Mikor érdemes mikrogazdálkodói beszámolót választani, és hogyan kezelhető a devizanem-váltás? – Barts Gábor

A számviteli törvényben megfogalmazott előírás, hogy minden hatálya alá tartozó vállalkozónak beszámolót kell készítenie az üzleti évére vonatkozó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. Éves beszámoló mellett egyszerűsített, illetve mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló lehetősége is fennáll bizonyos feltételek megléte esetén.

Beszámolási formák

A beszámoló formáját alapvetően a vállalkozás mérete, tevékenysége és jogi formája határozza meg. 

A gazdaság szereplői rendkívül sokfélék: a néhány fős családi vállalkozástól a több száz vagy ezer főt foglalkoztató nemzetközi társaságig terjednek. Nem lenne célszerű, ha egy kisvállalkozásnak ugyanazokat a beszámolási kötelezettségeket kellene teljesítenie, mint egy jelentősebb méretű és gazdasági súlyú részvénytársaságnak. 

A számviteli törvény éppen ezért differenciált beszámolási rendszert hozott létre, amely minden vállalkozás számára biztosítja a méretéhez és működéséhez igazodó beszámolási kötelezettséget. Ezekre a beszámolási formákra vonatkozó jogosultsági feltételeket, illetve az ezekhez társuló határértékeket (árbevételi, mérlegfőösszeg és létszám-kritériumokat) a számviteli törvény határozza meg, ezzel biztosítva, hogy a beszámolási kötelezettség összhangban legyen a vállalkozás gazdasági jelentőségével és adminisztrációs kapacitásaival. Főszabályként minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak éves beszámolót kell készítenie. De bizonyos feltételek fennállása esetén választható az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló összeállítása is.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (mikrogazdálkodói beszámoló)

A beszámolási formák közül a kisebb vállalkozások számára megfontolandó lehet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (vagy röviden: mikrogazdálkodói beszámoló) alkalmazásának lehetősége. 

Mikrogazdálkodói beszámolót készíthet az a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatószám közül bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket: a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói beszámoló összeállítására vonatkozó szabályokat és az erre a beszámolási formára való áttéréssel kapcsolatos teendőket a 398/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet részletezi. Ez a beszámolási lehetőség jelentős egyszerűsítéseket, adminisztratív könnyítéseket kínál a feltételeket teljesítő vállalkozások számára, úgy, hogy a jogalkotói szándék értelmében az összeállított beszámoló továbbra is megbízható és valós összképet nyújt a vállalkozások vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. A könnyítéseknek azonban ára is van: a vállalkozás nem élhet a számviteli törvényben biztosított választási lehetőségek jelentős részével és az egyszerűsített éves beszámolási formára történő „visszatérés” lehetősége is korlátozott. A mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el saját döntése alapján. Ugyanakkor kötelező a visszatérés éves vagy egyszerűsített éves beszámolóra a második üzleti évet követő évtől, ha a vállalkozás a határérték-feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg. 

A mikrogazdálkodói beszámoló választásának tehát előnyei és hátrányai is vannak. Az áttérésre vonatkozó döntést többek között az adott vállalkozás jellemzői, a vállalkozástól elvárt információs igények és a mutatószámok várható alakulása alapján érdemes meghozni.

Devizanem váltás

A vállalkozások egy részénél felmerülhet az éves beszámoló (vagy az egyszerűsített éves beszámoló) devizában történő elkészítésének lehetősége is. A számviteli törvény előírása szerint a beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. A törvény szerint a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme alapesetben a forint. Azonban lehetőség van az éves beszámoló euróban vagy dollárban történő összeállítására is, ha a vállalkozó az erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az amerikai dollárt jelölte meg.

Fontos, hogy főszabályként a vállalkozó ezt a döntését legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.

Ezen kívül a létesítő okiratban rögzített – az eurótól vagy az amerikai dollártól eltérő – devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (az ún. funkcionális pénznem) az eurótól vagy az amerikai dollártól eltérő deviza.  A funkcionális pénznemre vonatkozóan a törvény további feltételeket fogalmaz meg (a vállalkozó bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei vonatkozásában). A saját elhatározásból történő devizanemek közötti áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhet sor.

Az áttérés folyamata szigorúan szabályozott, aminek során a számviteli teendők mellett többek között a társasági adóval kapcsolatos kérdésekre és a cégjogi teendőkre is tekintettel kell lenni. Fontos, hogy az új pénznemben összeállított mérleget könyvvizsgálóval is hitelesíttetni kell.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd tudni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésedre a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló esetében, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Beszámolási forma – vagy pénznemváltás című online konferenciáján 2025. 11. 06-án, ahol Barts Gábor segítségével gyakorlati szemszögből részletesen átnézzük, hogy ez mikor választható, milyen előnyökkel jár és hol rejlenek a kockázatok.

Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében – 2. rész – Kiss Tímea

A 2025. évi őszi adócsomag elsősorban a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációs egyszerűsítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg. Írásunkban a legfontosabb anyagi jogi adójogszabályok 2026. évi várható módosításait gyűjtöttük össze a T/12801. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján.

Cikkem első részében bemutattam a TAO, KIVA, Globe, ÁFA és Jövedéki adó várható változásait, a folytatásban pedig ismertetem az SZJA, TBJ és SZOCHÓ tervezett módosításait.

Személyi jövedelemadó

A javaslat értelmében egyszerűsödne a három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozat tételi kötelezettsége oly módon, hogy az adóalap-kedvezményre újonnan jogosulttá válók ezen nyilatkozatukat a családi kedvezményről szóló nyilatkozatukban is megtehetik. Továbbá a három gyermeket nevelő anyák kedvezményénél és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél is lehetővé válna a folytatólagos nyilatkozat megtétele a kedvezmények évközi érvényesítéséhez. A három gyermeket nevelő anyák 2025 évben megtett adóelőleg-nyilatkozata már folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinthető a munkáltató részéről, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz.

Megszűnik az adókiegyenlítés kétéves időkorlátja a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek tekintetében, vagyis az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek során elért veszteség „adótartalmát” időbeli korlát nélkül lehetne érvényesítheti az éves adóbevallásában megfizetett adóként.

Társadalombiztosítás fedezeti rendszere

A javaslat bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.). Ennek oka, hogy a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek biztosítási jogviszonyának bejelentését jelenleg kizárólag utólag, a jogviszony kezdetének és végének egyidejű megadásával lehet megtenni. Az utólagos bejelentés egyrészt többletadminisztrációt jelent a megbízónak, mivel minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Másrészt gondot okoz továbbá a gyakorlatban, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást sem. Ezen problémák miatt a rendelkezés bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony keretében tevékenységet folytató személyek, a jogviszony létrehozásától kezdődően biztosítottnak minősülnek. Ezen jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony megítélése a „normál” megbízási jogviszonytól abban is eltér, hogy ez esetben nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.

Komplex jogviszony szolgáltatás

A komplex jogviszony szolgáltatás (KJNY) és jogcímcsoport szintén új fogalomként kerülne bevezetésre a Tbj-be a javaslat szerint, amely egy komplex informatikai rendszeren keresztüli naprakész és automatizált tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat támogató és biztosító fejlesztésen alapul. A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP) program, egy olyan informatikai rendszer kialakítását teszi lehetővé, amely a részt vevő államigazgatási szervek által kezelt adatokat felhasználva a legtöbb magánszemélyt érintő közteherfizetéssel, valamint a társadalombiztosítási (biztosítotti) helyzettel kapcsolatos információigényt érintően folyamatosan elérhető (7/24 órás rendelkezésre állás). A tervezett szolgáltatásokhoz szükséges információkat rövid válaszidővel, nagy rendelkezésre állással biztosítani képes technikai megoldás a komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY). A KJNY a közhiteles adatforrásokra támaszkodva szolgálná ki az automatizált ügyintézési folyamatokat, amelyek indítása és eredményének megtekintése is lehetségessé válik a NAV által működtetett mobilalkalmazásban és webes felületen. A javaslat értelmében a Komplex Jogviszony Nyilvántartás olyan informatikai rendszerként kerül definiálásra, amely a természetes személyek számára az e törvény szerinti biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíj célú járulékfizetéssel és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja. A jogcímcsoport definíció pedig a KJNY szolgáltatásainak igénybevételéhez biztosított ügyintézési felületen megjelenő, a Tbj. szerinti jogosulti jogcímeknek az összesített megnevezése. 

A javaslat megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó egyeztetési eljárást az ügyfél a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen/mobilappban is kezdeményezhesse, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja az egészségbiztosítási szervnek.

A módosítás megteremti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges, hivatalból induló törlésének a lehetőségét azokban az esetekben amikor a hatóságok eljárását formális adminisztrációs kötelezettségek akadályozzák, vagy a kérelem előterjesztésére jogosult személy külföldi tartózkodása miatt nem elérhető, vagy külföldön elhalálozott, ugyanakkor az eljárás sérti más magánszemély jogos érdekét.

A javaslat rögzíti, hogy a KJNY ügyintézési felületével, működésével kapcsolatos részletszabályokat indokolt miniszteri rendeletben rendezni.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adóban érdemi változás nem várható. Csupán a tartós megbízási jogviszony intézményének Tbj.-be történő bevezetésével vált szükséges a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó szabályok törvénybe iktatása. Ennek értelmében a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően a tartós megbízási jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amelynek alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30 százaléka. 

Ezen minimális alap után a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni.

***

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Hétindító – 43. hét – Negyedéves bevallás és AVDH – Suller Kriszta

Mire soraimat olvassátok már lassan október végére fordul a naptár, nézzük hát, mit is kell csinálnunk ezen szép, őszi héten. Ma határidős számos negyedéves bevallás benyújtása és a kapcsolódó befizetés. Emellett hónap végén megszűnik az AVDH szolgáltatás, így érdemes már most másik elektronikus aláírási, hitelesítési lehetőség után nézni.

„Háromnegyed éves” zárlat

A mai napra, hétfőre (október 20-ra) határidős az alábbi bevallások, beadványok benyújtása:

  • Havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések.
  • Áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes státuszú áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai.
  • Havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor).
  • “Háromnegyed év” lévén célszerű az éves státuszú ügyfeleinkre is gondolnunk, több esetben előfordulhat már ilyenkor értékhatár túllépés ÁFA tekintetében.
  • KIVA előleg bevallása és megfizetése.
  • Cégautóadó bevallása és megfizetése.
  • Környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése.
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, stb.).
  • Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőlegek megfizetéséről sem.

A fentieken túl, egyes kisebb adózói kört érintő kérdések esetében is keletkezhet bevallási és/vagy befizetési kötelezettség, gondolok itt például az innovációs járulékra, stb.

Közeledik az évzárás – érdemes számolni

Amivel folyamatosan foglalkoznunk kell tehát, hogy ki hányadán is áll leadott iratanyaggal, hogyan állnak eredményügyileg, kell-e egyeseknél adóoptimalizációs célból esetleg még az idén átjelenteni, változás jelenteni. 

NAV törzsadat kontroll

Ezen időszak alatt elkezdem az ügyfeleink törzsadatát is letölteni és átnézni, hogy lássam, kinél van esetlegesen szükséges változás bejelentési kötelezettség. Különösen igyekszem figyelni arra, hogy mely ügyfelünknél merülhet fel a jövőre vonatkozó bejelentések szükségessége, gondolok itt például MNB, EKB árfolyam választás áfa szempontjából, alanyi mentesség alá átjelentkezés, stb. egyes eseteire. 

Heti tipp – Készülj, megszűnik az AVDH szolgáltatás!

2025. október 31-vel végleg megszűnik az AVDH szolgáltatás, az E-papír szolgáltatáson belül is, így a jövőben más elektronikus aláírási, hitelesítési lehetőség után kell néznünk nekünk könyvelőknek is, és sok esetben egyes ügyfeleknek is! Mivel nyakunkon a határidő, ezért ideje a héten kicsit körülnézni, milyen alternatíváink is vannak, és lehetőség szerint választani egyet. Fontos tudni, hogy egy minősített e-aláíráshoz azonosítás is szükséges, így célszerű lehet nem az utolsó másodpercre hagyni ennek intézését!

A civil szervezetekkel foglalkozó kollégákat pedig a jövő héten, csütörtökön szeretettel várom a Civil Klubdélutánra!
Ha nem vagy még klubtag, de szeretnél a közösséghez tartozni, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Mindenkinek kellemes munkát, kitartást kívánok az évből még hátralévő időszakra! 

***

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében – 1. rész – Kiss Tímea

A 2025. évi őszi adócsomag elsősorban a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációs egyszerűsítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg. Írásomban a legfontosabb anyagi jogi adójogszabályok 2026. évi várható módosításait gyűjtöttem össze a T/12801. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján.

Társasági adó

A javaslat elsősorban az átadási, elidegenítési jogosultság gyakorlásának feltételeit pontosítja, továbbá biztosítja, hogy a látvány-csapatsport támogatásból, mint állami támogatásból megvalósult tárgyi eszközök átadása, elidegenítése felelős gazdálkodás mellett történjen. Ennek érdekében a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások tekintetében a javaslat kizárja a még értékkel bíró eszköz ingyenes átruházásának lehetőségét. A javaslat rögzíti, hogy az átadás, elidegenítés ellenértéke a tárgyi eszköz piaci értéke, de legalább a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke kell, hogy legyen. A felelős vagyongazdálkodás biztosítása érdekében a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások, tárgyi eszközök átruházására főszabály szerint csak akkor kerülhet sor, ha az ellenérték teljes egészében megfizetésre kerül. A javaslat rendezi a kötelező fenntartási időszak lejaratát megelőzően történő tárgyi eszköz elidegenítés sorsát, melynek értelmében az érintett tárgyi eszközt megszerző válna kötelessé a fenntartási kötelezettség teljesítésére. 

Az adófelajánlás ellenőrzési költség részének átutalását érintő egységesítés a javaslatban, hogy azt a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni.

Egyéb tartalmi változást nem jelentő szövegcserés módosításokat tartalmaz a javaslat a K+F adókedvezmény érvényesíthetőségére vonatkozóan, melynek értelmében pontosítja, hogy a kedvezményt az 5 év lejárata után folytatólagosan lehet újraválasztani. További pontosító jellegű módosítás vonatkozik a kutatóintézeti közös projektek K+F kedvezményének maximumára – összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal -, melynek értelmében az adókedvezmény maximuma az elszámolható költség 10 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint. 

Hasonlóan a Magyar Olimpiai Bizottsággal kapcsolatos adókedvezményi és adófelajánlási szabályokhoz a sportakadémiák részére tett adófelajánlás esetében is a sportpolitikáért felelős miniszter részére kerül megfizetésre a teljes ellenőrzési költség.

Kisvállalati adó

Az őszi adócsomag javaslata kizárólag a pénztár értékének és a pénztár mentesített értékének meghatározására vonatkozó egyértelműsítést tartalmaz, melynek értelmében az adózó fizetési számlájához kapcsolódóan nyilvántartott elektronikus pénzállomány összegét nem kell a fenti értékek meghatározásakor figyelembe venni.

Globális minimumadó

Az őszi adócsomag javaslata a Minimumadó törvényben rögzítené a jövőben az országonkénti jelentés alapján igénybe vehető adómentességhez kapcsolódó egyszerűsített tényleges adómértéket (ETR), és az ehhez kapcsolódó fogalmakat (egyszerűsített lefedett adó, egyszerűsített tényleges adómérték, elismert országonkénti jelentés, elismert pénzügyi beszámoló, stb.). További pontosító rendelkezést tartamaz a javaslat a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazására arra vonatkozóan, hogy mely évben melyik átmeneti kulcsot kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó

A módosítás az elévülési időt is figyelembe véve törli az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényre történő hivatkozásokat az Áfa tv. alkalmazási hatálya alól.

A javaslat a csoportos adóalanyiság megalakításával, megszüntetésével, illetve a csoportos adóalany tagok változásával kapcsolatban fogalmaz meg az érintett adózók részére adminisztratív könnyítéseket. Ezen felül az adóhatóságot segítő célzattal, a jogkövető magatartás és a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében tartalmaz módosításokat. 

A módosítás értelmében a csoport létrehozásakor a tagok által kijelölt képviselő ilyen minőségében történő megszűnése esetén a tagoknak az új képviselő kijelölését és bejelentését a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek hiányában, az állami adó- és vámhatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőként. A képviselő ilyen minősége megszűnik abban az esetben is, ha felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárás alá kerülés napjával. Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, kerül felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá, a kijelölést és bejelentést azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik (amelyek) a megszűnt csoportos adóalany megszűnését megelőző utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek.

A külföldi utas részére történő áfa-visszatérítés szabályait is rendezi a javaslat, elsősorban a digitális igazolással kapcsolatban, amely azt hivatott igazolni, hogy az utas által vásárolt termék a Közösség területét elhagyta. Ennek az igazolásnak a megléte fontos feltétele az áfa visszatérítésének. Amennyiben a termék Magyarországról hagyja el a Közösség területét, a kiléptetést a magyar vámhatóság igazolja. Ezen igazolás (záradékolás) tekintetben 2025. június 20-ától lehetőség van arra, a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű, digitális bélyegzővel ellátott adat is szolgálhasson a kiléptetés igazolására. A módosítás ezen digitális igazolással kapcsolatban, az adatok elektronikus formában történő rendelkezésre állására tekintettel tételesen sorolja fel az adó-visszaigénylő lap kötelező elektronikus adattartalmát.

Az őszi adócsomag javaslata kivételként fogalmazza meg az áfa bevallási tervezet jogutód által történő hozzáférési esetei között azt a helyzetet, mikor egyes, központi kormányzati vagy önkormányzati feladatok átadása történik intézmények között a feladatok ellátásához rendelt eszközökkel, forrásokkal egyetemben.

A javaslat szerint 2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a baromfi és sertéshúshoz hasonlóan a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerülne átsorolásra.

A javaslat módosítaná a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást. Ennek értelmében abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására. A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így ezen számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezen számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.

Jövedéki adó

Az őszi adócsomag javaslata a jövedéki adókedvezmény igénybevételének érdekében törvényben definiálja a kisüzemi habzóbór előállító fogalmát. Az adókedvezmény a más tagállami kisüzemi habzóbor előállítók termékeire is alkalmazandó, ha a termelési korlát nem haladja meg az 500 hektolitert borpiaci évenként. A módosítás állami támogatási szempontból kezeli a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményét. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül és más állami támogatásokkal a beillesztett szabályoknak megfelelően halmozható. A módosítás kisüzemi habzóbor előállítók részére kedvezményes 50%-os jövedéki adómértéket vezet be 2026. január 1-jétől, továbbá meghatározza a mennyiségi korlát túllépésének jogkövetkezményeit. 

Ennek értelmében az adó mértéke hektoliterenként:

  • a kisüzemi habzóbor előállító által előállított habzóbor esetében 9.830 forint, 
  • más habzóbor esetében 19.650 forint.

A javaslat a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményéhez kapcsolódóan átmeneti valorizációs és közzétételi szabályt alkot, amely alapján a módosítással megállapított habzóbor adómértékeket a kihirdetést követő 5 munkanapon belül teszi közzé a NAV azzal, hogy a habzóbor normál és kedvezményes, egyaránt 2026. január 1-jén hatályba lépő jövedéki adómértékére csak a 2026-ot követő évtől kezdődően kell alkalmazni a valorizációs szabályt.

Az adózó helyzetét könnyítő módosítás a javaslatban, hogy – az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesített köztartozás esetén – csak a fizetésre felszólító végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően lesz mód a jövedéki típusú engedély visszavonására.

A módosítás a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokosaként nyilvántartásba vett személyeket kiveszi a köztartozás alapján a hatósági nyilvántartásból törlendő személyek köréből.

Egyértelműsítést szolgáló módosítás a javaslatban, hogy a postai szolgáltatók és a postai közreműködők által szállított és kezelt mely küldeményekre – mint csomagküldeményekre – kell alkalmazni a jövedéki törvény speciális ellenőrzési szabályait. A módosítás meghatározza, hogy a postai szolgáltató és közreműködő milyen esetben mentesül az általuk kezelt küldeményben talált adózatlan jövedéki termék utáni jogkövetkezmény alól. A módosítás birtokosi vélelmet állít fel az adózatlan jövedéki terméket bizonyítottan megrendelő címzettek esetében.

Cikkem második részében bemutattam az SZJA, TBJ és SZOCHÓ tervezett változásait.

***

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Hétindító – 42. hét – Játulékbevallás és pénzmosási törvény – Suller Kriszta

Köszöntelek Benneteket, így egy zűrös, negyedév zárással terhelt hét elején. Kitartást és haladós mindennapokat kívánok előre is mindenkinek! Nézzük hát röviden miről szól ez a hét! Mai napon határidős a járulékbevallás, és a héten a negyedéves zárlathoz kötődő bevallásokkal is sok lesz feladat bőven. Ha marad rá idő, érdemes átnézni, hogy hogyan állunk a pénzmosási törvény kapcsán.

Járulékbevallás – negyedévvel tarkítva

A hétvégére eső határidő miatt a mai napra, október 13-ra határidősek:

  • az 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében – VSZJA hatálya alatt havi, átalányadó hatálya alatt negyedéves időszakra;
  • a 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Természetesen nem feledkezhetünk meg a bevallásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségeinkről sem! A saját cégeink is cégek, mint a suszternek a cipője, fordítsunk rájuk is kiemelt figyelmet, és javaslom, ne csak járulékbevallás és befizetés szempontjából! Felhívom a figyelmet, hogy negyedév lévén nem maradhat el a VSZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók előlegfizetése sem, mely szintén 12-re (hétvége miatt 13-ra) határidős. Ugyanakkor a KATA és az átalányadó előlegek befizetését sem szabad elfelejtenünk!

„Háromnegyed éves” zárlat

Jövő hét hétfőre, 20-ára határidős az alábbi bevallások, beadványok benyújtása:

  • Havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések.
  • Áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes státuszú áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai.
  • Havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (Figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre. Elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor.).
  • “Háromnegyed év” lévén célszerű az éves státuszú ügyfeleinkre is gondolnunk, több esetben előfordulhat már ilyenkor értékhatár túllépés.
  • KIVA előleg bevallás és megfizetés.
  • Cégautóadó bevallás és megfizetés.
  • Környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése.
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, stb.).
  • Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adó, illetve – aki érintett – az innovációs járulék előlegek megfizetéséről sem.

Heti tipp – Pénzmosási törvény

Mivel egyre erősebb a pénzmosási törvény kapcsán a hatósági felügyelet, felhívom a figyelmet, hogy nézzük át – ha van egy kis „szabadidőnk” – hogy e tekintetben hogyan is állunk a szabályzatkészítési, az adminisztrációs és nyilvántartási feladataink elvégzésével. Felhívom a figyelmet ennek kapcsán, hogy 2025. október 1-jén a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája új típusszabályzatokat tett közzé! Fontos tudni, hogy a pénzmosási törvénnyel kapcsolatos kötelezettségek egyes ügyfeleinket is terhelhetik, mint pl. ingatlanforgalmazó cégek stb. esetében, így érdemes lehet őket is röviden tájékoztatni az új típusszabályzatokról!

Mindenkinek kellemes munkát, kitartást kívánok az évből még hátralévő időszakra!

***

5percAdó ajánló:

Még nem biztosítottad a 2025-ös kötelező kreditpontjaidat? Sebaj! A PENTA kreditpontos továbbképzéseivel gyorsan, kényelmesen és valódi, gyakorlatban hasznosítható tudást szerezve gondoskodhatsz kreditjeidről. Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Hogyan adózzunk az ingatlan-bérbeadás után – Antalfi Csilla

Az ingatlanok, azon belül is a lakóingatlanok hasznosításának egyik legelterjedtebb formája a hosszabb távú ingatlan-bérbeadás. A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével megnövekszik a kereslet az albérletek iránt, de az őszi hónapokban munkát vállalók is gerjesztik a keresletet. Ráadásul több munkáltató kihasználja a 35 év alatti munkavállalók számára kedvező adózási feltételek mellett nyújtható lakhatási támogatást is.

A hosszabb távú ingatlan-bérbeadás esetén a tételes átalányadózás nem alkalmazható, hiszen a bérbeadás a 90 napos időtartamot meghaladja.

A tartós ingatlan-bérbeadás tevékenysége folytatható:

  • adószám és bejelentés nélkül magánszemélyként,
  • adószámos magánszemélyként,
  • egyéni vállalkozóként.

Melyiket érdemes választani? 

Adószám és bejelentkezési kötelezettség nélkül végzett bérbeadási tevékenység.

A magánszemély adózónak nem kell adószámot kérnie, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

  • nem egyéni vállalkozó – legalábbis az ingatlan-bérbeadási tevékenység vonatkozásában,
  • tevékenysége kizárólag az Áfa tv.  szerinti, adómentes ingatlan-bérbeadás, haszonbérbeadás,
  • az ingatlan bérbeadásra az adóalany nem választ adókötelezettséget (eleve csak adószám kiváltásakor tudná választani),
  • az Áfa tv. szerint közösségi adószám kiváltására nem köteles.
  • Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a magánszemély abban az esetben is alanya az áfának, ha nem rendelkezik adószámmal. 

A rendszeres bevételszerző tevékenység alapján a magánszemély is áfa alanynak minősül, adószám és bejelentkezés hiányában is.

Az Áfa törvény értelmében bizonylatkiállítási kötelezettség terheli a magánszemélyt, de adószám hiányában a bérbeadásról számlát nem tud kiállítani. Mivel áfa tekintetében a tevékenysége adómentes, a bizonylat kiállítási kötelezettségének számviteli bizonylat kiállításával is eleget tehet. 

Adószámos magánszemélyként végzett bérbeadási tevékenység

Abban az esetben, ha a magánszemély úgy dönt, hogy az ingatlanbérbeadási tevékenységet adószám birtokában kívánja folytatni, úgy a NAV-hoz tett bejelentéssel (’T101) kérheti az adószám megállapítását. 

Általános forgalmi adó

Ha a magánszemély saját döntése alapján nem teszi az ingatlan bérbeadási tevékenységét Áfa tekintetében adókötelessé, az ingatlan bérbeadása a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnak minősül az áfaalany bérbeadó, illetőleg a bérbevevő személyétől, jogállásától függetlenül.

Természetesen van lehetősége a magánszemélynek az adószám igényléssel egyidőben, az adómentesség helyett az ingatlan-bérbeadás tevékenységre az általános szabályok szerinti adózást választani. 

Ha valaki már nem kezdő adóalany, úgy évközben nem tud áfában az általános szabályok szerinti adózásra áttérni. Tárgyév december 31-ig a ’T101-es nyomtatványon nyilatkozni tud, hogy a következő év január 1-től az ingatlan-bérbeadást adókötelessé kívánja tenni.

Fontos, hogy az az adóalany, aki az adókötelessé tételt választotta, a választást követő ötödik naptári év végéig köti e választás.

Jövedelem megállapításának módja

A bérbeadás bevételéből kétféleképpen történhet a jövedelem megállapítása:

  • 10 százalékos költséghányad alkalmazásával, vagy
  • tételes költségelszámolással.

A 10%-os költséghányaddal történő jövedelemmegállapítás esetén a bevétel 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Ez esetben a 90%-os jövedelem után kell a 15%-os SZJA-t megfizetni.

Egyéb költség elszámolására ebben az esetben nincs lehetőség.

A tételes költségelszámolás választásakor a magánszemély csak a bevételszerző tevékenységével kapcsolatos, a bevétel megszerzése érdekében felmerült, az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadást veheti figyelembe.
Mindegyik lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai. 

 * * *

5percAdó ajánló

A PENTA UNIÓ szervezésben 2025. október 28-án megrendezésre kerülő Ingatlan-bérbeadás hosszú távra – Hogyan adózzunk az ingatlan-bérbeadás után? című előadáson Antalfi Csilla részletesen végig veszi az előnyöket és a hátrányokat és remélhetőleg mindenki számára megtalálja a legkedvezőbb adózási lehetőségeket.

2025-ös őszi adócsomag: két ütemben érkeznek a változások – Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Két adócsomag, eltérő fókuszokkal

Az idei ősz kiemelkedő az adórendszer átalakítása szempontjából: a kormány tervei szerint két adócsomag kerül beterjesztésre, amelyek eltérő fókuszt képviselnek. Az első csomag technikai pontosításokat és kisebb kedvezményeket tartalmaz, és 2025. október 10-ig társadalmi vitára bocsátották, míg a második várhatóan a vállalkozások terheit, különösen a szociális hozzájárulási adót (szocho) érintő jelentősebb változtatásokat hoz.

A változások célja a családtámogatások bővítése, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése.

A sajtó előzetes várakozásai szerint a miniszterelnök és az MKIK elnökének október 4-i találkozójától újabb adókönnyítési bejelentést vártak, azonban ez elmaradt. A találkozó a vállalkozói szféra számára a Széchenyi-programon belül hozta el a 3%-os fix kamatozású hitel lehetőségét.

Első adócsomag

Háromgyermekes és 30 év alatti anyák adómentessége

2025. október 1-jétől a háromgyermekes anyák a jogszabályban meghatározott, munkával megszerzett jövedelmeik után mentesülnek az SZJA alól.

A tervezett módosítás szerint ehhez a kedvezményhez kapcsolódóan is bevezetésre kerül a folytatólagos hatályú nyilatkozat, amely alapján elegendő egyszer nyilatkozni a munkáltatónál vagy a NAV felületén, így azt nem kell évente megújítani.

További könnyítés várható, miszerint az év közben 30 éves kort betöltő egy gyermekes édesanyák esetén a kedvezmény a teljes naptári évre fog vonatkozni, amelyben a 30. életévet betölti, így év közben nem fog megszakadni az adómentesség.

Banki kártérítések

A csomag részeként a banki adathalászat vagy visszaélés miatt kifizetett kártérítések adókötelessége megszűnik, így a kártérítés teljes összege adómentes lesz.

KIVA változás

A KIVA rendszerében az elektronikus pénzeszközök (pl. Revolut, Wise számlákon tartott összegek) nem számítanak bele az adóalap-növelő készpénzállományba, így a vállalkozásoknak nem keletkezik ezen tényállásból fakadó adófizetési kötelezettsége.

ÁFA-bevallás

A tervezet szerint a csoportos adóalanyiságban résztvevőkre vonatkozó szabályok két ponton is változnak:

  1. A tagok egyetemleges felelőssége bővül.
  2. Ha a csoportképviselő megszűnik, a tagoknak 15 napjuk lesz új képviselőt kijelölni és bejelenteni. Ha ez nem történik meg, a NAV a csoportban legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki új képviselőnek.

Cserét-pótló vétel illetékszabályai

Ingatlanügyletek esetén, ha valaki egy éven belül több ingatlant ad el, majd újat vásárol, dönthet úgy, hogy az illetékalap meghatározásakor a legnagyobb értékű eladott ingatlant állítja szembe a vásárolt lakás értékével, nem pedig az utolsóként eladottat.

Ez a módosítás elsősorban a nagyobb portfólióval rendelkező magánszemélyek és befektetők számára jelent könnyítést.

Egyéb tervezett változások – a teljesség igénye nélkül

  • A települési adó hatálya alól az erdők kivonásra kerülnek.
  • A reklámadó felfüggesztése várhatóan további egy évvel meghosszabbodik.
  • Az egyéni vállalkozók a tevékenységük szünetelése esetén mentesülnek a soron kívüli bevallási kötelezettség alól.

Második adócsomag: szocho és vállalkozói könnyítések

A második adócsomag várhatóan a vállalkozások számára hozza a jelentősebb változásokat, leginkább a szociális hozzájárulási adót (szocho) érintően.

A tervek szerint a szocho mértéke akár 1 százalékponttal csökkenhet, ami a vállalkozások számára jelentős adómegtakarítást jelenthet.

Következtetés

Az őszi adócsomagok mind a családok, mind a vállalkozások számára jelentős könnyítéseket tartalmaznak. Az első csomag pontosításokra és kisebb kedvezményekre koncentrál, míg a második a vállalkozói terhek mérséklését célozza.

Bár még várhatók módosítások, biztosra vehető, hogy az őszi adóváltozások a vállalkozások széles körét érintik. Ezért a könyvelők, adótanácsadók, bérszámfejtők és más pénzügyi szakemberek számára elengedhetetlen a naprakész tudás.

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Hétindító – 41. hét – Járulékbevallások és megszűnési eljárások – Suller Kriszta

Habos kávés napsütéses jó reggelt! Az október hónap határidőkben bővelkedik, így van teendőnk bőven, de mielőtt nekiállunk, tekintsük át, mire is célszerű sort keríteni a héten! Határidősek a járulékbevallások, de az év végéhez közeledve már a megszűnési eljárások is figyelmet érdemelnek.

Járulékbevallás – negyedévvel tarkítva

Október 13-ra, azaz jövő hét hétfőre lesz határidős:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Természetesen nem feledkezhetünk meg a bevallásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségeinkről sem! A saját cégeink is cégek, mint a suszternek a cipője, fordítsunk rájuk is kiemelt figyelmet, és javaslom, ne csak járulékbevallás és befizetés szempontjából!

Felhívom a figyelmet, hogy – negyedév lévén – nem maradhat el a VSZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók előlegfizetése sem, mely (mivel 12-e hétvégére esik) szintén 13-ára határidős. Ugyanakkor nem maradhat el a KATA és az átalányadó előlegek befizetése sem, és az átalányadózók esetében az 58-as bevallás benyújtása is – negyedév okán – most határidős!

1%-os forráshoz kapcsolódó nyomtatványok a civil szervezeti szférában

Civil szervezetek figyelmét felhívom az EGYAD és EGYSTAT nyomtatványokra, melyek segítségével idén is kérhetnek adatot az adóhatóságtól a tekintetben, hogy ki is ajánlotta fel részükre adója 1%-át. Természetesen a lista biztosan nem lesz teljes, ugyanis csak azon adóalanyok adatait ismerhetik meg, akik felajánláskor ezt engedélyezték a megfelelő kódkocka bejelölésével! Az idei évben nekik felajánlott 1%-ok tekintetében az EGYAD és EGYSTAT nyomtatvány benyújtása október 15-ét követően ajánlott, mivel az október 15-ét megelőző adatigénylések még a korábbi év adatait fogják tartalmazni! A nyomtatvány benyújtása folyamatos, a benyújtást követő 30 napon belül a civil szervezetek megkapják az igényelt adatokat!

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, csatlakozz hozzánk, a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Heti tipp – Adónem váltás és megszűnési eljárások

A szeptember végi zárással együtt konstatálnunk kell azt is, hogy az év jelentős része már a hátunk mögött van, ideje elkezdeni elemezni, hogy egyes ügyfeleinknél célszerű lehet-e majd váltani egyes adónemek között, pl. KIVA-ból TAO-ba, esetleg fordítva.

Sajnos egyre több cég választja a megszűnés útját. Akinél ez lehetőségként felmerül, érdemes élni a január 1-jével kezdődő végelszámolási időszakkal. Célszerű erre minél előbb elkezdeni felkészülni, már ebben az utolsó negyedévben.

És ha már végelszámolás, felhívom a figyelmet, hogy azon esetekben, ahol ez tervben van, ott ideje e tekintetben is összeszedni a lehetőségeket, rendezni a sorokat, mert az egyszerűsített végelszámolás jogintézménye 2027.01.01-jét követően megszűnik majd!

Mindenkinek kellemes munkát, zökkenőmentesen működő ügyfélkaput és stresszmentes negyedév zárást kívánok!

5percAdó ajánló:

Még nem biztosítottad a 2025-ös kötelező kreditpontjaidat? Sebaj! A PENTA kreditpontos továbbképzéseivel gyorsan, kényelmesen és valódi, gyakorlatban hasznosítható tudást szerezve gondoskodhatsz kreditjeidről. Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Ha jön a tiltás, mennie kell a bérnek – a munkabérletiltás jogi és gyakorlati oldala – Jakab Nóra

A munkabérből való letiltás – vagyis a munkáltató által végrehajtott bérlevonás a dolgozó jövedelméből – nemcsak jogi kötelezettség, hanem precíz adminisztratív feladat is. A szabályok változása, különösen a 2025. július 1-jétől hatályos módosítások, jelentős hatással vannak a bérszámfejtési gyakorlatra és a munkáltató felelősségére munkabérletiltás tekintetében.

A munkabérletiltás jogi háttere

A munkabérből történő letiltásokat alapvetően a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) szabályozza. A folyamat lényege, hogy a munkavállaló fizetéséből a munkáltató – hivatalos végrehajtói letiltás alapján – meghatározott összeget, levon, és azt a jogosult (jellemzően a végrehajtó vagy más szerv(ezet)) részére továbbítja.

A letiltás a munkavállaló nettó bérére vonatkozik, de a törvény véd bizonyos jövedelemrészeket: meghatározott összeget általános szabály szerint a munkavállalónál kell hagyni (ez az ún. levonásmentes munkabérrész). Továbbá a levonások aránya is korlátozott:

  • általános esetben: legfeljebb a nettó bér 33%-a vonható le,
  • előnyben részesített követelés (pl. tartásdíj) esetén: akár 50% is levonható.

Fontos az is, hogy egyidejűleg több letiltás esetén szigorú sorrendet kell követni: a tartásdíjak elsőbbséget élveznek, majd jönnek a munkabérkövetelések, a bírságok, az adótartozások, egyéb követelések. 

Mi változott 2025. július 1-jétől?

2025 közepétől lényeges módosítások léptek hatályba, amelyek elsősorban a levonható jövedelemrészek pontosítását és a munkavállaló védelmét erősítik.

  1. A családi kedvezmény védelme

A legjelentősebb változás, hogy az újonnan induló eljárások esetén a munkabér letiltásának alapját a családi adóalap-kedvezménnyel csökkentett nettó jövedelem képezi. Ez azt jelenti, hogy az a rész, amely a családi kedvezményből adódik, levonás alól mentes.

Gyakorlatban: ha valaki egy vagy több eltartott után érvényesít kedvezményt, és ezáltal magasabb nettó bérhez jut, akkor a kedvezményből származó plusz összeget nem lehet elvonni.

Ez a szabály kizárólag a 2025. július 1-jét követően indult ügyekre vonatkozik.

  1. Emelkedik a levonásmentes munkabérrész

A másik lényeges változás, hogy az az összeg, amelyet mindenképpen meg kell hagyni a munkavállalónál, 2025 júliusától jelentősen emelkedett. Korábban ez havi fix 60.000 Ft volt, mostantól viszont – az évente változó minimálbér összegének változásához igazodva – a  minimálbér nettó összegének 60%-a. Ez 2025-ben (290.800 x 66,5% x 60%=) 116.029 forint, de a jövőben a minimálbér emelkedésével ez is módosul majd.

Ez a változás még a korábbi végrehajtási eljárásokra is kihat: a munkáltatóknak felül kellett vizsgálniuk a már futó letiltásokat is, és szükség esetén csökkenteniük kellett a levont összegeket.

  1. Új számítási szabályok, új felelősség

Az új szabályok miatt a munkáltatóknak a bérszámfejtés során mostantól:

  • pontosan ki kell számítaniuk a családi kedvezménnyel csökkentett nettó munkabért,
  • amivel csökkenteni kell a letiltás alapját, azaz a munkabér adóval (adóelőleggel), járulékkal csökkentett jövedelemrészét,
  • a fennmaradó részből lehet százalékosan meghatározni a letiltandó összeget,
  • melyet esetleg korrigálni kell a levonásmentes munkabérrész (a jelenlegi 116.029 Ft-ot), illetve a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható 200.000 Ft-os szabályra tekintettel.

Ez a számítási lánc bonyolultabb, hibalehetőségekkel teli és bár a bérszámfejtő programok segítenek az összeg kiszámításában, de a felelősség továbbra is a munkáltatóé. Téves vagy késedelmes levonás, hibás alap, helytelen sorrend – mind bírságot vonhat maga után. 

Ugyanakkor a bérügyintéző és HR-es mögöttes felelősségéről se feledkezzünk meg. A bérügyviteli szakemberek tevékenysége kulcsfontosságú a végrehajtások helyes kezelése szempontjából. Az Ő felelősségük munkajogi és esetenként anyagi szinten is valós. A letiltás során mind nekik, mind a munkáltatónak konkrét és egymásra épülő feladatai vannak. Ezek ismerete és betartása elengedhetetlen az eljárás sikeres lezárásához.

Tipikus hibák és buktatók

A munkabérletiltás következtében előforduló leggyakoribb hibák:

  • hibás letiltási alap (pl. bruttóból számolás),
  • figyelembe nem vett családi kedvezmény,
  • helytelen levonási sorrend több letiltás esetén,
  • dokumentációs és értesítési hiányosságok,
  • végrehajtási eljárás költségének figyelmen kívül hagyása
  • a végrehajtás érvényesítésének elmulasztása.

Ezek elkerüléséhez pontos számításra, az adminisztratív rend betartására és naprakész tudásra van szükség – különösen azoknál a cégeknél, ahol gyakoriak a letiltások vagy bonyolultak a családi és jövedelmi helyzetek.

 * * *

5percAdó ajánló

A PENTA UNIÓ szervezésben 2025. október 13-án megrendezésre kerülő Hogyan járjunk el helyesen végrehajtási ügyekben? – A jövedelemletiltás új szabályai című előadáson Jakab Nóra részletesebben is ismerteti a cikkben említett tudnivalókat. Az előadás nem titkolt célja, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy biztos kézzel kezeld a legösszetettebb végrehajtási helyzeteket is. 

Hétindító – 40. hét – Negyedévzárás, határidők és egy kis munkajogi dokumentáció – Suller Kriszta

Forró, habos kávés jó reggelt kívánok, így a negyedév előtti hajrá időszak utolsó hétfőjén. Ezen a héten több dologra is figyelnünk kell, hiszen például határidős az EGYREG és az ELEKÁFA, de már a járulékbevallásokkal, az alanyi mentes ügyfelekkel, valamint a munkajogi dokumentáció ellenőrzésével is érdemes foglalkozni.

EGYREG civileknél

A mai és holnapi napon még benyújtható az EGYREG nyomtatvány, ugyanakkor, ha ez szeptember 30-ig elmarad, a jogvesztő határidő eltelik, és a normál civil szervezetek csak jövőre indíthatják regisztrációs eljárásukat! Fontos, hogyha nem tökéletes az alapító okirat, esetleg hiányzik egy dokumentum, akkor is indítsuk a regisztrációs eljárást határidőben. Ezekben az esetekben az adóhatóság hiánypótlásra fog kötelezni, így pótolhatóak a hiányosságok a későbbiekben!

ELEKÁFA

Szintén a mai és holnapi napon határidős az ELEKÁFA nyomtatványok benyújtása. E nyomtatvány azon ügyfeleinknél lehet releváns, akiknél rendszeres az EU bármely más tagországában az áfás beszerzés. Ott a helyi szabályok szerint felszámított áfát, ha az adóalany a feltételeknek megfelel, visszaigényelheti. Például a rendszeresen külföldön kiküldetésben tartózkodók egyes költségei, konferencia belépők, szállásdíjak, külföldi tehergépjármű tankolás, vagy azokban az esetekben is, amikor az EU előírások és magyar Áfa jogszabályok is az adott országban rendelik teljesítettnek az ügyletet (pl. ingatlanokkal, közlekedési eszközökkel kapcsolatos szolgáltatások). 

Járulékbevallás 

Október 13-ra, hétfőre lesz határidős: 

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében.
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Felhívom a figyelmet, hogy negyedév lévén, nem maradhat el a VSZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók előlegfizetése sem, mely szintén október 12-re határidős (a hétvégére tekintettel a benyújtásra és fizetésre vonatkozó tényleges határidő ez esetben is október 13-a)! Nem maradhat el a KATA és az átalányadó előlegek befizetése, valamint átalányadózók esetében az 58-as bevallás benyújtása sem!

Alanyi mentes ügyfelek ellenőrzése

Tekintve, hogy az ősz közepén járunk, az alanyi mentes ügyfeleink iratanyagát is szükséges szemrevételezni, az esetleges 18 millió forintos alanyi mentes áfa- értékhatár átlépés miatt. Az alanyi mentesség választására jogosító értékhatár számításánál figyelemmel kell lenni azokra az ügyletekre, amikor a vállalkozó nem járhat el alanyi mentesként, ugyanis ezek általában az alanyi mentes keretet nem terhelik. Ezzel együtt ugyanakkor figyelemmel kell lenni azon ügyletekre, melyek főszabály szerint a tevékenység speciális jellegére mentes státusszal számlázunk, mert ezek egy része (pl. bérleti díj) beszámítandó az alanyi mentes keretbe. 

Heti tipp – munkajogi dokumentáció

Ha van időd, kicsit nézz az ügyfelek „körmére” a munkajogi dokumentáció megléte, teljessége tekintetében. Nagyon fontos tudatosítani az ügyfeleinkben, hogy a munkajogi dokumentáció elkészítése nem könyvelői feladat. Ha azt a könyvelő el is készíti, a felelősség mindenképpen a munkáltatót terheli. Hogy könnyebben menjen az adminisztrációs feladatok teljesítése, én ősz elején minden ügyfelem számára kiküldöm a mintadokumentációt, mind a munkajogviszonyakkal, mind az EFO jogviszonyokkal kapcsolatosan, tájékoztatót mellékelve, hogy mikor melyiket kell(ene) alkalmazniuk. Így kicsit tudatosodik bennük újra, hogy több adminisztrációs feladat vár rájuk is e tekintetben. Az EFO tekintetében úgyis jelentős változások léptek életbe a nyár folyamán!

Mindenkinek eredményes, gyors negyedév zárást kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Teljesítsd 2025. évi kreditpontjaid most! A tanév kezdetével a tantermi és ÉLŐ ONLINE kreditpontos továbbképzések is újra elindulnak, és persze az E-LEARNING videók is folyamatosan elérhetők. Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM