámot számolni?

Nem kell naponta figyelni az árfolyamot. A 3 eurós havi árfolyamot a NAV az Európai Központi Bank által publikált hivatalos HUF árfolyam alapján számítja.

Hogyan szabja ki a NAV a fizetendő vámot?

A H7-es vámárunyilatkozat, valamint az IOSS és SA fizetési módok alkalmazása esetén a NAV összevont határozatban napi összesítésben, nyilatkozattevőnként összesítve közli a fizetendő vám összegét.

Mi történik, ha a csomag értéke meghaladja a 150 Eurót? 

Ebben az esetben a vámhatóság az importált árut a kereskedelmi vámtarifa vámtételével fogja vámkezelni. Könnyen előfordulhat azonban az az eset, hogy a 149 euró kosárértékű, de sok terméket tartalmazó csomag vámja a tételenkénti 3 euró miatt magasabb lehet, mint a 151 euró értékű ugyanilyen csomagnak. A magasabb értékű csomag esetén (terméktől függően) a vámtarifa vámtételeit alkalmazva akár alacsonyabb is lehet a vám összege.

Ki fogja beszedni a 3 eurós vám összegét?

Erre vonatkozóan nincs még pontos gyakorlati ismeretünk. Valószínűsíthetően a termék megrendelésekor fogja a webáruház vagy a platformszolgáltató a vám összegét beszedni a vásárlótól, majd ezt a vámkezelés során a vámhatóságnak megfizetni. A másik lehetőség, hogy a vámkezelés után, a csomag kézbesítésekor kerül majd a vám összege beszedésre. Azonban ez az eljárás számos kérdést vet fel, pl. a vámok megfizetése és módja a futárnál, vagy a készpénz pénzkezelés, így nem valószínű ennek tömeges elterjedése.

Az Európai Bizottság asztalán szerepel egy további javaslat is, az úgynevezett uniós kezelési díj (Union handling fee) bevezetésére. Ez a vámkezelés adminisztratív költségeit fedezné. Ennek pontos összegéről és az őszi bevezetésének pontos dátumáról azonban nem született végleges döntés. Iparági hírek szerint ennek összege 3 euró körül alakulna, amelyet csomagonként kellene megfizetni a vámeljárás során. A bevezetés várható ideje 2026. november 1. lenne, a már korábban említett kötelező termékazonosítók alkalmazásával egyidőben.

Összegzés

Az e-kereskedelem vámszabályainak szigorítása és a 3 eurós átalányvám bevezetése az átfogó EU-s vámreform olyan stratégiai eszköze, amely igyekszik felszámolni a hazai és EU-s kereskedők versenyhátrányát, és hatékonyan védeni az uniós piacot a 3. országokból dömpingáron érkező, sok esetben bizonytalan eredetű és minőségű termékektől.

A digitalizált központosított adatközpont (EU Customs Data Hub) és a kötelező termékazonosító bevezetése célzott automatizált támogatást nyújt a nemzeti vámhatóságoknak a csalások kiszűrésére. Mindeközben a korábbi mentességek eltörlése jelentősen növeli a tagállami költségvetések vámbevételeit.

Hasznos linkek, további információk az e-kereskedelem témakörében:

NAV: https://nav.gov.hu/vam/e-kereskedelem

EU Vámreform / 3 euró vám alkalmazásának szabályai (angol):

Magyar Vámügyi Szövetség: www.mvsz.eu

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói.

Hétindító – 27. hét – Zárások és KIVA előleg – Suller Kriszta

Tombol a nyár, úgyhogy a jegeskávé fogyasztását mindenkinek kifejezetten ajánlom, egyenesen védőital! A kávénkat kavargatva azonban muszáj beszélnünk a határidőkről is! A héten érdemes előkészítenünk a negyedéves és féléves zárásokat, de a KIVA előleg bevallások is figyelmet érdemelnek.

Figyelj kiemelten az egyéni vállalkozó ügyfeleidre!

Mivel ez a hét „határidőszegény”, én ilyenkor amiben tudok, előre dolgozom. Negyedév lévén nem maradhat el a VSZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók előlegfizetése, járulékbevallása és befizetése, valamint az átalányadózók járuléktételeinek bevallása és befizetése sem. Szintén 12-re határidős a KATA megfizetése is a szokásos rendben!

Zárjuk a második negyedévet és az első félévet is

És mindeközben gőzerővel közelít a negyedév, így a maradék időnkben annak előkészületeivel foglalkozhatunk. Lássuk hát, mi is az, amire még nyáron is figyelmet kell fordítani.

  • Havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések;
  • Áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai;
  • Havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (Figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor.);
  • Félév lévén célszerű az éves státuszú ügyfeleinkre is gondolnunk, több esetben előfordulhat már ilyenkor értékhatár túllépés;
  • KIVA előleg bevallás és megfizetés;
  • Cégautóadó bevallás és megfizetés;
  • Környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése;
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás stb.);
  • Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőlegek megfizetéséről sem.

Heti tipp – KIVA előleg bevallások

Gőzerővel közelít – negyedév lévén – a KIVA előleg bevallások határideje is. Ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet, hogy azon KIVA alany cégek esetében, ahol a beszámoló elfogadása kapcsán osztalék jóváhagyására került sor a második negyedév folyamán, ott a KIVA előlegfizetés kapcsán a jóváhagyott osztalékkal, mint KIVA alap növelő tétellel számolni kell, ezt be kell vallani, a rá eső KIVA összegét pedig be kell fizetni! Fontos az ő esetükben, hogy az osztalék forrása pontosan meghatározásra kerüljön, ugyanis előállhat olyan eset, amikor korábbi – KIVA időszak előtti – eredménytartalék kerül az osztalékkifizetés alapjául bevonásra, és ez a tétel természetesen nem tartozik a KIVA növelő tételei közé!

Köszönöm, hogy végig olvastátok soraimat, mindenkinek kellemes nyaralást, pihenést kívánok!

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói, amelyek már elérhetők a PENTA UNIÓ honlapján.

Változások a vendégmunkás foglalkoztatása területén – Dr. Pintér Miriam

2026. június 6-i hatállyal módosult a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló 450/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet. A nyilvánosságban sokszor csak vendégmunkás stopként hivatkozott intézkedés ugyan szűkíti a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásához kapcsolódó lehetőségeket, közel sem biztos, hogy a kívánt hatás elérésére alkalmas.

Vendégmunkás-tartózkodási engedély

A változások nyomán vendégmunkás-tartózkodási engedély a továbbiakban sem munkaerő-kölcsönzés céljából, sem saját állományban történő foglalkoztatás céljából nem adható ki. E változás a már kiadott, érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedély alapján történő foglalkoztatás jogszerűségét nem érinti, a már vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók az engedélyükben meghatározottak szerint továbbra is foglalkoztathatók. A változások hatálybalépésekor már vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók esetében emellett a továbbiakban is lehetőség lesz az engedély meghosszabbítására, illetve újbóli kiadására, ennek megfelelően a jelenleg már Magyarországon dolgozó munkavállalók továbbfoglalkoztatását a hatóság a jövőben is engedélyezheti, a munkavállalók foglalkoztatását aktuális engedélyük lejárta okán a változások következtében nem szükséges végleg megszüntetni. 

Foglalkoztatási célú tartózkodási engedély

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadásának feltételeit a jogszabály-módosítás nem érinti, arra tehát továbbra is csupán Örményország, Georgia, illetve a Fülöp-szigetek állampolgárai lehetnek jogosultak. 

Lényeges lehet ugyanakkor, hogy a Fülöp-szigetek kapcsán a továbbiakban már egyedileg szükséges vizsgálni, hogy az ország rendelkezik-e Magyarországon olyan, a Fülöp-szigetek által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér, illetve kötött-e Magyarországgal vagy az Európai Unióval visszafogadási megállapodást. Előbbi feltétel teljesülését eddig egy KKM közlemény állapította meg, ennek visszavonásával a feltétel teljesülését a hatóság a továbbiakban egyedileg vizsgálja. E változásnak ugyanakkor az engedélyezés gyakorlatára vélhetően – legalábbis a kormányrendelet bevezető részében foglaltak alapján – nem lesz hatása és a Fülöp-szigetek állampolgárai továbbra is részesülhetnek foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyben. Nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy a közlemény visszavonása után a minisztériumi álláspont is megváltozik a Fülöp-szigetek magyarországi irodája, valamint állampolgárai foglalkoztatása vonatkozásában. 

A munkaerő-kölcsönzés lehetőségei

Habár a jelenlegi változások a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet szabályait nem érintik, annak 20. § (1) bek. k) pontjában meghatározott rendelkezése a fenti változások tükrében különös jelentőséget nyer. E szabály szerint ugyanis a szakhatóság nem köteles a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának támogatását megtagadni, ha annak foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzést valósít meg, amennyiben a foglalkoztató olyan minősített kölcsönbeadó, aki a regisztrációs és foglalkoztatási díjat megfizette. E szabályra tekintettel a harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása jogszabály alapján foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel is lehetséges, legalábbis a szakhatósági támogatásnak jogszabályi akadálya nincs. E lehetőség a kérelmezők számára ugyan korábban is nyitva állt, ám a kifejezetten munkaerő-kölcsönzés céljából kedvezőbb feltételeket biztosító vendégmunkás-tartózkodási engedély mellett a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt a gyakorlat a belső állományban történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó engedélynek tekintette, így munkaerő-kölcsönzési célú felhasználása eddig nem volt jellemző. A hatóság e tárgykörhöz kapcsolódó álláspontja, illetve gyakorlata ennek okán nem is ismert, a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély munkaerő-kölcsönzés céljából történő kiadása ennek hiányában a gyakorlatban biztosra jogszabályi akadály hiányában sem vehető.

***

5percAdó ajánló

A nemzetközi foglalkoztatás, a külföldi munkavégzés és a határon átnyúló munkaviszonyok egyre összetettebb társadalombiztosítási kérdéseket vetnek fel. Az uniós koordinációs szabályok, a kétoldalú egyezmények és a folyamatos jogszabályi változások miatt ma már elengedhetetlen a naprakész, speciális szaktudás.

Ezt a célt szolgálja a PENTA UNIÓ Zrt. >>Minősített Nemzetközi TB Szakértő képzése képzése, amely magas szintű szakmai keretek között nyújt átfogó ismereteket a nemzetközi TB legfontosabb területeiről.

Magyar áfa külföldieknek, külföldi áfa magyaroknak: fordított adózás és ugyanaz a hiba a határ két oldaláról – Dr. Sztankó Dániel

A határon átnyúló ügyletek áfahibái ritkán fakadnak abból, hogy az adótanácsadó nem ismeri a szabályt. Sokkal gyakrabban abból, hogy a helyes szabályt az ügylet rossz oldalára alkalmazzuk. Egy külföldi cég értékesít Magyarországon, és sietve bejelentkezik, holott a belföldi fordított adózás feleslegessé tette volna a regisztrációt. Egy magyar vállalkozás csendben árukészletet halmoz fel egy németországi raktárban, és a németországi bejelentkezési kötelezettségéről csak akkor szerez tudomást, amikor megérkezik az adóhatósági értesítés. Mindkét irányban a következmény – mulasztási bírság, késedelmi pótlék, elvesztett ügyfélbizalom – végül a tanácsadó asztalán landol. Ez a cikk azt járja körül, hol rejlenek ezek a csapdák, és hogyan ismerhetők fel, mielőtt az ügyfél venné észre őket.

Minden a teljesítési helynél kezdődik

A határon átnyúló áfa legjobb szakmai reflexe, ha leszokunk arról a kérdésről, hogy „hol bejegyzett a cég?”, és helyette azt kérdezzük: „hol van a teljesítés helye, és ki köteles ott megfizetni az adót?” Az adóalanyok közötti (B2B) szolgáltatások fő szabálya szerint a teljesítés helye az, ahol a megrendelő letelepedett (a 2006/112/EK héa-irányelv 44. cikke; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény – a továbbiakban: Áfa tv. – 37. § (1) bekezdése). A nem adóalany részére nyújtott (B2C) szolgáltatásnál a teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó letelepedéséhez igazodik (47. cikk, illetve a 45. §). A felek illetősége önmagában nem perdöntő – csak annyiban számít, amennyiben meghatározza, hol letelepedett és hol nyilvántartásba vett az adott fél.

A kivételek ezután metszik ki azokat az eseteket, ahol ez a logika nem érvényesül: az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás ott adózik, ahol az ingatlan fekszik (héa-irányelv 47. cikk; Áfa tv. 39. §), a rendezvényre való belépés, a személyszállítás, a vendéglátás és a rövid távú bérbeadás pedig saját szabályt követ. Aki előbb a teljesítési helyet térképezi fel, és csak utána tér rá az adófizetésre kötelezett személyére és a bejelentkezésre, a határon átnyúló hibák túlnyomó részét elkerüli.

Külföldi cégek Magyarországon: mikor segít a fordított adózás?

A bejelentkezés a kivétel, nem a reflex

A magyar teljesítési hellyel bíró ügyletet teljesítő külföldi vállalkozásnak nem kell automatikusan bejelentkeznie. Az Áfa tv. 139–140. §-a alapján, ha a belföldön nem letelepedett értékesítő olyan vevőnek értékesít terméket vagy nyújt szolgáltatást, aki maga is belföldön nyilvántartásba vett adóalany, az adófizetési kötelezettség a belföldi fordított adózás szabálya szerint a vevőre száll át. Magyarország él a héa-irányelv 194. cikke szerinti, opcionális általános fordított adózási mechanizmussal – és éppen itt téved a külföldi ügyfél, mert számos tagállam ezzel a lehetőséggel nem él. Az a tanács, amelyet egy más tagállambeli vállalkozás otthon kapott, Magyarországon az ellenkezőjére fordulhat.

Gyakorlati következmény: mielőtt egy külföldi ügyfél magyar bejelentkezését kezdeményeznénk, tisztázzuk, hogy a magyar vevő nyilvántartásba vett adóalany-e. Ha igen, a fordított adózás az adott ügylet tekintetében rendszerint feleslegessé teszi a regisztrációt. A bejelentkezés elsősorban akkor válik kötelezővé, ha a vevő nem adóalany, ha az ügylet B2C jellegű, vagy ha a külföldi vállalkozás belföldön árukészletet tart, illetve olyan tevékenységet végez (például ingatlanhoz kapcsolódó munkát), amely helyi kötelezettséget keletkeztet.

Az állandó telephely nem azonos a telephellyel

E terület legkártékonyabb fogalmi tévedése, ha az áfabeli állandó telephelyet (fixed establishment) és a közvetlen adózás szerinti telephelyet (permanent establishment) összemossuk. Eltérő szabályok vonatkoznak rájuk, és eltérő eredményre vezetnek. Az áfa szerinti állandó telephely a kellő mértékű állandóságot, valamint a szolgáltatás fogadásához vagy nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket kívánja meg, ahogyan azt a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet 11. cikke meghatározza. A társasági adó szerinti telephely ezzel szemben az OECD Modellegyezmény 5. cikkét és a társasági adóról szóló törvényt követi.

Az Európai Unió Bírósága az áfabeli fogalmat következetesen szűkítette. A leányvállalat önmagában nem keletkezteti az anyavállalat állandó telephelyét (Dong Yang, C-547/18); az azonos cégcsoporthoz tartozó, kapcsolódó szolgáltatást nyújtó társaság sem (Berlin Chemie, C-333/20); a bérgyártó pedig pusztán azzal, hogy bérmunkát végez, nem hoz létre állandó telephelyet a megbízójának (Cabot Plastics, C-232/22). A kérdés azért perdöntő, mert az állandó telephely léte dönti el, ki köteles az adót megfizetni  – a téves megítélés pedig minden egyes ügylet hibás számlázásába gyűrűzik tovább.

Compliance a bejelentkezés után: valós idejű adatszolgáltatás

Az a külföldi vállalkozás, amely ténylegesen bejelentkezik Magyarországon, az Unió egyik legszigorúbb compliance-környezetébe lép be. A számla kötelező adattartalmát az Áfa tv. 169. §-a szabályozza; a számlázó programmal kiállított számlának meg kell felelnie a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletnek; a számlaadatokat pedig valós időben kell továbbítani az adóhatóság felé a NAV Online Számla rendszeren keresztül. Magyarország évekkel az uniós digitális adatszolgáltatási követelmények előtt bevezette a kötelező valós idejű jelentéstételt, így az időszaki bevalláshoz szokott külföldi ügyfelek gyakran felkészületlenül érik a magyar rendszer azonnaliságát.

Pénzügyi képviselő vagy közvetlen bejelentkezés

A harmadik országban letelepedett adóalanynak főszabály szerint pénzügyi képviselőt kell megbíznia a magyarországi bejelentkezéshez (Áfa tv. 148–150. §), míg az uniós letelepedésű vállalkozás közvetlenül is bejelentkezhet. A pénzügyi képviselő egyetemlegesen felel, ezért a képviselő megválasztása valódi kockázati kérdés, nem pusztán formaság.

Magyar cégek külföldön

A határon átnyúló értékesítés és a vele járó kötelezettségek

Kimenő irányban a termék Közösségen belüli értékesítése az Áfa tv. 89. §-a alapján adólevonási joggal járó adómentes ügylet, feltéve, hogy a tartalmi és adatszolgáltatási feltételek teljesülnek. A B2B szolgáltatás a fő szabály alá esik, és a megrendelőnél adózik, aki a fordított adózást alkalmazza. Két alaki kötelezettségről könnyű megfeledkezni: az összesítő nyilatkozatról (A60), valamint a „fordított adózás” kifejezés számlán való feltüntetéséről az Áfa tv. 169. § n) pontja alapján. Bármelyik elmulasztása gyakori – és teljességgel elkerülhető – bírságforrás.

Mikor kényszerül a magyar vállalkozás külföldi bejelentkezésre

A más tagállambeli bejelentkezést jellemzően az váltja ki, ha a vállalkozás ott árukészletet tart, ha az ott fekvő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt (héa-irányelv 47. cikk), ha helyszíni munkát végez, vagy ha rendezvényt szervez és a célország szerinti szabályozás nem alkalmaz erre fordított adózást. A vevői készlet (call-off stock) egyszerűsítés (Áfa tv. 12/A. §, amely a héa-irányelv 17a. cikkét ülteti át) elodázhatja az egyébként felmerülő bejelentkezést, de csak szigorú feltételek és határidők között – és a vállalkozásoknak pontosan tudnia kell, hol érnek véget ezek a határok.

OSS, IOSS és háromszögügylet: a többszörös regisztráció elkerülése

A termékek Közösségen belüli, nem adóalanyok részére történő (B2C) távértékesítésénél az egységes, 10.000 eurós értékhatár és az egyablakos rendszer (One Stop Shop) lehetővé teszi, hogy a magyar e-kereskedő egyetlen magyar bevallásban vallja be a valamennyi tagállamban fizetendő adót, ahelyett, hogy mindegyikben külön bejelentkezne. Az importra vonatkozó IOSS ugyanezt a funkciót látja el az alacsony értékű import esetében. B2B viszonylatban a háromszögügylet egyszerűsítése (Áfa tv. 91. §) mentesíti a köztes szereplőt a célország szerinti bejelentkezés alól egyes láncügyletekben.

A külföldön felmerült előzetes áfa visszaigénylése

A más tagállamban felmerült áfa a 2008/9/EK irányelv szerinti elektronikus visszatérítési eljárás keretében igényelhető vissza; a harmadik országban felmerült áfa pedig a tizenharmadik irányelv (86/560/EGK) alapján, a viszonosság feltételével. A buktatók eljárásjogiak: a tárgyévet követő szeptember 30-i határidő, az eltérő tagállami formai követelmények.

ViDA: a két irányt összekötő fonál

A 2025-ben elfogadott VAT in the Digital Age (ViDA) csomag mindkét oldalt átalakítja három pillér mentén: digitális adatszolgáltatás és e-számlázás, a platformgazdaság különös szabályai, valamint az egységes áfa-regisztráció. A nem letelepedett értékesítők szempontjából a fordított adózási mechanizmus megerősítése és az egyablakos rendszer kiterjesztése éppen a fentebb leírt terheket hivatott csökkenteni a kényszerű külföldi bejelentkezések visszaszorításával. Mivel a csomag a következő években fokozatosan lép hatályba, a tanácsadónak a konkrét cikkszámokat és dátumokat mozgó célpontként kell kezelnie, és a kihirdetett, egységes szerkezetbe foglalt szöveggel kell ellenőriznie, mielőtt ügyfélmunkában támaszkodik rájuk. Az irány azonban világos: kevesebb bejelentkezés, több adatszolgáltatás, és még nagyobb felelőssége a helyes teljesítésihely-elemzésnek.

Gyakorlati döntési checklista

  • Először azonosítsd, hogy mely ügyletet teljesít a vállalkozó.
  • Ez követően határozd meg az ügylet teljesítési helyét; az adófizetésre kötelezettet és a bejelentkezést csak ezután vizsgáld.
  • Külföldi ügyfél magyar bejelentkezése előtt ellenőrizd, alkalmazandó-e a fordított adózás.
  • Minden ügyben válaszd külön az áfabeli állandó telephelyet a közvetlen adózás szerinti telephelytől.
  • Kimenő árukészletnél, ingatlannál vagy rendezvénynél időben teszteld a külföldi bejelentkezés kiváltó okát.
  • Mérlegeld az OSS-t, IOSS-t, a vevői készletet és a háromszögügyletet, mielőtt a többszörös regisztrációt választanád.

***

5percAdó ajánló

Ha szeretnél eligazodni a határon átnyúló ügyletek áfaszabályai között, mikor szükséges külföldi áfaregisztráció, illetve milyen gyakorlati kérdések merülnek fel a magyar és nem magyar vállalkozások áfakezelésében, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Hungarian VAT for non-Hungarians and non-Hungarian VAT for Hungarians című online, ANGOL nyelvű konferenciáján 2026.07.02-án, ahol Dr. Sztankó Dániel közérthetően mutatja be a legfontosabb tudnivalókat.

Hétindító – 26. hét – Áfabevallási határidő és felkészülés a negyedévre – Suller Kriszta

Habos kávés jó reggelt nektek! Remélem, többen pihenéssel töltitek már az időt! A nyár gőzerővel dübörög ugyan, de mi azért a héten sem fogunk unatkozni, itt az áfabevallási határidő és a negyedéves zárásokat is érdemes már elkezdenünk.

Áfabevallási határidő

A hétvégére eső határidő miatt a mai napra, június 22-e, hétfőre határidősek a havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó befizetési kötelezettségek, nem megfeledkezve a kapcsolódó A60-as adatszolgáltatásokról, és a különleges adózói kör esetleges bevallási és befizetési kötelezettségeitől sem (pl. alanyi mentesek EU beszerzései, stb).

Járulékbevallások – különös tekintettel a negyedévre is!  

Legközelebb – a hétvégi határidő miatt – július 13-ra lesz határidős: 

  • xx58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • xx08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Nem feledkezhetünk meg a bevallásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségeinkről sem!

Egyéni vállalkozók is negyedévet zárnak

Felhívom a figyelmet, hogy negyedév lévén, nem maradhat el a VSZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók előlegfizetése sem, mely szintén július 13-ra lesz határidős! Az átalányadózók és a vállalkozói szja-t alkalmazók esetében is negyedévente kell a járulékbevallást benyújtani, és az adókat, járulékokat megfizetni! Azon ügyfelek esetében, akik az idén váltak átalányadózóvá, célszerű azt is ellenőrizni, hogy az első negyedévi 58-as járulékbevallás helyes adattartalommal, az átalányadózás választását jelölve került-e benyújtásra az adóhatósághoz!

Gőzerővel közelít a negyedéves zárás

A július a negyedéves zárás jegyében a fentieken felül még sok feladatot tartogat, az alábbiak szerint: 

  • Havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések.
  • Áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai.
  • Havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor).
  • Félév lévén célszerű az éves státuszú ügyfeleinkre is gondolnunk, több esetben előfordulhat már ilyenkor értékhatár túllépés.
  • KIVA előleg bevallás és megfizetés.
  • Cégautóadó bevallás és megfizetés (még a régi mértékekkel).
  • Környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése.
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, stb).

Heti tipp – adófolyószámla és törzsadat ellenőrzés

A NAV-nál nyilvántartott törzsadatok ellenőrzésére időnként szükség van. Irodánkban a zárással egyidejűleg minden ügyfél tekintetében ezt minden évben elvégezzük, ugyanakkor mostanra már láthatóak az adóhatóság által az újként átalányadózást választó ügyfeleink esetében az átalányadózásra vonatkozó bejegyzés. Fontos ellenőrizni, hogy minden olyan ügyfél esetében, aki 2026. évtől választotta az átalányadózást, a törzsadaton az erre vonatkozó bejegyzés megtörtént-e. Ha igen, akkor minden rendben, ha nem, akkor utána kell járni, hogy ennek mi az oka. Előfordulhat ugyanis, hogy kimaradt a választásra vonatkozó jelölés az 53-as bevallásban, de az is, hogy bármely okból az ügyfél jogszerűen nem választhatta ezt az adózási módot, és természetesen előfordulhatnak azok az esetek is, amikor a bevallás feldolgozási folyamata akadt el az Adóhatóságnál, valamilyen vélt vagy valós hiba okán. 

Itt az ideje egy évközi adófolyószámla ellenőrzésnek is, célszerű ilyen esetekben „korosítva” (akár december 31-es záró nappal) lekérni a folyószámlákat, így azokon láthatóvá válnak az éves társasági adó és KIVA bevallások könyvelt adatai, és a hozzá kapcsolódó előlegek is. Ezzel együtt célszerű ellenőriznünk a könyvelésben, hogy a záráshoz kapcsolódó éves adók megfelelően előírásra kerültek-e, valamint a jóváhagyott osztalékok megfelelően könyvelésre, szükség esetén számfejtésre és kifizetésre kerültek-e. 

Kérek mindenkit, hogy a sok munka mellett szakítson időt a pihenésre, feltöltődésre, és nem utolsó sorban a családjára és gyerekeire! Mindenkinek kellemes nyarat, jó pihenést kívánok!

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói, amelyek már elérhetők a PENTA UNIÓ honlapján.

Vagyonadó a magyar adórendszerben: reform vagy újabb adóréteg? – Dr. Magyar Csaba

A vagyonadó bevezetése már politikai realitás, így nem azt célszerű vizsgálni, hogy szükség van-e rá, hanem azt, hogy milyen feltételek mellett vezethető be úgy, hogy ne okozzon aránytalan gazdasági károkat. Nemzetközi tapasztalatok és gazdaságpolitikai elemzések egyaránt arra utalnak, hogy a sikeres bevezetés előfeltétele egy átfogó hatásvizsgálat, valamint annak tisztázása, hogy pontosan milyen problémára kíván választ adni a jogalkotó.

A vagyonadó helye az adórendszerben

A vagyonadó megítélése nem történhet elszigetelten. Az OECD több elemzésében is hangsúlyozza, hogy egy visszatérő nettó vagyonadó értékelése kizárólag az adott ország teljes adórendszerének figyelembevételével lehetséges. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott államban milyen mértékben adóznak a tőkejövedelmek, az osztalékok, a kamatok, a tőkenyereségek, az öröklés vagy éppen az ingatlanok. Magyarországon a tőkejövedelmek főszabály szerint már jelenleg is adókötelesek, így egy új vagyonadó könnyen olyan helyzetet teremthetne, amelyben ugyanaz a vagyon több különböző adóteher alatt állna.

