Bizalmi vagyonkezelés a gyakorlatban – ahol a számok mögött a bizalom is dolgozik – Dr. Magyar Csaba

A könyvelők és adótanácsadók világa tele van precizitással, paragrafusokkal és határidőkkel – ritkán adódik alkalom arra, hogy egy-egy különleges struktúra kapcsán jobban elmélyedjünk. A bizalmi vagyonkezelés viszont speciális jelenség a hazai jogrendszerben: egyszerre fajsúlyos, összetett, mégis emberközeli téma.

A bizalmi vagyonkezelés miről is szól valójában?

A bizalomról. Arról, hogy valaki – legyen az egy család, vállalkozó vagy befektető – a legértékesebb javait más kezébe adja, abban a reményben, hogy mindez nemcsak megmarad, hanem gyarapodik is.

Az utóbbi években Magyarországon egyre több szó esik a generációváltásról a családi vállalkozásokban. Nem véletlenül: több tízezer kis- és középvállalkozás tulajdonosa közelít a nyugdíjkorhatárhoz, és a családi örökség, az évtizedek alatt felépített cégek sorsa mind gyakrabban kerül napirendre. A jogi és adózási környezet is fokozatosan igazodik ehhez a folyamathoz, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a szakemberek számára.

A „bizalmi” szó ezúttal meglepő módon jogi kategória, de egyben érzelmi is. És miközben mi, szakemberek, nyakig merülünk a számviteli törvénybe, adózási szabályokba és bejelentési kötelezettségekbe, jó néha megállni és felidézni: az itt felbukkanó számok valójában emberek életét formálják.

Miért most aktuálisabb, mint valaha?

Az elmúlt években Magyarországon csendben, de alapjaiban változott meg a vállalkozói generáció képe. A rendszerváltás után alapított családi cégek alapítói ma már tömegesen készülnek a visszavonulásra. A kérdés pedig ott lebeg minden irodában: „Mi lesz a cégemmel utánam?”

A bizalmi vagyonkezelés erre a dilemmára kínál modern választ. Olyan jogi konstrukció, amely lehetővé teszi, hogy a tulajdonos úgy adja át vagyonát, hogy az ne szakadjon szét a családi ebédek után, és az örökösök ne az ügyvédjükön keresztül üzengessenek egymásnak.

De nem csak a családi cégek miatt aktuális a téma. A bizalmi vagyonkezelés egyre inkább megjelenik a befektetési struktúrákban, nemzetközi üzleti modellekben és vagyonvédelmi megoldásokban is. Az adózási környezet változásai – különösen a 2025. évi módosítások – új értelmet adnak annak, hogyan érdemes a kezelt vagyonokat nyilvántartani, adózni és jelenteni.

Egy tapasztalt szakember számára a bizalmi vagyonkezelés első látásra olyan, mint egy külön bolygó a pénzügyek univerzumában: van saját gravitációja (külön mérlege, beszámolója), más logikája (elkülönített vagyon), és időnként saját törvényei is (például a Pmt. vagy a társasági adó alanyiság kérdése). De ahogy minden bolygó, ez is beilleszthető a nagy rendszerbe – ha ismerjük a pályáját.

És miért most? Mert a bizalom a jövő egyik legnagyobb üzleti tőkéje. Aki ma megtanulja, hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés, az holnap már nemcsak tanácsot ad, hanem stratégiát épít. Nem csak számol, hanem örökséget tervez.

Ahogy a jogi környezet érik, és a gazdasági életben egyre több bizalmi konstrukció jelenik meg, úgy nő a szakértők iránti igény is – olyan szakértőkre, akik nem riadnak meg attól, ha az átadott vagyont több sorban kell beírni a szerződésbe.

A jövő kulcsszava: bizalom

A pénzügyi szakma mindig is a bizalomra épült – de a bizalmi vagyonkezelésben ez nemcsak szimbolikus, hanem jogi kategória is. Itt tényleg minden a bizalomról szól: a vagyonrendelő bízik a vagyonkezelőben, a kedvezményezett bízik abban, hogy megkapja, ami jár neki, és a könyvelő… nos, ő bízik abban, hogy minden bejelentés határidőre elmegy a NAV felé.

A jövő szakembere azonban ennél többet tud. Ő az, aki a bizalmat rendszerré formálja. Aki érti, hogy a jól megtervezett vagyonkezelés nem csak papírok halmaza, hanem pénzügyi nyugalom generációkon át. Mert egy vagyonkezelői szerződés nem csupán számokról szól, hanem élettörténetekről, családokról és jövőkről.

És ha valamihez valóban kell tudás, akkor az a vagyonkezelés: hiszen kevés dolog van, ami egyszerre ennyire komoly és ennyire személyes.

A bizalmi vagyonkezelés nemcsak jogi konstrukció, hanem gondolkodásmód is – a felelős vagyonkezelés és a tudatos öröklés szimbóluma. Az a szakember, aki ezt megérti és képes a gyakorlatban is alkalmazni, nem csupán szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, hanem stratégiai tanácsadóvá válik számukra.

***

5percAdó ajánló:

A PENTA UNIÓ Zrt.  >>Bizalmi vagyonkezelés a gyakorlatban – jogi, adózási és számviteli szempontok című online konferenciája a fentiekhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget: információt, tapasztalatot és iránymutatást egy olyan területen, amely a következő években meghatározó szerepet kap a magyar gazdaságban. Aki 2025. 11.18-án eljön, Dr. Magyar Csaba segítségével nemcsak új tudást szerez, hanem új szemléletet is! Olyan tudást, amivel ügyfelei szemében nem csupán szakértő lesz, hanem az a személy, akire tényleg rá lehet bízni egy élet munkáját.

Beruházáshoz és hitelezéshez kapcsolódó társasági adóalap- és adókedvezmény – Dr. Németh Nóra

A beruházások ösztönzésének egyik legfontosabb adópolitikai eszköze, amikor a vállalkozások a beruházásuk értékét – vagy annak egy részét – levonhatják a fizetendő társasági adójukból. A társasági adó rendszerében jelenleg többféle, beruházásokhoz kapcsolódó kedvezmény is elérhető: egyesek az adóalap csökkentésével (adóalap-kedvezmény formájában), mások pedig a számított adóból érvényesíthető adókedvezmény formájában biztosítanak megtakarítást. 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] szerinti kedvezményeket azon az alapon is megkülönböztethetjük, hogy milyen adózói körre terjednek ki: bizonyos jogcímek ugyanis csak a kis- és középvállalkozások számára elérhetők, míg a többi vállalkozási mérettől függetlenül. 

A Tao. tv. jogcímei többnyire a beruházás tárgyától is függővé teszik, hogy annak kapcsán érvényesíthető-e kedvezmény. Bizonyos esetekben elvárás, hogy a beruházás újnak minősüljön, vagyis olyan eszközről legyen szó, amelyet sem az adózó, sem más személy nem vett korábban használatba. Más esetben a használt eszközök beruházási értéke után is  igénybe vehető kedvezmény. 

A beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények

A beruházások értéke főleg az értékcsökkenési leírás révén jelenik meg az adóalapban, de bizonyos feltételekkel további adóalap-kedvezmények vehetők igénybe. Ezek közül elsőként a fejlesztési tartalékot érdemes megemlíteni. A fejlesztési tartalék egy beruházási célra elkülönített összeg, amellyel a társasági adóalap a képzés adóévében csökkenthető. Bármely méretű vállalkozás, azaz nem csak kkv élhet a kedvezménnyel. A csökkentő tételnek nincs törvényi maximuma, feltétel ugyanakkor a pozitív adózás előtti eredmény. A megképzett fejlesztési tartalék feloldásra általában 4 adóév áll rendelkezésre. A kedvezmény érvényesítése mellett szóló érv például az is, hogy a fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszközökre nincs kötelező üzemeltetési idő, az ilyen forrásból vásárolt tárgyi eszköz elidegenítése nem vált ki szankciót (bár az ügylet körülményeit vizsgálni lehet). 

A következő kedvezmény a kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye, amelyet – ahogy arra az elnevezés is egyértelműen utal – csak a kkv-k vehetnek igénybe, ezek közül is csak azok, amelyeknek minden tagja magánszemély (bizonyos kivételekkel). Csak új beruházások esetén jár a csökkentő tétel, a kedvezmény pedig a beruházási érték, de legfeljebb az adózás előtti eredmény lehet. Negatív vagy nulla adózás előtti eredmény esetén nem vehető igénybe. Figyelési időszak kapcsolódik a kedvezményhez, amely az érvényesítését követő negyedik adóév utolsó napjáig tart. Ha az új beruházást nem helyezik üzembe, vagy elidegenítik ezen időszak alatt, akkor a korábban igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adózás előtti eredményt.

A fenti, „általános” jellegű adóalap-csökkentő tételek mellett vannak olyan jellegű kedvezmények, így például az elektromos töltőállomás létesítésének kedvezménye, illetve a műemlék-kedvezmények, amelyek specifikus jellegű beruházásokhoz kapcsolódnak.

A beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény

A kkv-k beruházáshoz, vagyis pontosabban a kkv-k hitelből finanszírozott beruházásaihoz kapcsolódik a Tao. tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezmény, amely a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel vagy pénzügyi lízing (zárt- és nyílt végű) kamata után érvényesíthető. A hitelből finanszírozott tárgyi eszköz lehet használt is, nem kell új beruházásnak lennie. Az adókedvezmény mértéke az adóévben fizetett kamat teljes összege, az adókedvezmény érvényesítésének korlátja – a K+F és fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett – számított adó 70 százaléka. Az adókedvezmény érvényesítéséhez figyelési időszak kapcsolódik. Ha például a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül az adott beruházást nem helyezik üzembe, akkor az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

Nem pusztán tárgyi eszköz beruházáshoz, hanem energiamegtakarítást eredményező beruházás, felújítás esetén vehető igénybe az energiahatékonysági adókedvezmény. Az adókedvezmény érvényesítése az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő adóévben kezdhető meg és az azt követő 5 adóévben érvényesíthető. Kötelező üzemeltetési időszakot ír elő a jogszabály, amely a beruházás üzembe helyezését követő legalább 5 év. Ha ez idő alatt az eszközt pótlás nélkül kivezetik, az adókedvezmény alapja (elszámolható költség) csökken. Az adókedvezmény alapja az elszámolható költségek összege, amelyek meghatározására többféle módszer áll rendelkezésre. Az energiahatékonysági adókedvezmény érvényesítésének szabályait meghatározza az, hogy ingatlanhoz kötődik-e a beruházás, felújítás, vagy sem. 

Az említett adóalap- és adókedvezmények közül több „halmozható” egymással, azaz ugyanazon beruházás vonatkozásában több kedvezmény is érvényesíthető. Ha például egy kkv beruházási hitelből szerez be egy új, korábban még használatba nem vett gépjárművet, akkor nincs akadálya annak, hogy a kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye mellett, a kkv-k beruházási hitel kamatának adókedvezményét is érvényesítse ugyanazon gépjármű beszerzésére és a hitel után megfizetett kamatra tekintettel.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd tudni, hogy jelenleg milyen hatályos adókedvezmények állnak rendelkezésedre, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Beruházás és megtérülés – finanszírozási konstrukciók és adókedvezmények a gyakorlatban című online konferenciáján 2025. 11. 11-én, ahol Dr. Németh Nóra és Papp Viktória segítségével  részletesen átnézzük a legfontosabb szabályokat, feltételeket és a gyakorlati tudnivalókat.

Hétindító – 45. hét – Járulékbevallások és késedelmi pótlékok – Suller Kriszta

Üdvözletem mindenkinek ezen az őszies reggelen! Javaslom kávé helyett a meleg tea fogyasztását, hogy kellemesen induljon a nap és a hét! Közeleg az év vége, és egyre közelednek az ünnepek is, így a sok teendőnk mellett lassan erre is fel kell készülnünk! A közeledő határidő miatt a héten haladnunk kell a járulékbevallásokkal, de az év vége sincs már igazán messze, így az adótörvények változása és a késedelmi pótlékok is figyelmet érdemelnek.

Járulékbevallások

A jövő hét közepére esedékes a járulékbevallások benyújtása és a hozzá kapcsolódó befizetések:

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

A bérszámfejtés kapcsán fontos, hogy kiemelten kell foglalkoznunk a három gyermekes anyákat érintő új adókedvezménnyel kapcsolatos nyilatkozatok rögzítésével, ellenőrzésével. Azon esetekben, ahol még nem kaptuk meg az érintettektől a nyilatkozatot, érdemes lehet szólni ez ügyben, nehogy elmaradjon a kedvezmény érvényesítése!

Ennek kapcsán, azon esetekben, ahol a szülők eddig is megosztott családi kedvezménnyel operáltak, érdemes lehet a családi kedvezmény tekintetében korábban tett nyilatkozatok felülvizsgálata, esetleg azok módosítása, annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb verzióban kerüljenek számfejtésre a bérek. Természetesen e tekintetben elsősorban a magánszemélyeknél van a nyilatkozat módosítás joga, de úgy gondolom, hosszútávon kifizetődő lehet, ha az érintetteket tájékoztatjuk erről!

Változóban az adótörvények

Mindezeken túl már készülhetünk a jövő évi törvényváltozásokra és az év végi hajrára. Ennek keretében folyamatosan monitorozni kell, hogy ki hogy is áll leadott iratanyaggal, hogy állnak eredményügyileg, kell-e egyeseknél adóoptimalizációs célból esetleg még az idén átjelenteni, változás jelenteni.

Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Heti tipp – késedelmi pótlékok ellenőrzése

Idéntől a késedelmi pótlékok előírásának rendszerében jelentős változás volt, az évi egy előírás helyett évente többször írja elő a késedelmi pótlék összegét az adóhatóság! Talán, így az év végéhez közeledve, az ügyfelek folyószámláit áttekintve, kiemelt figyelmet fordíthatunk a késedelmi pótlékok volumenére, és ahol ez kiugrónak látszik, érdemes lehet a pótlékszámítás részleteibe is beletekinteni. Ha eltérést észlelünk, annak felülvizsgálatát folyószámla egyeztetés keretében tehetjük meg.

Mindenkinek kellemes, haladós hetet, működő ügyfélkaput kívánok!

***

5percAdó ajánló:

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Az import áfa ügyletek – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ebben a cikkben az import áfa ügyletek néhány fontos jellemzőjét és tipikus esetét veszem végig, példákkal szemléltetve.

A termékimport jellemzői

Termékimportnak az általános forgalmi adó alkalmazásában olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása minősül, amely termék még nincs szabad forgalomba helyezve.

A termékimport további jellemzője, hogy – ellentétben a termékexporttal – nem minden esetben jár együtt termékértékesítéssel, tehát például tulajdonosváltással. Ha a termék harmadik országból belföldre véglegesen bejut, és szabadforgalomba is kerül, akkor az az áfában már önmagában adóztatható tényállás, még akkor is, ha a termék nem cserél tulajdonost. Nagyon fontos, hogy az import megvalósulásának az sem akadálya, ha az eladó nem harmadik országbeli, hanem más tagállambeli adóalany.

Lényeges, hogy amennyiben a harmadik országban beszerzett termék nem kerül belföldre, úgy termékimport címén belföldön nem keletkezik adókötelezettség, még akkor sem, ha belföldi adóalanyokról van szó. Ha fizikailag nem lép át határt a termék, akkor sem termékimport, sem termékértékesítés címén nem adóköteles az ügylet belföldön, függetlenül attól, hogy esetleg a vevő importáló lenne akkor, ha a termék belföldre belépne. Példával szemléltetve, ha két magyar adóalany harmadik országban elad egy gépet, amely nem kerül belföldre, magyar hozzáadott érték adót nem kell fizetni sem az értékesítés után az eladónak, sem termékimport jogcímén a vevőnek, de még az sem magyar áfás ügylet, ha a vevő ezt a terméket külföldön továbbadja.

A termékimport és a Közösségen belüli beszerzés különbségei

Bár a köznyelv gyakran összemossa a két fogalmat, a termékimport és a Közösségen belüli beszerzés eltérő eseteket fed le. Az import a következő alapvető elemeiben különbözik a Közösségen belüli termékbeszerzéstől:

  1. A termék harmadik országból kerül be belföldre, míg közösségi beszerzésnél másik tagállamból.
  2. Termékimport akkor is megvalósul, ha nem történik beszerzés (vásárlás), hanem tulajdonosváltás nélkül hozzák be a terméket, a Közösségen belüli termékbeszerzés alapeseténél azonban főszabály szerint szükséges a termékértékesítés, ami csak speciális feltételek esetén valósul meg tulajdonosváltás nélkül saját termék mozgatásaként.
  3. Termékimport esetében nincs jelentősége az eladó, illetve a vevő adóalanyiságának, nem feltétel, hogy csak harmadik országbeli lehet az eladó, míg Közösségi beszerzésnél az eladó csak közösségi adóalany lehet.
  4. Nemcsak ellenérték fejében történő beszerzés, hanem az ingyenes szerzés is importnak minősül, ha a terméket harmadik országból behozzák és szabadforgalomba helyezik. Ugyanakkor Közösségen belüli termékbeszerzés címén nem keletkezik adókötelezettség, ha a más tagállambeli adóalanytól ingyenesen kapott termék került be belföldre.
  5. A terméknek harmadik országból belföldre történő bejuttatása önmagában nem alapozza meg a termékimportot, csak abban az esetben, ha belföldön kérik a termék szabad forgalomba helyezését. Közösségen belüli termékbeszerzésnél azonban nem szükséges semmilyen további aktus. A belföldre más tagállamból bekerült termék az értékesítéssel együtt járó behozatal révén önmagában adókötelezettséget keletkező tényállás.

Általánosságban – némileg leegyszerűsítve – elmondható, hogy a termék Közösség területére történő behozatala során a vámhatáron történő átlépésnél a termék vámjogi sorsa a következő lehet:

  1. a terméket egyből vám elé állítják és szabad forgalomba helyezik,
  2. a terméket valamely felfüggesztő behozatali vámeljárás (külső árutovábbítási eljárás, vámraktározási eljárás, aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás, teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás) vagy átmeneti megőrzés alá vonják.

A termékimport teljesülési helye

Fontos, hogy a termékimport nem feltétlenül az első közösségi országban teljesül, hanem abban a tagállamban, ahol a termék szabad forgalomba helyezése megtörténik. Ha ugyan belföldön kerül be a termék harmadik országból a Közösség területére, de itt nem kérik a szabad forgalomba bocsátást, hanem külső árutovábbítási eljárás, azaz végső soron vám és áfa felfüggesztést eredményező vámeljárás alá helyezik, és nem belföldön kerül ki ezen eljárások hatálya alól, akkor a termékimport sem belföldön teljesül, így importáfa fizetésre sem belföldön kerül sor. Ez az ügylet egyáltalán nem jelenik meg a belföldi áfa bevallásban sem.

42-es eljáráskódú vámkezelés

Ugyanakkor lehet ennek a termékmozgásnak egy olyan variációja is, hogy belföldön kérik a szabad forgalomba helyezést, de az adómentes termékimport feltételeit teljesítve közösségi adómentes termékértékesítés keretében elszállítják a terméket egy másik tagállamba. Ez az ún. 42-es eljáráskódú vámkezelés, amikor is belföldön teljesül a termékimport, de ez adómentességgel jár, viszont a célállomáson közösségi termékbeszerzés címén kell bevallani az ügyletet. Fontos azonban, hogy valamennyi bevallási és adminisztratív szabály betartásra kerüljön, ugyanis ha ez nem történik meg, akkor a termékimport adómentessége meghiúsul.

Ennél az ún. 42-es eljáráskódú vámkezelésnél, ha fordított irányú a termékmozgás, tehát másik tagállamban (például Szlovéniában vagy Németországban) kerül sor a termék Unióba történő behozatalára, és ott a 42-es eljáráskód szerint kérik a termék közösségiesítését, akkor Magyarországon nem merül fel import, hanem közösségi termékbeszerzést kell jelenteni az áfa bevallásban és a közösségi összesítő nyilatkozatban. Ilyenkor tehát az import bár Németországban, Szlovéniában stb. teljesül, de végleges adófizetéssel ott sem jár, hanem adómentes, ha adómentes Közösségen belüli értékesítés keretében közvetlenül továbbszállítják Magyarországra, és az adómentes termékimport ottani feltételeinek megfelel.

Mindezekből látható, hogy a 42-es eljáráskódú vámkezelés cash flow szempontjából nagyon előnyös, tekintettel arra, hogy az import áfát sehol sem kell megfizetni, hanem a termék rendeltetési helyén közösségi beszerzésként kell elszámolni, ami optimális esetben csak átfutó tétel.

Egy speciális szabály

A termékimporttal kapcsolatban szükséges még egy teljesítési hely szabályt is tisztázni, ami „felülírja” a termékértékesítés általános teljesítési hely szabályát. Az Áfa törvény szerint annak a termékértékesítésnek a teljesítési helye, amelynek megvalósulásához a termék elfuvarozására is szükség van, az a hely, ahol a termék a beszerző nevére szóló rendeltetéssel a fuvarozás megkezdésekor, vagy a termék küldeménykénti feladásakor található. Ehhez képest azonban speciális szabály, hogy ha a termék a küldeménykénti feladásakor, vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. Ez azt jelenti, hogy az áru újrafeladása nélkül – folyamatos szállítás mellett is – új teljesítési helye lesz annak a további értékesítésnek, amit az importáló teljesít, és ez az új teljesítési hely mindig az import tagállamához igazodik.

Például, ha egy francia cég szerez be és hoz be Oroszországból árut Magyarországra egy magyar vevőnek. Amennyiben a francia cég kéri a szabad forgalomba helyezést, tehát ő az importáló, akkor az általa végrehajtott értékesítés teljesítési helye Magyarország lesz, így belföldi áfás számlát kell kiállítania a magyar vevő felé, és Magyarországon be kell regisztrálnia (függetlenül attól, hogy ki fuvaroz, és attól is, hogy ha a láncügylet teljesítési helyét tárgyaló szabályok alapján ez az értékesítés minősülne esetlegesen fuvarozással együttjáró értékesítésnek).

Szabad forgalomba bocsátás

Mint korábban tisztáztuk, abban a tagállamban teljesül az általános forgalmi adó szempontjából a termékimport, ahol a terméket szabad forgalomba helyezik. A vámjogi és az adójogi szabad forgalomba helyezés főszabály szerint egybeesik, csak olyan területekről történő behozatal esetén válik külön, ahol nem egyezik meg a vámunió területe a hozzáadott értékadó fogalomrendszerében meghatározott Közösség területével.

A behozatali irányú vámeljárások közül a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás az, amely véglegesen rendezi a harmadik országból behozott áru vámjogi sorsát. A szabad forgalomba bocsátással a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét. Szabad forgalomba kell bocsátani a harmadik országból a Közösség területére végleges rendeltetéssel behozott árut. A szabad forgalomba bocsátás maga után vonja a kereskedelempolitikai intézkedések (pl. importengedélyek) alkalmazását, az áru behozatalával kapcsolatban megállapított egyéb vámalakiságok elvégzését, és a jogszabály alapján fizetendő vámok és a nem közösségi adók és díjak megállapítását, így fő szabály szerint az importot terhelő áfa megfizetését is. A szabad forgalomba bocsátás tehát olyan vámeljárás, amelynek során a nem közösségi áru vámjogi sorsa véglegesen rendeződik, abból közösségi áru válik, melyet követően az áru szabadon felhasználható és forgalmazható az EU területén.

A szabadforgalomba helyezés történhet vámfizetés mellett vagy vámfizetés nélkül (vámmentesség alkalmazásával). A vámteher a vám mellett magában foglalja a nem közösségi adókat és díjakat, amelyet a vámhatóság a vámeljárás során kiszab.

A termékimport bevallása

Termék importja esetén az adót az importáló fizeti. Az importáló fogalmára nincs külön meghatározás az Áfa törvényben, ezért megegyezik a vámjogi szempontból importálónak minősülő személlyel. Az önadózással import áfát fizetőknek a vámhatározat kelte – és nem a kézhezvétele – szerinti adóbevallásban kell figyelembe venni a termékimportra vonatkozó fizetendő adóösszeget. A levonási jog szempontjából is jelentősége van ennek a dátumnak, és nemcsak az önadózásos, hanem a kivetéses adózásnál is.

A levonási jog keletkeztetési időpontja

A termékimport utáni levonási jog keletkezési időpontjára sincsen az általánostól eltérő szabály, következésképpen az általános szabály szerint a levonási jog termékimportnál is akkor keletkezik, amikor az arra vonatkozó fizetendő adót meg kell állapítani, azaz a termékimport utáni adólevonási jog keletkezésének időpontja a szabad forgalomba helyezésről rendelkező vámhatósági határozat kelte, függetlenül attól, hogy kivetéses vagy önadózásos eljárásról van-e szó. (Például egy szeptember 29-i keltezésű, október 3-án kézhezvett számla alapján a havi bevalló adóalany levonási joga már szeptemberben, a negyedéves bevallónak pedig már a III. negyedévben megkeletkezik, amelyet – egyéb, a következőkben ismertetett feltételek megléte esetén – már az október 20-ig beadandó bevallásban gyakorolhat).

Különbségek import áfa szempontjából kivetéses adózás és önadózás között

A vámhatározat keltének időpontjában megkeletkezett adólevonási jog azonban nem ugyanazon feltételek teljesítése esetén érvényesíthető kivetéses adózás és önadózás esetében. Amikor ugyanis a vámhatóság kivetéssel állapítja meg az import áfa összegét, akkor az adólevonási jog érvényesítésének van egy további feltétele is, az, hogy az importáló, vagy annak közvetett vámjogi képviselője, a kivetett adóösszeget meg is fizesse, ami a magyar hatósági értelmezés szerint annak tényleges pénzügyi kiegyenlítését jelenti. Ameddig nem történik meg az adó tényleges pénzügyi kiegyenlítése, addig az adólevonási jog nem gyakorolható. Ha azonban megfizetik az import áfa összegét, akkor az adólevonási jog gyakorlása előtt elhárul az akadály, és az akár az eredeti időpontban is elvileg gyakorolható. Nem arról van tehát szó, hogy maga az áfa levonási jog megnyílta lenne elhalasztva az import áfa megfizetéséig, csak annak gyakorlása van függőben a megfizetésig. Ez nemcsak dogmatikai különbség, hanem az adóelszámolási gyakorlatra is kihatással van.

Példa

Ennek szemléltetésére vegyünk egy olyan példát, hogy az importáló adóalanyra a vámhatóság által március 25-ei keltezéssel kivetésre kerül az import áfa. Ezt a határozatot április 5-én veszi kézhez, és az abban foglalt adóösszeget április 13-én fizeti ki. Az áfa levonási jog március 25-én keletkezik, azonban az adó kifizetéséig, április 13-áig nem tudja azt gyakorolni. Mivel azonban április 13-án, még a tárgyidőszaki bevallás beadásának határidején belül kifizeti a szóban forgó adóösszeget, ezért a márciusban, tehát még a tárgyidőszakban megkeletkezett levonási jog alapján a szóban forgó adóösszeg szerepeltethető havi bevallónál a márciusról április 20-ig, negyedéves bevallónál az I. negyedévről szintén április 20-áig beadandó adóbevallásban levonható adóként.

Máshogy alakul azonban a példa, ha a határozat nem március 25-ei, hanem április 2-ai keltezésű. Ilyenkor hiába veszi kézhez a határozatot, és fizeti meg az adóösszeget az előző példával azonos időpontban, tehát még tárgyidőszakot követő hó 20-a (a bevallás esedékessége) előtt az adóalany, az adó levonására legkorábban csak a következő időszaki (április hónapra, illetve II. negyedévre vonatkozó) bevallás során van lehetősége.

Az importáló nem minden esetben jogosult az import áfa levonására

Az adólevonással összefüggésben arra is ügyelni kell, hogy az importáló nem minden esetben jogosult az import áfa levonására. Az adóhatóság külön vizsgálat tárgyává teszi, hogy a terméket az importáló szerezte-e be. Amennyiben nem az importáló a termék tulajdonosa, akkor arra hivatkozással, hogy nem az importáló adóköteles gazdasági tevékenységét szolgálja a beszerzés, az adóhatóság megkérdőjelezheti az adólevonása jogosságát.

Vámjogi képviselet import áfa esetében

A vámjogi képviselet jelentősen megkönnyítheti az import eljárásunkat. Egyrészt jelenthet adminisztrációs könnyebbséget, másrészt az import áfa szempontjából cash flow előnyt is eredményezhet.

Két fajtáját különböztetjük meg a vámjogi képviselőnek: a közvetett és a közvetlen képviselőt. Nem szabad összekeverni a kétfajta képviseletet, mert máshogy alakul az elszámolás, az áfa bevallás, az áfa fizetés és levonás.Emellett más igényeket, gazdasági célt elégít ki. A közvetett vámjogi képviseletnél az adólevonási jog átvállalására vonatkozó szabályok idén márciustól jelentősen szigorodtak.

5percAdó ajánló

Ha szeretnél még többet tudni a témáról, vegyél részt 2025. november 6-án a PENTA UNIÓ online konferenciáján: >>Import áfa és a vámügyek rejtett buktatói
A konferencián Dr. Csátaljay Zsuzsanna sorra veszi, hogy mit kell tudni az Európai Unión kívüli országból történő termékimport esetében. Kitérve olyan fontos részletekre is, mint a kiscsomagoktól való elhatárolás és az IOSS (egyablakos) rendszertől való megkülönböztetés.

Hétindító – 44. hét – Bérszámfejtés és év végi előkészületek – Suller Kriszta

Kellemes hétfő reggelt mindenkinek, így a forró kávé mellől köszöntelek benneteket! A hét „határidőszegénynek” ígérkezik, de mint tudjuk, nálunk könyvelőknél a látszat általában csal. Igaz, aki nem könyvel, nem is hiszi el, hogy hány átvirrasztott éjszaka, hány végigdolgozott hétvége, hány munkával töltött szabadság van az életünkben. A héten a bérszámfejtés mellett az év végének közeledtével megjelenő számos feladatra is figyelnünk kell. Ilyen például a szabadságok kiadása, a jogszabályváltozások és a saját továbbképzési kötelezettségünk.

Bérszámfejtés – munkára fel!

A héten folyamatosan napirenden kell tartani a bérszámfejtés feladatait, hiszen közelít a ’08-as bevallások benyújtása és az ehhez kapcsolódó járulék utalás is. 

November 12-re lesznek határidősek az alábbi bevallások:

  • 58-as bevallások az arra kötelezett egyéni vállalkozások körében.
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Szabadságok kiadása

Mivel már gőzerővel közelít az év vége, kiemelt figyelmet kell fordítani a szabadságolásokra, így mi azon ügyfeleinknél, ahol jelentős szabadság mennyiség nem került kiadásra a korábbiakban, egy figyelmeztető üzenetet küldünk, hogy ne felejtsék el a szabadságok kiadását, melynek fő szabály szerint az év végéig meg kell történnie!

Bérszámfejtés után felkészülés az év végére…

Nyakunkon az évzárás is, lassan minden ügyfelünk érdeklődve kérdezi, hogy is áll, mint is áll az adott év. Érdemes-e adónemet, esetleg adózási módot váltani bármely tekintetben? Ez egy jó apropó lehet egy-egy komplett adófolyószámla kiküldésére is, hogy lássák hogyan is állnak az adóhatóság nyilvántartása szerint, annak ellenére, hogy a legtöbb vezetőt folyamatosan arra buzdítjuk, hogy maga is kövesse adóügyeit. 

Kövesd figyelemmel, hogy várhatóan mi változik!

Mindeközben hamarosan gőzerővel indul a törvénygyár, már folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk, hogy is állnak az aktuális tervezetek, hogy időben átláthassuk a jövő évre vonatkozó adótörvényeket. 

Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Heti tipp – Gondolj végre magadra is!

Könyvelők, adótanácsadók figyelmét felhívnám, aki még nem teljesítette az idei továbbképzési kötelezettségeit! Lassan ideje arra is gondolni, nehogy kicsússzunk a határidőből. Ebben segítenek a PENTA UNIÓ kreditpontos továbbképzései, amikkel kötelezettséged teljesítése mellett naprakész tudást is kaphatsz. Válassz a 3 képzési forma közül: >>Tantermi továbbképzések; >>Élő online közvetítések; >>E-learning videók

Egyúttal szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a fentieken túl, a Pmt. tekintetében feladatellátó személyeknek e tekintetben szintén képzésen kell részt vennie évente. A tapasztalatok szerint ez sokszor elmarad! Szerezed meg 16 kötelező kreditpontodat a PENTA továbbképzéseivel, és 50% kedvezménnyel jelentkezhetsz a “>>Pénzmosás elleni küzdelem” e-továbbképzésre.

Mindenkinek kellemes munkát és kitartást kívánok az évből még hátralévő időszakra!

***

5percAdó ajánló:

Mélyülj el a számodra legizgalmasabb témákban és tartsd naprakészen tudásodat! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit!

Mikor érdemes mikrogazdálkodói beszámolót választani, és hogyan kezelhető a devizanem-váltás? – Barts Gábor

A számviteli törvényben megfogalmazott előírás, hogy minden hatálya alá tartozó vállalkozónak beszámolót kell készítenie az üzleti évére vonatkozó vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. Éves beszámoló mellett egyszerűsített, illetve mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló lehetősége is fennáll bizonyos feltételek megléte esetén.

Beszámolási formák

A beszámoló formáját alapvetően a vállalkozás mérete, tevékenysége és jogi formája határozza meg. 

A gazdaság szereplői rendkívül sokfélék: a néhány fős családi vállalkozástól a több száz vagy ezer főt foglalkoztató nemzetközi társaságig terjednek. Nem lenne célszerű, ha egy kisvállalkozásnak ugyanazokat a beszámolási kötelezettségeket kellene teljesítenie, mint egy jelentősebb méretű és gazdasági súlyú részvénytársaságnak. 

A számviteli törvény éppen ezért differenciált beszámolási rendszert hozott létre, amely minden vállalkozás számára biztosítja a méretéhez és működéséhez igazodó beszámolási kötelezettséget. Ezekre a beszámolási formákra vonatkozó jogosultsági feltételeket, illetve az ezekhez társuló határértékeket (árbevételi, mérlegfőösszeg és létszám-kritériumokat) a számviteli törvény határozza meg, ezzel biztosítva, hogy a beszámolási kötelezettség összhangban legyen a vállalkozás gazdasági jelentőségével és adminisztrációs kapacitásaival. Főszabályként minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak éves beszámolót kell készítenie. De bizonyos feltételek fennállása esetén választható az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló összeállítása is.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (mikrogazdálkodói beszámoló)

A beszámolási formák közül a kisebb vállalkozások számára megfontolandó lehet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (vagy röviden: mikrogazdálkodói beszámoló) alkalmazásának lehetősége. 

Mikrogazdálkodói beszámolót készíthet az a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatószám közül bármelyik kettő nem haladja meg a határértéket: a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói beszámoló összeállítására vonatkozó szabályokat és az erre a beszámolási formára való áttéréssel kapcsolatos teendőket a 398/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet részletezi. Ez a beszámolási lehetőség jelentős egyszerűsítéseket, adminisztratív könnyítéseket kínál a feltételeket teljesítő vállalkozások számára, úgy, hogy a jogalkotói szándék értelmében az összeállított beszámoló továbbra is megbízható és valós összképet nyújt a vállalkozások vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. A könnyítéseknek azonban ára is van: a vállalkozás nem élhet a számviteli törvényben biztosított választási lehetőségek jelentős részével és az egyszerűsített éves beszámolási formára történő „visszatérés” lehetősége is korlátozott. A mikrogazdálkodói beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el saját döntése alapján. Ugyanakkor kötelező a visszatérés éves vagy egyszerűsített éves beszámolóra a második üzleti évet követő évtől, ha a vállalkozás a határérték-feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg. 

A mikrogazdálkodói beszámoló választásának tehát előnyei és hátrányai is vannak. Az áttérésre vonatkozó döntést többek között az adott vállalkozás jellemzői, a vállalkozástól elvárt információs igények és a mutatószámok várható alakulása alapján érdemes meghozni.

Devizanem váltás

A vállalkozások egy részénél felmerülhet az éves beszámoló (vagy az egyszerűsített éves beszámoló) devizában történő elkészítésének lehetősége is. A számviteli törvény előírása szerint a beszámoló készítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. A törvény szerint a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme alapesetben a forint. Azonban lehetőség van az éves beszámoló euróban vagy dollárban történő összeállítására is, ha a vállalkozó az erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az amerikai dollárt jelölte meg.

Fontos, hogy főszabályként a vállalkozó ezt a döntését legkorábban a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.

Ezen kívül a létesítő okiratban rögzített – az eurótól vagy az amerikai dollártól eltérő – devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (az ún. funkcionális pénznem) az eurótól vagy az amerikai dollártól eltérő deviza.  A funkcionális pénznemre vonatkozóan a törvény további feltételeket fogalmaz meg (a vállalkozó bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei vonatkozásában). A saját elhatározásból történő devizanemek közötti áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhet sor.

Az áttérés folyamata szigorúan szabályozott, aminek során a számviteli teendők mellett többek között a társasági adóval kapcsolatos kérdésekre és a cégjogi teendőkre is tekintettel kell lenni. Fontos, hogy az új pénznemben összeállított mérleget könyvvizsgálóval is hitelesíttetni kell.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd tudni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésedre a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló esetében, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Beszámolási forma – vagy pénznemváltás című online konferenciáján 2025. 11. 06-án, ahol Barts Gábor segítségével gyakorlati szemszögből részletesen átnézzük, hogy ez mikor választható, milyen előnyökkel jár és hol rejlenek a kockázatok.

Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében – 2. rész – Kiss Tímea

A 2025. évi őszi adócsomag elsősorban a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációs egyszerűsítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg. Írásunkban a legfontosabb anyagi jogi adójogszabályok 2026. évi várható módosításait gyűjtöttük össze a T/12801. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján.

Cikkem első részében bemutattam a TAO, KIVA, Globe, ÁFA és Jövedéki adó várható változásait, a folytatásban pedig ismertetem az SZJA, TBJ és SZOCHÓ tervezett módosításait.

Személyi jövedelemadó

A javaslat értelmében egyszerűsödne a három gyermeket nevelő anyák adóelőleg-nyilatkozat tételi kötelezettsége oly módon, hogy az adóalap-kedvezményre újonnan jogosulttá válók ezen nyilatkozatukat a családi kedvezményről szóló nyilatkozatukban is megtehetik. Továbbá a három gyermeket nevelő anyák kedvezményénél és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményénél is lehetővé válna a folytatólagos nyilatkozat megtétele a kedvezmények évközi érvényesítéséhez. A három gyermeket nevelő anyák 2025 évben megtett adóelőleg-nyilatkozata már folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinthető a munkáltató részéről, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz.

Megszűnik az adókiegyenlítés kétéves időkorlátja a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek tekintetében, vagyis az adóévben, illetve az azt megelőző években a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek során elért veszteség „adótartalmát” időbeli korlát nélkül lehetne érvényesítheti az éves adóbevallásában megfizetett adóként.

Társadalombiztosítás fedezeti rendszere

A javaslat bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.). Ennek oka, hogy a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek biztosítási jogviszonyának bejelentését jelenleg kizárólag utólag, a jogviszony kezdetének és végének egyidejű megadásával lehet megtenni. Az utólagos bejelentés egyrészt többletadminisztrációt jelent a megbízónak, mivel minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Másrészt gondot okoz továbbá a gyakorlatban, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást sem. Ezen problémák miatt a rendelkezés bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony keretében tevékenységet folytató személyek, a jogviszony létrehozásától kezdődően biztosítottnak minősülnek. Ezen jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. A tartós megbízási jogviszony megítélése a „normál” megbízási jogviszonytól abban is eltér, hogy ez esetben nem kell vizsgálni, hogy a megbízási díj havi összege meghaladja-e a minimálbér 30 százalékát, viszont figyelemmel arra, hogy ezen új jogviszony biztosítotti jogállást keletkeztet, így minimum járulék, illetve szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. A minimális alap a minimálbér 30 százaléka.

Komplex jogviszony szolgáltatás

A komplex jogviszony szolgáltatás (KJNY) és jogcímcsoport szintén új fogalomként kerülne bevezetésre a Tbj-be a javaslat szerint, amely egy komplex informatikai rendszeren keresztüli naprakész és automatizált tájékoztatási és ügyintézési szolgáltatásokat támogató és biztosító fejlesztésen alapul. A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP) program, egy olyan informatikai rendszer kialakítását teszi lehetővé, amely a részt vevő államigazgatási szervek által kezelt adatokat felhasználva a legtöbb magánszemélyt érintő közteherfizetéssel, valamint a társadalombiztosítási (biztosítotti) helyzettel kapcsolatos információigényt érintően folyamatosan elérhető (7/24 órás rendelkezésre állás). A tervezett szolgáltatásokhoz szükséges információkat rövid válaszidővel, nagy rendelkezésre állással biztosítani képes technikai megoldás a komplex jogviszony-nyilvántartási rendszer (KJNY). A KJNY a közhiteles adatforrásokra támaszkodva szolgálná ki az automatizált ügyintézési folyamatokat, amelyek indítása és eredményének megtekintése is lehetségessé válik a NAV által működtetett mobilalkalmazásban és webes felületen. A javaslat értelmében a Komplex Jogviszony Nyilvántartás olyan informatikai rendszerként kerül definiálásra, amely a természetes személyek számára az e törvény szerinti biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíj célú járulékfizetéssel és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja. A jogcímcsoport definíció pedig a KJNY szolgáltatásainak igénybevételéhez biztosított ügyintézési felületen megjelenő, a Tbj. szerinti jogosulti jogcímeknek az összesített megnevezése. 

A javaslat megteremti a jogszabályi hátterét annak, hogy az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó egyeztetési eljárást az ügyfél a NAV által működtetett elektronikus ügyintézési felületen/mobilappban is kezdeményezhesse, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja az egészségbiztosítási szervnek.

A módosítás megteremti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges, hivatalból induló törlésének a lehetőségét azokban az esetekben amikor a hatóságok eljárását formális adminisztrációs kötelezettségek akadályozzák, vagy a kérelem előterjesztésére jogosult személy külföldi tartózkodása miatt nem elérhető, vagy külföldön elhalálozott, ugyanakkor az eljárás sérti más magánszemély jogos érdekét.

A javaslat rögzíti, hogy a KJNY ügyintézési felületével, működésével kapcsolatos részletszabályokat indokolt miniszteri rendeletben rendezni.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adóban érdemi változás nem várható. Csupán a tartós megbízási jogviszony intézményének Tbj.-be történő bevezetésével vált szükséges a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó szabályok törvénybe iktatása. Ennek értelmében a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően a tartós megbízási jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt havi rendszerességű fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót, amelynek alapja a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30 százaléka. 

Ezen minimális alap után a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni.

***

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Hétindító – 43. hét – Negyedéves bevallás és AVDH – Suller Kriszta

Mire soraimat olvassátok már lassan október végére fordul a naptár, nézzük hát, mit is kell csinálnunk ezen szép, őszi héten. Ma határidős számos negyedéves bevallás benyújtása és a kapcsolódó befizetés. Emellett hónap végén megszűnik az AVDH szolgáltatás, így érdemes már most másik elektronikus aláírási, hitelesítési lehetőség után nézni.

„Háromnegyed éves” zárlat

A mai napra, hétfőre (október 20-ra) határidős az alábbi bevallások, beadványok benyújtása:

  • Havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések.
  • Áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes státuszú áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai.
  • Havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor).
  • “Háromnegyed év” lévén célszerű az éves státuszú ügyfeleinkre is gondolnunk, több esetben előfordulhat már ilyenkor értékhatár túllépés ÁFA tekintetében.
  • KIVA előleg bevallása és megfizetése.
  • Cégautóadó bevallása és megfizetése.
  • Környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése.
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, stb.).
  • Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőlegek megfizetéséről sem.

A fentieken túl, egyes kisebb adózói kört érintő kérdések esetében is keletkezhet bevallási és/vagy befizetési kötelezettség, gondolok itt például az innovációs járulékra, stb.

Közeledik az évzárás – érdemes számolni

Amivel folyamatosan foglalkoznunk kell tehát, hogy ki hányadán is áll leadott iratanyaggal, hogyan állnak eredményügyileg, kell-e egyeseknél adóoptimalizációs célból esetleg még az idén átjelenteni, változás jelenteni. 

NAV törzsadat kontroll

Ezen időszak alatt elkezdem az ügyfeleink törzsadatát is letölteni és átnézni, hogy lássam, kinél van esetlegesen szükséges változás bejelentési kötelezettség. Különösen igyekszem figyelni arra, hogy mely ügyfelünknél merülhet fel a jövőre vonatkozó bejelentések szükségessége, gondolok itt például MNB, EKB árfolyam választás áfa szempontjából, alanyi mentesség alá átjelentkezés, stb. egyes eseteire. 

Heti tipp – Készülj, megszűnik az AVDH szolgáltatás!

2025. október 31-vel végleg megszűnik az AVDH szolgáltatás, az E-papír szolgáltatáson belül is, így a jövőben más elektronikus aláírási, hitelesítési lehetőség után kell néznünk nekünk könyvelőknek is, és sok esetben egyes ügyfeleknek is! Mivel nyakunkon a határidő, ezért ideje a héten kicsit körülnézni, milyen alternatíváink is vannak, és lehetőség szerint választani egyet. Fontos tudni, hogy egy minősített e-aláíráshoz azonosítás is szükséges, így célszerű lehet nem az utolsó másodpercre hagyni ennek intézését!

A civil szervezetekkel foglalkozó kollégákat pedig a jövő héten, csütörtökön szeretettel várom a Civil Klubdélutánra!
Ha nem vagy még klubtag, de szeretnél a közösséghez tartozni, akkor csatlakozz a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Mindenkinek kellemes munkát, kitartást kívánok az évből még hátralévő időszakra! 

***

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében – 1. rész – Kiss Tímea

A 2025. évi őszi adócsomag elsősorban a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációs egyszerűsítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg. Írásomban a legfontosabb anyagi jogi adójogszabályok 2026. évi várható módosításait gyűjtöttem össze a T/12801. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján.

Társasági adó

A javaslat elsősorban az átadási, elidegenítési jogosultság gyakorlásának feltételeit pontosítja, továbbá biztosítja, hogy a látvány-csapatsport támogatásból, mint állami támogatásból megvalósult tárgyi eszközök átadása, elidegenítése felelős gazdálkodás mellett történjen. Ennek érdekében a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások tekintetében a javaslat kizárja a még értékkel bíró eszköz ingyenes átruházásának lehetőségét. A javaslat rögzíti, hogy az átadás, elidegenítés ellenértéke a tárgyi eszköz piaci értéke, de legalább a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke kell, hogy legyen. A felelős vagyongazdálkodás biztosítása érdekében a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások, tárgyi eszközök átruházására főszabály szerint csak akkor kerülhet sor, ha az ellenérték teljes egészében megfizetésre kerül. A javaslat rendezi a kötelező fenntartási időszak lejaratát megelőzően történő tárgyi eszköz elidegenítés sorsát, melynek értelmében az érintett tárgyi eszközt megszerző válna kötelessé a fenntartási kötelezettség teljesítésére. 

Az adófelajánlás ellenőrzési költség részének átutalását érintő egységesítés a javaslatban, hogy azt a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni.

Egyéb tartalmi változást nem jelentő szövegcserés módosításokat tartalmaz a javaslat a K+F adókedvezmény érvényesíthetőségére vonatkozóan, melynek értelmében pontosítja, hogy a kedvezményt az 5 év lejárata után folytatólagosan lehet újraválasztani. További pontosító jellegű módosítás vonatkozik a kutatóintézeti közös projektek K+F kedvezményének maximumára – összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal -, melynek értelmében az adókedvezmény maximuma az elszámolható költség 10 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint. 

Hasonlóan a Magyar Olimpiai Bizottsággal kapcsolatos adókedvezményi és adófelajánlási szabályokhoz a sportakadémiák részére tett adófelajánlás esetében is a sportpolitikáért felelős miniszter részére kerül megfizetésre a teljes ellenőrzési költség.

Kisvállalati adó

Az őszi adócsomag javaslata kizárólag a pénztár értékének és a pénztár mentesített értékének meghatározására vonatkozó egyértelműsítést tartalmaz, melynek értelmében az adózó fizetési számlájához kapcsolódóan nyilvántartott elektronikus pénzállomány összegét nem kell a fenti értékek meghatározásakor figyelembe venni.

Globális minimumadó

Az őszi adócsomag javaslata a Minimumadó törvényben rögzítené a jövőben az országonkénti jelentés alapján igénybe vehető adómentességhez kapcsolódó egyszerűsített tényleges adómértéket (ETR), és az ehhez kapcsolódó fogalmakat (egyszerűsített lefedett adó, egyszerűsített tényleges adómérték, elismert országonkénti jelentés, elismert pénzügyi beszámoló, stb.). További pontosító rendelkezést tartamaz a javaslat a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazására arra vonatkozóan, hogy mely évben melyik átmeneti kulcsot kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó

A módosítás az elévülési időt is figyelembe véve törli az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényre történő hivatkozásokat az Áfa tv. alkalmazási hatálya alól.

A javaslat a csoportos adóalanyiság megalakításával, megszüntetésével, illetve a csoportos adóalany tagok változásával kapcsolatban fogalmaz meg az érintett adózók részére adminisztratív könnyítéseket. Ezen felül az adóhatóságot segítő célzattal, a jogkövető magatartás és a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében tartalmaz módosításokat. 

A módosítás értelmében a csoport létrehozásakor a tagok által kijelölt képviselő ilyen minőségében történő megszűnése esetén a tagoknak az új képviselő kijelölését és bejelentését a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek hiányában, az állami adó- és vámhatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőként. A képviselő ilyen minősége megszűnik abban az esetben is, ha felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárás alá kerülés napjával. Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, kerül felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá, a kijelölést és bejelentést azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik (amelyek) a megszűnt csoportos adóalany megszűnését megelőző utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek.

A külföldi utas részére történő áfa-visszatérítés szabályait is rendezi a javaslat, elsősorban a digitális igazolással kapcsolatban, amely azt hivatott igazolni, hogy az utas által vásárolt termék a Közösség területét elhagyta. Ennek az igazolásnak a megléte fontos feltétele az áfa visszatérítésének. Amennyiben a termék Magyarországról hagyja el a Közösség területét, a kiléptetést a magyar vámhatóság igazolja. Ezen igazolás (záradékolás) tekintetben 2025. június 20-ától lehetőség van arra, a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű, digitális bélyegzővel ellátott adat is szolgálhasson a kiléptetés igazolására. A módosítás ezen digitális igazolással kapcsolatban, az adatok elektronikus formában történő rendelkezésre állására tekintettel tételesen sorolja fel az adó-visszaigénylő lap kötelező elektronikus adattartalmát.

Az őszi adócsomag javaslata kivételként fogalmazza meg az áfa bevallási tervezet jogutód által történő hozzáférési esetei között azt a helyzetet, mikor egyes, központi kormányzati vagy önkormányzati feladatok átadása történik intézmények között a feladatok ellátásához rendelt eszközökkel, forrásokkal egyetemben.

A javaslat szerint 2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a baromfi és sertéshúshoz hasonlóan a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerülne átsorolásra.

A javaslat módosítaná a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást. Ennek értelmében abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására. A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így ezen számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezen számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.

Jövedéki adó

Az őszi adócsomag javaslata a jövedéki adókedvezmény igénybevételének érdekében törvényben definiálja a kisüzemi habzóbór előállító fogalmát. Az adókedvezmény a más tagállami kisüzemi habzóbor előállítók termékeire is alkalmazandó, ha a termelési korlát nem haladja meg az 500 hektolitert borpiaci évenként. A módosítás állami támogatási szempontból kezeli a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményét. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül és más állami támogatásokkal a beillesztett szabályoknak megfelelően halmozható. A módosítás kisüzemi habzóbor előállítók részére kedvezményes 50%-os jövedéki adómértéket vezet be 2026. január 1-jétől, továbbá meghatározza a mennyiségi korlát túllépésének jogkövetkezményeit. 

Ennek értelmében az adó mértéke hektoliterenként:

  • a kisüzemi habzóbor előállító által előállított habzóbor esetében 9.830 forint, 
  • más habzóbor esetében 19.650 forint.

A javaslat a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményéhez kapcsolódóan átmeneti valorizációs és közzétételi szabályt alkot, amely alapján a módosítással megállapított habzóbor adómértékeket a kihirdetést követő 5 munkanapon belül teszi közzé a NAV azzal, hogy a habzóbor normál és kedvezményes, egyaránt 2026. január 1-jén hatályba lépő jövedéki adómértékére csak a 2026-ot követő évtől kezdődően kell alkalmazni a valorizációs szabályt.

Az adózó helyzetét könnyítő módosítás a javaslatban, hogy – az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesített köztartozás esetén – csak a fizetésre felszólító végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően lesz mód a jövedéki típusú engedély visszavonására.

A módosítás a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokosaként nyilvántartásba vett személyeket kiveszi a köztartozás alapján a hatósági nyilvántartásból törlendő személyek köréből.

Egyértelműsítést szolgáló módosítás a javaslatban, hogy a postai szolgáltatók és a postai közreműködők által szállított és kezelt mely küldeményekre – mint csomagküldeményekre – kell alkalmazni a jövedéki törvény speciális ellenőrzési szabályait. A módosítás meghatározza, hogy a postai szolgáltató és közreműködő milyen esetben mentesül az általuk kezelt küldeményben talált adózatlan jövedéki termék utáni jogkövetkezmény alól. A módosítás birtokosi vélelmet állít fel az adózatlan jövedéki terméket bizonyítottan megrendelő címzettek esetében.

Cikkem második részében bemutattam az SZJA, TBJ és SZOCHÓ tervezett változásait.

***

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.

Hétindító – 42. hét – Játulékbevallás és pénzmosási törvény – Suller Kriszta

Köszöntelek Benneteket, így egy zűrös, negyedév zárással terhelt hét elején. Kitartást és haladós mindennapokat kívánok előre is mindenkinek! Nézzük hát röviden miről szól ez a hét! Mai napon határidős a járulékbevallás, és a héten a negyedéves zárlathoz kötődő bevallásokkal is sok lesz feladat bőven. Ha marad rá idő, érdemes átnézni, hogy hogyan állunk a pénzmosási törvény kapcsán.

Járulékbevallás – negyedévvel tarkítva

A hétvégére eső határidő miatt a mai napra, október 13-ra határidősek:

  • az 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében – VSZJA hatálya alatt havi, átalányadó hatálya alatt negyedéves időszakra;
  • a 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Természetesen nem feledkezhetünk meg a bevallásokhoz kapcsolódó befizetési kötelezettségeinkről sem! A saját cégeink is cégek, mint a suszternek a cipője, fordítsunk rájuk is kiemelt figyelmet, és javaslom, ne csak járulékbevallás és befizetés szempontjából! Felhívom a figyelmet, hogy negyedév lévén nem maradhat el a VSZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók előlegfizetése sem, mely szintén 12-re (hétvége miatt 13-ra) határidős. Ugyanakkor a KATA és az átalányadó előlegek befizetését sem szabad elfelejtenünk!

„Háromnegyed éves” zárlat

Jövő hét hétfőre, 20-ára határidős az alábbi bevallások, beadványok benyújtása:

  • Havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések.
  • Áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes státuszú áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai.
  • Havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (Figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre. Elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor.).
  • “Háromnegyed év” lévén célszerű az éves státuszú ügyfeleinkre is gondolnunk, több esetben előfordulhat már ilyenkor értékhatár túllépés.
  • KIVA előleg bevallás és megfizetés.
  • Cégautóadó bevallás és megfizetés.
  • Környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése.
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, stb.).
  • Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adó, illetve – aki érintett – az innovációs járulék előlegek megfizetéséről sem.

Heti tipp – Pénzmosási törvény

Mivel egyre erősebb a pénzmosási törvény kapcsán a hatósági felügyelet, felhívom a figyelmet, hogy nézzük át – ha van egy kis „szabadidőnk” – hogy e tekintetben hogyan is állunk a szabályzatkészítési, az adminisztrációs és nyilvántartási feladataink elvégzésével. Felhívom a figyelmet ennek kapcsán, hogy 2025. október 1-jén a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája új típusszabályzatokat tett közzé! Fontos tudni, hogy a pénzmosási törvénnyel kapcsolatos kötelezettségek egyes ügyfeleinket is terhelhetik, mint pl. ingatlanforgalmazó cégek stb. esetében, így érdemes lehet őket is röviden tájékoztatni az új típusszabályzatokról!

Mindenkinek kellemes munkát, kitartást kívánok az évből még hátralévő időszakra!

***

5percAdó ajánló:

Még nem biztosítottad a 2025-ös kötelező kreditpontjaidat? Sebaj! A PENTA kreditpontos továbbképzéseivel gyorsan, kényelmesen és valódi, gyakorlatban hasznosítható tudást szerezve gondoskodhatsz kreditjeidről. Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM