A társasági adó és a kisvállalati adó bevallása 2024. – Dr. Németh Nóra

Oszd meg másokkal is!

Május közeledtével mind a társasági adó, mind pedig a kisvállalati adó alanyainak aktuálissá válik az éves elszámoló bevallás összeállítása. A társasági adó vonatkozásában történt néhány olyan változás 2024-ben, amely érinti a bevallás kialakítását. A kisvállalati adó szabályai mindössze kis mértékben módosultak 2024-ben, ezért a bevallási struktúra változatlannak tekinthető.

A társasági adó bevallása

A bevallás benyújtásának határideje a naptári éves adózók esetén az adóévet követő május 31. (jelen esetben 2025. május 31.), az eltérő üzleti éves adózók esetén az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja. A társasági adóbevallás benyújtásának határideje egybeesik a beszámoló benyújtásának határidejével. A társasági adó alanyainak jelentős többsége a 2429 jelű bevallást nyújtja be. Amennyiben valamely adózó legkésőbb 2024. december 31-ével – jogutóddal, vagy jogutód nélkül – megszűnt, vagy kikerült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] hatálya alól (így például áttért a kiva hatálya alá), akkor nem a 2429 jelű, hanem a 2471 jelű nyomtatványt nyújtja be. (A benyújtási határidő egyes esetekben – például megszűnő adózóknál – már lehet, hogy 2025. május 31-ét megelőzően letelt.)

Egyes szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a bevallási kötelezettségüket egyszerűbb módon, a nyilatkozati sémát követő TAONY jelű nyomtatványon teljesítsék a 2429 jelű nyomtatvány kitöltése helyett. E körbe tartoznak például – az ingatlannal nem rendelkező, illetve ingatlant nem hasznosító – civil szervezetek. Náluk a nyilatkozattétel feltétele, hogy az adózó ne számoljon el a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételt, költséget, ráfordítást.

A társasági adón kívül két további adónem tekintetében is a 2429 jelű bevalláson történik az elszámolás; ezek pedig az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

2429 jelű nyomtatvány főlapjának és nyilatkozati lapjának kitöltése

A 2429 jelű nyomtatvány mintegy 61 oldalból áll, az előző évhez képest egy új lappal bővült. Ennek hátterében az adókedvezményi rendszer bővülése áll. Természetesen nem kell az adózóknak valamennyi lapot kitölteniük. Elegendő a bevalláskitöltő program vezérlését követve, a jól ismert séma alapján az érintett adózóra vonatkozó nyomtatványlapokon végig haladni. Alapvető jelentőségű a főlap és a nyilatkozati lapok megfelelő kitöltése, hiszen itt – az adózó azonosítását szolgáló adatok mellett – olyan jellegű kódkockák szerepelnek, amelyekhez kapcsolódva az egyes lapok aktívvá válnak, illetve a hibakódok is megfelelően működnek. A főlapon kell feltüntetni a bevallási időszakot, amely általános esetben 2024.01.01-2024.12.31-ig tart.

A nyilatkozati lapokon kell jelölni – többek között – a GFO-kódot, az ágazati besorolást, a szervezeti kódkockát, a vállalkozási méretet, az IFRS-ek alá történő áttérést, bizonyos adókedvezmények igénybevételét, amelyekhez további adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik. A jövedelem-(nyereség-)minimummal összefüggő szabályokhoz tartozó nyilatkozatokat is itt kell megtenni (kivéve csoportos társaságiadó-alanyok esetén). Valamint például a kedvezményezett átalakulás jogkövetkezményeinek vállalására vonatkozó, a Tao. tv. által megkívánt nyilatkozatot is. Itt szerepel továbbá a transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség fennállására vonatkozó kódkocka.

Korrekciós tételek és kedvezmények változása a társasági adó bevallásban

A korrekciós tételekre vonatkozó lapok kialakítása nem változott, az ismert módon a 03-as lapokon a csökkentő tételeket, a 04-es lapokon a növelő tételeket kell feltüntetni.

Az adókedvezmények rendszerét érintő változás, hogy 2024-től érvényesíthető a kutatás-fejlesztési adókedvezmény. A Tao. tv. 22/G. § (1) bekezdése értelmében az adózó alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezmény érvényesítését a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) és w) pont] alkalmazása helyett választja öt egymást követő adóév elszámolható költségeinek összességére.

Az adókedvezmény az elszámolható költségek felmerülésének évében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az adókedvezmény mértéke főszabály szerint az elszámolható költségek maximum 10 százaléka, azzal, hogy bizonyos kiemelt szervezetekkel (például: felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia stb.) közösen folytatott közös kutatás-fejlesztési tevékenység esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 100 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint lehet. Az adózó a kutatás-fejlesztési adókedvezményt a számított adó 100%-áig érvényesítheti. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezen adókedvezményt kell első helyen figyelembe venni az adókedvezmények igénybevétele során. A kutatás-fejlesztési adókedvezmény „egyedi” abból a szempontból, hogy ha az 1+3 éves időszak végén marad adókedvezményként még nem érvényesített összeg, akkor az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult [Tao. tv. 22/G. § (5) bekezdés]. Az adókedvezményhez így az állami adó- és vámhatóság általi kiutalás révén jut hozzá az adózó.

A kutatás-fejlesztési adókedvezménynek a 2024-es adóévben érvényesített összegét a 05-01-es lap 11. sorában kell feltüntetni. Ezen adókedvezményhez kapcsolódó részletező lap a 05-05-ös lap, amelyen az adóévi elszámolható költséget, az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegét, a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegét kell feltüntetni.

A társasági adó bevallásában történt változások a 2024-es évben

2024. január 1-jén léptett hatályba a Tao. tv. 22/H. §-a, amely a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye szabályait tartalmazza. Az érintett adókedvezményre vonatkozó sor jelenleg nem szerepel az adókedvezmények részletezéséről szóló 05-01-es lapon, ugyanis – ahogy arra a kitöltési útmutató is utal – az érintett adókedvezmény részletszabályairól szóló miniszteri rendelet még nem jelent meg.

A 2024-es évben több tekintetben módosult az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendszer, egyrészt 2024. július 1-jétől új de minimis rendelet lépett hatályba, másrészt 2024. június 30-ával megszűnt a de minimis kedvezmények Válságközlemény alapú érvényesítésének lehetősége. Ezen változásokat lekövetik az állami támogatásokról szóló adatszolgáltatások (02-es lapok).

A kisvállalati adó bevallása

A társasági adó alanyai mellett a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózók is 2025. május 31-éig készítik el a számviteli beszámolójukat és vallják be a 2024-es adójukat. 2024-ben nem volt olyan jellegű jogszabály-módosítás sem, amely az adózók széles körét érintette volna, ezáltal a kisvállalati adó levezetése nem módosult. A bevallási nyomtatvány kialakítását tekintve változás kizárólag az adózó által feltüntetendő tájékoztató jellegű adatok körében állt be.

A 8 oldalas nyomtatvány-garnitúrából legegyszerűbb esetben mindössze 2 lapot kell benyújtani, ha az adózó a 2024-es elszámolását teljesíti. Ez a két lap pedig a főlap és a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap.

A bevallás főlapjának B) blokkjában az adózó azonosító adatait kell feltüntetni. A C) blokkban bizonyos nyilatkozatokat kell megtenni. „Legegyszerűbb” esetben a bevallási időszakot és a bevallási gyakoriságot kell megadni. A bevallási időszak általános esetben a 2024.01.01-2024.12.31. tartó időintervallum, a bevallás gyakorisága kódkockában az „E” (elszámoló bevallás) kódot kell megadni. A bevallás jellege kódkockát alapbevallás esetén üresen kell hagyni, adózói javítás, illetve önellenőrzés esetén kell a megfelelő kódot kiválasztani. A bevallás típusa, illetve az adózó megszűnése kódkockákat kizárólag a kiva-alanyiság megszűnése esetén kell kitölteni. Ilyenkor a megfelelő kódkockát kiválasztva jelölni kell a megszűnés okát.

A kisvállalati adóalap levezetése

A 2024-es kisvállalati adóalap levezetése és a fizetendő adó meghatározása a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lapon történik. A kiva-alap levezetése során először a személyi jellegű kifizetések összegét kell kiszámítani. Ehhez összesíteni kell a kiva-alany által ráfordításként elszámolt járulékalapot képező jövedelmet, a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások értékét. Az így meghatározott összeget kell az adózónak az 1. sorba beírnia. Amennyiben a kiva-alanynál kedvezményezett foglalkoztatottak is dolgoznak, úgy a rájuk tekintettel meghatározott kedvezmény teljes adóévi összege a 2. sorba írandó. A személyi jellegű kifizetések összegét az 1. és a 2. sor különbsége adja, amely érték – főszabály szerint – a 2024-es minimum adóalap is.

A tőke- és osztalékműveletek

A 4-12. sorok képezik le az adóalap másik összetevőjét, a tőke- és osztalékműveletek eredményét. Ezzel összefüggésben az adózónak meg kell vizsgálnia, hogy az adóévben felmerültek-e nála bizonyos gazdasági események. Sor került-e például tőkebevonásra vagy tőkeleszállításra, jóváhagyott-e az adózó osztalékot, kapott-e osztalékot, fizetett-e bírságot, pótlékot, elengedett-e kapcsolt vállalkozás irányába követelést. Vizsgálni kell továbbá a pénztár értékének tárgyévi változását (a mentesített értékhez viszonyítva), illetve azt is, hogy fennáll-e transzferár-korrekciós kötelezettség a kapcsolt felekkel kötött, a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéken megvalósul ügyletek következtében. Az érintett gazdasági események hatását pozitív vagy negatív előjellel kell figyelembe venni a törvényi előírásoknak megfelelően. Az előző tételek egyenlege a 13. sorban kerül összesítésre, a 14. sorban pedig a tőke- és osztalékműveletek eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összegét tünteti fel a kitöltő program.

A veszteségleírás

A 15-19. sorok a veszteségleírással kapcsolatos rendelkezések leképezésére szolgálnak. Az általános szabályok szerint a veszteséggel kizárólag a tőke- és osztalékműveletek pozitív egyenlege csökkenthető, a speciális szabályok alapján – új beruházás létesítése esetén – a teljes adóalap terhére leírható a veszteség. Az adózónak a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 15. sorában meg kell adnia az elhatárolt, még fel nem használt veszteség összegét, a 16. sorba az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegét állítja be az adózó, azzal, hogy 17. sorban külön fel kell tüntetni a 2024. évet megelőzően megvalósított, „továbbhozott” új beruházások összegét. Amennyiben az adózó a kért adatokat megadja, úgy a nyomtatványkitöltő program automatikusan kiszámolja a veszteségleírás összegével csökkentett kisvállalati adóalapot. A számítás során a 18., illetve a 19. sorban meghatározott összegeket hasonlítja össze a program, a két összeg közül a magasabb érték lesz a kisvállalati adó alapja.

A 20. sorban a – veszteségleírást követően meghatározott – kisvállalati adóalap szerepel, a 10%-os adómérték alkalmazásával pedig megkapjuk a fizetendő kisvállalati adót (21. sor). A megállapított kisvállalati adó és a már megfizetett adóelőleg különbsége adja a fizetendő/visszaigényelhető kisvállalati adó összegét (23. sor).

24KIVA-ELSZÁMOLÁS jelű lap

A 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap B) blokkja a továbbvihető veszteségállományra, illetve a továbbvihető új beruházási összegre vonatkozó tájékoztató jellegű adatokat tartalmazza. A C) blokkban – szintén tájékoztató adatként – az adózó adóévi összes bevételét, adózás előtti eredményét, a kedvezményezett foglalkoztatottak számát csoportonkénti bontásban, az átlagos statisztikai állományi létszámot, továbbá a tárgyi eszközök és immateriális jószágok adóévi együttes összegét, valamint a pénztár tárgyévi nyitó és záróértékét kell feltüntetni. Ahogy említettük, a bevallás kialakítását érintő változás az előző évhez viszonyítva kizárólag itt van. Újdonságot jelent ugyanis az, hogy a kedvezményezett foglalkoztatottak esetén összesítve meg kell adni a kedvezmény csoportot is. A pénztár értékére vonatkozó adatokat is most kell először a bevallásban feltüntetni.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni a társasági adó és a kisvállalati adó mellett az évzáráshoz kötődő egyéb feladatok tekintetében is, és érdekelnek a beszámoló tartalmi és formai követelményeire vonatkozó gyakorlati tippek, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. 04. 14-én, ahol Dr. Sallai Csilla, Dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila segítségével gyakorlati példákon keresztül ismerheted meg a bevallás rejtelmeit.

Hétindító – 14. hét – Járulékbevallás, negyedéves bevallások és beszámoló előkészületek – Suller Kriszta

Oszd meg másokkal is!

Kellemes virágos jó reggelt! Imitt-amott már virágzik egy-két fa, így lassan érezhető a tavasz illata, aki teheti, a teraszon fogyassza el kávéját, magába szívva a tavasz illatát! És lehetőség szerint egy kicsit ne is gondoljon másra! Remélem, mire soraimat olvassátok, kisüt a nap. Kávé után azonban frissült erővel kezdhetjük is a munkát! A járulékbevallás feladatai mellett várnak minket a negyedéves bevallások is! És nem pihenhetünk meg – hamarosan itt a beszámoló benyújtásának határideje is!

Járulékbevallás

A jövő hét a hamarosan határidős a járulékbevallás és az ebből eredő befizetési kötelezettségek teljesítése jegyében telik. A határidő – a hétvégére tekintettel, majd 14-e lesz. Ugyanakkor, mivel gőzerővel zárási időszakban vagyunk, célszerű már ezen a héten a feladatainkat letudni. A járulékbevallások a szokásos rend szerint az alábbiak:

xx58-as bevallások egyéni vállalkozások körében
xx08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT)

Átalányadó – negyedévente

A 12-i határidő miatt nem feledkezhetünk meg a VSZJA hatálya alatt lévő egyéni vállalkozók szja előlegének kiszámításáról sem! Átalányadózást választó ügyfeleinknél szintén negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-ig kell beadni a járulékbevallás nyomtatványokat. Erre figyeljünk, hogy ez ne maradjon el.

Társasági adó előlege

Negyedév lévén lassan itt az idő az első negyedéves társasági adóelőlegek kiközlésére.

Cégautóadó

A cégautóadóból levonható a határidőben megfizetett teljesítmény adó összege, ez viszont ebben a negyedévben egy plusz ellenőrzési feladatot ró ránk. Jelesül azt, hogy április 15-ig megfizetésre kerültek-e az adóhatóság felé az esedékes tételek. Ehhez az idén – mivel a befizetési határidő módosult – soron kívüli megfizetés igazolást kell bekérnünk ügyfeleinktől, illetőleg időben történő befizetés esetén valószínűleg az adófolyószámlán követhető lesz ezen tétel befizetése. Amennyiben nem határidőben történik meg a befizetés, meglátásom szerint annak mértékével nem lehet csökkenteni a cégautóadó mértékét!

Heti tipp – Előkészületek a beszámoló elkészítéséhez

A beszámoló készítés oltárán áldozva, mi itt az irodánkban, még egyszer áttekintjük minden ügyfél anyagát, kijegyzetelve a még mindig hiányzó okiratokat. Persze, mint mindenkinél, a renitens ügyfeleket is megpróbáljuk becserkészni, hogy ne megint az utolsó utáni pillanatban kelljen a beszámolóikkal vesződni. Ezen felül átellenőrzöm a listámat, hogy biztosan mindenki szerepeljen rajta beszámoló készítés szempontjából is. Nem tudom, Ti hogyan tartjátok nyilván ügyfeleiteket, de én már évek óta egy számolótáblában, még pedig úgy, hogy szűrhető állomány jöjjön létre, melyből különböző ellenőrző listákat két mozdulattal lehet gyártani.

És, ha már beszámoló, többször szembesülök vele, hogy nincs meg a számla, sokszor egyértelműen magánvásárlás volt, és sok kolléga egyből 86-os főkönyvi számra könyveli, majd TAO alapot növel vele. Ezzel kapcsolatosan két aggályom is van, az egyik, az ügyfél nem tud róla, mert a szó elszáll… A másik pedig, hogy szerintem ez egy egyszerű TAO alap növeléssel nincsen kipipálva, pláne akkor, ha ez jelentős volumen. Véleményem szerint több esetben megáll a természetbeni juttatás kérdése, hiszen ha ingyen kapta, független a könyvelés mivoltától, mérlegelni kell a természetbeni juttatások és annak adóvonzatai kérdéskörét! Én ezt mindig egy technikai 36-os számlára teszem, ezt a kartont év végén lehúzom és aláíratom az ügyféllel, majd annak mértékét és volumenét figyelembe véve együtt döntünk mind a számviteli, mind az adójogi kezeléséről! Az már csak hab a tortán, hogy KIVA alanyok esetében nem is kerülnek egyáltalán kezelésre ezen tételek, pedig meglátásom szerint a KIVA alapot is befolyásol(hat)ja.

Mindenkinek kellemes tavaszi napokat, egyre több kávét, fennakadás nélkül működő ügyfél- és cégkaput kívánok!

***

5percAdó ajánló

Ha szeretnél naprakész lenni az évzáráshoz kötődő feladatok tekintetében, és érdekelnek a beszámoló tartalmi és formai követelményeire vonatkozó gyakorlati tippek, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. 04. 14-én, ahol Dr. Sallai Csilla, Dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila segítségével készülhetsz fel az évzárásra.

Zárjuk a 2024. adóévet – helyi iparűzési adó – Dr. Kovács Attila

Oszd meg másokkal is!

Az adóévi adó, az előlegfizetési időszak adóelőlege, bevallás és annak módja

Az adózó fő szabályként az Art. [2. melléklet II/A/1/a) pont] alapján, illetőleg a Htv. 39/A. §-a (tételes adóalap) szerinti adózásra áttérőként, vagy bevallásra kötelezettként a megelőző adóévi helyi iparűzési adó kapcsán az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig bevallás benyújtására kötelezett. Jellemzően naptári évvel azonos üzleti éves vállalkozók a 2024. adóévről 2025. május 31-ig teljesítik eljárási kötelezettségüket.

A vállalkozó (székhelye, telephely szerinti településenként önálló iparűzési adóalany) az adóévi iparűzési adó bevallásával – kivéve a soron kívüli, a különös szabályok alá eső [Art. 52-53. §], valamint a Htv. szerinti záró bevallások (pl. telephely megszüntetése, székhely áthelyezése, különleges gazdasági övezet 2024. december 31. nappal való megszűnése, egyéni vállalkozói tevékenység naptári évben egybefüggően 180 napot meghaladó szüneteltetése) eseteit –

a) a bevallás-benyújtás törvényi határidejét követő második hónap 1. napjától kezdődő (keresztféléves, 12 hónapos) adóelőleg-fizetési időszakra első és második előlegrészletként,
b) a Htv. 39/A. §-a adózási módot választó adózó az áttérés évében kezdődő adóév (azonos az adóelőleg-fizetési időszakkal) ötödik hónap utolsó napjára (tipikusan 2025. május 31.)

adóelőleget köteles megállapítani és bevallani. Az a) pont esetén két adóelőleget, míg a b) pont esetén egy adóelőleget kell a 24HIPAK_M-EL nyomtatvány A) blokkjában rögzíteni.

A gazdálkodó szervezet fogalmába (Dáptv. 8. § 24. pont) tartozó vállalkozó a megelőző adóévi iparűzési adóról és a folyó évben kezdődő előlegfizetési időszak adóelőlegéről a bevallást a NAV által biztosított elektronikus felületen a 24HIPAK nyomtatvány kitöltésével köteles benyújtani [Htv. 42/D. § (1)]. A 2019-2023. adóévekre korábban benyújtott iparűzési adóbevallás(ok) kijavítására, önellenőrzéssel való helyesbítésére szintén a NAV rendszerében van lehetőség.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély (mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság tagja, azaz Htv. szerinti vállalkozó) az adóévi bevallását papír alapon is benyújthatja. Általános érvénnyel a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz, míg a 2024. december 31-ig különleges gazdasági övezetbe tartozó területhez kapcsolódó székhely, telephely esetén (Htv. szerinti záró bevallásként) a NAV-hoz. Ekkor a 24HIPAK nyomtatvány közvetlenül az illetékes adóhatóságtól (annak honlapjáról) szerezhető be.

A Htv. 39/A. §-a szerinti (tételes iparűzési adóalap) szerinti adózás néhány ismérve

Az adózási mód választásáról első alkalommal nyilatkozatot (bejelentést) kell tenni

A Htv. 39/A. § (4) bekezdése alapján a vállalkozónak a tételes iparűzési adóalap szerinti adózási mód folyó adóévre/adóévtől való választásáról első alkalommal nyilatkozatot kell tennie. Ezen adózási mód alkalmazása a vállalkozó döntésétől függ, nem törvényi kötelezettség.

A nyilatkozatot (bejelentést)

a) fő szabályként a megelőző adóévről szóló helyi iparűzési adó bevallásban, az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (naptári éves adózó esetén május 31-ig) [első alkalommal a HIPAK_A-NY-01 A) blokk 9. pont melletti mező kitöltésével (1-es értéket jelölve)],
b) a jogelőd nélkül létrejött vállalkozónak az első adóévről szóló helyi iparűzési adó bevallásban – az első adóévre is – az adóév ötödik hónap utolsó napjáig,
c) az iparűzési tevékenységét a településen – nem jogelőd nélkül – év közben (pl. új telephely létesítésével, székhely áthelyezésével) kezdő vállalkozónak bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványon [V/1. pontnál X tételével jelölve] 15 napon belül

kell benyújtani az adóhatósághoz.

A nyilatkozat érvényessége, visszavonása és joghatása, a határidő elmulasztásának jogkövetkezménye

A kisvállalkozó nyilatkozata az adóév (legalább egy adóév, kivéve a jogelőd nélkül létrejött vállalkozót, amelynél lehet két adóév) egészére – a nyilatkozat megtételének időpontjában folyó adóévtől kezdődően – érvényes, joghatással bír.

Például, ha a vállalkozó a 2024. adóévről 2025. május 31-ig benyújtandó bevallásában, illetve évközi telephely-létesítés (pl. 2025.05.10.) esetén 15 napon belül változásbejelentési nyomtatványon nyilatkozatot tesz, annak érvényessége a 2025. évben kezdődő adóév egészére, előbbi esetben a teljes, utóbbinál a 2025.05.10. naptól kezdődő adóévre fennáll.

Önadózásos adónem esetén a benyújtott adóbevallás – és az abban tett nyilatkozat – az Avtv. 29. § (1) bekezdés 2. pontja alapján, míg a benyújtott bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatvány – és az abban tett nyilatkozat – a Htv. 39/A. § (4) bekezdés záró szövegének utolsó mondata alapján végrehajtható okirat.

Ha a kisvállalkozó már nem kíván tételes iparűzési adóalap szerint adózni az (2025.) adóévre, akkor korábban tett nyilatkozatát az adóév ötödik hónap utolsó napjáig (bevallási, vagy változásbejelentési nyomtatványon) tett bejelentéssel visszavonja. Ezen nyilatkozattétellel (bejelentéssel) egyidejűleg az adózó az előlegfizetési (pl. 2025.01.01. – 2026.06.30. közötti) időszakra adóelőleget köteles bevallani, az adóelőleg két részletben – az első (megelőző adóévi adóval azonos összegű) részlet az adóév ötödik hónap utolsó napján, a második (megelőző adóévi adó fele) részlet a következő adóév harmadik hónap 15. napján – esedékes.

A nyilatkozat megtételének határidejét illetően törvényi szabályozás [Htv. 39/A. § (4), Art. 18. §]

„az adóévet megelőző adóévről szóló bevallási nyomtatványon az adóév ötödik hónap utolsó napjáig”, illetve
változás-bejelentési nyomtatványon a helyi iparűzési adó kötelezettség – településen való – keletkezésétől számított 15 napon belül

nem tartalmaz jogvesztéssel járó, avagy arra utaló kitételt.

Szakirodalomból egy kivonat: „Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.” (Ptk. 6:21. §) A jogvesztés súlyos következménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be, ha a jogszabály nem tartalmaz ilyen rendelkezést a határidő-számítás vonatkozásában, akkor a mulasztás kimenthető.” [Kúria 2/2015. PJE határozat]

A törvényi határidőig be nem nyújtott nyilatkozat – az igazolási kérelemmel együtt benyújtott nyilatkozat esetén, az igazolási kérelemnek helyt adó és véglegessé vált adóhatósági döntés kivételével – utólag azonban nem pótolható az adott adóévre.

Az adózó az önadózás útján megállapított és bevallott adóévi adó összegét, alapját önellenőrzéssel helyesbítheti [Art. 54. §]. Hivatkozott § (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és azt önellenőrzéssel változtatná meg. Hivatkozott jogszabályhelyekből következően

önellenőrzés benyújtásával a nyilatkozat utólag nem pótolható,
a megelőző adóévről szóló adóbevallásban tett nyilatkozat önellenőrzéssel nem helyesbíthető (nem változtatható meg).

A nyilatkozat egyéb módon (tipikusan e-papír szolgáltatás igénybevételével) való benyújtását a Htv. 39/A. § rendelkezései expressis verbis kizárják.

A bevételi értékhatár átlépése miatt két adóévre más adóalap-megállapítás alkalmazandó

Ha a vállalkozó teljes adóévi bevétele a rá irányadó bevételi értékhatárt (25 millió Ft-ot, illetve 120 millió Ft-ot), meghaladja, akkor két adóévre a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás alkalmazását a Htv. 39/A. § (5) bekezdése kizárja. Azaz, a bevételi értékhatár átlépésének adóévére és az azt követő adóévre a korábban tett nyilatkozat érvényét veszíti. Ennek következményeként a vállalkozó említett két adóévre a helyi iparűzési adó alapját az általános szabály [Htv. 39. § (1)], vagy a kiva-alanyként a rá irányadó, egyszerűsített adóalapmegállapítási mód [Htv. 39/B. § (1)] alkalmazásával köteles megállapítani és bevallani.

Ekkor a vállalkozó a bevételi értékhatárt meghaladó (első) adóévre köteles az adót megállapítani és bevallani, továbbá e bevallásában a következő adóévtől kezdődő előlegfizetési időszakra – alapesetben 18 hónapra (például 2025.01.01. – 2026.06.30.) – adóelőleget kell bevallani, az adóelőleg két részletben – az első (megelőző adóévi adóval azonos összegű) részlet az adóév 5. hónap utolsó napján, a második (megelőző adóévi adó fele) részlet a következő adóév 3 hónap 15. napján – esedékes. A vállalkozó a (második) adóévre is általános szabály, vagy a kiva-alanyok rá irányadó egyszerűsített adóalap-megállapítási mód alkalmazásával állapítja meg és vallja be adóját. Ez utóbbi bevallási nyomtatványon [lásd 2.1. pont] a (harmadik) adóévre már választhatja a tételes adóalap szerinti adózási módot, így ezen adóévtől már a Htv. 39/A. §-a szerint teljesíti eljárási kötelezettségeit.

Az adóévi eljárási kötelezettségek őstermelők családi gazdasága esetén egyetlen tag útján is teljesíthetők

A Htv. 41. § (8) bekezdése szerint az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenységvégzéséből származó teljes adóévi iparűzési adóalap, vagy adóévi bevétel alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Ez csupán törvényi lehetőség, s nem kötelezettség.

Hangsúlyozandó, a Htv. 41. § (8) bekezdése a családi gazdaság tagjai részéről kizárólag akkor alkalmazható, ha közülük senki nem végez egyéni vállalkozói tevékenységet (egyikőjüknek sincs egyéni vállalkozói jogállása).

Hivatkozott jogszabályhely alkalmazásaként a családi gazdaság adóévi iparűzési adókötelezettségét bármely tag

tételes iparűzési adóalap szerinti adózással [Htv. 39/A. §], vagy
a közös őstermelői tevékenység végzéséből származó iparűzési adóalap általános szabály [Htv. 39. § (1)] szerinti megállapításaként

teljesíti.

Példa: a családi gazdaság három tagból áll, éves összbevételük 72 millió forint.

Választhatják-e a Htv. 39/A.§-a szerinti adózási módot?

Igen, mivel az egy tagra (iparűzési adóalanyra) jutó éves bevétel (72 millió Ft /3 fő =) 14 millió forint, ami nem haladja meg tagonként a bevételi értékhatárt. A „családi gazdaság után” fizetendő adó összege tagonként 8,5 millió forint adóalap [Htv. 39/A. § (2) c) pont] x rendeleti adómérték szorzata.

A mezőgazdasági őstermelő és egyéni vállalkozó tevékenysége után egy adóbevallást köteles benyújtani

Ha a magánszemély (jogalany) egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenysége (feltéve, bevétele az éves minimálbér 50%-át meghaladta) révén is vállalkozónak minősül a Htv. alkalmazásában, akkor (általános adóalap-megállapítási mód alkalmazása esetén) a két tevékenysége utáni adóévi adóalapot és adót együtt („egy adóalanyként” egyetlen bevallási nyomtatványon) kell megállapítania és bevallania [Htv. 41/B. §]. A normaszöveg kógens, kötelező erővel bíró jellege miatt a két különböző tevékenységből származó adóalapról és adóról az adózó külön-külön nem adhat jogszerűen számot. Ha a jogalany Htv. 39/A. § szerinti adózást választ, akkor a két tevékenységéből származó összbevétel szolgál alapul a jogosultsági (25 millió forint) értékhatárhoz.

Ezen esetben a 24HIPAK nyomtatvány A-NY-01 lapján „Mezőgazdasági őstermelők nyilatkozatai” D) blokk 32. pontnál X tételével jelölendő.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni, de nem csak a helyi iparűzési adóval kapcsolatban, hanem egyéb adónemek tekintetében is, valamint szívesen vennél gyakorlati tippeket a beszámoló tartalmi és formai követelményeihez, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. 04. 14-én, ahol Dr. Sallai Csilla, Dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila segítségével ismerheted meg a beszámolókészítés rejtelmeit.

Beszámoló készítése – ez nem egy rutinfeladat! – Sallai Csilla

Oszd meg másokkal is!

Sajnos egyre jobban terjed – úgy a könyvelők, mint a vállalkozók körében – az a vélemény, hogy a beszámolónak nincs is nagy jelentősége, hiszen azt is már egy „gombnyomással elő lehet állítani”. Az tény, hogy szinte minden könyvelő programban van ún. „beszámoló összeállítása” funkció. Az így készített beszámoló azonban nem tartalmazza (nem tartalmazhatja) azokat a szubjektív megítéléseken, vezetői döntéseken alapuló tényezőket, amelyek a beszámolókészítésnek a lényegét adják.

A beszámoló tartalmi és formai követelményei

A nemzetközi tendenciák és az EU számviteli irányelve is arra épül, hogy a beszámolási kötelezettség tartalmi és formai előírásai legyenek összhangban az adott gazdálkodó nagyságával, az adatai iránti igény jellegével. Ennek megfelelően hazánkban is többféle beszámolási mélység van, amelyek alkalmazását a számvitelről szóló 2000. évi törvény, illetve felhatalmazásán alapuló egyéb jogszabályok írnak elő.

A 2024 évre vonatkozó beszámoló választásnál már lehet alkalmazni az decemberben elfogadott értékhatár emelések könnyítő előnyeit is.

A beszámoló összeállításánál figyelemmel kell lenni arra a munkamegosztásra, amely a számviteli rendszerben elvárt.

A számvitelhez kapcsolódó (mint egyébként minden az adott cég működésére vonatkozó) döntéseket a vezetésnek kell meghozni – még akkor is, ha ez számára idegen terület vagy nincs meg hozzá a megfelelő ismerete.
A könyvelő a döntéseket előkészíti, tájékoztatja a vezetést a lehetséges hatásokról, következményekről, illetve a döntéseknek megfelelően jár el a szakmai folyamatokban, feladatokban. (A döntés átvállalásnak joga és lehetősége a későbbiekben számos problémát vethet fel.)

Zárlatok és üzleti év végén készítendő beszámoló

A könyvelésben nagy szerepe van a zárlatoknak – bármilyen időszakra is vonatkoznak azok (napi, heti, dekád, havi, negyedéves, éves). Formáját tekintve az így keletkező könyvelési outputok lehetnek csupán riportok, jelentések, közbenső mérlegek vagy az üzleti év végén készítendő beszámoló. Ezek a keletkező dokumentumok mérföldkövek, amely alapján a vezető operatív vagy éppen stratégiai döntéseket tud hozni. Ezért fontos, milyen információigényt fogalmaznak meg egy adott zárlathoz kapcsolódó dokumentummal szemben. Könyvelési nyelven: mely zárlati feladatokat kell az évközi zárlatoknál is már figyelembe venni, s melyeket „csak” az üzleti év végén.

Az üzleti év végén készítendő beszámolóhoz kapcsolódóan a Számviteli törvény részletesen megfogalmazza az elvárásokat, alkalmazási kötelmeket vagy éppen lehetőségeket. A Szt.-ben nagy jelentősége van a „kell” és a „lehet” fogalmaknak. (Ezért is töltött el szomorúsággal, amikor könyvelő szájából hallottam, hogy ő „még soha nem olvasta a számviteli törvényt, elég számára az a tudás, amit az előadásokon meghallgat”. Ilyen hozzáállással komoly károkat tud a könyvelő a vállalkozásnak okozni.)

A számviteli törvényt rendszer szinten kell megérteni ahhoz, hogy tudatosan tudjuk alkalmazni azokat a számviteli eszközöket, melyek a beszámolóval szemben támasztott követelmények teljesüléséhez vezetnek. S mik ezek az elvárások:

4.§ (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

A számviteli eszközök

a polgári jog teljesítményszemléletén alapulóan a beszámolási időszakhoz kapcsolódó bevételi és költségelszámolás rendszere – figyelembe véve az aktiválási kötelmeket és lehetőségeket, illetve az időbeli elhatárolás elvének betartását;
a valós használatot tükröző értékcsökkenési leírások rendszere;
értékfogalmak helyes kezelése – bekerülési érték, könyv szerinti érték, piaci érték;
az eszközök könyv szerinti értékének a piaci értékhez való viszonyítása, ennek alapján – szükség szerinti mértékben – terven felüli értékcsökkenés, illetve az értékvesztések elszámolása;
kötelező jellegű és/vagy lehetőségként felmerülő céltartalékolás;
devizás tételek átértékelési kötelezettsége;
beszámolási időszakhoz kapcsolódó káresemények, kamatok, járulékok, engedmények elszámolása;
adózási lehetőségek és kötelezettségek megfontolt alkalmazása (pl. fejlesztési tartalék képzése);
beszámolóba való helyes besorolás – kiemelten fontos, hiszen az egyes eszközcsoportok és a fedezetükként megjelenő források aránya, struktúrája sokat elárul egy adott cégről.
azok a szöveges magyarázatok, amelyek kötelezően vagy a gazdálkodó érdekeit szem előtt tartva informálják a beszámolót olvasót.

S nem feledkezhetünk meg e folyamatok mögötti dokumentáció fontosságáról sem.

A beszámoló összeállítása szép feladat. A számviteli rendszer strukturált felépítésén és hatékony működtetésén, a könyvelő részéről a vezetés folyamatos támogatásán, illetve az ezek alapján kellő körültekintéssel meghozott vezetői döntéseken alapul.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni a beszámoló tartalmi és formai követelményeivel, valamint a számviteli eszközökkel kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. 04. 14-én, ahol Dr. Sallai Csilla, Dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila segítségével gyakorlati példákon keresztül ismerheted meg a beszámolókészítés rejtelmeit.

Hétindító – 13. hét – Bérszámfejtés és késedelmi pótlék – Suller Kriszta

Oszd meg másokkal is!

Sajnos az ország jelentős részén borult, esős reggelre ébredtünk ma, nekünk azonban ennek ellenére is haladnunk kell, mert rengeteg a teendőnk! Ez a hét a bérszámfejtés hete! A korábbiakhoz képest viszont fontos változás, hogy a késedelmi pótlék tekintetében új szabályozás van, erre figyeljünk oda.

Fontos feladatok – bérszámfejtés, áfa, szja bevallások

Én a héten igyekszem a bérszámfejtéssel haladni, már amennyire lehetséges. A bérszámfejtési feladatokkal együtt az ügyfelek alkalmazottai által kért szja bevallásokat is elkészítem, előkészítem, így is segítve – ott ahol lehetséges – a kiutalások meggyorsítását! Természetesen csak azon esetekben, ahol ezt korábbi felhívásomra tekintettel kérték. A NAV rendszere sokat segít nekünk ezen a téren, ugyanakkor éppannyi gondot is okoz, mert nagyon sok kedvezmény, akár pl. a megosztott családi kedvezmény is “beragad”. Ez általában az érintetteknél egyáltalán nem, vagy csak későn, ősz tájékán tudatosul. Így akinél tudom, hogy a korábbiakban volt ilyen, ott azért annyit megteszek, hogy figyelmeztetem őket erre!

És ha már március utolsó teljes hetében vagyunk, akkor negyedév! Felkészülve erre is, igyekszem minél előbb teljeskörűen a negyedévvel érintettek iratanyagát begyűjteni, nem megfeledkezve a szokásos havi gyakorisággal áfát valló ügyfelekről sem.

Késedelmi pótlék új szabályai

A késedelmi pótlékok tekintetében jelentős változás van abban, hogy nem ősszel, hanem havonta fogják előírni az adózók részére ezt a fizetési kötelezettséget.

A 2024-es év után a pótlék fizetési határidő 2025.03.31., ezeket a tételeket már egy „korosított” folyószámlán látni is lehet, így célszerű a héten kiküldeni ügyfeleinknek!
2025. év első negyedéve tekintetében a pótlék előírására és megfizetésére 2025.04.20-ig kell sor kerüljön.
2025.04.01-től pedig a havi késedelmi pótlék összegét a tárgyhót követő hó 20-ig kell majd megfizetni. Így ez is egy új feladat lesz nekünk, hogy ne felejtsük el a tárgyidőszaki késedelmi pótlék összegéről is tájékoztatni ügyfeleinket.

A késedelmi pótlékot – a korábbi évektől eltérően – mindenkinek forintban írják elő, a korábbi ezer forintra kerekített összeg helyett! A pótlékszámítás tekintetében nincs változás. Abban sincs, hogy az 5.000 forintnál kisebb összegű késedelmi pótlékot az adóhatóság nem írja elő. Azokban az esetekben, ahol vitatott a késedelmi pótlék összege, vagy ahol jelentősebb összegre lehet számítani, a tárgyhót követő hó 5. napjától lekérdezhető lesz a pótlék levezetés. KOMA rendszerben szereplő ügyfeleink esetében erre kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hiszen az ötezer forintos összeg elérése után, akármilyen mértékben is, de előíródik majd a folyószámlán az összeg, amelynek meg nem fizetése esetén akár a KOMA nyilvántartásból is törlésre kerülhet a szervezet!

Mindenkinek szép, kellemes napsütéses napokat kívánok! A jövő héten találkozunk!

***

5percAdó ajánló

Már elérhetőek a 2025-ös E-LEARNING kreditpontos videók a PENTA UNIÓ honlapján. Válaszd Te is a legegyszerűbb megoldást a kötelező kreditpontok összegyűjtésére, nézd meg a folyamatosan bővülő E-LEARNING videó kínálatot! >>Kreditpontos E-LEARNING videók!

Tudnivalók a 2024. évi szja-bevallásról – Takács Gréta

Oszd meg másokkal is!

A 2024. évről szóló 24SZJA jelű bevallás a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó bevallására szolgál. Ez az az szja-bevallás, amit a magánszemélyeknek (ideértve az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket) kell benyújtaniuk megszerzett jövedelmükről a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (továbbiakban: NAV). Ennek benyújtása előtt bevallási tervezet készül, melyet az eSZJA portálon lehet módosítani, vagy azzal egyet érteni és beküldeni. Cikkem ezt a témát járja körül.

Az szja-bevallás tervezete

Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban Szja tv.) 11. § (2) bekezdése alapján a magánszemély

az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be NAV-hoz vagy
az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért.

Tehát nem kell 24SZJA jelű bevallást készítenie, ha valaki a 2025. március 15-étől elérhető adóbevallási tervezet adataival egyetért, ebben az esetben a NAV által elkészített adóbevallási tervezet 2025. május 20-án érvényes bevallássá válik. Ha valaki nem ért egyet a tervezet tartalmával, akkor azt kiegészítheti, módosíthatja, majd annak beküldését követően lesz érvényes a bevallás. A mezőgazdasági őstermelő, az áfa fizetésére kötelezett magánszemély és az egyéni vállalkozó bevallási tervezete nem válik automatikusan bevallássá, csak akkor, ha azt módosítja, kiegészíti a tevékenységével kapcsolatos adatokkal és mentés után beküldi.

Nincs szükség az szja-bevallás benyújtására, ha…

A magánszemélynek nem kell bevallást benyújtania, ha az adóévben egyáltalán nem volt bevétele, vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani, ezek lehetnek:

adómentes bevételek pl. nyugdíj, családi pótlék, anyasági támogatás, gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), ápolási díj;
amelyek ingó vagyontárgy átruházásából származnak, és az éves bevétel összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, valamint az adóévben a gazdasági tevékenységnek nem minősülő ingó értékesítésből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
amelyek ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származnak, ha azokból jövedelem nem keletkezik;
amelyek után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
amelyek kamatjövedelemnek minősülnek, és azokból a kifizető az adót levonta;
amelyek az Szja tv. 76. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli nyereménynek minősülnek;
amelyek nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztathatók;
amelyeket külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Nem kell bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek sem, akinek az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított bevétele nem haladta meg az éves minimálbér felét (2024-ben ez 1 600 800 forint), és más bevallásköteles jövedelme nem volt, valamint szocho bevallási elszámolási kötelezettsége nincs.

Valamint nem kell bevallást benyújtani akkor sem, ha adózó az adóévben kizárólag egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelmet, és az nem haladta meg a mentesített keretösszeget.

Szja-bevallás főbb ismérvei

A 2024-es adóév már a kilencedik lesz, mely vonatkozásában elkészül az adóbevallási tervezet, melynek főbb ismérvei:

Minden adóévre automatikusan, külön kérés nélkül elkészíti a NAV azoknak a magányszemélyeknek, akikről munkáltatói, kifizetői adattal rendelkezik.
Legegyszerűbben a NAV eSZJA Portálján érhető el minden évben március 15-étől az elektronikus azonosítással rendelkezőknek (DÁP mobilalkalmazás vagy Ügyfélkapu+), ezen kívül bizonyos feltételek esetén postai úton is kérhető, illetve a NAV ügyfélszolgálatokon elérhető, megtekinthető.
Minden évben március 15-én kerül publikálásra és – szükség esetén – május 20-ig lehet rajta módosítani.
A tervezet nem minden esetben egyezik meg a végleges bevallással. A bevallási tervezet alapját a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások képezik, melyeket nagyban befolyásolnak az év elején és év közben megtett adóelőleg-nyilatkozatok. Amennyiben év közben változott az adott adóalap-kedvezményre vonatkozó jogosultsága adózónak, de nem nyújtott be új adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a bevallási tervezet módosításával, kiegészítésével kell kötelezettségének eleget tennie.
A terveztet ki kell egészíteni azokkal az adóköteles jövedelmekkel, melyekről a NAV-nak nincs információja pl. ingatlan értékesítés, ingatlan bérbeadás nem kifizető részére stb.
Az egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek, áfafizetésre kötelezetteknek önállóan kell benyújtani a bevallást, de ezt megtehetik a bevallási tervezet kiegészítésével is. Javasolt minden évben megvárni a március 15-ét, a tervezetek elérhetőségét, ami segíti adózókat abban, hogy helyes bevallás készüljön el. Célszerű alaposan végig nézni az ún. AF-lapokat, azaz a tervezet alapját képező adatforrásokat, különösen az év közben érvényesített adóalap-kedvezmények esetén. Az adatokat össze kell vetni a rendelkezésre álló igazolásokkal is (pl. 24M30, Adatlap2024 és az adóalap-kedvezményeket megalapozó igazolások: magzati igazolás, családi pótléki határozat/igazolás, betegséget, fogyatékosságot alátámasztó határozatok/igazolások stb.)
Fontos, hogy a NAV által elkészített bevallási tervezet adatai nem változnak! A tervezetek alján mindig fel van tüntetve, hogy pontosan mikor készült és mely időpontig beérkezett adatszolgáltatások képezik az alapját! A készítés dátuma nem egységes, mivel több millió tervezet készül, elkészítésük szakaszosan zajlik február 10. és március 10 között. A másik dátum pedig azért fontos, mert ha ezt követően módosítja például valamelyik munkáltató az adatszolgáltatását (önellenőrzést ad be a havi 08-as bevallásra), akkor ez a magánszemély tervezetét már nem fogja módosítani. Ilyenkor a munkáltatótól kapott módosított igazolás (24M30) alapján kell a tervezetet módosítani.

Az eSZJA portál használata

Az adóbevallási tervezetet a legegyszerűbben az eSZJA portálon lehet megtekinteni, illetve módosítani. Amennyiben március 15. előtt lépünk be a felületre, akkor még a korábbi éveket tudjuk lekérdezni az „Adóév választása” ikonnal. Mindegyik év vonatkozásában lehetőség van a tervezetek, bevallások, 1+1%-os nyilatkozatok lekérdezésére. Fontos, hogy az szja-bevallások lekérdezése funkcióval a NAV által nyilvántartott utolsó érvényes, feldolgozott, adott adóévre vonatkozó szja-bevallást tudjuk lekérdezni. Ez akkor hasznos, amikor bevallásunk papíralapon vagy az Ügyfélkapun keresztül került benyújtásra és meg kívánjuk tekinteni, illetve önellenőrzést, helyesbítést kívánunk beadni arra vonatkozóan.

Március 15-étől május 20-áig már az aktuális adóév adatai láthatók és a baloldali csempe a Bevallás, a jobboldali csempe az 1+1%-os nyilatkozatok ügyintézésre szolgál, a feliratok pedig segítenek nyomon követni az aktuális állapotot (Átnézésre vár, Folyamatban van, Elfogadott, Beadott).

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni az eSZJA portál felületével és annak kezelésével, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>SZJA-bevallás – minden, amit tudni kell és érdemes című online konferenciáján 2025. 04. 07-én, ahol Takács Gréta segítségével gyakorlatias megközelítéssel ismerheted meg a beadási felületet és a lehetőségeket.

Az előadás egy két alkalomból álló előadás-sorozat tagja. A két előadásra külön-külön is jelentkezhetsz, de amennyiben 2025. április 6-ig jelentkezel mind a kettőre, 35% kedvezményt biztosítanak számodra.

Szja adóalap-kedvezmény bevallása – Kopányiné Mészáros Edda

Oszd meg másokkal is!

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) jelenleg hatféle adóalap-kedvezmény lehetőségéről rendelkezik. Ezek a következők:

a négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
a 30 év alatti anyák kedvezménye,
a személyi kedvezmény,
az első házasok kedvezménye,
és a családi kedvezmény.

Az adóalap-kedvezmény érvényesítése

A kedvezmények érvényesíthetők év közben az adóelőleg megállapításakor és év végén a személyi jövedelemadó bevallásban.

Ha a magánszemély a munkáltatónak adóelőleg nyilatkozatot adott valamely adóalap-kedvezmény érvényesítéséről, akkor azt a munkáltatónak figyelembe kellett vennie az adóelőleg megállapítása során és azt a ’08-as járulékbevallásban is szerepeltetnie kellett.

Az így érvényesített kedvezményt a magánszemély adóbevallási tervezete is tartalmazza.

Azonban előfordulhat, hogy a magánszemély év közben nem kérte az adóalap-kedvezmény figyelembevételét, mert azt egy összegben szeretné igénybe venni, vagy nem volt lehetőség év közben a teljes kedvezménykeretet igénybe venni.

Ilyenkor nincs semmi gond, mivel a bevallási tervezetet egyszerűen ki lehet egészíteni, módosítani, javítani.

Ha a módosítás következtében a magánszemélynek visszaigényelhető összege keletkezik, akkor rendelkezhet annak kiutalásáról. Meg kell adnia, hogy azt a NAV milyen postacímre küldje el, illetve, bankszámlaszámra is kérheti az utalást.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a magánszemélynek az adóbevallás alapján fizetendő adója van, ekkor lehetősége van – a feltételek fennállása esetén – akár 12 havi, kamatmentes részletfizetést kérnie.

Mindenesetre a jogszerű elszámolás érdekében tisztában kell lenni azzal, hogy az adóalap-kedvezmények érvényesítésének milyen feltételei vannak, hogyan kell a bevallásban a szükséges adatokat kitölteni.

Vegyünk egy példát – első házasok kedvezménye

Például Boglárka és Gergely 2024. júliusában házasodtak össze. Gergelynek ez már a második házassága, de Boglárkának az első. Kérdés lehet, hogy hogyan tudják érvényesíteni az első házasok kedvezményét, mivel azt év közben nem vették igénybe.

Az első házasok kedvezményét a házaspár akkor veheti igénybe, ha a legalább egyiküknek ez az első házassága. A házaspár azon tagja is jogosult e kedvezmény közös érvényesítésére, akinek nem ez az első házassága.

Mivel Boglárkának ez az első házassága, ezért a pár jogosult az első házasok kedvezményére.

Jogosultsági hónapnak a házasságkötést követő 24 hónap tekinthető, azaz a fiatalok augusztustól tekinthetők jogosultnak.

Nézzük meg, hogy összegben ez mit jelent

A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 33.335 forint. Jelen esetben 5*33.335=166.675 forint kedvezményt érvényesíthetnek együttesen, ami 25.000 forint adómegtakarítást jelent.

Az első házasok kedvezményét a házastársak közösen érvényesítik. Ez történhet úgy, hogy a 25.000 forintot döntésük szerint felosztják egymás között, vagy úgy, hogy a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe.

Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket is.

Például a házaspár dönthet úgy, hogy a kedvezmény teljes összegét Gergely veszi igénybe.

Ekkor Gergelynek a bevallás 116. sorában kell nyilatkoznia. Be kell írnia Boglárka adóazonosító jelét és nevét. Januártól júliusig „0” kódot kell feltüntetni (Az első házasok kedvezményére nem voltam jogosult), augusztustól decemberig pedig „1” kódot (A kedvezmény teljes összegét én érvényesítem). A 31. sorban fel kell tüntetni az érvényesíteni kívánt kedvezmény összegét, azaz 166.675 forintot.

Mivel Gergely bérjövedelme ennél az összegnél jóval magasabb – amelyből a munkáltatója az adóelőleget levonta –, ezért az adóbevallási tervezet 80. sorában (Visszaigényelhető adó, adóelőleg) lévő összeget visszaigényelheti.

További teendőként meg kell jelölnie a „Jelölje, ha Ön a teljes visszaigényelhető összeget, összegeket visszakéri!” szöveg előtti kódkockát és meg kell adni a belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámát, a számlavezető pénzintézet nevét vagy a belföldi postacímét, ahova az utalást kéri.

Boglárkának is ki kell egészítenie az adóbevallási tervezetét. A 116. sorban meg kell adnia Gergely adóazonosító jelét és nevét. Januártól júliusig „0” kódot kell feltüntetni (Az első házasok kedvezményére nem voltam jogosult), augusztustól decemberig pedig „2” kódot (A teljes összeget a házastársam (bejegyzett élettársam) érvényesíti). Boglárkának a 31. sorba 0-t kell beírnia.

A fenti példa csak ízelítő az adóalap-kedvezmények bevallásával kapcsolatban.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni az Szja adóalap-kedvezmények jogszabályi hátterével, azok érvényesítési lehetőségeivel kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>SZJA bevallás – minden, amit tudni kell és érdemes című online konferenciáján 2025. 04. 07-én, ahol Kopányiné Mészáros Edda segítségével gyakorlati példákon keresztül ismerheted meg a kedvezmények érvényesítésének lehetőségeit.

Hétindító 12. hét – Felkészülés a negyedéves- és éves zárás hajrájára – Suller Kriszta

Oszd meg másokkal is!

Habos kávés jó reggelt mindenkinek! Remélem, a héten már beköszönt az igazi tavaszi idő, de amíg didergősek a reggelek, igyatok sok forró teát is! A héten a helyi adóelőlegek és a havi áfa határidő teljesítése mellett fel kell készülnünk a negyedéves- és éves zárás hajrájára is!

Helyi adók

Az ünnepi határidő és hétvége okán a mai napra határidős a helyi adóelőlegek megfizetése. A helyi iparűzési adó tekintetében a mai napig előlegfizetésre csak azok kötelezettek, akik nem tudták, vagy nem akarták a sávos adózást választani a korábbi, 2023 évről szóló bevallásukban. Azok az adózók, akik a sávos-tételes adózást jogszerűen választották, az adott bevételi sávra eső adót már megfizették, az idei pedig 06.02-án lesz esedékes. Ennek ellenére még a tételes adóval érintett ügyfeleink adószámláit is érdemes ellenőrizni, a legtöbb vidéki önkormányzat már előírta a tételes adót is, tapasztalatom szerint a fővárosi előírás e tekintetben sajnos még várat magára.

Havi áfa határidő

Határidősek a hét közepére, csütörtökre, 03.20-ra az áfával kapcsolatos bevallások, jelesül:

XX65-ös áfa bevallások
XXA60-as összesítő nyilatkozatok
és a XX01-es (az arra kötelezetteknek)

Természetesen nem elfelejtkezve a speciális adózói kör – pl. az alanyi adómentes áfa alanyok – esetleges rendkívüli bevallásának benyújtásáról! Ilyen eset fordulhat elő mindazon esetekben, amelyekben nem járhat el ügyfelünk alanyi mentes minőségében (pl. EU beszerzések, stb.)

Kamarai tagdíjfizetés

A kamarai tagdíjak esetében legkésőbb a héten ki kellene küldeni az ügyfeleknek a kamarai díjfizetési értesítőt!

Felkészülés a negyedéves- és éves zárás hajrájára

A következő időszak igencsak mozgalmas lesz nekünk, könyvelőknek. Az április hozza a negyedéves zárás időszakát is, miközben a beszámolókkal is haladnunk kell gőzerővel, a magánszemélyek esetleges szja bevallásairól már nem is beszélve!

A havi és a negyedéves zárás keretében készülnünk kell az alábbiakra:

Havi és negyedéves áfa bevallások benyújtása.
Áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges.
Havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor).
KIVA előleg bevallás és megfizetés.
Cégautóadó bevallás és megfizetés.
Gépjármű teljesítményadó megfizetése (04.15.).
Környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése.
01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, kulturális járulék, stb.).
Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőleg és az egyéni vállalkozók adóelőlegeinek megfizetéséről sem.

Cégautóadó kapcsán fontos megjegyezni, hogy a cégautóadó összegéből levonható a határidőben megfizetett teljesítményadó összege, ennek megtörténtét is ellenőriznünk kell! Az idén kiemelt figyelmet kell erre fordítanunk, hiszen a teljesítményadó megfizetési határidő és a cégautóadó bevallás benyújtási határidő között alig pár nap különbség van csak.

Heti tippek – Helyi adók és sávos adózás

Ha már a helyi adók szóba kerültek, felhívom a figyelmet, hogy sokszor sajnos nem látunk tovább az iparűzési adónál, annak ellenére, hogy léteznek más helyi adók is, pl. az építmény adó, stb. Érdemes kicsit átfutni az ügyfelek listáját, hogy ahol van pl. ingatlan tulajdon, esetleg bérlemény, ott felmerülhet-e ennek a kérdése is.

A másik, amiről szeretnék pár szót ejteni, hogy a sávos adózás okán, az új alanyi mentességre tekintettel, érdemes egyeztetni a sávos adót választó ügyfeleinkkel, hogy várhatóan az árbevételük a 2025-ös évben emelkedik-e a 12 milliós sávhatár fölé. Ha igen, akkor számolni kell azzal is, hogy iparűzési adózás tekintetében, sávváltás miatt, bevallási és plusz befizetési kötelezettség is keletkezik a 2026-os adóbevallási szezonban, ráadásul, ha magasabb sávba kerülünk, akkor a tárgyévre vonatkozó (2026) előírás is emelt összegben fog történni, jelentős egyösszegű befizetési kötelezettséget generálva. Így célszerű már mostanság tájékoztatni erről az érintetteket.

Mindenkinek haladós szép tavaszi napokat kívánok a negyedéves- és éves zárás hajrája előtti időszakra!

***

5percAdó ajánló

Adómentes juttatás: felszolgálási díj, borravaló – Antalfi Csilla

Oszd meg másokkal is!

A vendéglátásban egyre gyakrabban találkozunk a felszolgálási díjjal, vagy másik nevén szervízdíjjal. Sokszor szinte keveredik ez a fogalom a borravaló fogalmával.

A borravaló

A borravaló már egy nagyon régen megszokott juttatás, ami nem más, mint a vendég által, a szolgáltatás iránti elégedettséggel összefüggésben önkéntesen adott összeg. A borravaló nem is csak a vendéglátás jellemzője, hiszen adunk a benzinkúton, ha megtankolják a kocsinkat, adunk az autómosóban, ha lemosták és kitakarították a kocsinkat.

A 2025. január 1. előtti szabályozásban fontos szerepe volt annak, hogy a borravaló milyen módon, milyen formában jelent meg a vendéglátó egységben. Ha a felszolgáló közvetlenül készpénzben kapott borravalót, akkor az SZJA tv. szerint ez adómentes bevétele volt a munkavállalónak.

Ha ugyanezt az összeget összegyűjtötték egy dobozban, és nap végén került szétosztásra a munkáltató által, akkor ez már munkabérként volt kezelendő, amely adó- és járulékköteles volt. Hasonlóan kellett eljárni, ha bankkártyás fizetés útján adott borravalót a vendég.

Az 2025. január 1-től életbe lépett szabályozás a borravaló esetében megszüntette ezt a részben kezelhetetlen és szabályozatlan elszámolást. Az SZJA tv. 1. sz. mellékletének 4.21 pontja alapján adómentes bevételnek minősül a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, ideértve a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalót is.

A felszolgálási díj

A felszolgálási díj pedig a vendéglátásban a felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásért felszámított különdíj, vagyis ez már nem egy önkéntesen adható, hanem a vendéglátó egység által külön felszámított díj, amely része a fogyasztásról készített számlának, nyugtának. A felszolgálási díjjal kapcsolatban a vendégnek nincs mérlegelési lehetősége, hogy adja, vagy sem.

A 2025. januártól hatályba lépett 44/2024. NGM rendelet a korábban érvényben lévő 71/2005. GKM rendelet előírásait átdolgozva pontos definíciókat fogalmaz meg a felszolgálóra, a közreműködőre. A korábbiakhoz képest ezen rendelet a felszolgálási díj mértékét is maximálja.

A médiában folyamatosan hallani, hogy a felszolgálási díj adómentes lett.

Azt kell mondjam, hogy a felszolgálási díj eddig is adómentesen volt, vagyis SZJA mentes, de eddig is és ezen túl is társadalombiztosítási járulék köteles jövedelem. Tehát 15% SZJA levonás nem terheli, de terheli viszont 18,5% társadalombiztosítási járulék, amely a kifizetéskor levonásra kell kerüljön.

Nem szabad megfeledkezni, hogy ezen juttatásokra vonatkozóan belső szabályzatot kell készíteni. A felszolgálási díj tekintetében megállapodást kell kötni a munkáltatónak és a munkavállalónak, melyben meg kell határozni, hogy a felszolgálási díjból ki milyen mértékben részesül.

És még jön az áfa, a nyilvántartás, a bérszámfejtés. Erre sem lehet mondani az adminisztratív terhek csökkentését.

***

5percAdó ajánló:

Milyen előírások vonatkoznak a felszolgálási díjra és a borravalóra? Hogyan jelenik ez meg a napi elszámolásokban, a főkönyvben? Vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Adómentes juttatás: felszolgálási díj, borravaló című online konferenciáján 2025. 04. 01-én, ahol Antalfi Csilla segítségével gyakorlati példákon keresztül kaphatsz választ többek között az említett kérdésekre is.

Gyermekvállaláshoz kötődő társadalombiztosítási ellátások – Dr. Bogdán Zsuzsannna

Oszd meg másokkal is!

„Papa, mama, gyerekek, csupa szív szeretet ….” így szól a klasszikus mese főcímdala. Ennyi kell és már kész is a család? Igazából, ha egy egymást szerető pár gyermeket vállal, akkor a gyermek születésével, és minden egyes újabb gyermek születésével új család is születik. De vajon a babavárás, és a születés csodája idején tisztában vagyunk az anyagi lehetőségeinkkel? Tudjuk, hogy milyen kedvezmények, milyen társadalombiztosítási ellátások és milyen támogatások amelyeket kaphatunk? Melyek azok, amelyeket már a várandóság idején is érvényesíteni tudunk, melyek azok, amelyek a születéskor alanyi jogon járnak, és melyek, amelyek a biztosításhoz kötötten a TB keretében vehetőek igénybe? Ezek a társadalombiztosítási ellátások azok, amelyeket egy csokorba fogunk szedni.

Személyi jövedelemadó alap kedvezmények

A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan személyi jövedelemadóalap kedvezmények vannak érvényben, úgymint a NÉTAK, a 30 év alatti anyák kedvezménye, az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény. A 2025. július 1-jén hatályba lépő adóalap emelkedés miatt különösen aktuális most ez a téma.

Alanyi jogon járó ellátások

A gyermek születésével alanyi jogon járó ellátásokat is igénybe lehet venni a családtámogatás keretein belül. Ilyen az egyösszegű anyasági támogatás, melyet csak a gyermek születését követő 6. hónapig lehet kérni. A külföldi anyasági támogatásról sokan nem is tudnak, pedig elérhető a nem Magyarországon élő, magyar állampolgárok számára.

A gyermekgondozást segítő ellátás (továbbiakban: GYES) – mint alanyi jogon járó ellátás – a gyermek születésétől 3 éves koráig jár. Kivéve az ikrek esetében, mert esetükben a tankötelezetté válásuk évének a végéig jár, illetve a tartósan beteg, fogyatékos gyermek esetében, akik után a gyermek 10 éves koráig folyósítható az ellátás. Ezeket az ellátásokat a magyarorszag.hu felületről indítva, ügyfélkapu+, vagy DÁP alkalmazás segítségével elektronikus úton történő benyújtással, kényelmesen, a gyermek mellől el sem mozdulva lehet megigényelni. Természetesen a hagyományos módon, papír alapon, postai úton, vagy kormányablaknál történő benyújtás lehetősége is biztosított.

Ne feledkezzünk meg a születéskor automatikusan megnyíló életkezdési számláról sem, melyre az állam 42.500 Ft-t helyez el, hogy a gyermek a 18. életévének betöltésekor ezt az összeget a kamatokkal együtt megkaphassa. De a gyermekük jövőjét anyagilag is szem előtt tartó szülők ezt az összeget saját maguk is gyarapíthatják, és start számlát (babakötvényt) nyitva, az állam által nyújtott összeg mellé saját befizetéseket is teljesíthetnek. A start számlán elhelyezett összeg után évente a befizetések 10%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 12.000 Ft állami támogatás jár. (Maximum befizethető összeg 1.200.000 Ft.) A befektetett összeg után pedig a KSH által megállapított éves átlagos fogyasztói árindexnek megfelelő + 3%-os kamat jár.

Csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj

A gyermekvállalás miatt a munka világából időszakosan kieső biztosítottak részére a társadalombiztosítási ellátás keretein belül jövedelempótló ellátások is biztosítottak. Ezek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, mint a csecsemőgondozási díj (továbbiakban: CSED), a gyermekgondozási díj (továbbiakban: GYED), és az örökbefogadói díj (továbbiakban: ÖFD).

A szülési szabadság idejére járó csecsemőgondozási díj fő szabály szerint a szülő/örökbefogadó anyának jár, ha a gyermeke születését megelőző kettő éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel, és a gyermek születésekor biztosított. A CSED időtartama 168 nap, melyre a jogszabályban meghatározottak szerint kiszámított naptári napi összeg 100%-a jár. Jelenleg még vonunk belőle szja előleget, de meglátjuk, hogy mindezt meddig kell levonni.

A CSED, vagy annak megfelelő időtartam lejártát követően a biztosított szülők bármelyike igényelheti a gyermekgondozási díjat, ha a gyermek születését megelőző kettő éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. A GYED a gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetében a 3. életévük betöltéséig jár. A GYED összege – szintén a jogszabályban meghatározottak szerint megállapítva – a naptári napi összeg 70%-a, de maximum havonta a minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet.

A gyermekgondozási díjnak több fajtája van, például a hallgatói vagy diplomás gyed, a nevelőszülői gyed, vagy a nagyszülői gyed. Ezen ellátásokra való jogosultsági szabályok részben eltérnek a gyed-re vonatkozó főszabálytól. Egyben azonban minden egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megegyezik. Ez pedig nem más, mint az igénylés módja. Ezen ellátások utáni kérelmet ugyanis minden esetben a foglalkoztatóhoz kell benyújtani.

Az örökbefogadás is egy lehetőség, hogy gyermeket nevelő családdá váljunk. Ilyenkor is szükség van arra, hogy az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermek minél több időt tudjon együtt tölteni. Ezért a biztosított szülő 168 napra örökbefogadói díjban részesülhet, melynek az összege megegyezik a GYED összegével.

Egyéb támogatások és lehetőségek

Ha már el- vagy visszamegy a szülő dolgozni és bölcsődében helyezi el a gyermeket, akkor a bölcsődei támogatás sem elhanyagolható anyagi segítségnyújtás.

Fontos azokról a családokról is megemlékezni, ahol már több gyermek van. A gyermeknevelési támogatást a 3 kiskorú gyermeket nevelő családok vehetik igénybe akkor, ha a legkisebb gyermek még nem töltötte be a 8. életévét. Megemlítendő a nagycsaládos gázártámogatás igénybevételének a lehetősége is.

Miután az idő rohan a gyermekeink pedig „öregszenek”, nagyobb korban is vannak támogatások, melyek anyagi segítséget nyújtanak a szülőknek. Ilyen például a nyelvvizsga díj visszatérítése, vagy a KRESZ vizsgadíj támogatás.

A gyermekvállaláshoz kötődően számos hitelkedvezmény is érvényben van, mint a babváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK, vagy a januártól kicsit átalakított formában ugyan, de a korábbival hasonló konstrukcióban megjelenő vidéki otthonfelújítási támogatás. Ezek igénybevételének egyik feltétele a gyermek nevelése.

***

5percAdó ajánló:

Ha az érintett társadalombiztosítási ellátások részleteiről bővebben szeretnél hallani, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Gyermekvállaláshoz kötődő TB ellátások című online konferenciáján 2025. 03. 25-én, ahol Dr. Bogdán Zsuzsanna segítségével megismerkedhetsz a téma legfontosabb kérdéseivel.

Az előadás egy két alkalomból álló előadás-sorozat tagja. A két előadásra külön-külön is jelentkezhetsz, de amennyiben 2025. március 17-ig jelentkezel mind a kettőre 35% kedvezményt biztosítanak számodra.