Éppen ezért a vagyonadóval kapcsolatos vita következő kérdése nem az, hogy szükséges-e a vagyonosabb rétegek nagyobb mértékű közteherviselése, hanem az, hogy milyen közpolitikai cél elérését várja tőle az állam. Más szabályozási eszköz indokolt akkor, ha a cél a költségvetési bevételek növelése, és más akkor, ha a vagyoni egyenlőtlenségek mérséklése vagy az adóelkerüléssel létrejött vagyonok feltárása a cél. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a jogszerűen megszerzett, adózott jövedelemből felhalmozott vagyon és az indokolatlan vagyongyarapodás kezelése eltérő megközelítést igényel. Az utóbbi esetben célzott ellenőrzési eszközök, vagyonosodási vizsgálatok, illetve a tényleges tulajdonosi struktúrák nagyobb átláthatósága hatékonyabb megoldást jelenthetnek, mint egy általános vagyonadó.

Nemzetközi tapasztalatok és a svájci példa

A nemzetközi gyakorlat szintén óvatosságra int. Míg 1990-ben még tizenkét OECD-tagállam alkalmazott nettó vagyonadót, addig napjainkra csupán néhány országban maradt fenn ez az adónem. Az elmúlt évtizedekben számos állam azért döntött a megszüntetése mellett, mert a vártnál alacsonyabb bevételt eredményezett, miközben jelentős adminisztrációs terhet, értékelési vitákat és tőkekivonási ösztönzőket generált. A rendelkezésre álló adatok alapján a vagyonadó bevétele a legtöbb országban a GDP viszonylag kis részét teszi ki, ami arra utal, hogy a politikailag látványos intézkedés fiskális szempontból nem feltétlenül jelent kiemelkedő eredményt.

Gyakran hivatkozási alapként jelenik meg Svájc, ahol ma is működik vagyonadó. A svájci modell azonban nem emelhető át automatikusan a magyar viszonyok közé. Svájcban ugyanis nincs általános tőkenyereség-adó, így a vagyonadó részben olyan adóterhet helyettesít, amely Magyarországon már jelen van. A magyar adórendszerben a vállalkozási nyereség, az osztalék, a kamat és az árfolyamnyereség is különböző formában adózik, ezért egy vagyonadó könnyen többszörös tőkeadóztatást eredményezhetne.

Hol kezdődjön a vagyonadó?

Kiemelt kérdés az is, hogy hol húzódjon meg az adókötelezettség alsó határa. Az elmúlt időszakban nyilvánosságra került elképzelések gyakran egymilliárd forintos vagyoni küszöböt említettek. Ez első látásra jelentős összegnek tűnhet, azonban a budapesti és agglomerációs ingatlanárak, valamint a családi vállalkozások értéke mellett már korántsem feltétlenül jelent rendkívüli vagyoni helyzetet. Egy nagyobb értékű családi ház, egy vállalkozási üzletrész, néhány befektetési ingatlan vagy egy termelőeszközökkel rendelkező családi vállalkozás tulajdonosa könnyen átlépheti ezt a határt anélkül, hogy a klasszikus értelemben vett szupergazdagok körébe tartozna.

Hasonlóan érzékeny kérdés az adómérték meghatározása. Egy éves egy százalékos vagyonadó első ránézésre mérsékeltnek tűnhet, azonban azoknál a vagyonelemeknél, amelyek alacsony hozamot termelnek vagy egyáltalán nem biztosítanak rendszeres jövedelmet, már jelentős terhet jelenthet. A vagyonadó sajátossága ugyanis, hogy nem a ténylegesen realizált jövedelmet, hanem magát a vagyonállományt terheli. Emiatt különösen fontos lenne olyan korlátok kialakítása, amelyek figyelembe veszik a vagyon hozamát és az adóalany tényleges fizetőképességét.

A vállalkozási és ingatlanvagyon sajátosságai

A vállalkozási vagyon kezelése talán az egyik legösszetettebb szabályozási kérdés. Egy működő gyár, iroda, telephely vagy családi vállalkozás üzletrésze alapvetően eltér egy luxusjacht vagy egy kihasználatlan befektetési célú ingatlan gazdasági funkciójától. Ha a vagyonadó a termelőeszközökre is teljes mértékben kiterjedne, az ronthatná a beruházási hajlandóságot, csökkenthetné a vállalkozások versenyképességét, és akár a munkahelyteremtést is kedvezőtlenül érinthetné. Nem véletlen, hogy számos nemzetközi ajánlás a működő vállalkozási vagyon kedvezményes vagy speciális kezelését javasolja.

Külön figyelmet érdemel az ingatlanvagyon kérdése. Az elmúlt évek jelentős ingatlanár-emelkedése következtében sok család papíron jelentős vagyonnal rendelkezik, miközben tényleges jövedelmi helyzete nem változott számottevően. Egy saját lakhatást szolgáló ingatlan magas piaci értéke önmagában nem jelent nagyobb likviditást vagy magasabb fogyasztható jövedelmet. Ezért a nemzetközi gyakorlatban is gyakori megoldás, hogy az elsődleges lakóingatlan részben vagy teljes egészében mentesül az ilyen típusú adók alól.

Értékelési nehézségek és gazdasági kockázatok

A vagyonadó egyik legnehezebben kezelhető problémája az értékelés kérdése. Míg a tőzsdei részvények vagy a bankszámlán elhelyezett pénzeszközök viszonylag egyszerűen értékelhetők, addig a családi vállalkozások, műtárgyak, speciális ingatlanok vagy bizalmi vagyonkezelési struktúrák esetében az érték meghatározása komoly szakértői munkát igényel. Az értékelési bizonytalanság jogvitákhoz, jelentős adminisztratív költségekhez és adótervezési lehetőségekhez vezethet. Magyarországon különösen fontos szempont, hogy az Alkotmánybíróság korábban már alkotmányellenesnek minősített olyan szabályozást, amely az adózókra hárította a bizonytalan forgalmi érték megállapításának kockázatát.

Nem hagyható figyelmen kívül a tőkekiáramlás veszélye sem. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkező személyek viszonylag könnyen képesek vagyonuk vagy akár adóilletőségük áthelyezésére. Egy kedvezőtlenül kialakított vagyonadó nemcsak tőkét, hanem vállalkozói tudást, kapcsolatrendszert és befektetési potenciált is kivonhat a magyar gazdaságból.

Összegzés: több kérdés, mint amennyi elsőre látszik

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a vagyonadó kérdése jóval túlmutat egy új adónem technikai bevezetésén. A közteherviselés igazságosabbá tétele legitim közpolitikai cél lehet, ugyanakkor egy ilyen intézkedés csak akkor lehet sikeres, ha illeszkedik a teljes adórendszer logikájába, elkerüli a kettős adóztatást, figyelembe veszi a vállalkozások versenyképességét és megfelelő garanciákat biztosít a jogbiztonság érvényesüléséhez. A nemzetközi tapasztalatok alapján a vagyonadó bevezetése előtt elengedhetetlen egy átfogó hatásvizsgálat és széles körű szakmai egyeztetés, mert csak így biztosítható, hogy a szabályozás valóban elérje a kitűzött célokat anélkül, hogy aránytalan gazdasági vagy társadalmi károkat okozna.

* * *

5percAdó ajánló

A vagyontervezés jelentősége világszerte – és az aktuális politikai realitás miatt Magyarországon is – folyamatosan növekszik. A családi vagyonok megőrzése, az adózási és jogi szempontok összehangolása, valamint a vállalkozások hosszú távú fenntarthatósága egyre inkább indokolttá teszi a speciális szakértelem megszerzését.
Ezt a célt szolgálja a PENTA UNIÓ Zrt. >>Minősített Vagyontervezési Szakértő képzése, amely magas szintű szakmai keretek között nyújt átfogó ismereteket a vagyontervezés legfontosabb területeiről.

Diákok foglalkoztatása – Diákmunka – Dr. Kiss Mariann

Sok tanuló, hallgató munkát vállal azért, hogy megtapasztalja milyen érzés dolgozni és saját munkával pénzt keresni. A diákok foglalkoztatásával a munkaadók is jól járnak, mert ezzel pótolni tudják azt a munkaerőhiányt, amivel a nyári hónapokban a szabadságolások idején küzdenek. Jelen cikkben a nyári diákmunka alapvető szabályainak az ismertetésére kerül sor.

A munka törvénykönyve alapján munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A munkavégzéshez minden esetben szükség van adóazonosító jelre. Ha a diák még nem rendelkezik adókártyával, akkor azt az adóhatóságtól lehet igényelni elektronikus úton vagy személyesen az ügyfélszolgálaton. A diákok többféle lehetőség közül választhatnak, ha a nyári szünetben pénzkereseti lehetőséget keresnek, a következőkben a leggyakoribb munkavégzési formákról lesz szó.

Iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás

A különböző foglalkoztatási formák közül a legnépszerűbb a diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása. Iskolaszövetkezet tagjaként a diák többféle jogcímen is részesülhet jövedelemben.

1.1. A külső szolgáltató helyen végzett tevékenység ellenértéke

Az iskolaszövetkezet a diákot általában „kiközvetíti” egy harmadik félhez munkát végezni. A külső szolgáltató helyen végzett személyes közreműködésért járó díjazás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A kapott jövedelemből a diákok esetében érvényesíthető az Szja tv.-ben nevesített egyik adóalap-kedvezmény, mégpedig a 25 év alatti fiatalok kedvezménye. A kedvezmény havi összege 2026-ban legfeljebb 715.765 forint, ami 107.365 forinttal csökkentheti a fizetendő adót. Ha tehát a diák munkabére nem haladja meg ezt az összeghatárt, akkor az mentes az adó alól. A 25 év alatti fiatalok kedvezményének igénybevételéhez nem kell adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ezt a kedvezményt a kifizető mindaddig automatikusan figyelembe veszi, amíg a fiatal annak részben vagy egészben történő mellőzéséről nem ad nyilatkozatot. Az iskolaszövetkezet a kifizetésekről, az adóelőleg alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről, az adóalap-kedvezményekről igazolást köteles kiállítani a diák részére. Az iskolaszövetkezettől a NAV-hoz havonta érkezett bevallási adatok alapján az adóhatóság bevallási tervezetet készít a diák számára a megszerzett jövedelméről, mely módosítható és kiegészíthető. 

Ha pedig a diák az életkora alapján már nem jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére, vagy a a kedvezmény mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot tesz, akkor a részére kifizetett jövedelemből a 15 százalék személyi jövedelemadó előleget az iskolaszövetkezetnek kell megállapítania, levonnia, befizetnie és bevallania. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – mentesül a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól. Az iskolaszövetkezetnek pedig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a nappali rendszerű oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel. 

1.2. Az iskolaszövetkezet nyereségéből való részesedés

Amennyiben a diák az iskolaszövetkezet nyereségéből is részesül, akkor a jövedelme osztalékból származó jövedelemként válik adókötelessé és az adókötelezettségeket is ennek megfelelően kell a kifizetőnek teljesíteni.

1.3. Az oktatási, képzési alapból történő támogatás

Ha az iskolaszövetkezet az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapból nem pénzbeli juttatással támogatja a tagjainak oktatását, képzését, akkor a támogatás béren kívüli juttatásként adható, ha annak összege az adóévben személyenként nem haladja meg a minimálbér havi összegének 50 százalékát. Ha a támogatás összege az adóévben fejenként meghaladja az előző értékhatárt, akkor a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként adóköteles. 

1.4. Adómentes juttatás

Ha a felsőoktatási intézmény hallgatója iskolaszövetkezet tagjaként a személyes közreműködés keretében a gyakorlati képzést kívánja külső szolgáltató helyen végezni, akkor a gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes bevételnek minősül. Az adómentes értékhatárt meghaladó rész pedig nem önálló tevékenységként adóköteles.

Egyszerűsített foglalkoztatás diákmunka szempontból

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony mezőgazdasági idénymunkára, turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára létesíthető határozott időre. Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a bejelentéssel jön létre. A bejelentés teljesíthető elektronikus úton a ’T1042E jelű adatlapon, vagy telefonon a 185-ös telefonszámon, illetve az erre szolgáló mobilalkalmazáson keresztül. 

2.1. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel bérjövedelemnek minősül, melyből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani, ha annak összege nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

– kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy

 – ha alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a garantált bérminimum

napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel az adóévben a mentesített keretösszeget meghaladja, akkor a diák személyi jövedelemadó bevallás benyújtására köteles, ahol jövedelemként csak a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe vennie. A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételéből azonban nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani. 

A munkáltatót a munkavállalók után közteher fizetési kötelezettség terheli. Ez 2026-ban a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 

  • mezőgazdasági idénymunka esetén az első 120 napra 2.400 forint, az azt követő további 90 napra 3.600 forint, 
  • turisztikai idénymunka esetén 2.400 forint, 
  • alkalmi munka esetén 4.800 forint, 
  • filmipari statiszta esetén 9.700 forint. 

A munkáltató a közterheket a ’08-as bevalláson köteles bevallani és a tárgyhót követő hó 12. napjáig befizetni.

Munkaviszony létesítése

A nyári szünetben a diákok az Mt. szerinti munkaviszony keretében is vállalhatnak munkát. Ehhez minden esetben a munkáltatóval írásban munkaszerződést kell kötni.

3.1. A munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettsége

A munkaviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül, így a munkabér az összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Munkaviszony létesítésekor szintén lehetőség van a 25 év alatti fiatalok kedvezményének az érvényesítésére.  Ez esetben is érvényes az a szabály, hogy a diáknak a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését nem kell külön kérnie a kifizetőtől, mivel az a 25. életévének a betöltéséig automatikusan jár.

Ha a diák már elmúlt 25 éves, vagy a kedvezmény mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot tesz, akkor a munkáltatót a jövedelemből 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg megállapítási és levonási kötelezettség terheli. 

A munkaviszonyban álló diák a társadalombiztosítás rendszerében biztosítottnak minősül függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes, vagy részmunkaidőben valósul meg. A Tbj. 27. § (3) bekezdés b) pontja alapján azonban a  járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében. Ilyenkor tehát a társadalombiztosítási járulék alapja a tényleges járulékalapot képező jövedelem.

A munkáltatónak a diákot biztosítottként be kell jelentenie a NAV-hoz a 08E nyomtatványon a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt.

A munkáltatót az adóelőleg-alapjául szolgáló jövedelem összege után 13 százalékos szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is terheli. A szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

A munkabér kifizetése előtt a munkavállalót terhelő közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak kell az általános szabályok szerint megállapítania, levonnia, befizetnie és a havi adó-és járulékbevallásban (’08-as bevallás) a tárgyhót követő hó 12-éig bevallania. Továbbá a munkáltató a kifizetésekről, juttatásokról az adó/adóelőleg alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről, adóalap- kedvezményről igazolást is köteles kiállítani a diák részére. A munkaviszonyból származó jövedelem az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetben feltüntetésre kerül. 

3.2. Egyéb juttatások

A diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatásuk esetén a munkabéren felül költségtérítésre is jogosultak lehetnek (például saját személygépkocsi használatakor vagy távmunkavégzés esetén), továbbá mindazon egyéb juttatásokra is, amiket a munkáltató valamennyi munkavállalójának biztosít. Így például részesülhetnek béren kívüli, vagy egyes meghatározott juttatásokban, továbbá egyéb adómentes juttatásokban is. 

Megbízási jogviszony

A nyári szünetben a diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is létesíthet valamely kifizetővel, melynek leggyakoribb formája a megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás.

4.1. A megbízási díj utáni adókötelezettségek

A megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás önálló tevékenységnek minősül az Szja tv. 16. §-a alapján és a megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.   Jövedelemnek a bevétel költséggel csökkentett része minősül. A jövedelem meghatározása során a diák – saját döntésétől függően – kétféleképpen határozhatja meg az önálló tevékenységből származó jövedelmét. Egyrészt alkalmazhatja a tételes költségelszámolás módszerét, amikor a bevételével szemben a ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt, az Szja tv. által elismert költségeit, vagy az igazolás nélkül elszámolható költségeit veheti figyelembe. Másrészt lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására is, amelynek választása esetén minden költséget elszámoltnak kell tekinteni és a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. 

A diáknak adóelőleg-nyilatkozat formájában nyilatkoznia kell a kifizető (megbízó) felé arról, hogy az melyik költségelszámolási módszerrel állapítsa meg a jövedelmét. A megbízási jogviszony esetén is lehetőség van a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítésére a törvényi feltételek fennállása esetén. A kifizetőnek a diák nyilatkozata alapján megállapított adóalap után – feltéve, hogy a diák nem jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére – 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg megállapítási, levonási, megfizetési és bevallási kötelezettsége van. 

Megbízási jogviszony esetén a diák akkor lesz biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét, kivéve a tartós megbízási jogviszonyt, mert ez esetben a biztosítotti jogviszony fennállása a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatos, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.

Ha létrejön a biztosítás, akkor a kifizető köteles a diákot bejelenteni biztosítottként a NAV-hoz a 08E nyomtatványon és az adóelőleg alapot képező jövedelem után a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megállapítani, levonni, befizetni és bevallani a ’08-as bevallásban. A kifizetőt – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől függetlenül – az adóelőleg-alapjául szolgáló összeg után továbbá 13 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli. A kifizető szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a megbízási szerződésben foglalt díjazás összege alapján nem jön létre biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.

A kifizető a jövedelemről, az adó/adóelőleg alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről, az adóalap-kedvezményről igazolást köteles a diák számára kiállítani. Az adóévben megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelmet, a levont adót/adóelőleget, az érvényesített kedvezményeket az adóévre vonatkozóan a NAV által összeállított adóbevallási tervezet tartalmazza.

Háztartási munka, mint diákmunka

A diákok foglalkoztatására háztartási munka keretében is sor kerülhet. Háztartási munkának a mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló tevékenységek minősülnek, így például lakás takarítása, gyermekek felügyelete, otthoni, házvezetés, kertgondozás. A foglalkoztatót a munka megkezdése előtt bejelentési kötelezettség terheli (havonta, vagy több hónapra előre) elektronikus formában az ONYA felületen vagy telefonon, a 185-ös telefonszámon. A háztartási alkalmazott nem minősül biztosítottnak. A szabályosan bejelentett háztartási munkából származó bevétel után nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség. A háztartási alkalmazott keresete ebben az esetben úgynevezett adórendszeren kívüli keresetnek minősül.

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói, amelyek már elérhetők a PENTA UNIÓ honlapján.

Hétindító – 25. hét – Áfabevallás és átalányadózás – Suller Kriszta

Mindenkinek kellemes nyári napokat kívánok, bár ezeken a napokon nekünk könyvelőknek, még bőven akad teendőnk! A héten itt van az áfabevallási határidő, hamarosan a hónap zárás is figyelmet érdemel! Emellett érdemes néhány szót ejteni az egyéni vállalkozók és az átalányadózás témájáról is.

Áfabevallási határidő

A hét végére eső határidő miatt a jövő hét hétfőre, június 22-re határidősek a havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó befizetési kötelezettségek, nem megfeledkezve a kapcsolódó A60-as adatszolgáltatásokról, és a különleges adózói kör esetleges bevallási és befizetési kötelezettségeitől (pl. alanyi mentesek EU beszerzései, stb).

Hónap zárás

A hónap utolsó hetében – a jövő héten – figyelemmel arra, hogy beköszöntött a nyár, idejekorán elkezdhetjük már az ügyfeleinktől a számfejtéshez szükséges iratanyagok, jelenlétek bekérését és előkészítését. Esetleg a nulla adattartalommal rendelkező járulék bevallások már be is nyújthatóak, felkészülve a jövő hónapban esedékes negyedéves hajrára!

Heti tipp – Egyéni vállalkozók és az átalányadózás

Az átalányadózás választására minden egyéni vállalkozónak, aki a feltételeknek egyébként megfelel, május 20-ig volt lehetősége az SZJA bevallásban. (Azokban az esetekben, ahol korábban is átalányadózó volt az adóalany, és nem történt változás, természetesen nem kellett jelölni semmit a bevallásban.) Azon átalányadózók esetében, akik korábban már – nem átalányadózói minőségben – benyújtották az 58-as járulékbevallásaikat, most e-papír formájában kell, hogy kérjék a korábbi időszakra benyújtott bevallások törlését, majd intézkedniük szükséges az első negyedéves átalányadós 58-as bevallás pótlásáról! Azon esetekben, ahol már az átalányadózás választásának ténye alapján került sor az 58-as bevallás benyújtására, az első negyedéves bevallás több esetben hibaágon van, így ezekben az esetekben célszerű megnézni, hogy az átalányadó státusz feldolgozásával egyidejűleg ezek a bevallások a folyószámlán rögzítésre kerültek-e. Átalányadó újként történő választása esetén érdemes a NAV törzsadatot is ellenőrizni, hogy ennek rögzítése megfelelően megtörtént-e a nyilvántartási adatokban!

Mindenkinek kellemes nyarat, jó pihenést kívánok!

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói, amelyek már elérhetők a PENTA UNIÓ honlapján.

Hétindító – 24. hét – Járulékbevallás és civil adatszolgáltatások a fókuszban – Suller Kriszta

Napsütéses szép hetet kívánok mindenkinek! Remélem, már mindenki a lábát lógatja, aki pedig nem, az közel van ahhoz, amikor pihenni fog egy kicsit. Persze tudom, megint határidő, épp a havi járulékbevallás fellegei gyülekeznek fejünk felett… 

Civil szerveztek 1156-os statisztikai adatszolgáltatása

Június 10-re, szerdára határidős a civil szervezetek tavalyi évére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások benyújtása, figyeljünk, hogy a civilek esetében ez se maradjon el! Idén először nem mindenkinek kötelező, csak azon szervezeteknek, amelyek az adatszolgáltató szevezetek között szerepelnek. Ezt ellenőrizni a KSH honlapján, annak határidőnaplójában, a törzsszám beírása után lehet!

A járulékbevallás határideje

Június 12-re, azaz a pénteki napra határidősek a 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Civil szervezetek esetében, ott, ahol reprezentációs kerettúllépés történt a tavalyi évben, a keret túllépés összegére vonatkozó adók (118% alap után személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó) bevallási és megfizetési határideje is ez a nap.

Felkészülés az áfa bevallásra

A jövő hét végére eső határideje miatt június 22-re határidősek a havi áfa bevallások és a hozzá kapcsolódó befizetési kötelezettségek, már a héten intenzíven ezen is dolgozhatunk! Nem feledkezhetünk meg a kapcsolódó A60-as adatszolgáltatásokról, és a különleges adózói kör esetleges bevallási és befizetési kötelezettségeiről sem.

Heti tipp – Figyelj oda mi szerepel az ügyfeleid kiállított számláin!

Egyre többször szembesülök azzal, hogy nem figyeljük, hogy a kiállított számlákon mi az áfa kód, így – főként alanyi mentes partnereinknél – gyakran előfordul, hogy alanyi mentesként állítjuk ki a tevékenység közérdekű, vagy speciális jellegére mentes számlákat is! Tekintettel arra, hogy az adóhatóság rendszerébe felkerülnek a számlák, így követhetővé vált általuk is, hogy az alanyi mentes keret nagyságrendileg mikor merül ki! Amennyiben a megfelelő mentességet jelző áfa kód nem kerül a számlán beállításra, úgy előfordulhat, hogy az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján jelzi, hogy álljon át a számlák kiállítója a normál áfás számlázásra. Amennyiben így járnánk, akkor a számlák helyesbítését soron kívül el kell végezni, és erről az adóhatóságot e-papír formájában értesíteni!

Mindenkinek kellemes nyarat, jó pihenést kívánok!

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói, amelyek már elérhetők a PENTA UNIÓ honlapján.

Hétindító – 23. hét – Bevallási hajrá, járulékbevallás és egy kis civil – Suller Kriszta

Jeges kávés jó reggelt Mindenkinek! Aki már túl van az évzárási hajrán, az szusszanjon egy kicsit, aki még a mai nap ezen dolgozik, annak kitartást! A hét második felében pedig – a beszámolókon túl – elővehetjük a járulékbevallásokat, illetve a civil szervezetek is figyelmet érdemelnek!

Amit ma még beadhatsz, a hétvégére eső határidő miatt:

  • 29 bevallás adatszolgáltatás, a társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról.
  • 71 bevallás ott, ahol ez szükséges (jelen esetben ez a más adónem hatálya alá áttérők esetében releváns).
  • KIVA bevallás a kisvállalati adóról (KIVA esetén figyeljünk arra, hogy tudomásom szerint a helyi iparűzési adóban a KIVA alap választása május 31-ig jogvesztő hatályú!).
  • HIPA helyi iparűzési adóbevallások benyújtása, különös figyelmet fordítva a sávos adózási lehetőség választására és a sávhatárokat lefelé vagy felfelé átlépőkre.
  • Civil szervezetek esetén választható a TAONY nyilatkozat, de csak akkor, ha sem ingatlanhasznosításból, sem vállalkozási tevékenységből nincsen sem bevétele sem ráfordítása a civil szervezetnek, a mai nap e tekintetben jogvesztő hatályú!
  • 24KOZ azon civil szervezeteknek, akik 2024-ben már kaptak 1%-os kiutalást, idén is kötelezően ONYA felületen kell benyújtani.
  • ELMDIJ bevallás, ONYA felületen kerül benyújtásra.

A beszámolók benyújtására a 05. 31-ig határidő vonatkozott, sajnos itt nincs halasztás, mert ezen dokumentum tekintetében a benyújtási határidő a beszámolás fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja! Ettől függetlenül, ha bármilyen okból nem került közzétételre a beszámoló határidőben, azt minél előbb, a lehető legkorábbi időpontban pótoljuk, a későbbi problémák elkerülése végett!

Járulékbevallás

Aki már a „lábát lógatja”, az felkészülhet a jövő hét péntekre határidős járulékbevallás feladataira:

  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT). Ezen kívül nem feledkezhetünk meg a bevallásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségeinkről sem!

Civil szervezetek rendkívüli járulékbevallása

Felhívom a figyelmet a civil szervezetek esetleges rendkívüli 08-as bevallási kötelezettségére, melyet akkor kell benyújtani, ha az előző év tekintetében reprezentációs keret túllépés történt. A bevallást a keret felettes része alapján kell benyújtani, és eddig a napig kell megfizetni az ebből eredő járulékokat és adókat. Fontos itt is felhívnom a figyelmet, hogy reprezentációnak kizárólag az az ügylet minősíthető, ami megfelel a reprezentáció fogalmának! Fontos, hogy ezt alaposan körbejárják a szerveztek, ami nem minősül reprezentációs kiadásnak, az osztja a normál természetbeni juttatások sorsát, és havi járulékbevallás benyújtási kötelezettség alá tartozik!

Civil szervezetek éves statisztikája

Az idén 06. 10-re határidős a civil szervezetek 1156-os statisztikai bevallása, melyet tehát a héten még kényelmesen be lehet nyújtani.

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Heti tipp 

Amint letudtuk a beszámolókat, érdemes elővenni az ügyfelek első 5 havi iratanyagát, alapos áttekintés és ellenőrzés céljából. Fontos az is, hogy a zárlati feladatok elvégzése után a nyitás adatait egyeztessük, nehogy később ez elmaradjon. Különösen fontos ez azokban az esetekben, ahol – bármely okból –  idejekorán nyitottunk. Sajnos egyre-másra látom az irodánkba érkező anyagokból, hogy a vevők, szállítók analitikája köszönő viszonyban sincsen a főkönyvi számokon szereplő összegekkel, azok több esetben látványos mértékben eltérnek. Nagyon fontos, hogy bár a pénzügyes terület nem elsősorban könyvelői kompetencia, ezen analitikák és a főkönyv közötti anomáliák tisztázásra kerüljenek, lehetőség szerint még a zárlati munkák folyamán. Ez természetesen sok esetben nem megy az ügyfél segítsége nélkül. Ahol zárási időszakban nem, vagy nem mindig jut idő ezen tételek kiemelt egyeztetésére, most, akár év közben is sort keríthetünk rá!

Mindenkinek kellemes nyarat, jó pihenést, medenceparti verőfényes szép napokat kívánok!

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói, amelyek már elérhetők a PENTA UNIÓ honlapján.

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM