Cafeteria 2026 – az optimalizálás éve – Király Ágnes

Az adójogszabályok 2026. évi változása tartalmaz néhány módosítást a munkáltatói juttatások terén. Újdonság lesz a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által, a foglalkoztatottjának lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez nyújtott támogatás, amely életkori korlátozás nélkül béren kívüli juttatásnak minősül, és amelyhez külön kormányrendelet kapcsolódik. Szintén új az ugyancsak béren kívüli cafeteria juttatásként adható „Otthontámogatás”, amelynek jogosultjairól is kormányrendelet rendelkezik. Szinte minden munkavállalót érintő változás, hogy ismét lehet a SZÉP kártyával élelmiszert vásárolni 2026. április 30-ig.

Az évváltás mindig remek alkalmat teremt a cafeteria rendszerek optimalizálására, az esetleges helytelen adminisztráció átalakítására.

Milyen kérdéseket érdemes feltennünk az évváltáshoz kapcsolódóan?

A cafeteria rendszer működési szabályait a cafeteria szabályzatban rögzítjük. Ebben határozzuk meg a jogosultsági szabályokat (belépés, kilépés, szünetelés, stb.), a választható juttatásokat, az elszámolási szabályokat. A szabályzat éves aktualizálása során célszerű megvizsgálni, változtassunk-e a juttatásokon, a munkavállalók mennyire értékelik azokat? Ugyancsak hasznos lehet az elszámolási szabályokat felülvizsgálni. Mennyire illeszkednek a céges gyakorlathoz, valóban úgy járunk-e el például egy kilépésnél, ahogy a szabályzatban leírtuk. Kevesen gondolnak arra, milyen adózási problémát jelenthet például, ha egy-egy munkavállalótól nem kérjük vissza a „túlköltött” cafeteria keretét, holott a szabályzatban ezt írtuk elő.

A cafeteria rendszer szabályai a juttatások adózását egyébként nem befolyásolják, és az adókötelezettség szempontjából az is teljesen irreleváns, hogy a munkáltató cafeteria rendszerben nyújt juttatásokat, vagy csak saját elhatározása alapján, esetleg a két módszert vegyítve. Utóbbi esetben az is fontos, hogy az adózási szabályokat együttesen kell vizsgálni a cafeterián kívül és belül nyújtott juttatásokra.

Adózási problémába ütközhetünk akkor is, ha a juttatásokat a munkabérrel megegyező ütemezésben szerepeltetjük az adóbevallásban, és nem a juttatások tényleges kiadásának időpontja szerint. Gyakori tévhit, hogy a juttatások adózását befolyásolja, hogy melyik időszakra (hónapra vagy évre) vonatkozó cafeteria keretből finanszírozza azt a munkáltató.

Adózási határidők

Az általános szabály az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint, hogy havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig kell a természetes személyeknek tárgyhónapban teljesített kifizetésekkel és juttatásokkal összefüggő adókkal és járulékokkal kapcsolatos kötelezettségeket teljesíteni.

A kérdés az, hogy mit tekinthetünk tárgyhónapban teljesítettnek?

A munkabér esetében az a mérvadó, hogy azt melyik hónapban elvégzett munkáért kapja a munkavállaló, és nem a kifizetés napja dönti el az adózási időpontot. A juttatásoknál viszont nem ez a szabály. A juttatások adózási kötelezettségének megállapításához az Szja törvény különböző szabályait kell alkalmaznunk, amelyek viszont megegyeznek abban, hogy a juttatás kifizetésének vagy kiadásának időpontja határozza meg az adókötelezettség keletkezésének időpontját.

Kit és mikor terhel adókötelezettség a juttatások után?

Két csoportot különböztethetünk meg:

1.)  A magánszemélynek (is) keletkezik adókötelezettsége (a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások nem tartoznak ide)

A jövedelem megszerzésének időpontja:

  • pénz esetén a jóváírás/átvétel napja – például a cafeteria keret pénzbeni kifizetése;
  • dolog és szolgáltatás esetén a rendelkezési jogosultság napja – ez lehet egy nem csekély értékű ajándékutalvány;
  • a magánszemély javára teljesített kiadás esetén a kiadás teljesítésének/utalásának napja – ilyen különösen az önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulás és adomány;
  • a magánszemély által megelőlegezett kiadás esetén a bizonylattal történő elszámolás, kifizetés napja – például sport/kultúra belépő vásárlása céges számlára, ha az nem felel meg az adómentességi feltételeknek.

Az adóbevallásnál tehát azt kell vizsgálnunk, melyik hónapban jutott a magánszemély a jövedelemhez.

A fentiekből látható, miért hibás az a gyakorlat, amikor például az önkéntes pénztári befizetést a munkabérrel egy időben a tárgyhót követően utalják, viszont a tárgyhónap bevallásában szerepeltetik.

2.)   Kifizetői adókötelezettség

Ide tartoznak a béren kívüli juttatások (SZÉP kártya mindkét számlája és a lakhatási támogatás az értékhatárig), valamint az egyes meghatározott juttatások (előbbiek értékhatár felett, Öpt célzott szolgáltatás, csekély értékű ajándék, stb.), amelyek után a magánszemélyt nem, csak a munkáltatót/kifizetőt terheli adókötelezettség.

Ebben az esetben is először azt kell megállapítanunk, hogy mikor történt a juttatás. Ezt a munkáltató/kifizető oldaláról vizsgáljuk, tehát az az időpont, amelyik hónapban teljesítette a juttatás utalását/átadását. Az adóbevallásnál/adófizetésnél ennek megfelelően kell eljárnunk.

2024. január óta a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adóját negyedévente kell bevallani és befizetni. De mi a helyzet a SZÉP kártya értékhatár (450 ezer, illetve annak időarányos része) feletti összeggel? Nos, az továbbra is havonta adózik.

A fenti eltérő szabály miatt különösen hibás az olyan megoldás, amikor a 450 ezer forint 1/12-ed részét (37.500 Ft) tekintik havonta béren kívüli juttatásnak, a felettes részt pedig egyes meghatározott juttatásnak A munkaviszony megszűnésekor arányosított rekreációs keret meghaladhatja a korábban béren kívüliként elszámolt és adózott SZÉP kártya juttatást, a meghaladó rész adózására szintén eltérő szabály vonatkozik.

Cafeteria dokumentálás

A cafeteria rendszer aktualizálását célszerű kiterjeszteni arra is, hogy mindent megfelelően dokumentáltunk-e. Rendelkezünk-e a szükséges nyilatkozatokkal, a juttatásokat alátámasztó szerződésekkel, számlákkal? Az is fontos szempont, hogy a cafeteria adminisztráció megfelelő, kellő részletezettségű nyilvántartást biztosít-e az adóbevallások alátámasztására.

 * * *

5percAdó ajánló

Ha szeretnél felkészült lenni a cafeteria 2026-os változásaival kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Cafeteria 2026 – az optimalizásás éve című ÉLŐ-online konferenciáján 2026. 01. 06-án, ahol Király Ágnes a jogszabályi előírások ismertetésén túl a gyakorlatban kipróbált és bevált útmutatót ad a cafeteria rendszer kialakításához, a munkáltatói juttatások megvalósításához!

Hétindító – 51.hét – Áfa bevallás és felkészülés jogszabályváltozás áttanulmányozására – Suller Kriszta

Közeledve az karácsonyhoz, egyre inkább érezzük, hogy itt az évzárás is, így emelt dózisú kávéval készüljünk fel az előttünk álló – ünnepek előtti – hajrára! Idén még lesz egy áfabevallás és előkészülhetünk a számos jogszabályváltozás átnézésére is.

ÁFA bevallás

A múlt heti járulékbevallások arzenálján túl ezen a héten az áfa bevallásoké a főszerep.
December 22-re, azaz jövő hét hétfőre határidős az alábbi bevallások benyújtása:

  • 65-ös áfa bevallások,
  • A60 -as összesítő nyilatkozatok,
  • 01-es bevallások benyújtásának határideje (az arra kötelezetteknek),
  • termékdíj előleg megfizetése,
  • KIVA hatálya alól kilépés.

Felkészülés a 2026-os évre – jogszabályváltozás

Lassan, de egyre intenzívebben tanulmányoznunk szükséges a jogszabályváltozásokat, melyeket zömmel már kihirdettek a Magyar Közlönyben! Én jellemzően a két ünnep közötti viszonylagos nyugalomban szoktam nekiállni egy ügyfelek részére küldendő rövid adóváltozásokat tartalmazó tájékoztató összeállításának, de akinek van szabadideje, már most gondolhat rá! Tekintettel arra, hogy az alanyi mentesség értékhatára ismét nő, fontos e tekintetben is górcső alá venni ügyfeleinket, hogy ott, ahol ez releváns lehet, még december 31-ig megtörténhessen az ennek megfelelő korrekció!

A minimálbér és garantált bérminimum összege a Magyar Közlönyben még mindig nem került kihirdetésre, így ezt még az ünnepi hajrában is figyelemmel kell kísérjük, hiszen 2026. január 01-től már alkalmazni kell. 

Heti tipp

A sok jogszabályváltozás átnézésén túl a héten mindenképpen foglalkoznunk célszerű azon ügyfeleink adófolyószámláival, ahol fontos, hogy fordulónapon ne legyen tartozás, vagy bizonyos limit fölé ne emelkedjék a tartozás összege! 

Arra kérek mindenkit – saját magatok védelmében és megnyugtatására -, amely ügyfél adónemet, áfa státuszt vagy elszámolási módszert, stb. kíván váltani, kérjétek, hogy ezt írásban is erősítse meg, a későbbi problémákat elkerülendő!

Mivel addig már nem találkozunk, mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet kívánok!

***

5percAdó ajánló:

December végéig még van egy kis időd ellenőrizni a kreditpontjaidat, és ha kell, még kiegészíteni, pótolni a képzési kötelezettséget! Ha még nem szerezted meg a szükséges krediteidet, az alábbi lehetőségek között biztosan találsz számodra megfelelőt, válassz a 3 képzési forma közül és ne csússz ki a határidőből!

Kedvező módosítások az Illetéktörvényben – Illeték, tagi kölcsön, cserét pótló vétel – Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Jelen cikkemben a végelszámolás körében elengedett tagi kölcsönre vonatkozóan módosult illetékszabályokat, valamint a magánszemélyek lakástulajdon-szerzéséhez kapcsolódó cserét pótló vétel illetékkedvezményének változását mutatom be röviden. Vagyis az illeték, a tagi kölcsön és a cserét pótló vétel kerül górcső alá.

Tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó illeték szabályának módosítás

A szakma tökéletesen tisztában van a tagi kölcsön kérdéskörével. Sokszor már annak a keletkezése sem a jogkövető adózói magatartás következménye, de a tagi kölcsön rendezése szinte minden esetben problémát jelent, különösen végelszámolás esetén. A jelenleg is hatályos szabályozás szerint magánszemély tulajdonos által elengedett tagi kölcsön ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget is eredményez, melynek mértéke 18%. Ilyen mértékű közteherfizetést a legtöbb tulajdonos nem vállal fel, és ilyenkor maradnak, vagy az ún. kreatív megoldások, amelyek egy adóhatósági szűrőn könnyen fennakadhatnak, vagy pedig kialakul a patthelyzet, a cég végelszámolás keretében nem kerül megszűntetésre.

Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénynek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt érintő módosítása fenti problémára egy igazi gyógyírt hoz 2026. január 1-től történő hatályba lépéssel.

A módosítás értelmében mentes az ajándékozási illeték alól a tulajdonosi kölcsön végelszámolás keretében történő  elengedése, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével zárul.

A tulajdonosi kölcsön elengedését az adóhatóság részére továbbra is be kell jelenteni. Az elengedéssel megvalósuló vagyonszerzéssel összefüggésben pedig az ajándékozási illetéket az általános szabályok szerint ugyan megállapítja a NAV, ugyanakkor a végelszámolás befejezéséig az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti. A megállapított illetéket az adóhatóság döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzi, s akkor törli, ha a cégbíróság – a tagi kölcsön elengedésével érintett társaságot – végelszámolás lezárásaként törli a cégjegyzékből.

Amennyiben a cégbíróság nem ad helyt a cég törlésére irányuló kérelmének, a cégnek a tagi kölcsön elengedésével bekövetkező vagyonszerzése után meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

Cserepótló vétel

A cserepótló vétel lényege, hogy a jogalkotó a rövid időn belül magányszemély által eladott és vásárolt lakástulajdon esetén úgy tekinti, mintha az eladó és a vevő ingatlant cserélt volna. A cserepótló vétel illetékkedvezményt akkor lehet – a jelenleg hatályos szabályok szerint – igénybe venni, ha a magánszemély lakást vásárol és a korábbi lakását:

  • a megvásárolt lakást megelőző 3 éven belül eladta, vagy
  • az újonnan vásárolt lakást követő 1 éven belül adja el.

Természetesen a vásárolt lakás illetékmentes tényállás alá nem eső újépítésű is lehet, de a szabályozás leginkább a használt lakások piacára alkalmazható.

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül, vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál a jelenlegi szabályok szerint minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – ügyletet tudja figyelembe venni. Azaz az időbeliség szerinti sorrend nem írható felül, legalább is 2025. december 31-ig megkötött szerződések vonatkozásában.

2026. január 1-től hatályba lépő két irányú módosítás szerint:

  • a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső lakáseladásra történő utaló szövegrész hatályát veszti. Ennek következtében több lakás eladása esetén a vagyonszerző a számára legkedvezőbb illetékalapot érvényesítheti az illetékkötelezettség meghatározása során, továbbá
  • a lakásvásárlás után megállapítandó illetékalap meghatározásakor a vásárlást megelőző legfeljebb 5 éven belül eladott lakás forgalmi értékét lehet figyelembe venni. Azaz a cikk írásakor hatályos 3 éves időtartam 2026. január 1-től 5 évre módosul.

Utóbbi szabály okán érdemes lehet megfontolni lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés dátumát 2025. december 31-t követő időpontra ütemezni, amennyiben történt lakóingatlan eladás 2026. évtől számított 5 éven belül. Így az eladott lakóingatlan értéke figyelembe vehetővé válik a vagyonszerzési illeték összegének meghatározása során.

***

5percAdó ajánló

Jelen cikkünk és a 2026. évre vonatkozó adóváltozásokat ismertető korábbi írásainkból is látható, hogy számtalan jogszabály módosul, így az illeték is. A könyvelők, okleveles könyvvizsgálók, adótanácsadók, okleveles adószakértők bérszámfejtők és más pénzügyi szakemberek számára viszont elengedhetetlen a naprakész tudás.

PENTA UNIÓ Zrt. által szervezett >>Adóegyetem 2026 rendezvényein a jogszabályok előkészítésében résztvevők  által tartott részletes, értelmező szakmai előadások és gyakorlati útmutatók segítik a felkészülést a változásokra. Válassz az alábbi időpontok és képzési formák közül!

KONFERENCIATERMI alkalom >>  2026.01.08–09. – Budapest, PENTA UNIÓ konferenciaterem

ÉLŐ-ONLINE közvetítés >> 2026.01.08–09.

E-LEARNING videók >>

  • 2025.12.04. – 12.31. között elérhető videók (2025-ös kreditpontokkal)
  • 2026.01.16. – 05.31. között elérhető videók (2026-os kreditpontokkal)

Hétindító – 50. hét – Járulék, áfa és egy kis minimálbér – Suller Kriszta

Nos, így az ünnepi készülődés hatása alatt, a meleg habos kávét kavargatva, tekintsük át, hogy az ünnepek előtt milyen feladatok hadával is kell szembenéznünk! Pénteken van a járulékbevallások határideje, de az idei utolsó áfa bevallás is figyelmet érdemel, illetve megszületett az új minimálbér szabályokról szóló megállapodás.

Körmünkre ég a járulékbevallás  

A járulékbevallások benyújtása a pénteki napra, 12-re esedékes, az alábbiak szerint:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében;
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Nagyon sok helyen felmerül a 13-dik havi fizetések, esetleges jutalmak kérdésköre, így célszerű ott, ahol ez releváns tud lenni, tájékozódni ez ügyben, lesz-e, történt-e ilyen jellegű kifizetés, esetleg a novemberi bérszámfejtéssel egyidejűleg gondoskodni ezen tételek számfejtéséről is.

A mostani bérszámfejtéssel együtt célszerű lehet ügyfeleinket ismét tájékoztatni a szabadságok állásáról, hogy kinek mennyi szabadságos napja van még a cégnél, amit lehetőség szerint december 31-ig ki kell adni! 

Ezévi utolsó áfa bevallás… 

Ezután az áfa bevallásoké a főszerep: december 22-re határidős az áfa bevallások benyújtása:

  • 65-ös áfa bevallások,
  • A60 -as összesítő nyilatkozatok,
  • és a 01-es (az arra kötelezetteknek),
  • valamint ekkorra határidősek a havi TAO előleg, és a termékdíj előleg megfizetése is.

Decemberi egyéb teendők

Mindezeken túl, amire folyamatosan gondolnunk kell decemberben:

  • áfa státusz-beli váltások,  áfa “módszerek” közti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései stb.), különös tekintettel az ezt a kérdéskört érintő változásokra;
  • NAV törzsadat kontroll:  kinek, milyen tevékenysége van, mit is végez ténylegesen, kell-e törölni, felvenni új tevékenységet.

Új minimálbér szabályokról szóló megállapodás

A múlt hét folyamán megszületett a minimálbérről és garantált bérminimumról szóló bérmegállapodás, amely szerint 2026.01.01-jével emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. 

  • Minimálbér havibér alkalmazása esetén: 322.800 Ft
  • Garantálta bérminimum havibér alkalmazása esetén: 373.200 Ft

Felhívom a figyelmet, hogy jelen bejegyzés írásának az idején az erről szóló kormányrendelet még várat magára, az a Magyar Közlönyben még nem jelent meg,  csupán a bérmegállapodás született meg! 

Adófolyószámla – kontroll

A héten mindenképpen foglalkoznunk kell azon ügyfeleink adófolyószámláival, ahol fontos, hogy fordulónapon ne legyen tartozás, vagy bizonyos limit fölé ne emelkedjen! (pl. KATA alany egyéni vállalkozók, civil szervezetek, KIVA alanyok, stb.)

Heti tipp

Könyvelőként kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogyha bármely ügyfelünk adózási módot vált – legyen szó akár áfa-beli változtatásokról, vagy TAO-KIVA váltásról – az kerüljön írásban dokumentálásra!  A későbbiekben sok problémát meg tudunk előzni vele vitás helyzetekben!

 

***

5percAdó ajánló:

December végéig még van egy kis időd ellenőrizni a kreditpontjaidat, és ha kell, még kiegészíteni, pótolni a képzési kötelezettséget! Ha még nem szerezted meg a szükséges krediteidet, az alábbi lehetőségek között biztosan találsz számodra megfelelőt, válassz a 3 képzési forma közül és ne csússz ki a határidőből!

Az SZJA törvény béren kívüli juttatások rendszerét érintő módosításai – Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Cikkemben az SZJA törvény 2025. december 1-től, illetve 2026. január 1-től hatályos, a béren kívüli juttatások körét érintő szabálymódosításait foglalom össze röviden.

SZÉP Kártyával összefüggő módosítások

Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény módosította az SZJA törvény átmeneti szabályait, melynek következtében , 2025. december 1. és 2026. április 30. között a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

363/2025. (XI.26.) Kormányrendelet által meghatározott, az alábbi főtevékenységet végző kereskedőknél  használható fel a SZÉP Kártya a fenti átmeneti időszakban: 

  • Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
  • Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme,
  • Hús-, húskészítmény kiskereskedelme,
  • Hal kiskereskedelme,
  • Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem,
  • Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem.

Rendvédelmi lakhatási támogatás

A rendvédelmi támogatás bevezetéséről már a második adócsomag benyújtásáról szóló korábbi cikkemben rövid tájékoztatást adtam, de a módosuló béren kívüli juttatások taglalásának teljeskörűsége végett tekintsük át az új szabályokat. A béren kívüli juttatások köre tehát  2026. január 1-jétől kibővül a rendvédelmi lakhatási támogatással.

A juttatás a lakhatási támogatáshoz hasonló, de nincs életkori (35. életév) korlátozás, továbbá az nem adható lakáscélú hitel törlesztéséhez.

A támogatást a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv adhatja az általa foglalkoztatott magánszemélynek lakás bérleti díjának megfizetéséhez

A támogatás esetében alkalmazni kell a lakhatási támogatásra (Szja tv. 71. § (1b) bekezdés) vonatkozó egyéb személyi jövedelemadó szabályokat, így az évi 1 millió 800 ezer forintos korlátozást is

Otthontámogatás címén adott béren kívüli juttatás

SZJA törvény 2026. január 1-től hatályba lépő 71/A § (1)-(2) bekezdései szerint a Kormány rendeletében meghatározott magánszemélyek számára Otthontámogatás címén 

a) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződés  díjának megfizetéséhez, vagy 

b) a lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez 

nyújtott támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterhet. 

A közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja).

A támogatás összege évente nettó 1 millió forint, az ún. közszolgáltai dolgozóknak – lásd részletesen lentebb – alanyi jogon jár, de kérelmezniük kell a munkáltatónál. 

A részletes szabályokat az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI.25.) Kormányrendelet tartalmazza. A teljesség igénye nélkül néhány pontot kiemelek a rendeletből.

Jogosultak köre

Az Otthontámogatásra a közfeladatot ellátó és közszolgáltatásokat nyújtó 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §. szerinti munkáltatókkal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult. Ennek megfelelően jogosultnak minősül

  • a törzskönyvi jogi személynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy (ide tartoznak többek között a szerződéses katonák); 
  • felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív vagy egészségügyi feladatot ellátó intézménynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ideértve az egyházi fenntartású intézményeket is;
  • a közfoglalkoztatott; 
  • nevelőszülő;
  • háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos, valamint velük munkaviszonyban álló egyészségügyi szakdolgozó;
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; 
  • a polgármester, a közgyűlés, valamint a képviselő-testület tagja; 
  • HUN–REN Magyar Kutatási Hálózattal, illetve annak kutatóközpontjával vagy kutatóintézetével munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy;

amennyiben a munkáltatója a Kormányrendelet 3. és 4. § szerinti regisztrációnak és igénybejelentésnek eleget tett. 

A fenti foglalkoztatóknál a tevékenységüket megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében végzők nem jogosultak a támogatásra.

Regisztráció az Államkincstárnál

Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §. szerinti munkáltató, illetve a munkáltató fenntartója, a Rendelet 3.§-ban felsorolt rendelkezések szerint be kell jelentse a Magyar Államkincstár számára, hogy Otthontámogatást kíván nyújtani a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló Otthontámogatásra jogosultak számára. A munkáltató ezen bejelentést (regisztrációt)  2025. december 15-ig köteles megtenni. Az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltatók részére a regisztráció automatikusan történik, részükre külön regisztráció nem szükséges. A regisztráció csak elektronikus ügyintézés formájában teljesíthető!

Igénylés

Az Otthontámogatás igénybevételére irányuló szándékot a kormány honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti kérelem benyújtásával lehet bejelenteni a munkáltatónál, de a munkáltató saját formanyomtatványt is használhat. A kölcsönszerződést nem kell mellékelni, de nyilatkozatokat igen. Ami a határidőket illeti:

  • 2026. január 20-áig kell igényelni a támogatást, ha 2026. január 1-jét megelőzően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződésre vonatkozik az igénybevétel, ez esetben a január 20-ai határidő jogvesztő, a mulasztást igazolni nem lehet,
  • a szerződés létrejöttét követően bármikor, ha 2026. január 1-jét követően létrejött kölcsönszerződésről van szó, az igénybevétel tárgyhónapjának az 1. napjáig, 2026-os igénybevétel esetében legkésőbb 2026. november 1-jéig, illetve 2027-től évente egyszer.

A munkáltatónak előbbi esetben 2026. január 30-áig, más esetekben a beérkezést követő hónap tizenötödik napjáig kell benyújtani az igénybejelentést a Magyar Államkincstárhoz.

Folyósítás

A rendeletben szereplő határidők szerint

  • a 2026. január 20-áig beérkezett kérelmekre egy összegben, 2026. február 27. napjáig folyósítják az Otthontámogatás teljes nettó 1 milliós keretösszegét, ha a lakáskölcsön-szerződésből fennálló törlesztőrészletek összege ennél kevesebb, akkor azt az összeget,
  • az ezt követően beérkező kérelmekre hiteltörlesztési célú kérelmezés esetén havi részletekben a beérkezést követő hónap tizenötödik napjáig,
  • önerő céllal igényelt kérelmekre a kincstári folyósítást követő tizenöt munkanapon belül folyósítják.

A támogatás igénybevételével kapcsolatban hasznos információk találhatók a Magyar Államkincstár honlapján az alábbi linken.

***

5percAdó ajánló

Jelen cikkünk és a 2026. évre vonatkozó adóváltozásokat ismertető korábbi írásainkból is látható, hogy számtalan jogszabály módosul. A könyvelők, okleveles könyvvizsgálók, adótanácsadók, okleveles adószakértők bérszámfejtők és más pénzügyi szakemberek számára viszont elengedhetetlen a naprakész tudás.

A PENTA UNIÓ Zrt. által szervezett >>Adóegyetem 2026 rendezvényein a jogszabályok előkészítésében résztvevők  által tartott részletes, értelmező szakmai előadások és gyakorlati útmutatók segítik a felkészülést a változásokra. Válassz az alábbi időpontok és képzési formák közül!

KONFERENCIATERMI alkalmak >>

  • 2025.12.09–10. – Budapest, Lurdy ház
  • 2026.01.08–09. – Budapest, PENTA UNIÓ konferenciaterem

ÉLŐ-ONLINE közvetítések >>

  • 2025.12.09–10.
  • 2026.01.08–09.

E-LEARNING videók >>

  • 2025.12.04. – 12.31. között elérhető videók (2025-ös kreditpontokkal)
  • 2026.01.16. – 05.31. között elérhető videók (2026-os kreditpontokkal)

Hétindító – 49. hét – Járulékbevallás, otthontámogatás, SZÉP-kártya – Suller Kriszta

Kellemes forró, habos kávés hétfő reggelt kívánok nektek, így az év utolsó hónapjának első hétfőjén! Gőzerővel közelít az év vége, és a Karácsony is, így bokros teendőinkről nem feledkezhetünk meg e tekintetben sem. Készülnünk kell a jövő heti járulékbevallásokra, az új jogszabályokra. Kihirdették az Otthontámogatásról szóló kormányrendeletet és a SZÉP-kártya ismét felhasználható hideg élelmiszer vásárlására.

Járulékbevallás a jövő héten

Bár jövő hét végére, december 12-re határidős, már a héten a járulékbevallásoké a főszerep, az alábbiak szerint: 

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében.
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Nagyon sok helyen már most felmerül a 13-dik havi fizetések, esetleges jutalmak kérdésköre. Így célszerű ott, ahol ez releváns, tájékozódni ez ügyben, lesz-e, történik-e ilyen jellegű kifizetés. A mostani bérszámfejtéssel együtt célszerű lehet ügyfeleinket ismét tájékoztatni a szabadságok állásáról, hogy kinek mennyi szabadsága van még a cégnél, amit lehetőség szerint december 31-ig ki kell adni!  

A „munkás” december fontos feladatai

  • Áfa státusz-beli váltások,  áfa “módszerek” közti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései stb.) – különös tekintettel a friss jogszabályi változásokból eredő, 20 milliós alanyi mentes keretre.
  • Jó időszak ez egy NAV törzsadat kontrollhoz: kinek milyen tevékenysége van, mit is végez, átvezetődtek megfelelően az augusztusi TEÁOR átállás tevékenységei?
  • December 20-ig termékdíj előleg megfizetése azoknak, akik erre kötelezettek.
  • Adófolyószámla kontroll, kiemelten figyelve már az adótartozásokra, ott, ahol ez fontos lehet.      

Új év, új jogszabályok…

Az elmúlt időszakban sok, adókat és számvitelt is érintő jogszabály változott, így kiemelten fontos a már kihirdetett és a még folyamatban lévő várható változások tanulmányozása. A Hétindító írásakor sajnos pontos információ a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum tekintetében még nincs!

Kövesd figyelemmel, hogy várhatóan mi változik! Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Kötelező továbbképzés könyvelőknek, adótanácsadóknak

December van, ideje ellenőrizni a kreditpontjaidat mindkét tekintetben, és ha kell, még kiegészíteni, pótolni a képzési kötelezettséget! Ha még nem teljesítetted szükséges krediteidet, az alábbi lehetőségek között biztosan találsz számodra megfelelőt, válassz a 3 képzési forma közül!

Heti tipp – Otthontámogatás és SZÉP-kártya

Bár nem feltétlen könyvelői feladat, a múlt hét elején kihirdetésre került a 361/2025. (XI.25.) számú kormányrendelet, mely az Otthontámogatásról szól. Fontos, hogy azon ügyfeleinket, akik érintettek lehetnek, mint a juttatók, tájékoztassuk róla, hiszen 2025. december 15-ig nekik regisztrálniuk kell az Államkincstárnál.

A teljesség igénye nélkül érintettek a tág értelemen vett közszolgálati tevékenységet végzők, így  pl.: a háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást végző fogorvosok, a közfoglalkoztatottak, bevett egyházak intézményei, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok stb. A regisztrációs felület a munkáltatók számára már elérhető az Államkincstár honlapján, ahol a támogatással kapcsolatosan is rengeteg információ került közlésre, érdemes átfutni!

Ami még szélesebb kört érinthet az az, hogy 2025. december 1. – 2026. április 30. időszakban a SZÉP-kártya ismét felhasználható hideg élelmiszer vásárlására.

Mindenkinek kellemes téli napokat, meleg szobát, forró teát és kávét, jó egészséget, valamint haladós napokat kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Hétindító – 48. hét – Áfa, bérszámfejtés és egyszerűsített végelszámolás – Suller Kriszta

Kellemes forró kávés hétfő reggelt kívánok nektek! Ha nem szereted a kávét, fogyassz mézes teát, ezeken a hűvös, esős napokon jól esik egy kis törődés önmagunkkal! Az előttünk álló hét kevésbé ígérkezik zsúfoltnak, de azért így is fel tudjuk tölteni teendőkkel. Előttünk a bérszámfejtés, amire készülnünk kell, érdemes áttekintenünk a tervezett adótörvény-módosításokat, valamint az egyszerűsített végelszámolás végső éve is fókuszba kerül.

A héten talán vehetünk egy kis levegőt… 

Sajnos a Hétindító írásakor még nincsen minden adótörvénnyel kapcsolatos beterjesztés elfogadva, illetve kihirdetve, de a tervezetek és a jelenleg hatályos jogszabályok alapján itt az idő, hogy  áttekintsd a ügyfélkörödet, az alábbi szempontok szerint: 

  • Áfa státusz-beli váltások, áfa “módszerek” közötti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései, stb.), különös tekintettel az alanyi adómentesség értékhatárának növekedésére is.
  • Jó időszak ez egy törzsadat kontrollhoz, kinek milyen tevékenysége van, mit is végez ténylegesen, kell-e törölni, felvenni új tevékenységet.
  • Különböző nyereség adózási módok közötti váltás gazdaságossági számításai (pl. érdemes-e váltani bármely adónemről bármely adónemre?), különös tekintettel a KIVA változásaira is.
  • Adófolyószámla kontroll (különösen civil szervezeteknél!).

Természetesen a fentieken túl – ügyfélkörünket ismerve – még egyéb kötelezettségek is felmerülhetnek, melyet célszerű lehet idejekorán számba venni.

Kövesd figyelemmel, hogy várhatóan mi változik! Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Felkészülés a bérszámfejtésre

E tekintetben engedjétek meg, hogy felhívjam a figyelmet a szabadságok kérdésére. Ezzel kapcsolatosan célszerű még így a hónap lezárása előtt talán egy gyors körlevelet írni ügyfeleinknek, hogy az év vége közeledtével kiemelten figyeljenek az ünnepek körüli munkarendre és az éves szabadságok kiadására! 

Heti tipp – egyszerűsített végelszámolás

A fentieknél maradva, kicsit nézd át a saját vállalkozásod, vállalkozásaid helyzetét is, és gondold át, azoknál szükséges-e változtatni, akarsz-e változtatni a jövőben.

Még egy dolog, amire célszerű kiemelt figyelmet fordítani, hogy jelen állás szerint az egyszerűsített végelszámolás jogintézménye 2027.01.01-jén megszűnik. Így 2026. az utolsó olyan év, amikor ez az eljárás még egyszerűsített formában lefolytatható! Ennek okán érdemes átgondolni, mely ügyfelünknél merülhet fel ez a kérdés, hiszen mi látjuk igazán, működik-e az adott cég, avagy sem! 

Mindenkinek kellemes téli napokat, meleg szobát, forró teát és kávét, valamint haladós napokat kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Mesterséges intelligencia a transzferárazás területén – technológia és szakértelem kéz a kézben – Lovas Alexandra és Almády László

A transzferárazás világa ma gyorsabban változik, mint valaha. Az OECD iránymutatásai, a BEPS-akciótervek és a hazai szabályozás – különösen a 32/2017. (X.18.) NGM rendelet – az elmúlt években egyre részletesebb keretet adtak annak, hogyan kell alátámasztani a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci megfelelését.

A hatósági fókusz is ennek megfelelően erősödött. Az utóbbi években a transzferár ellenőrzések a NAV kiemelt fókuszterületei közé kerültek, és a hatóság egyre több esetben szab ki jelentős bírságokat dokumentációs hiányosságok miatt. Mindez azt is jelzi, hogy a transzferár nyilvántartások készítése ma már nem csupán jogszabályi megfelelést igényel, hanem a digitalizált ellenőrzési környezethez való technológiai alkalmazkodást is.

AI a transzferárazás területén

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nemcsak a technológiai iparágakban van jelen, a transzferárazás területén is új távlatokat nyitott. Az adatbázis kutatások, összehasonlító elemzések és piaci tartományok meghatározása során az AI képes:

  • automatizálni az adatgyűjtést,
  • kiszűrni az irreleváns megállapodásokat,
  • és valós időben generálni elemzéseket.

A RoyaltyRange és hasonló adatbázisok már alkalmaznak AI-alapú szűrő- és elemzőrendszereket, amelyek a felhasználó által megadott szempontok alapján több száz adathalmazból pillanatok alatt készítenek piaci tartományt. Ez a módszer különösen a TNMM (Transaction Net Margin Method) vizsgálatokban és a DEMPE-elemzésekben (Development, Enhancement, Maintenance, Protection, Exploitation) kínál előnyt, ott, ahol korábban a kézi adatgyűjtés és értelmezés napokat vett igénybe.

Mesterséges intelligencia a magyar adóhatóságnál

A magyar adóhatóság is halad ezzel a trenddel. A NAV létrehozta a Mesterséges Intelligencia Munkacsoportot, amely a nagy adathalmazok feldolgozására és gépi tanulási algoritmusok fejlesztésére fókuszál. Bár nem ismert, hogy a hatóság milyen mélységben alkalmaz mesterséges intelligenciát. Az automatizáció terén azonban már egyértelműen látványos előrelépések történtek: az eÁFA, az ONYA és a NAV-Mobil rendszerek jól mutatják, hogy a digitális adóügyintézés ma már a mindennapi gyakorlat része. Ezek az eszközök egyszerre szolgálják az adózók adminisztratív terheinek csökkentését és az ellenőrzések hatékonyságának növelését, hiszen a kockázatos ügyletek gyorsabban kiszűrhetők, és az ellenőrzések célzottabbá válhatnak.

Lehetőségek és veszélyek

Ugyanakkor a mesterséges intelligencia használata a transzferárazásban új típusú szakmai felelősséget is hoz magával. Az AI óriási lehetőséget jelent, de nem helyettesítheti az emberi ítélőképességet. Egy algoritmus képes kiszűrni a mintázatokat, de nem tudja megérteni a tranzakciók mögött húzódó gazdasági valóságot. Ha például a fedezetes és fedezetlen hitelek nem megfelelően kerülnek elkülönítésre az elemzés során, a kapott kamattartomány torz képet adhat és egy ilyen hibát a NAV könnyen kifogásolhat. Ezért az AI által előállított eredmények validálása továbbra is a szakértő feladata marad. Az elemzés logikáját, az adatok konzisztenciáját és az értelmezést csak tapasztalattal lehet helyesen megítélni.

Az OECD Transfer Pricing Guidelines (2022) is hangsúlyozza, hogy az automatizált rendszerek kizárólag a funkcióelemzést támogatják, de a „value creation” – az értékteremtés – helyének és mértékének megállapítása továbbra is szakmai döntés kérdése.

Más szóval: az AI eszköz, nem döntéshozó. Felgyorsítja a munkát, pontosabbá teszi az adatgyűjtést, de a szakmai érvelést, a funkciók értékelését és a piaci logika megértését nem helyettesítheti. Az emberi szakértelem és a technológia így nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak.

AI dilemmák a transzferárazás jövőjében

A mesterséges intelligencia előretörése ugyanakkor új dilemmákat is szül.

  • Mennyire tekinthető megbízhatónak az AI által előállított elemzés szakértői felülvizsgálat nélkül?
  • Milyen mértékben lehet egy elemzést automatizálni anélkül, hogy elveszne a gazdasági tartalom?
  • És mit jelent mindez a szakma jövője szempontjából – a szakértők feladata átalakul, vagy épp még fontosabbá válik?

Ezekre a kérdésekre ma még nincs mindenre kiterjedő válasz, de az biztos, hogy a transzferárazás következő évtizedét már nem lehet az AI nélkül elképzelni. A 2024-ben elfogadott uniós AI Act is új alapokra helyezi a technológia üzleti felhasználását – beleértve az adózás és a pénzügyi jelentések területét is.

***

5percAdó ajánló:

A PENTA UNIÓ Zrt.  >>AI a transzferázazásban – Gyorsabb elemzés, pontosabb eredmények? című online konferenciáján 2025. december 03-án Lovas Alexandra és Almády László transzferár-szakértők elmondják, hogyan építhető be az AI a transzferár nyilvántartás készítésébe, mikor segít és mikor jelent kockázatot.

Benyújtásra került a második adócsomag – Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Idén ősszel az adótörvény változások két ütemben kerültek benyújtásra a Parlamentbe. Az első adócsomag részleteiről a T/12801 törvényjavaslatban foglaltak alapján az 5percAdó oldalán már október második felében két írásunkban is adtunk tájékoztatást Olvasóink részére.

2025. november 17-én került a Parlament elé benyújtásra ”A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről” szóló T/13110 és „A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról” rendelkező T/13054 törvényjavaslatok. Az elsősorban adózási szabályokat tartalmazó T/13110 javaslat legfontosabb pontjait ismertetem jelen cikk keretében, kitérve a T/13054 törvényjavaslat Szja-t érintő részére.

1. Személyi jövedelemadó

A béren kívüli juttatások köre 2026. január 1-től kibővül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által foglalkoztatottnak lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez adott támogatással. Ezen új szabály esetében nem kell alkalmazni a  35. életév betöltésére vonatkozó életkori korlátozást, azaz életkortól függetlenül biztosítható ez a juttatás, melynek részletszabályai Kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.

Azon átalányadózó egyéni vállalkozók részére, akik nem végeznek a jogszabály által külön nevesített tevékenységet, azaz a legalacsonyabb – jelenleg 40%-os – költséghányad alkalmazásával állapítják meg jövedelmüket, kedvező változás kerül bevezetésre két lépcsőben. 2026. január 1-től ezen vállalkozói kör esetében a költséghányad mértéke 45%, míg 2027. január 1-jétől 50% mértékben kerül meghatározásra.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. és 11. melléklete módosul, mégpedig a gépjárművek költségelszámolására vonatkozó módszerek választására vonatkozó szabályrendszer hatókörében. A módosítást indokolja, hogy az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók a jelenlegi szabályozás szerint valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatják. A módosítás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek esetében eltérő költségelszámolási módot válasszon az adózó. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód, a hibrid, továbbá az elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható.

2. Társasági adó

A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra növekszik, azaz a módosítás következtében a havi adóelőleg fizetés akkor alkalmazandó, ha az előző adóévi fizetendő társasági adó összege meghaladja a 20 millió forintot. Az értékhatár növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is, azt első alkalommal a 2026-ban bevallott adóelőlegekre kell alkalmazni. Ez naptári éves adózó esetén a 2026. május 31-éig benyújtott, a 2025. adóévi kötelezettségről szóló éves bevallásban bevallott adóelőleg-fizetési időszak, amely alapján a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliustól kezdődhet meg.

A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményének bevezetésével összefüggésben meghatározásra kerül számos fogalom, így többek között a biológiai sokféleség, a helyreállítás, az ökoszisztéma, a rehabilitáció, a természetalapú megoldás és a visszaállítás, továbbá a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fogalma.

A fejlesztési adókedvezmény kiegészítésre kerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.

Fentieken túlmenően beiktatásra kerül a Tao törvény 22/I szakasz, mely a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményéhez kapcsolódóan vezet be szabályokat. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét első alkalommal – az ide vonatkozó uniós szabályozással összhangban – a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásra lehet alkalmazni, továbbá a kedvezmény alkalmazását a 2026. adóévtől lehet megkezdeni.

Az IFRS-ek szerinti adózóknál az adókedvezmény – számviteli elszámolástól függő – figyelembevételére vonatkozó módosító tételek pontosításra kerültek az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.

Az uniós Válságközlemény 2026-tól nem alkalmazható, ezért az erre vonatkozó társasági adózási rendelkezések törlésre kerülnek.

3. KIVA

A KIVA választására jogosító értékhatárok a tervezet szerint 2025. december 1-től emelkednek, annak érdekében, hogy 2026. január 1-től már a megemelt értékhatárok alapján tudják az adózók választani a KIVA-t. 

Ennek megfelelően várhatóan:

  • az átlagos statisztikai állományi létszám maximuma 50 főről 100 főre,
  • a bevételi értékhatár maximuma 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra,
  • a mérlegfőösszeg maximuma – szintén – 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra

módosul.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik. Ezen szabályok viszont várhatóan 2026. január 1-től lépnek hatályba.

A KIVA törvény – összhangban a Szocho törvény tervezett változtatásával – módosul a személyi jellegű kifizetések adóalap-rész egyik komponense vonatkozásában. A jelenleg hatályos szabály szerint a tag, a főállású társas vállalkozó vonatkozásában a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás a minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A tervezet szerint 2026. január 1-től a 112,5%-os mérték törlésre kerül, helyette a 100% alkalmazandó.

4. ÁFA

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik. 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra emelkedik.

A 2026. évre vonatkozó 20 millió forintos értékhatár a módosító jogszabály kihirdetését követő napon lép hatályba.

A tervezet rendelkezés szerint az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2026. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany az Áfa törvény 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2025. naptári évben ténylegesen, sem a 2026. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 20.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

5. Jövedéki adó

Üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékei 2026. évi valorizációja elhalasztásra kerül fél évvel az ipar- és munkavédelmi akcióterv részeként.

6. Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adó sávhatárai – az adókulcsok változatlansága mellett – emelkednek, ami adócsökkenést eredményez.

  • Az első sáv – amelyhez nem kapcsolódik adófizetési kötelezettség – 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik.
  • A második sáv 0,15 százalék adómérték mellett jelenlegi felső határa 30 milliárd forint, ez 50 milliárd forintra módosul.
  • A harmadik sáv – 1 százalék adómérték mellett – felső határa 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik.

Naptári éves adózó esetén, ha a 2025. júliusában és októberében esedékes és ténylegesen befizetett előlegeinek összege több mint a 2025. évre várható adóalap és az új sávhatárok szerinti adómértékkel kiszámított fizetendő adó, akkor a különbözet visszaigénylésére már 2025-ben lehetőség nyílik. A visszaigénylésről szóló nyomtatvány benyújtását az adózó saját választás szerint teheti meg, amire legkésőbb a 2025. végéig van lehetősége. Amennyiben a várható és a tényleges adóalap eltér, az ebből eredő különbözet az éves bevallásban számolandó el. Az az adózó, amely nem élt a visszaigénylési lehetőséggel, az adósávok változásából eredő többletet az általános eljárási szabályok szerint az éves adóbevallás benyújtásával számolja el és kérheti vissza.

7. Szociális hozzájárulási adó

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszüntetésre (törlésre) kerül a 112,5 százalékos szorzó. Vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.

2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk. A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó szociális hozzájárulási adót a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

8. Társadalombiztosítási járulék

Összhangban a szociális hozzájárulási adó módosításával 2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

9. Adózás rendje

A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék módosításának következtében módosul az Art is. Jelenleg még az átalányadózó egyéni vállalkozóknak negyedévente, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak havonta kell bevallást beadniuk és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót megfizetniük. A módosítás megszünteti a különbséget az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között, a bevallási és fizetési gyakoriság egységesen negyedévesre módosul.

10. Számvitel

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, számviteli törvényben meghatározott értékhatárok 2023-ban megemelésre kerültek, azonban az Európai Unió ezt követően fogadta el a 2013/34/EU számviteli irányelv értékhatárainak emeléséről szóló irányelv-módosítást. A megemelt irányelvi értékhatárok lehetőséget adnak az értékhatárok további emelésére. A javaslat 20%-kal emeli meg a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat, így a mérlegfőösszeget 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételt 300 millió forintról 360 millió forintra módosítja.

***

5percAdó ajánló

Jelen cikkünk a második adócsomag benyújtásáról és a 2026. évre vonatkozó adóváltozásokat ismertető korábbi írásainkból is látható, hogy számtalan jogszabály módosul, egyes részletszabályokat tartalmazó Kormányrendelet tervezetek pedig jelenleg még tervezeti formában sem érhetők el. A könyvelők, okleveles könyvvizsgálók, adótanácsadók, okleveles adószakértők bérszámfejtők és más pénzügyi szakemberek számára viszont elengedhetetlen a naprakész tudás.

A PENTA UNIÓ által szervezett  >>Adóegyetem 2026 rendezvényein a jogszabályok előkészítésében résztvevők által tartott részletes, értelmező szakmai előadások és gyakorlati útmutatók segítik a felkészülést a változásokra, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az alkalmazkodás, és felkészülten vághass neki az új adóévnek. Válassz az alábbi időpontok és képzési formák közül!

KONFERENCIATERMI alkalmak >>

  • 2025.11.26–27. – Budapest, Lurdy ház
  • 2025.12.09–10. – Budapest, Lurdy ház
  • 2026.01.08–09. – Budapest, PENTA UNIÓ konferenciaterem

ÉLŐ-ONLINE közvetítések >>

  • 2025.11.26–27.
  • 2025.12.09–10.
  • 2026.01.08–09.

E-LEARNING videók >>

  • 2025.12.04. – 12.31. között elérhető videók (2025-ös kreditpontokkal)
  • 2026.01.16. – 05.31. között elérhető videók (2026-os kreditpontokkal)

Hétindító – 47. hét – áfával kapcsolatos bevallások és felkészülés a decemberre – Suller Kriszta

Könyvelőként egy igen sok feladattal tarkított bő egy hónap elé nézünk, annak ellenére hogy az előttünk álló hét viszonylagos nyugalmat ígér, leszámítva a hét közepén esedékes áfa bevallásokat! Nézzünk tehát körül, mi az, amivel lassan már haladnunk kell, hiszen az év vége már a nyakunkon van és az áfával kapcsolatos bevallások nem maradhatnak el! 

Határidős feladatok

A hét közepére, csütörtökre, 20-ra határidősek az áfával kapcsolatos bevallások, az alábbiak szerint:

  • xx65-ös áfa bevallások,
  • xxA60-as összesítő nyilatkozatok.

Természetesen nem elfeledkezve a speciális adózói kör – pl. az alanyi adómentes áfa alanyok – esetleges rendkívüli bevallásának benyújtásáról! Ilyen eset fordulhat elő olyankor, amikor nem járhat el ügyfelünk alanyi mentes minőségében (pl. EU beszerzések stb.)

Decemberi „étlap”

Amire biztosan gondolnunk kell decemberben:

  • áfa státusz-beli váltások, (pl. az alanyi mentesség alá bejelentkezni, vagy mentesség helyett általános szabályok választása, stb.),
  • áfa “módszerek” közti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései, stb.),
  • jó időszak ez egy törzsadat kontrollhoz, kinek milyen tevékenysége van, mit is végez ténylegesen, kell-e törölni, felvenni új tevékenységet, az idei TEÁOR mizéria kapcsán erre érdemes kiemelt figyelmet fordítani,
  • különböző nyereség adózási módok közötti váltás gazdaságossági számításai (pl. érdemes-e váltani más adónemre), esetleg onnét visszajönni,
  • adófolyószámla kontroll, különösen a civil szervezeteknél, KATA alany egyéni vállalkozásoknál, ahol a fordulónapi adótartozás hátrányokkal járhat! De természetesen a kisebb cégek, egyéni vállalkozók – akikkel valljuk be, nem tudunk minden nap foglalkozni – esetében is fontos lehet, hogy még az évforduló előtt rápillantsunk, van-e bármilyen probléma a folyószámlákon.

Számolj!

Természetesen a fentieken túl – ügyfélkörünket ismerve – még egyéb kötelezettségek is felmerülhetnek, melyet célszerű idejekorán számba venni. Az viszont tény, hogy nem tartozik – véleményem szerint – a közvetlen kötelezettségeink közé a gazdaságossági számítások egy részének elvégzése. Viszont azok számait mi látjuk, a főkönyveket mi tudjuk igazán értelmezni, és az a tapasztalatom, hogy egy-egy esetben, amikor úgy látjuk, érdemes számolni, ezt az ügyfél tőlünk kifejezetten jó néven veszi, és talán érezve a törődést, kicsit nagyobb megbecsülést kapunk.

Mindennek ellenére a nagyobb időigénnyel rendelkező gazdaságossági és adóoptimalizációs számítások bonyolultak is lehetnek, akár egy kisebb fajta évzárást is igényelhetnek. Ilyen esetekben az ügyfélnek díj megjelölése mellett felajánlhatjuk a több adózási módszer melletti adóterhelés kiszámítását! 

Heti tipp

Ideje átnézned, hogy mérlegképes könyvelőként, könyvvizsgálóként, adótanácsadóként okleveles adószakértőként megszerezted-e minden szükséges, kötelező továbbképzésből eredő pontod, és ha nem, akkor még van időd pótolni!

Ebben segítenek a PENTA UNIÓ kreditpontos továbbképzései, amikkel kötelezettséged teljesítése mellett naprakész tudást is kaphatsz. Válassz a 3 képzési forma közül: >>Tantermi továbbképzések; >>Élő online közvetítések; >>E-learning videók

Illetve fontos, hogy évek óta kötelező a Pmt. szerinti kijelölt személynek is Pmt. képzést végezni, erre úgy gondolom, sokan nem fordítunk kellő figyelmet, ezért célszerű ezen a területen is utána nézni mi a teendő még év végéig! Szerezed meg 16 kötelező kreditpontodat a PENTA továbbképzéseivel, és 50% kedvezménnyel jelentkezhetsz a “>>Pénzmosás elleni küzdelem” e-továbbképzésre.

Mindenkinek haladós napokat, jó egészséget, zökkenőmentes működő ügyfélkapus rendszert kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Kövesd figyelemmel, hogy várhatóan mi változik! Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM