Az e-TB kiskönyv és az év végi pénzbeli ellátások változásai – Dr. Bogdán Zsuzsanna

Megkezdődött a 2026-os év. A tavalyi törvénytervezetek mára kihirdetett, hatályba lépett jogszabályok lettek. Amit alkalmazni kell a gyakorlatban. Te már teljesen képben vagy azzal, hogy a pontosan mely jogszabályi helyek módosultak, és a gyakorlatban hogyan kell az új szabályok figyelembevételével eljárni? Nézzük meg a legfontosabb, pénzbeli ellátásokat érintő változásokat. Fókuszban az e-TB kiskönyv.

Megszűnik a papíralapú TB kiskönyv

2025. december 31-ét követően megszűnik a papír alapú „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: TB kiskönyv), így ezzel megszűnik az az adminisztratív teher is, ami a foglalkoztatókat a TB kiskönyv vezetésével kapcsolatosan terhelte. Ugyanakkor 2026. január 1-jétől kezdve a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára elérhetővé válik egy új elektronikus felület (a továbbiakban: e-TB kiskönyv), amelyről lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatok. Ez a módosítás valamennyi foglalkoztatót, közel 4,7 millió biztosítottat és több mint 5.000 társadalombiztosítási kifizetőhelyet érint. De kinek mi a dolga a papíralapú TB kiskönyv megszűntetésével.

A foglalkoztató visszaadja

A foglalkoztatónak a TB kiskönyvet legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a biztosított részére hitelt érdemlő módon igazolva át kell adni. Postai megküldés esetén tértivevénnyel, személyes átadás esetén az ügyfél aláírásával igazolja, hogy átvette a papír alapú TB kiskönyvet. Amennyiben a papír alapú TB kiskönyvet a foglalkoztató nem tudja eljuttatni a biztosított részére, úgy a foglalkoztató a biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles azt megőrizni.

A papír alapú TB kiskönyv biztosítottak részére történő átadását követően azon foglalkoztatóknak, akik nem működtetnek társadalombiztosítási kifizetőhelyet, sem a papír alapú TB kiskönyv, sem az e-TB kiskönyv vonatkozásában további feladatuk nincs. 

A biztosított megőrzi

A biztosított a részére átadott papír alapú TB kiskönyvet a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig köteles megőrizni.

És a TB kifizetőhelyek?

Ők lesznek azok, akik az elektronikus felületen, az e-Tb kiskönyvhöz  hozzáférnek, de kizárólag azon biztosítottak vonatkozásában kérdezhetik le az adatokat, akik az e-TB kiskönyv felületre történő bekérdezéskor a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek. Így a társadalombiztosítási kifizetőhelyek 2026. január 1-jétől a biztosítási jogviszony megszűnését követően (passzív jogon) egészségbiztosítási pénzbeli ellátást, baleseti táppénzt nem állapíthatnak meg és nem folyósíthatnak. A passzív ellátások elbírálására, folyósítására 2025. december 31-ét követő időszakra kizárólag a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak lesz hatásköre, tehát a kifizetőhelyeknek megszűnik a passzív ellátások jelentési kötelezettsége a NEAK felé.

Szünetelő jogviszonyokból származó biztosítási idő figyelembevétele

Az Ebtv. szabályozási rendszerében, ha a biztosított egyidejűleg több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, akkor az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti kérelmeket jogviszonyonként kell elbírálni, és a jogosultság kezdő napján fennálló biztosításban töltött napokkal 2025. december 31. napjáig kizárólag a jogosultságot megelőzően megszűnt biztosításban töltött napokat lehetett összeszámítani. Ezen szabályt 2026. január 1-jétől a jogalkotó olyan módon változtatta meg, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások iránti kérelmek elbírálása során a jogosultsághoz szükséges biztosítási idő összeszámítási szabályai kiegészülnek a szünetelő biztosítási jogviszonnyal.

Az Ebtv. vhr. 27/A. § (1) bekezdésének 2026. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt, vagy az ellátásra való jogosultság kezdő napján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját.

Megszűnt biztosításból származó jövedelem figyelembevétele

Az Alkotmánybíróság 12/2025. (X. 20.) AB határozata 2025. december 31-vel megsemmisítette az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrészét, és a jogalkotó bevezeti az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdését. E bekezdés kimondja, hogy az ügyfélnek az érdemi döntés véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott kérelme alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni abban az esetben, ha ez az ügyfélre nézve magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.

Tehát marad a főszabály, miszerint a fennálló biztosításban elért társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainál és a baleseti táppénzt megállapításánál figyelembe venni. Ugyanakkor, mint a fenti bekezdésben leírt módosítás is mutatja az ügyfél kérésére a megszűnt biztosításból származó társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem alapján is meg kell állapítani az ellátások összegét. Ez alapjaiban fordítja fel az eddig megszokott számítási szabályokat.

* * *

5percAdó ajánló

De mit is tartalmaz az e-TB kiskönyv felülete, és pontosan hogyan kell használni?  Ha szeretnéd megismerni a felületet és helyesen alkalmazni az eljárási szabályokat, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Az e-TB kiskönyv használatától az ellátások számítási szabályáig című ÉLŐ online konferenciáján 2026. 01. 22-én, ahol Dr. Bogdán Zsuzsanna gyakorlati példákon keresztül mutatja be a szabályok alkalmazását és ad válaszokat a felmerülő kérdésekre.

Évindítás – bérszámfejtés 2026-ban – miért a januári döntések a legkritikusabbak? – Jakab Nóra

Az év eleje a bérszámfejtés egyik legkritikusabb időszaka. Egyszerre kell lezárni az előző évet, átvezetni az új jogszabályokból adódó változásokat, aktualizálni a munkavállalói adatokat és biztosítani, hogy az első havi bérfuttatás már hibamentes legyen. A tapasztalatok szerint a legtöbb bérszámfejtési hiba nem az év közepén, hanem január–februárban keletkezik – és ezek jelentős része később csak visszamenőleges javítással, önellenőrzéssel vagy munkavállalói reklamációk kezelésével korrigálható.

A 2026-os évkezdés sem kivétel: bár sok teendő évről évre ismétlődik, az adó- és járulékváltozások, a minimálbérhez kötődő szabályok, valamint az adminisztratív előírások módosulása miatt különösen fontos a tudatos, strukturált indulás.

Tipikus év eleji bérszámfejtési teendők – miért érdemes rendszerben gondolkodni?

Az év eleji feladatok nagy része nem új, mégis sokszor széttöredezetten, kapkodva történik az elvégzésük. Ennek következménye lehet, hogy egy-egy elem kimarad, vagy nem a megfelelő sorrendben kerül végrehajtásra.

Az alapvető évindító lépések közé tartozik:

  • a bérprogram frissítése, beleértve az új jogszabályi paramétereket és számítási logikákat;
  • a munkavállalói nyilatkozatok begyűjtése és ellenőrzése (adóelőleg-nyilatkozatok, kedvezmények, családi adatok);
  • a szabadságkeretek aktualizálása, az előző évi maradványok helyes áthozatalával;
  • a munkáltatói bérköltségek újratervezése, különösen minimálbér-változás vagy kedvezménybővülés esetén;
  • a juttatási rendszerek újraindítása és aktualizálása;
  • az első havi bérfuttatás fokozott ellenőrzése, a bérváltozások, új belépők és jogszabályi módosítások miatt;
  • a munkavállalói és HR-kommunikáció, például új nettó bérhatások vagy szerződésmódosítások kapcsán;
  • valamint az előző év zárásához kapcsolódó adminisztrációk (igazolások, záróadatok, áthúzódó nyilatkozatok).

Ha ezek a lépések egységes struktúrában kerülnek végrehajtásra, jelentősen csökkenthető a későbbi hibák és javítások száma.

2026. évi adó- és járulékváltozások – mi az, ami már az év elején hatással van a bérszámfejtés folyamatára?

Nincs olyan évváltás, amely ne hozna a bérügyvitelt érintő változásokat. 2026-ban különösen figyelni kell az alábbi területekre:

  • adóalap-kedvezmények és SZJA-mentességek bővülése, amelyek már az első havi adóelőleg-megállapítás során befolyásolják a nettó kifizetéseket;
  • a minimálbérhez és garantált bérminimumhoz kapcsolódó adó- és járulékalapok módosulása, amelyek nemcsak a munkabért, hanem a járulék- és szocho-terheket is érintik;
  • egyes TB- és adminisztratív szabályok változása, amelyek új adatkezelési vagy nyilvántartási logikát igényelhetnek;
  • az ezekhez kapcsolódó bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek pontosítása.

Ezek a módosítások nemcsak „elméleti” változások: ha nem jelennek meg időben a bérprogramban vagy a nyilatkozatok kezelésében, az első hónapokban történő bérszámfejtés már hibás alapokon indulhat el.

Extra év eleji teendők 2026-ban – hol csúszik el leggyakrabban a gyakorlat?

A jogszabályváltozások önmagukban még nem okoznak problémát – a gond akkor keletkezik, amikor a gyakorlati átvezetés hiányos vagy késedelmes. Tipikus kockázati pontok:

  • a minimálbér-változás nem megfelelő átvezetése részmunkaidős és órabéres normál munkavállalóknál és egyszerűsített foglalkoztatottaknál;
  • az adóalap-kedvezmények téves vagy elmaradt érvényesítése az első havi bérben;
  • a juttatások újraszámítása nélküli automatikus kifizetés;
  • a hiányos első havi bérfuttatás-ellenőrzés, amikor a hibák csak később, reklamáció kapcsán derülnek ki.

Ezek nagy része tudatos előkészítéssel és célzott ellenőrzési pontok beiktatásával megelőzhető lenne.

Miért ismétlődnek évről évre ugyanazok a hibák bérszámfejtés tekintetében?

A tapasztalat azt mutatja, hogy az év eleji bérszámfejtési problémák nem feltétlenül szakmai hiányosságokból fakadnak, hanem abból, hogy nincs egységes, átlátható évindító folyamat. A „minden év elején káosz van” érzés gyakran abból ered, hogy:

  • a feladatok nem priorizáltak,
  • az információk több forrásból, eltérő időben érkeznek,
  • az ellenőrzés háttérbe szorul az időnyomás miatt.

Egy jól felépített évkezdési struktúra viszont nemcsak a hibákat csökkenti, hanem a bérszámfejtő szakmai biztonságérzetét és a munkavállalók és vezetők felé mutatott hitelességet is erősíti.

* * *

5percAdó ajánló

Az év eleji bérszámfejtési hibák nagy része nem a jogszabályokból, hanem a hiányos felkészülésből és a kapkodó évindításból fakad. Ha szeretnéd a 2026-os évet átlátható, jól felépített bérszámfejtési folyamattal kezdeni, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Bérszámfejtési évindító: kötelezettségek, változások, teendők című ÉLŐ online konferenciáján 2026. 01. 27-én, ahol Jakab Nóra gyakorlati szemléletű előadásában végigvezeti az év eleji bérszámfejtés kritikus pontjait, a 2026-os változásokat és azokat az ellenőrzési lépéseket, amelyekkel megelőzhetők a későbbi hibák és korrekciók.

Hétindító – 3. hét – Havi zárás, bevallás, alanyi mentes keret – Suller Kriszta

Kellemes, hófedte hétfő reggelt mindenkinek, így a negyedéves hajrá utolsó napjaiban. Mindenkinek működő cég- és ügyfélkaput kívánok, azért a kávét ma se felejtsük el! Ha hétvégén kiszánkóztuk magunkat, nagy erőkkel kell készülnünk, mert előttünk a negyedéves és havi zárás, de a járulék- és adóigazolások kiadása és az alanyi mentes adóalany partnereink is figyelmet érdemelnek.

Járulék bevallások 

A mai napra, január 12-re határidős, a járulékbevallások benyújtása az alábbiak szerint: 

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében.
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Negyedév lévén nem feledkezhetünk meg az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos teendőkről sem, hiszen mind a VSZJA, mind az átalányadó alanyok tekintetében be kell nyújtanunk az 58-as járulékbevallásokat. Előbbiek esetében az utolsó hónapról, utóbbiak esetében az utolsó negyedévről! Nem feledkezhetünk el arról a tényről sem, hogy a 2026-os év újdonsága, hogy az egyéni vállalkozók – adózzanak bármely módszer szerint – mind negyedévente nyújtják majd be az 58-as járulékbevallásaikat! 

Zárjuk 2025 utolsó negyedévét, és hónapját…

A határidő a szokásos 20-a, határidős tehát:

  • Havi és negyedéves áfa bevallások és befizetések.
  • Áfa bevallás benyújtása speciális adózói körbe tartozóknál, ha az szükséges, pl. alanyi mentes áfa alanyok esetleges rendkívüli havi bevallásai.
  • Havi és negyedéves összesítő nyilatkozat (figyelve az esetlegesen értékhatárt átlépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor főszabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor).
  • Éves áfa bevalló ügyfelek esetén meg kell nézni, nem lépett-e értékhatárt az ügyfél.
  • KIVA előleg bevallás és megfizetés.
  • Cégautó adó bevallás és megfizetés.
  • Környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallása és megfizetése.
  • 01-es bevallás benyújtása havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, cégautó adó, stb.).
  • Nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adóelőleg megfizetéséről sem.

Áfa tekintetében különös tekintettel kell lenni az átmeneti szabályokra egy-két ügyfélnél, aki áfa státuszt váltott (pl. áfásból alanyi mentes lett, stb.), melyek a normál érától eltérő speciális áfa bevallási jogcímeket is generálhatnak! 

Járulék- és adóigazolások kiállítása a tavalyi évről 

A hét nagy témája – a negyedéves zárásokon túl – szerintem az előző évi bérek és járulékok kapcsán kiadott igazolások, melyek kiadási határideje a hónap végére határidős, de én igyekszem ezt legkésőbb ebben az időszakban elküldeni a későbbi problémák elkerülése végett! Az adóhatósági SZJA bevalláskészítés miatt pedig fontos, hogy ezeket különös figyelemmel készítsük. Ha az előző évi járulékbevallást érintő önrevízió szükségeltetik, akkor ezt is ezzel egy időben célszerű elvégezni, hogy amikor odabent megnyomják a gombot, már jó adatok kerüljenek a tervezetbe. Hangsúlyozom, önmagában az a tény, hogy az adóhatóság készít tervezetet, még nem mentesíti a munkáltatókat, kifizetőket az igazolások kiadása alól! 

Egyéb januári teendők

Január 31-re lesznek határidősek az ún. K-s adatszolgáltatások is, így célszerű végiggondolni, van-e bármely ilyen típusú adatszolgáltatásban érintett ügyfelünk! 

Civil szervezetek esetében a héten csütörtökig, január 15-ig, még benyújtható a GJADO nyomtatvány, melyen kérelmezhetik a gépjárműadó mentességet az idei évre! Ezt a kérelmet minden évben újra be kell nyújtani, jogvesztő határideje január 15-e. Ha a civil szervezetek kapcsán kihívást jelent a jogszabályi környezet és a helyes könyvelői működés feltérképezése, csatlakozz hozzánk, a >>Civil Szervezeteket Könyvelők Klubjához, ahol a mindennapi működéshez, könyveléshez nyújtunk segítséget klubdélutánokon és egy zárt szakmai levelezőlistán.

Szintén évente újra kell nyilatkoznia a GJFORGNYIL nyomtatványon a gépjármű forgalmazóknak, ha az illetékmentességüket e tekintetben fenn kívánják tartani erre az adóévre is, és a feltételeknek továbbra is megfelelnek. A változás a korábbi évekhez képest csupán annyi, hogy ezen nyilatkozatok megtételére már csak kizárólag ONYA felületen van lehetőség!

Heti tipp – alanyi mentes adóalany

Alanyi mentes adóalany partnereinknél – vélhetően már minden kiszámlázásra került az előző évre – a tavalyi év tekintetében érdemes ismét rápillantani az alanyi mentes keret értékhatár lépés kérdésére. Amennyiben a 18 millió forintos értékhatárt átlépte, de az idénre meghatározott 20 millió forintot nem, akkor a 2025-ös évre vonatkozó értékhatár átlépés okán történt változás bejelentést követően, még van lehetőség a 2026-os év tekintetében kijavítási kérelemmel élve alanyi mentességet választani. 

Az előttünk álló határidő-zivataros időkre mindenkinek kívánok kitartást, sok energiát, és azt, hogy az Ügyfélkapu legyen velünk. Jövő héten ismét találkozunk!

***

5percAdó ajánló

Új hét, új év, új tudás! Nézd meg a PENTA szakmai konferenciáit, és készülj fel magabiztosan az előtted álló évre!

Az (át)láthatóság ereje – Bértranszparencia – Dr. Horváth István

Ideje elkezdeni a bértranszparencia vonatkozó jogi és gyakorlati felkészülését!

Ezt nem én írom szerzőként és előadóként, hanem már egy, az óév novemberében megjelent írás figyelmeztet erre. A szakértő szerint a vállalatoknak nem szükséges megvárni a férfiak és nők egyenlő, vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló 2023/970 irányelv (irányelv) jogharmonizációjával kapcsolatos végleges magyar szabályozást.

A tanács: már most elkezdhető a belső előkészítés, mert a legtöbb megfelelési kötelezettség teljesítése – a bérstruktúra feltérképezése, az adatgyűjtés, a munkakörök definiálása – hosszú hónapokat vehet igénybe. Cikkemben az irányelv – részben az alkalmazotti létszámtól függő – jövőbeli új kötelezettségei közül válogatok. Az EU tagállamoknak 2026. június 7-ig hatályba kell léptetni azon jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek megfeleljenek.

A hatály – Az átlátható bérstruktúra kialakításának kötelezettsége

Az irányelv a köz- és a magánszféra munkáltatóira vonatkozik. Alkalmazotti létszámtól függetlenül valamennyi munkáltatónak olyan bérstruktúrákkal kell rendelkeznie, amelyek egyenlő, vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást biztosítanak. Olyan elemzési eszközöket vagy módszereket szükséges könnyen hozzáférhetően a munkavállalók rendelkezésére bocsájtaniuk, amelyek támogatást és iránymutatást nyújtanak a munka értékének értékeléséhez és összehasonlításához. Az irányelv szerint a bérstruktúráknak lehetővé kell tenniük annak értékelését, hogy a munkavállalók a munka értéke tekintetében összehasonlítható helyzetben vannak-e.

Hogyan kell kiírni egy pályázatot és mire nem lehet rákérdezni az állásinterjún?

Az állásokra pályázók részére a pályázat kiírójának biztosítani kell a jogot arra, hogy tájékoztatást kapjanak a leendő munkáltatótól:

a) az érintett munkakörre vonatkozó, objektív, nemi szempontból semleges kritériumok alapján meghatározott kezdeti díjazásról, vagy annak tartományáról; és

b) adott esetben a kollektív szerződésnek a munkáltató által a munkakörrel kapcsolatban alkalmazott irányadó rendelkezéseiről.

Ezt a tájékoztatást az irányelv szövege szerint olyan módon kell nyújtani, amely biztosítja a díjazásról való megalapozott és átlátható tárgyalást – például egy nyilvánosan közzétett álláshirdetésben, az állásinterjú előtt, vagy más módon. Kérdés, a magyar jogalkotás melyik lehetőséget választja! Óriási ugyanis a különbség, ha a munkáltatónak – akár az üzleti titkait is érintve – közzé kell tenni az álláshirdetésben az alapbér összegét, vagy erről elég tájékoztatnia az állásinterjú kezdete előtt negyed órával a pályázót.

Az irányelv alapján új tilalom: A munkáltató az említett állásinterjún nem kérdezheti meg a pályázókat az aktuális, vagy korábbi munkaviszonyuk keretében kapott díjazásukról.

A bérnövekedési politika átláthatósága – Csak 50 fős alkalmazotti létszámtól?

A munkáltatók kötelesek a munkavállalóik számára könnyen hozzáférhetővé tenni az arra vonatkozó információkat, hogy milyen kritériumokat alkalmaznak a bérnövekedés meghatározásához. A kritériumoknak objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük. A tagállamok mentesíthetik a kevesebb mint 50 munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat a bérnövekedésre vonatkozóan, az előbbi kötelezettség alól. Kérdés: a hazai jogalkotás él-e a mentesítésre adott lehetőséggel…

A munkavállalók új tájékoztatáshoz való joga – valamennyi munkáltatónál

Az alkalmazottaknak joguk van tájékoztatást kérni és ebben a formában tájékoztatást kapni

az egyéni bérszintjükről és az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban azon munkavállalók kategóriái tekintetében, akik a velük azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végeznek. A munkáltatók a kérelem benyújtásának időpontjától számított, legkésőbb két hónapon belül kötelesek rendelkezésre bocsátani a kért információkat. És még egy újdonság: a munkavállalók nem akadályozhatók meg abban, hogy az egyenlő díjazás elvének érvényesítése céljából közzé tegyék a díjazásukat. Lehetőség lesz a magyar szabályozásban annak előírására, hogy a saját díjazásukon vagy bérszintjükön kívül más információhoz hozzájutott munkavállalók a kapott információt nem használhatják fel az egyenlő díjazáshoz való joguk gyakorlásától eltérő célra. Fogós munkaadói feladat lesz mindezt kontrollálni!

A munkavállalók jogosultak arra is, hogyha a kézhez kapott információk pontatlanok vagy hiányosak, személyesen vagy a munkavállalói képviselőiken (pl. üzemi tanács, szakszervezet munkahelyi szerve) további és észszerű pontosításokat és részleteket kérjenek a szolgáltatott adatokkal kapcsolatban, és erre indokolással ellátott választ kapjanak. A munkáltatók ezen túlmenően kötelesek évente tájékoztatni foglalkoztatottjaikat a tájékoztatáshoz való jogosultságukról.

Munkáltatói önleleplezés? – Jelentési kötelezettség a női és férfi munkavállalók közötti bérkülönbségről

Ami jogharmonizáció nélkül is biztos, a legalább 100 főt foglalkoztató munkáltatóknak – az irányelv számos szempontja szerint – tájékoztatást kell adni a nemek közötti bérkülönbségről. E tájékoztatás címzettje az a hatóság, amelyet a magyar szabályozás kijelöl az irányelv végrehajtásának nyomon követésére és támogatására. Egy tipp: Magyarországon ez a hatóság lehet az Állampolgári Jogok Biztosa Hivatalának keretében működő Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság. És e tájékoztatás egyik, ha nem legfontosabb részét a munkaadóknak valamennyi munkavállalójuk és a munkavállalói képviselők rendelkezésére kell bocsátaniuk. Ez pedig a nemek közötti bérkülönbség a munkavállalók kategóriái (pl. munkakörök) szerint a rendes alapfizetés és a kiegészítő vagy változó díjazási összetevők szerinti bontásban.

Happy end? – Az indokolatlan bérkülönbség orvoslása

Ha a nemek közötti bérkülönbözőségeket objektív, nemi szempontból semleges kritériumok nem indokolják, az irányelv szerint a munkáltatóknak – tagállami döntéstől függően – a munkavállalói képviselőkkel, a munkaügyi felügyelőséggel és/vagy az egyenlőséggel foglalkozó testülettel szoros együttműködésben ésszerű időtartamon belül orvosolniuk kell.

A „gyógyítás” sikertelenségének következménye – a közös bérértékelés

A bérjelentési kötelezettség hatálya alá tartozó – legalább 100 főt foglalkoztató – munkáltatók – munkavállalói képviselőikkel együttműködve – közös bérértékelést kell, hogy végezzenek, amelynek esetében az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

  • a munkáltató a bérjelentés benyújtásának időpontját követő hat hónapon belül nem orvosolta az átlagos bérszintben mutatkozó indokolatlan különbséget, azaz a „Happy end? – Az indokolatlan bérkülönbség orvoslása” cím alatti eljárás sikertelen volt,
  • a bérjelentés azt mutatja, hogy a munkavállalók bármely kategóriájában a női és a férfi munkavállalók átlagos bérszintje között legalább 5 %-os különbség áll fenn; és
  • a munkáltató nem indokolta objektív és nemi szempontból semleges kritériumokkal az átlagos bérszint tekintetében fennálló ezen különbségeket;

Kérdéses következtetés, ha nincs a munkavállalóknak képviselőjük – például nem választottak üzemi tanácsot és szakszervezet sem működik, a közös bérértékelés üres halmazzá válik?

 * * *

5percAdó ajánló

A bértranszparenciára vonatkozó uniós szabályozás már nem a távoli jövő kérdése: a felkészülést most kell elkezdeni. Ha szeretnéd átlátni, milyen munkáltatói kötelezettségeket hoz a bértranszparencia, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Bértranszparencia irányelv – munkáltatói kötelezettségek című ÉLŐ online konferenciáján 2026. 01. 15-én, ahol Dr. Horváth István előadásában jogi és gyakorlati oldalról is bemutatja a felkészülés lépéseit, a várható kötelezettségeket és a munkáltatók előtt álló legfontosabb döntési pontokat.

Hatékony időgazdálkodás a gyakorlatban – Dr. Kulcsár Viktória

A modern ember hétköznapi életének egyik legmeghatározóbb eleme a rohanás. Ha megkérdezel valakit, hogy “Hogy van?”, a legtöbbször a következő választ kapod: “Fáradtan”. Mi az oka annak, hogy szinte mindenki, függetlenül a munka jellegétől, kimerült? Állandó hajszoltságban élünk, mintha az elmúlt években a megállás teljesen lehetetlennek tűnne. Ez az állapot nemcsak mentális, hanem időgazdálkodás kérdése is. Az életünk hasonlít egy futószalaghoz, ami egyre gyorsít, és nem tudjuk, ki nyomja a sebességet egyre feljebb, de leszállni nem tudunk róla. Ismerős érzés?

Időgazdálkodás

Ideje, hogy visszavegyük a kezünkbe az irányítást! Ne engedd, hogy kifolyjon a kezeid közül az idő! A napokat nem lehet folyamatos sprintben élni. Az élet inkább egy maratonhoz hasonlít: be kell osztanod az erődet, és fel kell venned egy egyenletes tempót ahhoz, hogy végig tudd futni. Ezt ma még kevesen értik, de talán sokan érzik a kiegyensúlyozottság hiányát. És bár egy jóléti társadalomban élünk, az emberek az idővel kapcsolatban nem érzik a “gazdagságot”. Mert a “jómód” legértékesebb formája ma az idővel kapcsolatos “gazdagság”. Mit jelent ez a fogalom? Azt, hogy tudatosan dolgozok azért a célért, hogy magam dönthessem el, mivel töltöm az időm nagy részét. Azért a nagy részét, mert természetesen senki sem ura 100%-ban az idejének. De, azt az időmennyiséget, ami felett szabadon rendelkezem, nem engedem, hogy külső tényezők határozzák meg. Tudatosan használom fel az időmnek ezt a részét és hosszútávon az a célom, hogy a napom nagyobb részét én határozhassam meg mivel akarom tölteni.

Az időgazdálkodás fontosságának tudatosítása

Mindenkinek eljön egy pillanat az életben, amikor tudatosul benne, hogy az idő kérlelhetetlen és visszafordíthatatlan módon telik. Az én életemben is eljött egy ilyen pillanat. A férjemmel egész fiatalon vettük meg és építettük fel azt a sikeres tréningvállalkozást, amit ma is vezetünk. Én közben a doktori képzésemet is végeztem és nem volt ritkaság, hogy este tízkor mentünk haza az irodából. Öt évvel ezelőtt, azonban minden megváltozott, mert megszületett a fiunk. Egy kisgyerekkel az idő nagyon paradox módon telik: a napok lassan, az évek viszont gyorsan. Hamar rájöttem, hogy a prioritásaim és ezzel együtt az időm felhasználása is meg kellett változzon. Mert ha nem, akkor azon kapom magam, hogy a fiam felnőtt én meg kimaradtam az életéből. Azt is tudtam, hogy amíg kicsi egy gyerek nagyon igényli az együtt töltött időt, de ez csak néhány év. Mire iskolás és tini lesz, a barátok már fontosabbak lesznek. Ez az életesemény tudatosította bennem, hogy milyen értékesek ezek a korai évek.

A tudatosítás az első pillére annak, hogy megértsd: az idő az egyik legértékesebb vagyontárgyad – mondja Sahil Bloom amerikai befektető és író. Amikor megérted, hogy az idő véges és visszafordíthatatlan, ez elindít azon az úton, amivel elérheted, hogy visszaszerzed az irányítást felette. Ehhez szükséged van egy jól működő rendszerre, az idei évben is releváns módszerekre, valamint olyan trükkökre, amik segítenek kevés időráfordítással nagy hasznot elérni. Erre is utal a cím: okosabban kell dolgoznunk, nem pedig keményebben. Az időgazdálkodás stratégiái, a könyvekben és cikkekben elérhető ismeret és egy jól bevált módszertan segíthet abban, hogy bölcsebben használd fel az idődet.

Az időgazdálkodás módszertana

Az a módszertan, amit én tanultam nagyon sokat segített abban, hogy sikeres legyek és elérjem a céljaim. 2019-ben vettem részt a persolog® német cég mesterkurzusán, ahol időgazdálkodás mestertrénernek képeztek ki. Mivel az a típus vagyok, aki nem csak tanítja, hanem alkalmazza is, amit tanít, ezért elkezdtem beépíteni az elsajátított technikákat a mindennapi életembe. A legfontosabb célom abban az évben a doktori program befejezése volt, aminek akkor még nem láttam a végét. De a persolognál tanult módszertannal, lépésről lépésre elértem a célom és egy év múlva sikerült megszereznem a doktori címet. Azóta ezt a módszertant számtalan alkalommal tanítottam tréningek és előadások formájában különböző szervezeteknél. Dolgoztam vezetőkkel és alkalmazottakkal különféle iparágakból. Számtalan könyvet elolvastam a témában és a kliensekkel való munkából is rengeteg tanultam. 

Az alábbi területeket láttam a legkritikusabbnak:

  1. A jó terv fél siker.

Sajnos sok munkahelyen láttam a tervezés hiányát, vagy a helytelen célkitűzés negatív következményeit. Számodra is nagyon fontos, hogy világosak legyenek a céljaid, és hogy azokat helyesen fogalmazd meg. Ha tudod mi a cél, akkor világos lesz milyen feladatok és projektek állnak a prioritási listád tetején. Az életed legfontosabb céljai meglepően kis számúak a valóságban. A többit pedig Warren Buffet, ikonikus amerikai befektető szerint mindenáron el kell kerülnöd. Hogy miért? Mert elvonják a figyelmet a legfontosabbakról és megakadályozzák, hogy a valódi céljaidat elérd. Ha 20 cél egyformán fontos, akkor végül egyiket sem fogod elérni. 

  1. Ahova a fókusz kerül, oda összpontosul az energia.

Tony Robbins híres amerikai motivációs szónok sokat idézi ezt a mondatot. Valóban szükségünk van fókuszálásra ebben a modern világban. Vállalkozóként rengeteg kérés, új feladat és izgalmasnak tűnő projekt jöhet be az életedbe. Alkalmazottként pedig a főnököd és kollégáid is sok teendőt delegálhatnak neked. Mindkét esetben fontos, hogy legyenek előre meghatározott szempontjaid, amik alapján döntesz, hogyan használod fel az idődet. Amikor reggel kilenctől este tízig az irodában ültem nem mondanám, hogy hatékony voltam.

Hadd mondjak egy példát: az email fiókom egész nap nyitva volt, így szinte egész nap emailekre válaszoltam. Azóta megtanultam, hogy naponta három alkalommal rendszerezve kezeljem az emaileket. Muszáj volt olyan alapelvet alkalmazzak, amivel legyőzhettem ezt az időrabló tevékenységet. Így a fókuszom a valóban fontos tevékenységekre került.

  1. Amit nem ellenőrzöl, az nem tud fejlődni.

A produktív munkához az is szükséges, hogy legyenek ellenőrzési pontok és eszközök, amik segítenek követni, hogy állsz a feladatokkal. Napi szinten ez úgy nézhet ki, hogy a munka végén ellenőrzöd a teendőidet. Mit sikerült megcsinálni? Ezeket kihúzom. Mire nem jutott idő? Ezeket beírom a következő napra, vagy elgondolkodom azon, hogy talán delegálhatnám valakinek. Éves szinten lehetnek olyan célkitűzéseid, amiket negyedévente ellenőrzöl és igazítasz. A lényeg, hogy ezeket ne a fejedben tartsd, hanem használj hozzá időgazdálkodási eszközt.

  1. Néha az elengedés vezet a sikerhez.

Elengedhetetlennek tartom megemlíteni azt is, hogy a nagyfokú tudatosság mellett milyen fontos az elengedés. Ha nem görcsölsz rá arra, hogy mit akartál, hanem meg tudod őrizni a flexilibilitásod és spontaneitásod, olyan megoldások jöhetnek az utadba, amire nem is gondoltál. A lelki rugalmasság része, hogy el tudd fogadni az életet úgy, ahogy van. Néha közbe jön egy váratlan esemény, és nem tudom a tervekhez tartani magam. Hát nem ez az élet rendje? Nem tökéletes az a világ, amiben élek. Én sem vagyok tökéletes. Sőt, a terveim sem azok. De megtanultam, hogy az elengedés segít abban, hogy nyugodtabb legyek. Ki ne szeretne egy békés életet élni? Szerintem azok lesznek kiemelkedőek a következő években, akik képesek fókuszáltan dolgozni és asszimetrikus módon befektetni az idejüket. Azok lesznek sikeresek, akik nyugodtak tudnak maradni a viharos időkben is.

 * * *

5percAdó ajánló

Ha szeretnéd visszaszerezni az irányítást az időd felett, és a mindennapok rohanása helyett hatékonyabban, tudatosabban dolgozni, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Dolgozz okosabban, ne keményebben! Hatékony időgazdálkodás a gyakorlatban című ÉLŐ online konferenciáján 2026. 01. 14-én, ahol Dr. Kulcsár Viktória gyakorlati példákon és bevált módszertanon keresztül mutatja meg, hogyan alakíthatsz ki működő időgazdálkodási rendszert.

Változások és újdonságok az elektronikus ügyintézés tekintetében 2026-ban – Dr. Kovács Ferenc

A 2026-os év is bővelkedik újdonságokban, ha az elektronikus ügyintézés kerül előtérbe, különösen, ha az adóügyek és kapcsolódó folyamatok elektronikus intézéséről van szó.

Ügyfélkapu+ és az elektronikus ügyintézés lehetőségei 2026-ban

Ha azt gondoltuk, hogy a 2025. év eleji ügyfélkapus azonosítással kapcsolatos változásnak nem lesznek 2026. évre vonatkozó kihatásai, tévedtünk. Sokáig ugyanis úgy tűnt, hogy a már korábban bevezetett, de igazán 2025. évben elterjedt ügyfélkapu+ csak egy rövid átmeneti megoldás lesz és 2026. évtől minden ügyfélazonosítás a DÁP-on keresztül történik majd. A kormányzat azonban úgy döntött, hogy az ügyfélkapu+-t hosszabb ideig megtartja, mint azonosítási alternatívát. Így (jelenlegi tudásunk szerint) még több éven keresztül lesz lehetőségünk azt használni.

Ha már szóba került a Digitális Állampolgársági Program (DÁP), itt is vannak újdonságok. Igaz nem alapvető jelentőségűek, ugyanakkor néhány ezek közül megkönnyíti a felhasználók mindennapi munkáját.

DÁP fejlesztések az elektronikus ügyintézés támogatására

2025. évben bevezetésre került, hogy a DÁP-on keresztül is elérhető a tárhely, elérhetők az oda érkező üzenetek. Most pedig megérkezett a tartós tár funkció is. Ez azt jelenti, hogy a korábban ide helyezett üzenetek bármikor elérhető a mobilon is, és a frissen beérkező levelet is át lehet tenni ide.

Nem éri többé meglepetésként a felhasználókat, hogy lejárt egy okmány érvényessége: digitális állampolgárként ezentúl push értesítést kap a mobilalkalmazásban, ha valamely fontos okmány – személyi, útlevél, jogosítvány, forgalmi engedély – érvényességi ideje hamarosan lejár. Így időben lehet gondoskodni a megújításról.

Több hónapja ígérik, és (információim szerint) a végső simításokat végzik az ún. életesemény alapú szolgáltatások bevezetésén, először a gépjárműátírás egyszerűsödik le nagymértékben a DÁP fejlesztésének köszönhetően.

A DÁP-ban megtalálható az elektronikus aláírás funkció is, azonban ez (az Európai Uniós jogszabály adta felhatalmazás alapján) kizárólag magánszemélyként használható. Vagyis nem alkalmas arra, hogy az aláíró, mint egy cég vezető tisztségviselőjeként, vagy akár egyéni vállalkozóként azonosítsa magát. Természetesen lehet a fenti szabály jogosságán vitatkozni, azonban a jelenlegi magyar jogszabályi környezet tartalmazza ezt a korlátozást.

ÁNYK kivezetése és az online elektronikus ügyintézés jövője

2004-ben került bevezetésre, 2006 óta kvázi kötelező alkalmazni, és 2026. december 31-én megszűnik. Ez az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, vagy rövidebb nevén az ÁNYK. Ahogy a NAV informatikai vezetője fogalmazott ezzel kapcsolatban: már a születésekor is elavult volt (Java alapokon nyugszik), manapság pedig egyenesen a fejlődés hátráltatója lett – a NAV szerint legalábbis. Ugyanakkor a könyvelők, adózási szakemberek, ha nem is szerették, de megszokták és tudták, hogy ez az a rendszer, ami a legkevésbé „zavarérzékeny”. Vagyis akkor is működhet, ha a többi NAV-os rendszer nem.

A másik előnye (ami manapság hátrány lett), hogy offline is használható. Vagyis hiába van üzemzavar, a kitöltés megvalósulhat a felhasználó számítógépén („haladhat a munka”), és elég akkor online lenni, amikor a beküldés szükséges. Az online platformokon ez nem valósítható meg.

Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás

Kérdés, hogy mi lesz 2027. január 1-jével, főleg az ÁFA bevallások tekintetében. Az világos, hogy mindenkinek és minden bevallás vonatkozásában nem lesz alkalmazható az ONYA-n (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás-on) keresztül bevallás benyújtás, ugyanakkor az alternatívaként ajánlott ún. gép-gép kapcsolat kiterjesztése még nagyon távoli és az adózók is idegenkednek tőle.

Az ONYA-n intézhető ügyek, beadható bevallások száma ennek ellenére folyamatosan nő.

NAV Ügyfélportál – az elektronikus ügyintésés új lehetőségei

Hasonlóan, a NAV Ügyfélportál is új lehetőségeket kínál az adózóknak, így elmondható, hogy a 2025-ös „csendesebb” év után a 2026. év nagyobb változásokat fog eredményezni.

Fontos lesz a felkészülés az ÁNYK kivezetésére (ez adózónként egyedi döntéseket fog igényelni), emellett az elektronikus aláírással, az AVDH kivezetésével kapcsolatos bizonytalanság is abba az irányba mutat, hogy egyedi döntéseket kell az adózóknak meghozni ahhoz, hogy az adózási, illetve az ahhoz kapcsolódó egyéb közigazgatási ügyeiket továbbra is elektronikusan tudják intézni.

 * * *

5percAdó ajánló

Ha szeretnél naprakész lenni az elektronikus ügyintézés 2026-os változásaival kapcsolatban, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Változások és újdonságok az elektronikus ügyintézésben 2026-ban című ÉLŐ online konferenciáján 2026. 01. 13-án, ahol Dr. Kovács Ferenc a jogszabályi háttér ismertetésén túl gyakorlati útmutatót ad az ügyfélkapu+, DÁP, ONYA és a NAV Ügyfélportál használatáról.

 * * *

Mélyítsd el tudásod a minősített elektronikus aláírás gyakorlati alkalmazásában a >>PentaVideóTár segítségével! Nézd meg Kovács Ferenc: Minősített elektronikus aláírás a gyakorlatban című előadását a pénzügyi-számviteli szakma első videóportálján. Próbáld ki most kockázatmentesen, 3 napos próbaidőszakkal, a havidíj a próbaidőszak után mindössze 1990 Ft.

 

 

Hétindító – 2. hét – Bérszámfejtés és negyedéves zárás – Suller Kriszta

Üdvözletem mindenkinek, az új, 2026-os évben! Legelőször is mindenkinek eredményekben gazdag, ellenőrzés- és bírságmentes boldog új évet kívánok! Remélem, mindenki kipihente magát, hiszen legkésőbb a héten gőzerővel kell visszaeveznünk a munka vizeire. Nyakunkon a negyedik negyedéves zárás, és közben záródott az előző év is, tehát lassan-lassan fel kell készüljünk a zárlati feladatokra is! 

Bérszámfejtéssel indul az új év

A bérszámfejtés az egyik első, és legfontosabb teendőnk! Bár az óév utolsó havi járulék bevallása bevallási határidő tekintetében csak a jövő hét hétfőjére esedékes, muszáj a szokásosnál is korábban hozzákezdenünk a számfejtési feladatokhoz, mivel KIEMELTEN FONTOS, hogy a munkabérek 10-ig kifizetésre kerüljenek, hiszen csak ebben az esetben számítanak a 2025-ös év jövedelmének.

Maga a járulékbevallások benyújtása a szokásos ütemben, 12-re esik, az alábbiak szerint: 

  • 58-as bevallások egyéni vállalkozások körében.
  • 08-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

Indul a nyilatkozatcunami

Az évváltás okán muszáj már a 2026-os bérekre, nyilatkoztatásokra is rátérni, és idejekorán bekérni ezen adatokat a partnereinktől! Fontos felhívni ezekre a tényekre a partnereink, ügyfeleink figyelmét is! Én ekkortájt szoktam felhívni a figyelmet a munkaszerződés módosítások fontosságára is, és küldeni szoktam részükre aktualizált nyomtatvány mintákat! Át kell számoljuk a szabadságokat, újra be kell kérnünk az adónyilatkozatokat, ahol még nem rendelkezünk, vagy nem rendelkezhetünk folytatólagos nyilatkozattal  (pl. családi kedvezmény, költséghányad nyilatkozat,  anyák szja kedvezményes nyilatkozatai, készpénzben történő munkabér fizetés nyilatkozata stb.). 

Adó- és járulékváltozásokról tájékoztatás

Amire már most figyelnünk kell, hogy tájékoztassuk ügyfeleinket a változásokról, ha korábban még nem tettük volna meg. Illetve nézzük meg, kik azok az ügyfeleink, akiket egy-egy változás érzékenyen is érint, érinthet.  

2025. negyedik negyedéves zárás

Vészesen közelít a negyedik negyedéves zárás, melynél megint kiemelt figyelemmel kell lenni az éves áfa bevallókra, hogy léptek-e határértéket. Ha igen, akkor elvileg az éves bevallás benyújtása is 20-ára határidős.

Jönnek a cégautóadó bevallások és társaságiadó-előlegek, valamint a termékdíjas bevallási határidők is! 

Heti tipp –  negyedéves zárás után minimálbér és garantált bérminimum változás

Fontos kiemelten figyelni a minimálbér és garantált bérminimum változásaira, és erre felhívni az ügyfelek figyelmét is. A minimálbér változások nem csak konkrétan a béreket érinthetik, de több más ellátás, stb. összegét is befolyásolhatják! Az idei évre szóló változások tekintetében kiemelten kell figyelnünk az EFO, a ÁFA alanyi mentesség, valamint az egyéni vállalkozók bevallási rendje tekintetében bekövetkező változásokra is! Ennek kapcsán két fontos dologra hívnám fel a figyelmet:

  1. Az alanyi mentesség értékhatárának változása nem járt együtt a KATA 18 millió forintos keretének növekedésével, erre célszerű az érintettek figyelmét kiemelten felhívni.
  2. Alanyi mentességbe történt átlépés esetén ne feledkezzünk meg az esetlegesen szükséges tárgyi eszközökhöz és készletekhez kapcsolódó ÁFA korrekciókról sem. 

Mindenkinek kellemes, haladós hetet, működő tárhelyeket, hatékony évkezdést kívánok!

***

5percAdó ajánló

2026. január 1-ével új továbbképzési időszak vette kezdetét, az >>Adóegyetem 2026 konferencia segítségével pedig már az év legelején gondoskodhatsz kreditpontjaidról, és egyben minden adónemre kiterjedően felkészülhetsz az új évet érintő legfontosabb adójogszabály-változásokból!

Válassz az alábbi időpontok és képzési formák közül!

KONFERENCIATERMI alkalom >>  2026.01.08–09. – Budapest, PENTA UNIÓ konferenciaterem

ÉLŐ-ONLINE közvetítés >> 2026.01.08–09.

E-LEARNING videó >> 2026.01.16. – 05.31. között

Cafeteria 2026 – az optimalizálás éve – Király Ágnes

Az adójogszabályok 2026. évi változása tartalmaz néhány módosítást a munkáltatói juttatások terén. Újdonság lesz a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által, a foglalkoztatottjának lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez nyújtott támogatás, amely életkori korlátozás nélkül béren kívüli juttatásnak minősül, és amelyhez külön kormányrendelet kapcsolódik. Szintén új az ugyancsak béren kívüli cafeteria juttatásként adható „Otthontámogatás”, amelynek jogosultjairól is kormányrendelet rendelkezik. Szinte minden munkavállalót érintő változás, hogy ismét lehet a SZÉP kártyával élelmiszert vásárolni 2026. április 30-ig.

Az évváltás mindig remek alkalmat teremt a cafeteria rendszerek optimalizálására, az esetleges helytelen adminisztráció átalakítására.

Milyen kérdéseket érdemes feltennünk az évváltáshoz kapcsolódóan?

A cafeteria rendszer működési szabályait a cafeteria szabályzatban rögzítjük. Ebben határozzuk meg a jogosultsági szabályokat (belépés, kilépés, szünetelés, stb.), a választható juttatásokat, az elszámolási szabályokat. A szabályzat éves aktualizálása során célszerű megvizsgálni, változtassunk-e a juttatásokon, a munkavállalók mennyire értékelik azokat? Ugyancsak hasznos lehet az elszámolási szabályokat felülvizsgálni. Mennyire illeszkednek a céges gyakorlathoz, valóban úgy járunk-e el például egy kilépésnél, ahogy a szabályzatban leírtuk. Kevesen gondolnak arra, milyen adózási problémát jelenthet például, ha egy-egy munkavállalótól nem kérjük vissza a „túlköltött” cafeteria keretét, holott a szabályzatban ezt írtuk elő.

A cafeteria rendszer szabályai a juttatások adózását egyébként nem befolyásolják, és az adókötelezettség szempontjából az is teljesen irreleváns, hogy a munkáltató cafeteria rendszerben nyújt juttatásokat, vagy csak saját elhatározása alapján, esetleg a két módszert vegyítve. Utóbbi esetben az is fontos, hogy az adózási szabályokat együttesen kell vizsgálni a cafeterián kívül és belül nyújtott juttatásokra.

Adózási problémába ütközhetünk akkor is, ha a juttatásokat a munkabérrel megegyező ütemezésben szerepeltetjük az adóbevallásban, és nem a juttatások tényleges kiadásának időpontja szerint. Gyakori tévhit, hogy a juttatások adózását befolyásolja, hogy melyik időszakra (hónapra vagy évre) vonatkozó cafeteria keretből finanszírozza azt a munkáltató.

Adózási határidők

Az általános szabály az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint, hogy havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig kell a természetes személyeknek tárgyhónapban teljesített kifizetésekkel és juttatásokkal összefüggő adókkal és járulékokkal kapcsolatos kötelezettségeket teljesíteni.

A kérdés az, hogy mit tekinthetünk tárgyhónapban teljesítettnek?

A munkabér esetében az a mérvadó, hogy azt melyik hónapban elvégzett munkáért kapja a munkavállaló, és nem a kifizetés napja dönti el az adózási időpontot. A juttatásoknál viszont nem ez a szabály. A juttatások adózási kötelezettségének megállapításához az Szja törvény különböző szabályait kell alkalmaznunk, amelyek viszont megegyeznek abban, hogy a juttatás kifizetésének vagy kiadásának időpontja határozza meg az adókötelezettség keletkezésének időpontját.

Kit és mikor terhel adókötelezettség a juttatások után?

Két csoportot különböztethetünk meg:

1.)  A magánszemélynek (is) keletkezik adókötelezettsége (a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások nem tartoznak ide)

A jövedelem megszerzésének időpontja:

  • pénz esetén a jóváírás/átvétel napja – például a cafeteria keret pénzbeni kifizetése;
  • dolog és szolgáltatás esetén a rendelkezési jogosultság napja – ez lehet egy nem csekély értékű ajándékutalvány;
  • a magánszemély javára teljesített kiadás esetén a kiadás teljesítésének/utalásának napja – ilyen különösen az önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulás és adomány;
  • a magánszemély által megelőlegezett kiadás esetén a bizonylattal történő elszámolás, kifizetés napja – például sport/kultúra belépő vásárlása céges számlára, ha az nem felel meg az adómentességi feltételeknek.

Az adóbevallásnál tehát azt kell vizsgálnunk, melyik hónapban jutott a magánszemély a jövedelemhez.

A fentiekből látható, miért hibás az a gyakorlat, amikor például az önkéntes pénztári befizetést a munkabérrel egy időben a tárgyhót követően utalják, viszont a tárgyhónap bevallásában szerepeltetik.

2.)   Kifizetői adókötelezettség

Ide tartoznak a béren kívüli juttatások (SZÉP kártya mindkét számlája és a lakhatási támogatás az értékhatárig), valamint az egyes meghatározott juttatások (előbbiek értékhatár felett, Öpt célzott szolgáltatás, csekély értékű ajándék, stb.), amelyek után a magánszemélyt nem, csak a munkáltatót/kifizetőt terheli adókötelezettség.

Ebben az esetben is először azt kell megállapítanunk, hogy mikor történt a juttatás. Ezt a munkáltató/kifizető oldaláról vizsgáljuk, tehát az az időpont, amelyik hónapban teljesítette a juttatás utalását/átadását. Az adóbevallásnál/adófizetésnél ennek megfelelően kell eljárnunk.

2024. január óta a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adóját negyedévente kell bevallani és befizetni. De mi a helyzet a SZÉP kártya értékhatár (450 ezer, illetve annak időarányos része) feletti összeggel? Nos, az továbbra is havonta adózik.

A fenti eltérő szabály miatt különösen hibás az olyan megoldás, amikor a 450 ezer forint 1/12-ed részét (37.500 Ft) tekintik havonta béren kívüli juttatásnak, a felettes részt pedig egyes meghatározott juttatásnak A munkaviszony megszűnésekor arányosított rekreációs keret meghaladhatja a korábban béren kívüliként elszámolt és adózott SZÉP kártya juttatást, a meghaladó rész adózására szintén eltérő szabály vonatkozik.

Cafeteria dokumentálás

A cafeteria rendszer aktualizálását célszerű kiterjeszteni arra is, hogy mindent megfelelően dokumentáltunk-e. Rendelkezünk-e a szükséges nyilatkozatokkal, a juttatásokat alátámasztó szerződésekkel, számlákkal? Az is fontos szempont, hogy a cafeteria adminisztráció megfelelő, kellő részletezettségű nyilvántartást biztosít-e az adóbevallások alátámasztására.

 * * *

5percAdó ajánló

Ha szeretnél felkészült lenni a cafeteria 2026-os változásaival kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Cafeteria 2026 – az optimalizásás éve című ÉLŐ-online konferenciáján 2026. 01. 06-án, ahol Király Ágnes a jogszabályi előírások ismertetésén túl a gyakorlatban kipróbált és bevált útmutatót ad a cafeteria rendszer kialakításához, a munkáltatói juttatások megvalósításához!

Hétindító – 51.hét – Áfa bevallás és felkészülés jogszabályváltozás áttanulmányozására – Suller Kriszta

Közeledve az karácsonyhoz, egyre inkább érezzük, hogy itt az évzárás is, így emelt dózisú kávéval készüljünk fel az előttünk álló – ünnepek előtti – hajrára! Idén még lesz egy áfabevallás és előkészülhetünk a számos jogszabályváltozás átnézésére is.

ÁFA bevallás

A múlt heti járulékbevallások arzenálján túl ezen a héten az áfa bevallásoké a főszerep.
December 22-re, azaz jövő hét hétfőre határidős az alábbi bevallások benyújtása:

  • 65-ös áfa bevallások,
  • A60 -as összesítő nyilatkozatok,
  • 01-es bevallások benyújtásának határideje (az arra kötelezetteknek),
  • termékdíj előleg megfizetése,
  • KIVA hatálya alól kilépés.

Felkészülés a 2026-os évre – jogszabályváltozás

Lassan, de egyre intenzívebben tanulmányoznunk szükséges a jogszabályváltozásokat, melyeket zömmel már kihirdettek a Magyar Közlönyben! Én jellemzően a két ünnep közötti viszonylagos nyugalomban szoktam nekiállni egy ügyfelek részére küldendő rövid adóváltozásokat tartalmazó tájékoztató összeállításának, de akinek van szabadideje, már most gondolhat rá! Tekintettel arra, hogy az alanyi mentesség értékhatára ismét nő, fontos e tekintetben is górcső alá venni ügyfeleinket, hogy ott, ahol ez releváns lehet, még december 31-ig megtörténhessen az ennek megfelelő korrekció!

A minimálbér és garantált bérminimum összege a Magyar Közlönyben még mindig nem került kihirdetésre, így ezt még az ünnepi hajrában is figyelemmel kell kísérjük, hiszen 2026. január 01-től már alkalmazni kell. 

Heti tipp

A sok jogszabályváltozás átnézésén túl a héten mindenképpen foglalkoznunk célszerű azon ügyfeleink adófolyószámláival, ahol fontos, hogy fordulónapon ne legyen tartozás, vagy bizonyos limit fölé ne emelkedjék a tartozás összege! 

Arra kérek mindenkit – saját magatok védelmében és megnyugtatására -, amely ügyfél adónemet, áfa státuszt vagy elszámolási módszert, stb. kíván váltani, kérjétek, hogy ezt írásban is erősítse meg, a későbbi problémákat elkerülendő!

Mivel addig már nem találkozunk, mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet kívánok!

***

5percAdó ajánló:

December végéig még van egy kis időd ellenőrizni a kreditpontjaidat, és ha kell, még kiegészíteni, pótolni a képzési kötelezettséget! Ha még nem szerezted meg a szükséges krediteidet, az alábbi lehetőségek között biztosan találsz számodra megfelelőt, válassz a 3 képzési forma közül és ne csússz ki a határidőből!

Kedvező módosítások az Illetéktörvényben – Illeték, tagi kölcsön, cserét pótló vétel – Junkertné dr. Szűcs Zsuzsanna

Jelen cikkemben a végelszámolás körében elengedett tagi kölcsönre vonatkozóan módosult illetékszabályokat, valamint a magánszemélyek lakástulajdon-szerzéséhez kapcsolódó cserét pótló vétel illetékkedvezményének változását mutatom be röviden. Vagyis az illeték, a tagi kölcsön és a cserét pótló vétel kerül górcső alá.

Tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó illeték szabályának módosítás

A szakma tökéletesen tisztában van a tagi kölcsön kérdéskörével. Sokszor már annak a keletkezése sem a jogkövető adózói magatartás következménye, de a tagi kölcsön rendezése szinte minden esetben problémát jelent, különösen végelszámolás esetén. A jelenleg is hatályos szabályozás szerint magánszemély tulajdonos által elengedett tagi kölcsön ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget is eredményez, melynek mértéke 18%. Ilyen mértékű közteherfizetést a legtöbb tulajdonos nem vállal fel, és ilyenkor maradnak, vagy az ún. kreatív megoldások, amelyek egy adóhatósági szűrőn könnyen fennakadhatnak, vagy pedig kialakul a patthelyzet, a cég végelszámolás keretében nem kerül megszűntetésre.

Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénynek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt érintő módosítása fenti problémára egy igazi gyógyírt hoz 2026. január 1-től történő hatályba lépéssel.

A módosítás értelmében mentes az ajándékozási illeték alól a tulajdonosi kölcsön végelszámolás keretében történő  elengedése, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével zárul.

A tulajdonosi kölcsön elengedését az adóhatóság részére továbbra is be kell jelenteni. Az elengedéssel megvalósuló vagyonszerzéssel összefüggésben pedig az ajándékozási illetéket az általános szabályok szerint ugyan megállapítja a NAV, ugyanakkor a végelszámolás befejezéséig az illetékkiszabási eljárást felfüggeszti. A megállapított illetéket az adóhatóság döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzi, s akkor törli, ha a cégbíróság – a tagi kölcsön elengedésével érintett társaságot – végelszámolás lezárásaként törli a cégjegyzékből.

Amennyiben a cégbíróság nem ad helyt a cég törlésére irányuló kérelmének, a cégnek a tagi kölcsön elengedésével bekövetkező vagyonszerzése után meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.

Cserepótló vétel

A cserepótló vétel lényege, hogy a jogalkotó a rövid időn belül magányszemély által eladott és vásárolt lakástulajdon esetén úgy tekinti, mintha az eladó és a vevő ingatlant cserélt volna. A cserepótló vétel illetékkedvezményt akkor lehet – a jelenleg hatályos szabályok szerint – igénybe venni, ha a magánszemély lakást vásárol és a korábbi lakását:

  • a megvásárolt lakást megelőző 3 éven belül eladta, vagy
  • az újonnan vásárolt lakást követő 1 éven belül adja el.

Természetesen a vásárolt lakás illetékmentes tényállás alá nem eső újépítésű is lehet, de a szabályozás leginkább a használt lakások piacára alkalmazható.

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül, vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál a jelenlegi szabályok szerint minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – ügyletet tudja figyelembe venni. Azaz az időbeliség szerinti sorrend nem írható felül, legalább is 2025. december 31-ig megkötött szerződések vonatkozásában.

2026. január 1-től hatályba lépő két irányú módosítás szerint:

  • a lakásvásárláshoz időben legközelebb eső lakáseladásra történő utaló szövegrész hatályát veszti. Ennek következtében több lakás eladása esetén a vagyonszerző a számára legkedvezőbb illetékalapot érvényesítheti az illetékkötelezettség meghatározása során, továbbá
  • a lakásvásárlás után megállapítandó illetékalap meghatározásakor a vásárlást megelőző legfeljebb 5 éven belül eladott lakás forgalmi értékét lehet figyelembe venni. Azaz a cikk írásakor hatályos 3 éves időtartam 2026. január 1-től 5 évre módosul.

Utóbbi szabály okán érdemes lehet megfontolni lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés dátumát 2025. december 31-t követő időpontra ütemezni, amennyiben történt lakóingatlan eladás 2026. évtől számított 5 éven belül. Így az eladott lakóingatlan értéke figyelembe vehetővé válik a vagyonszerzési illeték összegének meghatározása során.

***

5percAdó ajánló

Jelen cikkünk és a 2026. évre vonatkozó adóváltozásokat ismertető korábbi írásainkból is látható, hogy számtalan jogszabály módosul, így az illeték is. A könyvelők, okleveles könyvvizsgálók, adótanácsadók, okleveles adószakértők bérszámfejtők és más pénzügyi szakemberek számára viszont elengedhetetlen a naprakész tudás.

PENTA UNIÓ Zrt. által szervezett >>Adóegyetem 2026 rendezvényein a jogszabályok előkészítésében résztvevők  által tartott részletes, értelmező szakmai előadások és gyakorlati útmutatók segítik a felkészülést a változásokra. Válassz az alábbi időpontok és képzési formák közül!

KONFERENCIATERMI alkalom >>  2026.01.08–09. – Budapest, PENTA UNIÓ konferenciaterem

ÉLŐ-ONLINE közvetítés >> 2026.01.08–09.

E-LEARNING videók >>

  • 2025.12.04. – 12.31. között elérhető videók (2025-ös kreditpontokkal)
  • 2026.01.16. – 05.31. között elérhető videók (2026-os kreditpontokkal)
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM