Hétindító – 50. hét – Járulék, áfa és egy kis minimálbér – Suller Kriszta

Nos, így az ünnepi készülődés hatása alatt, a meleg habos kávét kavargatva, tekintsük át, hogy az ünnepek előtt milyen feladatok hadával is kell szembenéznünk! Pénteken van a járulékbevallások határideje, de az idei utolsó áfa bevallás is figyelmet érdemel, illetve megszületett az új minimálbér szabályokról szóló megállapodás.

Körmünkre ég a járulékbevallás  

A járulékbevallások benyújtása a pénteki napra, 12-re esedékes, az alábbiak szerint:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében;
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Nagyon sok helyen felmerül a 13-dik havi fizetések, esetleges jutalmak kérdésköre, így célszerű ott, ahol ez releváns tud lenni, tájékozódni ez ügyben, lesz-e, történt-e ilyen jellegű kifizetés, esetleg a novemberi bérszámfejtéssel egyidejűleg gondoskodni ezen tételek számfejtéséről is.

A mostani bérszámfejtéssel együtt célszerű lehet ügyfeleinket ismét tájékoztatni a szabadságok állásáról, hogy kinek mennyi szabadságos napja van még a cégnél, amit lehetőség szerint december 31-ig ki kell adni! 

Ezévi utolsó áfa bevallás… 

Ezután az áfa bevallásoké a főszerep: december 22-re határidős az áfa bevallások benyújtása:

  • 65-ös áfa bevallások,
  • A60 -as összesítő nyilatkozatok,
  • és a 01-es (az arra kötelezetteknek),
  • valamint ekkorra határidősek a havi TAO előleg, és a termékdíj előleg megfizetése is.

Decemberi egyéb teendők

Mindezeken túl, amire folyamatosan gondolnunk kell decemberben:

  • áfa státusz-beli váltások,  áfa “módszerek” közti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései stb.), különös tekintettel az ezt a kérdéskört érintő változásokra;
  • NAV törzsadat kontroll:  kinek, milyen tevékenysége van, mit is végez ténylegesen, kell-e törölni, felvenni új tevékenységet.

Új minimálbér szabályokról szóló megállapodás

A múlt hét folyamán megszületett a minimálbérről és garantált bérminimumról szóló bérmegállapodás, amely szerint 2026.01.01-jével emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. 

  • Minimálbér havibér alkalmazása esetén: 322.800 Ft
  • Garantálta bérminimum havibér alkalmazása esetén: 373.200 Ft

Felhívom a figyelmet, hogy jelen bejegyzés írásának az idején az erről szóló kormányrendelet még várat magára, az a Magyar Közlönyben még nem jelent meg,  csupán a bérmegállapodás született meg! 

Adófolyószámla – kontroll

A héten mindenképpen foglalkoznunk kell azon ügyfeleink adófolyószámláival, ahol fontos, hogy fordulónapon ne legyen tartozás, vagy bizonyos limit fölé ne emelkedjen! (pl. KATA alany egyéni vállalkozók, civil szervezetek, KIVA alanyok, stb.)

Heti tipp

Könyvelőként kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogyha bármely ügyfelünk adózási módot vált – legyen szó akár áfa-beli változtatásokról, vagy TAO-KIVA váltásról – az kerüljön írásban dokumentálásra!  A későbbiekben sok problémát meg tudunk előzni vele vitás helyzetekben!

 

***

5percAdó ajánló:

December végéig még van egy kis időd ellenőrizni a kreditpontjaidat, és ha kell, még kiegészíteni, pótolni a képzési kötelezettséget! Ha még nem szerezted meg a szükséges krediteidet, az alábbi lehetőségek között biztosan találsz számodra megfelelőt, válassz a 3 képzési forma közül és ne csússz ki a határidőből!

Az SZJA törvény béren kívüli juttatások rendszerét érintő módosításai – Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Cikkemben az SZJA törvény 2025. december 1-től, illetve 2026. január 1-től hatályos, a béren kívüli juttatások körét érintő szabálymódosításait foglalom össze röviden.

SZÉP Kártyával összefüggő módosítások

Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény módosította az SZJA törvény átmeneti szabályait, melynek következtében , 2025. december 1. és 2026. április 30. között a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható.

363/2025. (XI.26.) Kormányrendelet által meghatározott, az alábbi főtevékenységet végző kereskedőknél  használható fel a SZÉP Kártya a fenti átmeneti időszakban: 

  • Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
  • Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme,
  • Hús-, húskészítmény kiskereskedelme,
  • Hal kiskereskedelme,
  • Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem,
  • Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem.

Rendvédelmi lakhatási támogatás

A rendvédelmi támogatás bevezetéséről már a második adócsomag benyújtásáról szóló korábbi cikkemben rövid tájékoztatást adtam, de a módosuló béren kívüli juttatások taglalásának teljeskörűsége végett tekintsük át az új szabályokat. A béren kívüli juttatások köre tehát  2026. január 1-jétől kibővül a rendvédelmi lakhatási támogatással.

A juttatás a lakhatási támogatáshoz hasonló, de nincs életkori (35. életév) korlátozás, továbbá az nem adható lakáscélú hitel törlesztéséhez.

A támogatást a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv adhatja az általa foglalkoztatott magánszemélynek lakás bérleti díjának megfizetéséhez

A támogatás esetében alkalmazni kell a lakhatási támogatásra (Szja tv. 71. § (1b) bekezdés) vonatkozó egyéb személyi jövedelemadó szabályokat, így az évi 1 millió 800 ezer forintos korlátozást is

Otthontámogatás címén adott béren kívüli juttatás

SZJA törvény 2026. január 1-től hatályba lépő 71/A § (1)-(2) bekezdései szerint a Kormány rendeletében meghatározott magánszemélyek számára Otthontámogatás címén 

a) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződés  díjának megfizetéséhez, vagy 

b) a lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez 

nyújtott támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterhet. 

A közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja).

A támogatás összege évente nettó 1 millió forint, az ún. közszolgáltai dolgozóknak – lásd részletesen lentebb – alanyi jogon jár, de kérelmezniük kell a munkáltatónál. 

A részletes szabályokat az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI.25.) Kormányrendelet tartalmazza. A teljesség igénye nélkül néhány pontot kiemelek a rendeletből.

Jogosultak köre

Az Otthontámogatásra a közfeladatot ellátó és közszolgáltatásokat nyújtó 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §. szerinti munkáltatókkal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult. Ennek megfelelően jogosultnak minősül

  • a törzskönyvi jogi személynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy (ide tartoznak többek között a szerződéses katonák); 
  • felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív vagy egészségügyi feladatot ellátó intézménynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ideértve az egyházi fenntartású intézményeket is;
  • a közfoglalkoztatott; 
  • nevelőszülő;
  • háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos, valamint velük munkaviszonyban álló egyészségügyi szakdolgozó;
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; 
  • a polgármester, a közgyűlés, valamint a képviselő-testület tagja; 
  • HUN–REN Magyar Kutatási Hálózattal, illetve annak kutatóközpontjával vagy kutatóintézetével munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy;

amennyiben a munkáltatója a Kormányrendelet 3. és 4. § szerinti regisztrációnak és igénybejelentésnek eleget tett. 

A fenti foglalkoztatóknál a tevékenységüket megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében végzők nem jogosultak a támogatásra.

Regisztráció az Államkincstárnál

Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §. szerinti munkáltató, illetve a munkáltató fenntartója, a Rendelet 3.§-ban felsorolt rendelkezések szerint be kell jelentse a Magyar Államkincstár számára, hogy Otthontámogatást kíván nyújtani a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló Otthontámogatásra jogosultak számára. A munkáltató ezen bejelentést (regisztrációt)  2025. december 15-ig köteles megtenni. Az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltatók részére a regisztráció automatikusan történik, részükre külön regisztráció nem szükséges. A regisztráció csak elektronikus ügyintézés formájában teljesíthető!

Igénylés

Az Otthontámogatás igénybevételére irányuló szándékot a kormány honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti kérelem benyújtásával lehet bejelenteni a munkáltatónál, de a munkáltató saját formanyomtatványt is használhat. A kölcsönszerződést nem kell mellékelni, de nyilatkozatokat igen. Ami a határidőket illeti:

  • 2026. január 20-áig kell igényelni a támogatást, ha 2026. január 1-jét megelőzően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződésre vonatkozik az igénybevétel, ez esetben a január 20-ai határidő jogvesztő, a mulasztást igazolni nem lehet,
  • a szerződés létrejöttét követően bármikor, ha 2026. január 1-jét követően létrejött kölcsönszerződésről van szó, az igénybevétel tárgyhónapjának az 1. napjáig, 2026-os igénybevétel esetében legkésőbb 2026. november 1-jéig, illetve 2027-től évente egyszer.

A munkáltatónak előbbi esetben 2026. január 30-áig, más esetekben a beérkezést követő hónap tizenötödik napjáig kell benyújtani az igénybejelentést a Magyar Államkincstárhoz.

Folyósítás

A rendeletben szereplő határidők szerint

  • a 2026. január 20-áig beérkezett kérelmekre egy összegben, 2026. február 27. napjáig folyósítják az Otthontámogatás teljes nettó 1 milliós keretösszegét, ha a lakáskölcsön-szerződésből fennálló törlesztőrészletek összege ennél kevesebb, akkor azt az összeget,
  • az ezt követően beérkező kérelmekre hiteltörlesztési célú kérelmezés esetén havi részletekben a beérkezést követő hónap tizenötödik napjáig,
  • önerő céllal igényelt kérelmekre a kincstári folyósítást követő tizenöt munkanapon belül folyósítják.

A támogatás igénybevételével kapcsolatban hasznos információk találhatók a Magyar Államkincstár honlapján az alábbi linken.

***

5percAdó ajánló

Jelen cikkünk és a 2026. évre vonatkozó adóváltozásokat ismertető korábbi írásainkból is látható, hogy számtalan jogszabály módosul. A könyvelők, okleveles könyvvizsgálók, adótanácsadók, okleveles adószakértők bérszámfejtők és más pénzügyi szakemberek számára viszont elengedhetetlen a naprakész tudás.

A PENTA UNIÓ Zrt. által szervezett >>Adóegyetem 2026 rendezvényein a jogszabályok előkészítésében résztvevők  által tartott részletes, értelmező szakmai előadások és gyakorlati útmutatók segítik a felkészülést a változásokra. Válassz az alábbi időpontok és képzési formák közül!

KONFERENCIATERMI alkalmak >>

  • 2025.12.09–10. – Budapest, Lurdy ház
  • 2026.01.08–09. – Budapest, PENTA UNIÓ konferenciaterem

ÉLŐ-ONLINE közvetítések >>

  • 2025.12.09–10.
  • 2026.01.08–09.

E-LEARNING videók >>

  • 2025.12.04. – 12.31. között elérhető videók (2025-ös kreditpontokkal)
  • 2026.01.16. – 05.31. között elérhető videók (2026-os kreditpontokkal)

Hétindító – 49. hét – Járulékbevallás, otthontámogatás, SZÉP-kártya – Suller Kriszta

Kellemes forró, habos kávés hétfő reggelt kívánok nektek, így az év utolsó hónapjának első hétfőjén! Gőzerővel közelít az év vége, és a Karácsony is, így bokros teendőinkről nem feledkezhetünk meg e tekintetben sem. Készülnünk kell a jövő heti járulékbevallásokra, az új jogszabályokra. Kihirdették az Otthontámogatásról szóló kormányrendeletet és a SZÉP-kártya ismét felhasználható hideg élelmiszer vásárlására.

Járulékbevallás a jövő héten

Bár jövő hét végére, december 12-re határidős, már a héten a járulékbevallásoké a főszerep, az alábbiak szerint: 

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében.
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Nagyon sok helyen már most felmerül a 13-dik havi fizetések, esetleges jutalmak kérdésköre. Így célszerű ott, ahol ez releváns, tájékozódni ez ügyben, lesz-e, történik-e ilyen jellegű kifizetés. A mostani bérszámfejtéssel együtt célszerű lehet ügyfeleinket ismét tájékoztatni a szabadságok állásáról, hogy kinek mennyi szabadsága van még a cégnél, amit lehetőség szerint december 31-ig ki kell adni!  

A „munkás” december fontos feladatai

  • Áfa státusz-beli váltások,  áfa “módszerek” közti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései stb.) – különös tekintettel a friss jogszabályi változásokból eredő, 20 milliós alanyi mentes keretre.
  • Jó időszak ez egy NAV törzsadat kontrollhoz: kinek milyen tevékenysége van, mit is végez, átvezetődtek megfelelően az augusztusi TEÁOR átállás tevékenységei?
  • December 20-ig termékdíj előleg megfizetése azoknak, akik erre kötelezettek.
  • Adófolyószámla kontroll, kiemelten figyelve már az adótartozásokra, ott, ahol ez fontos lehet.      

Új év, új jogszabályok…

Az elmúlt időszakban sok, adókat és számvitelt is érintő jogszabály változott, így kiemelten fontos a már kihirdetett és a még folyamatban lévő várható változások tanulmányozása. A Hétindító írásakor sajnos pontos információ a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum tekintetében még nincs!

Kövesd figyelemmel, hogy várhatóan mi változik! Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Kötelező továbbképzés könyvelőknek, adótanácsadóknak

December van, ideje ellenőrizni a kreditpontjaidat mindkét tekintetben, és ha kell, még kiegészíteni, pótolni a képzési kötelezettséget! Ha még nem teljesítetted szükséges krediteidet, az alábbi lehetőségek között biztosan találsz számodra megfelelőt, válassz a 3 képzési forma közül!

Heti tipp – Otthontámogatás és SZÉP-kártya

Bár nem feltétlen könyvelői feladat, a múlt hét elején kihirdetésre került a 361/2025. (XI.25.) számú kormányrendelet, mely az Otthontámogatásról szól. Fontos, hogy azon ügyfeleinket, akik érintettek lehetnek, mint a juttatók, tájékoztassuk róla, hiszen 2025. december 15-ig nekik regisztrálniuk kell az Államkincstárnál.

A teljesség igénye nélkül érintettek a tág értelemen vett közszolgálati tevékenységet végzők, így  pl.: a háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást végző fogorvosok, a közfoglalkoztatottak, bevett egyházak intézményei, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok stb. A regisztrációs felület a munkáltatók számára már elérhető az Államkincstár honlapján, ahol a támogatással kapcsolatosan is rengeteg információ került közlésre, érdemes átfutni!

Ami még szélesebb kört érinthet az az, hogy 2025. december 1. – 2026. április 30. időszakban a SZÉP-kártya ismét felhasználható hideg élelmiszer vásárlására.

Mindenkinek kellemes téli napokat, meleg szobát, forró teát és kávét, jó egészséget, valamint haladós napokat kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Hétindító – 48. hét – Áfa, bérszámfejtés és egyszerűsített végelszámolás – Suller Kriszta

Kellemes forró kávés hétfő reggelt kívánok nektek! Ha nem szereted a kávét, fogyassz mézes teát, ezeken a hűvös, esős napokon jól esik egy kis törődés önmagunkkal! Az előttünk álló hét kevésbé ígérkezik zsúfoltnak, de azért így is fel tudjuk tölteni teendőkkel. Előttünk a bérszámfejtés, amire készülnünk kell, érdemes áttekintenünk a tervezett adótörvény-módosításokat, valamint az egyszerűsített végelszámolás végső éve is fókuszba kerül.

A héten talán vehetünk egy kis levegőt… 

Sajnos a Hétindító írásakor még nincsen minden adótörvénnyel kapcsolatos beterjesztés elfogadva, illetve kihirdetve, de a tervezetek és a jelenleg hatályos jogszabályok alapján itt az idő, hogy  áttekintsd a ügyfélkörödet, az alábbi szempontok szerint: 

  • Áfa státusz-beli váltások, áfa “módszerek” közötti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései, stb.), különös tekintettel az alanyi adómentesség értékhatárának növekedésére is.
  • Jó időszak ez egy törzsadat kontrollhoz, kinek milyen tevékenysége van, mit is végez ténylegesen, kell-e törölni, felvenni új tevékenységet.
  • Különböző nyereség adózási módok közötti váltás gazdaságossági számításai (pl. érdemes-e váltani bármely adónemről bármely adónemre?), különös tekintettel a KIVA változásaira is.
  • Adófolyószámla kontroll (különösen civil szervezeteknél!).

Természetesen a fentieken túl – ügyfélkörünket ismerve – még egyéb kötelezettségek is felmerülhetnek, melyet célszerű lehet idejekorán számba venni.

Kövesd figyelemmel, hogy várhatóan mi változik! Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Felkészülés a bérszámfejtésre

E tekintetben engedjétek meg, hogy felhívjam a figyelmet a szabadságok kérdésére. Ezzel kapcsolatosan célszerű még így a hónap lezárása előtt talán egy gyors körlevelet írni ügyfeleinknek, hogy az év vége közeledtével kiemelten figyeljenek az ünnepek körüli munkarendre és az éves szabadságok kiadására! 

Heti tipp – egyszerűsített végelszámolás

A fentieknél maradva, kicsit nézd át a saját vállalkozásod, vállalkozásaid helyzetét is, és gondold át, azoknál szükséges-e változtatni, akarsz-e változtatni a jövőben.

Még egy dolog, amire célszerű kiemelt figyelmet fordítani, hogy jelen állás szerint az egyszerűsített végelszámolás jogintézménye 2027.01.01-jén megszűnik. Így 2026. az utolsó olyan év, amikor ez az eljárás még egyszerűsített formában lefolytatható! Ennek okán érdemes átgondolni, mely ügyfelünknél merülhet fel ez a kérdés, hiszen mi látjuk igazán, működik-e az adott cég, avagy sem! 

Mindenkinek kellemes téli napokat, meleg szobát, forró teát és kávét, valamint haladós napokat kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Mesterséges intelligencia a transzferárazás területén – technológia és szakértelem kéz a kézben – Lovas Alexandra és Almády László

A transzferárazás világa ma gyorsabban változik, mint valaha. Az OECD iránymutatásai, a BEPS-akciótervek és a hazai szabályozás – különösen a 32/2017. (X.18.) NGM rendelet – az elmúlt években egyre részletesebb keretet adtak annak, hogyan kell alátámasztani a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek piaci megfelelését.

A hatósági fókusz is ennek megfelelően erősödött. Az utóbbi években a transzferár ellenőrzések a NAV kiemelt fókuszterületei közé kerültek, és a hatóság egyre több esetben szab ki jelentős bírságokat dokumentációs hiányosságok miatt. Mindez azt is jelzi, hogy a transzferár nyilvántartások készítése ma már nem csupán jogszabályi megfelelést igényel, hanem a digitalizált ellenőrzési környezethez való technológiai alkalmazkodást is.

AI a transzferárazás területén

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nemcsak a technológiai iparágakban van jelen, a transzferárazás területén is új távlatokat nyitott. Az adatbázis kutatások, összehasonlító elemzések és piaci tartományok meghatározása során az AI képes:

  • automatizálni az adatgyűjtést,
  • kiszűrni az irreleváns megállapodásokat,
  • és valós időben generálni elemzéseket.

A RoyaltyRange és hasonló adatbázisok már alkalmaznak AI-alapú szűrő- és elemzőrendszereket, amelyek a felhasználó által megadott szempontok alapján több száz adathalmazból pillanatok alatt készítenek piaci tartományt. Ez a módszer különösen a TNMM (Transaction Net Margin Method) vizsgálatokban és a DEMPE-elemzésekben (Development, Enhancement, Maintenance, Protection, Exploitation) kínál előnyt, ott, ahol korábban a kézi adatgyűjtés és értelmezés napokat vett igénybe.

Mesterséges intelligencia a magyar adóhatóságnál

A magyar adóhatóság is halad ezzel a trenddel. A NAV létrehozta a Mesterséges Intelligencia Munkacsoportot, amely a nagy adathalmazok feldolgozására és gépi tanulási algoritmusok fejlesztésére fókuszál. Bár nem ismert, hogy a hatóság milyen mélységben alkalmaz mesterséges intelligenciát. Az automatizáció terén azonban már egyértelműen látványos előrelépések történtek: az eÁFA, az ONYA és a NAV-Mobil rendszerek jól mutatják, hogy a digitális adóügyintézés ma már a mindennapi gyakorlat része. Ezek az eszközök egyszerre szolgálják az adózók adminisztratív terheinek csökkentését és az ellenőrzések hatékonyságának növelését, hiszen a kockázatos ügyletek gyorsabban kiszűrhetők, és az ellenőrzések célzottabbá válhatnak.

Lehetőségek és veszélyek

Ugyanakkor a mesterséges intelligencia használata a transzferárazásban új típusú szakmai felelősséget is hoz magával. Az AI óriási lehetőséget jelent, de nem helyettesítheti az emberi ítélőképességet. Egy algoritmus képes kiszűrni a mintázatokat, de nem tudja megérteni a tranzakciók mögött húzódó gazdasági valóságot. Ha például a fedezetes és fedezetlen hitelek nem megfelelően kerülnek elkülönítésre az elemzés során, a kapott kamattartomány torz képet adhat és egy ilyen hibát a NAV könnyen kifogásolhat. Ezért az AI által előállított eredmények validálása továbbra is a szakértő feladata marad. Az elemzés logikáját, az adatok konzisztenciáját és az értelmezést csak tapasztalattal lehet helyesen megítélni.

Az OECD Transfer Pricing Guidelines (2022) is hangsúlyozza, hogy az automatizált rendszerek kizárólag a funkcióelemzést támogatják, de a „value creation” – az értékteremtés – helyének és mértékének megállapítása továbbra is szakmai döntés kérdése.

Más szóval: az AI eszköz, nem döntéshozó. Felgyorsítja a munkát, pontosabbá teszi az adatgyűjtést, de a szakmai érvelést, a funkciók értékelését és a piaci logika megértését nem helyettesítheti. Az emberi szakértelem és a technológia így nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak.

AI dilemmák a transzferárazás jövőjében

A mesterséges intelligencia előretörése ugyanakkor új dilemmákat is szül.

  • Mennyire tekinthető megbízhatónak az AI által előállított elemzés szakértői felülvizsgálat nélkül?
  • Milyen mértékben lehet egy elemzést automatizálni anélkül, hogy elveszne a gazdasági tartalom?
  • És mit jelent mindez a szakma jövője szempontjából – a szakértők feladata átalakul, vagy épp még fontosabbá válik?

Ezekre a kérdésekre ma még nincs mindenre kiterjedő válasz, de az biztos, hogy a transzferárazás következő évtizedét már nem lehet az AI nélkül elképzelni. A 2024-ben elfogadott uniós AI Act is új alapokra helyezi a technológia üzleti felhasználását – beleértve az adózás és a pénzügyi jelentések területét is.

***

5percAdó ajánló:

A PENTA UNIÓ Zrt.  >>AI a transzferázazásban – Gyorsabb elemzés, pontosabb eredmények? című online konferenciáján 2025. december 03-án Lovas Alexandra és Almády László transzferár-szakértők elmondják, hogyan építhető be az AI a transzferár nyilvántartás készítésébe, mikor segít és mikor jelent kockázatot.

Benyújtásra került a második adócsomag – Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Idén ősszel az adótörvény változások két ütemben kerültek benyújtásra a Parlamentbe. Az első adócsomag részleteiről a T/12801 törvényjavaslatban foglaltak alapján az 5percAdó oldalán már október második felében két írásunkban is adtunk tájékoztatást Olvasóink részére.

2025. november 17-én került a Parlament elé benyújtásra ”A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről” szóló T/13110 és „A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról” rendelkező T/13054 törvényjavaslatok. Az elsősorban adózási szabályokat tartalmazó T/13110 javaslat legfontosabb pontjait ismertetem jelen cikk keretében, kitérve a T/13054 törvényjavaslat Szja-t érintő részére.

1. Személyi jövedelemadó

A béren kívüli juttatások köre 2026. január 1-től kibővül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által foglalkoztatottnak lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez adott támogatással. Ezen új szabály esetében nem kell alkalmazni a  35. életév betöltésére vonatkozó életkori korlátozást, azaz életkortól függetlenül biztosítható ez a juttatás, melynek részletszabályai Kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.

Azon átalányadózó egyéni vállalkozók részére, akik nem végeznek a jogszabály által külön nevesített tevékenységet, azaz a legalacsonyabb – jelenleg 40%-os – költséghányad alkalmazásával állapítják meg jövedelmüket, kedvező változás kerül bevezetésre két lépcsőben. 2026. január 1-től ezen vállalkozói kör esetében a költséghányad mértéke 45%, míg 2027. január 1-jétől 50% mértékben kerül meghatározásra.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. és 11. melléklete módosul, mégpedig a gépjárművek költségelszámolására vonatkozó módszerek választására vonatkozó szabályrendszer hatókörében. A módosítást indokolja, hogy az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók a jelenlegi szabályozás szerint valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatják. A módosítás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek esetében eltérő költségelszámolási módot válasszon az adózó. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód, a hibrid, továbbá az elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható.

2. Társasági adó

A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra növekszik, azaz a módosítás következtében a havi adóelőleg fizetés akkor alkalmazandó, ha az előző adóévi fizetendő társasági adó összege meghaladja a 20 millió forintot. Az értékhatár növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is, azt első alkalommal a 2026-ban bevallott adóelőlegekre kell alkalmazni. Ez naptári éves adózó esetén a 2026. május 31-éig benyújtott, a 2025. adóévi kötelezettségről szóló éves bevallásban bevallott adóelőleg-fizetési időszak, amely alapján a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliustól kezdődhet meg.

A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményének bevezetésével összefüggésben meghatározásra kerül számos fogalom, így többek között a biológiai sokféleség, a helyreállítás, az ökoszisztéma, a rehabilitáció, a természetalapú megoldás és a visszaállítás, továbbá a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fogalma.

A fejlesztési adókedvezmény kiegészítésre kerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.

Fentieken túlmenően beiktatásra kerül a Tao törvény 22/I szakasz, mely a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményéhez kapcsolódóan vezet be szabályokat. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét első alkalommal – az ide vonatkozó uniós szabályozással összhangban – a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásra lehet alkalmazni, továbbá a kedvezmény alkalmazását a 2026. adóévtől lehet megkezdeni.

Az IFRS-ek szerinti adózóknál az adókedvezmény – számviteli elszámolástól függő – figyelembevételére vonatkozó módosító tételek pontosításra kerültek az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.

Az uniós Válságközlemény 2026-tól nem alkalmazható, ezért az erre vonatkozó társasági adózási rendelkezések törlésre kerülnek.

3. KIVA

A KIVA választására jogosító értékhatárok a tervezet szerint 2025. december 1-től emelkednek, annak érdekében, hogy 2026. január 1-től már a megemelt értékhatárok alapján tudják az adózók választani a KIVA-t. 

Ennek megfelelően várhatóan:

  • az átlagos statisztikai állományi létszám maximuma 50 főről 100 főre,
  • a bevételi értékhatár maximuma 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra,
  • a mérlegfőösszeg maximuma – szintén – 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra

módosul.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik. Ezen szabályok viszont várhatóan 2026. január 1-től lépnek hatályba.

A KIVA törvény – összhangban a Szocho törvény tervezett változtatásával – módosul a személyi jellegű kifizetések adóalap-rész egyik komponense vonatkozásában. A jelenleg hatályos szabály szerint a tag, a főállású társas vállalkozó vonatkozásában a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás a minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A tervezet szerint 2026. január 1-től a 112,5%-os mérték törlésre kerül, helyette a 100% alkalmazandó.

4. ÁFA

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik. 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra emelkedik.

A 2026. évre vonatkozó 20 millió forintos értékhatár a módosító jogszabály kihirdetését követő napon lép hatályba.

A tervezet rendelkezés szerint az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2026. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany az Áfa törvény 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2025. naptári évben ténylegesen, sem a 2026. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 20.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

5. Jövedéki adó

Üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékei 2026. évi valorizációja elhalasztásra kerül fél évvel az ipar- és munkavédelmi akcióterv részeként.

6. Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adó sávhatárai – az adókulcsok változatlansága mellett – emelkednek, ami adócsökkenést eredményez.

  • Az első sáv – amelyhez nem kapcsolódik adófizetési kötelezettség – 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik.
  • A második sáv 0,15 százalék adómérték mellett jelenlegi felső határa 30 milliárd forint, ez 50 milliárd forintra módosul.
  • A harmadik sáv – 1 százalék adómérték mellett – felső határa 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik.

Naptári éves adózó esetén, ha a 2025. júliusában és októberében esedékes és ténylegesen befizetett előlegeinek összege több mint a 2025. évre várható adóalap és az új sávhatárok szerinti adómértékkel kiszámított fizetendő adó, akkor a különbözet visszaigénylésére már 2025-ben lehetőség nyílik. A visszaigénylésről szóló nyomtatvány benyújtását az adózó saját választás szerint teheti meg, amire legkésőbb a 2025. végéig van lehetősége. Amennyiben a várható és a tényleges adóalap eltér, az ebből eredő különbözet az éves bevallásban számolandó el. Az az adózó, amely nem élt a visszaigénylési lehetőséggel, az adósávok változásából eredő többletet az általános eljárási szabályok szerint az éves adóbevallás benyújtásával számolja el és kérheti vissza.

7. Szociális hozzájárulási adó

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszüntetésre (törlésre) kerül a 112,5 százalékos szorzó. Vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.

2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk. A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó szociális hozzájárulási adót a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

8. Társadalombiztosítási járulék

Összhangban a szociális hozzájárulási adó módosításával 2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

9. Adózás rendje

A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék módosításának következtében módosul az Art is. Jelenleg még az átalányadózó egyéni vállalkozóknak negyedévente, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak havonta kell bevallást beadniuk és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót megfizetniük. A módosítás megszünteti a különbséget az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között, a bevallási és fizetési gyakoriság egységesen negyedévesre módosul.

10. Számvitel

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, számviteli törvényben meghatározott értékhatárok 2023-ban megemelésre kerültek, azonban az Európai Unió ezt követően fogadta el a 2013/34/EU számviteli irányelv értékhatárainak emeléséről szóló irányelv-módosítást. A megemelt irányelvi értékhatárok lehetőséget adnak az értékhatárok további emelésére. A javaslat 20%-kal emeli meg a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat, így a mérlegfőösszeget 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételt 300 millió forintról 360 millió forintra módosítja.

***

5percAdó ajánló

Jelen cikkünk a második adócsomag benyújtásáról és a 2026. évre vonatkozó adóváltozásokat ismertető korábbi írásainkból is látható, hogy számtalan jogszabály módosul, egyes részletszabályokat tartalmazó Kormányrendelet tervezetek pedig jelenleg még tervezeti formában sem érhetők el. A könyvelők, okleveles könyvvizsgálók, adótanácsadók, okleveles adószakértők bérszámfejtők és más pénzügyi szakemberek számára viszont elengedhetetlen a naprakész tudás.

A PENTA UNIÓ által szervezett  >>Adóegyetem 2026 rendezvényein a jogszabályok előkészítésében résztvevők által tartott részletes, értelmező szakmai előadások és gyakorlati útmutatók segítik a felkészülést a változásokra, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az alkalmazkodás, és felkészülten vághass neki az új adóévnek. Válassz az alábbi időpontok és képzési formák közül!

KONFERENCIATERMI alkalmak >>

  • 2025.11.26–27. – Budapest, Lurdy ház
  • 2025.12.09–10. – Budapest, Lurdy ház
  • 2026.01.08–09. – Budapest, PENTA UNIÓ konferenciaterem

ÉLŐ-ONLINE közvetítések >>

  • 2025.11.26–27.
  • 2025.12.09–10.
  • 2026.01.08–09.

E-LEARNING videók >>

  • 2025.12.04. – 12.31. között elérhető videók (2025-ös kreditpontokkal)
  • 2026.01.16. – 05.31. között elérhető videók (2026-os kreditpontokkal)

Hétindító – 47. hét – áfával kapcsolatos bevallások és felkészülés a decemberre – Suller Kriszta

Könyvelőként egy igen sok feladattal tarkított bő egy hónap elé nézünk, annak ellenére hogy az előttünk álló hét viszonylagos nyugalmat ígér, leszámítva a hét közepén esedékes áfa bevallásokat! Nézzünk tehát körül, mi az, amivel lassan már haladnunk kell, hiszen az év vége már a nyakunkon van és az áfával kapcsolatos bevallások nem maradhatnak el! 

Határidős feladatok

A hét közepére, csütörtökre, 20-ra határidősek az áfával kapcsolatos bevallások, az alábbiak szerint:

  • xx65-ös áfa bevallások,
  • xxA60-as összesítő nyilatkozatok.

Természetesen nem elfeledkezve a speciális adózói kör – pl. az alanyi adómentes áfa alanyok – esetleges rendkívüli bevallásának benyújtásáról! Ilyen eset fordulhat elő olyankor, amikor nem járhat el ügyfelünk alanyi mentes minőségében (pl. EU beszerzések stb.)

Decemberi „étlap”

Amire biztosan gondolnunk kell decemberben:

  • áfa státusz-beli váltások, (pl. az alanyi mentesség alá bejelentkezni, vagy mentesség helyett általános szabályok választása, stb.),
  • áfa “módszerek” közti választás (pl. pénzforgalmi áfa, MNB-EKB árfolyam választás kérdései, stb.),
  • jó időszak ez egy törzsadat kontrollhoz, kinek milyen tevékenysége van, mit is végez ténylegesen, kell-e törölni, felvenni új tevékenységet, az idei TEÁOR mizéria kapcsán erre érdemes kiemelt figyelmet fordítani,
  • különböző nyereség adózási módok közötti váltás gazdaságossági számításai (pl. érdemes-e váltani más adónemre), esetleg onnét visszajönni,
  • adófolyószámla kontroll, különösen a civil szervezeteknél, KATA alany egyéni vállalkozásoknál, ahol a fordulónapi adótartozás hátrányokkal járhat! De természetesen a kisebb cégek, egyéni vállalkozók – akikkel valljuk be, nem tudunk minden nap foglalkozni – esetében is fontos lehet, hogy még az évforduló előtt rápillantsunk, van-e bármilyen probléma a folyószámlákon.

Számolj!

Természetesen a fentieken túl – ügyfélkörünket ismerve – még egyéb kötelezettségek is felmerülhetnek, melyet célszerű idejekorán számba venni. Az viszont tény, hogy nem tartozik – véleményem szerint – a közvetlen kötelezettségeink közé a gazdaságossági számítások egy részének elvégzése. Viszont azok számait mi látjuk, a főkönyveket mi tudjuk igazán értelmezni, és az a tapasztalatom, hogy egy-egy esetben, amikor úgy látjuk, érdemes számolni, ezt az ügyfél tőlünk kifejezetten jó néven veszi, és talán érezve a törődést, kicsit nagyobb megbecsülést kapunk.

Mindennek ellenére a nagyobb időigénnyel rendelkező gazdaságossági és adóoptimalizációs számítások bonyolultak is lehetnek, akár egy kisebb fajta évzárást is igényelhetnek. Ilyen esetekben az ügyfélnek díj megjelölése mellett felajánlhatjuk a több adózási módszer melletti adóterhelés kiszámítását! 

Heti tipp

Ideje átnézned, hogy mérlegképes könyvelőként, könyvvizsgálóként, adótanácsadóként okleveles adószakértőként megszerezted-e minden szükséges, kötelező továbbképzésből eredő pontod, és ha nem, akkor még van időd pótolni!

Ebben segítenek a PENTA UNIÓ kreditpontos továbbképzései, amikkel kötelezettséged teljesítése mellett naprakész tudást is kaphatsz. Válassz a 3 képzési forma közül: >>Tantermi továbbképzések; >>Élő online közvetítések; >>E-learning videók

Illetve fontos, hogy évek óta kötelező a Pmt. szerinti kijelölt személynek is Pmt. képzést végezni, erre úgy gondolom, sokan nem fordítunk kellő figyelmet, ezért célszerű ezen a területen is utána nézni mi a teendő még év végéig! Szerezed meg 16 kötelező kreditpontodat a PENTA továbbképzéseivel, és 50% kedvezménnyel jelentkezhetsz a “>>Pénzmosás elleni küzdelem” e-továbbképzésre.

Mindenkinek haladós napokat, jó egészséget, zökkenőmentes működő ügyfélkapus rendszert kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Kövesd figyelemmel, hogy várhatóan mi változik! Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Hétindító – 46. hét – Járulékbevallás, ÁFA bevallás gyakorisága és szabadság – Suller Kriszta

Szép hetet kívánok mindenkinek, annak ellenére, hogy gőzerővel közelít a tél! Mielőtt azonban nekiesünk az ügyfélkapunak, és elkezdjük beküldeni az esedékes bevallásokat, ki ne maradjon a kávé vagy tea! Ennek fogyasztása közben tekintsük át milyen „szépségek” várnak ránk a héten: októberi járulékbevallás, áfa bevallás gyakorisága, szabadságok kiadásának ellenőrzése.

A héten határidős az októberi járulékbevallás

A héten határidős, jelesül a szerdai napra:

  • XX58-as bevallások egyéni vállalkozások körében.
  • XX08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében. (Természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. XX08INT)

Negyedéves zárlat után kiemelten ellenőrizd – ÁFA bevallás gyakorisága!

Figyeljünk arra, hogy negyedéves zárást követő hónap lévén (természetesen ezt a bevallási időszakra értem), előfordulhat, hogy a korábban negyedéves ügyfelünk esetleg havi áfa bevallóvá vált értékhatár átlépés miatt. Akinél ez esélyes lehet, ott célszerű a nyilvántartásainkat a NAV törzsadattal összevetni, ahol ekkorra már az áfa státusz váltást általában a nyilvántartásaikon átvezetik. Sőt nem tudom, nálatok mi hogy alakul, de tapasztalatom szerint több alanyi mentes ügyfélnél is előfordulhat, hogy átlépi az áfa küszöbértéket ekkortájra, így célszerű az ő házuk táján is körbenézni, hiszen nem egyszerű utólag korrigálni a dolgot, ha később derül fény az eltérésekre!

Heti tipp

November közepén járva, a bérszámfejtések idején, ilyentájt szoktam felhívni az ügyfelek figyelmét a szabadságok kiadásának szabályaira, valamint az alkalmazottaik tekintetében még fennmaradó szabadságállományra. Általában a legtöbb számfejtő program által generált bérlapon látszik, hogy ki hogyan is áll a szabadságok kiadásával. Viszont tapasztalatom az, hogy ennek ellenére jó, ha egyben, a teljes állományra látják a számfejtés alapján készített szabadság nyilvántartást!

Civil szervezetek figyelmébe

Az 1%-os forrás szeptember végi kiutalása után – október 15-től – már kikérhetőek az ezzel kapcsolatos friss adatok az adóhatóságtól, ONYA felületen, az EGYAD és EGYSTAT nyomtatványok segítségével!

Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, csatlakozz hozzánk, a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Mindenkinek haladós napokat, zökkenőmentes működő ügyfélkapus rendszert kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Kövesd figyelemmel, hogy várhatóan mi változik! Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Bizalmi vagyonkezelés a gyakorlatban – ahol a számok mögött a bizalom is dolgozik – Dr. Magyar Csaba

A könyvelők és adótanácsadók világa tele van precizitással, paragrafusokkal és határidőkkel – ritkán adódik alkalom arra, hogy egy-egy különleges struktúra kapcsán jobban elmélyedjünk. A bizalmi vagyonkezelés viszont speciális jelenség a hazai jogrendszerben: egyszerre fajsúlyos, összetett, mégis emberközeli téma.

A bizalmi vagyonkezelés miről is szól valójában?

A bizalomról. Arról, hogy valaki – legyen az egy család, vállalkozó vagy befektető – a legértékesebb javait más kezébe adja, abban a reményben, hogy mindez nemcsak megmarad, hanem gyarapodik is.

Az utóbbi években Magyarországon egyre több szó esik a generációváltásról a családi vállalkozásokban. Nem véletlenül: több tízezer kis- és középvállalkozás tulajdonosa közelít a nyugdíjkorhatárhoz, és a családi örökség, az évtizedek alatt felépített cégek sorsa mind gyakrabban kerül napirendre. A jogi és adózási környezet is fokozatosan igazodik ehhez a folyamathoz, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a szakemberek számára.

A „bizalmi” szó ezúttal meglepő módon jogi kategória, de egyben érzelmi is. És miközben mi, szakemberek, nyakig merülünk a számviteli törvénybe, adózási szabályokba és bejelentési kötelezettségekbe, jó néha megállni és felidézni: az itt felbukkanó számok valójában emberek életét formálják.

Miért most aktuálisabb, mint valaha?

Az elmúlt években Magyarországon csendben, de alapjaiban változott meg a vállalkozói generáció képe. A rendszerváltás után alapított családi cégek alapítói ma már tömegesen készülnek a visszavonulásra. A kérdés pedig ott lebeg minden irodában: „Mi lesz a cégemmel utánam?”

A bizalmi vagyonkezelés erre a dilemmára kínál modern választ. Olyan jogi konstrukció, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonos úgy adja át vagyonát, hogy az ne szakadjon szét a családi ebédek után, és az örökösök ne az ügyvédjükön keresztül üzengessenek egymásnak.

De nem csak a családi cégek miatt aktuális a téma. A bizalmi vagyonkezelés egyre inkább megjelenik a befektetési struktúrákban, nemzetközi üzleti modellekben és vagyonvédelmi megoldásokban is. Az adózási környezet változásai – különösen a 2025. évi módosítások – új értelmet adnak annak, hogyan érdemes a kezelt vagyonokat nyilvántartani, adózni és jelenteni.

Egy tapasztalt szakember számára a bizalmi vagyonkezelés első látásra olyan, mint egy külön bolygó a pénzügyek univerzumában: van saját gravitációja (külön mérlege, beszámolója), más logikája (elkülönített vagyon), és időnként saját törvényei is (például a Pmt. vagy a társasági adó alanyiság kérdése). De ahogy minden bolygó, ez is beilleszthető a nagy rendszerbe – ha ismerjük a pályáját.

És miért most? Mert a bizalom a jövő egyik legnagyobb üzleti tőkéje. Aki ma megtanulja, hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés, az holnap már nemcsak tanácsot ad, hanem stratégiát épít. Nem csak számol, hanem örökséget tervez.

Ahogy a jogi környezet érik, és a gazdasági életben egyre több bizalmi konstrukció jelenik meg, úgy nő a szakértők iránti igény is – olyan szakértőkre, akik nem riadnak meg attól, ha az átadott vagyont több sorban kell beírni a szerződésbe.

A jövő kulcsszava: bizalom

A pénzügyi szakma mindig is a bizalomra épült – de a bizalmi vagyonkezelésben ez nemcsak szimbolikus, hanem jogi kategória is. Itt tényleg minden a bizalomról szól: a vagyonrendelő bízik a vagyonkezelőben, a kedvezményezett bízik abban, hogy megkapja, ami jár neki, és a könyvelő… nos, ő bízik abban, hogy minden bejelentés határidőre elmegy a NAV felé.

A jövő szakembere azonban ennél többet tud. Ő az, aki a bizalmat rendszerré formálja. Aki érti, hogy a jól megtervezett vagyonkezelés nem csak papírok halmaza, hanem pénzügyi nyugalom generációkon át. Mert egy vagyonkezelői szerződés nem csupán számokról szól, hanem élettörténetekről, családokról és jövőkről.

És ha valamihez valóban kell tudás, akkor az a vagyonkezelés: hiszen kevés dolog van, ami egyszerre ennyire komoly és ennyire személyes.

A bizalmi vagyonkezelés nemcsak jogi konstrukció, hanem gondolkodásmód is – a felelős vagyonkezelés és a tudatos öröklés szimbóluma. Az a szakember, aki ezt megérti és képes a gyakorlatban is alkalmazni, nem csupán szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, hanem stratégiai tanácsadóvá válik számukra.

***

5percAdó ajánló:

A PENTA UNIÓ Zrt.  >>Bizalmi vagyonkezelés a gyakorlatban – jogi, adózási és számviteli szempontok című online konferenciája a fentiekhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget: információt, tapasztalatot és iránymutatást egy olyan területen, amely a következő években meghatározó szerepet kap a magyar gazdaságban. Aki 2025. 11.18-án eljön, Dr. Magyar Csaba segítségével nemcsak új tudást szerez, hanem új szemléletet is! Olyan tudást, amivel ügyfelei szemében nem csupán szakértő lesz, hanem az a személy, akire tényleg rá lehet bízni egy élet munkáját.

Beruházáshoz és hitelezéshez kapcsolódó társasági adóalap- és adókedvezmény – Dr. Németh Nóra

A beruházások ösztönzésének egyik legfontosabb adópolitikai eszköze, amikor a vállalkozások a beruházásuk értékét – vagy annak egy részét – levonhatják a fizetendő társasági adójukból. A társasági adó rendszerében jelenleg többféle, beruházásokhoz kapcsolódó kedvezmény is elérhető: egyesek az adóalap csökkentésével (adóalap-kedvezmény formájában), mások pedig a számított adóból érvényesíthető adókedvezmény formájában biztosítanak megtakarítást. 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] szerinti kedvezményeket azon az alapon is megkülönböztethetjük, hogy milyen adózói körre terjednek ki: bizonyos jogcímek ugyanis csak a kis- és középvállalkozások számára elérhetők, míg a többi vállalkozási mérettől függetlenül. 

A Tao. tv. jogcímei többnyire a beruházás tárgyától is függővé teszik, hogy annak kapcsán érvényesíthető-e kedvezmény. Bizonyos esetekben elvárás, hogy a beruházás újnak minősüljön, vagyis olyan eszközről legyen szó, amelyet sem az adózó, sem más személy nem vett korábban használatba. Más esetben a használt eszközök beruházási értéke után is  igénybe vehető kedvezmény. 

A beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények

A beruházások értéke főleg az értékcsökkenési leírás révén jelenik meg az adóalapban, de bizonyos feltételekkel további adóalap-kedvezmények vehetők igénybe. Ezek közül elsőként a fejlesztési tartalékot érdemes megemlíteni. A fejlesztési tartalék egy beruházási célra elkülönített összeg, amellyel a társasági adóalap a képzés adóévében csökkenthető. Bármely méretű vállalkozás, azaz nem csak kkv élhet a kedvezménnyel. A csökkentő tételnek nincs törvényi maximuma, feltétel ugyanakkor a pozitív adózás előtti eredmény. A megképzett fejlesztési tartalék feloldásra általában 4 adóév áll rendelkezésre. A kedvezmény érvényesítése mellett szóló érv például az is, hogy a fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszközökre nincs kötelező üzemeltetési idő, az ilyen forrásból vásárolt tárgyi eszköz elidegenítése nem vált ki szankciót (bár az ügylet körülményeit vizsgálni lehet). 

A következő kedvezmény a kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye, amelyet – ahogy arra az elnevezés is egyértelműen utal – csak a kkv-k vehetnek igénybe, ezek közül is csak azok, amelyeknek minden tagja magánszemély (bizonyos kivételekkel). Csak új beruházások esetén jár a csökkentő tétel, a kedvezmény pedig a beruházási érték, de legfeljebb az adózás előtti eredmény lehet. Negatív vagy nulla adózás előtti eredmény esetén nem vehető igénybe. Figyelési időszak kapcsolódik a kedvezményhez, amely az érvényesítését követő negyedik adóév utolsó napjáig tart. Ha az új beruházást nem helyezik üzembe, vagy elidegenítik ezen időszak alatt, akkor a korábban igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adózás előtti eredményt.

A fenti, „általános” jellegű adóalap-csökkentő tételek mellett vannak olyan jellegű kedvezmények, így például az elektromos töltőállomás létesítésének kedvezménye, illetve a műemlék-kedvezmények, amelyek specifikus jellegű beruházásokhoz kapcsolódnak.

A beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény

A kkv-k beruházáshoz, vagyis pontosabban a kkv-k hitelből finanszírozott beruházásaihoz kapcsolódik a Tao. tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezmény, amely a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel vagy pénzügyi lízing (zárt- és nyílt végű) kamata után érvényesíthető. A hitelből finanszírozott tárgyi eszköz lehet használt is, nem kell új beruházásnak lennie. Az adókedvezmény mértéke az adóévben fizetett kamat teljes összege, az adókedvezmény érvényesítésének korlátja – a K+F és fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett – számított adó 70 százaléka. Az adókedvezmény érvényesítéséhez figyelési időszak kapcsolódik. Ha például a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül az adott beruházást nem helyezik üzembe, akkor az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

Nem pusztán tárgyi eszköz beruházáshoz, hanem energiamegtakarítást eredményező beruházás, felújítás esetén vehető igénybe az energiahatékonysági adókedvezmény. Az adókedvezmény érvényesítése az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő adóévben kezdhető meg és az azt követő 5 adóévben érvényesíthető. Kötelező üzemeltetési időszakot ír elő a jogszabály, amely a beruházás üzembe helyezését követő legalább 5 év. Ha ez idő alatt az eszközt pótlás nélkül kivezetik, az adókedvezmény alapja (elszámolható költség) csökken. Az adókedvezmény alapja az elszámolható költségek összege, amelyek meghatározására többféle módszer áll rendelkezésre. Az energiahatékonysági adókedvezmény érvényesítésének szabályait meghatározza az, hogy ingatlanhoz kötődik-e a beruházás, felújítás, vagy sem. 

Az említett adóalap- és adókedvezmények közül több „halmozható” egymással, azaz ugyanazon beruházás vonatkozásában több kedvezmény is érvényesíthető. Ha például egy kkv beruházási hitelből szerez be egy új, korábban még használatba nem vett gépjárművet, akkor nincs akadálya annak, hogy a kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye mellett, a kkv-k beruházási hitel kamatának adókedvezményét is érvényesítse ugyanazon gépjármű beszerzésére és a hitel után megfizetett kamatra tekintettel.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd tudni, hogy jelenleg milyen hatályos adókedvezmények állnak rendelkezésedre, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Beruházás és megtérülés – finanszírozási konstrukciók és adókedvezmények a gyakorlatban című online konferenciáján 2025. 11. 11-én, ahol Dr. Németh Nóra és Papp Viktória segítségével  részletesen átnézzük a legfontosabb szabályokat, feltételeket és a gyakorlati tudnivalókat.

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM